Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 1. oldal 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakkal - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el: I. A rendelet hatálya 1. Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet szerint kell eljárniuk. A védelmi szakaszok 2. (1) A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon és belvízrendszerekben kell ellátniuk. (2) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek a védekezés ellátása szempontjából védelmi szakaszokra oszlanak. (3) Az árvízvédelmi védvonalak és a belvízrendszerek védelmi szakaszait, továbbá az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére mértékadó vízállásokat az 1. és a 2. számú melléklet tartalmazza. A belvízrendszerek műszaki adatait tartalmazó tájékoztatót a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszem közzé. A védekezési tervek 3. (1) A védekezésre kötelezetteknek az R. 8. (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében a) árvízvédekezési, b) jeges árvíz elleni védekezési, c) lokalizációs, d) belvízvédekezési, e) szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján készített védekezési, együttműködési szabályzatot és tervet kell készíteni. (2) A védekezési terveknek tartalmazniuk kell mindazokat a dokumentumokat, adatokat, nyilvántartásokat és egyéb terveket, amelyek az eredményes védekezéshez szükségesek. (3) Árvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként kell készíteni. A terv tartalma:
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 2. oldal a) műszaki leírás a védelmi szakasz adatainak, a szakaszra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával; b) áttekintő helyszínrajz a védett terület, az ott lévő települések, a közlekedési és egyéb infrastruktúrahálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a védelmi szakaszon és közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltüntetésével; d) hossz-szelvény, a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek, az eddig előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintnek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával; e) jellemző töltés-keresztszelvények torzítatlan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek; f) a töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltéserősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával; g) kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről; h) a védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel; i) hírközlési és adatátviteli hálózatok ismertetése; j) segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések zárójelentései, cím- és telefonjegyzék); k) a szakasz védekezési naplója. (4) Jeges árvíz elhárítási tervet azokon a folyókon (folyószakaszokon) kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll, vagy a folyón történő beavatkozással - jégrombolással - a jég megállása megakadályozható. A terv tartalma: a) műszaki leírás a folyószakasz megfelelő részletességű jellemzésével, a mederállapot, a jégjárás, a jégmegállásra hajlamos helyek, az egyes jégjelenségeknél tervezett beavatkozások, továbbá a korábbi védekezések tapasztalatainak ismertetésével; b) áttekintő helyszínrajz a folyószakasz, a holtágak és a mellékágak, a hullámtér, az árvízvédelmi vonalak, a folyóban lévő és a keresztező létesítmények, továbbá a jégtörő hajók állomáshelyei, valamint a menedékhelyek feltüntetésével; c) részletes helyszínrajz a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; d) hossz-szelvény a jellemző vízszintekkel; e) keresztszelvények a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; f) kimutatás a jégmegállásra hajlamos szakaszokról; g) kimutatás a jégtörő hajók állomáshelyeiről és a menedékhelyekről; h) a jégfigyelő szolgálat szakaszbeosztása; i) segédletek (így például technológiai irányelvek, biztonságtechnikai előírások); j) a védekezési napló. (5) Lokalizációs tervet csak a lokalizációs lehetőségekkel rendelkező árvízi öblözetekre kell készíteni. A terv tartalma:
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 3. oldal a) műszaki leírás az árvízvédelmi fővédvonalon kitört árvizet feltartóztató, a víz szétterülését megakadályozó vagy terelését szolgáló nyomvonalas létesítmények, a kitört víz tározási és visszavezetési lehetőségei műszaki adatainak, a lokalizálás a munkaerő-, anyag- és gépszükségletének, továbbá a veszélyeztetett településeknek feltüntetésével, illetőleg ismertetésével; b) áttekintő helyszínrajz (szintvonalas térkép) a veszélyeztetett öblözet határainak, az öblözetben lévő települések, a lokalizációs és körtöltések, a lokalizálásra vagy a víz terelésére alkalmas nyomvonalas létesítmények, terepalakulatok, utak, vasutak egyéb nyomvonalas létesítmények, természetes medrek, belvíz-főcsatornák, méregraktárak és a veszélyes anyagok tárolási helyének feltüntetésével; c) a lokalizációs művek részletes helyszínrajza; d) a lokalizációs művek hossz- és keresztszelvényei; e) az organizációs tervek. (6) Belvízvédekezési tervet védelmi szakaszonként, vízitársulatok és önkormányzatok esetében a védelmi szakaszokhoz kapcsolódóan kell készíteni. A terv tartalma: a) műszaki leírás a védelmi szakasz területének, belvízrendszereinek, - ha a szakasz valamely nagyobb belvízrendszer