TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 7 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 7 A.I ÜZEMELTETÉS 7 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 7 A.I.2 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK 8 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 9 A.II.1 KARBANTARTÁS 9 A.II.2 ANYAGMINŐSÉG 10 A.II.3 FIZIKAI GÁTAK ÁLLAPOTA 12 A.III ESEMÉNYEK 13 A.III.1 JELENTETT ESEMÉNYEK 13 A.III.2 EGYÉB ESEMÉNYEK 13 B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA... 14 B.I BIZTONSÁGI RENDSZEREK ÉS BERENDEZÉSEK 14 B.I.1 MŰKÖDÉSEK 14 B.I.2 RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS 15 B.I.3 INDÍTÁSI MEGBÍZHATÓSÁG 17 B.II FELKÉSZÜLTSÉG 18 B.II.1 ÜZEMELTETŐ SZEMÉLYZET 18 B.II.2 BALESETELHÁRÍTÁS 19 B.III KOCKÁZAT 20 B.III.1 KONFIGURÁCIÓS KOCKÁZAT 20 B.III.2 KEZDETI ESEMÉNYEK 20 B.III.3 ZÓNASÉRÜLÉSI KOCKÁZAT 21 C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG... 22 C.I EMBERI TEVÉKENYSÉG 22 C.I.1 ELTÉRÉS A TERVSZERŰ ÁLLAPOTTÓL 22 C.I.2 EMBERI TÉNYEZŐ 22 C.I.3 SUGÁRVÉDELMI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 23 C.I.4 IPARI BIZTONSÁGI PROGRAM HATÉKONYSÁGA 25 C.II JAVULÁSRA TÖREKVÉS 26 C.II.1 ÖNÉRTÉKELÉS 26 C.II.2 ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK VISSZACSATOLÁSA 26 C.II.3 JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGA 27 ÖSSZEFOGLALÁS... 29 1
BEVEZETÉS A csernobili baleset után 1989-ben alapított Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége (WANO) a Teljesítmény mutatók programjának keretében a tagerőművek által leginkább alkalmazott biztonsági mutatókból állította össze az üzemeltetési biztonsági mutatók rendszerét. A WANO üzemeltetési biztonsági mutatók segítséget nyújtanak az üzemeltetőnek a működés, a fejlődés monitorozásában, továbbá lehetőséget biztosítanak a más erőművek teljesítményével való összehasonlításra, valamint a biztonság javítását szolgáló források és prioritások megfelelő elosztására. A nemzetközi összehasonlításra kevésbé alkalmas, reaktor-specifikus, inkább a belső tapasztalatok hasznosításának és az erőmű, illetve a személyzet biztonsági teljesítményének mérésének, azaz az önértékelésnek egyik eszköze az erőmű biztonsági mutató rendszere (BMR). A biztonsági mutatók rendszer olyan mutatók öszszessége, amelyek jellemzik az erőmű biztonságos működését, és azt számszerűsített formában mutatják be. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlása alapján a 2000-2001. években kialakított és 2002-ben bevezetett biztonsági mutató rendszer legfelső szintjén az üzemeltetés biztonsági színvonala áll, amely a biztonságosan üzemelő erőművet jellemző három tulajdonságra támaszkodik. A három fő tulajdonság az erőmű normál üzemelése, az erőmű üzemeltetési biztonsága és az erőművi személyzet biztonságra irányuló magatartása. Mivel ezek a tulajdonságok nem mérhetők közvetlenül, a rendszert ki kellett terjeszteni a könnyen számítható vagy közvetlenül mérhető mutatók szintjéig. Ennek szellemében a BMR további három alsóbb szintre tagozódik. Ezek az általános mutatók szintje, a csoportmutatók szintje és a specifikus (jellemző) mutatók szintje. 2012-ben 78 specifikus mutató alkotta a teljes rendszer alsó szintjét. A rendszer alsó szintű mutatóinak fizikai értéke öszszehasonlításra kerül a mutatóhoz rendelt célértékekkel (stratégiai cél, éves cél, nem elfogadható érték). Az összehasonlítás eredményeként kialakul a mutató pontértéke, amely alapján a mutatóhoz rendelt súlyfaktor alkalmazásával kiszámítható a fölső szinten lévő mutatók pontértéke. A pontérték alapján minden mutató besorolható a négy minőségi kategória valamelyikébe. A négy, színekkel is jellemzett kategória a következő: kiváló tartomány (zöld), működési tartomány (fehér), figyelmeztető tartomány (sárga), intézkedést igénylő tartomány (piros). A hatósági korlátozás alá eső mutatók esetén az intézkedést igénylő érték úgy kerül megállapításra, hogy az szigorúbb, mint az adott mutatóra vonatkozó korlát. Így a mutató intézkedést igénylő (piros) értéke nem azt jelenti, hogy az erőmű túllépi a vonatkozó biztonsági korlátot. Ezzel az erőmű törekszik arra, hogy a biztonsági korlátokhoz képest jelentős tartalékok maradjanak. Természetesen, a piros minősítésű mutatók esetén az erőmű megfogalmazza azokat a szükséges javító intézkedéseket, amelyek a mutató javulását célozzák. A BMR három tulajdonságát alkotó mutatóinak 2012. évi éves értékeit mutatja be a 30-32. oldalon lévő három ábra. A három fölső szinten a mutatóknak csak pontértéke van, míg az alsó szinten lévő mutatók boksza a baloldali cellában a fizikai értéket is tartalmazza. Néhány mutató esetén az értékek blokki szintre vannak lebontva. Ezeknél a mutató értékét a legroszszabb (legkisebb pontszámú) érték képezi. A rendszerben szerepel két olyan mutató, amelynél a biztonsági rendszerek jellemzői (rendelkezésre állás és szivattyúk indítási megbízhatósága) külön kerülnek kiszámításra. A mutatók mindegyike rendelkezik egy kóddal, amely tükrözi a mutatónak a rendszerben elfoglalt helyét. A BMR kezelését 2005-től egy web alapú program segíti. A program segítségével az erőmű dolgozói a társasági intraneten folyamatosan figyelemmel kísérhetik a biztonsági mutatók alakulását. 2
A WANO MUTATÓK W.1 Rendelkezésre állás A mutató a tervezett és nem tervezett teljesítmény kiesésekkel csökkentett termeléshez viszonyítja az elméletileg megtermelhető villamos energia mennyiségét. A rendelkezésre állás általános jellemzést nyújt az erőmű üzemeltetésének és karbantartásának színvonaláról. A WANO mutatók többsége nem számít reaktorspecifikusnak, ezeknél a mutatóknál a paksi adat a WANO összes érvényes adatot szolgáltató blokkjával kerül összehasonlításra. Ugyanakkor, néhány mutató szoros függésben van a reaktor típusával, így ezeknél a mutatóknál az összehasonlítás egy szűkebb csoporttal, a paksi reaktorokhoz hasonló, ún. nyomottvizes (PWR) reaktorral üzemelő blokkok csoportjával történik. A WANO különböző időintervallumokra (1 év, 18 hónap, 2 év, 3 év) képezi a mutatókat, az összevetés ebben a kiadványban az adott évre vonatkozó 1 évre számított mutatók alapján történik. A hét év adatait bemutató grafikonokon paksi oldalról a négy blokk értékéből képzett számtani átlag szerepel, a WANO oldaláról viszont két mutató kivételével nem a számtani átlag, hanem a medián érték az összevetés jellemzője. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy azt vizsgáljuk, a paksi átlagblokk a WANO blokkok jobbik, vagy gyengébbik feléhez tartozik-e. A Paksi Atomerőmű rendelkezésre állására 2004-2006. között jelentős hatást gyakorolt a 2003-ban a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavar következményeinek felszámolása. A helyreállítási munkák befejezése után, 2007-től a rendelkezésre állás újra meghaladta a WANO középértéket. W.2 Nem tervezett termeléskiesések aránya A mutató a nem tervezett termeléskiesésnek az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiához viszonyított aránya százalékban. A Paksi mutató általában jobb a WANO középértéknél. A 2007-2009. évek magasabb értékének oka elsősorban a főjavítások csúszása a tervezetthez képest, 2010-ben és 2012-ben kisátmérőjű csövek tömörtelenségének elhárítása miatti nem tervezett kiesések rontották a mutató értékét. 3
