Fejlesztéspolitika kiemelt célterületei és lehatárolásuk a rendszerváltoztatás után Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés
Hazai térszerkezet meghatározó elemei a rendszerváltoztatás után Tradicionálisan hátrányos helyzetű térségek Apró- és kisfalvas körzetek; Határmenti térségek; Kedvezőtlen adottságú agrártérségek Újabb válságtérségek Rozsdaövezetek; keleti piacra termelő élelmiszer- és ruházati ipari körzetek Átértékelődő térségek osztrák-szlovén határ mente felértékelődik addig forgalmi árnyék Új vállalkozási térségek, innovációs központok Dinamikus pólusok kialakulása Gazdaság, szolgáltatások új elemeinek megjelenése néhány térség nagyobb városaiban Budapest és agglomerációja Régióközpontok Miskolc kivételével Nyugati határszél Bécs-Sopron Mosonmagyaróvár-Győr-Budapest tengely nagyobb városai
84/1993. sz OGY 84/1993. OGY irányelvei: Térségek összehangolt fejlesztése Területi adottságok és szempontok fokozott figyelembevételével Kelet- és Nyugat-Magyarország között felerősödött fejlettségbeli különbség mérséklése Érintett települések 3 évenkénti felülvizsgálata.
84/1993. sz OGY 84/1993. sz. OGY hat. 2 kedvezményezettségi típus: (1): társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek (800 település és 33 körzet 600 települése, átfedés miatt): 1084 település (2): azon foglalkoztatási körzet, amelyekben a munkanélküliség a tárgyévet megelőző év decemberében az országos átlagot jelentősen meghaladta 784 település (1) és (2) kategóriában egyszerre: KIEMELTEN FEJLESZTENDŐ típus 551 település
A gazdaságilag elmaradottnak minősített települések elhelyezkedése Magyarországon, 1993 Forrás: Faluvégi 1995
Területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Kiemelt cél: Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése Térségek társadalmi gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása Országgyűlés hatásköre Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6. e) pontja) Kormány feladata Kedvezményezett térségek besorolása (27. (1) b) pontja)
1997-es felülvizsgálat 30/1997. OGY hat Kistérségi szinten Komplex mutató (társadalmi, gazdasági, infrastrukturális állapot) 106/1997. Korm. rend. kategóriák: társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek; tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek; az ipari szerkezetátalakítás térségei; a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei. 88 kistérség, átfedés a kategóriák között
2001-es felülvizsgálat 1999-ben indult, RKK Alföldi Osztály, Csatári Bálint vezetésével Komplex mutató Lehatárolás kistérség specifikussá tétele EU támogatások miatt 2001-es OGY hat.: 19 változóból komplex mutató, 3 kedvezményezettségi kategória 64/2004. Korm. rend. e felosztás alapján
2001-es felülvizsgálat: kedvezményezettségi kategóriák Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek társadalmigazdasági mutatóik tekintetében az országos átlag alatt vannak. Ipari szerkezetátalakítás térségei az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben > országos átlag 1,5-szerese, iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990 1999. között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladja. Vidékfejlesztési térségek Népesség <50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen 1990-ben a vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya az országos átlag alatti az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap a munkanélküliség az országos átlagot meghaladja Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések kategóriája o társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak o jelentős munkanélküliség
2004-es Korm. rend. Kedvezményezett kistérségek (96) 2 csoportja: Hátrányos helyzetű (48) Leghátrányosabb helyzetű (48): komplex mutatójuk nem érte el Budapest komplex mutatójának 60%-át. +235 település leghátrányosabb helyzetű
Kedvezményezett kistérségek besorolása a magyar fejlesztéspolitikában Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból komplex mutató Mutatók alapján osztályzatok (1 5) ezek átlagolása 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség meghatározása Ezek komplex programmal történő fejlesztése (lehatárolásról részletesebben: www.nfu.hu/download/11667/kistersegimutato.pdf )
Feltételrendszer meghatározása 2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) Ogy. határozat Besoroláskor csak olyan mutatók, statisztikai adatok felhasználására került sor, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, időrendi összehasonlításra alkalmasak Besorolás a térségek fejlettségét még pontosabban, igazságosabban határozza meg, 5 mutatócsoportból kialakított ún. komplex mutató segítségével Mutatócsoportok 1. Gazdasági 2. Infrastrukturális 3. Társadalmi 4. Szociális 5. Foglalkoztatási
Kedvezményezett térségek Mi minősül hátrányos helyzetűnek? 174-ből 94 kedvezményezett kistérség 1. 33 komplex programmal segítendő LHH33 népesség 10%-a 2. LHH33 + 14 leghátrányosabb helyzetű = 47 népesség 15%-a 3. 47 LHH + 47 hátrányos helyzetű (HH) = 94
