ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 07 Csapadék és párolgás
Tározók (ezer km 3 ) Áramok (ezer km 3 /év) Tengerek, óceánok Krioszféra Szárazföldi víz Légkör Párolgás Csapadék Transzport Lefolyás
Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1554,9 mm Miskolc-Lillafüred-Jávorkút 2010. Legkisebb évi csapadékösszeg: 203 mm Szeged 2000. Havi legnagyobb csapadékösszeg: 444 mm Dobogókő 1958. június 48 órás legnagyobb csapadékösszeg: 288 mm Kékestető 1958. június 11-12. 24 órás legnagyobb csapadékösszeg: 260 mm Dad 1953. június 9. 60 perces legnagyobb csapadékösszeg: 120 mm Heves 1988. augusztus 23. 10 perces legnagyobb csapadékösszeg: 64,2 mm Zirc 1915. május 24. Évi csapadékos napok számának maximuma (>=0,1 mm): 206 nap Csenger 1970. Évi csapadékos napok számának minimuma (>=0,1 mm): 49 nap Balmazújváros 1983. Legnagyobb évi átlagos csapadékösszeg: 807 mm Kőszeg 1971-2000 Legkisebb évi átlagos csapadékösszeg: 444 mm Békésszentandrás 1971-2000 Csapadékos napok évi átlagos számának maximuma (>=0,1 mm): 147 nap Kékestető 1971-2000 Csapadékos napok évi átlagos számának minimuma (>=0,1 mm): 88 nap Pincehely 1971-2000 Forrás: OMSZ
A csapadék A csapadék a légköri páratartalomból folyékony, vagy szilárd halmazállapotban a felszínre hulló víz. A csapadék térben és időben rendkívül változékony meteorológiai elem. A csapadék mérésének célja: 1.) adott időtartamon belül (1 óra, 1 nap, 1 év stb.) a csapadék területi eloszlásának meghatározása, 2.) egy adott pontban a csapadék hullásának időbeli eloszlása (különös tekintettel a rövid időszak alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékra)
A csapadék mérése A csapadék mérése során a következő paramétereket határozzuk meg: 1.) a csapadék mennyisége (annak a vízrétegnek a magasságával fejezzük ki, amely a teljesen sima, vízszintes felszínen állana a csapadékhullás után, ha abból semmi sem folyna, párologna, szivárogna el) a mennyiség mérése 0,1 mm pontossággal történik, 1 mm csapadék 1 m 2 felületen 1 liter víznek felel meg 2.) a csapadékhullás időtartama, 3.) a csapadékhullás intenzitása (az időegység alatt lehullott vízmennyiség).
Hellmann-féle csapadékmérő: három részből áll: -felfogó edény, -gyűjtőedény, -tartóedény. Csapadékmérő műszerek A felfogó edény keresztmetszete: 200 cm 2, átmérője 159,6 mm. A csapadékmérő fala kettős alumínium henger, ami a hőmérséklet-növekedés általi párolgást hivatott kiküszöbölni. A felfogó edény alul beszűkül. Itt jut a vízmennyiség a gyűjtőedénybe. A csapadékmérő felső pereme a talaj felett 1m magasságban, vízszintesen helyezkedik el. (egyes helyeken, ahol a hóvastagság átlagos magassága ennél nagyobb, magasabban). A csapadékmérő környezetében bármely irányból legalább 45 fokos szögben szabad legyen a terep. Télen: hókereszt (a szél által keltett turbulencia ne emelje ki a havat)
Csapadékmérő műszerek A csapadékmennyiség megállapítása: -leemeljük a felfogóedényt, -a gyűjtőedényben összegyűjtött vizet egy üveg mérőhengerbe öntjük és a 0,1 mm beosztású skálán leolvassuk a vízoszlop magasságát (a vízoszlop meniszkuszának legalacsonyabb pontját kell leolvasni). -télen az egész csapadékmérőt leemeljük, szobahőmérsékleten megolvasztjuk a havat és az előbbi módon határozzuk meg a csapadék mennyiségét (ehhez két csapadékmérő szükséges, hogy a leolvasztás időtartama alatt is mérhető legyen az esetleges csapadék).
Csapadékmérő műszerek Mougin-féle csapadékgyűjtő (totalizatőr): Olyan helyeken használják, ahol nem megvalósítható a naponkénti észlelés. Hatalmas gyűjtőtartállyal rendelkezik, melyet akár csak évente olvasnak le. (pl. magas hegyeken). A gyűjtőedényben a víz tetején vékony olajréteg akadályozza a párolgást. A csapadékgyűjtőt szélgallér veszi körül.
Csapadékmérő műszerek Csapadékírók (ombrográfok): 1.) Az ombrográfok alkalmasak automatikus mérésre, a csapadék intenzitásának magállapítására is. 2.)
