Farkas Ágnes okleveles táj-és kertépítész, tervező, táj- és kertépítészeti, parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértő, igazolvány szám: SZ 271395 Békéscsaba, Andrássy út 1-5. Platán fasor tárgyban Megbízó: Megina Kft. Szakvélemény készült: 2010. március hóban munkaszám:103/2010 A jelen szakvélemény 4 számozott oldalt és 1 mellékletet tartalmaz. Készült 4 sorszámozott példányban, ez az 1 sorszámú példány. Kapják: 1.-3. Megbízó 4. sz. szakértői irattár Budapest, 2010. március 23. Farkas Ágnes
Előzmények Tárgyi helyszín egyike a Békéscsaba belváros köztereinek rendezésébe vont engedélyezési tervezési területeknek, ezért a megbízó igényelte a platánfák akusztikus vizsgálatát. A LIÁN Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. 2010. március 16-án végezte el a méréseket, akusztikus favizsgáló műszer segítségével. A 15 fát érintő felmérés jegyzőkönyveit a szakvélemény készítéséhez elemzésre 2010. március 22-én küldték meg, digitális állományban, pdf fájlok formájában. A területen helyszíni szemléket megelőzőleg már több alakalommal lefolytattuk, az egyedenkénti részletes állapotfelmérése 2006 őszén volt, ennek felülvizsgálatára 2009. augusztus-szeptember folyamán került sor. Ezek a megfigyelések fakataszterezési jegyzőkönyvek formájában, az engedélyezési tervek mellékleteként már átadásra kerültek a Megbízó számára. Legutoljára 2010. január 20-án szemrevételezéssel folytattam szemlét, mérőszalagos törzsméréseket végeztem és fényképfelvételeket készítettem. Fentiek alapján igazságügyi szakértői véleményemet az alábbiakban terjesztem elő. Jelenlegi helyzet Az Andrássy út Szent István tér és Irányi utca közötti szakaszán a páratlan oldalon él a 15 platánfából álló fasor, a szemközti oldalon ostorfákból telepítettek fasort. Jelen szakvéleményben csak az idős platánok értékelése volt a feladatom. A zömében 50 cm törzsátmérőjű egyedek közepes egészségi állapotúak, korona és törzs szakszerű ápolás nyomaival. A hasonló korú és méretű, nagyrészt erős, egységes koronájú egyedeken azonban jól látható a gnomóniás fertőzés, ami lassú pusztulásuk biztos előjele. Mind a gyökérzet, mind a korona növekedését gátolják az épített, művi elemek, a városi száraz klímában nem várható további, fajra jellemző megfelelő fejlődésük a leggondosabb ápolás mellett sem. Egyszerűen fogalmazva, kinőtték az életterüket, ezért szenvednek, példa erre a Jókai Színház előtti néhány egyed ágszerkezet fejlődése, az épület homlokzatától menekülő habitussal. Alapozások és vezetékek közé préselődött gyökérzetük nem képes vízzel megfelelően ellátni a hatalmas lombozatot, ami az épületek és a burkolatok által kialakult katlanszerű, forró klímában még inkább kívánja a nedvességet. A legyengült fákon élősködik a Gnomonia platani nevű gomba, amely részleges vagy teljes levél- és kéregelhalást okoz. A rendszeres növényvédelem is csak részleges megoldás, tünetkezelés, a gyengeségi kártevő megjelenésének okait (kedvezőtlen élőhelyi adottságok, tömörödött, rossz minőségű talajt, szűk termőhely, száraz, forró klíma) nem szüntetheti meg. A fák statikai állapota összességében jó, az ultrahangos vizsgálat is ezt támasztotta alá. A műszeres vizsgálat elvégzése azért indokolt, mert a platán fafajra jellemző, hogy belső szövete könnyen korhad, így szemrevételezéssel nem állapítható meg, hogy hol lehetnek olyan ágak, amelyek egy nagyobb széltől leszakadhatnak, ezzel súlyos balesetet okozhatnak, mivel intenzív közterületi használat van a koronák alatt. Az Andrássy úton élő platánok elérkeztek a hanyatló életfázisukba, a fasor leváltása átgondolt zöldfelületi koncepciót igényel. 1. oldal
Részletes elemzés A FAKOPP műszer az élő fa egészségi állapotának vizsgálatára alkalmas berendezés. A fában lévő rejtett üreg, korhadás vagy repedés roncsolásmentes felderítését teszi lehetővé. Az egészséges fa vezeti a hangot, míg a korhadt fa részek hangelnyelőként viselkednek. A kopogtatással keltett hang tehát a fahibát kikerülve, az egészségesre utaló értéknél (az egyenes vonalú mozgás idejénél) később érkezik meg az érzékelőhöz. Ahhoz, hogy valós képet kapjunk az egyedek állapotáról, mindenképp össze kell vetni a vizuális benyomásokat az akusztikus vizsgálati eredményekkel és az adott fa közvetlen környezetével. Mivel a fa térbeli helyzete rányomja bélyegét annak fejlődésére és az sem mindegy, hogy a mérés alá vont egyed közvetlen környezete milyen városképi jelentőséggel bír, nem lehet a méréseket önmagukban figyelembe venni. Ennek a vizuális kölcsönhatásnak a függvényében kell értékelni a vizsgálati eredményeket, összevetve az ökológiai helyzettel és a fafaj genetikai képességeivel. A fenti értékelés elvégzése után a fák négy csoportba sorolhatók. 1) A kedvezőtlen környezeti tényezők ellenére jó állapotú, ezért a közterület rehabilitáció során megtartandó a kivitelezés ideje alatt megvédendő fák, jelük a helyszínrajzon: j-44, j-45, j-46, j-47, j-48 j-44, j -45 j-47, j-48 2) A fa annyira sérült, hogy a rekonstrukciós munkák során kivágása javasolt. A vizuális megfigyelést alátámasztja az akusztikus mérés, a törzskorhadás kiterjedt, a szövetekben elhalást, üregesedést okozott, jelük a helyszínrajzon: j36, j39, j43. j-39 (2009. július, 2010. március) j-43 (2009. július, 2010. március) 2. oldal
