Dabronc Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja Dabronc Község Önkormányzata Dabronc,

Dabronc Község Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Dabronc Község Önkormányzata Dabronc, 2013. 06. 20.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 16 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 18 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 42 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 61 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 68 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 74 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 79 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 80 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 81 1. A HEP IT részletei... 81 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 81 A beavatkozások megvalósítói... 82 Jövőképünk... 83 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 84 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 98 3. Megvalósítás... 105 A megvalósítás előkészítése... 105 A megvalósítás folyamata... 105 Monitoring és visszacsatolás... 107 Nyilvánosság... 108 Érvényesülés, módosítás... 109 4. Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gógánfa Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére. Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. A program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. Célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen, és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Veszprém megye nyugati határa mentén fekvő település, Vas és Zala megyék találkozásánál. A község körjegyzőségi székhelytelepülés, Hetyefő, Megyer és Zalaerdőd települések tartoznak hozzá. Neve a szláv a dobry "jó" szóból képzett szláv személynév. Történetében fényes és tragikus időszakok egyaránt fellelhetők. A török hódoltság ellen szinte állandó pusztításnak, zaklatásnak kitett határvidék hosszú évtizedekig néptelen, majd nagy hatalmú, a magyar történelemben kulcsfontosságú családok: Batthyányiak, Széchenyiek birtokába kerül. A szomszédos Ötvösön a falu templomát eredeti Dorfmeister-freskó díszíti és a mintagazdaságot szervező nevezetes család kastélyában töltötte életének nagy részét a költő, Kisfaludy Sándor múzsája, Szegedy Róza. A falu történetében legkorábbi szakaszában is találkozhatunk figyelemre méltó jelenségekkel. Már 1198-ban írott forrás emlékezik meg a községről, mint a nagy hírre emelkedett Türje nemzetség szállásbirtokáról. A következő században e nemzetség legkiválóbb tagja, Türje Dénes, IV. Béla király ifjúkori barátja, a muhi vereség után egyike a király megmentőinek. Érdemei elismeréseként először szlavón bán, majd 1246-ban Magyarország nádora, s ő alapítja Türjén a nemzetség monostorát. Dabronc - legalábbis részben - az apátság birtoka lett. A helység sorsáról csak a XVI. századtól kezdve találunk fontosabb adatokat. 1532-ben a Nagy Szulejmán vezette hatalmas török hadsereg portyázói ezt a látszólag eldugott Marcal menti települést is pusztítják, bár a XVI. század végéig nem sikerül elfoglalniuk. Súlyos csapást jelentett a térségnek Kanizsa várának, a magyar végvárrendszer délnyugati bástyájának 1600-as eleste. A török portyázók ezután pusztasággá züllesztették 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

ezt a szép magyar tájat. Valamikorra ez idő tájt a falu népe is megsokallta az állandó fenyegetést, s részben a sümegi vár környékén, részben egyéb falvakban keresett és talált menedéket. Hasonló utat járt be az immáron Dabronccal összeolvadt Ötvös puszta is. Eredete ugyancsak az Árpád-korba nyúlik vissza, szintén a Türje nemzetség birtoka. A török időkben elnéptelenedik, s csak a XVIII. században népesül be újra. Rövid idő alatt figyelemre méltó fejlődésnek indul az inkább uradalmaknak, semmint községnek tekinthető helység. A Szegedy család mintagazdasága és kastélya, továbbá a Széchenyi kastély a század második felében épül, s ugyanerre tehető a pompás barokk műemléktemplom építése is. Dabronc község is a szabadságharc után népesül be újra. A falu testvértelepülése a szlovákiai Bodza (Bogya). A lakosok száma 526 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 509 2008 523 103% 2009 521 100% 2010 516 99% 2011 502 97% 2012 0% 2013 ######## 2014 ######## A fenti táblázat alapján elmondható, hogy a lakónépesség száma csökkenő tendenciát mutat. Ez magyarázható a településen és annak vonzáskörzetében a munkahelyek megszűnésével, a születések számának és a bevándorlások csökkenésével, az elvándorlás emelkedésével. Ez a folyamat csak úgy állítható meg, ha a településen vagy annak vonzáskörzetében munkahelyeket létesítenének, vagy megoldottá válik a távolabbi munkahelyekre az eljutás. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 248 254 502 49% 51% 0-2 évesek 0-14 éves 47 32 79 59% 41% 15-17 éves 12 12 24 50% 50% 18-59 éves 136 181 317 43% 57% 60-64 éves 8 7 15 53% 47% 65 év feletti 45 22 67 67% 33% Forrás: TeIR, KSH- TSTAR 4

Az állandó népesség nemek szerinti megoszlásából látható, hogy míg a születésnél a férfiak vannak többségben, 65 év feletti korosztálynál már a nők közel kétszeres többségbe kerülnek, vagyis több férfi hal meg, mint nő. A 14 év alatti korosztály népességaránya jobb, míg a 15-64 év közötti korosztály és a 65 év feletti állandó népesség aránya rosszabb, mint a járási adat, de egybeesik az országos tendenciával, vagyis a férfiak várható élettartama rövidebb, mint a nőké. 3. számú táblázat - Öregedési index 2001 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 80 90 88,9% 2009 74 87 85,1% 2010 68 82 82,9% 2011 67 79 84,8% 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Dabronc településen nem beszélhetünk elöregedésről, mivel a kiskorú lakosok száma magasabb a 65 év feletti állandó lakosság számánál, ami azt is jelentheti, hogy a lakosságszám csökkenése nem a gyerekek számának csökkenésére vezethető vissza, hanem inkább az elvándorlásokkal magyarázható. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 24 14 10 2009 6 7-1 2010 10 14-4 2011 11 24-13 2012 0 2013 0

2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Mint ahogy már az előzőekben is utaltunk rá, az elvándorlás nagyobb mértékű volt a településen, mint a bevándorlás. Ez a munkahelyek megszűnésével, a megélhetések romlásával magyarázható. 2008-ban az odavándorlások száma jelentősen emelkedett, de a válságot követően az elvándorlás megsokszorozódott. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 5 8-3 2009 2 10-8 2010 5 7-2 2011 5 6-1 2012 0 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

A természetes szaporodás, vagyis az élve születések és halálozások számának különbsége a 2009. évben, a válság évében jelentősen csökkent, ami a munkahelyek megszűnésével és a megélhetés romlásával magyarázható. De még most is csökkenő tendenciát mutat, de nem olyan jelentős mértékben mint a 2009. évben.

Értékeink, küldetésünk Küldetésünk ezzel a programmal az, hogy elősegítsük az esélyegyenlőséget és az integrációt. Kiemelt feladataink közé tartozik a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása ezzel együtt a diszkrimináció, az előítéletesség, kirekesztés és a szegregáció jelenségeinek megszüntetése és megelőzése. Multikulturális társadalom eszméjének jegyében cselekszünk. Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: az oktatás és a képzés területén jelentkező problémák megszüntetésére, az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőesélyű hozzáférés biztosítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek Irányításába. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Dabronc település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 8

A helyzetelemzéshez a Polgármesteri Hivataltól kapott kitöltött adatlapokat (a TEIR-ben található KSH adatok, és intézményi adatnyilvántartások) használtuk. Információt gyűjtöttünk két ízben a Hivatal munkatársaival, a célterületen dolgozókkal, illetve a helyi lakosokkal folytatott személyes beszélgetéseken, valamint email-es, telefonos érdeklődés útján. Adatforrásként felhasználtunk önkormányzati dokumentumokat, oly módon is, hogy szövegrészeket emeltünk át jelen dokumentumba. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU es nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján 10

megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőseggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program Az Országgyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A jogszabályi felsorolás bővíthető, alakítható a helyi viszonyoknak megfelelően. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Általános fogalomértelmezés Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) 11

Az Ebtv (az Egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi CXXV. Törvény) közvetlen diszkriminációnak tekinti, ha neme vagy más hasonló személyes tulajdonsága következtében valakivel kedvezőtlenebbül bánnak, mint más egyéb tekintetben hasonló helyzetű személyekkel. Közvetett diszkrimináció ha bizonyos rendelkezések, intézkedések végrehajtásakor kiderül, hogy bár a felszínen semlegesnek mutatkoznak, egy jól beazonosítható csoporthoz tartozó személyek mégis látványosan többségben vannak azok közt, akiknek a jogszabály, intézkedés vagy munkahelyi gyakorlat hátrányt okoz. Előnyben részesítés Az előnyben részesítés egy ún. puha eszköz: mindaddig, amíg az adott döntési szinten vagy szakterületen dolgozók között bármelyik nem aránya el nem éri legalább a 40%-ot, azonos erényekkel rendelkező jelöltek közül a gyengébben reprezentált nemhez tartozót kell fölvenni, illetve kinevezni. Szegregátum Szegregátumnak azok a területek tekintendők, melyek megfelelnek az alábbi mutatók egyikének: minimum egy háztömbből-négy utca és egy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból - álló településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezés rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (szegregációs index) meghaladja az 50 %-ot, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A terület népességszámát jelen időszakra a Népesség nyilvántartó alapján kell definiálni. Fogyatékos személy aki érzékszervi - látás, hallásszervi -, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlőesélyű hozzáférés fogalmát. SNI Sajátos nevelési igényről beszélünk azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermekétől. Iskoláztatási szempontú, nem diagnosztikus, a mai magyar közoktatási törvényben használatos kifejezés. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében biztosítani kell az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a., testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b., pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, autizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Funkcionális akadályozottság a gyógypedagógia új fogyatékosság-főfogalma, amely a funkcionális egészség bármely területén létrejöhető zavar = funkcionális képességzavar, röviden = képességzavar, amely lehet a testi funkciók, testi struktúrák akadályozottsága, a tevékenység akadályozottsága (individuális síkon), és a részvétel akadályozottsága (társadalmi síkon). Fogyatékos személy aki érzékszervi - látás-, hallásszervi, - mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot. ) már differenciáltabb szabályozást ad: megkülönbözteti az akadálymentesség és az egyenlőesélyű hozzáférés fogalmát. 12