W.3 Nem tervezett kényszer termeléskiesések aránya a blokk üzemelése alatt A mutató a blokkok üzemideje alatt a nem tervezett kényszer termeléskieséseknek, valamint az ugyanezen idő alatt a tervezett leállásokból és azok esetleges nem tervezett csúszásából adódó termeléskieséssel csökkentett elméletileg megtermelhető villamos energiának az aránya. Ennél a mutatónál a WANO medián értéke évek óta 0, ezért a grafikonon a számtani átlagok láthatók. 2012-ben nem történt a mutató képzésénél figyelembe veendő reaktorvédelmi működés Pakson. Az évek többségében a paksi blokkok az üzembiztosabb blokkok közé tartoztak. 2008-ban a kényszer kiesések mértéke a turbinák csappantyúinak javítása, illetve az 1. blokki impulzuscső törés miatti blokkleállás következtében meghaladta a WANO medián értékét, 2010-ben a két primerköri tömörtelenség elhárítása miatti nem tervezett kiesés rontotta a mutató értékét, 2012-ben pedig az egyik gőzfejlesztő szintmérés impulzuscsövének tömörtelenségét kellett elhárítani leállással. W.5 Biztonsági rendszerek rendelkezésre állása A mutató a berendezés üzemképtelenségi ideje / a rendszer elvárt üzemképességi ideje / ágak száma hányadosként képződik (azaz valójában a rendelkezésre nem állás fokát jelzi). A WANO a nagynyomású aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerre (ZÜHR - TH), az üzemzavari tápvízrendszerre (RR) és az üzemzavari villamos betáplálás (QD) rendszerekre képezi a mutatókat. W.4 7000 kritikus órára eső automatikus ÜV-1 működések száma Az ÜV-1 szintű reaktorvédelmi működés során az összes szabályzó rúd aktív zónába való beejtésével megtörténik a reaktor azonnali leállítása. A WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi. Azt fejezi ki, hogy mennyire sikerül elkerülni azokat a termohidraulikai vagy reaktivitás tranzienseket, amelyek automatikus védelmi működéshez vezetnek. A TH rendszer rendelkezésre állása 2010-ig jobb volt a PWR típusú blokkokra számolt középértéknél. 2010-ben a TH rendszer rendelkezésre állásása elmaradásának oka az elvárt szinttől egy tolózár mágnes kapcsolójának meghibásodása, amely egy próba során került felfedésre. 4
A mutató 2007. évi gyengébb értékét a ciklikus próbák során felfedett két üzemképtelenség magas becsült üzemképtelenségi ideje, a 2010. évi kedvezőtlenebb értékét pedig az egyik üzemzavari tápszivattyú többszöri meghibásodása okozta. Az üzemanyag kazetták az 1-3. blokkon 2004-2010. között, a 4. blokkon pedig 2008-ig gyakorlatilag folyamatosan tömörek voltak. A 4. blokki érték a 2008. évi főjavítás után jelezte, hogy az aktív zónába az átrakás során valószínűleg néhány tömörtelen fűtőelem került be. A tömörtelenség mértéke nem érte el a blokk soron kívüli leállítását előíró mértéket. A tömörtelen kazetta a 2009. évi főjavítás során eltávolításra került a zónából. A 2011. évi mérések azt jelezték, hogy az 1. és 4. blokkon 1-1 tömörtelen fűtőelem pálca üzemelt az aktív zónában. A tömörtelen pálcát tartalmazó kazetta a 4. blokkon 2012-ben kikerült a zónából. Ennél a mutatónál a paksi érték 2005-2008 között rosszabb volt a WANO középértéknél, 2009-2010- ben kevesebb üzemképtelenség fordult elő a QD rendszer esetén, így a mutató jelentősen javult. 2011-ben és 2012-ben egy-egy sikertelen próba miatti becsült üzemképtelenségi idő rontotta a mutató értékét. W.7 Kollektív dózis A mutató az erőmű és a külső vállalkozók összes dolgozója, valamint a látogatók által elszenvedett külső és belső sugárterhelés egy blokkra vonatkoztatott értéke. W.6 Üzemanyag megbízhatóság Ez az index a primerköri víz stacioner jód-131 és jód- 134 aktivitásának felületi urán szennyeződésre és teljesítményszintre korrigált, valamint egy konstans leiszapolási (víztisztítási) rátára normált értéke, így alkalmas az esetleges üzemanyag tömörtelenség mértékének kifejezésére. A mutató értékét az évek többségében sikerült a WANO PWR középérték alatt tartani. Az elszenvedett dózisok döntő hányada a blokkok főjavításához kötődik. 2011-ben és 2012-ben a biztonságnövelő átalakítások végrehajtása okozta a többlet dózisterhelést. 5
W.8 Vegyészeti index A mutató a legfontosabb szennyeződések koncentrációját követi figyelemmel a gőzfejlesztő leiszapolásban és a tápvízben. Értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a WANO által definiált határértéket. javulást sikerült elérni. A 2010-2012. közötti érték némileg gyengébb a kiugróan jó 2009. évinél, de összességében kedvezőnek mondható. A WANO középértékhez való további közeledéshez jelentős javulásra lenne szükség. W.10 Külső vállalkozók munkabaleseti mutatója Az erőmű területén munkát végző vállalkozók munkabaleseti mutatóját 2008-ban vezette be a WANO. Képzése megegyezik a W.9 mutatóval. A WANO vegyészeti index értéke hatodik éve haladja meg a hosszú éveken át tapasztalt 1.0 értéket. 2007 harmadik negyedéve óta a 3. és 4. blokkon a tápvízben a diszperz vas koncentrációja nagyobb a WANO vonatkozó határértékénél. A magasabb diszperz vas koncentráció 2010-ben az 1. kiépítésen is megjelent. Az okok kiderítésére a szakmai szervezetek kiterjedt vizsgálati programot indítottak. A WANO átlag érték jóval kedvezőbb a paksinál. W.9 Munkabaleseti mutató A mutató számszerűen kifejezi a 200 ezer munkaórára eső, egy vagy egynél több napos munkaképtelenséget (nem számítva a baleset napját), vagy munkaképesség-korlátozást okozó balesetek számát. W.11 Hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesések aránya Ez a mutató is 2008-ban került először kiszámításra, a hálózati okok miatt bekövetkezett termeléskiesésnek és az adott időszak alatt elméletileg megtermelhető villamos energiának az arányát fejezi ki. 2012- ben Pakson nem volt ilyen jellegű termeléskiesés, míg a WANO számtani átlaga 0.06%. A Paksi Atomerőmű mutatója 2005-2007. között 0.8 körüli értéken szóródott. 2008-2009-ben jelentős 6