része, - akkor a belvízrendszer főbb jellemzőinek megfelelő részletességű bemutatása, így különösen: 1. a főcsatornákba torkolló csatornákat a tulajdonosok, illetőleg egyéb jogcímen használók megnevezésével, 2. a szakasz területén lévő csapadékmérő állomások, talajvízszint észlelő kutak, a vízkormányzás mértékadó vízmércéinek, valamint az információs hálózatoknak az ismertetésével, 3. a főcsatornák, szivattyútelepek jellemző adataik feltüntetésével, 4. a belvíz tározására igénybe vehető területek, a művelési ágak feltüntetésével, a tározók, halastavak, a vízkormányzó műtárgyak, a szivattyútelepek, a szivattyú állások üzemelési rendjének, a szállítható szivattyúk tervezett telepítési helyének és kapacitásának, a szivattyúk típusának, tárolási helyének, kezelőszemélyzet számának, az üzemanyag-ellátás módjának meghatározásával; b) áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízgyűjtő terület határát, a településeket és azok közigazgatási határát, a vízitársulatok határát, a szakasz főcsatornáit, a torkolati szivattyútelepeket, a kijelölt belvíztározókat, a különcélú vezetékes hírközlő hálózatot, az utakat és a vasutakat; c) részletes helyszínrajz, amely az átnézeti helyszínrajzon túlmenően feltünteti a teljes belvízelvezető csatornahálózatot, a szivattyúállásokat, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket; d) a szakasz és a belvízrendszerek főcsatornáinak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, üzemelési vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, valamint a legutóbbi állapotfelvétel, a felmérés időpontjának feltüntetésével; e) szivattyútelepek üzemeltetési előírásai (szabályzatai); f) segédletek (így például korábbi védekezések zárójelentései, felülvizsgálati jegyzőkönyvek, cím- és telefonjegyzék); g) a szakasz védekezési naplója. (7) A szakaszvédelmi terveken túlmenően a vízügyi igazgatóságoknak (a továbbiakban: VIZIG) működési területükre általános belvízvédekezési terveket is kell készíteniük. A terv tartalma:
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 4. oldal a) a VIZIG síkvidéki területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államokkal vagy más VIZIG-ekkel összefüggő belvízi művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök (csatornahálózat, belvízátemelés, belvíztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízitársulatok, önkormányzatok, üzemek tulajdonában, illetőleg egyéb jogcímen használatában lévő belvízvédekezési létesítmények és eszközök átfogó leírását; b) a belvízvédekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei; c) a helyszínrajz, amely feltünteti a VIZIG-ek, a szakaszmérnökségek, továbbá a belvízrendszerek, belvízvédelmi szakaszok határát, a településeket, a fő- és mellékcsatornákat, a főművi szivattyútelepeket, a belvíztározókat, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, valamint az egyezményekben rögzített vízátadási, vízátvételi helyeket. (8) A védekezési tervek mellékletét képezi a védekezésre kötelezett szervezetek részéről a védekezésben résztvevők név-, cím- és beosztási jegyzéke. (9) A VIZIG-ek és a vízgazdálkodási társulatok évenként védekezési szervezeti beosztást készítenek. A szervezeti beosztás tartalma: a) a védekezéshez igénybe vehető személyek nevének, munkahelyük címének, telefonszámának, munkahelyi beosztásának, lakásuk címének, telefonszámának, továbbá védekezési beosztásuknak, szolgálati helyüknek és telefon- (fax-)számának, b) az árvíz- és belvízvédekezési készültség egyes fokozataiban a védelmi szakaszon szolgálatot teljesítő irányító és őrszemélyzet létszámának - beleértve a segédőri és vészőri létszámot is -, c) a szakasz-védelemvezetőnek és helyettesének meghatározása. (10) A védekezési szervezetek személyi beosztásaiban bekövetkezett változásokat folyamatosan át kell vezetni. 4. A védekezési terveket a vízügyi igazgatóságok esetében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF), a helyi önkormányzatok és a vízitársulatok esetében - az illetékes VIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően - a polgármester (Budapesten a főpolgármester), illetőleg az intézőbizottság elnöke hagyja jóvá. A védekezési tervek elhelyezése 5. (1) A VIZIG-ek védekezési terveit, valamint a belvízvédekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet - a védekezési szervezeti beosztás kivételével - négy példányban kell elkészíteni, melyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén, a részletes belvízvédelmi terv egy-egy példányát a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi központban kell elhelyezni. (2) Védekezési terveik egy példányát a helyi önkormányzatok a polgármesteri hivatalban, a vízitársulatok székhelyükön és a VIZIG illetékes szakaszvédelmi központjában helyezik el.