5. óra: A szerzői jogbitorlás és jogkövetkezményei Áttekintő óravázlat: 5.1 Az óra célja 5.2 A szerzői jogbitorlás A.) Fogalma és fajai B.) Objektív alapú polgári jogi szankciók C.) Szubjektív alapú szankciók D.) A szerzői jogbitorlás jogkövetelményeinek alkalmazása 5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények A.) A Btk. 329/A. B.) A törvényi tényállás elemzése C.) A Btk. 329/A. D.) A törvényi tényállás elemzése E.) A Btk. 329/C. 5.4 Jogeset-feldolgozások 5.5 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 1
5.1 Az óra célja 5.1 Az óra célja Az óra első részében a címben szereplő, egyetlen fő téma kerül megbeszélésre. Tisztázzuk a jobitorlás fogalmát, s áttekintjük a bitorlás különböző (büntetőjogi, szabálysértési jogi, vámjogi, polgári jogi) szankciós lehetőségeit. A polgári jogi szankciók körében részletesebben tárgyaljuk az objektív (felróhatóságtól függetlenül érvényesülő) és szubjektív (felróhatóságtól függő) szankciókat, s kitérünk a szerzői jogbitorlás jogkövetkezményeinek más alkalmazási lehetőségeire (műszaki intézkedések megkerülése, jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítása, szomszédos /kapcsolódó/ jogok megsértése). Jelentőségüknél fogva, s egyben bepillantási lehetőséget kínálva egy másik jogág gondolkodásmódjába és intézményrendszerébe külön tárgyaljuk a büntetőjogi jogkövetkezményeket: vizsgáljuk és elemezzük a Btk. 329/A. (szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése), 329/B. (szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedések kijátszása) és 329/C. (jogkezelési adat meghamisítása) törvényi tényállásait, valamint a Btk. kapcsolódó fogalomhasználatát. Az óra második felében a szerzői jog témakörből (a jogbitorlást kivéve) a hallgatók felmérő dolgozatot készítenek, melynek kérdései az egyes órákhoz kapcsolódó Ellenőrző kérdések közül kerülnek kiválasztásra. Az óra végén kerülnek ismertetésre a jegymegajánlás alapjául szolgáló írásbeli dolgozatok témái, formai, tartalmi követelményei. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 2
5.2 A szerzői jogbitorlás 5.2 A szerzői jogbitorlás dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 3
5.2 A szerzői jogbitorlás A.) Fogalma és fajai - a szerzői jogviszony abszolút szerkezetű, negatív tartalmú: a jogosultakon kívül mindenki köteles tartózkodni attól, hogy a szerző jogát bármilyen módon megsértse - ha ilyen jogsértés bármilyen formában bekövetkezik: SZERZŐI JOGBITORLÁS - fajai: - vagyoni jogosultságokat sértő (engedély nélküli felhasználás) - személyi jogokat sértő - szankciók: büntetőjogi vagyoni szabálysértési jogi polgári jogi objektív alapú szubjektív alapú független a jogsértő magatartás felróhatóságától kor állnak be, ha a jogsértő a jogkövetelmények csak ak- magatartás felróható A JOGSÉRTŐ NME ÚGY JÁRT EL, AHOGY AZ AZ ADOTT HELYZETBEN ÁLT. ELVÁR- HATÓ dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 4
5.2 A szerzői jogbitorlás B.) Objektív alapú polgári jogi szankciók - jellemzők: - felróhatóságtól függetlenül érvényesülnek - a szerző igényei a Ptk. 84. szerint a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható igényekkel - a szerző igényei és követelései: - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása - a jogsértés abbahagyása, a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől - a jogsértő (nyilatkozattal, ill. más megillető módon) adjon elégtételt, és ennek saját költségén biztosítson megillető nyilvánosságot A JOGSÉRTŐ SZOLGÁLTASSON ADATOT a dolog, szolgáltatás előállításában, a teljesítésben résztvevőkről - a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról - a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségein - a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállított anyag megsemmisítését, jogsértő mivoltától való megfosztását dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 5
5.2 A szerzői jogbitorlás C.) Szubjektív alapú szankciók - a jogsértő magatartás felróható - a jogsértő a polgári jogi felelősség szabályai szerint köteles kártérítést fizetni - kártérítésre sor kerülhet a szerző személyes jogainak megsértése miatt is D.) A szerzői jogbitorlás jogkövetelményeinek alkalmazása - műszaki intézkedések megkerülése: minden olyan cselekmény, amely: - jogosulatlanul teszi lehetővé, vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését - s aminek megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, célja - feltétel: aki cselekszik, tisztában legyen cselekménye ilyen jellegével - jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítása, megváltoztatása, ilyen művek terjesztése, sugárzása, közvetítése - szomszédos (kapcsolódó) jogok megsértése dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 6