Az akadálymentesség az épített környezeti feltételekre vonatkozó követelmény. A fogalom pontos meghatározását a Fot. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 2. - ának 1. pontjára utalja. Ez utóbbi jogszabály definíciója szerint akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. Az Éptv. felhatalmazása alapján megalkotott országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály is átveszi ezt az akadálymentesítési koncepciót. Az egyenlőesélyű hozzáférés fogalmát a Fot. a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében definiálja. Egyenlőesélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlőeséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők. Közszolgáltatás az állami, illetőleg az önkormányzati feladatellátást nyújtó szervek, intézmények által nyújtott szolgáltatások, a működésük során kifejtett tevékenységek. Mindez lényegében magában foglalja a közszféra szolgáltatásait. Közszolgáltatásnak minősül továbbá minden ügyfélszolgálati rendszerben működő szolgáltató tevékenység, függetlenül attól, hogy ki a szolgáltatás nyújtója. A feladat ennél fogva kiterjed a piaci szektor szereplőire is. Az érintett érdekvédelmi szervek kezdeményezésére a törvény közszolgáltatásnak minősíti a település vagy településrész közellátását szolgáló, hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységeket is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogyatékos személyek többsége első sorban nem a kormányzati szervek épületeinek a látogatója. Sokkal gyakoribb pl. az áruházak, a vendéglátó-ipari és idegenforgalmi egységek, a vállalkozásként működő gyógyszertárak használata. A Fot. ezeken kívül a fogyatékos embereket megillető egyes jogok és az esélyegyenlőség egyes célterületeinek tekintetében speciális szabályokat határoz meg az akadálymentesség ill. a hozzáférhetőség megteremtésével valamint az erre vonatkozó határidőkkel kapcsolatban. A fogyatékos személyek társadalmi részvételét azonban nem csupán ilyen természetű akadályok nehezítik meg, lehetetlenítik el. Lehetséges, hogy a fogyatékos személy egy adott intézmény (munkahely, iskola, kórház stb.) munkaszervezési, szakszemélyzeti vagy más, nem a fizikai ill. kommunikációs közeg nehézségeiben álló hiányossága miatt jut hátrányba másokhoz képest az intézménnyel való jogviszony létesítése, fenntartása vagy megszüntetése kapcsán. Az akadály ill. annak elhárítására való kötelezettség ennélfogva sokkal szélesebb értelmezést kell, hogy kapjon. Erre a kiterjesztő értelmezésre a magyar jogalkotót és jogalkalmazót ma már nemzetközi ill. európai jogforrások is kötelezik. Az ezekben a jogforrásokban szereplőfogalom az ésszerű alkalmazkodási kötelezettség, amely szerint a kötelezettnek minden, bármely természetű módosítást, átalakítást meg kell tennie, mely biztosítja a fogyatékos személy számára a kötelezettel létesíthető, adott jogviszonyban való részvételt, amennyiben ez nem jelent a kötelezett számára indokolatlan, aránytalan terhet. Az ésszerűalkalmazkodás kötelezettségének az uniós Keretirányelv alapján a foglalkoztatás terén, az ENSZ Konvenciója alapján pedig számos más területen (női jogok, otthon és a család védelme, oktatás, egészségügy, munkavállalás, megfelelő életszínvonal és szociális védelem, politikai életben és a közéletben való részvétel stb.) is meg kell felelni. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. 13

2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. 14

(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. Dabronc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény által kapott felhatalmazás alapján a 8/2011 (V.18.) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendeletében az ellátási formák meghatározásáról, a jogosultság feltételeinek megállapításáról, a szociális ellátás intézményrendszeréről és az ellátások felhasználásának ellenőrzéséről rendelkezik. 15

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. értelmében a jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Köznevelés-fejlesztési terv A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége az óvodai nevelés kivételével megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózatműködtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. ) Kistérségi szinten került megalkotásra 2011. évben. Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskoruk szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. -a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség eseten a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van 16

döntő szerepe. A törvény 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése eseten integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységet, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Mötv. 87. -a értelmében a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A településre vonatkozó adatokat mind helyi, mind kistérségi, mind országos adatbázisból gyűjtöttük, de még így is akad olyan terület, amelyet nem tart nyilván senki sem. Főleg a fogyatékkal élők és a romák adatainak meghatározás ütközött nehézségekbe. A fogyatékkal élőkről nagyon kevés statisztikai adat ismert, a romáknál pedig csak az 2011. évi népszámlálás mutat rá a hovatartozásra. Települési szinten kevés aki romának vallja magát, így őket nem lehet ebbe a csoportba sorolni. 17

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység: azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben ál). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. Ma Magyarországon minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A cigányok/romák nagy többsége ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmat azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdéskent való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem Igaz, hogy minden mélyszegénységben elő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt.) A foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják. _ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formait, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújt szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- es jogköret, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. _ a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával es folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása. 18

_ a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében. Az Ebktv. 8. es 9. -ai értelmében közvetlen,illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb aranyban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Az 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdése alapján a) jövedelem: az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) (1c) bekezdésekben foglaltakra az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A lakosság jelentős része dolgozott a helyi termelőszövetkezetben, valamint az állami gazdaság gyümölcsösében, de mindkét munkahely megszűnt. Gógánfán sajtgyár is működött, de ez is bezárásra került. Időközben megalakítottak egy szigetelőanyagot gyártó üzemet, amely sok embernek adott munkát nemcsak a településen, de a vonzáskörzetben is. Sajnos már ez a gyár sem működik. A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A helyi önkormányzat a Mötv. 15. -a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben 19

meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén Ebktv. 21. - 23. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az alábbi adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen aranyú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, valamint, hogy ez miként változott az elmúlt években, levetítve nők és férfiak arányára a vizsgált területen. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 151 199 350 19 12,6% 22 11,1% 41 11,7% 2009 160 167 327 26 16,3% 40 24,0% 66 20,2% 2010 160 206 366 19 11,9% 34 16,5% 53 14,5% 2011 156 200 356 15 9,6% 18 9,0% 33 9,3% 2012 0 ####### ####### 0 ####### 2013 0 ####### ####### 0 ####### 2014 0 ####### ####### 0 ####### 2015 0 ####### ####### 0 ####### 2016 0 ####### ####### 0 ####### 2017 0 ####### ####### 0 ####### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20

A fenti táblázaton nagyon jól látható a 2009. évben bekövetkezett válság, mivel ekkor volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma. Sajnos a településen és annak vonzáskörzetében nagyon kevés a munkalehetőség. Nagyon fontos feladat, hogy munkahelyeket teremtsünk és biztosítsuk annak megközelíthetőségét. 21

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 41 66 53 33 0 0 0 0 0 0 20 éves és fiatalabb fő 0 0 1 0 % 0,0% 0,0% 1,9% 0,0% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 21-25 év fő 7 6 4 5 % 17,1% 9,1% 7,5% 15,2% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 26-30 év fő 4 5 2 3 % 9,8% 7,6% 3,8% 9,1% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 31-35 év fő 5 4 2 1 % 12,2% 6,1% 3,8% 3,0% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 36-40 év fő 6 7 7 3 % 14,6% 10,6% 13,2% 9,1% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 41-45 év fő 8 15 12 6 % 19,5% 22,7% 22,6% 18,2% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 46-50 év fő 5 12 9 6 % 12,2% 18,2% 17,0% 18,2% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 51-55 év fő 5 12 13 8 % 12,2% 18,2% 24,5% 24,2% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 56-60 év fő 1 4 3 1 % 2,4% 6,1% 5,7% 3,0% ######### ######## ######## ######## ######## ######### 61 év felett fő 0 1 0 0 % 0,0% 1,5% 0,0% 0,0% ######### ######## ######## ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma A táblázatból jól kitűnik, hogy a 2009. évben volt a legmagasabb a regisztrált munkanélkülieknek a száma. Azt is megfigyelhetjük, hogy 2008-ban a korosztályok közötti megoszlás azonos volt. A további adatok azt mutatják, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya a 50. életkor után jelentősen emelkedik, vagyis a munkahelyek megválogatják, hogy milyen korú személyt foglalkoztatnak, itt már tapasztalható az esélyegyenlőség hiánya. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 19 22 41 7 6 13 36,8% 27,3% 31,7% 2009 26 40 66 15 22 37 57,7% 55,0% 56,1% 2010 19 34 53 5 10 15 26,3% 29,4% 28,3% 2011 15 18 33 8 6 14 53,3% 33,3% 42,4% 2012 0 0 ######## ######## ######### 2013 0 0 ######## ######## ######### 2014 0 0 ######## ######## ######### 2015 0 0 ######## ######## ######### 2016 0 0 ######## ######## ######### 2017 0 0 ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott munkanélküliek száma 2009. évben jelentősen emelkedett, de a következő évben javulás tapasztalható. azóta is emelkedő tendenciát mutat a diagram. Hazánkban az utóbbi évtizedekben a nők gazdasági aktivitása nem várt méreteket öltött, meghaladva a fejlett nyugat-európai országok rátáját is, majd csökkent. A klasszikus, családellátó szerep mellett a munkaerő-piaci, gazdasági bizonytalanság nyomán egyre több családban vált az anya is pénzkeresővé, ily módon ma már a család és a munkahely elvárásainak is meg kell felelni. A témában készített statisztikák alapján általánosan elmondható, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül a részmunkaidős foglalkozatást és távmunkában végzett keresőtevékenységet tartják a nők számára leginkább elfogadható formának.

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 37 57 94 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2009 38 60 98 0 0,0% 1 1,7% 1 1,0% 2010 37 59 96 1 2,7% 0 0,0% 1 1,0% 2011 30 56 86 1 3,3% 0 0,0% 1 1,2% 2012 0 ######## ######## 0 ######## 2013 0 ######## ######## 0 ######## 2014 0 ######## ######## 0 ######## 2015 0 ######## ######## 0 ######## 2016 0 ######## ######## 0 ######## 2017 0 ######## ######## 0 ######## Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség lenne olyan munkahelyekre, ahol a kisgyermekes anyák is dolgozhatnának és gyermekeiket is biztonságban elhelyezhetnék, vagyis bölcsődékre, óvodákra, nyári napközikre lenne szükség. Az országos átlagnak megfelelő a pályakezdő álláskeresők aránya, vagyis a vizsgált időszakban kis mértékben emelkedett, vagy stagnált a számuk. Férfi pályakezdő nyilvántartott álláskereső csak a 2011. évben jelentkezett, de számuk megközelíti a nőkét. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 24

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma Az alacsony iskolai végzettség a nőknél magasabb arányú, mint a férfiaknál. általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 391 203 188 312 159 153 79 20,2% 44 21,7% 35 18,6% 2011 0 0 0 ######### 0 ######### 0 ######### Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők év száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 41 3 7,3% 20 48,8% 18 43,9% 2009 66 6 9,1% 22 33,3% 38 57,6% 2010 53 6 11,3% 25 47,2% 22 41,5% 2011 33 1 3,0% 14 42,4% 18 54,5% 2012 0 ######### ########## ########## 2013 0 ######### ########## ########## 2014 0 ######### ########## ########## 2015 0 ######### ########## ########## 2016 0 ######### ########## ########## 2017 0 ######### ########## ########## Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A táblázatról leolvashatjuk, hogy a munkanélküliek száma a 2009. évben növekedett, a további években javulás mutatkozott A 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkező és a 8 általános végzettségű álláskeresők száma valamivel magasabb, mint az alacsonyabb végzettségűeké. Településünk senki nem vesz részt felnőtt oktatásban, ezért a 3.2.7. számú táblázat a Mellékletben nem tartalmaz adatokat. A felnőttoktatásban résztvevőkről az önkormányzat nem rendelkezik adattal, így azt csak a lakosság beszámolói alapján tudtuk meghatározni, melyet a Mellékletben lévő 3.2.8. számú táblázat mutat. b) közfoglalkoztatás A település nyilvántartott álláskeresők adataihoz viszonyítva a közfoglalkoztatásban kevesen vesznek részt, mivel ez a munkaügyi központ által meghatározott létszámban lehetséges, így az önkormányzatnak nincs módja minden munkanélkülit foglalkoztatni. A közfoglalkoztatottakról nem rendelkezik adattal a település, így a 3.2.9. számú táblázat a Mellékletben nem tartalmaz adatokat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Táblázatból az látszik, hogy a regisztrált vállalkozások száma alig változott az első két évben, majd üzem bezárások következtében jelentős csökkenés tapasztalható. A regisztrált vállalkozások között sok olyan cég is szerepel, melynek székhelye nem a településen található, de az ide vonatkozó jogszabály szerint az iparűzési adót a településre fizeti.