Csapadékmérő műszerek 1. Hellmann-rendszerű úszóhengeres csapadékíró: A csapadék a felfogóedénybe jut (ennek felépítése azonos a csapadékmérőével). A felfogóedényből a vízmennyiség az úszóhengerbe jut. Ott a vízszint emelkedése egy úszószelencét emel. Az úszószelencéhez egy regisztrálókar tartozik, mely egy órahengeren elhelyezett papírszalagra rögzíti a szelence emelkedésének mértékét, vagyis a vízoszlop magasságát (az emelkedés gyorsaságából a csap. intenzitását kapjuk) A max. vízoszlop magassága 10 mm. Amikor az úszóhengerben ez a magasság bekövetkezik, a hengerben levő vizet egy szifon kiüríti, s a mérés kezdődik előről. Télen a hőmérsékletet 3 C-on tartva a hó megolvad, s így mérhető a csapadék.
Csapadékmérő műszerek 2. Billenőcsészés csapadékmérő: Elektronikus kijelzésre is alkalmas. Távmérésre alkalmazható jelentő automata A csapadék a felfogóedénybe jut. Onnan kétrészes billenőcsészébe folyik. Az egyik csésze megtelve átbillen és kiürül, miközben a másik csészébe jut a csapadék. Az átbillenés meghatározott csapadékmennyiségenként történik (ált. 0,1 mm) Télen fűthető.
Csapadékmérő műszerek Csapadék indikátor: A csapadék kezdetének és végének jelzésére szolgál. A felfogó rész egy szigetelő anyagból álló lap, mely vezetőkkel sűrűn be van hálózva. A csapadékhulláskor záródik az áramkör. Többféle célra használható. Pl. a nedves ülepedés mérésére (csak akkor nyitott a felfogó, ha csapadék hullik).
Hó mérése A hó mennyiségének mérése: A lehullott hó víztartalma eltérő lehet. A csapadékmérőbe hullott havat megolvasztják, majd megmérik, hogy ez hány mm víznek felel meg. Havazás esetén azt is meghatározzák, hogy milyen vastag hótakaró képződött. (Általában 1 cm frissen hullott hó elolvadva 1 mm víznek felel meg. A nedves, fagypont körüli hőmérsékleten hullott hóból már 6 mm, a hideg, száraz hóból mintegy 30 mm jelent 1 mm vizet. A hótakaró vastagságát cm-ben, vízszintes, szélvédett helyeken állapítják meg, ahova a szél nem fújja össze a lehullott havat. Ált. három ponton mérik a hóvastagságot, és azt átlagolják. A mérést reggel 7-kor végzik. Automata állomásokon hóvastagság mérőt alkalmaznak.
Hó mérése
Lézeres cseppspektrum-mérő -multifunkcionális csapadékmérő eszköz - jeladó és a detektor közötti térben érzékeli a csapadékot: - intenzitás, - csapadékelemek (hidrometeorok) méreteloszlása és sebességeloszlása. - kis időbeli felbontásban, gyenge csapadékot is jól tud mérni. előnyök: -nincs mozgó alkatrész - nagyon gyenge csapadékot is jól tud mérni - nagy csapadékintenzitásnál sem mér alá - télen sem kell fűteni
Mikrocsapadékok mérése
PÁROLGÁS A párolgás: Globális vízmérleg: évente globálisan annyi víz párolog el a kül. felszínekről, mint amennyi csapadék lehullott (900 1000mm). Területileg és időben azonban rendkívül nagy lehet a változékonyság a csapadék és párolgás különbségében. A párolgás az egységnyi felületről a légkörbe jutó vízmennyiséget jelenti. Mérése, akár a csapdéké, mm-ben történik. Párolgás: talaj, vízfelületek párolgása, A növények párolgása: transpiráció, a növényzettel borított felszín párolgása: evapotranspiráció. A párolgás mérése során különböző paramétereket mérhetünk: -a levegő párologtatóképességét, -a talaj párolgását, -a növényállományok potenciális evapotranspirációját, -a növényállományok tényleges evapotranspirációját.
A párolgás mérése Mérőkádak: A hazai gyakorlatban a levegő párologtatóképességét A káddal mérik, a kád felülete: 1,14 m 2, mélysége 25 cm, kívül-belül fehérre festve, kettős farácson áll. A vízszint mérése: A kádban elhelyezett hengerüregbe egy mérőhengert helyezünk, amelybe a kád vízszintjével megfelelő magasságig emelkedik a vízszint. Ezután elzárunk egy csapot és a henger víztartalmát a csapadékméréshez hasonlóan 0,1 mm pontossággal leolvassuk. (utána vizet visszaöntjük) A párolgás pl. 2, 24 óra időközzel mért vízmennyiség különbsége, mínusz az ez időszak alatt hullott csapadék. Atmométer: Nedves porózus felszínről történő párolgás által bekövetkező vízveszteség határozható meg.
A párolgás mérése
A párolgás mérése Liziméter: növényzettel borított felszín párolgásának meghatározása