Dési Ábel BEVEZETŐ BODROGVÁRI FERENC ÉLETRAJZÁHOZ ÉS MÜVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJÁHOZ Bodrogvári Ferenc rövid életrajza és bibliográfiája azzal a céllal készült, hogy lehetővé tegye műveinek kiadását, további gondozását és tanulmányozását. Tudatában vagyok, hogy ezek az adatok később még kiegészítésre és módosításra szorulnak majd. Az adatgyűjtést, a bibliográfiai adatok összegezését és feldolgozását néhány nappal Bodrogvári halála után kezdtem el. Az adatok rendszerezése és lezárása 1980. szeptember 1-én ért véget. Külön köszönetet mondanék Bodrogvári Ferencné Varga Gyöngyinek, hogy mindennapi munkámban önzetlenül a segítségemre volt, s hogy rendelkezésemre bocsájtotta a Bodrogvári életére és munkásságára vonatkozó dokumentumokat, adatokat, a megjelent műveket és kéziratokat. Az ő segítsége nélkül nem sokra jutottam volna. Ugyancsak szeretnék köszönetet mondani dr. Szám Attilának, aki számos megjelent írásmű és kézirat beszerzésében és fénymásolásában segített. Ezenkívül nagyon sok adatot és felvilágosítást kaptam tőle Bodrogvári munkásságáról és megjelent műveiről. BODROGVÁRI FERENC RÖVID ÉLETRAJZA E rövid vázlatban Bodrogvári Ferenc életének és tevékenységének csak a legfontosabb adatait fogjuk felsorolni, lehetőleg minél pontosabb időrendi sorrendben. Egy későbbi időpontban természetesen mindezt részletesebben és pontosabban is meg kell írni. Reméljük, hogy erre is egyszer lesz időnk és lehetőségünk. A Bodrogvári Ferenc életére és működésére vonatkozó adatok gyűj-
tését és rendszerezését, valamint a bibliográfiai adatok összegezését 1980. szeptember 1-én zártuk le. Bodrogvári Ferenc 1935. június 22-én született Bezdánban, (a volt zombori járásban). Édesapja Bodrogvári Ferenc lakatos, édesanyja Kedves Katalin munkásnő volt. 1944-ben, kilencéves korában elveszti édesapját. Az elemi iskolát és a gimnázium alsó tagozatait Bezdánban végzi. Utána a Szabadkai Tanítóképzőbe iratkozik, s itteni tanulmányait 1953- ban fejezi be. A tanulóévek alatt tagja a Banjaluka Doboj vasútvonal építésén dolgozó szabadkai ifjúsági brigádnak, 1951 52-ben Szerbia ifjúsági úszóbajnoka, 400 méteren. A tanítóképző befejezése után, 1953 szeptemberében Telecskán kap tanítói állást. Ugyanakkor beiratkozik a belgrádi egyetemre távhallgatónak. Először erdészetet szeretne tanulni, de mivel ez távhallgatóként nem lehetséges, így a filozófia mellett dönt. Telecskán 1953 őszétől 1956 őszéig tanít. 1956 őszén bevonul katonának, de mint családfenntartó rövidített szolgálatot teljesít és 1957 őszén leszerel. Leszerelése után, 1957 őszén Bezdánban ismét tanító. Bezdáni éveiben megírja az iskola történetét az iskola kéziratos évkönyvébe. (Letopis škole Bezdan) 1959-ben abszolvál a belgrádi egyetem filozófiai szakán. Diplomamunkájának témája: A kauzalitás elvének bírálata Hume filozófiájában. Egyetemi diplomáját 1961. november 27-én kapja kézhez. 1961 szeptemberében és októberében ideiglenesen a Szabadkai Népegyetem alkalmazottja. 1961 novemberében a Szabadkai Tanítóképző tanára lesz és itt tanít 1973-ig. 1962-ben megnősül. Felesége Varga Gyöngyi egészségügyi technikus. A tanítóképzőben a rendes oktatás mellett rendszeres sportoktatói tevékenységet fejt ki. Az iskola kosárlabda-csapatának edzője. A csapat 1962/63-ban Vajdaság iskolacsapatainak bajnoka lesz. 1964/65 telén az iskola növendékeit síoktatásban részesíti. A tanítóképzőben filozófiát, logikát, pszichológiát és pedagógiát tanít. Mint a tanítóképző tanára a Tartományi Oktatási Tanács megbízatásából kutatásokat végez a kétnyelvű oktatás kérdéseiről és gyakorlatáról. E vizsgálatokról készült monográfiáját a Tartományi Oktatási Tanács megvásárolja. A hatvanas évek derekától tagja a Szerb Filozófiai Társaságnak, több ízben pedig az egyesület vezetőségének is. 1963-tól kezdve jelennek meg rendszeresen cikkei és tanulmányai. Fleinte főként a pedagógiai témák foglalkoztatják. Érdeklődésének középpontjában a kétnyelvű oktatás áll. Később egyre rendszeresebben foglalkozik a filozófia- és logikaoktatás kérdéseivel.