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 5. oldal (3) Budapest főváros védekezési terveinek egy-egy példányát az OVF és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ügyeletére is meg kell küldeni. (4) A VIZIG-eknek az általuk készített védekezési szervezeti beosztást meg kell küldeniük a megyei védelmi bizottság elnöke részére (Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének). A védelmi művek, felszerelések, eszközök, gépek és anyagok, valamint a védekezési felkészülés felülvizsgálata 6. (1) A védekezésre kötelezett szervezet vezetője által összeállított és vezetett bizottság a védelmi műveket, felszereléseket, eszközöket, gépeket, anyagokat, az információs és távközlő eszközöket, rendszereket, valamint a védekezési felkészültséget köteles évenként legalább egyszer felülvizsgálni. (2) A bizottság a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyben megállapításait védelmi szakaszonként és a felülvizsgálat teljes körére kiterjedően rögzíti. (3) A felülvizsgálat során megállapított hibák, hiányosságok megszüntetésére intézkedési tervet kell készíteni. Az intézkedési tervben meg kell jelölni a szükséges teendők végrehajtásának határidejét, valamint az intézkedésért felelős személyeket. (4) A védekezésre kötelezett szerv vezetőjének a védelmi helyzetről a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján értékelő jelentést kell készítenie, és azt az intézkedési tervvel együtt december 10-ig jóváhagyásra meg kell küldenie a felülvizsgálatra jogosult szervnek. (5) Ha az előrejelzések szerint védekezési készültség elrendelése várható, a védművek felülvizsgálata alapján készült intézkedési tervben szereplő és a védelmi biztonságot közvetlenül befolyásoló hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni. (6) Az érintett védelmi szakaszokon a felülvizsgálatot rendkívüli védekezési készültséget, valamint a védművek megrongálódásával járó jelentősebb III. fokú védekezést követően is végre kell hajtani. A védekezés megszervezése 7. (1) A védekezés területét II. fokú készültség esetén a) a védelmi szakaszra beosztottak a szakasz-védelemvezető, b) a szakasz-védelemvezető és helyettese az illetékes VIZIG vezetőjének (a továbbiakban: vízügyi igazgató), c) a VIZIG működési területét III. fokú és azt meghaladó készültség esetén a vízügyi igazgató és helyettese az R. 3. (3) bekezdés szerinti Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: Törzs) vezetőjének engedélyével hagyhatja el. (2) A szakasz-védelemvezető a védekezésre kirendelt fegyveres erők és rendvédelmi szervek kijelölt erőivel azok parancsnokai útján, a többi erővel, anyaggal, eszközzel, géppel és felszereléssel közvetlenül rendelkezik. (3) A védekező szervezetek a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel (munkaerő, anyag, felszerelés, gép és eszköz) kötelesek ellátni. (4) Ha a védekezés műszaki feladatainak ellátásához a rendelkezésre álló saját erő nem elegendő, akkor a) a VIZIG szakasz-védelemvezetője
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 6. oldal 1. segéd- és vészőröket, munkáscsapatokat, szivattyúgép-kezelőket és gépészeket alkalmazhat, 2. halasztást nem tűrő esetben az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrások kirendelését közvetlenül kérheti a védelmi szakasszal érintett település polgármesterétől, a vízügyi igazgató egyidejű tájékoztatása mellett; b) a vízügyi igazgató 1. a területén működő vízitársulat, továbbá az együttműködési megállapodásokban szerződött szervezetek munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését közvetlenül, 2. más VIZIG munkaerejét, anyagait, gépeit, eszközeit és felszerelését, a központi osztagot, a jégtörő hajókat, az országos védekezési készletet a Törzs útján, 3. a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek erőit a védelmi bizottságok, illetve a Törzs útján, 4. az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti igénybevételi tervbe felvett erőforrásokat a védelmi bizottság útján igényelheti. (5) A vízitársulatok és az önkormányzatok védekezési készleteinek meghatározásához az illetékes VIZIG szakmai segítséget nyújt. (6) Azoknak az anyagoknak, eszközöknek, szerszámoknak, felszereléseknek, gépeknek, tartozékoknak a mennyiségi meghatározását, amelyeket a VIZIG-eknek a védekezési készletben kell tartaniuk, valamint az országos védekezési tartalékra vonatkozó adatokat tatralmazó tájékoztatót a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítőben teszem közzé. (7) A VIZIG-ek védekezési készletének legalább 80%-át a védelmi szakaszokra kell elosztani, és azokat a védelmi szakasz raktáraiban, a fennmaradó részt központi raktárban kell tárolni. (8) A védekezési készlet országos tartalékát a kijelölt VIZIG, valamint az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Közhasznú Társaság (a továbbiakban: ÁBKSZ Kht.) tárolja és karbantartja. Különleges védekezési feladatok 8. (1) Különleges felkészültséget és felszerelést igénylő védekezési feladatok elvégzésére a VIZIG-eken helyi, a kijelölt vízügyi igazgatóságoknál regionális, az ÁBKSZ Kht.-nél pedig központi védelmi osztag működik. (2) A védelmi osztagok feladata különösen: a) a töltésszakadás ideiglenes elzárása, b) az ideiglenes mederelzárás, c) a munkahelyi térvilágítás, d) a védekezési anyagok vízi szállítása, e) az ideiglenes szivattyúállás telepítése, f) a vízminőségi kárelhárítás, g) a robbantás, h) a búvármunka. (3) Az egyes védelmi osztagok által elvégezhető különleges védekezési feladatokat, az ahhoz szükséges létszámot és felszerelést az OVF főigazgatójának javaslatára a miniszter állapítja meg. (4) A jeges árvíz elleni védekezés céljából az ÁBKSZ Kht. és a miniszter által kijelölt VIZIG-ek jégtörő hajókat tartanak fenn.