A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER A mutatók trendjét ábrázoló grafikonokon az oszlopok színezése megegyezik az adott évben a mutató minősítését jellemző színnel. Ez alól kivétel a szürke szín, ami azt jelzi, hogy az adott évben a mutató nem volt része a BMR-nek. A mutatókhoz rendelt célkitűzések megváltozhatnak, alapvetően szigorodhatnak, ezért előfordulhat, hogy azonos vagy jobb értékkel rendelkező mutató minősítése mégis rosszabb lesz. A.I.1.2 Kényszer termeléskiesések aránya A mutató a kényszer termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011-től kezdődően képezzük. A. NORMÁL ÜZEMMENET A.I A.I.1 A.I.1.1 Üzemeltetés Nem tervezett kiesések Rendelkezésre állás A mutató megegyezik a WANO rendelkezésre állás mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be. A mutató értéke 2012-ben blokkonként: 0,41%, 0,41%,0,32%,2,11%, az erőműves átlag pedig 0.81 %. A.I.1.3 Tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések aránya A mutató a tervezett leállások nem tervezett csúszása miatti termeléskiesések és az elméletileg megtermelhető villamos energia hányadosa, korábban a Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések aránya mutató komponenseként közvetett módon volt a rendszerben, önállóan 2011- től kezdődően képezzük. A mutató éves értéke 2012-ben blokkonként: 88.84%, 84.78%, 91.58%, 90.15%., az erőműves átlag pedig 88.84%. Ez az érték az erőmű működése óta elért legjobb eredmény. A főjavítás 2012-ben az 1. blokkon 6 nappal tartott tovább az eredetileg tervezettnél. A mutató értéke 2012-ben blokkonként: 1,27%, 0%, 0%, 0%. 7
A.I.1.4 Belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma A.I.2.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok térfogata A mutató az adott évben a hordókban elhelyezésre előkészített, szilárdított hulladékok (beleértve a konténert) mennyiségét adja meg. 2012-ben a belső okok miatt bekövetkezett nem tervezett termeléskiesések száma 18, a blokkok közötti megoszlása: 7;4;4;3. A mutató értéke 2009-2010-ben kiemelkedően alacsony volt, de a 2012-es érték is alacsonyabb a 2009. előtti évek átlagánál. A.I.2 A.I.2.1 Radioaktív hulladékok Kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladékok térfogata 2012-ben tovább csökkent a keletkezett kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék mennyisége. A.I.2.3 Nagy aktivitású radioaktív hulladékok térfogata A mutató térfogategységben adja meg az erőmű átmeneti tároló helyein tárolt nagy aktivitású szilárd hulladékainak nettó mennyiségét. A lepárlások mennyisége 2006-ban jelentősen megnőtt, ami a 2. blokki sérült fűtőelemek jelenlétéből, és a fűtőelemekhez köthető műveletekből származott. 2007-ben a folyékony hulladék mennyiség lecsökkent a helyreállítás előtti átlagos szintre, a 2008-2010. években pedig gyakorlatilag egy állandó értéken stabilizálódott. 2011-ben és 2012-ben átlag alatti mennyiségű kis- és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladék keletkezett. A mutató értéke évről-évre erősen függ attól, hogy az adott évben történt-e közbenső rúd csere, ami jelentősebb mennyiségű hulladékot okoz. A 2007. évi mennyiség 84%-a 57 db közbenső rúd cseréje során tervezett módon keletkezett. A 2009-2011. években az elhasználódott elnyelő kazetták képezték a nagyaktivitású hulladék meghatározó hányadát. 2008-ban és 2012-ben nem keletkezett számottevő mennyiség ebből a hulladékból. 8
A.II Állapot fenntartás A.II.1 Karbantartás 2007-ben bevezetésre került az Integrált Műszaki Rendszer megvalósításának új szoftver eszköze (2007-ben PassPort, 2009-től AssetSuite6), amely a karbantartás irányítását is támogatja. Emiatt 2007- ben és 2009-ben új mutatók kerültek bevezetésre a BMR-be a karbantartási terület értékelésére. A.II.1.2 Javító karbantartási feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett javító karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A.II.1.1 Főjavítás utáni ismételt berendezés karbantartás A mutató a főjavítást követő 6 hét alatt a karbantartott berendezésekre bejegyzett hibanaplók számának és a főjavítás alatt elvégzett munkautasítási feladatok számának arányát tükrözi. A mutató 2012. évi értéke 91.63%. A.II.1.3 Heti operatív feladatok teljesülésének aránya A mutató arról nyújt információt, hogy a betervezett heti operatív karbantartási feladatokat milyen arányban sikerült az ütemterveknek megfelelően végrehajtani. A mutató értéke blokkonként 2012-ben rendre: 99.96%, 99.86%, 99.9%, 99.49%, az erőműre pedig 99.8%., ami azt jelenti, hogy a főjavítások alatt karbantartott berendezések mindössze 0.2%-a esetén kellett 6 héten belül újra javítani az adott berendezést. A mutató 2012. évi értéke 94.19%. A tápvízáram-szabályozó szelep cseréje 9
A.II.1.4 A késve elindított hibaelhárítások aránya A mutató 2009-től része a rendszernek, tájékoztatást nyújt arról, hogy az 1-3 biztonsági osztályokba sorolt berendezések meghibásodásának elhárítása megkezdődött-e az előírt határidőn belül. A.II.2 A.II.2.1 Anyagminőség Szekunderköri vízkémiai mutató A mutató hasonlóan képződik, mint a WANO vegyészeti index, értéke akkor 1, ha a szennyeződések koncentrációja nem éri el a megadott határértéket. A mutató 2012. évi értéke 17.13%, ami további javításra szorul. A.II.1.5 Sikertelen biztonságtechnikai felülvizsgálatok aránya A biztonságtechnikai felülvizsgálatok közel fele szerkezeti vizsgálat, jelentős még a nyomáspróbák, tömörségpróbák, szuperkontroll vizsgálatok és beállítások részaránya. A szekunderköri vízkémiai mutató 2011-ben jelentősen megváltozott, a tápvíz vas paraméter ki lett emelve egy önálló mutatóba, helyette a nitrát koncentráció került be. 2012-ben az 1-3. blokkon az értékek kiváló közeliek, a 4. blokki magasabb érték oka a harmadik negyedévben előfordult, szekunderköri vízminőség romlást okozó rövid idejű tranziensek voltak (dekontamináló kád fűtőszál meghibásodás és a villamos átkapcsolást követő mágnes-szűrő kiesések). A mutató értékét kevés kivételtől eltekintve sikerült az évek többségében 2% alatt tartani. A sikertelen vizsgálatok döntő hányada nyomáspróbákon fellépő tömörtelenség. A reaktor csarnok 10