1967-től egészen 1971-ig a Zrenjanini Tanárképző kihelyezett tagozatának is tiszteletdíjas tanára. 1968-ban a tanítóképző számára sokszorosított jegyzetként megírja a Bevezetés a szociológiába c. tankönyvet (277 oldal). 1970-ben e tankönyvet átdolgozott és bővített formában kiadja szerbhorvát nyelven is a Pedagógiai Főiskola részére: Osnovi sociologije (450 oldal). 1971-ben születik Zsolt fia. 1970 és 1972 között megírja doktori értekezését: Humanista értékek lehetőségei a modern társadalomban, amelyet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen véd meg 1973. március 15-én. A bizottság tagjai: Hermann István és Munkácsi Gyula. A bizottság summa cum laude minősítéssel elfogadja az értekezést. A belgrádi egyetem 1974-ben nosztrifikálja a minősítést és a filozófiai tudományok magisztere fokozatként ismeri el. Az 1971-ben induló pedagógiai folyóirat, az Oktatás és Nevelés felelős szerkesztője lesz és ugyanakkor szerkesztőségi tagja az Üzenet című szépirodalmi folyóiratnak is. 1973 őszén a Szabadkai Tanítóképző átalakul Pedagógiai Főiskolává. Bodrogvári a főiskola tanára lesz. A tanárképző tanáraként részt vesz a Tartományi Pedagógiai Intézet munkájában. Az ő javaslatai és tervei szerint állítják össze a tartományi pedagógiai főiskolák a filozófia és logika oktatásának tantervét. 1974-ben születik Csilla lánya. 1974 75 őszén a Szabadkai Közgazdasági Kar filozófiai tanszékének tanársegéde. 1975. január 20-án védi meg a belgrádi egyetemen doktori értekezését. Negativno prevrednovanje. Problem trebanja i negacije u filozofiji Herberta Marcusea. 1975-től kezdve az újvidéki Marxista Kutatási Központ munkatársa. Az Újvidéki Bölcsészkar tanácsa 1976. március 1-én a filozófiai kar docensévé választja. A javaslatot a belgrádi egyetem filozófiai karának tanárai: Veljko Korać, Svetlana Knjževa és Jovan Aranđelović írják alá. Első előadását az egyetemen március 15-én tartja a görög filozófia kezdeteiről. 1976-ban a Theoria filozófiai folyóirat kiadói tanácsának lesz a tagja. A folyóirat első tematikus számában Kant etikai nézeteiről ír. 1976 nyarán a Szabadkai Munkásegyetem Slobodno vreme i sloboda címmel kiadja szerbnyelvfl monográfiáját. 1976-ban tankönyvet ad ki Szám Attila és Marija Ifkovié társszerzőkkel. (Osnove marksizma i socijalističkog samoupravljanja) E tankönyvben Bodrogvári írja a filozófiai tárgyú fejezetéket. 1977 végén szerbhorvát nyelvű doktori értekezésének javított szövege ismét a Szabadkai Munkásegyetem kiadásában lát napvilágot, címe: Negacija i humanitet.