Az LHH Program újszerűsége Fontos, hogy tisztában legyünk azzal: ez az első komplex vidékfejlesztési program a rendszerváltás óta Magyarországon. Tisztában kell lenni az eddigi nemzetközi tapasztalatokkal: ilyen méretű tervek több esetben eredménytelenül végződtek. DR. GLATZ FERENC, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke
Komplex programmal is támogatandó: 33 (lakosság 10%-a) 33 LHH-s kistérség (LHH33) eloszlása egyenlőtlen, nagymérvű koncentráció Az ország ÉK-i és DNy-i részén, összefüggő nagyobb területek (gócok)
Program célterülete Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Abaúj-Hegyközi Baktalórántházai Bácsalmási Barcsi Bátonyterenyei Berettyóújfalui Jánoshalmai Csurgói Bodrogközi Csengeri Kisteleki Kadarkúti Edelényi Fehérgyarmati Mezőkovácsházai Lengyeltóti Encsi Mátészalkai Sarkadi Sásdi Hevesi Nyírbátori Sellyei Mezőcsáti Tiszafüredi Szigetvári Ózdi Vásárosnaményi Tamási Sárospataki Szerencsi Szikszói Tokaji
LHH33 térség földrajzi megoszlása Régió neve Kistérségek száma LHH-s kistérségek száma LHH kistérségekben élők aránya a régió népességéhez képest Észak-Magyarország 28 12 28% Észak-Alföld 28 8 21% Dél-Dunántúl 25 8 18% Dél-Alföld 25 5 9% Közép-Magyarország 17 0 0 Közép-Dunántúl 26 0 0 Nyugat-Dunántúl 25 0 0
LHH kistérségek helyzete Szinte az összes fejlettségi mutatóban elmaradottak Általában jellemző: Fogyó lakosság, elöregedő, idős társadalom Alacsony pályázati aktivitás Rossz infrastrukturális szerkezet Alacsony képzettségi szintű lakosok Nem megfelelő intézményi hálózat Fokozódó munkanélküliség Fokozódó társadalmi feszültségek problémák országos üggyé váltak
LHH program indokoltsága Indokoltság: LHH kistérségek társadalmi gazdasági helyzete Támogatások területi megoszlása nem segítette az LHH kistérségek felzárkózását Kistérségi programozást indokolta: Támogatások területi megoszlása újratermelte a különbségeket; Területfejlesztési támogatások tapasztalata a támogatások felhasználása és a kistérségi tervezés nincs összehangolva
Területfejlesztési és kistérségi tervezési tapasztalatok Tervezés és felhasználás nincs összehangolva Tervek vannak! de milyen forrásból? Fejlesztések: amit lehet és nem amire szükség lenne Kistérségi összehangoltság hiánya Fejlesztések egyéni cselekvésekből állnak össze
LHH program céljai Kísérleti program Célja: EU támogatások újszerű, kistérségek igényeit nagyobb mértékben figyelembe vevő felhasználása Távlati célok: LHH kistérségek felzárkóztatása, vagy legalább a leszakadás megállítása Átfogó célok: Életminőség javítása Gazdasági teljesítmény növelése Infrastrukturális ellátás és a környezeti fenntarthatóság javítása www.nfu.hu/lhh
Zászlóshajó projektek Különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt, integrált megvalósítását szolgálták. ÚMFT 12 ilyen program
Komplex program Komplex program elnevezései: Nem mondunk le senkiről komplex térségfejlesztési zászlóshajó projekt Új Magyarország felzárkóztatási program LHH program Időbeli áttekintés 2006: zászlóshajó projekt meghirdetése Nem mondunk le senkiről 2007: az első pályázatok meghirdetése, az LHH kistérségek körének meghatározása 2008: komplex program indítása, kistérségi programok kidolgozása 2009-től: a kistérségi programok megvalósítása
Az LHH program elemei Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Fejlesztési Programiroda (NFÜ LHH FPI) 1. LHH kistérségek számára elkülönített támogatás Kistérségi programozás Gyerekesély program Pályázatok (LHH térségeknek) 2. Támogatáson túli eszközök Szabályozási és szervezési eszközök
1. LHH térségek számára elkülönített támogatások Előzetesen meghatározott keretösszegre értelmes programcsomagot kellett összeállítani A kidolgozott projektcsomagokat szakértők értékelték Az előzetesen jóváhagyott projektek nem versenyeznek más projektekkel, de meg kell felelniük a tervezési útmutató feltételeinek Térségspecifikus célok (gazdaság, infra vagy társadalom) Koncentráció elve (ok: kevés forrás) Fókuszban a rászorulók, még a térségen belül, sőt a helyi társadalmon belül is Partnerség elve (térségi szemlélet) Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk, kellett, hogy valaki hátralépjen a másik javára
Fejlesztési súlypontok A területi különbségek mérséklése (támogatások eljuttatása, ott élők felzárkózása) Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a cigányság helyzetének javítása, szegregáció megszüntetése A gazdaság élénkítése, piacképes munkahelyek teremtése Komplex megközelítés: oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek. Indokolt és fenntartható projektek támogatása
Támogatási formák Három csoport: Önkormányzati és intézményi fejlesztések támogatása Kistérségben működő vállalkozások fejlesztése Központi programokban a LHH kistérségek számára elérhető szolgáltatások Dedikált összeg!!!