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 7. oldal (5) A vízrajzi adatok gyűjtését, feldolgozását, értékelését, az előrejelzések készítését, a földi jégmegfigyelő szolgálat megszervezését a VIZIG-ek és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság keretében az Országos Vízjelző Szolgálat (a továbbiakban: Vízjelző Szolgálat) végzik. Védekezési gyakorlatok 9. (1) A védekezésre való felkészítés és a továbbképzés érdekében védekezési és vezetési gyakorlatot kell tartani. (2) A gyakorlatot a VIZIG-eknél legalább kétévenként, a vízitársulatoknál négyévenként kell megtartani. Az OVF főigazgatója felmentést adhat azon VIZIG-ek részére, amelyek két éven belül III. fokú árvízvédekezést hajtottak végre. (3) A gyakorlatot a védekezésben közreműködő szervek felkészítése érdekében a védelmi bizottsági gyakorlattal össze kell hangolni. Védekezési ügyelet 10. (1) A Törzs ügyelete az OVF székházában működik. (2) A védekező szervezetek ügyeletén számítógépen is vezetett és kinyomtatott védekezési naplót a védekezés befejeztével a szervezet vezetőjének hitelesítenie kell. A gépi adathordozón tárolt információkat a védekezési naplóval együtt meg kell őrizni. Jelentések, tájékoztatások 11. (1) A vízállásokat és a védekezéssel kapcsolatos egyéb adatokat a védekező szervezet saját ügyeletére jelenti. A mértékadó árvízi vízmércék vízállásait - az egyéb adatokkal együtt - a VIZIG ügyelete az OVF ügyeletének jelenti. (2) A vízügyi igazgató az R. 18. (1) bekezdése szerinti napi jelentést II. fokú vagy annál magasabb készültség esetén az illetékes védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul megküldi. (3) Védekezési készültség ideje alatt az OVF, illetőleg a Törzs napi tájékoztatót készít, és azt az állandó tárcamegbízottaknak is megküldi. (4) A védekező szervezetek felelős vezetői és a Törzs - a jelentősebb védekezési eseményekről - a sajtó, a rádió, a televízió számára szervezett keretek között tájékoztatást adnak. II. Árvízvédekezési készültség 12. (1) A készültség egyes fokozatait (I-III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 8. oldal (2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető. (3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - a Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. (4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt. (5) A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg. (6) A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében - az éves karbantartási terven felül - el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek megfigyelése érdekében. (7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére. Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban Az I. fokú készültség 13. (1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia. (2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A II. fokú készültség 14. (1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot kell tartani. Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. (2) A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor - ha további jelentős áradástól kell tartani - mozgósíthatja a VIZIG védelmi osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 9. oldal A III. fokú készültség 15. (1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet. (2) Az R. 18. (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá - szükség szerint - a légi megfigyelésről gondoskodni kell. (3) Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat, a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni. (4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi igazgató köteles: a) a védelmi osztagot készültségbe helyezni; b) a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. (1) bekezdés a) 1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások igénybevételére. A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések 16. (1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni. (2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá - szükség szerint - a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen készenlétben tartani. (3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak: a) a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására; b) a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására; c) a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak kimenekítésére. A jeges árvíz elleni védekezés 17. (1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni. (2) A folyók jegesedése esetén - védekezési készültségen kívül is - a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait minden reggel 9 óráig kell a VIZIG műszaki ügyeletére jelenteni. Az adatokat a VIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelzésnek továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést 11 óráig továbbítja az OVF - védekezés esetén a Törzs - ügyeletére. (3) A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OVF, illetve a Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is ellenőrizni kell.