1977-től kezdve tagja a Szocijalizam u svetu című folyóirat szerkesztőségének és részt vesz a folyóirat szervezésében évente megtartott cavtati nemzetközi tanácskozásokon. 1978-ban az újvidéki Marxista Kutatási Központ kiadásában megjelenik szöveggyűjteménye: O Marksovom metodu. 1979-ben jelenteti meg a Szabadkai Munkásegyetem utolsó monográfiáját O prividnoj zajednici címmel. 1979-ben Szám Attilával együtt szövegválogatást tesz közzé a marxizmus és önigazgatás tárgyköréből. A könyvet az Újvidéki Tankönyvkiadó adja ki (Izbor tekstova I.). Egyetemi tanári működésével párhuzamosan rendszeresen tart előadásokat a Szabadkai Munkásegyetemen. Részt vesz az újvidéki Tartományi Marxista Kutatási Központ munkájában, mint tudományos előadó és vitapartner pedig számos tudományos tanácskozáson is. E pár év alatt figyelemre méltó beszámolókat tart a párt erkölcsi szerepéről, az önigazgatásról, a kultúráról, a tudományos-technikai forradalomról, Boris Kidric munkásságáról és a történelem értelméről. (E beszámolók és a megjelent tanulmányok adatait a bibliográfia közli.) A Tartományi Marxista Kutatási Központ munkatársaként ő irányítja, írja, szervezi a Praksa i politika kulturnog razvoja u SAPV című kutatási tervezetet. E munkálatoknak több mint a felét végzik el az 1978 8C-as időszakban. A szabadkai Művelődési Érdekközösség 1979. december 26-án utolsó könyvéért és eddigi tudományos munkásságért külön elismerésben részesíti. Plakettet és elismerő oklevelet kap. A díj átvételekor a díjazottak nevében figyelemre méltó beszédet tart a kultúráról. 1979 decemberében a mexikói Universidad Concreta beválasztja az egyetemi tanács külföldi tagjának. 1980 tavaszán a sarajevói Svetlost Kiadónak elkészíti a Szocialista országok marxizmusa című antológiát. 1980. május közepén fejezi be utolsó könyvét, a Pedagógia és elidegenedés címűt (127 oldal), melyet a szabadkai Életjel Kiadó számára írt. Május 31-én délután újságolvasás közben lesz rosszul. Szívgörcs végzett vele. 45 évet élt.
BODROGVÁRI FERENC MÜVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA a) Monográfiák, tankönyvek, antológiák 1. Bevezetés az általános szociológiába Iskolai tankönyv, megjelent kézirat gyanánt. Kiadja: a Szabadkai Tanítóképző Intézet jegyzetellátó központja. Szabadka, 1968 decemberében, 277. oldalas. 2. Osnovi sociologije autorizovana skripta za studente Komisija za izdavanje skripata pri VPŠ Subotica 1970., 450 oldal Ez a könyv a magyar nyelvű tankönyv bővített és átdolgozott kiadása. 3. A humanista értékek lehetőségei a modern társadalomban Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1973. március 15-én megvédett doktori értekezés szövege Szabadka, 1972., 137 gépelt oldal 4. Negativno pre vrednovanje Problem trebanja i negacije u filozofiji Herberta Marcusea Subotica, 1974., 365 gépelt oldal sokszorosítva. A belgrádi egyetemen 1975. január 20-án megvédett doktori értekezés szövege, sokszorosított példány. 5. Slobodno vreme i sloboda RU Veljko Vlahovié Subotica kiadása, 195 oldal önálló monográfia a mindennapi élet kérdéseiről. 6. Osnove marksizma i socijalističkog samoupravljanja Priručnik za učenike I. razreda zajedničkog srednjeg vaspitanja i obrazovanja. Középiskolai tankönyv. Társszerzők: Szám Attila és Marija Ifkovié. Zavod za izdavanje udžbenika Novi Sad. Megjelent szerbhorvát nyelven 1976., 1977., 1978., 1979., 1980., továbbá ruszin, román és magyar nyelven is. 7. Negacija i humanitet A belgrádi egyetemen megvédett doktori értekezés javított és bővített szövege. RU Veljko Vlahovié Subotica, 1977., 349 oldal. 8. O Marksovom metodu Szövegválogatás Marx műveiből. Bevezető és összekötőszöveggel. Centar PK SKV za političke studije i marksističko obrazovanje, Novi Sad, 1978., 213 oldal.
