Iktatószám: Tárgy: FE/FO/00757-0006/2017 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat h H a T Á R O Z A T A Székesfehérvári Járási Hivatal az Auchan Magyarország Ker. és Szolg. 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma: 13338037-2-44) terhére Kft (székhelye: 700.000,-Ft, azaz Hétszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Ezen túlmenen az Auchan Magyarország Ker. és Szolg. Kft (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma: 13338037-2-44) által a fogyasztók jogairól nyújtott megtéveszt tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását a határozat jogerre emelkedésének napjától megtiltom. A fenti kötelezettségének a vállalkozás a határozat jogerre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
2 Kötelezem továbbá a vállalkozást arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésérl a hatóságot a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül értesítse. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. (5) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. A jogersen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendrség közremködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. A bírságot a vállalkozás a Pest Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-01040030-00000000 számú számlájára átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerre emelkedését követ 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szerepl határozatszámot, továbbá a Fejér Megye és Fogyasztóvédelmi bírság szöveget. A jogersen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határid utolsó napját követ naptól a teljesítés napjáig terjed idszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett idpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. E határozat ellen a kézhezvételtl számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Fosztályához (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Székesfehérvári Járási Hivatal Mszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Fosztály Fogyasztóvédelmi Osztályára (8000 Székesfehérvár, Piac tér 12.-14.) benyújtandó, a végrehajtásra
3 halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Fosztály a sérelmezett döntést, valamint az azt megelz eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefügg okból, illetve csak a döntésbl közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen el kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyrl az ügyfélnek a döntés meghozatala eltt tudomása volt. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az elz bekezdésben rögzítetteknek nem megfelel fellebbezést az els fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. A fellebbezési illetéket hatóságomnál személyesen átvehet készpénz-átutalási megbízási útján a fellebbezési eljárás megindítását megelzen kell megfizetni, vagy a fellebbezési eljárás megindítását megelzen a Fejér Megyei Kormányhivatal 10029008-00299640-00000000 számú számlájára történ átutalással kell teljesíteni. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az "illeték" szöveget; az ügyfél nevét, és az ügyiratszámot. A fellebbezéshez mellékelni kell az illeték megfizetését igazoló irat/bizonylat másolatát. A Székesfehérvári Járási Hivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viselésérl rendelkezni nem volt szükséges. I N D O K O L Á S 1. Eljárási cselekmények:
4 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: A polgári törvénykönyvrl szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerint: 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés idpontjában nem felel meg a szerzdésben vagy jogszabályban megállapított minségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismerte, vagy a hibát a szerzdéskötés idpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. 6:158. [Hibás teljesítési vélelem] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés esetén az ellenkez bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követ hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés idpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. 6:159. [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerzdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzdésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerzdéstl elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fzd érdeke megsznt.
5 (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelel határidn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. 6:171. [Jótállás] (1) Aki a szerzdés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 6:173. [A jótállási igény érvényesítése] (1) A jótállási igény a jótállási határidben érvényesíthet. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelel határidben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tzött határid elteltétl számított három hónapon belül akkor is érvényesíthet bíróság eltt, ha a jótállási id már eltelt. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelen alkalmazni. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelez jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint: 1. (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerzdés a szerzdés tárgyát képez szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból ered jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minsül. (3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból ered jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelel üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.
6 (5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerzdésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 2. (1) A jótállás idtartama egy év. E határid elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási határid a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezddik. 3. (1) A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határid végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. (2) A jótállási jegyet közértheten és egyértelmen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozás nevét, címét, b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint ha van gyártási számát, c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerzdéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadásának vagy a vállalkozás vagy közremködje általi üzembe helyezés esetén a fogyasztási cikk üzembe helyezésének idpontját, e) a fogyasztó jótállásból ered jogait, azok érvényesíthetségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mköd békéltet testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból ered jogait nem érinti. 4. (1) A jótállásból ered jogok a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a jótállási jeggyel érvényesíthetek.
