Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 1139 Budapest Üteg utca 15. Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: 2018. szeptember 3-tól Jóváhagyta: Polyákné Gajdos Katalin Kelt: Budapest, 2018. szeptember 07.
Tartalomjegyzék Bevezető 4 I. rész Az alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 5 1. A tagintézmény adatai 5 2. Ellátandó alaptevékenységek 5 3. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok 6 4. A tagintézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok 7 5. Az irányító szerv neve és székhelye 7 6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 7 7. A tagintézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 8 8. A tagintézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 8 9. A tagintézmény megszüntetése 8 10. A kötelező szabályozások 8 11. A tagintézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 8 Mellékletek az I. részhez 14 II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 16 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 16 1.1 Általános szabályok 16 1.2 A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) 16 1.3 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje 17 1.4 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 17 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 18 2.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja 18 2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények 19 2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak 19 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái 19 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel 20 4. A tagintézmény-vezető vagy tagintézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 20 5. A vezetők az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 22 5.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 22 5.2 A kapcsolattartás formái 24 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 25 6.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 25 6.2 Át nem ruházható hatáskörök 25 12. Jelen SZMSZ nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört, melyet a nevelőtestület nem ruházhat át.7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 26 7.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 27 7.2 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás 28 7.3 A pedagógiai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás 29 7.4 A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás 29 7.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 30 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 30 8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 31 8.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok 31 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 33 Az egészségügyi ellátás megnevezése 34 10. A tagintézményi védő, óvó előírások 34 10.1 Általános előírások 34 10.2 A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 35 10.3 A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok 37 11. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 39 12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 41
13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 42 13.1 A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 42 13.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 43 13.3 A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint a tagintézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje 43 13.4 A tagintézményi sportkör, valamint a tagintézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 45 13.5 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája 45 13.6 Vezetők és a GEO közötti kapcsolattartás formái 46 13.7 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 47 14. A szakmai munkaközösségek működése, együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 48 15. A tagintézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 50 15.1 A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai 50 15.2 A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai 50 15.3 A jelen SZMSZ nyilvánossága 52 15.4 A szülők tájékoztatása 52 16. A tanuló fegyelmi eljárása 52 17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 63 18. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 65 18.1 Az elektronikus dokumentum 65 18.2 Az elektronikus aláírás 65 18.3 Az elektronikus dokumentumok tárolása 66 18.4 Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 66 18.5 Egyéb szabályok 67 19. A tagintézmény biztonságos működését garantáló szabályok 67 20. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 68 20.1 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei 68 20.3 Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje 69 20.4 A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás 69 20.5 A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök 69 III. rész Az iskolára vonatkozó további szabályok 71 1. Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkeretét 71 1.1 A fakultációs foglalkozások 71 1.2 Diákköri foglalkozások 72 1.3 Sportköri foglalkozások 72 1.4 Tanulószobai foglalkozások 72 1.5 További egyéb foglalkozások 72 2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 73 3. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 73 4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyezetek kezelésére irányuló eljárásrend 73 4.1 Kockázatfelmérés, és védő, óvó előírások 74 4.2 Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása 74 4.3 Intézkedések 74 4.4 A veszélyeztetett gyermek helyzetének figyelemmel kísérése 75 5. A könyvtár SZMSZ 75 6. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje 75
Bevezető A tagintézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő a Budapesti Műszaki SZC alapdokumentumában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - az iskolai szülői szervezetnek, mivel iskolaszék nem működik, - a diákönkormányzatnak.