9. O privodnoj zajednici Monográfia a marxista társadalomelmélet kérdéseiről. Izdanje RU Veljko Vlahović, Subotica, 1979., 163 oldal. 10. Izbor tekstova za nastavnu oblast osnovne marksizma i socijalističko samoupravljanje u I razredu zajedničkog vaspitanja i obrazovanja srednjeg stupnja. Zavod za izdavanje udžbenika, Novi Sad 1979., 230 oldal. Sajtó alatt, illetve előkészületben: 1. Pedagógia és elidegenedés önálló monográfia Megjelenik 1980 végéig az Életjel kiadásában. 2. Čovek, društvo, istorija Tanulmánygyűjtemény Megjelenik 1980. végéig a szabadkai RU Veljko Vlahović kiadásában, kb. 300 oldalon. 3. O prividnoj zajednici A szerb nyelven megjelent monográfia magyar fordítása. Kiadja a szabadkai Veljko Vlahović Munkásegyetem. A terv szerint megjelenik 1980 végéig. b) Más szerzők könyveihez írott utószavak 1. Történelem és pedagógia Utószó Pálinkás József: Szabadka népoktatása 1678 1918. című könyvéhez. Életjel kiadás, Szabadka, 1974. 2. Wolfgang Fritz Haug i ono treće zajedničko" Utószó W. F. Hauge: Uvod u kapital c. könyvéhez Komunist, Beograd, 1979. c) A folyóiratokban megjelent írások 1. Dijalektički materijalizam u teoriji, formalizam u praksi. Školski život, Subotica, 1963/3 4., 50 57 2. A kétnyelvű oktatás néhány problémájáról a másodfokú iskolákban. Školski život, Subotica, 1964/1., 21 29 3. (Ne)logičnost u pripremama za časove. Školski život, Subotica, 1964/3 4., 39 45 4. Jedan praktičan priručnik za učenike koji uče logiku. Školski život, Subotica, 1964/3 4., 98 99
5. Osvrt na pitanje slobode u odnosima učenika i nastavnika u šoklama drugog stupnja. Nastava i vaspitanje, Beograd, 1965/7 8., 425 428 6. Rezultati proveravanja znanja srpskohrvatskog kao maternjeg jezika u I razredu učiteljske škole u Subotici. Pedagoška stvarnost, Novi Sad, 1965/1., 27 43 7. Tudásfelmérés az év elején az elemi iskolában. Školski život, Subotica, 1965/1., 27 43 8. A jelentés problémái a kétnyelvű oktatásban. Školski život, Subotica, 1965/4 5., 15 18 9. O dvojezičnoj nastavi. Pedagoška stvarnost, Novi Sad, 1966/7., 385 393 10. Zapažanja o odnosu mišljenja i dvojezičnosti na osnovu testova asocijacije. Pedagoška stvarnost, Novi Sad, 1966/10., 584 594 11. Primer planiranja časa u kome nije zastupljeno logičko mišljenje. Školski život, Subotica, 1966/1 2., 51 57 12. Anyanyelvünk társadalmi szerepe Školski život, Subotica, 1966/4 5., 3 6 13. Zavisnost dvojezičnog vaspitno-obrazovnog rada od shvatanja pojma i funkcije značenja. Pedagoška stvarnost, Novi Sad, 1967/5., 265 277 14. Egy teszt története (első rész) Školski život, Subotica, 1967/1 2., 110 118 15. Egy teszt története (második rész) Školski život, Subotica, 1967/3., 18 28 16. Egy teszt története (harmadik rész) Školski život, Subotica, 1967/4., 8 14 17. Kritika i argumentacija u nastavi filozofije u srednjoj školi Nastava i