3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 30 4 2 16 5.973.050 9.763.381 0 0 2009 42 4 2 16 16 12.664.100 14.351.565 0 0 2010 56 4 2 17 9.913.300 9.439.063 0 0 2011 57 4 1 12.727.630 9.932.580 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A legközelebbi centrum igaz, hogy közel van a településhez, a buszjárat párok nem jelentősek, de munkalehetőség sajnos a legközelebbi centrumban nincs. A szomszédos megyébe járnak a településről dolgozni az emberek, oda viszont csak a cégek által szervezett buszjáratokkal vagy saját gépjárművel megoldható a közlekedés.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Csak a vonzáskörzetben van lehetőség a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programokon való 3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Legközelebbi centrum 20 perc 3 30 perc 6 35 perc Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron Megye-székhely 1 óra 15 perc 3 2 óra 8 2-2,5 óra Főváros 2 óra 45 perc 1 5 óra 8 4 óra Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai részvételre, esetleg a településen a közmunkaprogramban. 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen van/nincs van van nincs közmunka Felsorolás első munkahely garanciaprogram

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van TÁMOP-os bérköltség és bértámogatás Forrás: helyi adatgyűjtés Ahogy a táblázatból láthatjuk, a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok csak nagyon szűkösen állnak a célcsoport rendelkezésére. A programokon részt vevő fiatalok számáról a munkaügyi központ szolgáltatott adatot, az önkormányzat nem rendelkezik ilyen adatokkal, ezt mutatja a Melléklet 3.2.13. számú táblázata. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A település felnőtt képző programjait túlnyomó részben a Köz- és Startmunka határozza meg. 3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen van közfoglalkoztatási képzés felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van nincs van van van munkaviszonyban nem állók képzése humán-szolgáltatás, munkatanácsadás, pályaorientációs tanácsadás közmunka, startmunka közmunka, startmunka 29

A település felnőttképző programjait túlnyomó részben a Köz- és Startmunka határozza meg. Ezen programok a munkaügyi központ szervezi és tartja nyilván, így az ehhez kapcsolódó adatok tekintetében csak ők tudnak segítséget nyújtani. 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek száma egyéb munkaerő-piaci egyéb munkaerő-piaci felnőttképző programok felnőttképző programok helyi foglalkoztatási szolgáltatások a szolgáltatások a a településen a vonzásközpontban programok a településen év településen vonzáskörzetben helyi foglalkoztatási programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 2009 2010 2011 23 7 20 11 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: helyi adatgyűjtés A résztvevők száma a helyi foglalkoztatási programokon 2012-re nőt. Sőt a női munkaerő alkalmazása nagyobb arányú lett. 30

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánal kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot. A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyen nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). Az önkormányzat saját fenntartású intézményében roma/cigány származású lakost nem foglalkoztat, mert minden álláshely betöltött, de a közmunka és startmunka programban foglalkoztatva vannak. Ezért a Mellékletben lévő 3.2.16. számú táblázatban nem jeleníthetőek meg az adatok. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedtek el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. Elmondható, hogy a településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. Ha a roma lakosság dolgozni szeretne és a munkaügyi központ által adott létszám lehetővé teszi, munkát biztosít az önkormányzat számunkra is. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások E fejezetben kiemeljük a pénzbeli es természetbeni szociális támogatásokat, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatásokat es az álláskeresők szamara elérhető támogatásokat. E területen az Szt. 25. -a es 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli es természetbeni ellátási formák adhatok: - Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. - Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatok, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély,temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

- Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. A pénzbeli ellátások közül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély az önkormányzatnál igényelhető, míg az időskorúak járadéka, a közgyógyellátás és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a járáshoz került át. Álláskeresők támogatása A támogatott képzésben részesíthető személyek körét és a képzési támogatásként adható juttatásokat azflt. 14. -a rögzíti. A hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának bővítését szolgáló támogatások nyújthatók az Flt. 16. - alapján a munkaadó részére a törvényben rögzített feltételek esetén. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújtható az Flt. 17. -a szerint a legalább három hónapja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott, vagy rehabilitációs járadékban részesülő magánszemélyek számára, legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegéig terjedő vissza nem térítendő formában, pályázati eljárás keretében. A munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatásáról az Flt. 18. -a rendelkezik, eszerint pályázati eljárás keretében, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltató Az álláskeresők ellátására vonatkozóan az Flt. 25. -a szerint álláskeresési járadék folyósítható annak az álláskereső személynek, aki megfelel a törvény e rendelkezése szerinti feltételeknek. Az Flt. 30. -a szerint az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési támogatást kell megállapítani a jogszabályban rögzített feltételek esetén. Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos helyközi utazási költségtérítés állapítható meg az Flt. 32. -a szerint. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti segélyben segélyben év lakónépesség száma részesülők fő részesülők % 2008 60 6 10,0% 2009 53 12 22,6% 2010 62 11 17,7% 2011 63 0 0,0% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 32

Csökkenő tendenciát mutat az álláskeresési járadékra jogosultak száma, de ez nem annak köszönhető, hogy kevesebb a munkanélküli, hanem annak, hogy a jogszabály előírja, hogy csak meghatározott munkaviszony után jár ez a fajta juttatás. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 41 14 34,1% 2009 66 25 37,9% 2010 53 5 9,4% 2011 33 6 18,2% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A megváltozott jogszabályok értelmében az álláskeresési járadékra csak meghatározott munkaviszony után jogosultak a munkájukat elvesztett emberek, ezért a foglalkoztatást helyettesítő támogatást igénybevevők száma nőtt. 33

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő 15-64 évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 2008 8 2 0 0 0 2009 12 4 20 30 0 0 2010 12 3 25 47 0 0 2011 13 4 28 85 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A táblázatban láthatjuk és a grafikonról is leolvasható, hogy mind a rendszeres szociális segélyben és mind a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma nőtt. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A településen a munkahely hiánya magával vonzza a megüresedett, elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások számának növekedését. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 207 6 6 0 0 0 0 0 2009 207 6 6 0 0 0 0 0 2010 207 5 6 0 0 0 0 0 2011 207 5 6 0 0 0 0 0 35

2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 36

A településen a vizsgált lakásállomány változatlan. a) bérlakás-állomány Az önkormányzat rendelkezik bérlakással, melyet többségben a pedagógusok használnak. b) szociális lakhatás Az önkormányzat szociális lakással nem rendelkezik c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Hajléktalanok és veszélyeztetett lakhatási helyzetek a településen nincsenek, ezért a Mellékletben lévő 3.4.2. számú táblázatban nincsenek adatok. b) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyaram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alapnyi jogon, normatív alapon állapítható meg. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 19 0 2009 30 0 2010 40 0 2011 47 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar

A településen egyre többen veszik igénybe a lakásfenntartási támogatást. Önkormányzatunk ezzel is segíteni kívánja a nehéz helyzetű lakosság életkörülményeinek javítását. f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település külterületén nem találhatók lakások. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Az Ebktv. 26. -ának (3) bekezdése rögzíti, hogy a lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. A településen nincs szegregátum, a roma lakosság a településen belül, elszórtan él. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A településen nincsen szegregáció, ezért a 3.5.1., 3.5.2. és 3.5.3. számú táblázat a Mellékletben nem tartalmaz adatokat. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLXV. törvény, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a, háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b, fogorvosi alapellátásról, c, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d, védőnői ellátásról, e, iskola-egészségügyi ellátásról, 38

A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a, köztisztaságról, b, biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c, folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d, együttműködik a lakosságra, községekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítanak. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat, melyek közül a településen a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a társulásban működtetett családsegítés nyújt támogatást. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. A községben 1fő háziorvos vállalkozásban látja el a mind a felnőtt, mind a gyermek betegeket heti két alkalommal, 2-2 órában. Gyermekorvos a településen nincs. A legközelebbi városban található gyermekorvosi szakrendelés. A településen nincs állandó orvosi ellátás, ezért a Mellékletben lévő 3.6.1. számú táblázat nem tartalmaz adatokat. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 25 2009 19 2010 23 2011 22 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 39

Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma stagnál. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 5 2009 5 2010 2 2011 2 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díjban részesítettek száma csökkenő tendenciát mutat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Dabroncon házi orvos csak heti két alkalommal rendel, délután 16.00 órától másnap reggel 7.00 óráig pedig Sümegen vehető igénybe az ügyeleti ellátás. A szakellátások jelentős része Sümegen működik, de van olyan szakrendelés, például a tüdőszűrés, ami csak Tapolcán érhető el. Sürgősségi és baleseti ellátásra Ajkán van lehetőség. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Tüdőszűrésre minden évben van lehetőség szűrőbusz segítségével, valamint a 45 év feletti nők számára megoldott a mammográfiai vizsgálat, igaz csak Veszprémben, de a buszt biztosítja az önkormányzat. Gyermekkori szűrésekre abban a kórházban van lehetőség, ahol a gyermek született. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A településen elérhető a gyógytornász, mivel itt lakik helyben. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A gógánfai önkormányzat Napközi otthonos konyhát működtet, melyben a gyermekétkeztetés a fő szempont, így az egészséges táplálkozás van előtérben. A közétkeztetésben résztvevők innen kapják az ebédet. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen Sportegyesület működik, amely szívesen várja a felnövekvő generációt. A minden évben megrendezésre kerülő gyermeknapot és falunapot sportprogramok színesítik. A Dabronci iskola röplabda csapata országosan ismert, jelentős hírnevet szerezve a településnek. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A sümegi székhelyű Napfény Szociális Központ biztosítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Mindenki nemzeti és felekezeti hovatartozásra tekintett nélkül igénybe veheti a szolgáltatásokat, nincs hátrányos megkülönböztetés. 40