I. rész Az alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1. A tagintézmény adatai Az alapítás időpontja: 1950. A tagintézmény neve: Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Verebély László Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája A tagintézmény címe: 1139 Budapest XIII. kerület Üteg utca 15. A tagintézmény telephelye(i): nincs A tagintézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: köznevelési szakgimnáziumi és szakközépiskolai feladatok ellátása 2. Ellátandó alaptevékenységek Az ellátandó alaptevékenységek leírása: 853200 Szakmai középfokú oktatás (9-12/13. évfolyam) A tagintézmény által ellátandó feladatok szakfeladat megjelöléssel: Szakfeladat Megnevezése száma 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 092211 Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai 092212 Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092290 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés 5
093020 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 095040 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása 096040 Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 098021 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai 098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai 105020 Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképző évfolyamokon Szakágazati besorolása: - száma: 8532 - megnevezése: Szakmai középfokú oktatás Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. - a tanév rendje - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 3. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok /Ávr. 13. (1) bekezdés c) pont/ A tagintézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6
4. A tagintézmény gazdálkodás jogkör szerint besorolása, egyéb gazdálkodási adatok A tagintézmény önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. 5. Az irányító szerv neve és székhelye Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum 1146 Budapest, Thököly út 48-54. 6. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az iskola vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) Pályáztatás útján A tagintézmény-vezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell, - a megyei lapban egy vagy annál több alkalommal lehet közzétenni. b) Kinevezés meghosszabbítása útján. c) A tagintézmény-vezetői megbízást a fenntartó adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Foglalkozási jogviszonyok A tagintézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30). Korm. rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartoznak. A munkáltatói jogok A munkáltatói jogokat a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum főigazgatója gyakorolja. A főigazgató ezen jogokat részben átadhatja a tagintézmény vezetőjének. 7
7. A tagintézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások A tagintézmény oktatási funkciót tölt be. A szakképző évfolyamok száma: 1 A szakgimnáziumi évfolyamok száma: 4 A szakközépiskolai évfolyamok száma: 3 A tagintézménybe felvehető maximális tanulói létszám: - nappali oktatásban 700 fő, - felnőttoktatásban 250 fő. A tagintézményben folyó szakmai képzések megnevezése és száma: Villanyszerelő 34 522 04 Számítógép-szerelő, karbantartó 34 523 02 Elektromos gép- és készülékszerelő 34 522 02 Szoftverfejlesztő 54 213 05 Erősáramú elektrotechnikus 54 522 01 Automatikai technikus 54 523 01 8. A tagintézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A tulajdonjogot a Fővárosi Önkormányzat gyakorolja, de az állammal történt megállapodás alapján a használati jogot teljes egészében átadta a Fenntartónak.. 9. A tagintézmény megszüntetése A tagintézményt a jogszabály által nevesített esetekben az állam jogosult megszüntetni. 10. A kötelező szabályozások A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum a tagintézmény-vezető tájékoztatása mellett felelős költségvetési szervként való működéséből fakadóan a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért. 11. A tagintézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése Szervezeti felépítés: A tagintézmény szervezeti ábráját az I. rész 1. számú melléklet tartalmazza. 8
Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások Tagintézmény-vezető Tagintézményvezetőhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Tagintézményvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető Munkaközösség-vezetők, pedagógus munkakörök Munkaközösség-vezetők, pedagógus munkakörök A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) Munkaközösség-vezetők pedagógus munkakörök 10 Az iskola működési rendszere Az iskolát a tagintézmény-vezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az iskolán belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás A szervezeti egységek együttműködnek a tagintézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését - a tagintézmény-vezető irányító tevékenysége, valamint - a tagintézményvezető-helyettesek feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a tagintézményvezető-helyettesek, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. A kapcsolattartás részletes szabályozását jelen SZMSZ 2. része tartalmazza. 1 3 1 9
A tagintézmény helyettesítés rendje A tagintézmény-vezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében a tagintézmény-vezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. A tagintézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - A tagintézmény-vezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. - A tagintézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum főigazgatója gyakorolja. A főigazgató ezen jogokat részben átadhatja a tagintézmény vezetőjének. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése, 27. c) pontja, 52. (1) bekezdése, valamint a 63. (1) bekezdés alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: Az iratkezelés szervezeti rendje A szervnél az iratkezelés a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást: az iskolatitkár munkaköri leírásban meghatározott feladatként végzi. A központi iratkezelés során a tagintézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és két iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.) A gazdálkodással kapcsolatos iratokat (melyeknek pénzügyi vonzata van), a gazdasági ügyintéző iktatja, kezeli. 10
Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 3. (2) Tagintézmény-vezető Iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. Tagintézmény-vezető Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. Tagintézmény-vezető Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról Bizottság kijelölése az iratselejtezésre 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. (2) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (1) bek. Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés jogszabályban, illetve A tagintézmény iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló) Tagintézmény-vezető Tagintézmény-vezető Tagintézmény-vezető A tagintézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető A tagintézményvezető által megbízott személyek A tagintézményvezető által megbízott személyek A tagintézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető 11
Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (4) bek. 1995. évi LXVI törvény 9. (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. (1) bek. A tagintézményvezető által megbízott személyek A tagintézményvezető által megbízott személyek Tagintézmény-vezető Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelés felügyeletét a tagintézmény-vezető látja el. A tagintézmény-vezető tartós 14 munkanapot meghaladó távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 17.2. pontban meghatározott jogköreit a tagintézményvezető-helyettes gyakorolja. A tagintézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek A tagintézményhez érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő tagintézmény-vezető által, - az iratkezelési szabályzat mellékleteként csatolt iratfelbontásra felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett. Kiadmányozás A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum főigazgatói utasításában szereplő kiadmányozási rend szerint. Iratkölcsönzés az irattárból A tagintézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat, az iratkezelést végző személy nyilvántartása mellett. A kölcsönzési jogosultság a következő: - A tagintézmény dolgozói saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, 12
- A tagintézmény dolgozói nem a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez a tagintézmény-vezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - a tagintézmény-vezető bármely iratot kikölcsönözheti. A tagintézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők a tagintézmény-vezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot. 13
Mellékletek az I. részhez 1. számú melléklet: A tagintézmény szervezeti ábrája Igazgató Tanügyi igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Munkaközösségvezetők Munkaközösségvezetők Szakmai munkaközösségvezetők Szakmai munkaközössgvezetők Szaktanárok Szaktanárok Szaktanárok Szakmai tanárok Könyvtár Rendszergazda 14
2. számú melléklet: Az egyes munkaköri feladatok 1. Tagintézmény-vezető Általános vezetési feladatok: o A tagintézmény köznevelési feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: o A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A tanulók értékelése o Munkához szükséges ismeret megszerzése o A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 2. Tagintézmény-vezető helyettes, gyakorlati oktatásvezető Általános tagintézmény-vezető helyettesi feladatok Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: o A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A tanulók értékelése o Munkához szükséges ismeret megszerzése o A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 3. Tanár Általános szakmai feladatok: o A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: o Középfokú nevelési-oktatási feladatok o A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A tanulók értékelése o Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok o Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer o Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok o Munkához szükséges ismeret megszerzése o Informatikai eszközök használata Osztályfőnöki feladatok: o Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok o Informatikai eszközök használata A részletes munkaköri leírások az SZMSZ végén, külön mellékletben találhatók. 15
II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1.1 Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - az iskolai projektnapok időpontját és felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, - az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek időpontját. 1.2 A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) A tagintézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 6 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig van nyitva. A tagintézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - a tagintézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 16
1.3 Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak a tagintézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak bent a tagintézményben. 1.4 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tagintézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a tagintézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: A tagintézményben való Vezetői beosztás megnevezése tartózkodásának rendje tagintézmény-vezető 9:00-17:00 tagintézményvezető-helyettesek, egy fő 7:30-tól, és egy fő 18:00-ig gyakorlati oktatásvezető A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét kiegészíti a minden tanév elején megállapított vezetői ügyelet rendje. 17
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 2.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a tagintézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 18
2.2 A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka kiemelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZMK, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 2.3 A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) A tagintézmény vezetője, b) a tagintézmény-vezető helyettesei, gyakorlati oktatásvezető, c) munkaközösség vezetők, d) külső szakértő az a)-b) pontban meghatározottak felkérésére. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére a tagintézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 2.4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei, 19
- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. A tagintézmény-vezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Az ellenőrzésről az érintett felek írásos feljegyzést készítenek. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat a tagintézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak a tagintézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Minden más esetben külön engedély és felügyelet szükséges. A belépéshez szükséges nyilvántartó lapot a portaszolgálat állítja ki, a tagintézmény felkeresett dolgozója hitelesíti, és távozáskor a portaszolgálat visszagyűjti. 4. A tagintézmény-vezető vagy tagintézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézmény-vezető vagy tagintézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: 20
- vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat a tanügyigazgatási tagintézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; - a tagintézmény-vezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, a tagintézmény-vezető helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve a tagintézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Melléklet a helyettesítés rendjéről A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell igazgató tanügyi igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes közismereti igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető A helyettesítő megnevezése tanügyi igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes közismereti igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető munkaközösség-vezető 21
A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia. 5. A vezetők az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 5.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A tagintézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében a tagintézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - a tagintézmény-vezetőt, - a tagintézmény-vezető által megbízott összekötő pedagógust, - a szülői szervezet vezetőjét. A tagintézmény-vezető felelőssége, feladata A tagintézmény-vezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. A tagintézmény-vezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, a tagintézmény-vezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). 22
A tagintézmény-vezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a véleménynyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával. 23
Az összekötő pedagógus feladata - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. 5.2 A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és a tagintézmény-vezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében a tagintézmény-vezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, o szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, o a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 24