5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények 5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 7
5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények A.) A Btk. 329/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/A. (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (3) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el. (4) Aki a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 329/A. (1) - szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok megsértésének vétsége, 329/A. (2) a) - a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok jelentős vagyoni hátrányt okozó megsértésének bűntette, 329/A. (2) b) - a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok üzletszerűen elkövetett megsértésének bűntette, 329/A. (3) a) - a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok különösen nagy vagyoni hátrányt okozó megsértésének bűntette, 329/A. (3) b) - a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó megsértésének bűntette, 329/A. (4) - a szerzői (vagy szerzői joghoz kapcsolódó) jogok gondatlanságból elkövetett megsértésének vétsége. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 8
5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények B.) A törvényi tényállás elemzése - jogi tárgya (azok a társadalmilag fontos értékek, amelyeket a törvény óvni kíván): - az Szjt. szerint szerzői jogvédelemben részesülő eredeti alkotások (ide értve az adatbázist is) - a szerzői joghoz kapcsolódó jogok (közvetítői tevékenység): előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, adatbázis-előállítók stb. - a bűncselekmény sértettje: az, akinek személyi vagy vagyoni jogát a cselekmény közvetlenül sérti (a szerző, vagy jogátruházás esetén az új jogosult) - elkövetési magatartás: e jogok megsértése (a gyakorlatban elsősorban a vagyoni jogok sérelme merül fel) - az elkövető: aki jogot sért - tettesi, társtettesi minőségben bárki lehet - érték és célzat értékelése a tányálláson belül: - érték: a vagyoni hátrány (a vagyonban okozott kár és az elmaradt előny) nagyságától függően a Btk. minősített eseteket állapít meg (a bcs. befejezettségéhez szükséges, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezzék) - célzat: haszonszerzés végett (magatartása csak szándékos lehet, a szándék pedig csak egyenes: a bcs. megállapításához nem szükséges, hogy az elkövető haszonra tegyen szert, a bcs. már az ennek érdekében való cselekvéssel befejezett) az üzletszerűség (rendszeres haszonszerzésre törekvés) külön minősítő körülmény - a tv. a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli csak ha a cselekmény vagyoni hátrányt okoz (ha az elkövető haszonszerzésre törekszik, magatartása csak szándékos lehet) dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 9
5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények C.) A Btk. 329/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása 329/B. (1) Aki a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett a) készít, előállít, b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el. (4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 10
5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények D.) A törvényi tényállás elemzése - Műszaki intézkedés: minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza (tipikusan: a kódolás). - Alkalmazása: a szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre - ideértve eszközök gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is - amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja. Csak akkor alkalmazható, ha az e cselekményeket végző személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmények jogosulatlanul teszik lehetővé vagy könnyítik meg a szerzői jog védelmére szolgáló, hatásos műszaki intézkedések megkerülését. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak - a szerző engedélyével végzett - olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik. - Jogi tárgya: a szerzői jog sérthetetlensége - Elkövetési magatartások: ESZKÖZ, TERMÉK, BERENDE- ZÉS VAGY FELSZERELÉS KÉ- SZÍTÉSE, ELŐÁLLÍTÁSA A bűncselekmény bármely fenti cselekmény tanúsításával befejezett. EZEK ÁTADÁSA, FORGALOMBA HOZA- TALA, VAGY AZ AZZAL VALÓ KERES- KEDÉS Az eszköz stb. kikerül az előállító birtokából. Csak szándékosan (egyenes szándékkal; célzat) követhető el. Az elkövető bárki lehet. - Az üzletszerűség: minősítő körülmény GAZDASÁGI, MŰSZAKI, SZERVEZÉSI ISMERETEK RENDELKEZÉSRE BO- CSÁTÁSA Nem eszközt ad át, hanem ismeretet. Elkövető az lehet, aki a szükséges ismeretekkel rendelkezik. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 11