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Művelődési ház és a könyvtár, jó idő estén a sportpálya a közösségi élet színterei. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Eddig nem volt jellemző az etnikai konfliktus, így kezelésükre sem volt szükség. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A rászorulókat az ismerősök, szomszédok segítik, nyilvántartott adományozásról és önkéntes munkáról nincs adat. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező es önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló 2011.evi CLXXIX. törvény 115-116. -ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás es a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési es településrendezési feladatok körében. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák magas a munkanélküliség alacsony az iskolázottság súlyos megélhetési gondok társadalomba való helyes beilleszkedés fejlesztési lehetőségek munkahelyek teremtése képzések gyermekek ingyenes étkeztetése, családsegítés életvezetési tanácsadás 41

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciók és szabályozások. Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettséget az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. (1) bekezdés). 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 2008 2 12 2009 0 5 2010 0 5 2011 2 4 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar 42

A településen mind védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek található, de szerencsére számuk jelentősen csökkent. A veszélyeztetettség magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot - gyakran igen nehezen felismerhető helyzetekből adódik. Igen nagy a látencia a gyermekek bántalmazása, a szexuális abúzus, gyerek es/vagy szülő alkohol- vagy drogfogyasztása kapcsán. Az okok között szerepel, hogy a sértett gyermek gyakran nem tudja, hová fordulhat segítségért, illetve a bántalmazott gyermek és családja nem kerül a gyermekvédelmi rendszer látókörébe, nem kerül kapcsolatba olyan szakemberekkel, akik a bántalmazás gyanújára felfigyelhetnének. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A 2013. szeptember 1-eig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapítottak. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek eseten a gyermek három eves korában, tanuló eseten a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos rendelkezések során, a védelembe vétel elrendelése eseten, illetőleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek mikor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek. Az igazolatlan iskolai hiányzás és ennek következményeként a családi pótlék felfüggesztése esetében a jogalkotó szándéka a gyakorlatban nem mindig érvényesül, azaz az iskolai hiányzás valódi oka, annak részletes feltárása gyakran rejtve marad. Az iskolai hiányzás oka mögött előfordulhat a család részéről történő bántalmazás vagy lehet, hogy a veszélyeztetett helyzet azért áll elő, mert a gyermek anyagi vagy egyéb okokból családfenntartói vagy egyéb funkciókat lát el (dolgozik, ápol valakit, stb.) b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek szamara a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapit meg. (Gyvt. 18. (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi es vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. -a szerint. 43

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből tartósan Rendszeres tartósan Kiegészítő Rendkívüli beteg gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi év fogyatékos kedvezményben fogyatékos kedvezményben kedvezményben gyermekek részesítettek száma gyermekek részesítettek száma részesítettek száma száma száma 2008 43 0 0 0 2009 53 0 0 58 2010 64 0 0 0 2011 54 0 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 2010. évig növekvő tendenciát mutatott, a 2011. évre csökkent. Mivel a munkanélküliek száma nő, a munkahelyek megszűnnek, romlik az életszínvonal, egyre nehezebb a megélhetés, ezért az emberek próbálnak minden támogatást igénybe venni. 2009. évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kapott 58 fő, hogy ezzel is enyhíteni próbálja az önkormányzat a rossz anyagi körülményeket. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tártasára köteles es 1. nyugellátásban, 44

2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balettművészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. (1)) d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma aránya Ingyenes étkeztetésben részesülők száma jelentősen nőtt. Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása eseten a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermeket beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, es akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. (1)) 4.1.3. számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma 2008 20 16 66 0 12 2009 38 6 66 0 18 2010 38 7 68 0 17 2011 38 4 66 0 0 2012 38 7 63 0 0 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az ingyenes étkeztetésben részesülők száma stagnál, évek óta nem változik. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nem él a településen, ezért nem tartalmaz adatot a 4.1.4. számú táblázat a Mellékletben. 45

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem található szegregátum, ezért ezekben a táblázatokban nem jeleníthető meg adat, ezt mutatja a Melléklet 4.2.1., 4.2.3. és 4.2.4. táblázata. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozok jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adjak. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermeket, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 eves gyermek szociális helyzetet, veszélyeztetettségét A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti é gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLXV. törvény, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a, háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b, fogorvosi alapellátásról, c, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d, védőnői ellátásról, e, iskola-egészségügyi ellátásról, a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 2013 2014 2015 2016

2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Gógánfa település 1 fő védőnői állással rendelkezik, mely betöltött, de az egy védőnőre jutó gyermekek száma magas, mivel a védőnőhöz még 3 település tartozik, így Dabronc is, valamint Hetyefő és Zalaerdőd. Gógánfán a védőnő a hét minden munkanapján elérhető, a többi településen csak az igényeknek megfelelően van jelen. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma 2008 0 514 2009 0 511 79 2010 0 507 77 2011 0 502 75 2012 74 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 47

A háziorvosi ellátásnál már említettük, hogy a településen nincs gyermekorvos, a felnőtt háziorvos látja el a gyermekeket is. Arról viszont nincs adatunk, hogy a Sümegen működő 2 gyermekorvosi szakellátást hányan veszik igénybe. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A településen sem bölcsőde, sem családi napközi nem működik, ezért nem tartalmaz adatot a Mellékletben lévő 4.3.3. és 4.3.4. számú táblázat. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. ). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is. e) gyermekvédelem A gyermekvédelmi feladatokat a társulás keretében látja el a sümegi központú Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben is a fent említett intézményhez fordulhatnak a gyermekek és a szülők. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen Sportegyesület működik, akik szívesen várják az érdeklődőket. A helyi Caritas szervezet minden húsvét és karácsony előtt a Napfény Szociális Központ gyermekvédelmi és családsegítő szolgálat munkatársaival kézműves foglalkoztatást szervez, valamit a Caritas megrendezi a hagyományos gyermeknapot is. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulok 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, koros hyperkinetikus vagy koros aktivitaszavar). A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a 48

települési önkormányzat vállalja, hogy (2012-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában a gyermekek védelméről és agyámügyi igazgatásról szóló 1997. evi XXXI. törvény 151. (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. A gyermekjóléti alapellátás közül a településen csak a gyermekétkeztetés valósul meg, de az is csak részben, mivel a nyári gyermekétkeztetésre nincs megfelelő és elegendő keret. Ingyenes tankönyv a gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak jár. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az alábbiakban áttekintjük azokat a területeket, amelyek a jogszabályokban megjelennek, és a közoktatásra vonatkozóan határozzak meg az esélyegyenlőség biztosítását. Fogalmak: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igenyű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. -anak 13. pontja) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igenyű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása eseten halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. 25. pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igenyűnek (Nkntv. 4. 3. pont). Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban. A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere (IPR) 49

A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen nincs helyben óvoda, ezért nem is látható adat a táblázatokban. A gyerekek Zalaerdődre járnak óvodába, de helyhiány miatt senkit sem kellett elutasítani. Az intézményben jól képzett pedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel, de szükség lenne gyógypedagógusra, mivel egyre több az olyan gyermek, akinek szükséges lenne a szakember segítsége. Nagy gondot jelent, hogy csak vidéken érhető el ez a szolgáltatás, de az is időpontra, valamint a szülők nehéz anyagi helyzete miatt a beutazás sem mindig megoldható. Mivel a településen nincs óvoda, ezért a Mellékletben lévő 4.4.1., 4.4.2., 4.4.3., 4.4.4., 4.4.5. és 4.4.6. számú táblázat nem tartalmaz adatokat. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma tanév Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma fő fő fő fő % 2010/2011 0 105 105 0 0,0% 2011/2012 0 94 94 0 0,0% 2012/2013 0 82 82 0 0,0% 2013/2014 0 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014/2015 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015/2016 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016/2017 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, KSH Tstar 50

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai tanév általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általán os iskolai feladat - ellátási helyek száma 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon össz esen db 2010/2011 0 6 6 0 0 0 3 2011/2012 0 4 4 0 0 0 3 2012/2013 0 4 4 0 0 0 3 2013/2014 0 0 0 0 0 2014/2015 0 0 2015/2016 0 0 2016/2017 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai el- és bejárás 51

A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 52 Más településről bejáró általános iskolások létszáma 59 Más településre eljáró általános iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 46 Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma 13 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Dabronc településen csak felső tagozat működik, mint ahogy azt a táblázatból láthatjuk is. Az első négy évfolyam Gógánfán található. Magas a más tlepülésről bejáró általános iskolások száma, mivel a körzethez 9 település tartozik, A gyerekek a két település valamelyikére ingáznak minden tanítási napon. Pedagógusaink jól képzettek, a tanulók már sokfelé vitték iskolánk jó hírét, mind a tanulmányi versenyeken elért eredményeikkel, mind a röplabda sportban nyújtott kiemelkedő játékukkal. 4.4.10. számú táblázat Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen Iskolai körzetenké nti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma db A körzetbe járó hh tanulók létszáma A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóina k összlétszámáh oz viszonyítv a (%) 178 93 52% 27 15% A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak összlétszámához viszonyítva A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak összlétszámához viszonyítva #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Összesen 178 93 52% 27 15% Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 52

Mint ahogy már az előző táblázat is mutatta, a körzet iskoláiba járó gyermekek fele hh-s, a hhh-s tanulók aránya ennél kevesebb. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az alábbi táblázat kimutatja, hogy az iskolában hiányzik a gyermekvédelmi felelős, valamint a pszichológus. 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 6 0 Szaktanítást végző tanítók száma 0 0 Szaktanítást végző tanárok száma 7 0 Gyógypedagógusok létszáma 1 0 Gyermekvédelmi felelős 0 1 Iskolaorvos 2 0 Iskolapszichológus 0 1 Kisegítő személyzet 10 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / tanév aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 2010/2011 27 100 2011/2012 27 100 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 53

Az általános iskolát eredményesen befejező diákok aránya 100 %-os, ebből is látszik, hogy az iskola törekszik a minél színvonalasabb oktatásra. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Mint ahogy a településen sincs szegregáció, így az oktatás, valamint a képzés területén és az intézmények között és azokon belül sincs semmiféle hátrányos megkülönböztetés, jogellenes elkülönülés. 54

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban 2012-2013. tanév Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat) 1. évfolyam A osztály Tagozat megnevezése Létszá m Napköz is Bejár ó Hátrányo s helyzetű ek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámáho z viszonyítva #ZÉRÓOSZT Ó! Halmozott an hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámáho z viszonyítva #ZÉRÓOSZT Ó! Sajátos nevelés i igényű tanulók létszá ma SNI tanulók aránya az osztály létszámáho z viszonyítva #ZÉRÓOSZT Ó! SNI tanulók számáb ól a hhh tanulók száma Évismétl ők száma Magá n- tanuló k száma Létszám, amelyne k alapján integráci ós normatív át igényeln ek 1. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 2. évfolyam A osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 2. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 3. évfolyam A osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 3. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó!