vaspitanje, Beograd, 1968/2., 149 155 18. Formabálványozás és középszerűség Školski život, Subotica, 1968/2., 3 15 19. Lélekkereskedelem Híd, Újvidék, 1969/5., 612 625 20. Birokratska svest i pedagogija Pedagoška stvarnost, Novi Sad, 1969/5., 297 305 21. Az anyanyelvi pedagógia az ideológiai olajfák hegyén Školski život, Subotica, 1969/2., 3 16 22. A modern iskola problémáiról Školski život, Subotica, 1969/5., 3 11 23. Értékelés és anyanyelv I. Üzenet, Szabadka, 1971/1., 90 95 24. Értékelés és anyanyelv II. Üzenet, Szabadka, 1971/2., 207 211
25. Viselkedés, értékelés, irányítás Üzenet, Szabadka, 1971/4., 464 471 26. A programozott oktatás vezetési modellje Létünk, Szabadka, 1972/1., 113 122 27. Konzervatív elmélkedés a kritikáról Üzenet, Szabadka, 1972/2., 75 79 28. Létünkről Üzenet, Szabadka, 1972/4., 242 247 29. Ez a világ a másvilág? Üzenet, Szabadka, 1972/6 7., 412 415 30. Herbert Marcuse i opozivanje veličanstvenog obećanja" filozofije rada. Filosofija, Beograd, 1972/4., 137 140 31. Dialektikus negáció vagy formális logikai obverzió Herbert Marcuse a dialektikáról Üzenet, Szabadka, 1973/3., 206 217 32. Szerényen, de súllyal Üzenet, Szabadka, 1973/4 5., 344 347 33. Útkeresés Herbert Marcus filozófiájának etikai vonatkozásairól Üzenet, Szabadka, 1973/6 7., 433 453 34. Számvetés az örökséggel Üzenet, Szabadka, 1973/11., 904 906 35. A lét és tudat útvesztői Létünk, Szabadka, 1973/1., 77 85 36. Az irracionalizmus színváltozásai Üzenet, Szabadka, 1974/3., 253 262 37. A tiszta tudományosság hamis tudatának értékéről Üzenet, Szabadka, 1974/4., 348 359 38. Lázár, bizony mondom neked, kelj fel!" Üzenet, Szabadka, 1974/12., 945 947 39. Logikai vázlatok Oktatás és Nevelés, Szabadka, 1974/4., 47 67 40. Esztétikum és forradalom Üzenet, Szabadka, 1975/4., 271 297 41. Adalékok a marxista oktatás problémájához Oktatás és Nevelés, Szabadka, 1975/2., 15 19 42. Dimenzionisanje mogućnosti Savremenost, Novi Sad, 1975/6., 262 265 43. Lukács György, a válaszolva kérdező filozófus Létünk, Szabadka, 1975/5 6., 73 90 44. Nesrećna pedagogija Savremenost, Novi Sad, 1976/1., 117 130 45. A tudásvány és a dogmatizmus csábító dala Üzenet, Szabadka, 1976/4., 150 157
46. Az érték mint igazság Üzenet, Szabadka, 1976/9., 484 489 47. Lukacsevi učenici o ontologiji društvenog bitka Kulturni radnik, Zagreb, 1976/6., 113 115 48. Socijalizam kao svetski proces Savremenost, Novi Sad, 1976/6., 185 193 49. Formalno ostvarenje slobode Theoria, posebno izdanje Beograd, 1976., 137 144 50. Marksističko shvatanje oblika društvene svesti kao nastavna tematika Pedagoška stvarnost, Novi Sad, 1977/3., 191 201 51. Teorijske pretpostavke istraživanja kulture Savremenost, Novi Sad, 1977/3 4., 89 107 32. Informisanost, jednakost i slobodna razmena rada Savremenost, Novi Sad, 1977/7 8., 118 125 53. O uslovima stvaralaštva