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 10. oldal (4) A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el. (5) A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útbaindítását a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi. (6) A jégtörés megkezdését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi (III. fokú készültség). (7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a Törzs vezetője felelőst jelöl ki. (8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő műtárgyak védelmét biztosítani. (9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi. (10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell. (11) Az R. 18. -ában foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását), a torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell. A lokalizálás 18. (1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához, illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák végrehajtására felelős vezetőt kijelölni. (2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen: a) a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek kiépítéséről; b) a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról; c) a hírközlés biztonságáról; d) a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról; e) a szakadás elzárásáról; f) a mentesített területre betört víz kártételeinek csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről. III. A belvízvédekezési készültség 19. (1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha a) a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek;
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 11. oldal b) a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok tisztítását kell elvégezni; c) a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt. (2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni. (3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni. (4) Ha a VIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - köteles a Törzs vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. (5) A VIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni, tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni. (6) Amennyiben a belvízzel elöntött területekről a befogadók (csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani: lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak, mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó, erdő, legelő, egyéb. (7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi megfigyelésről. (8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az elrendelés oka megszűnt. Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban Az I. fokú készültség 20. (1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb műtárgyak állapotát. (2) A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni, feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R. 18. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében. (3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről. A II. fokú készültség
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 12. oldal 21. Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről. A III. fokú készültség 22. A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket. A rendkívüli belvízvédekezési készültség 23. A belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a kormánybiztos engedélyezi. IV. A védekezések megszűnését követő intézkedések 24. (1) A vízügyi igazgató a) I-III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést készít, és azt az OVF-hez elfogadásra felterjeszti; b) III. fokú készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének, tájékoztatásul bemutatja; c) a rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének, Budapesten a fővárosi védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra felterjeszti. (2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell: a) a hidrometeorológiai helyzet értékelését, b) a jellemző vízállásokat, c) a védekezési munkákat, d) a védekezésben közreműködők létszámát, e) a foglalkoztatott gépeket, járműveket, f) a felhasznált anyagokat, g) a védekezés költségeit, h) a védekezés során szerzett tapasztalatokat. V. Záró és átmeneti rendelkezések
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 13. oldal 25. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Országos Vízügyi Hivatal elnökének az Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat kiadásáról szóló 21/1971. (V. É. 22.) OVH utasítása, valamint a vízügyi szolgálat jégtörő hajóparkjának üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról szóló 9/1973. (V. É. 9.) OVH elnöki utasítás hatályát veszti. (2) Az új védekezési terveket a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell elkészíteni. A jelenlegi védekezési terveket az új védekezési tervek elkészítéséig kell alkalmazni. 1. számú melléklet a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelethez AZ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONALAK VÉDELMI SZAKASZAI ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó hossz a csatorna kezdő végső vízmérce neve, helye 0 hossza neve és szelvénye LNV pont km védvonala tkm km fkm cm kelte mbf. 01.01. Esztergomi 3,363 Duna 0,000 3,363 3,363 Esztergom 1718, 100,9 740 VI. 15. 01.02. Komárom-alm 14,28 Duna 0,000 14,28 14,28 Komárom 1768, 103,8 782 VI. 17. 01.03. Vének-dunare 26,43 01.04. Duna 0,000 26,43 26,43 Nagybajcs 1802, 107,6 784 1954. VII. 16. Dunaremete-r 35,29 Duna 26,43 61,72 35,29 Nagybajcs 1802, 107,6 784 1954. VII. 16. 