5.3 Büntetőjogi jogkövetkezmények E.) A Btk. 329/C. Jogkezelési adat meghamisítása Btk. 329/C. Aki más szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Szjt. 96. (1): A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi vagy megkönnyíti a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít. (2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben jelenítik meg. - A bűncselekmény tárgya: a szerzői vagy szomszédos jog sérthetetlensége - A bűncselekmény elkövetési tárgya: a szerzői jogi törvényben meghatározott jogkezelési adat "amely a szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó műnek a felhasználásával összefüggésben keletkezik - Elkövetési magatartás: a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítása vagy megváltoztatása - A bűncselekmény alanya: bárki lehet, kivéve, akit az adott mű vagy teljesítmény vonatkozásában szerzői vagy szomszédos jogi védelem illet - A bűncselekmény célzatos (egyenes szándék): az elkövető haszonszerzés végett cselekszik, a cselekmény kísérlete sem kizárt dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 12
5.4 Jogeset-feldolgozások 5.4 Jogeset-feldolgozások dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 13
5.4 Jogeset-feldolgozások A.) Elveszi a munkás az ő jutalmát? A felperesek a módosított keresetükben 188 320 Ft szerzői díj megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Követelésüket arra alapították, hogy az alperes megbízása alapján elkészítették a vámszabályzatot ismertető prospektusok grafikai munkáit, melyeket az alperes átvett, a díj megfizetését azonban megtagadta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt elismerte, hogy a felperesek a vámszabályzatot ismertető grafikákat a megállapodásuk értelmében elkészítették, és azokat az alperes a vámhivatalhoz mint a leendő felhasználóhoz szerződéskötési ajánlattal együtt továbbította. A vámhivatal azonban nem kötött szerződést az alperessel, nem tartott igényt a grafikákra, ezért az alperes sem tartozik az alkotást díjazni. Az alperes utalt arra, hogy az 1989. január 31-én készült jegyzőkönyv tartalma szerint is (melyet a II. r. felperes aláírt) a felperesek csak a vámhivatallal kötendő szerződéstől függően tarthatnak igényt díjazásra. Erre utal a jegyzőkönyvnek az a kitétele, amely szerint "amennyiben a vámhivatal nem rendeli meg a kérdéses munkát, úgy a grafikusok és a kisszövetkezetek munkája is fedezet nélkül marad". Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 117 700 Ft és ennek 1989. január 31-től járó törvényes mértékű kamata, valamint perköltség megfizetésére kötelezte a felperesek javára. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felek vállalkozói elemeket is magában foglaló szerződést kötöttek képgrafikai alkotások elkészítésére és közös értékesítésére. Az 1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. -a folytán alkalmazandó Ptk. 205. -a értelmében pedig nem volt akadálya annak, hogy olyan tartalmú megállapodást kössenek, amely szerint a kockázatviselést egymás között megosztják. A felpereseket megillető díjazás mértéke a felek között nem volt vitás, a díjazás csökkentése a szolgáltatás minősége miatt a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleménye alapján sem volt indokolt, ezért a felpereseket a közös kockázatviselésre tekintettel az egyébként érvényesíthető szerzői díj fele megilleti. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Kérdés: Helyes-e alperes védekezése? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 14
