ú ö ö ü ö ü ü ü ű ü ü ü ü ö ú ö ö ü Ü ö ö ö ú Ö ü Ü ö Ü Ü ö ö ö Ö Ü Ü ö Ü Ü ö Ü ö ö Ö ö ö ö ö Ü ü ű Ü ö ö Ü Ö Ü ü ű ö ü ö ú Ü ú ö ö ö ú Ú ú Ü ú ű ö

ö ö ö ö Ú Ö ü ű ö ö Ü Ü ö ö ú Ö ö ö Ü ü ö ü Ö ű ö ű ö ö ü Ü Ü Ü Ü ö Ü ű ü ö ű Ü ú Ü ö ú Ú ú Ü Ü Ü ö Ü ú Ü Ú

KLINIKUM UROLOGIA kű ehet, de a fo yadk fe vte i szoksok, a diuretikus anyagok (kv' tea' alkoho ) fogyasztsnak csökkentsve is eredmnyek rhetk e. A konzervatv keze s gerinct azonban fizioterpia adja, ame ynek lnyege' hogy azokat az izomcsoportokat mozgatjuk aktvan vagy passzvan, me. yek szerepet jtszanak a norm is anatmiai he yzet enntartsban s a húgycs zrsi unkcijban. Ez e rhet a gt s a kismedence izmainak tudatos mozgatsa rvnaz u.n' Kege { e gyakor atok, i etve ezek tovbbej esztett mozgsorminak segtsgve.ennek lnyege, hogy a medenceenk izomzatnak (m. evator ani izomcsoportja, m. ischiocavernosus, m. pubococcygeus) ön l mozgatsra tantjuk meg a beteget. Az eredmnyessg meglepen j lehet, ha fizioterpis (gygytornsz) szakember vezeti be a beteget a gyakor atok rejte meibe. Nagy jelentsge van a gyakor atok napi szmnak, tudatostsnak s tarts akr vekig tarti vgzsnek.a tanu s kezdetn a gti izomer egyszerti műszerre mrhet, i etve gyakorlat közben esetenknt a beteg ta kontrol hat is vizu is úton (biofeedback), va amint a vgeredmny is kimutathati. Sajnos az i yen kszü kek egyelre inkbb csak intzetben haszn a- tosak [3]. A izioterpia passzv mdszere sorn a hüve ybe vagy a vgb bevezetett e ektrdok segtsgve,e ektrostimu cival törtnik a gtizomzat megerstse. A keze s nye- ge, hogy a szfincter e ektromos inger okozta összehúzdsa tokozza az uretra nyomst, a gtizomzat kontrakcijt trehozva megeme i a hi yagnyakat' gy nove vn a unkci- onlis uretra hosszt. A keze st speci is' ún' ngyszög- ram impu zusok segtsgve vgezzük. A stimu si id 2-20 mp között vltozhat' s 15-20 percig tart. Va amennyi izioterpis mdszer ku csa a rendszeressg s a gyakor s. yen kszü kek viszont mr egyni' otthoni haszn atra is e rhetek, a ka mazsukkal a beteg kiegsztheti a gti tornt is. A gygyszeres keze s igazo t zrizom-gyengesg sorn hatkony. Kiejezett anatmiai e trs(czisztok e) esetn csak rsz eges eredmny rhet e. A gygyszeres keze s c ja az intrauretr is nyoms növe se az izomtonus okozsa s a húgycsnylkahrtya, va amint az interstci is szövetek e aszticitsnak növe se rvn.ez eset. ben alfa-receptor agonista, pl. midodrin, pyridostigmin adha- t, ds korban azonban mat ansgot okoz s vrnyomst eme mel khatsa miatt a ka mazsuk meggondo. landi. A menopausban je entkez Ösztrognhiny esetn östrio (0'5-2 mg/nap, i etve krm) javthat a beteg apotn. A hormonkezels megkezdshez mindenkppen negatv ngygyszati sttus szüksges. Az eredmnyessget egye re randomiz t tanulmnyok nem tmasztjk a. Az antidepressznsknt a ka mazott duloxetin központi idegrendszeri hatsa rvncsokkenti a paraszimpatikus' de ugyanakkor okozza a szimpatikus s szomatikus aktivitst az a s húgyutakban. z ta a kiolysi e en s fokozsa me ett a detrúzor izomzat el azu st is trehozza, vagyis fokozdik a hlyagkapacits' 2x4o mg adago sa me ett csökken az