7 (2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. (3) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerzdés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból ered jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetek. 7/B. (1) A 3. -ban, az 5. (2) (4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. -ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemrl szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemrl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete szerint: 8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó; 29. az elzekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezései szerint: 2. E törvény alkalmazásában: d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történ értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági
8 tevékenységével közvetlenül összefüggésben történ információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétl, g) vásárlásra felhívás: kereskedelmi kommunikációban az áru jellemzinek és árának, illetve díjának feltüntetése az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelen olyan módon, hogy ezáltal lehetvé válik a fogyasztó számára az áru megvétele, illetve igénybevétele, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban, 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszeren elvárható szint szakismerettel, illetve nem a jóhiszemség és tisztesség alapelvének megfelelen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelheten rontja azon fogyasztó lehetségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtéveszt (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). 6. (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényez tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhel hátrányos jogkövetkezmények kockázata. 7. (1) Megtéveszt az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) figyelembe véve valamennyi tényszer körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért
9 jelents információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthet vagy idszertlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekbl nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtéveszt mulasztás). (2) Ha a kommunikáció eszköze térbeli vagy idbeli korlátokat támaszt, ezeket az akadályokat és minden olyan intézkedést, amelyet a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója annak érdekében tett, hogy az információt más módon eljuttassa a fogyasztókhoz, figyelembe kell venni annak megítélésénél, hogy fennállt-e megtéveszt mulasztás. 9. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. 10. (1) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. (3) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. 11. (1) A 10. alkalmazásában a gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével a következ szempontok irányadóak: a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés idtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy b) a jogsértésért felels vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján. (2) A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végz médiaszolgáltatón keresztül valósul meg
10 b) a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztés idszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, c) a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy d) az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönz kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül. 19. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemrl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), rendelkezéseit kell alkalmazni. 21.. (1) E törvény rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: 1.) A hatóság megállapítása szerint a próbavásárolt termék jótállási kötelezettség alá tartozott, a termék a kötelez jótállással értékesíthet termékek körébe tartozik. A vállalkozás által a próbavásárlás során kitöltött jótállási jegyen arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a jótállási kötelezettség megsznik: ha az akkumulátor az adott motorhoz alulméretezett (nem megfelelő típusbeépítés) ha az akkumulátor nem azonosítható be. ha az akkumulátort javították, alakították, felnyitották. ha a vásárlás után az akkumulátor megsérül (edényfedél, kivezetcsonk). ha az akkumulátorba a kezelési útmutatóban nem szerepl idegen anyag kerül. ha a 24 V-os rendszert megcsapolják közbüls 12 V-os fogyasztó miatt. ha meghibásodás szakszertlen kezelésre, üzemeltetésre vagy elhasználódásra vezethet vissza.