3) A szemrevételezéssel épnek tűnő törzs belülről olyan mértékben korhadt, beteg, hogy sebkezeléssel sincs esély arra, hogy a fa hanyatlását megelőzzék, mivel a legbelső szövetek fertőződtek. Idővel a kóros folyamat a teljes törzs és vázágak elhalását okozza, jelük a helyszínrajzon: j-34, j-37, j-38, j-40. A platánok többsége nem függőleges állású, az út felé, fölé húznak, hajlanak. A fák súlyvonala változó mértékben, több fánál 15 fokkal tér el a függőleges állástól. Ennek oka, hogy a fák az épületek árnyékából a fény felé törekednek. A fák gyökérzete, törzse, ezek felépítése is ennek megfelelően alakult ki. A fák statikája elviselik a külpontosságból, és ennek következményeképpen a forgatónyomatékból adódó többletterhelést, de a törzs károsodása, korhadása, azaz szilárdságcsökkenése veszélyezteti a fa egyensúlyát. Ez a belső szöveti korhadás a j-37 fánál még csak kezdeti fázisban van, de időzített bombaként, prognisztizálhatatlan időpontban vetíti előre a fa teljes tönkremenetelét. Favédelem nem jöhet szóba, mert a belső szövetekbe nem lehet bejuttatni olyan vegyszert, ami a korhadási folyamatot megállíthatja, egyedüli orvoslási lehetőség, hogy a koronát visszavágják. Ez azonban esztétikailag nem kedvező, csak elnyújtja a fa utolsó életszakaszát. j 37 j 37 ultrahangos törzs képe 180 cm magasságban A j 34 számú fa törzsén két helyen végzett mérések szemléletesen mutatják, hogy a 150 cm magasságban már kiterjedt belső korhadás hogyan terjedt felfelé, a 275 cm magasságig. Nem zárható ki, hogy a vázágakra is átterjedt a fertőzés, aminek üregesedése balesetveszély forrása lehet. A következő vegetációs időszakban ez a szöveti romlás folytatódik, de kiszámíthatatlan mértékben. A külső tényezőkre, a gyökérzónába történő beavatkozásra esetleges gallyazásokra a beteg fa reakciója nem látható előre, de egy biztos, irreverzibilis a folyamat, csak lassítani lehet, visszafordítani nem. 3. oldal
4) A vizsgált fák negyedik - a rosszkor volt rossz helyen szlogennel csoportja, a a j-35, j-41, j-42 egyedek. Az egykori átgondolatlan utcafásítás, a helytelen fajtaválasztás és a fejlődő, megújuló belváros közötti ellentmondásos helyzetben élnek, aminek áldozatai lehetnek. Mellettük lévő fák kivágásra kerülnek, így megszűnik az a zöldfelületi elem, a fasor, aminek a részei voltak. A közterület rehabilitáció indokolja a fák kivágásának mérlegelését annak ellenére, hogy még sok évig maradhatnának a helyükön, ha nem kerülne a közterület rendezésre. A j-35 számú fa 6-8-10 éve telepített egyed, fakoppos vizsgálatára nem került sor, mert törzsátmérője nem éri el a 10 cm-t. A talajszintnél a törzse olyan mértékű mechanikai sérüléseket szenvedett, hogy nincs átültetésre alkalmas állapotban. A j-41 és j-42 sorszámú egyedek a tavaly felújított homlokzat előtt maradnak a fasoruk nélkül, emlékeként annak, hogy miért volt tévedés platán fafajból fasort telepíteni egy belváros utcafronti homlokzata elé 5 méterre. A fák statikai egyensúlya visszaállítható a korona visszavágásával, azaz a korona súlyának csökkentésével a törzs terhelését is csökkenteni lehet. Kérdés, hogy a csonkolt korona látványa a jelentős költségen felújított palota homlokzatokhoz méltó-e. j-35 j-41 (2010. március) j-42 (2009. július) Javaslatok A Részletes elemzés fejezetben feltártak alapján javaslom kivágásra a j-34, j-36, j-37, j- 38, j-39, j-40, j43 sorszámú platánokat. A rekonstrukciós tervek készítése során javaslom a tervezéskor adottságnak tekinteni és a kivitelezés alkalmával a mechanikai sérülésektől megóvni a j-44, j-45, j-46, j-47, j-48 sz. egyedeket. A j-35, j-41, j-42 egyedek esetében a beruházó és a tervező együttesen hozhatja meg azt a felelősségteljes döntést, hogy a visszacsonkolt, fasort már nem alkotó három fát megtartsák-e. Jelen mértékű közterület rehabilitáció során a városképi és térszerkezeti szempontok túlmutatnak egy-egy fa életén. A mellékelt helyszínrajzon a három intézkedési javaslatot a fák sorszáma szerinti jelöléssel ábrázoltam. Ez a szakvélemény a Szakértő szellemi tulajdona, védelme biztosított, a megbízó érdekkörén kívüli felhasználása eljárást von maga után. 4. oldal