A szülői szervezet tisztségviselői A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet nyilvánosságra hoz. 6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A tagintézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 6.1 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - bizottságára, - a szakmai munkaközösségre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 6.2 Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület jogszabály alapján nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. 25
12. Jelen SZMSZ nem határoz meg olyan feladat- és hatáskört, melyet a nevelőtestület nem ruházhat át. 26
7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást is. 7.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. A tagintézmény rendszeres kapcsolatot tart: - egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o a fenntartóval, működtetővel, o más oktatási intézményekkel, o a tagintézményt támogató szervezetekkel; o egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgálattal; - az egészségügyi szolgáltatóval; - egyéb közösségekkel: o az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, o a település egyéb lakosaival. A fenntartóval az iskolavezetés folyamatosan tartja a kapcsolatot szóban és írásban. A tagintézményt támogató Verebély László Alapítvány kuratóriumával az igazgató tartja a kapcsolatot szóban és írásban. A kuratórium félévente tájékoztatja az iskolavezetést az alapítvány tevékenységéről, és javaslatokat kér a felhasználás elveiről, gyakorlatáról. 27
Az iskolát külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az iskolavezetés tagjai feladatmegosztásuk szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Nevelési és ifjúságvédelmi témakörben a külső intézményekkel való kapcsolattartás a tanügyi igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi feladatokat is ellátó osztályfőnök feladata. Ifjúságvédelmi területen elsődleges a szociális jelzőrendszer intézményeivel való rendszeres kapcsolattartás. Munkájuk során mindennapos kapcsolatban állnak az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatokkal. Hivatalos intézkedések kezdeményezésére vagy a Gyermekjóléti Szolgálatokkal való kapcsolatfelvételre akkor kerül sor, ha felmerül a veszélyeztetettség gyanúja, ha komplex családgondozásra van szükség, valamint ha az ifjúságvédelmi feladatok ellátását végző osztályfőnök kompetenciáját a probléma megoldása meghaladja. Ezekben az esetekben a telefonos egyeztetést követően a Szolgálatot írásban értesíti az iskola. Amennyiben több diák igényel hivatalos segítségnyújtást, szükség esetén ingyenes jogi segítségre és pszichológusra is igényt tarthatnak, amit a gyermekjóléti szolgálatok biztosítanak. Az osztályfőnök felvilágosítást nyújt a szociálisan rászoruló családoknak az önkormányzati támogatásokról, szükség esetén a lakóhely szerint önkormányzat szociális osztályához fordul. Kapcsolatot tart Nevelési Tanácsadókkal, illetve a Szakértői Bizottságokkal, akik a diszlexiával, diszgráfiával küzdő tanulókról szakvéleményt adnak, és a folyamatos felülvizsgálatukat biztosítják. Szükség esetén szintén kapcsolatot tart a gyermekpszichiátriai szervezetekkel, Gyámügyi Hatósággal, Rendőrséggel. A tagintézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat a pedagógiai program tartalmazza. 7.2 A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás A tagintézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és a tagintézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, a logopédiai ellátás, - a nevelési tanácsadás, szakértői bizottsági tevékenység, - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - az iskolapszichológiai ellátás, 28
- a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 7.3 A pedagógiai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás A tagintézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a tagintézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, tantárgygondozás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 7.4 A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás A tagintézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal. - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. A tagintézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: 29
- a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. A tagintézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése, ha a tagintézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés, a tagintézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel a tagintézmény kérésére. - az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban 7.5 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás A tagintézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaiegészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval a tagintézménynek folyamatos kapcsolata van. 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. 30
8.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A tagintézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A rendezvényeken való külső megjelenés formáját a házirend szabályozza. Ünnepeink: - tanévnyitó - október 23. - szalagavató - karácsony - március 15. - ballagás - tanévzáró Megemlékezések: - aradi vértanúk - Magyar Kultúra Napja - A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja - A holokauszt áldozatainak emléknapja - Pedagógus nap - Nemzeti összetartozás napja 8.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás a tagintézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a tagintézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy a tagintézmény hagyományai fennmaradjanak. 31
A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). A tagintézmény hagyományai érintik: - a tagintézmény ellátottjait (tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban a tagintézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. A tagintézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Hagyományaink: - VIA számítástechnika verseny - Gólyatábor, gólyaavató - Megemlékezés névadónkról - Kaffka emlékműsor - Bécsi adventi kirándulás - Szavalóverseny - Verebély-nap, koszorúzás névadónk sírjánál - Fordított nap - Sportnap - Nyugdíjas találkozó - Osztálykirándulások A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 32
9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot a tagintézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által a tagintézményben töltendő idő Iskolaorvosi szolgáltatás XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató részmunkaidőben heti egy, esetleg két nap Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) iskola Tanulói baleset és rosszullét esetén sürgősségi ellátást nyújt XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató Szegedi úti szakrendelője 33
b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által a tagintézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Védőnői szolgáltatás XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató részmunkaidőben heti 3 nap iskola c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Iskolafogászati ellátás XIII. kerületi Egészségügyi Szolgáltató Visegrádi utcai szakrendelője tanulócsoportonként évente egyszer Bp. XIII. ker. Visegrádi utcai szakrendelő 10. A tagintézményi védő, óvó előírások A tagintézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: - 4. (1) bekezdés m) pontja alapján köteles a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a tagintézményi védő, óvó előírásokat, - a 168. (1) bekezdés alapján az SZMSZ-ben kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat. 10.1 Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. 34