MTA Lévai András Energetikai Alapítvány www.energiaakademia.lapunk.hu ENERGIAFORDULAT ( ENERGIEWENDE ) Németország energiapolitikája Dr. Petz Ernő ETE Szenior Energetikusok Klubja, 2016. október 27. Előzmények: 1. Mi van, ha mégsem igaz? Polgári Szemle, 2011/4. 2. Tévúton az energetika. KAPU, 2013. 3; Polgári Szemle 2013/1 2. 3. Válaszút előtt az energetika. KAPU, 2013. 6 7. 4. Atomkérdés. KAPU, 2012. 11 12. 5. Google: Petz Ernő Válaszút előtt az energetika I. és II. 6. Google: Petz Ernő Az energetika aktuális kérdései I. és II. 7. Pusztába kiáltott szavak. Püski Kiadó, Budapest, 2000. 8. Az energetika zsákutcája. Polgári Szemle, 2014/1 2. 9. Vakvágányon az energetika. KAPU, 2014. 9. 10. Google/Hatoscsatorna/Tabuk, titkok, tények www.energiaakademia.lapunk.hu
Miért Németország? MERT A KÖZÖS KLÍMA és ENERGIAPOLITIKA ZÁSZLÓSHAJÓJA ( MINTAORSZÁG ) A KAPCSOLATOS REGIONÁLIS POLITIKA VÉGREHAJTÓJA Ebben ESZKÖZ (nem cél) a klímapolitika... SZEMETEK NÉMETORSZÁGRA VESSÉTEK!
A klíma és energiapolitika tézisei Globális felmelegedés van (alaptézis IPCC) A felmelegedés klímakatasztrófákkal fenyeget Korlátozni kell a felmelegedést (+2 ill. +1,5 o C) A felmelegedést a növekvő CO 2 kibocsátás okozza Vissza kell szorítani a fosszilis energiahordozók felhasználását (dekarbonizáció) Növelni kell a megújuló energiaforrások hasznosítását Törvényi megalapozás: pl. EEG (megúj. en. törv.), 2000 Közös klíma és energiapolitika Zászlóshajó Németország (Angela Merkel)
Alaptézis: globális felmelegedés? Szimuláció és valóság
Modellek és valóság
Három jellegzetes régió hőmérsékletváltozása
Műholdas mérési adatok UAH (University of Alabama Huntsville) 1. globális hőmérséklet
2. Északi félteke
3. Forró égöv
5. Északi sark
6. Déli sark
7. Ausztrália
USA 49 állam
Hogyan jutottunk ide? Előzmények: a klímapolitika diktatúrája 1972: ENSZ konferencia az emberi környezetről (ettől kezdve ENSZ irányítás). 1979: Éghajlati Világkonferencia (a CO2 hozzájárulhat). 1987: Környezet és Fejlődés Világbizottság megalakulása. 1988: ENSZ Éghajlat változási Kormányközi Testült (IPCC) létrehozása. 1992: Riói Csúcs. ENSZ Éghajlat változási Keretegyezmény (az antropogén éghajlatváltozás ENSZ szintű elismerése) Hatályba lép 1994 ben. 1995: Klímakonferencia, Berlin. A CO2 elleni harc meghirdetése (Angela Merkel színrelépése). 1997: Kiotói Egyezmény (kibocsátás korlátozás) Hatályba lép 2005 ben. Németország vállalja a legnagyobb kibocsátás csökkentést 2000: Németországban megjelenik a megújuló törvény (EEG), ezzel kezdetét veszi az Energiewende 2005: EU CO2 kvótakereskedelem életbelépése Angela Merkel kancellár Az Energiewende direktbe kapcsol 2014 15: Rendkívüli ENSZ klímakonferencia (New York), G7 csúcs (júl.), EU csúcs (okt.), G77 konferencia (Bonn), Pápai enciklika az év végi ENSZ klímacsúcs eredményességének előkészítéseként! Klímacsúcs ( COP 21) 2015. nov. 30 dec. 12), 195 ország, 40 000 résztvevő 2016. ápr. Klímaegyezmény aláírása (New York), 134 ország+eu Németország (Angela Merkel) meghatározó szerepe
A német Klímavédelmi terv 2050 A kormány terve, hogy a Marrakesben nov. 7 én tartandó klímakonferenciáig a parlament ratifikálja a Párizsi egyezményt (megtörtént) A Barbara Hendricks által vezetett környezetvédelmi minisztérium elkészítette a Klímavédelmi terv 2050 c. javaslatot, amely a német vállalások programját tartalmazza (67 old.) A kancellária négy oldalas állásfoglalásban reflektált (júl. 12), amelyben fenntartásait közli Merkel nem fogadja Hendrickst, a program tárgyalására így csak ősszel kerülhet sor
A klímavédelmi tervről Vezérszava: dekarbonizáció (a Párizsi klíma egyezményben nem szerepel) 2050 ig az energiafelhasználásban szén dioxid mentes állapot > 2030 ig 55 % al kevesebb kibocsátás > 2050 ig 80 95 % al kevesebb kibocsátás > a szénből való kiszállás azonnali megkezdése > új épületek fűtése 2030 tól olaj és gáz nélkül (áttérés villamos fűtésre!) > 2050 ig a közlekedésben áttérni szintetikus hajtóanyagra (repülés), ill. villamos hajtásra (gépkocsik) > bizottság felállítása a szénből való kiszállás irányítására
Fenntartások a klímavédelmi tervvel kapcsolatban (Kancellária) A párizsi vállalásokhoz képest nem lehetnek további szigorítások A javaslat túlzottan becsvágyó (P. Altmaier) Hendricks mutassa be, hogy a célok miképpen érhetők el A célkitűzéseket újra felül kell vizsgálni! Tisztázandó: milyen gazdasági következmények várhatók? Az ENSZ főtitkár klíma különmegbizottja (Mary Robinson) számon kérőleg máris hevesen reagált Egyfajta kijózanodás eljött az igazság pillanata! Nem Merkeli szellemben 2016. szept. 4: Mecklenburgi választások AfD 21,4 %!