4. évfolyam A osztály 4. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 5. évfolyam A osztály 17 0 15 6 35% 1 6% 1 6% 0 0 0 1 5. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 6. évfolyam A osztály 22 0 20 11 50% 4 18% 2 9% 1 0 0 5 6. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 7. évfolyam A osztály 21 0 16 6 29% 2 10% 5 24% 0 1 1 3 7. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! 8. évfolyam A osztály 22 0 16 12 55% 3 14% 6 27% 2 0 0 5 8. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! #ZÉRÓOSZT Ó! Összesen: 82 0 67 35 43% 10 12% 14 17% 3 1 1 14 Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR A táblázatból jól látható, hogy a hh-s és hhh-s gyermekek aránya is nagyon magas az osztálylétszámhoz viszonyítva. 56

Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag 4.4.14. számú táblázat Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Országos kompetenc ia-mérés eredmény e 6. évfolyam 1494 1483 1597 1465 1473 1468 8. évfolyam 1574 1577 1531 1494 10. évfolyam 147 2 156 7 6. évfolyam 1513 1498 1529 1486 1572 1496 148 9 8. évfolyam 1641 1601 1671 1605 161 2 10. évfolyam Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Szövegértés Matematika 57

4.4.15. számú táblázat Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) tanév összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében összlétszámon belül HHHtanulók körében 2008/2009 30 10 36 40 34 50 0 0 0 0 2009/2010 20 11 55 49 25 40 0 0 0 0 2010/2011 44 5 16 15 40 80 0 0 0 0 2011/2012 33 3 44 7 19 90 0 0 0 0 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 országos átlag: 2016/2017 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4 A továbbtanulók közül csak 4 % nem tanult tovább. A gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók aránya magasabb, mint a szakiskolai képzést választók aránya. 58

4.4.16. számú táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) tanév összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében 2008/2009 3,7 0,8 0 0 0 0 2009/2010 2,8 0,4 0 0 0 0 2010/2011 2,9 0,4 0,4 0 0 0 2011/2012 2 0,5 0,5 0 0 0 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 országos átlag 2016/2017 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A lemorzsolódásnál itt is jelentkeznek adatok, hisz minden évfolyamban lehet évismétlésre szoruló diák. De ez az adat sem olyan magas mértékű, hogy említésre méltó lenne. 250 óránál többet hiányzó gyermekről pedig nincs tudomásunk. 59

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.4.17. számú táblázat Hátránykompenzáló programok tanév tanodai program létszám HH/ HHH tanulók létszáma tehetséggondozó program HH/ HHH tanulók létszáma nyári tábor HH/ HHH tanulók létszáma Alapfokú művészetoktatás HH/ HHH tanulók létszáma 2008/2009 0 0 0 0 0 0 40 22 2009/2010 0 0 0 0 0 0 40 24 2010/2011 0 0 0 0 18 18 38 28 2011/2012 0 0 0 0 24 22 36 29 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 60

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák gyermekorvos, pszichológus, logopédus hiánya sajátos nevelésű gyermekek fejlesztésének hiánya nyáron kallódó gyermekek korai fejlesztés szükségessége viselkedési problémák nehéz szakmaválasztás fejlesztési lehetőségek heti legalább egy alkalommal a településen legyenek elérhetőek szakemberek képzése és biztosítása nyári napközi megszervezése 3 éves kortól kötelező óvodai beíratás megfelelő szakember vezetésével szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra való ösztönzés továbbtanulási fórumok szervezése, munkahely látogatások

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:. Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők es férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessek minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel es a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés es az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról es az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal es a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területen történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal es a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen es a közvetett diszkrimináció fogalmat, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben levő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot es terhességet is. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A foglalkoztatottak és a munkanélküliek körében is közel azonos a férfiak és a nők száma. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 199 151 169 122 22 19 2009 167 160 113 117 40 26 2010 206 160 158 131 34 19 2011 200 156 175 130 18 15 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 62

A foglalkoztatott férfiak létszáma nőt, ezzel fordított arányosan a munkanélküli férfiak száma csökkent az utóbbi két évben. A foglalkoztatott nők száma is nőt, de nem olyan mértékben, mint a férfiaké, a munkanélküli nők száma pedig csökkent. Ez is mutatja, hogy nem beszélhetünk megkülönböztetésről, a nők nincsenek hátrányosabb helyzetben a foglalkoztatás területén. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év Foglalkoztatást segítő programok száma Képzési programok száma résztvevők száma résztvevő nők száma 2008 0 2009 0 2010 1 2011 1 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés A foglalkoztatást segítő képzési programokon a nők és férfiak közel azonos számban vesznek részt. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év munkanélküli nők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű 8 általános szakiskola/szakmunkásképző gimnázium érettségi főiskola egyetem 2008 37 3 18 13 1 2 0 0 2009 51 6 19 26 0 4 2 0 2010 40 5 18 11 1 5 0 0 2011 29 1 13 10 2 3 0 0 2012 2013 63

2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés Településünkön nem mondható el, hogy az alacsony iskolai végzettség lenne az oka a munkanélküliségnek, mivel az álláskeresők jelentős részét a 8 általánost és a szakiskolát/szakmunkásképzőt végzettek száma a legmagasabb. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Mint azt már az előzőekben is láthattuk és le is írtuk, nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén férfi és nő között, ezért a Mellékletben található 5.1.3. számú táblázat nem tartalmaz adatokat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Családi napközi A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek szamara nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést es foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A családi gyermekfelügyelet keretében két evestől négy eves korig gondozható gyermek. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-etől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. -ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmat, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai es más foglalkozásokat a délelőtti es délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év 3 év alatti gyermekek száma a településen működő bölcsödék száma bölcsődei férőhelyek száma működő családi napközik száma férőhelyek száma családi napközikben férőhelyek összesen önkormányzati egyéb 2008 18 0 0 0 0 0 0 2009 17 0 0 0 0 0 0 2010 19 0 0 0 0 0 0 2011 20 0 0 0 0 0 0 2012 2013 64

2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek es az anya védelmét is szolgálja. A család- és nővédelmi gondozást az Eutv. 41. -a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 1 11 11 2009 1 13 13 2010 1 12 12 2011 1 12 12 2012 1 12 12 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A gyermekeknél is leírtuk, hogy magas az egy védőnőre jutó gyermekek száma, hisz egy főállású védőnőt foglalkoztat Gógánfa település, de még hozzá tartozik 3 másik település is. Gógánfán minden nap tart fogadóórát, a többi településen pedig igény szerint érhető el ez a szolgáltatás. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak eseten alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozok közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. es a Büntető törvénykönyv tartalmazza. 65

A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A rendőrség nem tudott adatot szolgáltatni a családon belüli erőszakról, ezért a Mellékletben lévő 5.4 számú táblázat nem tartalmaz adatokat. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben levő nők számára nagyon fontos tényező az idő, ezért a várólistával működő szállók sok esetben nem tudnak azonnali segítséget nyújtani. Sem a településen, sem a település 50 km-es vonzáskörzetében nem található anyaotthon, ezért a Mellékletben található 5.5 számú táblázat nem tartalmaz adatokat. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 2008 7 2 0 0 0 0 2009 7 2 0 0 0 0 2010 4 2 0 0 0 0 2011 4 2 0 0 0 0 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés A településen a képviselő-testület tagjai között 2 fő nő található, vagyis a testület 50 %-a. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő probléma a munkahelyek hiánya, melyen az önkormányzat saját hatáskörében nagyon nehezen tud változtatni,de a közmunka programban megpróbál minél több nőt foglalkoztatni. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémákról és felszámolásukra irányuló kezdeményezésekről nincs adat, ezért a Mellékletben lévő 5.7 számú táblázat üres. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák gyermekfelügyelet hiánya munkahely hiánya munkahely és magánélet összeegyeztetése fejlesztési lehetőségek családi, nyári napközi megfelelő képzés részmunkaidő, távmunka, IKT 66

munkahelyi tapasztalatlanság, alulmotiváltság gyermekfelügyelet hiánya funkcionális képzettség, gyakorlat, tanulmányutak biztosítása családi, nyári napközi 67

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlőség 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; es 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosit. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosit ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas 2008 47 77 124 2009 41 67 108 2010 41 64 105 2011 25 45 70 2012 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 68

A nyugdíjasok között a nők száma magasabb, de már a első táblázatokból is láthattuk, hogy a 60 év felettiek között a nők száma a magasabb, vagyis a férfiaknál rövidebb az élettartam. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A település közintézményeiben nem foglalkoztatnak nyugdíjasokat. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Munkaügyi év Önkormányzati Központ által Civil Egyéb Összesen támogatott db db db db db 2008 0 0 2009 1 1 2010 1 1 2011 1 1 2012 1 1 2013 0 2014 0 2015 0 2016 0 2017 0 Forrás: Helyi adatgyűjtés 69

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma Tartós munkanélküliek száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő fő % fő fő % 2008 37 1 3% 4 0% 2009 59 5 8% 7 0% 2010 41 5 12% 7 0% 2011 30 3 10% 2 0% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya 10% körüli, nem mondható kiemelkedőnek, közülük tartós munkanélküliről nincs adatunk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % 2008 80 0 0% 2009 74 0 0% 2010 68 0 0% 2011 67 0 0% 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! 70

2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Időskorúak ellátásában senki sem részesül Dabronc Községben. Ez azt jelentheti, hogy a lakosság ezen szereplői rendelkeznek nyugellátással, vagy valamilyen járandósággal. Ezt mutatja a Mellékletben lévő 6.3.2. számú táblázat. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés 6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési Múzeumi Mozielőadás Színházelőadás Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás kiállítás év látogatása látogatása látogatása rendezvényén templomban megtekintése részvétel Sportrendezvényen részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2008 0 1 0 250 5 218 15 2009 0 0 0 201 5 203 17 2010 0 1 0 343 4 188 10 2011 0 2 0 312 2 197 18 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés A táblázatból is látható, hogy a kistelepüléseken a vallásgyakorlás az egyik legjelentősebb közösségi program, valamint az önkormányzat által szervezett rendezvények. A könyvátlátogatások száma az utóbbi években nőtt, mivel az internet is a könyvtárban található. 71

c) idősek informatikai jártassága Az idősek informatikai tudása elenyésző, fejlesztésre szorulna. 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága Számítógépet használni tudók Összes megkérdezett év száma Internetet használni tudók száma fő fő % fő % 2008 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2009 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2013 30 17 56,7% 17 56,7% 2014 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2015 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2016 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2017 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: Helyi adatgyűjtés Az idősek informatikai tudása elenyésző, fejlesztésre szorulna 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma 2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: Helyi adatgyűjtés 72

Minden évben megtartásra kerül az idősek napja, melyen szép számmal vesznek részt a nyugdíjas korú lakosok. Ezen a szép napon gyermekeink műsorral, egy kis virággal és jó hangulattal kedveskednek az idősebbeknek. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák ellátás hiánya egyedüllét számítógépes ismeretek hiánya fejlesztési lehetőségek nyugdíjszerű ellátás biztosítása nyugdíjas-, olvasóklub létrehozása eszközök és tanfolyam biztosítása 73