A.II.2.2 Ciklusszám kihasználási mutató Az atomerőmű főbb gépészeti berendezéseinek méretezése során a főkonstruktőr a különféle várható üzemi-, üzemzavari- és baleseti üzemmódok figyelembevételével és nagy biztonsági tartalékkal végzett számításokkal megállapította az terhelési ciklusok megengedett mennyiségét a berendezések teljes tervezett élettartamára. A mutató az igénybevételekhez tartozó ciklusszámok tényleges és a 30 évre tervezett fogyási ütemének viszonyát fejezi ki. A mutató azt vizsgálja, hogy a tartalék csövek tényleges fogyási üteme hogyan viszonyul a teljes élettartamra számított normál fogyási ütemhez. A mutató minden blokk minden gőzfejlesztőjénél azt jelzi, hogy a tartalék csövek fogyási üteme jelentősen alatta van a megengedett értéknek, így a megnövelt üzemelési élettartam végéig elégséges hőátadó felület fog rendelkezésre állni a gőzfejlesztők névleges teljesítményének biztosításához. A mutató kedvezőtlen értékét az 1. kiépítésen az okozza, hogy magas a fővízköri hurkok 137 bar-os tömörségpróbájának a száma. A problémát az üzemidő hosszabbítás kapcsán bevezetésre kerülő új terheléskatalógus fogja megszüntetni 2013-ban. A.II.2.4 Szekunderköri diszperz vas 2011-től a tápvízben mért diszperz vas koncentráció önálló mutatóként szerepel a rendszerben. A.II.2.3 Gőzfejlesztők tartalék hőátadó csöveinek fogyása mutató A gőzfejlesztő hőátadó csövei választják el a radioaktív primerköri víztől a nem radioaktív szekunderköri tápvizet, amelyből a turbinák meghajtásához szükséges gőz keletkezik. Ezek a hőátadó csövek a karbantartás alatt alapos anyagvizsgálati ellenőrzésen esnek át, és az igen szigorú kritériumot meghaladó repedésük esetén ledugózásra kerülnek. A ledugózás természetesen csökkenti az eredetileg betervezett 10%-os mértékű tartalék hőátadó felületet. Hasonlóan a korábbi évekhez, a 2012. évben is megállapítható volt, hogy a főjavításokat követő időszakban magasabb az adott blokkon a tápvíz vas koncentráció. A tápvíz vas koncentráció értékek minden blokkon magasabbak a 2005-2006. évi alacsony értékeknél. Az egyértelmű okot a 2009-2012-ben végrehajtott vizsgálati programok nem derítették ki, ezért tovább folytatódnak a vizsgálatok és elemzések. 11
A.II.3 Fizikai gátak állapota A nukleáris biztonság harmadik alapelve, hogy rendelkezni kell olyan eszközökkel, amelyek meggátolják a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését. Az alapelv teljesítésének műszaki eszközeként az atomerőmű tervezője mérnöki védelmi gátakat alkalmazott. E szerint a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy szivárgásmentes gátakból álló sorozat biztosítja. A klasszikus védelmi gát-sorozat három elemből áll. Az első gát az üzemanyag pálca burkolata, amely ideális esetben megakadályozza a maghasadás során keletkező radioaktív izotópok kijutását a hűtőközegbe. A pálca esetleges tömörtelensége miatt a hűtőközegbe került, illetve az egyéb okokból felaktiválódott hűtőközegből a radioaktív szennyeződés kijutását második gátként a primerköri hűtőkör berendezéseinek nagy nyomás elviselésére tervezett fala biztosítja. A harmadik védelmi gát a primerköri berendezéseket magába foglaló helyiségek és a lokalizációs torony által alkotott hermetikus tér fala, amelynek elsődleges feladata a maximális tervezési üzemzavar során a hermetikus térbe kikerült radioaktív szennyező anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása. Az alábbi három mutató a védelmi gátak állapotának figyelésére szolgál. 2011. évi mérések újra jeleztek egy tömörtelen pálcát a 4. blokkon, ami 2012-ben kikerült a zónából. 2011-től az 1. blokkon is valószínűsíthető a zónában egy tömörtelen pálca. Az említett tömörtelenségek mértéke egyik esetben sem érte el az azonnali blokkleállítást igénylő értéket. A.II.3.2 Az átrakó medence A primerkör tömörtelensége A.II.3.1 Üzemanyag megbízhatóság (WANO mutató) A mutató megegyezik a WANO üzemanyag megbízhatósági mutatóval, a grafikon a BMR szerinti minősítést mutatja be blokkonként az év végén. Primerköri tömörtelenség a 4. blokkon került regisztrálásra, mindkétszer a 40YA43P901 mérés hollanderénél. A tömörtelenség mértéke miatt egyik esetben sem volt szükség a blokk leállítására, a tömörtelenség a nukleáris biztonságot nem veszélyeztette. A 4. blokkon a 2008. évi főjavítás során került be a zónába kb. 3 inhermetikus pálcát tartalmazó kazetta, amely a 2009. évi főjavításkor eltávolításra került. A 12
A.II.3.3 Hermetikus tér szivárgása A mutató blokkonként mutatja meg a főjavítások után elvégzett integrális tömörség-vizsgálatoknál mért szivárgásértékeket. (A megengedett hatósági érték 14.7 %/nap.) A jelentésköteles események száma a 2005 előtti időszakban 50 körüli értéken volt, 2005-2007 között 40 alá csökkent, majd a 2008-2010 években 30 körüli értékre csökkent. A 2011. évi eseményszám az erőmű üzemeltetési történetének eddigi legalacsonyabb értéke, és a 2012. évi érték is kedvezőnek ítélhető. A.III.2 Egyéb események A.III.2.1 A belső kivizsgálások száma Az eljárásrend szerint ilyen vizsgálatra egyéb fontos esemény bekövetkeztekor van szükség, amit az érintett szakterület végez a biztonsági szervezet közreműködésével. Az integrális tömörségvizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy azok valamennyi blokkon jelentős tartalékkal teljesítették a hatósági kritériumot 2012-ben is. A.III Események A.III.1 Jelentett események A.III.1.1 Jelentésköteles események száma A Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSz) szerint az atomerőműnek a blokkokon bekövetkezett, a jelentési kötelezettség alá tartozó minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a magyar nukleáris hatósághoz. A jelentendő jellemzően a nukleáris biztonságot befolyásoló - események körét az NBSz 1.25 számú útmutatója rögzíti. Ez a mutató a nukleáris biztonság egyik kulcsmutatója. A belső kivizsgálások száma 2007-től 2010-ig folyamatosan csökkent, ezután viszont növekedésnek indult. Az események halmazában szerencsére nem lehet felfedezni gyakran ismétlődő, tipikus problémákat. Néhány olyan kategória van, amibe egynél több esetet lehet besorolni. Ezek közé tartozik a karbantartások során előforduló téves vágások, armatúrák tömörtelensége vagy meghibásodása, megszakítók meghibásodása, vízkifolyások, kábelek sérülése, hőmérséklet mérések meghibásodása, téves retesz és védelmi működések, tűz jellegű események. 13