5.4 Jogeset-feldolgozások B.) Szólt a rádió... A városi bíróság a 2000. július 11-én meghozott ítéletével a terheltet a szerzői és szomszédos jogok megsértésének vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentette. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt ügyvezető igazgatója volt a vendéglátóipari egységet működtető kft.- nek, amely itt 1996. november 10. és 1999. március 25. között rádiókészülék működtetésével folyamatosan zeneszolgáltatást nyújtott. A szolgáltatást a kft. nevében a terhelt 1996. november 12-én és annak módosítását 1997. október 7-én be is jelentette. A zeneszolgáltatás után járó jogdíj megfizetése a jogdíj jogosultjának, az AMSzJ Irodának a felszólítása ellenére nem történt meg. A városi bíróság jogi álláspontja szerint a vendéglátóipari egységet nem a terhelt, hanem a kft. működtette, a jogdíj megfizetésének kötelezettsége mint jogi személyt a kft.-t terhelte. A terhelt a kft. és a jogvédő iroda közötti jogviszonyban csak a kötelezett képviselőjeként járt el, ezért nem kötelezhető arra, hogy a kft. tartozását megfizesse. A terhelt a kft. ügyvezetését a tőle elvárható gondossággal ellátta, a zeneszolgáltatást bejelentette. A vagyoni hátrányt legfeljebb a kft. okozhatta, a kft. mulasztása az ügyvezetővel szemben büntetőjogi felelősséget nem eredményezhet. A terhelt terhére bejelentett fellebbezést elbírálva, a megyei bíróság a 2000. október 10-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a terhelt alkalmazottja volt a kft.-nek, a jogdíj megfizetése nem őt, hanem a kft.-t terhelte; az adatszolgáltatást teljesítette, ezáltal minden kötelezettségének eleget tett, tehát nem követett el bűncselekményt. A jogerős határozat ellen a megyei főügyész 2000. december 18-án, a törvényes határidőn belül felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ennek lényege az, hogy az elkövetéskor hatályban volt, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 40. - ának (1) bekezdése érelmében a zeneszolgáltatáshoz való szerzői hozzájárulást a jelen esetben akkor kell megadottnak tekinteni, ha a megállapított díjat lerótták. Ez nem történt meg, a terhelt a szükséges hozzájárulás nélkül folytatta a zeneszolgáltatást, a szerzői jog sérelme és a vagyoni hátrány bekövetkezett. A zeneszolgáltatásról és a jogdíjak meg nem fizetéséről a terhelt hozott döntést, ezért a felelősség őt, és nem a kft.-t terheli, így a bíróságok a terheltet a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével mentették fel. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, az elsőfokú ítélet, valamint a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra utasítását indítványozta. Kérdés: Az ügyésznek vagy az elsőfokú bíróságnak helyes-e az álláspontja? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 15
5.4 Jogeset-feldolgozások C.) Szoftverek és winchesterek... A városi bíróság az 1998. január 19. napján meghozott ítéletével a terheltet a 4 rb. szerzői jogok megsértése vétségének ellene emelt vádja alól felmentette; a bűnjelként kezelt winchesterek lefoglalását megszüntette, és azokat a terheltnek kiadni rendelte. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt a házastársával együtt 1996 májusában egy számítástechnikai betéti társaságot hozott létre, számítástechnikai tevékenység folytatására. Otthonában is működtetett két számítógépet. Az egyiket egy 850 MB (megabyte), míg a másikat egy 1 GB (gigabyte) tárolókapacitású, merevlemezzel. 1996. év során a terhelt ismerősei, barátai révén saját számítógépeinek merevlemezére másolta át a következő programokat: Visual DBASE, Corel Draw, Recognita Plus 3.0, Windows Excel 7.0, Windows Access, Windows Word 7.0, Windows 95. Ezekért a programokért szerzői jogdíjat nem fizetett. Cselekményével a gyártóknak a következő vagyoni hátrányokat okozta: a Recognitának 178 000 forintot, a Corelnek 70 300 forintot, a Borlandnak 47 840 forintot, míg a Microsoftnak 145 344 forintot. A lakásán - más bűncselekmény alapos gyanúja miatt - tartott házkutatás során mindkét merevlemez (winchester) lefoglalásra került. A városi bíróság jogi érvelése az alábbiakban összegezhető. A Btk. 329/A. -ának (1) bekezdésében meghatározott szerzői és a szomszédos jogok megsértése vétségének jogi tárgya az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotáson, az előadóművészi teljesítményen, a hangfelvételen, a rádió vagy televízió műsorán fennálló vagyoni jog sérthetetlensége. A konkrét elkövetési tárgyak köre - a dolog, tárgy, produktum, - amelyben a teljesítmény megtestesül - nem vonható meg