01.05. Vének-dunasz 30,25 Mosoni-Du 0,000 30,25 30,25 Nagybajcs 1802, 107,6 784 bp. 1954. VII. 16.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 14. oldal 01.06. Bácsa 9,1 106,9 591 1985. VIII. 11. Lajta menti 01.07. 36,21 Lajta főmeder 0,000 18,64 18,64 Mosonmag 118,4 315 Lajta duzzasztó 4,1 főmeder 0,000 3,957 3,957 bp. Lajta bp. csat. bp. 3,957 17,57 13,62 VI. 9. Győr 0,4 Mosoni-Duna- 82,42 Mosoni-Du8,194 30,56 22,37 Rábca menti Rábca 28,7 bp. 0,000 7,184 7,184 Rábcakapi 106,9 754 109,9 434 VI. 17. VI. 17. 01.08. Rábca 8,094 30,76 22,67 0,000 30,19 30,19 Győr-árpási 01.09. 30,12 Mosoni-Du7,726 8,194 0,468 Rába bp. 0,000 29,65 29,65 Győr 0,4 Árpás 29,0 106,9 754 113,1 586 VI. 17. IV. 25. Rába bp. Árpás-répcesz 41,70 29,65 60,58 30,93 Répce árap. bp. 0,000 10,77 10,77 01.10. Vág 51,2 Újhíd 2,3 124,3 456 133,5 422 1900. IV. 9. IV. 25. Répcelak-sárv 32,62 01.11. Répce Újhíd 2,3 árap. 0,000 9,665 9,665 Rába bp. 73,4 60,58 83,54 22,96 Ragyogóhíd 133,5 422 141,3 450 IV. 25. 1900. IV. 9. Győr-koroncói 28,96 Mosoni-Du0,000 5,121 5,121 Győr 0,4 106,9 754 VI. 17. 5,981 7,726 1,745 Rába 0,419 10,93 10,52 Marcal 0,000 2,060 7,818 Gyirmót 1,0 Mórichida 18,4 109,0 588 113,0 391 IV. 25. 1951. VI. 13. 3,217 7,818 4,061 Bakonyér 0,696 2,774 2,078 1963. (426 III. 15.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 15. oldal 01.12. Bakonyér bp. 0,000 2,840 2,840 Rába Koroncó-móric37,88 10,93 29,56 18,62 Marcal bp. 0,000 19,25 19,25 01.13. Árpás 29,0 Gyirmót 1,0 Mórichida 18,4 113,1 586 IV. 25. 109,0 588 IV. 25. 1951. 113,0 391 VI. 13. 1963. (426 III. 15. Mórichida-sár 53,92 Rába 29,56 38,53 8,972 Vág 51,2 124,3 456 1900. IV. 9. 38,88 83,83 44,95 megszüntet 73,4 Ragyogóhíd elrendelésr 141,3 450 1900. IV. 9. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó hossz a csatorna kezdő végső vízmérce neve, helye 0 hossza neve és szelvénye LNV pont km védvonala tkm km fkm cm kelte mbf. 02.01. Dunaegyháza- 24,36 02.02. Duna bp. 0,000 24,36 24,36 Tass 1586, 89,28 888 (996 VI. 18. 1956. III. 8. Tass-szigetújfa20,41 Duna bp. 0,000 20,41 20,41 Bp., Vigadó tér 1646, 94,97 845 VI. 17. 02.03. (867 1876. II. 26. Szigetújfalu-cs29,92 Duna bp. 0,000 29,92 29,92 Bp., Vigadó tér 1646, 94,97 845 (867 VI. 17. 1876. II. 26
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 16. oldal 02.04. Kvassay-zsilip 0,452 Duna bp. 0,000 0,452 0,452 Bp., Vigadó tér 1646, 94,97 845 VI. 17. 02.05. (867 1876. II. 26. Gödi 4,150 Duna bp. 0,000 3,180 3,180 Nagymaros1694, 99,41 682 VI. 17. 02.06. Sződ-Ráko p. 0,000 0,970 0,970 (763 1876. II. 25. Dunafüred-érd7,758 02.07. Duna Bp., 0,000 6,158 6,158 Vigadó tér 1646, 94,97 845 VI. 17. Benta p. 1876. 0,000 1,600 1,600 (867 II. 26. Szentendrei-sz24,70 02.08. Duna 0,000 15,64 15,64 Nagymaros1694, 99,41 682 Szentendre0,000 9,059 9,059 (763 Duna bp. VI. 17. 1876. II. 25. Budakalászi 8,742 Barát p. bp. 0,000 2,600 2,600 Nagymaros1694, 99,41 682 VI. 17. 02.09. Szentendre0,000 4,250 4,250 (763 Duna Dera p. 0,000 1,892 1,892 1876. II. 25. Ipoly bp. 18,8 Ipolydamásd- 13,19 0,000 10,65 10,65 Ipolytölgye 105,7 550 Letkés- Letkés p. bp. 0,000 0,440 0,440 (templomi) (550 ipolytölgyesi Letkés p. 0,000 0,445 0,445 Nyerges p. bp. 0,000 0,556 0,556 Nyerges p. 0,000 0,700 0,700 Gandái p. bp. 0,000 0,400 0,400 02.10. 1974. X. 25. 1976. XII. 9.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 17. oldal Ipoly bp. Ipolyvece-Dejt 29,24 0,000 18,18 18,18 Balassagya 110,7 136,7 446 Derék p. Balassagyarm bp. 0,000 1,546 1,546 Nógrádszak158,7 157,0 371 szécsényi Derék p. 0,000 2,090 2,090 Lókos p. bp. 0,000 1,850 1,850 Lókos p. 0,000 1,768 1,768 1976. XII. 9. 1976. XII. 3. 02.11. Szentlélek p. 0,000 3,811 3,811 Jászfelső- Zagyva Apc 1974. 82,91 0,000 39,08 39,08 119,2 129,1 325 X. 22. szentgyörgy- Zagyva 1963. bp. 0,000 36,79 36,79 elrendelésr (458 III. 13. jobbágyi Galga Hatvan 1974. 0,000 1,200 1,200 104,0 113,6 410 X. 22. Galga bp. 1941. 0,000 1,200 1,200 megszüntet (510 II. 13. Herédi-Bér0,000 0,600 0,600 02.12. Herédi-Bér0,000 1,200 1,200 bp. Szuha p. 0,000 0,641 0,641 Szuha p. bp. 0,000 1,710 1,710 Tolvajló p. 0,000 0,488 0,488 Mátraverebély2,415 tározó Zagyva p. 0,000 2,415 2,415 Tározói 194,6 775-02.13. Maconkai tározó 1,533 Zagyva p. 0,000 1,533 1,533 Tározói 192,6-677 - 02.14. Tarján-pataki tározó 2,068 Tarján p. 0,000 2,068 2,068 Tározói 175,5 920 - ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve hossz vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 18. oldal a vízmérce csatorna kezdő végső neve, helye 0 hossza neve és szelvénye pont km védvonala tkm km fkm mbf. LNV cm kelte 03.01. Baja-margittas47,80 03.02 Duna bp. 0,000 47,80 47,80 Baja 1478, 80,97 976 VI. 19. 1956. (103 III. 13. Baja-foktői 03.03. 38,34 Duna bp. 2,655 41,00 38,34 Paks 1531, 85,38 872 (100 VI. 18. 1876. II. 27. Uszód-solti 41,07 Duna bp. 41,00 82,07 41,07 Dunaföldvá 1560, 88,90 703 (924 VI. 18. 1956. III. 8. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó hossz a csatorna kezdő végső vízmérce neve, helye 0 hossza neve és szelvénye LNV pont km védvonala tkm km fkm cm kelte mbf. 04.01. Duna Báta-Siótorok- 51,47 sióagárdi Sió 0,000 28,66 28,66 0,000 17,97 17,97 Völgységi p. 0,000 2,432 2,432 Sió 3,0 torkolati mű Szekszárd 18,8 79,32 1110 VI. 18. 1945. 85,14 680 II. 14. 1956. (814 III. 13.