A.III.2.2 A.III.2.3 A hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Hatóság által elrendelt kivizsgálások száma Ez a mutató azokat a nem jelentésköteles eseményeket tartja számon, amelyek kivizsgálását az erőmű előzőleg nem kezdeményezte, azt a hatóság elrendelése alapján végezte el. B. AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGA B.I Biztonsági rendszerek és berendezések A nukleáris biztonság első két alapelve kimondja, hogy eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására, valamint a remanens hő elszállítására a reaktorleállítást követően a várható üzemi események és a tervezési üzemzavari állapotok során és azokat követően. Ezek az eszközök a biztonsági rendszerek és berendezések. A mutató értéke 2007 óta folyamatosan csökkent, 2010-ben sikerült elérni az ideális értéket. 2011-től viszont újra megnövekedett az esetek száma. B.I.1 B.I.1.1 Működések Automatikus reaktorvédelmi (ÜV-1) működések száma Míg a WANO mutató a 7000 kritikus órára jutó automatikus reaktorvédelmi működések számát jelzi, addig a BMR-ben a működések abszolút száma jelenik meg. 2012-ben újra sikerült ÜV-1 működés nélkül üzemeltetni a blokkokat. 14
B.I.1.2 ZÜHR működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan ZÜHR (aktív zóna üzemzavari hűtőrendszer) működés 2012-ben sem történt. két biztonsági rendszer egyidejű üzemképtelensége vezetett a védelmi működéshez. Mindhárom esetet berendezés hiba okozta. B.I.1.3 Biztonsági villamos betáplálási rendszer működéseinek száma B.I.1.5 KÜTSZ működések száma Az elmúlt évekhez hasonlóan a kiegészítő üzemzavari tápvíz szivattyúk (KÜTSZ) éles indítására 2012-ben sem volt szükség. B.I.2 B.I.2.1 Rendelkezésre állás A biztonsági rendszerek üzemképtelenségeinek száma A grafikonon látható értékek tartalmazzák a tervezett és a nem tervezett üzemképtelenségeket, valamint a meghibásodásokat is. A biztonsági villamos betáplálási rendszer éles működését kiváltó esemény nem történt 2012-ben. B.I.1.4 ÜV-3 működések száma Az ÜV-3 szintű reaktorvédelmi működés eredményeként a szabályzó rúdcsoportok üzemi sebességgel történő leeresztésével a reaktor teljesítménye fokozatosan csökken. 2012-ben az üzemképtelenségek száma összesen 42 volt. Az üzemképtelenségek rendszerenkénti megoszlása: nagynyomású ZÜHR (TH) 2, kisnyomású ZÜHR (TJ) 0, sprinkler rendszer (TQ) 2, üzemzavari tápvíz és kiegészítő üzemzavari tápvíz rendszer (RR) 5, dízelgenerátor (QD) 33. 2012-ben az üzemeltetés során három olyan esemény történt, amely ÜV-3 szintű védelmi működést idézett elő. A háromból kétszer főkeringtető szivatytyú kiesés történt, amit hőmérő, illetve védelmi időmű meghibásodás okozott. A harmadik esetben 15
B.I.2.2 Nagynyomású ZÜHR rendelkezésre állása A TQ rendszeren két alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk rövid idő alatt megtörtént. B.I.2.5 ÜTR és KÜTR rendelkezésre állása A TH rendszeren két alkalommal kellett üzemképtelenséget deklarálni, az elhárításuk összesen 26 órát vett igénybe. B.I.2.3 Kisnyomású ZÜHR rendelkezésre állása Az ÜTR és KÜTR rendszeren összesen 5 üzemképtelenség történt, ami mintegy 43 óra üzemképtelenségi időt okozott. B.I.2.6 Dízelgenerátorok rendelkezésre állása Ezen a rendszeren nem fordult elő üzemképtelenség 2012-ben. B.I.2.4 Sprinkler rendszer rendelkezésre állása A viszonylag magas üzemképtelenségi szám (33) ellenére a mutató kedvező értékű, mivel a meghibásodások általában gyorsan elháríthatók voltak. 16
B.I.3 B.I.3.1 Indítási megbízhatóság NZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága B.I.3.4 ÜTR és KÜTR szivattyúk indítási megbízhatósága 2012-ben a négy blokkon összesen 330 sikeres NZÜHR szivattyú indítás történt. 2012-ben a négy blokkon összesen 338 sikeres KÜTSZ és 331 sikeres ÜTSZ indítás történt. B.I.3.2 KZÜHR szivattyúk indítási megbízhatósága B.I.3.5 Dízelgenerátorok indítási megbízhatósága 2012-ben a négy blokkon összesen 344 sikeres KZÜHR szivattyú indítás történt. 2012-ben 181 sikeres dízel indítás történt. B.I.3.3 Sprinkler szivattyúk indítási megbízhatósága 2012-ben a négy blokkon összesen 262 sikeres sprinkler szivattyú indítás történt. A felújított 40QD01 dízelgenerátor 17
B.II Felkészültség B.II.1 Üzemeltető személyzet Az atomerőművi blokkok biztonsága szempontjából kiemelkedő fontosságú munkakörben foglalkoztatott dolgozóknál az önálló munkavégzéshez hatósági, vagy társasági jogosító vizsga sikeres teljesítése is szükséges. Mind a társasági jogosító vizsgák, mind pedig a hatósági jogosító vizsgák a sikeres jogosító vizsga időpontjától legfeljebb 3 évig vagy visszavonásig érvényesek. A jogosítványok érvényességét sikeres szintentartó jogosító vizsga letételével, az érvénytartamon belül kell meghosszabbítani. B.II.1.1 Sikertelen hatósági vizsgák aránya A hatósági jogosító vizsgák letételére kötelezett munkaköröket az Országos Atomenergia Hivatal határozza meg, illetve jelöli ki. A társasági vizsgára kötelezett munkavállalók vizsgázása során a 189 vizsgából 5 végződött sikertelenül. B.II.1.3 Oktatási intézkedések száma A mutató azokat az oktatási jellegű intézkedéseket veszi számba, amelyek a jelentésköteles események kivizsgálása során kerülnek elhatározásra. A mutató a hatósági vizsgára kötelezett üzemviteli és karbantartó személyzet felkészültségére utal. 2012- ben a 110 vizsgából 1 végződött sikertelen minősítéssel. B.II.1.2 Sikertelen társasági vizsgák aránya Társasági jogosító vizsga letételére kötelezettek az atomerőmű biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú üzemeltetői, karbantartói és háttérkiszolgálói munkakörök közül azok, amelyek nem tartoznak a hatósági jogosító vizsga szabályozás alá, de munkavégzésük az atomerőművi blokkok 1. és 2. biztonsági osztályába sorolt berendezéseivel van szoros kapcsolatban. A jelentésköteles események kivizsgálása során elhatározott oktatási intézkedések száma szoros összefüggést mutat a személyi hibás események számával, illetve a személyi hiba kategóriába eső beazonosított hiányosságok számával. 18