11 ha az akkumulátor túltöltött (elektrolit el van színezdve). ha az akkumulátor, mélykisütött (kapocsfeszültség 10 V alatti), szulfátosodott (lemerült akkumulátort a visszafordíthatatlan vegyi folyamatok súlyosan károsítják), ha az akkumulátor megfagyott, az elektrolit szintje a MIN szintjelzés alatt van. ha vásárlás, üzembe helyezés idpontja nem állapítható meg egyértelmen sem a jótállási jegybl, sem a vásárlás számlájából Jogsért az olyan kereskedi tájékoztatás, miszerint a jótállás megsznik bizonyos hibák, illetve körülmények esetén. Fogyasztói szerzdés esetében a jogszabályban meghatározott termékekre vonatkozó kötelez jótállás esetében a jótállást maga a jogalkotó rendeli el, amely egészen a jótállási id végéig fennáll, azt az eladó vállalkozás nem szüntetheti meg, az bizonyos körülményektl nem sznik meg. A jótállás nem vonatkozik az olyan hibára, amelynek oka a terméknek a fogyasztó részére való átadását követen keletkezett. Azonban, ha ezt az eladó vállalkozás bizonyítja is egy jótállási igény kivizsgálása esetén, az még nem jelenti azt, hogy a termékre vonatkozó jótállási kötelezettsége megsznt. Ugyanis továbbra is jótállási kötelezettsége terjed ki a termék más olyan hibáira, amelyek oka nem a rendeltetésellenes használat vagy egyéb, a jótállási kötelezettség körén kívül es ok volt, amelyek oka nem a termék átadása után keletkezett. Amennyiben az eladó vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a terméket a fogyasztó nem rendeltetésszeren használta, és ez a bejelentett hiba oka, jogszeren tagadhatja meg a kifogás rendezését, azonban maga a jótállás nem sznik meg. Ha a fogyasztó a jótállási idn belül a termék egy újabb hibája kapcsán jótállási igényt jelent be, az eladó ezen hiba esetében is csak abban az esetben tagadhatja meg a hiba orvosolását, ha bizonyítja azt, hogy ezen hiba oka is a termék átadását követen keletkezett. A vállalkozás által nyújtott tájékoztatás szerint az esetleges hiba okának, keletkezési idejének, körülményeinek vizsgálata nélkül, egyenes következményként vonják meg a jótállást a felsorolt esetekre vonatkozóan, nem vizsgálva, hogy az esetleges hiba összefüggésbe hozható-e a felsorolt körülményekkel. A jótállási kötelezettség jogszabályból ered a kötelez jótállás alá tartozó termékek esetében. A vállalkozás a törvényileg biztosított jótállás bizonyos esetekben való megsznésérl adott megtéveszt tájékoztatással sérti a fogyasztók tájékoztatáshoz fzd érdekét, és jogérvényesítéshez való érdekét. A fogyasztó a jótállási jogairól kapott megtéveszt tájékoztatás alapján dönthet arról, hogy gyakorolja-e a jótállási jogát az áruval kapcsolatban annak meghibásodása esetén. A vállalkozás a fogyasztók jogairól adott megtéveszt tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján a vállalkozás felels azért, hogy a jótállási jegyen feltüntesse a fogyasztási cikk azonosításra alkalmas megnevezését és típusát, és - ha van - gyártási számát, a szerzdéskötés idpontját. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. Továbbá, a jótállás a jótállási jeggyel érvényesíthet, a jótállási igény érvényesítéséhez nem követelhet meg további dokumentum, például a számla bemutatása. Az ezzel ellentétes tájékoztatás a jótállási jegyen megtéveszti a fogyasztót a jótállással kapcsolatos jogairól. A vállalkozás megtéveszt tájékoztatást adott a jótállási jegyen a fogyasztóknak akkor, amikor arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy a jótállási kötelezettsége megsznik, ha a termék nem azonosítható be, illetve, ha a vásárlás, üzembe helyezés idpontja nem állapítható meg egyértelmen sem a jótállási jegybl, sem a vásárlás számlájából. A vállalkozás a fogyasztók jogairól adott megtéveszt tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. A jogsértésekért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg. 2.) A hatóság megállapítása szerint a vállalkozás jogsértést valósított meg azzal, hogy a