Savremenost, Novi Sad, 1977/11 12., 75 85., 174 176 54. Intelektualci nisu sredstva Dijalog, Sarajevo, 5., 86 93 55. Natklasne tendencije savremene klasne pedagogije Savremenost, Novi Sad, 1978/7 8., 149 155 56. Vrednost čoveka kao istina Marksistička misao, 1978/3., 223 233 57. Szabó András György: A proletárforradalom világnézete (kritika) Socijalizam u svetu, Beograd, 1978/8., 219 220 58. Svakodnevni život u kritičkoj filozofiji Kulturni radnik, Zagreb, 1978/4., 162 182 59. Reč u diskusiji Savremenost, Novi Sad, 1979/3., 64 68 60. Opaska u smislu funkcije nauke Savremenost, Novi Sad, 1979/4 5., 59 65 61. Az értelmes élet filozófusa Híd, Újvidék, 1979/6., 749 757 62. Reč u diskusiji Savremenost, Novi Sad, 1979/6., 91 96 63. Marcuse múlandó gondolatainak múlhatatlansága Híd, Újvidék, 1979/9., 1096 1100 64. Teorijsko osmišljavanje politike Savremenost, Novi Sad, 1979/9 10., 45 49 65. Ágnes Heller: Philosophie des linken redikalismus (kritika) Socijalizam u svetu, Beograd, 1979/15., 215 217 66. M. A. Hevesi: Iz istorije kritike filozofskih dogmi (kritika) Socijalizam u svetu, Beograd, 1979/15., 224 226 67. Zoran Vidaković: Svet kapitala danas Socijalizam u svetu, Beograd, 1979/15., 226 227
68. Kérdéses kérdések Híd, Újvidék, 1979/11., 1378 1381 69. Proizvodna funkcija kulture rada Udruženi rad (Proleće), Subotica, 1980., 77 85 70. Rad filozofije i filozofija rada Theoria, Beograd, 1978/1 2., 17 19 71. Humanitet i politika Vidici, Beograd, 1979/3 4., 4 72. O određenosti potrebe i ospojenja Polja, Novi Sad, 1979/243., 14 73. Lukacsévá teorija o biću oslobađanja Savremenost, Novi Sad, 1980/1 2., 182 188 74. Metametodološke pretpostavke promišljanja Savremenost, Novi Sad, 1980/4 5., 106 113 75. Etičko vrednovanje revolucionarnosti Saveza komunista Treći program, Radio Beograd, 1980/44., 63 70 76. O kriterijima socijalizma Naše teme, Zagreb, 1980/3., 327 330 77. Misliti se može samo onda ako se misli drugačije Kulturni radnik, Zagreb, 1980/2., 82 90 78. J. P. Sartre túl a halál gyepűin Híd, Újvidék, 1980/6. 783 789 79. A KSZ forradalmiságának értékelése Híd, Újvidék, 1980/7 8., 80. Dominacija kao potreba i samoupravljanje kao dominacija Socijalizam, Beograd, 1980/7 8. 81. Lét és tudat Üzenet, Szabadka, 1980/7 8. 82. Ivo Pajić: Mišljenje delovanja kritika Socijalizam u svetu, Beograd, 1980/18. 83. Hanák Tibor: Az elmaradt reneszánsz Socijalizam u svetu, Beograd, 1980/18. 84. Negacija kao afirmacija ljudskog ontološkog identiteta Rukovet, Subotica, 1980/4. 85. O one strane slobode kritike Rukovet, Subotica, 1980/4. 86. Čežnja za dimenzijom čoveka u univerzumu i univerzuma u čoveku Rukovet, Subotica, 1980/4. 87. Samoupravljanje traži odgovarajuću filozofiju Rukovet, Subotica, 1980/4. 88. O odgovornosti teorije Rukovet, Subotica, 1980/4. 89. Toleracija i dijalog Rukovet, Subotica, 1980/6.