B.II.2 B.II.2.1 Balesetelhárítás Balesetelhárítási gyakorlatok értékelése során elhatározott, azonnali intézkedést igénylő javító intézkedések átlagos száma BESZ gyakorlat 2012. november 1-én B.II.2.3 Balesetelhárítási szakoktatáson résztvevők aránya A 2012-ben végrehajtott gyakorlatokon nem merült föl olyan hiányosság, amelyre azonnali intézkedés meghozatalára lett volna szükség. B.II.2.2 Balesetelhárítási gyakorlatok javító intézkedéseinek hatékonysága A balesetelhárítási szakoktatásokon résztvevők aránya 2012-ben 99.6% volt, ami biztosítja, hogy az érintettek széles köre elsajátítja a vészhelyzet során teendőket. A javító intézkedések hatékonysága a gyakorlatokon felmerülő problémák ismétlődéséből származtatható. 2012-ben ismétlődő jellegű hiányosság nem fordult elő. 19
B.III Kockázat B.III.1 Konfigurációs kockázat B.III.1.1 MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülések száma Ide tartozik minden olyan esemény, amely során a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat (MÜSZ) valamelyik korlátozása nem teljesül, de megszegése nem következik be, mivel az előírt intézkedések végrehajtásával a határértéket vagy az előírt állapotot helyre lehet állítani. Három, MÜSZ sértés mentes év után 2011-ben és 2012-ben is 1-1 ilyen eset fordult elő. A 2012. évi esetet ismerethiány okozta. B.III.2 Kezdeti események B.III.2.1 Kezdeti események száma A kezdeti esemény a tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet. A 2006-2008. közötti magas értékek után a 2009-2011. évi időszak nagyon jelentős javulást hozott. 2012-ben kicsit romlott a mutató, ennek ellenére a kiváló tartományban maradt. B.III.1.2 MÜSZ sértések száma MÜSZ sértésnek tekintendő minden olyan esemény, amely során a MÜSZ korlátozás hatálya alá kerülés történik, és a MÜSZ-ben előírt intézkedések nem, vagy nem az előírt időhatáron belül kerültek végrehajtásra, vagy a MÜSZ-ben előírt intézkedések végrehajtásra kerültek, de a korlátozás átlépése a megadott időn túl áll vagy állt fenn. 2012-ben három kezdeti esemény elemzése vált szükségessé, két esetben FKSZ kiesés, egyszer pedig gőzfejlesztő biztonsági szelep indokolatlan nyitása miatt. B.III.2.2 Kezdeti események által okozott feltételes zónasérülési valószínűség A három kezdeti esemény 1. szintű PSA modellel történt elemzése alapján megállapítható volt, hogy a vizsgált üzemi események kockázatra gyakorolt hatásuk szempontjából elhanyagolhatók voltak, mivel a hozzájuk tartozó feltételes zónakárosodási valószí- 20
nűség értéke nagyon alacsony. Az események során tehát a blokkok zónakárosodással szembeni védettsége magas volt. figyelembevétele), amelyek a mutató értékének javulását eredményezték. 2012-ben a mutató értékében nem történt változás. B.III.3 Zónasérülési kockázat B.III.3.1 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, belső kezdeti események) A mutató az adott évi blokki főjavítások utáni referencia időpontra számított várható éves zónasérülési gyakoriság mértékével jellemzi az erőmű biztonságnövelő tevékenységét. B.III.3.3 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, tűz jellegű kezdeti események) A tűz kezdeti eseményeknek viszonylag jelentős, blokkonként különböző a szerepe a névleges teljesítményű üzemre jellemző kockázatban. Ennek oka az, hogy az egyes blokkokon kialakított kábelezés, a kábelek nyomvonalai és az egyes tűzszakaszokban található mennyiségei meghatározó módon eltérnek. Megállapítható, hogy ez a kockázati összetevő a négy blokk esetében lényegében azonos. A hibahatáron belüli különbséget a blokkok között tapasztalható apróbb eltérések okozzák. B.III.3.4 Zónasérülési gyakoriság (névleges teljesítmény üzem, elárasztások) B.III.3.2 Zónasérülési gyakoriság leállási állapotban A belső elárasztás hatása névleges teljesítményű üzem alatt továbbra sem elhanyagolható. A 2011-ben lezárult leállási PSA hatósági felülvizsgálata keretében pontosításokat végeztek a modellekben (pl. kábel nyomvonalak tűzgátló burkolatainak 21
C. BIZTONSÁG IRÁNTI ELKÖTELEZETTSÉG C.I C.I.1 C.I.1.1 Emberi tevékenység Eltérés a tervszerű állapottól Ideiglenes módosítások száma Ideiglenes módosítás az a műveletsor, amelynek eredményeként a gépésztechnológiai, villamos, irányítástechnikai, számítástechnikai, vagy dozimetriai rendszereken - az érvényes megvalósulási tervtől, - az adott üzemviteli dokumentációban rögzített paraméterektől, vagy kapcsolási értékektől, - az üzemviteli dokumentációkban rögzített kapcsolási állapotoktól 24 óránál hosszabb ideig tartó, eltérő állapot jön létre. Az ideiglenes módosításként kezelt eltérő állapotot az első műszakilag lehetséges időpontban meg kell szüntetni, azaz vissza kell állítani az ideiglenes módosítást megelőző, terv szerinti állapotot, vagy az ideiglenes módosítást átalakításként kezelve véglegesíteni kell. C.I.1.3 Üzemviteli utasítások száma Ez a mutató az üzemviteli dokumentumokban rögzítettektől ideiglenesen létrehozott eltérések számát tartalmazza, azaz az adott évben kiadott üzemviteli utasítások számát. A mutató értéke az elmúlt négy évben igen kedvezően alakult. C.I.2 Emberi tényező 2012-ben kedvezően alacsony maradt a mutató értéke. C.I.2.1 C.I.2.2 MÜSZ sértések száma Emberi hibával terhelt események aránya A jelentésköteles események közül azokat számítjuk emberi hibával terhelteknek, ahol az esemény kivizsgálása során alapvető, közvetlen vagy hozzájáruló okként személyi vagy vezetési hiba kerül megállapításra. C.I.1.2 MÜSZ hatálya alóli felmentések száma 2008-ig a mutató folyamatosan növekedett, majd a 37-43 %-os sávban volt. 2012-ben némileg újra nőtt. 2012-ben nem volt szükség a MÜSZ-től eltérő üzemállapot ideiglenes engedélyeztetésére. 22