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 19. oldal 04.02. Völgységi p. bp. 0,000 2,400 2,400 Siótorok-paksi 30,41 04.03. Duna 28,66 59,07 30,41 Paks 1531, 85,38 872 (100 VI. 18. 1876. II. 27. Paks-bölcskei 25,12 04.04. Duna 59,59 84,71 25,12 Paks 1531, 85,38 872 (1006 V. 18. 1876. II. 27. Ercsi-adonyi 04.05. Duna Adony 31,47 0,000 19,66 19,65 1597, 91,68 739 Váli víz 0,000 4,245 4,245 (820) Váli víz bp. 0,000 2,832 2,832 Szent-Lász0,000 4,744 4,744 víz bp. V. 18. 1941. II. 15. Sió bp. Szekszárd 18,8 Siótorok-köles 34,39 0,000 17,64 17,64 85,14 680 Nádor bp. 0,000 16,75 16,75 (814) 04.06. 1945. II. 14. 1956. III. 13. Sióagárd-köles34,91 04.07. Sió bp. Nádor Szekszárd 18,8 17,64 36,17 18,53 85,14 680 0,000 16,37 16,37 (814) 1945. II. 14. 1956. III. 13. Kölesd-simont 32,28 Sió bp. 76,7 36,17 68,46 32,28 Simontorny 92,08 682 (459 1940. III. 19. 1964. I. 1. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó hossz a csatorna kezdő végső vízmérce neve, helye 0 hossza neve és szelvénye LNV pont km védvonala tkm km fkm cm kelte mbf.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 20. oldal 05.01. Mohácsi 05.02. 19,86 Duna 0,000 19,86 19,86 Mohács 1146, 79,20 984 (101 VI. 19. 1956. III. 13. Drávaszabolcs 45,00 Dráva bp. 0,000 31,70 31,70 Barcs 154,1 98,14 618 1972. VII. 19. elrendelésr 77,7 Drávaszabo megszüntet 86,72 596 1972. VII. 22. Fekete-víz 0,000 4,618 4,618 bp. Pécsi-víz bp. 0,000 6,153 6,153 05.03. Fekete-víz 0,000 6,525 6,525 Drávasztárai 42,38 Dráva bp. 31,70 74,09 42,38 Barcs 154,1 98,14 618 1972. VII. 19. elrendelésr 77,7 Drávaszabo megszüntet 86,72 596 1972. VII. 22. NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó hossz a csatorna kezdő végső vízmérce neve, helye 0 hossza neve és szelvénye LNV pont km védvonala tkm km fkm cm kelte mbf. 06.01. Sárvári 06.02. 7,205 Rába bp. 0,000 7,205 7,205 Sárvár 89,4 149,8 493 1900. IV. 09.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 21. oldal Körmendi 9,625 Rába bp. 0,000 4,409 4,409 Körmend 155,2 184,1 505 IV. 23. 06.03. Pinka bp. 0,000 5,216 5,216 Rába bp. Szentgotthárd 7,560 0,000 4,107 4,107 Szentgotth 201,5 215,1 470 Rába 0,000 0,825 0,825 Lapincs bp. 0,000 0,564 0,564 Lapincs 0,000 2,064 2,064 06.04. 1910. VI. 15. Murai 43,36 Gerencsér á. bp. 0,000 1,255 1,255 Letenye 35,4 137,8 514 1972. VII. 18. Gerencsér 0,000 1,244 1,244 á. Béci p. 0,000 3,100 3,100 Béci p. bp. 0,000 3,114 3,114 Borsfai p. 0,000 1,363 1,363 Borsfai p. bp. 0,000 1,351 1,351 06.05. Zalai 15,05 Principális 0,000 5,000 5,000 Mura bp. 0,000 26,93 26,93 Zala bp. Zalaapáti 22,8 0,000 13,10 13,10 105,3 405 VII. 4. 1963. Szentgyörg0,000 0,619 0,619 (445 III. 14. vári p. bp. Szentgyörg0,000 0,609 0,609 vári p. Köszvénye p. bp. 0,000 0,723 0,723 FELSŐ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve hossz vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 22. oldal a vízmérce csatorna kezdő végső neve, helye 0 hossza neve és szelvénye pont km védvonala tkm km fkm mbf. LNV cm kelte 07.01. Nagyhalász- 36,78 Tisza bp. 1,287 8,600 7,313 Tiszabercel 568,9 91,36 878 1888. III. 24. Vencsellő-buji 9,100 23,00 13,90 Lónyay 0,000 3,872 3,872 3,980 9,078 5,098 11,18 16,58 5,400 07.02. 16,80 18,00 1,200 Veresmart-nag23,37 07.03. Tisza bp. 23,00 46,37 23,37 Dombrád 593,0 94,06 890 1888. III. 24. Zsurk-veresma25,67 Tisza bp. Záhony 46,72 47,58 0,859 627,7 98,14 751 48,07 48,81 0,735 (758 1888. III. 24. 1941. II. 19. 48,93 57,30 8,370 57,34 62,30 4,959 62,50 65,52 3,022 65,54 73,00 7,465 07.04. 74,23 74,50 0,268 Vásárosnamén18,77 Tisza bp. 76,20 82,00 5,800 Vásárosnam684,4 101,9 912 V. 15. 86,60 89,05 2,450 98,60 99,37 0,770 100,5 103,4 2,943 07.05. 104,6 111,4 6,815
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 23. oldal Tisza bp. Tiszabecs Szatmárcseke 31,30 112,0 143,3 31,30 olcsvaapáti Tivadar 07.06. 744,3 114,3 680 705,8 105,4 865 V. 14. V. 15. Magosliget- Batár bp. 26,02 tiszakóródi Tisza bp. 07.07. 0,000 9,940 9,940 143,3 159,3 16,08 Tiszabecs 744,3 114,3 680 V. 14. Vásárosnamén31,00 07.08. Tisza 0,000 31,00 31,00 Vásárosnam684,4 101,9 912 V. 15. Tarpa-vásáros 31,81 Tisza 31,00 62,81 31,81 Tiszabecs 744,3 114,3 680 V. 14. elrendelésr Tivadar 705,8 105,4 865 V. 14. 07.09. megszüntet Kótaj-vencsell 18,10 Tisza bp. 0,200 1,287 1,087 Tiszabercel 568,9 91,36 878 1888. III. 24. Lónyay bp. 0,000 3,900 3,900 4,225 4,550 0,325 5,280 6,970 1,690 7,000 8,968 1,968 9,000 9,700 0,700 07.10. 9,800 18,23 8,434 Lónyay főcsat. balpart 48,96 Lónyay bp. 19,05 21,50 2,444 21,60 24,41 2,815 Kemecse 28,6 A 10/5, 10/6 és a 11/5, 90,80 876 1941. II. 17. 25,00 25,35 0,350 26,10 26,50 0,400 11/6 sz. őrjárásokra Kótaj 21,2 90,58 860 1888. III. 24. 26,63 30,11 3,482 31,25 31,92 0,668 33,60 33,85 0,250
