HÁROM KELETI PARTNER A DÉL-KAUKÁZUSBAN Az EU 2009-ben kezdett keleti partnerségi politikája az alábbi hat posztszovjet államra terjed ki: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna. A partnerség célja, hogy támogatást nyújtson ezen országok politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseihez a demokratizálódás és a jó kormányzás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében. (Belarusz kivételével, amelynek tagságát felfüggesztették) az összes résztvevő tagja az Euronest Parlamenti Közgyűlésnek. Az Európai Parlament felállított egy dél-kaukázusi kapcsolatokkal foglalkozó küldöttséget, amely az azerbajdzsáni és az örményországi parlamenti együttműködési bizottságokat ellenőrzi, illetve a parlamenti társulási bizottságot Grúziával, továbbá figyelemmel kíséri az EU Dél- Kaukázussal és a grúziai válsággal foglalkozó különleges képviselőjének munkáját. GRÚZIA A 2013. évi grúziai elnökválasztás és a 2016. évi parlamenti választások a Grúz Álom koalíció (GD) győzelmét hozták és megerősítették az ország euroatlanti orientációját. A 2014- es társulási megállapodáson alapuló mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás 2016 júliusában lépett hatályba. Grúzia jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy jogszabályait az uniós normákhoz igazítsa, ami többek között a schengeni övezetben rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok liberalizációjához vezetett 2017 márciusában. Grúzia 2017 júliusában teljes jogú szerződő félként csatlakozott az energiaközösséget létrehozó szerződéshez, ami újabb mérföldkövet jelent az Európa felé vezető útján. A gazdaság azonban komoly gondokkal néz szembe és belső reformokra van szükség. A grúziai demokrácia még mindig a politikai élet éles polarizációjától szenved (ami a sajtóviszonyokban is tükröződik), továbbra is feszült a viszony a GD koalíció és az ellenzék között, gyakran felmerül a szelektív igazságszolgáltatás és a politikai indíttatású korrupcióellenes kampányok vádja. A 2016. októberi parlamenti választásokat általában demokratikusnak és tisztességesnek értékelték, bár előfordultak eljárási szabálytalanságok és megfélemlítés vádja is felmerült. A GD nyert és megszerezte az alkotmány módosítását lehetővé tevő alkotmányos többséget (a képviselői helyek 75%-a). Grúzia folyamatosan reformokat hajt végre, alaposan megváltoztatva az alkotmányt. Sajnos azonban az alkotmányos reformfolyamat súlyos konfliktusokat okozott a hatalmon lévő párt, az ellenzék és a fontosabb civil társadalmi szervezetek között. Az, hogy a reformokat egyedül a GD parlamenti képviselői fogadták el, rombolhatja a Grúziáról kialakult pozitív képet és a lakosság politikai osztály iránti bizalmát, valamint gyengítheti az új alkotmány legitimitását. Az EU támogatja a kormányzás és a demokrácia fejlesztését célzó, az Európa Tanács ajánlásain alapuló intézményi reformokat, azonban a siker attól függ, hogy milyen mértékben hajtják végre azokat. Az Európai Unió ismertetése - 2018 1
Miközben Oroszország lassan, de folyamatosan annektálja Dél-Oszétiát és Abháziát, a grúzok az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledésben bíznak. Afgan Mukhtarli azeri újságíró elrablása azonban Grúzia szomszédai irányában való sebezhetőségére emlékeztet. Az EU hangsúlyozza a Dél-Oszétia és Abházia régiókkal kapcsolatos patthelyzet olyan békés rendezésének fontosságát, amely tiszteletben tartja Grúzia területi integritását. Az EU támogatja a különleges képviselője, a megfigyelő missziója és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköze révén a konfliktus rendezése érdekében tett erőfeszítéseket, amelyek kiegészítik a genfi nemzetközi tárgyalásokat. A konfliktushoz kapcsolódó kérdésekről tartott EU Grúzia stratégiai párbeszéd az operatív következtetésekkel kapcsolatos rendszeres nézeteltérések ellenére a két fél közötti bizalom jele. Az EU Grúzia Parlamenti Társulási Bizottság ötödik ülésére 2017 szeptemberében Tbilisziben került sor. A zárónyilatkozatot és az ajánlások szövegét egyhangúlag fogadták el az ülésen. A zárónyilatkozat kiemelte a pozitív fejleményeket, mint például a közös bíróságokról szóló törvény módosítását, a közszolgálati törvényt, valamint a börtönbüntetésről szóló törvény módosítását, azonban