C.I.2.3 Az utasítások be nem tartásának aránya A mutató értéke a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes előírás sértés és az összes megállapított személyi jellegű hiba hányadosa. időszakban az összes esetszámot tekintve 51 százalékos javulás volt tapasztalható a 2011-es év kritikusnak számító 55-ös esetszámához képest. C.I.3 Sugárvédelmi program hatékonysága C.I.3.1 A sugárvédelmi kivizsgálási szint túllépések száma A Paksi Atomerőmű Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzata 6 msv/hó értékben korlátozza a külső sugárterhelés vizsgálati szintjét, aminek túllépése esetén ki kell vizsgálni az esetet. A 2010-es kiugróan magas érték 2011-ben és 2012- ben is jelentősen javult, 2012-ben a jelentésköteles események kivizsgálása során megállapított összes emberi hiba egyötöde volt valamilyen előírás megsértése. C.I.2.4 Munkavégzésre alkalmatlan állapot A mutató azoknak az erőmű területére belépett munkavállalóknak a száma, akik bizonyítottan megsértik a társaság által előírt munkára képes állapot rendészeti szabályait. 2007-ben az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet kilenc dolgozó esetében jelezte a hatósági film-dózismérők kiértékelése alapján a külső sugárterhelés kivizsgálási szint ( 6 msv/hó ) túllépését. A jogszabály alapján az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete kivizsgálta az eseteket. A kivizsgálás az MVM PA Zrt. terhére mulasztást nem állapított meg. A 2008-2012. években nem fordult elő kivizsgálandó eset. C.I.3.2 Kollektív dózis Ez a mutató 2011-ben került be a rendszerbe, mivel a munkavégzésre alkalmatlan állapot tekintetében 2007 óta kedvezőtlen irányú változás volt megfigyelhető. Mivel 2011-ben a munkára képes állapot hiánya miatti pozitív esetek száma drasztikusan megugrott, 2012 áprilisában sor került a pozitív eredménnyel járó alkoholos ellenőrzés esetén alkalmazandó és kiszabható szankciók szigorítására. Ennek eredményeként az értékelt 23
A grafikonon az oszlopok fölött a teljes kollektív dózis értéke, az oszlopok tövében a hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis értéke látható. 2011-ben a főjavítások alatt számos pótmunka került sugárveszélyes körülmények között végrehajtásra (az 1. blokkon a reaktorakna elárasztás kiépítése, az SZBV csonkok javítása, a PRISE-szerelés, a hidrogén rekombinátorok telepítése mind a négy blokkon). 2012-ben a külső- és belső- sugárterhelésből eredő teljes kollektív dózis 2450 személy*msv volt. Ebből a hatósági film-dozimetriai ellenőrzés alapján kapott kollektív dózis 2356,6 személy*msv, a TL-dózismérők kiértékelése alapján kapott kollektív dózis 60,1 személy*msv, a neutronsugárzásból származó kollektív dózis 32,9 személy*msv, a feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból számolt összes lekötött effektív dózis 0,28 személy * msv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0,054 személy * msv volt. C.I.3.3 Szennyezettség terjedése A radioaktív szennyeződés ellenőrzött zónán belüli terjedésének megítélése 2007 előtt a magasabb kategóriába sorolt helyiségek száma alapján történt. A 2007-ben bevezetett új mutató a helyiség átsorolásokon kívül már figyelembe veszi a 3 hónapnál hosszabb ideig létező forrópontokat (az ún. forrópontban a mért dózisteljesítmény érték minimum egy nagyságrenddel meghaladja a mérési pont környezetében átlagosan mérhető dózisteljesítményt) is. A mutató képzésénél a helyiség magasabb kategóriába sorolása a forróponthoz képest ötszörös súllyal kerül figyelembe vételre. C.I.3.4 Folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások 2012-ben nem volt jelentős többlet kibocsátás, csak normál üzemi kibocsátások történtek. A Nukleáris Környezetvédelmi Üzem a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2012-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2012-ben 49 nsv, ami olyan csekély mértékű, amit a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkap a természetes háttérsugárzásból. C.I.3.5 Legnagyobb egyéni dózis A jogszabályok szigorúan előírják, hogy milyen mértékű sugárterhelést kaphatnak az atomerőmű dolgozói egy évben, illetve öt éves periódusban. A dózis korlátok betartása érdekében az atomerőmű ellenőrzési szinteket határoz meg, ezek egyike a sugárterhelés éves ellenőrzési szintje, ami 18 msv. Ennek figyelésére szolgál a legnagyobb egyéni dózis mutató, ami 2012 óta része a biztonsági mutatók rendszerének. 2012-ben kettő helyiséget kellett legalább egy kampány idejére magasabb kategóriába átminősíteni, és 20 forrópont növelte a mutató értékét. Látható, hogy a legnagyobb egyéni dózis értékek alatta vannak az ellenőrzési szintnek is. 24
C.I.4 C.I.4.1 Ipari biztonsági program hatékonysága Baleseti munkaidő kiesés aránya A mutató a munkabalesetek miatti táppénzes órák és az összes ledolgozott munkaóra aránya. A mutató a bevezetése óta a legkedvezőbb értékét 2009-ben érte el, de a 2010-2012. évi értékek is nagyon jónak ítélhetők. 2012-ben a mutatót képző 7 munkabalesetből 2 közlekedés, 4 munkavégzés során következett be, egy pedig egyéb okokból. Fontos változás történt a mutató képzésében 2012-ben, mivel azok a balesetek, amelyek bekövetkezéséért a társaságra tárgyi, környezeti, szervezési és adminisztrációs mulasztás nem került megállapításra, a mutató képzésében nem szerepelnek. C.I.4.3 Nem valós tűzriasztások aránya Ez a mutató az erőműben lévő többezer tűzjelző készülék megbízhatóságáról nyújt információt. A mutató a 2010-es gyengébb értéke után 2011-ben lecsökkent az előző évek kedvező szintjére, 2012- ben pedig tovább csökkent, mivel a mutatót képző balesetek között nem fordult elő különösen hosszú gyógyulást igénylő eset. C.I.4.2 1 nap vagy azt meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetek száma A mutató megegyezik a WANO munkabaleseti mutatójával. 2009-ben megállt a tűzjelző központokra érkező téves tűzjelzések számának csökkenése, a mutató 30 körüli értéken stabilizálódott, ami megfelelően alacsonynak tekinthető. C.I.4.4 Tényleges tűzesetek száma A mutatót az NBSz 1.25 útmutatója alapján a hatóságnak bejelentett tűzesetek képezik. 2012-ben NBSz szerinti jelentésköteles tűzeset nem történt. 25
