Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Nemzetgazdasági miniszter Magyar Államkincstár Az elkülönített állami pénzalap 2010. évi szöveges beszámolója A 2003. évi LVIII. törvénnyel létrehozott Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és árvízből eredő belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesítenek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alapnak 2004-től 2010. december 31-ig érvényesen összesen 1435 kártalanítási szerződése jött létre 10 megyében és Budapesten (2004-ben 177, 2005-ben 38, 2006-ban 383, 2007-ben 709, 2008- ban 97, 2009-ben 22, 2010-ben 9). Az összes érvényesen létrejött szerződésből figyelembe véve a szerződés megszűnéseket, ami az eltelt hét év alatt 626 tárgyév végéig 809 élő kártalanítási szerződés állt fenn. A megszűnések döntő többsége a díj nemfizetése miatt következett be. Ez valószínűsíthetőleg a magánszemélyeknél tapasztalható pénzügyi nehézségekre vezethető vissza. A szerződésállomány 2006-2007. évi növekedése a Kormány által Magyarország folyóin, 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítése érdekében megalkotott 155/2006. (VII. 26.) Kormányrendeletnek volt köszönhető. A károsultak ez alapján támogatást igényelhettek, amelynek egyik feltétele vagy lakásbiztosítás kötés, vagy a WMA-val való szerződéskötés volt. A 2010. december 31-én érvényben lévő 809 kártalanítási szerződés megyénkénti eloszlása az alábbiak szerint alakult: Budapesten 28, Győr-Moson-Sopron megyében 4, Komárom-Esztergom megyében 15, Tolna megyében 18, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11, Csongrád megyében 119, Pest megyében 147, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 157, Békés megyében 294, és Baranya megyében 2. A 2010. évről szóló költségvetési törvény alapján az Alapkezelő működési költségének finanszírozására 21.400.000 Ft bevétel volt előirányozva, melyből a kártalanítási szerződések díjbefizetéseinek előirányzata 6.600.000 Ft, a költségvetési támogatás előirányzata 14.800.000 Ft. A költségvetési támogatásként előirányzott 14.800.000 Ft bevétel rendelkezésre bocsátása az I.-IV. negyedévi finanszírozási terveknek megfelelően megtörtént. Az Alapnak egyéb, a jogszabályok szerint lehetséges bevétele (pl. önkéntes nem rendszeres befizetésekből, adományokból, nemzetközi segélyből, működési célú pénzeszköz átvételből) nem volt. A kártalanítási szerződésekhez 2010. évben történő rendszeres befizetések összege 5.322.645 Ft. A rendszeres befizetések összegét csökkenti a 2010-ben befizetett 52.604 Ft (korábban megszűnt szerződés, díj nemfizetése, elhalálozás, ingatlan eladása illetve elajándékozása miatt) visszautalása, így lett 5.270.041,- Ft. A kincstári és a költségvetési beszámoló eltérését az indokolja, hogy a korábbi években befizetett díjak tárgyévben kerültek visszautalásra, ami 97.227 Ft, így a rendszeres befizetések összege 5.172.814 Ft. Az Alap költségvetési bevétele: 20.070.041,- Ft.
Az Alapra vonatkozó törvényi előírás alapján a kártalanítási összeget nem lehet előre tervezni, ezért az év közben felmerült kártalanítási igények miatt előző évi maradványból 67.780.000,- Ft, mint pénzforgalom nélküli bevétel forrásként való előirányzatosítása történt. Mindezek figyelembe vételével az Alap 2010. évi - díjfizetések visszautalásával korrigált összes bevétele 87.752.814 Ft-ra teljesült. Az Alap eredeti kiadási előirányzata a bevételi oldallal egyezően 21.400.000 Ft volt. A kiadási előirányzatok változását befolyásoló év közben felmerült kártalanítási igények miatt, 6.456.000 Ft összegben előirányzat-átcsoportosításra került sor a működési kiadások tervezett összegének terhére, továbbá 67.780.000 Ft összegben az előző évi előirányzat maradvány forrásként való megjelölésével, a kártalanítási kiadások előirányzata 74.235.000 Ft-ra változott. 2010-ben a kiadások összege 87.880.391, mely nem tartalmazza az előző évek díjfizetéseinek visszautalását. Ebből az összegből 4.301.000 Ft a működési célú pénzeszköz átadása az Alapkezelő részére; 370.232 Ft postaköltség; 4.062.500 Ft a könyvvizsgálói díj; 4.911.375 Ft kárszakértői díj került kifizetésre. Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése 74.235.284 Ft összegben történt (szemben a 2006. évi 45.258.709 Ft, a 2007. évi 155.552 Ft, a 2008. évi 148.277 Ft, és a 2009 évi 1.504.398 Ft összeggel). Száznyolcvanhat kárigény bejelentés történt, száztizenegy lakóingatlanra, melyből huszonhárom kérelem elutasításra került. Az Alapkezelő által felkért kárszakértő részére 4.911.375 Ft kárfelmérés-költség kifizetésére került sor. A beérkezett kárigény bejelentéseket, ahol nem volt egyértelműen megállapítható az árvíz megtörténte, az illetékes Vízügyi Igazgatósághoz küldtük állásfoglalás céljából. A beérkezett válaszok alapján került sor tizenhat kérelem elutasítására, mivel a károkat nem árvíz, illetve árvízből eredő belvíz okozta. Hét kárbejelentésnél pedig a hiánypótlásként bekért tulajdoni lap másolatok ellenőrzésének alapján derült ki, hogy a tulajdoni lapon szereplő lakóingatlan tulajdonosa már nem egyezik meg a szerződésben szereplő tulajdonossal, mert a tulajdonos változás miatt a szerződés nem került módosításra. Mivel a jogszabály szerint szerződéskötésre csak a lakóingatlan tulajdonosa jogosult, ezért a megállapított kár nem került kifizetésre a szerződő fél részére. Miután az eltérés tudomásunkra jutott, a szerződések felmondásával párhuzamosan a jogalap nélkül befizetett díjak visszautalásra kerültek, és ezzel egyidejűleg felhívtuk az érintett ügyfelek figyelmét a jogszabályban előírt szerződési feltételek szerinti szerződéskötésre. Százhatvanhárom kérelem esetében az Alapkezelő által megbízott kárszakértő a kárbejelentésben ismertetett kárt felmérte. A szakvéleményben foglaltak alapján az Alapkezelő megállapította a kárérték 74.235.284 Ft összegét, amit az Alapkezelő 2010. december 31-ig kifizetett. Összegezve, az összesen 87.880.391 Ft kiadásból az Alap működési költsége 13.645.107 Ft, a kártalanításra fordított összeg 74.235.284 Ft. Budapest, 2011. március 30. Készítette: Karsai Mária 2