Miért tévút? Miért nem teljesíthetők a célkitűzések? Dekarbonizáció a villamosenergia termelésben: 70 % szélerőmű, 25 % naperőmű és 5% egyéb Milyen erőművi fejlesztések szükségesek? (Jelentősen nő a villamosenergia igény!) Mekkora energiatárolási kapacitások kellenek? Milyen hálózati fejlesztések szükségesek? Működőképes e egy ilyen rendszer, hogyan alakul az ellátásbiztonság? Ki fizeti? (nem a klímavédők) Lássuk először a jelenlegi helyzetet!
Fogyasztói igény és termelés 2016. május
Számszerűsített adatok 2016. május.
2 es, 3 os 10 es kapacitás Windeinspeisung in Deutschland, Oktober 2015.avi
9 es kapacitás sem megoldás Túltermelés és hiányok!
A 10 es kapacitás sem megoldás! Az alaperőművi funkciót sohasem képesek ellátni! A túltermelési energiamennyiség nem képes fedezni a völgyidőszaki hiányt A túltermelési energiát teljes mértékben tárolni kell A gyors termelési változásokat rugalmasan követni képes be és kitárolási technológiára van szükség Nincsenek erőművi forgó tömegek és primer szabályozás Aszimmetrikus termelés (É D) Növekvő rendszerstabilitási problémák Mit szólnak a szomszédok?
Túlterhelődő vezeték szakaszok
Hálózati szükségbeavatkozások
A szél és naperőművi termelés éves tartamdiagramja
Beépített teljesítőképességi és energiatárolási szükséglet
Fejlesztési igények (teljes dekarbonizáció) Beépített szél+naperőművi teljesítőképesség szükséglet (tartalékkapacitással): 500 600 GW Energiatárolási szükséglet (Dr. Björn Peters): 80 000 GWh Elképzelhető megoldások: Tározós vízerőmű A jelenlegi tározós vízerőmű kapacitás: 45 GWh (30 tározós nagyerőmű, 7 GW) Fajlagos beruházási költségigény: 150 EUR/kWh Kiépítés: > nagy tározós vízerőművek (egyenként 500 1000 MW) > decentralizált szélerőművi parkokra telepítve (egyenként 2 10 MW) Kihasználásuk (a szél és naperőművek miatt) csökken (üzemidő: évi 3000 >1000 h) Ábrák Power to Gas technológia: vízbontás+gáztárolás+gázerőmű > Vízbontó kapacitás a szél+naperőművi kapacitásnak megfelelő (500 GW) > Hidrogéntárolás a jelenlegi gázvezetékrendszerben (?) > Gázrerőművi kapacitás a fogyasztói csúcsigénynek megfelelő (100 GW a hatásfokokkal nem számolva!) GAZDASÁGILAG és TECHNOLÓGIAILAG is IRREÁLIS >> Zsákutca!!
A Goldisthal (Thüringia) szivattyús tározós erőmű tározója (1060 MW, évi 1400 GWh)
Víztározós szélerőmű park Elvi felépítés
Térbeli elhelyezkedés Gaildorf, Németország
Kísérleti tározós vízerőműpark Fontosabb adatok Fejlesztő cég: NATURSPEICHER, Németország Széltorony alap: 40 m. magasság, 16.8 m átm. Széltorony magasság: 240 m ig Víztározó: 13 m magasság, 63 m átm. Tározó térfogat: 160 000 m3 Szintkülönbség: 200 m Voith turbina: 16 (24, 32) MW Beruh. Költség: 50 100 millió euró/erőmű
Segít e a kapacitások szétterítése? Rolf Schuster elemzései (Németország) 14 európai ország szélerőművi termelése 14 diagramban Kérdések e szempontból: Van e kellő mértékű kiegyenlítődés? Szükség van e hagyományos erőművekre? Megoldható e a teljes dekarbonizáció? Mindig fúj a szél valahol! (mondják) Nézzük a diagramokat!
Összefoglalóan A teljes dekarbonizáció nem oldható meg Tévút a közös klíma és energiapolitika (politikai diktatúra) Vissza kell fordulni (tévút) Csak politikai fordulatokkal (országos, regionális) lehetséges Az energetika realitásai fogják a jelenlegi klímavédelmi politikát térdre kényszeríteni, ami új geopolitikai helyzetet és erőviszonyokat fog eredményezni. Az ENSZ (IPCC) nek és az EU nak meg kell követnie a megtévesztett embereket és nemzeteket A környezetvédelem újra környezetvédelem lesz! Mi mindent lehetett volna tenni az eltékozolt erőforrásokkal? (Németország: 1000 milliárd!)
2016. szept. 7. Bundestag
BREXIT után CLEXIT Climate exit