C.II Javulásra törekvés C.II.2 Üzemeltetési tapasztalatok visszacsatolása C.II.1 Önértékelés Az önértékelési mutatók a biztonsági és minőségbiztosítási ellenőrzések hatékonyságát vizsgálják. C.II.1.1 C.II.1.2 C.II.1.3 A független belső auditok végrehajtási aránya A független belsonsági ellenőrzések A független belső auditok által feltárt eltérések átlagos száma C.II.2.1 Az ismétlődő események száma Általában azokat az eseményeket tekintjük ismétlődőnek, amelyek közvetlen vagy alapvető oka hasonló és a korábban ezen okok megszüntetésére irányuló és végrehajtott javító intézkedések ellenére az esemény megismétlődött. A mutató a jelentésköteles események bázisán képződik. A mutatót 2005-től az auditált szervezetekre jutó eltérések átlagos száma alkotja. Néhány év csökkenés után 2012-ben nőtt az eltérések száma, de így is igen kedvező értékűnek számít. C.II.1.4 A független belső biztonsági ellenőrzések által feltárt eltérések átlagos száma 2012-ben nőtt a mutató értéke. A 13 ismétlődő eseményből 2 volt dózistúllépéses eset, 2 esemény kötődött valamilyen megszakítóval, illetve relével kapcsolatos, korábban is észlelt meghibásodáshoz. Három esetben fordult elő valamilyen berendezés hőmérséklet mérésének meghibásodása, kétszer okozott ismétlődő eseményt a munkavállaló(k) ismeret hiánya. A dózistúllépéses esetek a munkavállalók szabálykövető magatartásával egyértelműen elkerülhetők. A nagy mennyiségben beépített (villamos) alkatrészek meghibásodási rátájának van egy gyárilag elfogadható mértéke (ami sajnos az esetek döntő többségében nem ismert), így a meghibásodások teljes kiküszöbölése valószínűleg nem megoldható ésszerű módon. 2009-ben a felelős szakmai szervezet felülvizsgálta a biztonsági ellenőrzések hatékonyságát és jelentősen átalakította a vonatkozó szabályozási rendet. Az új elvek miatt jelentősen, mintegy 50%-al megnőtt az ellenőrzések száma és arányaiban több eltérés került megállapításra. 2010-ben a mutató értéke visszacsökkent korábbi kedvező értékére és 2011-2012- ben sem változott jelentősen. Karbantartás 26
C.II.2.2 A hasznosított külföldi esemény jelentések indexe A WANO és a NAÜ hozzáférést biztosít a tagerőművekben bekövetkezett események adatbázisához. A külföldi tapasztalatok hasznosításának érdekében az erőmű folyamatosan feldolgozza az események jelentéseit és igyekszik hasznosítani a leszűrt tanulságokat. Ennek a folyamatnak a hatékonyságát hivatott mérni a hasznosított esemény jelentések indexe mutató. 2012-ben a 28 jelentésköteles esemény kivizsgálása kivétel nélkül határidőre lezárult. C.II.2.4 Késésben lévő jelentésköteles kivizsgálások részaránya 2012-ben a 28 jelentésköteles esemény kivizsgálása késés nélkül lezárult. A beérkezett események típusuktól függően eltérő súllyal vesznek részt a hasznosítási folyamatban, amit a mutató is követ. Értelemszerűen a legnagyobb figyelmet a biztonsági szempontból leginkább fontos események kapják. 2012-ben a beérkezett több száz esemény szűrése után feldolgozásra jelölt 75 esemény közül 39 került hasznosításra. C.II.3 C.II.3.1 Javító intézkedések hatékonysága Jelentésköteles kivizsgálások késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya C.II.2.3 A jelentésköteles kivizsgálások átlagos késése A mutatót jelentősen érintő változás történt az új NBSz 2011 augusztusi kiadásával, hiszen a jelentésköteles esemény kivizsgálási jegyzőkönyvének beküldésére vonatkozó 30 napos kötelezettség 45 napra módosult. 2012-ben a cégvezetés továbbra is nagy figyelmet fordított a kivizsgálások javító intézkedéseinek végrehajtására, a mutató elérte a hosszú távon is kedvező értéket. Ennek fenntartása azonban továbbra is folyamatos figyelmet igényel. 27
C.II.3.2 Belső auditok késéssel rendelkező javító intézkedéseinek részaránya C.II.3.4 Belső auditok javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése 2008 előtt a mutató folyamatosan problémás volt, majd jelentősen javult és négy éven át megfelelő értékű volt. Ezek után a 2012. évi rossz érték kellemetlen meglepetés. A mutató 2011. és 2012. évi értéke jelentősen javult az előző évhez képest, ami döntő részben a vezető auditor fokozott feladat utógondozói tevékenységének volt köszönhető. C.II.3.3 Kivizsgálások javító intézkedései végrehajtásának átlagos késése A késéssel rendelkező javító intézkedések végrehajtásának átlagos késése jelentősen csökkent 2011- ben, a 2012. évi eredmény is jónak ítélhető. 28
ÖSSZEFOGLALÁS A biztonsági mutatókat a korszerű, nemzetközi ajánlások alapján kidolgozott, a korábbi évek értékelésekor is alkalmazott struktúrában foglaltuk össze. Ez a rendszer tartalmazza egyben a biztonságot érintő események információit is. Külön, kiemelve értékeltük a nemzetközi összehasonlításra is alkalmas WANO mutatókat. A gyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja 2012-ben is alapvetően a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat előírásait betartva üzemelt. A reaktorok aktív zónájának ellenőrzése folyamatosan biztosított volt. A normál technológia üzemeltetése és karbantartása az előírások szerint történt, a biztonság szintje megfelelő volt. Az erőmű blokkjainak általános biztonsági állapotát névleges teljesítményen leginkább jellemző mutató, a belső, technológiai kezdeti eseményekre vonatkoztatott zónasérülési gyakoriság az elemzések szerint 2012-ben blokktól függően 5.1 10-6 5.2 10-6 1/év közötti, ami megfelel a hasonló korú nyugati erőművek értékének. 2012-ben kettő olyan sugárvédelmi szakterületet érintő esemény történt, amely kivizsgálást vont maga után. A radioaktív kibocsátások jóval a hatósági határérték alatt maradtak, hiszen az atomerőmű 2012-ben 0.26%-ban használta ki a kibocsátási korlátot. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2012. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt. A 2012-es évet sikeres évként lehet értékelni a Paksi Atomerőmű történetében, hiszen a nukleáris biztonság abszolút elsődlegességének biztosítása mellett sikerült rekordszintű termelési eredményt elérni. Meggyőződésünk szerint az atomerőmű 2012. évi biztonsági teljesítménye is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottságának szintje továbbra is igen magas, a 2012. évi felmérések szerint 70% fölötti értékű. Az üzemanyag tömörsége az 2-3. blokkokon folyamatosan biztosított volt. A 2011. évi mérések újra jeleztek egy tömörtelen pálcát a 4. blokkon, ami 2012-ben kikerült a zónából. 2011-től az 1. blokkon is valószínűsíthető a zónában egy tömörtelen pálca. Az említett tömörtelenségek mértéke egyik esetben sem érte el az azonnali blokkleállítást igénylő értéket. Összességében elmondható, hogy a nukleáris biztonság szempontjából fontos mérnöki gátak megfelelően funkcionáltak. A nukleáris biztonsági hatóság felé jelentésköteles és így központilag kivizsgált események száma 2012-ben a teljes eddigi üzemeltetési időszak második legalacsonyabb értéke volt. Reaktorvédelmi működés a reaktorok kritikus állapotában 2012-ben nem történt, a biztonsági berendezések rendelkezésre állása jónak mondható. A 2012-es év sugárvédelmi szempontból is jónak nevezhető. Az egyéni maximális sugárterhelés (13.6 msv) alacsony maradt. A kollektív dózis értéke a tervezett éves célkitűzés alatt maradt. 29
30
31
32