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mertekben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15-16. -a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mertekben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Fogyatékkal elő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai karosodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-en III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.(flt. 57/B.) Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök es feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére es helyére. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma év megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 7 2009 5 2010 5 2011 15 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH Tstar A megváltozott munkaképességűek száma jelentős mértékben megemelkedett, kétszeresére háromszorosára nőtt. 74

Nappali ellátásban sem önkormányzati sem egyházi, sem civil fenntartású intézményben nem részesül senki, vagyis nincs róla tudomásunk, nincs adat, ezért nem tartalmaz adatokat a Mellékletben lévő 7.1.2. számú táblázat. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Tudomásunk szerint hátrányos megkülönböztetés nincs a foglalkoztatás területén. Nincs adat a fogyatékos személyek foglalkoztatásáról, ezért a Mellékletben lévő 7.1.3. számú táblázat sem tartalmaz adatokat. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban elő fogyatékos Szemelyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat. A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi es szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjen) ad támogatást, A személyes szociális gondoskodási ellátások közül nappali ellátás (klub, fejlesztő napközi otthon stb.). A nappali ellátás a saját lakókörnyezetben elő fogyatékos személyeknek napközben nyújt fejlesztést, étkezést, segít az önálló életvitelben és a társadalmi szerepek gyakorlásában 7.1.4. táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati Egyházi Civil falugondno ki vagy tanyagond noki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyú jtás jelzőrendsz eres házi segítségnyú jtás családsegít és közösségi ellátás szenvedély betegek részére közösségi ellátás pszichiátriai 2 0 1 0 va n va n va n va n 2 0 1 1 va n va n va n va n 2 0 1 2 va n va n va n va n 2 0 1 3 2 0 1 4 2 0 1 5 2 0 1 6 2 0 1 7 2 0 1 0 2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3 2 0 1 4 2 0 1 5 2 0 1 6 2 0 1 7 2 0 1 0 2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3 2 0 1 4 2 0 1 5 2 0 1 6 2 0 1 7 75

betegek részére támogató szolgáltatás nappali ellátás Forrás: helyi adatgyűjtés 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ellátási formák: - Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. -a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül anyagi segítséggel járuljon hozza a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. - Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett es nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. - Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. -a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult - Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jet megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengén látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül - Fogyatékos személyek szamara biztosított alap- es szakosított ellátási formák: Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóhaza, lakóotthon. A fogyatékkal élőkről nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ezen kellene változtatni mind helyi, mind országos szinten. A Melléklet 7.2.1. számú táblázat tartalmazza. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számra akadálymentes, továbbá érzékelhető es biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel es az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. (Fot. 5. (1)- (2)) Kommunikáció: A fogyatékos személy szamara biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés 76

lehetőséget a közérdekű információkhoz Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: Hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is- alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Támogató szolgálat, segédeszköz: fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközét. Egészségügy: Az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Oktatás, képzés: A fogyatékos személyek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőtt oktatásban, továbbá felsőoktatásban vegyen részt. A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították. Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel Kultúra, sport: A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A rehabilitációshoz való jog A helyi politikai életben és közéletben való részvételhez való jog: másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a helyi politikai életben és a közéletben. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat Akadálymentesítés 1. Igen/nem Lif t Vakveze tő sáv Mozgáskorlátozotta k részére mosdó Rám pa Hangos tájékoztatá s Indukció s hurok Tapinth ató inform áció Jelny elvi segíts ég Egy éb oktatási intézmények alapfok középfok va n van van van felsőfok fekvőbeteg ellátás egészségügyi intézmények járó beteg szakellátás alapellátás van van 77

kulturális, művelődési intézmények van van önkormányzati, közigazgatási intézmény van van van igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei A település közintézményeiben az akadálymentesítés már megvalósult. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentességéről sincs adat, a helyi boltokban megoldott ez a probléma. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A buszváróknál a rámpák kiépítésre kerültek, de mivel a távolsági buszjáratok nem alkalmasak tolószékes közlekedésre, így nem sokat segíthettünk a fogyatékkal élőkön. A foglalkoztatóknál megvalósított akadálymentesítésről nem tudunk adatot szolgáltatni. A buszváró részben rendelkezik akadálymentesítéssel, mint ahogy már ez előzőekben leírtuk. A Melléklet tartalmazza a 7.3.2., 7.3.3. és 7.3.4. számú táblázatokat. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Mozgáskorlátozottak utaztatására alkalmas autóbusz nyilvántartás hiánya fogyatékkal élők problémáival kapcsolatos hiányosságok közintézményekbe való bejutás hiánya fejlesztési lehetőségek adatgyűjtés együttműködési megállapodás az érdekvédelmi szervezetekkel akadálymentesítés 78

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A védőnők, az óvónők, a szociális ügyintézők, az iskola, a művelődésszervezők, a munkaügyi központ, a Napfény Szociális Központ munkatársai, a rendőrség mind partnerek voltak az esélyegyenlőségi program elkészítésében. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Mint már a terv elején említettük, Dabroncon működik a helyi Caritas szervezet, mely az önkormányzattal közös vesz részt a település programjain, annak szervezésében. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A Napfény Szociális Központ látja el a kistérség településein a gyermek- és családvédelmi szolgálatot, társulás alapján működik a gógánfai, a zalaerdődi és az ukki óvoda. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nemzetiségi önkormányzat nincs a településen. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A településen két civil szervezet működik, az egyik a Caritas, a másik Marcal-Völgye Egyesület, mely magában foglalja a sportegyesületet is.. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 79

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A partnerek bevonása fórum megszervezésével, telefonon, e-mail-ben, személyes megkeresés útján történt. A csatolt táblázatokat a partnerek megküldtük, kértük azok kitöltését, melyet a fórumon megvitattunk, ezek segítségével elkészítettük az intézkedési terveket, azt a résztvevőkkel egyeztettünk, elfogadtuk, vagy elvetettük. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A fentiekre tekintettel a HEP IT négy részből áll: 1. Tartalmazza mindazokat a részleteket, amelyek a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve végrehajtásához elengedhetetlen információnak tekintendők. 2. Része a 2/2012 EMMI rendeletben megadott táblázat, mint a részletes tartalmakat összefoglaló projekttáblázat. Az első két rész elválaszthatatlan es csak együtt értelmezhető. 3. A megvalósítást segítő részletek szerves részét képezik a HEP IT-nek. Az egyes alfejezetekben rögzítették biztosítják, hogy strukturálisan es széleskörűen beágyazottak legyenek az esélyegyenlőség érdekében tervezett tevékenységek. 4. A zárófejezet megadja, hogy milyen legitimáció szükséges az elkészült dokumentáció 80

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők problémák beazonosítása rövid megnevezéssel munkanélküliség, alacsony iskolázottság, súlyos megélhetési gondok, társadalomba való helyes beilleszkedés gyermekorvos, pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus hiánya, korai fejlesztés szükségessége, viselkedési problémák, nehéz szakmaválasztás, csellengő gyermekek ellátás hiánya, egyedüllét, számítógépes ismeretek hiánya gyermekfelügyelet, munkahely hiánya, munkahely és magánélet összeegyeztetése, munkahelyi tapasztalatlanság, alulmotiváltság nyilvántartás hiánya, fogyatékkal élők problémáival kapcsolatos hiányosságok, közintézményekbe való bejutás hiánya Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel munkahelyek teremtése, képzések, gyermekek ingyenes étkeztetése, családsegítés, életvezetési tanácsadás szakemberek képzése, biztosítása, 3 éves kortól kötelező óvodai beíratás, továbbtanulási fórumok, munkahely látogatása, nyári napközi nyugdíjszerű ellátás biztosítása, nyugdíjas-, olvasóklub, eszközök és tanfolyam biztosítása családi-, nyári napközi, megfelelő képzés, részmunkaidő, távmunka, IKT adatgyűjtés, együttműködési megállapodás az érdekvédelmi szervezetekkel, akadálymentesítés 81

A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése A családok önellátásra való segítése Egyenlő hozzájutás az intézményi- és szolgáltatási ellátásokhoz Elhelyezkedés segítése Gyermekszegénység mérséklése Nyári napközi megszervezése Játszótér kialakítása Gyermekek egészségének védelme Tehetséges gyermekek fejlesztése Fejlesztő pedagógus az óvodában 2 éves kortól óvodai ellátás Családokkal szorosabb együttműködés Színház, mozi minden gyermeknek Szavaló, mesemondó, ének verseny Közintézmények diétás étkeztetés biztosítása Bursa Hungarica ösztöndíj Valamennyi időskorú részesüljön valamilyen nyugdíjszerű ellátásban Számítástechnikai eszközök fejlesztése Idősek szabadidejének hasznos eltöltése Távmunka feltételeinek biztosítása Szülők iskolája szakember önkormányzat munkaügyi központ Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst civilszervezetek családsegítő szolgálat önkormányzat pedagógusok szakember fejlesztő pedagógus védőnő, óvónő önkormányzat, szakember önkormányzat, óvónő pedagógus önkormányzat, diatetikus önkormányzat, tanuló jegyző, családsegítő rendszergazda művelődésszervező munkáltató szülők, programért felelős személy 82

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák teljes értékű tagjai a közösségnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők tegyenek sorsuk megváltozásáért. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek intézménybe járását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek környezetére, biztonságára. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az esélyegyenlőséget. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére. Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák beilleszkednek és dolgoznak. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők próbálják megtermelni maguknak a konyhakerti élelmiszert. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek iskolán kívüli elfoglaltságát. Folyamatosan odafigyelünk az idősek segítésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód elvét. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére. Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák békében élnek velünk. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők jobb anyagi körülmények közé kerüljenek. Kiemelt területnek a gyerekek egészséges fejlődését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek környezetére, biztonságára. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az esélyegyenlőséget. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségre. Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák beilleszkednek és dolgoznak. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők próbálják megtermelni maguknak a konyhakerti élelmiszert. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek iskolán kívüli elfoglaltságát. Folyamatosan odafigyelünk az időseket ne érje diszkrimináció, sem a koruk, sem a foglalkoztatottság, sem az egészségügyi, szociális ellátások, szolgáltatások területén. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód elvét. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden területén, a lakhatás, közlekedési eszközök használata, szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozás területén is. 83