Kistérségi programozás LHH: kistérségi programozás alapjai Népességarányos támogatási eloszlás Előre meghatározott keret, amire tervezhetnek Számukra legfontosabb fejlesztések Más pályázatoknál is előnyt élvezzenek Kistérségi programozás fő kérdései Milyen fejlesztésekre lehet felhasználni a forrást? Az egyes fejlesztésekre milyen arányban lehet felhasználni a forrást? Adott kistérségben mely projektekre lehet felhasználni a forrást?
Kistérségi projektcsomagok NFÜ támogatása a csomagok összeállításához: Munkaszervezetek (http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_469b857a65c534.3 0302376) Kistérségi koordinátorok Vezető tervezők, különböző ágazati szakértők Cigányság integrációjához esélyegyenlőségi szakértők is Tervezési munkacsoport (koordinál) Projektcsomag mellé tartaléklistát kértek Minden kistérség a forrás mintegy 3/4 beruházásokra 1/4 képzési, foglalkoztatási, egészségfejlesztési projektekre fordíthatta
Szécsényi Gyerekesély Program Alkalmazási Kísérlet Mire terjed ki? Korai képességfejlesztés, sikeres iskolakezdéshez Biztos Kezdet Program Gyerekházak (0 5 év) A gyermekek táplálkozásának, egészségügyi ellátásának javítása Ifjúságfejlesztés, közös terek, szolgáltatások és programok Szülők foglalkoztatási esélyeinek javítása, munkahelyteremtés Információs társadalom fejlesztése Közösségfejlesztési feltételek és programok
Gyerekesély Program kistérségi projektjei A korai életkorban történő fejlesztés jóval hatékonyabb, mint a későbbi támogatás, ugyanakkor a gyerekek illetve a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráta meghaladja az országos átlagot Esélyprogram fontos részei: elsősorban LHH kistérségekben megvalósítandó: biztos kezdet projektek gyerekházak kizárólag LHH kistérségekben megvalósítható kistérségi projektek helyzetelemzés alapján, hiányzó szolgáltatások
Gyerekesély Program www.gyerekesely.hu http://youtu.be/3ecpvqjnyqm
Szécsényi Gyerekesély Program Megvalósítás során Komplex működés helyett inkább projektszerű programelemek (források ingadozása és a kistérségi szereplők ellenállása miatt) Eredmények és tények: Szolgáltatások bővítése (Biztos Kezdet Gyerekházak, tanodák, IT-pontok, gyerekprogramok, iskolai koordinátorok, szociális szövetkezet elindítása) Kudarcok / tények: Szegénység nem csökkent, jövedelmek nem nőttek Iskolai szegregáció nem csökkent (stagnált, romlott) Lakhatási szegregációs helyzet nem javult Kistérségi helyi szereplők együttműködése nem javult Legrigidebb szektor: a közoktatás és a szociális
Szociopoly A játék (http://www.szociopoly.hu/) A valóság: ami a játék mögött van (http://www.szociopoly.hu/szociopoly_kezikonyv.pdf)
Pályázatok Csak az LHH kistérségek számára az alábbi pályázatok kerültek meghirdetésre: Kis- és középvállalkozások komplex beruházásainak támogatása (GOP 2.1.2/B) Vállalkozások komplex beruházásainak támogatása (GOP 2.1.2/C) Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok (TÁMOP 1.4.3/1)
2. Támogatáson túli eszközök Problémák oka nem a támogatások mértékében van tervezési segítségnyújtás a) Szabályozási eszközök: gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás terén Alacsonyan képzettek munkaereje iránti kereslet bővítése Mezőgazdasági termékek iránti kereslet bővítése Turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővítése b) Szervezési eszközök: e térségek földrajzilag, társadalmilag is periférikusak NFÜ LHH FPI: LHH program elemei között komplex programhoz kapcsolódó, közvetlenül nehezen forintosítható egyéb kezdeményezések is
b) Szervezési eszközök 1. LHH-s besorolás előny a fejlesztési támogatásoknál, pályázatoknál 2. LHH térségek és felsőoktatási intézmények együttműködésének ösztönzése Budapest Corvinus: Encsi Budapest ELTE TTK: Lengyeltóti Budapest ELTE TÁTK: Csengeri Debrecen: Berettyóújfalui Eger: Gönci (Abaúj-Hegyközi) Kaposvár: Tamási Miskolc: Szikszói 3. Méltányos turizmus: LHH térségek mint turisztikai célpontok: megismerjék, megszeressék ezeket, bevétel képződjön (szállás, étkezés, belépőjegy) LHH térségek mg.-i és kézműves termékeinek, turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak promóciója, stb.