inkontinens epizidok szma, növekszik a vizelsek kö. zötti idtartam, javui a betegek etminsge. Me khats. knt hnyinger jelentkezhet. A ksztmnyhaznkban antidepressznsknt törzskönyv eze, az i nkonti nencia keze sben nem terjedt e [4]. A konzervatv terpia kudarca esetn Vagy a vize etveszts sú yos ormiban a műtti kezels szles ehetsgei közü v aszthatunk. Hipermobi is uretra, i etve je ents me s hüve ya i süllyeds esetn a rgebben rutinszerűen a ka mazott ko poszuszpenziis műttet (op.sec. Burch) ma mr csak igen szűk hlive ybement esetn a ka mazzuk. Ez a me s hüve ya s az uretra kismedencbe va emelst je enti ny t, vagy aparoszkpos műttte. A hosszú tvú eredmnyessget i eten 5 v utn is 80-85%-ban eredmnyes lehet. Amen nyiben a vizsg atok zrizom-e gte ensget iga- zo nak, Úgy a zrizomzat tmogatsra szo g sza- agp asztikk (Tension Free Vagina Tape [TVT] vagy intravagina is sling [ VS])' il etve ezeknek az obturtor-ny son keresztü vgzett ormi (TVT-o) igen eredmnyesek. E műttek lnyege, hogy az uretra a att szövetbart po ipropi n sza agot vezetünk t, ame y ehetv teszi a húgycs zrsi nyomsnak növe st' EredmnyessgÜk 90-95% az 5 ves utnvizsg atok esetn is [5]. Ritkn _ többnyire az e z műttek eredmnyte ensge esetn - ko lagn vagy szilikonpaszta injekcit adhatunk transzuretr isan a be s szinkter me. Ezek a műttek akr 70-90 ves korban is e vgezhetk a kis műtti megterhe s s a j eredmnyessg miatt. Sikertelen kezels utn ma mr kiv minsgű vize etgyűjt pe enkkat vagy az anatmiai e trstkorrig hüve- lyi tamponokat rende hetünk. Az and katter a legroszszabb mego ds, a tarts húgyútiinekci megrövidti betegeink lett's rontja etminsgüket, ezrt ehet eg ne alkalmazzuk. KszTETsEs(uRGE) lnkontlnencla-hiperaktv HoLYAGI overactlv BIADDER (oab) szlndrma A nk nagyon gyakori panasza, hogy a vize etürtsek szma megha adja a napi 10-et' s egy-egy alkalomma csak 50-.l00 m vize et Ürül. Nha az is e fordu ' hogy a vratlan inger me ett nem rik e a toa ettet, s nhny csepp vize etet vesztenek. Ezt a je ensget ksztetsesvagy urge tünetnek, i etve inkontinencinak nevezzük, de az újabb meghalrozs szerint a mr korbban emltett,,overactiv bladde/' (h yag hiperaktivits) is hason tüneteket okoz. Az összes inkontinens beteg 20--30%-a szenved i yen tünetektl. Nagyon gyakran stressz.inkontinenciva együtt je entkezik' A vize si panaszok e kt formja-a neurogn h yag tünetei s a hiperaktiv h yag között csak cisztomanometris vizsg atta tudunk kü önbsget tenni. A ksztetses inkontinencia etio gija a apjn ehet pr mer' idioptis h yagbetegsg, i letve a húgyh yag m- sodiagos megbetegedse miatt trejött inkontinencia. Ennek a apjn a gyakori imperatv ingerekkel je entkez tülme xll. vrolvnna t. szna zorl. reerur 41

ű ű ú ű ü ö ü Ü ü Ú ű Ü Ü ú ü ü ú ü ö ö ű ö ű ű Ü ö ö Ú ö Ü Ü ű Ü ú ú ö ö Ü ü Ö Ü ü ö ö Ö ö ö ü ö ö ö Ö ű ú Ö ü ű ö ö ö ö ö ö Ú Ú ű ö Ú ö ú ú ű ö Ü Ü ü ö ü ú ú ö Ö Ö Ü ö Ú Ü ö ö ü ö ö ü ö ö

ú Ú Ú Ú Ü ú ü Ü ü Ü ü ú ű Ü ű ü ű ö ű ü ú ö Ú Ü ü ü Ú ü Ü ú ö ü ö ü Ú ű ű ü ö ö Ö ü ü ü ú ű ű ö Ü Ü Ü ö ö ö ö ü Ü Ü ü ö ú Ü ú

ö ö ű ű ü ö ö ű ö Ü ö ú Ö ö ö Ü ö ö ű ü ű Ű ű ö