MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport
AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoportjának elemzése Forrás:http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_europabairanyulo. pdf
Munkaerő-piaci hatások Bördős K.-Csillag M.-Orosz A.: A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkaerő-piaci helyzetére Európában: összefoglaló az empirikus eredményekről című tanulmány alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_bordos.pdf
A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók bérére, a foglalkoztatottságra Forrás: Bördős K.-Csillag M.-Orosz A.: A BEVÁNDORLÁS HATÁSA A HAZAI MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ- PIACI HELYZETÉRE EURÓPÁBAN: ÖSSZEFOGLALÓ AZ EMPIRIKUS EREDMÉNYEKRŐL http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_bordos.pdf Úgy találtuk, hogy ilyen negatív hatások csak rövid távon, a hazai munkavállalók bizonyos csoportjainál mutathatók ki. Ezzel szemben középtávon (kb. 4-6 év múltán) a hazai munkavállalók számára előnyös a bevándorlás, mivel átlagos bérük megnő. Az elmélet szerint a bevándorlás révén megnövekedett munkaerőkínálat rövid távon a bevándorlókhoz hasonló képzettségű és ezért velük közvetlenül versengő hazai munkavállalók bére (és esetleg foglalkoztatottsága) csökkenéséhez vezet. Az empirikus irodalom eredményei szerint azonban ez a negatív hatás igen kismértékű: ha egy térségben egy százalékkal megnőtt bevándorlók aránya, akkor a hasonló képzettségű hazai munkavállalók bére legfeljebb 0,3 százalékkal, foglalkoztatottságuk pedig legfeljebb 0,2 százalékkal csökkent. A kismértékű negatív következményekkel oka, hogy még az azonos képzettségű hazai munkavállalók és bevándorlók sem ugyanolyan kompetenciákkal rendelkeznek, s így inkább kiegészítik, semmint helyettesítik egymást a munkahelyen. Úgy tűnik, ez a megállapítás különösen érvényes akkor, ha a bevándorlók többsége fejlődő országokból érkező menekültekből állt.
Hatások Nyugat-Európában középtávon semleges vagy pozitív hatással van a hazai munkavállalók munkaerő-piaci helyzetére: Egyrészt, a vállalatok dinamikusan alkalmazkodnak a bevándorlás következtében kialakuló munkakínálat-növekedéshez: az olcsóbbá váló képzetlen munkaerőt nagyobb mértékben felhasználó technológiákra váltanak. Másrészt, a bevándorlók által végzett viszonylag egyszerűbb munkákkal kiegészítő viszonyban álló komplex/szellemi munkakörök relatív értéke megnövekszik, s a hazai munkavállalók ezekbe áramlanak. a bevándorlás hatékonyabb munkamegosztáshoz vezet, a hazai munkavállalók magasabb beosztásokba lépnek át, s így keresetük nő az alacsony iskolai végzettségű fiatal dán férfiak bére közel négy százalékkal nőtt öt éven belül annak hatására, hogy a bevándorlók aránya egy százalékkal nőtt,
Munkaerőpiaci elméletek szerinti hatások RÖVID TÁV: Helyettesítő vagy kiegészítő jellegű munkaerőt jelentenek a bevándorlók (+--) A hatásokat tompíthatja: Kiszorulás Közszolgáltatások (és egyéb szolgáltatások, lakás - építőipar) iránti igény növekedése A vállalati profit megnövekedése tőkefelhalmozás - nagyobb arányú befektetés : emelkedik a foglalkoztatás
Munkaerőpiaci elméletek szerinti hatások KÖZÉP és HOSSZÚ TÁV: A vállalati reakciók függvénye: A munkaerő-piaci többlet-kínálat hatására iparágon belüli technológia-váltás következhet be (több munkaerőt igénylő technológiára állhatnak át) Iparágak közötti átstrukturálódás is bekövetkezhet. Mindkét folyamat generálhat emelkedő foglalkoztatást. Negatív hatások a kulturálisan közeli bevándorlók esetében jellemzők Egyszerű (fizikai, képzetlen munkaerőt foglalkoztató, építőipar, mezőgazdaság) iparágakra hatnak erősen