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: F eltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid -, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrás a (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Elhelyezkedés segítése Magas a közfoglalkoztatásban dolgozók száma Minél többen kikerülje n ek a közfoglalkoztatásból a munkaerőpiacra R.: Közelben lévő munkahelyek felkutatása, megkeresése. A dolgozók beajánlása. K. : 2 éven belül legalább egy részük elhelyezkedjen H.: Ne emelkedjen a munkanélküliek száma, tartani az elért eredményt - Végzettség felm érése, munkahelyek igényeivel való összeegyeztetés. - Referencia elkészítése - Megállapodás elkészítése ( a kapott támogatás visszafizetése, ha nem pályázati pénzből valósul meg ) - Testület részéről feltételek megállapítása (pl.: dolgozzon legalább 6 hónapot) Koordinációs ügyintéző, polgármester, közfoglalkoztatottak Munkaügyi központ, cégek, pályázatíró 1 hónap: szakké pzettség felmérése 2 hónap: munkaügyi központ megkeresése 5 hónap: munkahelyek megkeresése 8 hónap: Testület döntése, referencia elkészítése 1 2 év: referenciákkal elindítani lehetőség szerinti főt Kikerülnek a közfoglalkoztatásból, több lesz a jövedelmük, életkörülményeik javulnak. Hosszútávon nem tartják meg munkahelyüket, ennek csökkentésére visszafi zetési kötelezettséget írhatunk elő. Munkaerőpiac, vállalkozások 84

Az intézkedési területek részletes kifejtés Intézkedés címe: A családok önellátásra való segítése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős A falun élő emberek nagy része nem tart állatot, nincs veteményes kertjük A családok életvitelének javítása, friss, egészséges, zöldség és gyümölcs kerüljön a család asztalára. R.: lássa be, hogy szükséges a kertet megművelni K.: megtermelt növények hasznosítása, befőzés, savanyítás H.: a család önellátóvá válása A családok életkörülményeinek felmérése, tanfolyamok, képzések indítása, idősebbek tapasztalatainak összegyűjtése család, szakember, önkormányzat Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások család, szakember, önkormányzat R.: 1 2 hét K.: 3-6 hónap H.: 5 év A családok egészséges, friss növényeket fogyasztanak, ezeket nem kell megvásárolniuk, és a többletet akár értékesíthetik, jövedelmet szerezve ezzel. érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek önerő, pályázati forrás, cselekvőképes közösség 85

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Családokkal szorosabb együttműködés A hátrányos helyzetű szülők nem tudnak közös programokat tervezni, szervezni, megvalósítani. Változatos programok szervezése, élményt nyújtó közös sportolás elindítása. R.: igény felmérése K.: rendezvények megszervezése H.: szülők és gyermekek szorosabb kapcsolatának kiépítése. Résztvevők felkeresése. Rendezvények szervezése. A településen élők részére a közös élmény biztosítása. Önkormányzat, szülők, Szülők, gyermekek, önkormányzat, R.: 1-2 hónap K.: 1 év H.: 2 év Szülők megvitathatják egymás között problémáikat, megtanulhatják a programok megszervezését. Elzárkóznak a közös rendezvényektől. Szükséges erőforrások Önerő, szülők, önkormányzat támogatása, pályázati forrás 86

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid -, közép - és hosszú távú időegységekre bontás ban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntartha tósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Nyári napközi megszervezése a nyári szünetben az általános iskolások napközbeni felügyelete mindkét szülő dolgozik gondot okoz. - napközi meg szervezése, - folyamatos biztosítása a szünet idején. - épület, felügyeletet biztosító személyek, étkeztetés biztosítása, - napi programok megszervezése. - pedagógusok, - közmunkaprogramban résztvevők, - önkéntesek (szülők, fiatal felnőttek) önkormányzat, családsegítő szolgálat, civil szervezetek, önkéntesek Rövid: 2 hónap Rövid távon: a gyermekek biztonságos felügyelete, szabadidő hasznos eltöltése, baráti kapcsolatok, közösségek kialakulása. korlátozott anyagi lehetőségek, felüg yeletet végző személyek hiánya. Anyagi erőforrás. ahol 87

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Valamennyi időskorú részesüljön valamilyen nyugdíjszerű ellátásban. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős A településen az időskorúak számáról van adat, de arról, hogy hányan részesülnek vagy nem részesülnek nyugdíjszerű ellátásban, nincs. Minden idős korú személy részesüljön valamilyen ellátásban. Adatgyűjtések, elemzések Jegyző, szociális ügyintéző Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Falugondnok, Családsegítő Szolgálat, 2014.01.01. Adatbázis, a nyilvántartás folyamatos karbantartása, és a támogatások igényelhetősége Forráshiány humánerőforrás 88

Az intézkedési területek részletes kifejtés Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Számítástechnikai eszközök fejlesztése Elavult Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) Korszerű IKT rendszer megvalósítása R.: Pályázati lehetőségek feltárása K.: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H.: európai normáknak megfelelő számítógépes technológia kiépítése Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Számítástechnikai eszközök beszerzése, rendszergazda kiválasztása Folyamatos monitoring, karbantartás, szoftverfejlesztés Önkormányzat, pályázatkészítő, rendszergazda Önkormányzat, rendszergazda R.: 1 2 hónap K.: 6 hónap H.: 5 év Korszerű számítástechnikai eszközpark, gyorsabb, hatékonyabb munkavégzés, lakosság számára is elérhető modern IKT biztosítása Korszerű technika hiánya, pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás 89

Az intézkedési területek részletes kifejtés Intézkedés címe: Szülők iskolája Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Életvezetési problémák Értékrend válsága a családon belül A nehéz helyzetben lévő családok értékrendjének átalakítása elsődleges a gyermek. A mindennapi élethez, annak lebonyolításához tanácsok összegzése. Beszélgetések megszervezése, csoportok létrehozása. Szülők, programért felelős személy Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Olyan családok akik már átjutottak hasonló krízishelyzeteken R.: 1-2hónap K.: 6 hónap H.: 1év A program konkrét eredménye az lenne, ha ezek a családok kikerülnének abból a helyzetből, ahol megrekedtek. A problémás családok elfogadó magatartása. Terem biztosítása 90

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép - és hosszú távú időegység ekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Távmunka feltételeinek, gyakorlatának megkönnyítése - Nincs szabályozás - Nincs infrastrukturális háttér - Nincs gyakorlat, tapasztalat - Sok munkanélküli diplomás Rövid: - szabályozás kialakítása, forrásfelmérés, IKT beszerzése, képzés lefolytatása, tárgyi eszköz, monitoring kialakítása, kommunikációs csatornák kiépítése Közép: - ellenőrzés, monitoring, visszacsatolás, munkavállalók 20%, szoftverfejlesztés, létszámnövelés Hosszú: - munkavállalók 50% - a, IKT eszközök technikai fejlődés miatt, képzés - Szabályozni a munkavégzést, munkafolyamat ellenőrzését - Források felkutatása, aktiválása - Munkavállalók kiválasztása, képzése - IKT biztosítása - Szoftver fejlesztés, rendszerfejlesztés Munkáltató, munkavállaló, közvetlen felettes, rendszergazda Rendszergazda, személyzetis, munkaügyi kp. Rövid: 1-2 év Közép: 3-5 év Hosszú: 5-10 év Rövid: Rögzített és elfogadott szabályozás, átadott IKT, realizált képzés, lehívott támogatás, dokumentált monitoring mappa, működő csatornák (telefon, e -mail, naplók) Közép: A foglalkoztatottak 20%-a távmunkában dolgozik. A munka eredményességét saját fejlesztésű szoftver biztosítja. Hosszú: 50% dolgozik, a teljes IKTpark korszerűsítése, real izált képzés Alulképzettség, időintervallum hátrányai, eszközhiány. Kezelési mód: képzés, törzsidő ellenőrzés, pályázatok hiánya, saját eszközök hiánya Szükséges erőforrások Pályázatok, tárgyi önerő. IKT, felhasználói tudás 91

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Akadálymentesítés Akadálymentesítés hiánya Fogyatékkal élők részére élhetőbb környezet kialakítása R.: pályázati lehetőségek feltárása K.: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H.: akadálymentesítés megvalósítása Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése Folyamatos ellenőrzés, karbantartás Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező Önkormányzat, kivitelező cég R.: 1-2 hónap K.: 3 hónap H.: 6 hónap A fogyatékkal élők helyzetének és esélyegyenlőségének javítása Pénzügyi erőforrás hiánya, korlátozott lehetőségek Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás 92

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei A szociális alap- és szakszolgáltatások hozzáférhetősége A településen van fogyatékkal élő ember. (Pl. azokról tudunk, aki után ápolási díjban részesül valaki, de lehet, hogy van gyengén látó, egyéb mozg. korl., vagy beteg személy).a település nem rendelkezik a fogyatékkal élők nyilvántartásával a szociális szolgáltatások terén. Szükséges a beavatkozás azon fogyatékkal élők számának nyilvántartására, akik a szociális alap- és szakszolgáltatásokat vesznek igénybe. Pontos adattok arról, milyen szociális alapellátásban részesülnek a fogyatékkal élők. A szoc. alapszolgáltatások valamennyi rászorult fogyatékkal élő ember számára elérhetőek. együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közeli, fogy. személyek érdekvédelmét ellátó szervezettel v. társadalmi szervezettel, mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját. Polgármester, érdekvédelmi szervezetek Fogyatékkal élők, önkormányzat, érdekvédelmi szervezetek R.: nyilvántartások elérhetővé tétele K.: Érdekvédelmi szervezetek megkeresése H.: Együttműködési megállapodás megkötése, tanácsadás Pontos kimutatás a fogyatékkal élőkről. A szociális alap- és szakszolgáltatások hozzáférhetőek és elérhetők lesznek a fogyatékosok számára Fogyatékosok nem járulnak hozzá adataik közléséhez Szükséges erőforrások humánerőforrás 93

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szennyvízhálózat kiépítése Nincs kiépített közműhálózat Környezetszennyezés csökkentése, infrastruktúra teljessé válása. R.: pályázati lehetőségek feltárása K.: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H.: szennyvízhálózat rendszerének kiépítése, bővítése és karbantartása Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése Folyamatos ellenőrzés, karbantartás Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező, műszaki ellenőr, karbantartó Önkormányzat, lakosság, kivitelező cég R.: 1-2 hónap K.: 6 hónap H.: 1 év Csökken a környezetszennyezés, nő az infrastrukturális kiépítettség A lakosság részére nagyobb anyagi teher, de élhetőbb környezet Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás 94

Az intézkedési területek részletes kifejtés Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Önkormányzati tulajdonú épületek építése, felújítása, karbantartása Önkormányzati tulajdonú épületek rossz minősége, elavult állapotának Épületek, korszerűsítése, felújítása (új épület építése) R.: Pályázati lehetőségek feltárása K.: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H.: európai normáknak megfelelő épületek biztosítása a településen Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése Folyamatos ellenőrzés, karbantartás Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező Önkormányzat, kivitelező cég R.: 1 2 hónap K.: 6 hónap H.: 5 év Élhetőbb környezet, település épületeinek összhangba rendezése a környezettel, biztonságos, korszerű épületek Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás 95

Az intézkedési területek részletes kifejtés Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Buszváró építése, felújítása, karbantartása Nem mindenhol rendelkezik a település fedett buszváróval Buszváró korszerűsítése, felújítása (új buszváró építése) R.: Pályázati lehetőségek feltárása K.: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H.: buszváró karbantartásának biztosítása Pályázatfigyelés, pályázatkészítés Kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése Folyamatos ellenőrzés, karbantartás Önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező Önkormányzat, kivitelező cég R.: 1 2 hónap K.: 3 hónap H.: 1 év Élhetőbb környezet, település épületeinek összhangba rendezése a környezettel, biztonságos, korszerű épületek Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek Szükséges erőforrások Önerő, pályázati forrás 96