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 24. oldal 35,10 39,00 3,900 39,30 39,65 0,350 39,90 41,90 2,000 07.11. 42,10 44,52 2,426 IV. ff. 0,000 3,750 3,750 IV. ff. bp. 0,000 3,800 3,800 VII. ff. 0,000 1,223 1,223 VI. ff. bp. 0,000 4,060 4,060 VI. ff. 0,000 4,070 4,070 VII. ff. bp. 0,000 1,863 1,863 VIII. ff. 0,000 3,300 3,300 IX. ff. bp. 1,200 2,868 1,668 IX. ff. 0,000 2,800 2,800 VIII. ff. bp. 0,000 3,350 3,350 Berkesz-kótaji 21,28 Lónyay 18,00 21,48 3,480 21,60 21,70 0,100 21,75 22,85 1,100 23,23 30,42 7,195 Kemecse 28,6 A 10/5, 10/6 és a 11/5, 11/6 sz. őrjárásokra Kótaj 21,2 90,80 876 90,58 860 1941. II. 17. 1888. III. 24. 31,85 32,25 0,395 33,24 37,22 3,980 37,40 37,90 0,500 07.12. 38,20 42,73 4,538 Mérkvállaj- 21,84 Kraszna bp. 0,000 10,09 10,09 Ágerdőmaj vásárosnamén 15,40 19,28 3,880 33,70 35,91 2,210 37,20 39,48 2,280 56,40 59,77 3,377 45,2 Kocsord 22,6 110,3 651 106,6 702 VI. 13 1974. VII. 15. 1980. VII. 27. 1980. VII. 28.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 25. oldal 07.13. Ágerdőmajor-o40,48 07.14. Kraszna 0,000 40,48 40,48 Ágerdőmaj 45,2 Kocsord 22,6 110,3 651 106,6 702 VI. 13 1974. VII. 15. 1980. VII. 27. 1980. VII. 28. Csenger-olcsv 46,65 07.15. Szamos bp. 49,4 0,000 46,65 46,65 Csenger-Hy Nábrád 19,0 113,5 902 105,6 960 V. 14. V. 15. Szamosbecs-o 46,38 07.16. Szamos 49,4 0,000 46,38 46,38 Csenger-Hy Nábrád 19,0 113,5 902 105,6 960 V. 14. V. 15. Túr bp. Nagyhódos-kö 40,23 0,000 27,01 26,66 Sáréger 0,000 6,800 6,800 Sáréger bp. 0,000 6,774 6,774 07.17. Garbolc 27,7 Sonkád 11,5 116,5 646 112,5 596 V. 14. V. 15. Kispalád Palád bp. Hármashatár- 35,42 tiszakóródi Palád Túr 0,000 0,980 0,980 0,000 6,423 6,423 0,000 28,02 28,02 Garbolc 27,7 Sonkád 11,5 116,5 646 112,5 596 V. 14. V. 15. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG A védelmi szakasz A folyó, a A A védekezési készültség elrendelésére száma, neve vízfolyás, fővédvonal és megszüntetésére mértékadó hossz a csatorna kezdő végső vízmérce neve, helye 0 hossza neve és szelvénye LNV pont km védvonala tkm km fkm cm kelte mbf. 8.01. Sarud-négyesi 43,82 Laskó bp. 0,000 4,600 4,600 Tiszapalkon484,7 87,26 733 1979. II. 05.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 26. oldal 08.02. Tisza 0,000 12,94 12,94 elrendelésr Rima bp. 0,000 7,826 7,826 Tiszafüred 430,4 83,16 788 Rima 0,000 7,955 7,955 megszüntet Eger bp. 0,000 1,100 1,100 Eger 0,000 1,045 1,045 Csincse bp. 0,000 4,159 4,159 Csincse 0,000 4,200 4,200 1979. II. 09. Négyes-tiszak 25,33 Tisza 12,94 39,77 25,33 Tiszapalkon484,7 87,26 733 1979. II. 05. elrendelésr Tiszafüred 430,4 83,16 788 1979. II. 09. 08.03. megszüntet Tisza Tiszakeszi-sajó32,53 39,77 64,22 24,45 Tiszapalkon484,7 87,26 733 Sajó 0,000 6,051 6,051 elrendelésr S.szöged I. 0,000 1,609 1,609 Tiszafüred 430,4 83,16 788 S.szöged II. 0,000 0,421 0,421 megszüntet 08.04. 1979. II. 05. 1979. II. 09. Inérhát-tokaji 46,77 Tisza 0,000 45,38 45,38 Tokaj 543,0 89,34 880 1979. II. 04. elrendelésr Tiszapalkon484,7 87,26 733 1979. II. 05. 08.05/I. Bodrog 0,000 1,394 1,394 megszüntet Zalkod-tiszacs 31,60 Tisza 0,000 31,60 31,60 Tiszabercel 569,4 91,36 878 1988. III. 24. elrendelésr Tokaj 543,0 89,34 1979. II. 04. 08.05/II. megszüntet
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 27. oldal Tisza Záhony Tiszacsermely 36,34 31,60 67,94 36,34 628,2 98,14 751 zemplénagárd (758 08.06. 1888. III. 24. 1941. II. 19. Sajó bp. Bánréve-felsőz38,48 Névtelen bp. Névtelen Keleméri Keleméri bp. 0,000 30,26 30,26 Sajópüspök123,5 148,3 400 0,000 0,947 0,947 elrendelésr 76,6 0,000 0,950 0,950 Sajószentpé 121,8 390 49,4 0,000 0,764 0,764 Felsőzsolca 107,2 512 0,000 0,950 0,950 megszüntet 1974. X. 22. 1974. X. 22. 1974. X. 24. 08.07. Szörnyűv. 0,000 0,414 0,414 bp. Szuha 0,000 1,400 1,400 Szuha bp. 0,000 1,500 1,500 Vörös J. 0,000 1,300 1,300 Sajó Miskolc-sajópü29,66 0,000 26,26 26,26 Sajópüspök123,5 148,3 400 Szinva 0,000 0,300 0,300 elrendelére Szinva 76,6 bp. 0,000 0,450 0,450 Sajószentpé 121,8 390 Mercse 49,4 0,000 0,977 0,977 Felsőzsolca 107,2 512 Hangony 0,000 0,840 0,840 megszüntet Hangony bp. 0,000 0,837 0,837 08.08. 1974. X. 22. 1974. X. 22. 1974. X. 24. Hernád 97,0 Hernádnémeti 33,75 0,000 27,24 27,24 Hidasnéme Vadász hernádszurdok 0,000 1,300 1,300 elrendelésr Vadász Gesztely 24,4 bp. 0,000 1,580 1,580 Garadna 0,000 1,832 1,832 megszüntet Garadna bp. 0,000 1,800 1,800 08.09. 151,2 410 108,2 423 1948. VI. 09. 1989. V. 05. Hidasnémeti-b28,29 Hernád bp. 0,000 26,42 26,42 Hidasnéme 97,0 151,2 410 1948. VI. 09. Gönci 0,000 0,870 0,870 elrendelésr Gesztely 24,4 108,2 423 1989. V. 05.
Magyar joganyagok - 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet - az árvíz- és a belvízvédekez 28. oldal 08.10. Gönci bp. 0,000 1,000 1,000 megszüntet Inérhát-taktaf 43,34 Sajó bp. 0,000 8,000 8,000 Tokaj 543,0 89,34 880 1979. II. 04. elrendelésr Tiszapalkon484,7 87,26 733 1979. II. 05. Kesznyéten Árvízkapu 2,4 89,33 586 1979. II. 05. 08.11. Takta bp. Takta megszüntet 26,1 8,000 36,64 28,64 Taktaföldvá 0,000 6,706 6,706 92,22 331 1976. VI. 22. Bodrog 47,7 Viss-felsőbere 56,48 bp. 0,000 39,79 39,79 Felsőberec Bodrog 0,000 12,55 12,55 elrendelésr Ronyva 37,1 0,000 2,327 2,327 Sárospatak Ronyva bp. 0,000 1,811 1,811 megszüntet 08.12. 92,16 747 91,82 686 1980. VII. 28. 1888. III. 27. Jászjákóhalma 36,21 Tarna bp. 0,000 36,21 36,21 Tarnaméra 24,3 99,28 500 1974. X. 22. elrendelésr Tarnaörs 11,9 91,40 577 1974. X. 23. 08.13. megszüntet Tarna 24,3 Jászdózsa-káli 111,1 0,000 35,72 35,72 Tarnaméra Ágói 0,000 5,417 5,417 elrendelésr Ágói bp. Tarnaörs 11,9 0,000 5,392 5,392 Gyöngyös 0,000 6,827 6,827 megszüntet Szarvágy bp. 0,000 3,010 3,010 Szarvágy 0,000 3,019 3,019 Gyöngyös bp. 0,000 6,826 6,826 Gyangya bp. 0,000 1,705 1,705 99,28 500 91,40 577 1974. X. 22. 1974. X. 23.