Példák A hatások a regionális, illetve a szegmens alapú módszerekkel becsülhetők. Regionális: a bevándorlók aránya és a bérek és a foglalkoztatás változása között keresi a kapcsolatot. Szegmens alapú: a képzettség, tapasztalat, szakma, iparág szegmentálja a munkaerő-piaci versenyt, itt a szegmensekre (cellákra) gyakorolt hatás kerül vizsgálatra. Bevándorlók [+ %-a] Bérek változása [%] Norvégia 1-0,35 skandinávok Németország 10-1 Német bevándorlók Franciaország 10 Építőipar: -3,6, Szolgáltatás: -1,3 Spanyolország 10-0,2 Ok Afrikai bevándorlók Izrael 10 +7,4 Orosz bevándorlók Dánia 1 +4 5-6 év után GBR 1 +0,2 Képzettebb bevándorlók
A hazai munkaerő-piacra gyakorolt hatások (jóslat) Először: a viszonylag képzetlen munkaerő iránti kereslet feltehetően tovább csökken az elkövetkező években. Másodszor: félő, hogy az olyan munkakörökben dolgozók, akik a menekültekkel verseng(het)nek nem rendelkeznek megfelelő általános kompetenciákkal, s így nem felétlenül tudnak magasabb beosztásba lépni. Harmadszor: a magyar munkaerő-piac általánosságban viszonylag rugalmas, s ezért elképzelhető, hogy a vállalatok gyorsan alkalmazkodnának a munkaerő-bőséghez. Konklúzió: a menekültek beáramlása könnyen vezethet a viszonylag képzetlen hazai dolgozók munkaerő-piaci helyzetének átmeneti romlásához. Kiélezi a ma is létező problémát: alacsony végzettségű munkavállalókat hogyan lehet olyan tudással felruházni, amin keresztül alkalmazkodni tudnak a modern termelési technológiák használatához.
A migráció Magyarországon a 2011- es Népszámlálás tükrében Hárs Ágnes A magyarországi munkaerőpiac migránsokat felszívó képessége - Korábbi tapasztalatok és a menekültválság dilemmái tanulmánya alapján http://mta.hu/data/cikk/13/70/8/cikk_137008/_hars.pdf
2011. évi Népszámlálás adatai A magyarországi bevándorló népesség (állampolgárság szerint) a 2011-es népszámlálás szerint kicsit meghaladta a 230 ezer fő, ez a teljes (hazai és migráns) népesség 2,3%-a, szerény létszám mellett dinamikusan növekvő, 2001-ben még 1,1% volt. A magyarországi migráció sajátossága a szomszéd országokból érkező (zömében magyar ajkú) népesség meghatározó súlya: bevándorlók fele a szomszédos országokból származik, arányuk csökken a teljes migrációban. (2001: 59%, 2011: 51%). A Dél-Kelet-Ázsia, Közel-Kelet és Észak-Afrika, vagy a poszt-szovjet dél-ázsiai országok állampolgárai, a népesség mindössze 0,3%-át teszik ki. Arányuk a teljes migráns népességben 10 év alatt 13-ról 15%-ra nőtt. Annak veszélye tehát, hogy elmuszlimosodna Magyarország, elég messze van.
Migráns csoportok Magyarországon Származási hely szerinti csoportok (A) a fejlett EU15 országokból és a tengeren túli fejlett országokból (USA, Kanada, Ausztrália) származók (B) a többi európai ország (C) a többi nem európai ország bevándorlói (sok diák) A bevándorlás karakter szerinti csoportok (A) a jóléti-kényelmi bevándorlás, (B) a hagyományos bevándorlás, (C) a feltörekvő bevándorlási forma.
Migráns csoportok Magyarországon Jellemzőik: Fiatal (kényelmi migránsok kivételével) Férfi többlet Kvalifikált Budapesten, vagy nagyvárosban koncentrálódik 60%-uk van jelen a munkaerő-piacon Vállalkozói aktivitásuk nagyobb, mint a magyaroké (C) Az öregebb jólétiek is dolgoznak A (B) hagyományosnál magas a munkanélküliség Afgánok munkaerő-piaci helyzete átlagnál lényegesen rosszabb