azonban tágabban annál, mint ami a bűncselekmény jogi tárgyának elemzése folytán adódik. Ezzel ellentétes gyakorlat ugyanis önkényes, a jogbiztonságot sértő értelmezéshez vezetne. Minthogy a vizsgált törvényi tényállást az 1993. évi XVII. törvény 72. -a építette be a büntető törvénykönyvbe úgy, hogy - jóllehet megelőzően a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) és annak végrehajtási rendelete - a 9/1969 (XII. 29.) MM r. (Vhr.) - is már hatályban volt, az újonnan megalkotott törvényi tényállás elkövetési tárgyai körében a számítógépi programalkotás nem szerepel; továbbá mert a nyelvtani értelmezés eredményeként sem tekinthető a szoftver "tudományos" kategóriának, a jelenlegi büntetőjogi szabályozás hiányosságai miatt az ilyen szerzői jogi jogsértések kizárólag a polgári jog eszközeivel orvosolhatóak. Következésképpen a vád tárgyául szolgált cselekmény nem bűncselekmény, és ezért a Be. 214. -a (3) bekezdése a) pontjának I. fordulatát alkalmazva hozott a városi bíróság felmentő határozatot. A terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés folytán a megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1998. október 27. napján kelt ítéletével a városi bíróság ítéletét megváltoztatta: megállapította, hogy a terhelt a 4 rb. szerzői jogok megsértésének vétségét elkövette, ezért őt 1 évre próbára bocsátotta; a 850 MB teljesítményű winchester lefoglalását megszüntette, és - az azon rögzített programok törlését követően - azt G. T. részére rendelte kiadni, míg a másik winchestert elkobozta. dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 16
5.4 Jogeset-feldolgozások Az elsőfokú bíróság által rögzített tényállást csupán azzal egészítette ki, hogy a 850 MB teljesítményű winchester a G. T. által vezetett kft. tulajdona. Ez a kft. a terhelt felesége részére a lakásán történő munkavégzéshez biztosította azt a számítógépet, amihez a fent megjelölt winchester tartozott. G. T. előzetesen nem tudott arról, hogy a terhelt a házastársa által használt gépre olyan programokat másolt, amelyekért szerzői jogdíjat nem fizetett. A másodfokú bíróság jogi érvelése szerint a számítógépes program - mint matematikai, informatikai és elektronikai ismereteket feltételező, azokon alapuló szellemi teljesítmény - a tudományos alkotás fogalmának megfelel. Egyrészt erre, másrészt arra figyelemmel, hogy a szerzői és a szomszédos jogokról rendelkező törvény (Szjt.), valamint ennek a végrehajtásáról szóló rendelet is az Szjt. védelme alá tartozónak tekinti a számítógépes programalkotásokat és a hozzájuk tartozó dokumentációkat, állapította meg, hogy a terhelt a 4 rb. - a Btk. 329/A. -ának (1) bekezdése szerinti - vétséget elkövette. Az elkobzást illetően a Btk. 77. -ának (3) bekezdésére és a Btk. 329/A. -ának (5) bekezdésére hivatkozott. Ez utóbbi jogerős határozat ellen - védője útján - felmentése érdekében a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ebben arra hivatkozik, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, minthogy a szoftver nem tudományos alkotás, ilyen módon pedig arra nem is terjed ki a büntetőjogi védelem. A Btk. 329/A. -ának (1) bekezdése ugyanis taxatív felsorolást tartalmaz, és nem keretjogszabály; következésképpen a büntetőjogi felelősségének a megállapítására az anyagi jogi szabály megsértésével került sor. Téves továbbá a winchester elkobzása is, mivel az elkövetés az adatokra és nem az adathordozóra nézve történt. A legfőbb ügyész a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Kérdés: Kiterjed-e a szofverre a büntetőjogi védelem? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 17
5.5 Ellenőrző kérdések 5.5 Ellenőrző kérdések dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 18
5.5 Ellenőrző kérdések 1.) Mi a szerzői jogbitorlás, milyen módon valósítható meg, s ez milyen szaknkciókkal járhat? 2.) Melyek a szerzői jogbitorlás polgári jogi szankciói? 3.) Milyen magatartásokra alkalmazhatók még a szerzői jogbitorlás jogkövetkezményei? 4.) Mit tud a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének büntetőjogi jogkövetkezményeiről? 5.) Mit tud a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszásának büntetőjogi jogkövetkezményeiről? 6.) Mit tud a jogkezelési adat meghamisítása büntetőjogi jogkövetkezményeiről? dr. Verebics János: Szellemi alkotások joga - Előadásvázlatok - 5. óra 19