Irreverzibilis közgazdaságtan Martinás Katalin, Atomfizikai Tanszék
Irreverzibilis Közgazdaságtan A közgazdászok között egyetértés van abban, hogy a mai (neoklasszikus) elmélet nem a valódi gazdaság elmélete, de abban is, hogy csak ez az egyetlen lehetséges út a matematikai közgazdaságtanhoz!. Az előadásban egy újragondolt matematikai közgazdaságtan kereteit vázoljuk fel.
Felépítés Bemutatjuk, hogy a mai közgazdaságtan történetileg a termodinamika első és második főtételeinek megfeleltethető elveken alapszik. amelyekből az irreverzibilis termodinamikához hasonló elméletet kapunk. Az irreverzibilis gazdasági leírásban az egyensúlyi hipotézis alkalmazásával visszakapjuk a neoklasszikus elmélet eredményeit.
Eredmény A két közelítés összehasonlítása azt indikálja, hogy a modern közgazdaságtan eredményei jelentős részben az egyensúly hipotéziséből erednek, és nem a gazdaság természetéből.
A piaci erők Alkalmazásként bemutatjuk, hogy a materiális javak cseréjénél értelmezhető a piaci erő és a hatékony piaci szabályozás. A szellemi és kulturális javak természetéből azonban az következik, hogy nem lehet hatékony piaci szabályozás
Történetem II. főtétel (irreverzibilitás) a természet preferenciája Termodinamikai analógia Gazdasági entrópia 1986 Bródy-Martinás-Sajó: Essay on Macroeconomics, Közgazdasági Szemle
Történet Robert U. Ayres Katalin Martinás On The Reappraisal Of Microeconomics: Economic Growth And Change In A Material World, Elgar, 2005 Martinás Katalin, A változás humáncentrikus értelmezése ökofizikai felfogásban, in: Nováky E Változás és jövő, Budapest: Püski Kiadó, 2008 Martinás Katalin: The Greatest Happiness Pronciple, 2010 Martinás Katalin: From Simple to Complex, 2010
Neoklasszikus elmélet Equilibrium Rationality Greed
A közgazdaságtan újra gondolása I és II főtétel Irreverzibilis közgazdaságtan + Egyensúlyi hipotézis Neoklasszikus elmélet
I. Főtétel
A szereplő Természetes vagy jogi személy Tulajdonos jószág leltár
Matematikai modell Jószág- minden, ami hasznos, értékes X a i (r,t) a tulajdonos (szereplő) i típus a=0,1,...n i=1,...n a=0 természet
Jószág típusok Materiális energia/anyag megmaradás Nem-materiális pénz Idő (munka) Tudás (információ) Relációs javak Fiziológiai javak
A gazdasági extenzivek Def: jószág Mérlegegyenlet DX = F + T + K D Gazdasági extenziv szűkös (korlátozott teremtés)
I. Főtétel A szereplőket a gazdasági extenzívekkel jellemezzük A szereplő gazdasági döntései a javak mennyiségeitől függenek
Döntés Választás a felimert lehetőségek közül Valamit valamiért q Egység kosár q= Ie
A készlet változása X a i (t+1)= Xa i (t)+ Σ j Iaj e aj i + Ca i
Döntési kritérium A legjobbat választjuk
II főtétel Minden ember boldog akar lenni
CONGRESS, JULY 4, 1776 The unanimous Declaration of the thirteen united States of America We hold these truths to be self-evident, that all men are created equal, that they are endowed by their Creator with certain unalienable Rights, that among these are Life, Liberty and the pursuit of Happiness. That to secure these rights, Governments are instituted among Men, deriving their just powers from the consent of the governed,
Utilitarizmus Jeremy Bentham (1748-1832)
Jeremy Bentham "[Joseph] Priestley was the first (unless it was Beccaria) who taught my lips to pronounce this sacred truth:- That the greatest happiness of the greatest number is the foundation of morals and legislation."
Bentham Utility is that property in any object, whereby it tends to produce benefit, advantage, pleasure, good, or happiness...or...to prevent the happening of mischief, pain, evil, or unhappiness"
Boldogság- GDP - USA
A boldogság Angol felmérés A) By Employment Status A) By Marital Status 5.40 5.40 5.20 5.35 Average Life Satisfaction 5.00 4.80 4.60 4.40 Average Life Satisfaction 5.30 5.25 5.20 5.15 5.10 5.05 5.00 4.20 Employed Unemployed 4.95 Not Married Married Source: BHPS, 1997-2003. N = 74,481
Simone Borghesi and Alessandro Vercelli (2008) H = H(Y, YR, Y Y*, G, R, E, I, U, He )
Sonja Ljubormirsky (2008) H =H(X, A,V,G)
Gazdagság Z = H(X) = Z(X) érték: v(x)= Z/ X
Döntés: I Várható gazdagodás F aj = Z/ I aj = Σ i v a i eaj i Intenzitás - erőtörvény I aj = L aj F aj
A készlet változása X a i (t+1)= Xa i (t)+ Σ bj Iabj q abj i + + C a i + ca i yaa (t) Cserében az ár p ab i = (Lab i va i + Lba i vb i ) (L ab i + Lba i )
Numerikus megoldás V= M/X V = M/(X 1 + X 2...) log (M/X) 3 szereplő: I,M,H 3 termék+ pénz Termelési vektor Kezdő készletek L paraméterek
1-2 log, 3 (m/x)^(0.5) 1E8 production 1000 0,01 0 5000 10000 15000 20000 25000
production 0 500 1000 1500 2000 time
Piaci erők F Ai = (v Ai p) F Bi = (v Bi p) Force law J Ai = X Ai (F Ai ) J Bi = X Bi (F Bi )
Lineáris közelitésben X A i = L A i (v A i p) X B i = L B i (v B i p) X A i + X B i = 0 p = (L A i v A i +L B i v B i )/(L A i +L B i )
Speciális eset L Ai = L Bi = 2L J AB,i = L(v Ai v Bi )
Szimbolikus javak J ab + J ba >< = 0 Tudás J ab + J ba > 0.
Piaci szabályozás? A tudás áramláshoz nem definiálható valódi piaci erő, ezért a szabályozás sem lehet piaci típusú.