hangsúlyozta, hogy javítani kell az igazságszolgáltatás, valamint az államháztartási gazdálkodási rendszerek függetlenségét és hatékonyságát, továbbá a férfiak és nők közötti egyenlőség biztosítására irányuló politikákat, erőfeszítéseket kell tenni a média sokféleségének és pluralizmusának biztosítására, átlátható és tisztességes eljárással kell kiválasztani a következő ombudsmant és hatékonyan és alaposan ki kell vizsgálni Afgan Mukhtarli elrablását. A szöveg hangsúlyozta továbbá, hogy az EP támogatja Grúzia nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. Grúzia fogadta az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) a parlamenti, elnöki és helyhatósági választások nyomon követésére indított küldöttségeit, melyeknek európai parlamenti képviselők is tagjai voltak. Grúzia legutóbbi parlamenti és elnökválasztása nagyjából kielégítőnek találtatott, és kormányzati erőfeszítésekről számoltak be. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának előzetes megállapításai a 2017-es helyhatósági választásokról melyet a GD nyert meg pozitív értékeléssel zárultak, annak ellenére, hogy esetleg sor kerülhetett szavazók megfélemlítésére és befolyásolására, és hogy a nyilvános televíziók és rádiók nem nagyon számoltak be róla. ÖRMÉNYORSZÁG Örményország EU-val ápolt kapcsolatai ambivalensek, de elérkezhetett egy új kezdet ideje. 2013 szeptemberében az örmény elnök egyrészt kinyilvánította, hogy országa csatlakozni kíván a Belarusz, Kazahsztán és Oroszország közötti Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Örményország röviddel az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015. január 1-jei létrejötte előtt, 2014. október 10-én aláírta az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződést. Másrészről a 2015 decemberében egy új EU Örményország megállapodásról szóló tárgyalások megindítása fordulópontot jelentett a Moszkva melletti 2013-as elköteleződéshez képest. A két fél által eddig mutatott pragmatizmus az uniós értékeken alapuló, de Jereván Eurázsiai Gazdasági Unióval szembeni új, elsősorban kereskedelmi jellegű kötelezettségeivel összeegyeztethető átfogó és megerősített partnerségi megállapodás 2017. novemberi gyors megkötéséhez és aláírásához vezetett. A polarizált politikai helyzet 2015-ben és 2016-ban a kormány által elindított alkotmányügyi reform miatt még feszültebbé vált. Az emberi jogok és a jogállamiság területén régóta Az Európai Unió ismertetése - 2018 2
várt javulás ellenére a vitát az elnöki rendszer parlamentáris rendszerré alakítására irányuló javaslat uralta, amelyet egyébként el is fogadtak. 2018 tavaszán lemondott Szerzs Szargszjan korábbi elnök, miután heteken keresztül tüntettek az ellen, hogy az új parlamenti rendszerben miniszterelnöknek jelöljék, majd később kinevezzék miniszterelnökké. A parlament 2018. május 8-án miniszterelnökké választotta a Polgári Szerződés nevű párt egyik vezetőjét, a békés utcai tüntetéseket vezető Nikol Pasinjant, aki a Kiút politikai szövetség (örményül Yelk) társvezetője is (105-ből 59 szavazattal, köztük a Republikánus Párt szavazataival is). Miközben a világ vezetői gratuláltak neki, az új miniszterelnök és kormánya számos kihívással néz szembe, többek között a CEPA végrehajtása, az előrehozott választások megrendezése (és túlélése), valamint a korrupció elleni küzdelem és a társadalmi igazságosság terén tett ígéretek betartása vonatkozásában. Örményország érintett a Hegyi-Karabah térség státuszával kapcsolatos, a szomszédos országgal, Azerbajdzsánnal mintegy harminc éve tartó elhúzódó konfliktusban, és a feszültség a 2016. áprilisi négynapos háború során érte el a legmagasabb szintet 1994 óta. A Törökországgal ápolt kapcsolatok hűvösek, mivel előbbi az örmény határ újranyitását a hegyikarabahi konfliktus megoldásához köti. 2012 decemberében kötötték meg az EU Örményország Parlamenti Társulási Bizottságban az örmény intézmények uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyvet. Azzal összefüggésben, hogy az EU egy új megállapodás keretében újra fogja formálni Örményországhoz fűződő kapcsolatait, a Külügyi Bizottság 2018 elején egyetértési eljárás keretében jelentést fog készíteni. Az Európai Parlament részéről prioritás a demokrácia megszilárdítása Örményországban. Az