90. Potrebe, revolucija i stvaralaštvo Rukovet, Subotica, 1980/6. 91. Nova levica i revolucija Rukovet, Subotica, 1980/6. 92. Teleologija i revolucionarni pogled na svet Rukovet, Subotica, 1980/6. d) Az újságokban megjelent cikkek, kritikák 1. Legyen szabad és öntudatos Magyar Szó, Újvidék, május 18. 2. A kétnyelvűség elméleti kérdései Magyar Szó, Újvidék, 1968. január 16. 3. A tantervvita három tervszerűtlen tanulsága Magyar Szó, Újvidék, 1971. március 5. 4. Sült galamb őfelsége hódolóiról 7 Nap, Szabadka, 1971. március 4. 5. Haladó és művészi Magyar Szó, Újvidék, 1974. június 15. 6. Visszakérdezni a kérdezőt Magyar Szó, Újvidék, 1974. aug. 24. 7. Kome (ne) treba pozorište Subotičke novine, Subotica, 1979. január 19. 8. Korszerű elmélkedések a kultúráról Magyar Szó, Újvidék, 1979. március 3. 9. Mennyit ér a szorgalom? Magyar Szó, Újvidék, 1979. március 10. 10. Gondok az eszmeiséggel Kommunista, a Magyar Szó melléklete, 1979. ápr. 6. 11. A műveltségről vitatkozva Magyar Szó, Újvidék, 1979. június 30. 12. Da ne hitamo za dugom Dnevnik, Novi Sad, 1979. dec. 13. 13. Navike i želje Dnevnik, Novi Sad, 1979. dec. 20. 14. önigazgatás, erkölcs és tájékoztatás 7 Nap, Szabadka, 1979. dec. 28. 15. A szabadságteremtés etikájáról Magyar Szó, Újvidék, 1980. január 27. 16. Plemenita laž i samoupravljanje Večernje novosti, Beograd, 1980. április 11. 17. Erkölcs és kritika 7 Nap, Szabadka, 1980. április 11.
18. Da stvari ne vladaju ljudima Glas omladine, Novi Sad, 1980. április 14. 19. Pupoljci i revolucija Subotičke novine, Subotica, 1980. április 25. 20. I ne kao sredstvo Borba, Beograd, 1980. május 3. 21. Társadalmunk szellemi forrongásban van 7 Nap, Szabadka, 1980. június 13. 22. Ni sluškinja, ni gospodar politike Večernje novosti, Beograd, 1980. június 14. 23. Az önigazgatás filozófiája Magyar Szó, Újvidék,1980. június 28. 24. Esztétikum és forradalom Magyar Szó, Űjvidék, 1980. július 4. e) Kézirati hagyaték 1. Kako odrediti kulturu. 1980. április, 24. oldal 2. O nekim problemima metodologije istraživanja i nastave marksizma i socijalističkog samoupravljanja., 14 3. Problem odnosa svojine i slobode u Kidričevom delu., 15 1979., Beszámoló a Kidrič tudományos konferencián 4. Problemi shvatanja kulture., 7 5. Izveštaj o radu sesije: Naučno tehnološka revolucija i razvoj ličnosti u socijalističkom samoupravnom društvu., 6 6. Teorijske i socijalno političke osnove opšte marksističke teorije revolucije., 42 Előadás a szabadkai munkásegyetemen, 1979. május 4 5. 7. Način proizvodnje materijalnog i duhovnog života., 31 Előadás a szabadkai munkásegyetemen 1979 áprilisában 8. Problemi oslobađanja rada., 30. o. Előadás a szabadkai munkásegyetemen 1979. január 19-én 9. Bibliografija (szerb nyelvű önéletrajz) 1975., 3 oldal 10. Beszéd a SlZ-díj átvételekor 1979. december 26-án, 1 oldal 11. A kétnyelvűségről., 31 íródott 1967-ben 12. Száll a kakukk, ám más fészkére. 1979., 3 13. Problemi dvojezičnosti., 4. 14. Letopis škole, Bezdan, 1958 1960., 47 15. Az ember nyelve és szabadsága., 4 16. Merenje znanja srpskohrvatskog jezika mađara u učiteljskoj školi u Subotici testom US 64/d
36 oldal és táblázatok, grafikonok (I. rész) 16 oldal és táblázatok, grafikonok (II. rész) 17. Zavisnost dvojezičnog vaspitno-obrazovnog rada shvatanja pojma i funkcije značenja., 17 18. Nastava pedagogije na srpskohrvatskom jeziku., 6 19. Zavisnost obrazovnog rada od shvatanja i mesta uloge kritike., 9 oldal 20. Etikai előadások., 22 oldal (1970 körül)