A Felsőoktatás és az LHH-Kistérségek Együttműködési Programja http://youtu.be/4w_1dberpgi
LHH program tervezési problémái Rövid idő volt rá, hogy alaposabban tervezni lehessen Kevés összeg volt rá, hogy hosszabb távon érzékeltesse hatását (felzárkóztatás) Esélyegyenlőségre törekvés alacsony szinten maradt (marginalizálódott csoportok, mélyszegénység) Releváns helyzetelemzések, feltárt problémák figyelmen kívül maradtak Önkormányzati és civil szféra megfelelő aránya Átpolitizálódott tervezési folyamat Deszegregációs programok elmaradása Célzott és valódi komplex megközelítés hiánya a tervezett intézkedéseknél
Szép elképzelések, de LHH A megvalósítás tapasztalatai Szegregációs folyamatok nőnek, nem csökkennek, miközben további jelentős források érkeznek (Gyerekesély / egyéb uniós vagy hazai) az LHH térségekbe Oktatási integrációval, telepfelszámolási programok általános helyi és önkormányzati érdektelenség vagy elutasítás Kidolgozatlan pályázatok és programok Komplexitás hiánya a megvalósítás során A helyiek bevonásának hiánya a tervezés és megvalósítás során Együttműködés hiánya a lebonyolításban mikrotérségi és térségi szinten
LHH Program értékelése: összességében pozitív volt LHH Program legnagyobb előnyei Fókuszált a rászorulókra Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk Nem kellett a pályázati versenyben részt venni Térségspecifikus célok Komplex programhoz kapcsolódó egyéb kezdeményezések Összességében pozitív volt
2015-től folytatás: LHH járások A megváltozott viszonyok miatt mindenképp szükséges volt az új LHH lehatárolás kialakítása Újraosztályozás a korábbi módszertan alapján Bevont jelzőszámok, módszertan felülvizsgálata 2013: kistérségek megszüntetése szerepüket a járás veszi át Kormányzati törekvés a járások erősítése Statisztikai egységek Közigazgatási egységek Fejlesztéspolitikai egységek: közigazgatási szerepükből adódóan közvetve már megjelent a területfejlesztésben is Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg... a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását;
Kedvezményezett járások besorolása Kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rendelet Itt is komplex mutató alapján, de 4 mutatócsoportból 1. Társadalmi és demográfiai 2. Lakás- és életkörülmények 3. Helyi gazdaság és munkaerő-piaci 4. Infrastruktúra és környezeti Annak módosítása a 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. 36 komplex programmal fejlesztendő járás népesség 10%-a: leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) járások 2. 18 fejlesztendő járás népesség 15%-a 3. 55 kedvezményezett járás (komplex mutató átlag alatti) Kistérség járás + mások a jelzőszámok is, de erős a területi átfedés, minimális változások vannak csupán
Integrált város- és településfejlesztési stratégiák IVS: 2007 2013 EU tervezési ciklus Még elég rövid volt Kevés idő volt rá Egységes szempontok szerint (IVS Kézikönyv) ITS: 2014 2020 EU tervezési ciklus Először megyei jogú városokra, majd járásszékhelyekre Szakértői csapatban geográfusok, közgazdászok, szociológusok is részt vettek (nem csak mérnökök, építészek, urbanisták) Jó lett volna, ha a megyei szakértőket is bevontak volna a nagyobb külső (fővárosi vagy régión kívüli) szakértők mellé Jó vaskos megalapozó dokumentáció előnyös ha kívülről érkeznek a szakértők Egységesen előírt fejezetsablonok (összehasonlíthatóság) Járás egészének bevonása (nem eléggé valósult meg) Civil közösségek bevonása (nem eléggé valósult meg) Nagyon rövid idő volt rá
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! varga.agi14@gmail.com