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Bursa Hungarica ösztöndíj Rossz anyagi háttér miatt nehéz a továbbtanulás Minél több gyermek részesülhessen felsőfokú képzésben. Figyelemmel kell kísérni az állam által kiírt pályázatot, népszerűsíteni és kihirdetni a településen. 1. pályázat figyelés 2. hirdetmény kifüggesztése 3. pályázatok elbírálása 4. pályázók támogatása pályázatfigyelő, tanuló, önkormányzat képviselő-testület, tanuló Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei rövidtávú: pályázat kihirdetése középtávú: pályázatok elbírálása pályázók támogatása Minél több felsőfokú tanulmányokat folytató diák a településen. Határidők túllépése, figyelemfelhívással megakadályozható hosszú távú: Szükséges erőforrások önerő, állami támogatás 97

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Elhelyezkedés segítése 2 A családok önellátásra való segítése Magas a közfoglalkoztatá sban dolgozók száma A falun élő emberek nagy része nem tart állatot, nincs veteményes kertjük Az intézkedéssel elérni kívánt cél Minél többen kikerüljenek a közfoglalkoztatá sból a munkaerőpiacra R: közelben lévő munkahelyek felkutatása, megkeresése K: 2 éven belül legalább egy részük elhelyezkedjen H: ne emelkedjen a munkanélküliek száma, tartani az elért eredményt A családok életvitelének javítása, friss, egészséges, zöldség és gyümölcs kerüljön a család asztalára R: lássa be, hogy szükséges a A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l Az intézkedés tartalma végzettség felmérése, munkahelyek igényeivel való összeegyeztetés,refenecia elkészítése, megállapodás elkészítése, testület részéről feltételek megállapítása A családok életkörülményei nek felmérése, tanfolyamok, képzések indítása, idősebbek tapasztalatainak összegyűjtése Az intézkedés felelőse Koordinációs ügyintéző, polgármester, közfoglalkoztato ttak család, szakember, önkormányzat Az intézkedés megvalósításának határideje 1 hónap: szakképzettség felmérése 2 hónap: munkaügyi központ megkeresése 5 hónap: munkahelyek megkeresése 8 hónap: testület döntése, referencia készítése 1-2 év: referenciákkal elindítani lehetőség szerinti főt R: 1-2 hét K: 3-6 hónap H: 5 év Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Munkaerőpiac, vállalkozások önerő, pályázati forrás, cselekvőképes közösség Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága kikerülnek a közfoglalkoztatá sból, több lesz a jövedelmük, életkörülményei k javulnak A családok egészséges, friss növényeket fogyaszthatnak, ezeket nem kell megvásárolniuk, és a többletet akár értékesíthetik, jövedelmet

3 Családok szorosabb együttműködés e II. A gyermekek esélyegyenlősége A hátrányos helyzetű szülők nem tudnak közös programokat tervezni, szervezni, megvalósítani. 1 Szülők iskolája Életvezetési problémák, értékrend válság a családon belül kertet megművelni K: megtermelt növények hasznosítása, befőzése, savanyítása H: a család önellátóvá válása Változatos programok szervezése, élményt nyújtó közös sportolás elindítása R: igény felmérése K: rendezvények megszervezése H: szülők és gyerekek szorosabb kapcsolatának kiépítése a neház helyzetben lévő családok értékrendjének átalakulása elsődleges a gyermek. A mindennapi élethez, annak lebonyolításáho z tanácsok összegzése Résztvevők felkeresése, rendezvények szervezése, a településen élők részére a közös élmény biztosítása Beszélgetések megszervezése, csoportok létrehozása önkormányzat, szülők szülők, polgármester, felelős személy R: 1-2 hónap K: 1 év H: 2 év R: 1-2 hónap K: 6 hónap H: 1 év Önerő, szülők, önkormányzat támogatása, pályázati forrás terem biztosítása szerezve ezzel Szülők megvitathatják egymás között problémáikat, megtanulhatják a programok megszervezését a program konkrét eredménye lenne, ha ezek a családok kikerülnének abból a helyzetből, ahol megrekedtek 99

2. Bursa Hungarica ösztöndíj Rossz anyagi háttér miatt nehéz a továbbtanulás Minél több gyermek részesülhessen felsőfokú képzésben, figyelemmel kell kísérni az állam által kiírt pályázatot, népszerűsíteni és kihirdetni a településen pályázat figyelés, hirdetmény kifüggesztése, pályázatok elbírálása, pályázatok támogatása pályázatfigyelő, tanuló, önkormányzat R: pályázat kihirdetése K: pályázatok elbírálása H: pályázatok támogatása önerő, állami támogatás minél több felsőfokú tanulmányokat folytató diák a településen 3 Nyári napközi megszervezése IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Valamennyi időskorú részesüljön valamilyen nyugdíjszerű ellátásban a nyári szünetben az iskolások napközbeni felügyelete ahol mindkét szülő dolgozik gondot okoz. napközi megszervezése, folyamatos biztosítása a szünet idején A településen az minden idős időskorúak korú személy számáról van részesüljön adat, de arról, valamilyen hogy hányan ellátásban részesülnek vagy nem részesülnek nyugdíjszerű ellátásban, nincs épület, felügyeletet biztosító személyek, étkeztetés biztosítása, napi programok megszervezése adatgyűjtések, elemzések pedagógusok, közmunkaprogr amban résztvevők, önkéntesek (szülők, fiatalok) jegyző, szociális ügyintéző R: 2 hónap anyagi erőforrás a gyermekek biztonságos felügyelete, szabadidő hasznos eltöltése, baráti kapcsolatok, közösségek kialakulása 2014. 01. 01. humánerőforrás adatbázis, nyilvántartás folyamatos karbantartása, és a támogatások igényelhetősége 100

2 Számítástechnik ai eszközök fejlesztése IV. A nők esélyegyenlősége Elavult Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) Korszerű IKT rendszer megvalósítása R: pályázati lehetőségek feltárása K: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése, rendszergazda kiválasztása H: európai normáknak megfelelő számítógépes technológia kiépítése pályázatfigyelés, pályázatkészítés, számítástechnik ai eszközök beszerzése, folyamatos monitoring, karbantartás, szoftverfrissítés önkormányzat, pályázatkészítő, rendszergazda R: 1-2 hónap K: 6 hónap H: 5 év önerő, pályázati forrás korszerű számítástechnik ai eszközökpark, gyorsabb, hatékonyabb munkavégzés, lakosság számára is elérhető modern IKT biztosítása 101

1 Távmunka feltételeinek, gyakorlatának megkönnyítése Nincs szabályozás, nincs infrastrukturális háttér, nincs gyakorlat, tapasztalat, sok munkanélküli diplomás R: szabályozás kialakulása, forrásfelmérés, IKT beszerzés, képzés lefolytatása, K: ellenőrzés, monitoring, visszacsatolás szabályozni a munkavégzést, munkafolyamat ellenőrzését, források felkutatása, IKT biztosítása, szoftver fejlesztés, rendszerfejleszt és munkáltató, munkavállaló, közvetlen felettes, rendszergazda R: 1-2 év K: 3-5 év H: 5-10 év pályázatok, tárgyi önerő, IKT, felhasználói tudás rögzített és elfogadott szabályozás, átadott IKT, realizált képzés, lehívott támogatás, dokumentált monitoring mappa, működő csatornák, foglalkoztatotta k 20 %-a távmunkában dolgozik, a munka eredményesség ét saját fejlesztésű szoftver biztosítja V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Akadálymentesí tés Akadálymentesí tés hiánya fogyatékkal élők részére élhetőbb környezet kialakítása 2 A szociális- alap- A településen pontos adtok és van fogyatékkal arról, milyen szakszolgáltatás elő ember. ( szociális ok hozzáférhetőség azokról tudunk, aki után ápolási alapellátásban részesülnek a e díjban részesül fogyatékkal valaki.) élők. a szoc. alapszolgáltatás ok valamilyen pályázatfigyelés, pályázatkészítés, kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzés, karbantartás együttműködési megállapodás kötése az önkormányzat székhelyéhez közeli, fogyatékos személyek érdekvédelmét önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező polgármester, érdekvédelmi szervezetek R: 1-2 hónap K: 3 hónap H: 6 hónap R: nyilvántartások elérhetővé tétele K: Érdekvédelmi szervezetek megkeresése H: együttműködési önerő, pályázati forrás humánerőforrás a fogyatékkal élők helyzetének és esélyegyenlőség ének javítása pontos kimutatás a fogyatékkal élőkről. A szociális alap- és szakszolgáltatás ok hozzáférhetőek és elérhetőek 102

3. Szennyvízhálóza t kiépítése 4 Buszváró építése, felújítása, karbantartása Nincs kiépített közműhálózat Nem mindenhol rendelkezik a település fedett buszváróval rászorult fogyatékkal élő ember számára elérhetőek környezetszenn yezés csökkentése, infrastruktúra teljessé válása R: pályázati lehetőségek feltárása K: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H: szennyvízhálóza t rendszerének kiépítése, bővítése és karbantartása Buszváró korszerűsítése, felújítása R: pályázati lehetőségek feltárása K: pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H: buszváró karbantartásána ellátó szervezettel v. társadalmi szervezettel, mert ezek számos hasznos információval, tanáccsal tudják segíteni az önkormányzat munkáját pályázat figyelés, pályázatkészítés, kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzés, karbantartás pályázatfigyelés, pályázatkészítés, kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzés, karbantartás önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező, műszaki ellenőr, karbantartó önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező megállapodás megkötése, tanácsadás R: 1-2 hónap K: 6 hónap H: 1 év R: 1-2 hónap K: 3 hónap H: 1 év önerő, pályázati forrás önerő, pályázati forrás lesznek fogyatékosok számára a csökken a környezetszenn yezés, nő az infrastrukturális kiépítettség élhetőbb környezet, település épületeinek összhangba rendezése környezettel, biztonságos, korszerű épületek a 103

k biztosítása 5 Önkormányzati tulajdonú épületek építése, felújítása, karbantartása Önkormányzati tulajdonú épületek rossz minősége, elavult állapotának Épületek, korszerűsítése, felújítása R: pályázati lehetőségek feltárása K: Pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H: európai normáknak megfelelő épületek biztosítása a településen pályázatfigyelés, készítés, kivitelező kiválasztása, munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzés, karbantartás önkormányzat, pályázatkészítő, kivitelező R: 1-2 hónap K: 6 hónap H: 5 év önerő, pályázati forrás élhetőbb környezet, település épületeinek összhangba rendezése környezettel, biztonságos, korszerű épületek a 104

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 106