Európai Parlament 2015 áprilisában állásfoglalást fogadott el az örmény népirtás századik évfordulójáról. A parlamenti együttműködési bizottság 17. EU Örményország parlamentközi találkozójára 2017 decemberében került sor Jerevánban, amely egy közös állásfoglalás és ajánlások megfogalmazásával zárult le. A megbeszélések és a záródokumentum elsősorban az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás ratifikálására és végrehajtására, a reformok uniós támogatására, a jogállamiságot érintő kérdésekre, a kapcsolati erőszakról szóló friss törvény kapcsán a nemi kérdésekre, valamint a regionális biztonsági kihívásokra összpontosítottak. Örményország hat alkalommal fogadott európai parlamenti képviselőket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási megfigyelő küldöttségének tagjaiként és a 2017-es parlamenti választások során is így tett. Az örményországi választások megszervezése fokozatosan javult. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala 2013-ban tett legtöbb ajánlását már végrehajtották, amint az az EBESZ ODIHR 2017- es választásokkal kapcsolatos legutóbbi időközi jelentésében is szerepel. Ugyanakkor, bár a választásokat általában megfelelően bonyolították le, továbbra is fennállnak hiányosságok, mint például a pártok képviselői részéről történő nyomásgyakorlás és szavazatvásárlás, vagy rendőrök jelenléte a szavazóhelyiségekben. AZERBAJDZSÁN A társulási megállapodásról szóló tárgyalások 2010-ben indultak, és Azerbajdzsán 2013- ban aláírt egy vízumkönnyítési megállapodást az EU-val. Míg Azerbajdzsán és az EU a közelmúltban megerősítette együttműködését az energiaágazatban, a további gazdasági Az Európai Unió ismertetése - 2018 3
együttműködés azon múlik, hogy Azerbajdzsán milyen előrelépést tud elérni a demokratikus intézmények kiépítése, valamint a WTO-hoz való csatlakozás terén. 2015-ben és 2016-ban nézetkülönbségek alakultak ki a frissített megállapodással, a civil társadalommal szembeni kemény fellépésekkel és az EU által megfogalmazott kritikákkal kapcsolatban. Vezető uniós tisztviselők 2016-os bakui látogatásai és néhány azeri emberi jogi aktivista szabadon engedése azonban lehetőséget biztosított a fokozatos újbóli elköteleződésre. Az EU és Azerbajdzsán közötti átfogó megállapodásról szóló tárgyalások 2017. február 7- én kezdődtek. Az új megállapodás politikai, kereskedelmi, energetikai és egyéb konkrét kérdésekkel foglalkozik majd, beleértve egy lehetséges jövőbeli vízummentes rendszer létrehozásának feltételeit is. Az új megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és más politikák területén is, többek között szigorú előírásokat a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok vonatkozásában. Az együttműködési bizottság ülésére Bakuban került sor 2017. május végén, az együttműködési tanács ülésére pedig 2018. február 9-én. Az energiával, közlekedéssel és környezetvédelemmel foglalkozó EU Azerbajdzsán albizottság 2017. január 26-án és 27-én Bakuban ülésezett (három év után először). Azerbajdzsán érintett a Hegyi-Karabah térség státuszával kapcsolatos, a szomszédos Örményországgal mintegy harminc éve tartó elhúzódó konfliktusban, és a feszültség a 2016. áprilisi négynapos háború során érte el a legmagasabb szintet 1994 óta. Az EU szilárd támogatásáról biztosítja az EBESZ minszki csoportja társelnökeinek erőfeszítéseit és 2009-es alapelveiket, melyek célja a konfliktus békés rendezése. 2015. szeptember 10-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, melyben komoly aggodalmának adott hangot az emberi jogi helyzet folyamatos romlásával kapcsolatban és felszólította az azeri hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a civil társadalom és emberi jogi szervezetek munkája akadályozásának. Ezt követően az azeri parlament (Milli Majlis) elfogadott egy állásfoglalást, amely felsorolja a megtorló intézkedéseket, többek között az Euronest Parlamenti Közgyűlésből való kivonulást. E döntést azonban a parlamenti együttműködési bizottság 2016. szeptemberi bakui ülését követően visszavonták. A 2014 júliusa és 2016 áprilisa között bebörtönzött és az Európai Parlament intenzív lobbizását és humanitárius/egészségügyi támogatását követően szabadon engedett Lejla Junusz, azerbajdzsáni emberi jogi aktivista és férje, Arif 2014-ben a gondolatszabadságért járó parlamenti Szaharov-díj döntőse volt. Az Európai Parlament 2017. június 15-én állásfoglalást fogadott el a Grúziából elhurcolt és Bakuban bebörtönzött Afgan Mukhtarli azeri újságíró ügyéről, valamint a sajtó helyzetéről Azerbajdzsánban. 2018. január 15-én a parlamenti küldöttség elnöke, Sajjad Karim, nyilatkozatot adott ki arról, hogy Afgan Mukhtarlit 6 év börtönbüntetésre ítélték. A magas szintű kapcsolatfelvételt követően a parlamenti együttműködési bizottság 2016. szeptember 19 21. között, 2012 óta első alkalommal tarthatott ülést. A 14. EU Azerbajdzsán parlamenti együttműködési találkozóra 2017. május 2-án és 3-án került sor Brüsszelben és egy közös nyilatkozattal zárult, amely hangsúlyozza az új megállapodásra irányuló tárgyalások révén kialakuló szorosabb gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, a déli gázfolyosó jelentőségét, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a demokrácia és a jogállamiság területén történő előrelépések fontosságát, valamint azt, hogy békés és tartós megoldást kell találni a hegyi-karabahi konfliktus mihamarabbi rendezésére. Az Európai Unió ismertetése - 2018 4
Az EU Azerbajdzsánnal fennálló kapcsolatának egy új megállapodásban történő átformálása kapcsán a Külügyi Bizottság 2018 elején időközi jelentést és ajánlásokat fogalmaz meg a tárgyalófelek számára. Azerbajdzsán európai parlamenti képviselőket fogadott az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választásmegfigyelő misszióinak tagjaiként. A megítélések szerint az e missziók időpontjában az országban zajló valamennyi választás elmaradt a nemzetközi követelményektől és az ajánlások végrehajtására sem került sor. Mivel nem született megállapodás az azeri hatóságokkal, a 2015. november 1-jei parlamenti választásokat nem az EBESZ figyelte meg, hanem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) választási megfigyelő missziója, amely azonban hatáskörét és hosszát tekintve sokkal korlátozottabb volt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése arra a következtetésre jutott, hogy a részt vevő szavazók száma jelentősen megnőtt, és a szavazási és számlálási eljárások átláthatósága is azt mutatta, hogy az Azerbajdzsáni Köztársaság újabb lépést tett a szabad, tisztességes és demokratikus választások felé, továbbá arra, hogy többszörös szavazás néhány esete ellenére véleménye szerint a szavazás eredménye az azerbajdzsáni nép akaratát tükrözte [1]. 2016 júliusában Alijev elnök 2016 szeptemberére népszavazást írt ki az alkotmány 29 helyen történő módosításáról, amely az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének értékelő küldöttsége szerint békés és átlátható módon zajlott le. Azonban sok megfigyelő ezt az elnök arra irányuló kísérletének tekinti, hogy tovább erősítse hatalmát az elnöki megbízatás ötről hét évre történő meghosszabbítása, a miniszterelnök jelenlegi hatáskörei közül néhány átadása az újonnan létrehozott alelnöki poszt betöltőjének, az elnök feljogosítása a parlament feloszlatására és az elnöki posztra pályázókra vonatkozó 35 éves minimális korhatár eltörlése révén. Bár Baku nem kért tanácsot szakértőktől, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Elnöksége felkérte a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt a tervezett módosításokról. A 2016 szeptemberében kiadott előzetes vélemény számos problémás kérdést vetett fel a népszavazáshoz vezető eljárás, az elnöki hatalom megerősödése és a parlament gyengülése kapcsán. Az EU nyilatkozatot adott ki melyben felhívta Bakut, hogy az alkotmánymódosítás végrehajtása során vegye figyelembe a Velencei Bizottság megállapításait. Alijev elnök 2018. február 5-én kiadott egy rendeletet, amelyben a következő elnökválasztást a tervezett október 17-i időpontról előrehozza április 11-re. 2017 decemberében módosították az azerbajdzsáni választási törvényt, lehetővé téve az ilyen előrehozott választásokat, amennyiben azt 60 nappal korábban bejelentik. Jérôme Legrand 10/2018 [1]Az azerbajdzsáni parlamenti választások megfigyeléséről szóló választási megfigyelési jelentés, 2015. november 20., 13923. számú dokumentum, 7. oldal (előadó: Jorde XUCLÀ, Spanyolország, ALDE). Az Európai Unió ismertetése - 2018 5