12 fogyasztókat arról tájékoztatta az akkumulátorhoz átadott jótállási jegyen a jótállás alapján érvényesítend fogyasztói igényekre vonatkozóan, hogy amennyiben a vev nem fogadja el az értékesít hely vagy a bevizsgáló hely szakvéleményét, úgy a jogszabályban rögzített módon, kérheti a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelség vizsgálatát. A Ptk. vonatkozó rendelkezése alapján, aki a szerzdés teljesítéséért jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás idtartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. A jótállásra kötelezett akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján tehát a jótállási id alatt bejelentett jótállási igény esetén a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, ha vitatja a fogyasztó jótállási igényét. A jogszabály nem határozza meg, hogy a jótállásra köteles vállalkozás bizonyítási kötelezettségének milyen módon, milyen bizonyítási eszközzel tehet eleget. A bizonyítási lehetségek között szerepel az érintett felektl független szakért szakvéleményének beszerzése is. Jogszabály nem írja el, hogy a vitás jótállási igénnyel kapcsolatos szakérti vizsgálatot kizárólag a fogyasztóvédelmi hatóság végezheti, a vállalkozások szakértként bármely tlük, illetve a fogyasztótól független, megfelel szakmai ismeretekkel rendelkez szakérttl kérhetnek szakvéleményt. A szakért véleménye, megállapításai a felekre nézve nem kötelez érvények, azzal szemben ellenbizonyítással élhet a másik fél, amennyiben a szakért megállapítását vitatja, azonban jogszabály nem írja el, hogy ellenbizonyítást milyen módon, mely szakért szervezet szakvéleményét kérve kérheti a fogyasztó. A vállalkozás azzal, hogy a jótállási jegyen arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy ha a fogyasztó nem fogadja el a vállalkozás véleményét, a szakérti vizsgálatot a fogyasztó rendelheti meg, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes, megtéveszt tájékoztatást adott a fogyasztók jogairól. A megtéveszt tájékoztatással a vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. A vállalkozás a jótállási jegyen továbbá arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy amennyiben a vev nem fogadja el a bevizsgáló hely szakvéleményét, úgy a jogszabályban rögzített módon, kérheti a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelség vizsgálatát. A jótállási jegyen szerepl bevizsgáló hely fogalma nem egyértelm, abból nem állapítható meg egyértelmen, hogy az a független szakérti vizsgálatot végz szakértt jelöli, vagy pedig a forgalmazóval szerzdésben álló, illetve annak szervezetében mköd jótállás körébe tartozó javításokat végz szervizet, amely a vállalkozás jótállási igénnyel kapcsolatos álláspontja kialakítása érdekében a termék hibáját, annak okát megvizsgálja. A vállalkozás a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelents információt homályos, félreérthet módon bocsátotta rendelkezésre. A vállalkozás a nem egyértelm, félreérthet tájékoztatással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, a fogyasztók a bevizsgáló hely véleményével kapcsolatban félreértésbe eshetnek arra vonatkozóan, hogy a bevizsgáló hely a független szakért vagy pedig a vállalkozás részérl a jótállási igényrl véleményt nyilvánító szerviz-e, és ennek folytán tévesen azt feltételezhetik a fogyasztók, hogy a vállalkozás részérl eljáró, független szakértnek nem minsül szerviztl, szakembertl származó, jótállási igényt elutasító vélemény esetén a fogyasztónak kell bizonyítani jótállási igénye jogosságát, t terheli a bizonyítási teher. A fogyasztókat tehát a félreérthet tájékoztatás tévedésbe ejtheti a jótállással kapcsolatos jogaikról. A jogsértésekért a hatóság a vállalkozás felelsségét állapította meg. Alapvet szabály, hogy a hibás teljesítés esetén a bizonyítási kötelezettség a vállalkozást terheli a kötelez jótállás idtartama alatt, amely egyben a költségek keresked általi megellegezését jelenti. Az ezzel kapcsolatban adott információ alkalmas arra, hogy a fogyasztót befolyásolja igényérvényesítése során, hogy éljen-e jótállási jogaival. A termék meghibásodása esetén a vásárló abban a hiszemben, hogy neki kell bizonyítania, hogy a
13 termék hibája jótállási kötelezettség körébe tartozik, ennek várható költsége és nehézsége miatt úgy dönthet, hogy nem gyakorolja az t megillet jótállási jogait, így a valótlan vagy félreérthet tájékoztatás révén egyaránt sérül a fogyasztók tájékoztatáshoz és jogérvényesítéshez való érdeke, valamint sérülhet a vagyoni érdekük is. Az átlagfogyasztótól nem várható el, hogy ismerje azokat a jogszabályokat, amelyek alapján t bizonyos jogok megilletik a termék vásárlása után, a termék minségi hibája esetén. Ha a fogyasztó a terméket neki közvetlenül értékesít forgalmazótól olyan téves tájékoztatást kap, amely a jogszabály rendelkezéseitl a fogyasztó hátrányára tér el, az alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja a fogyasztó azon ügyleti döntését, hogy éljen-e, és mikor, milyen módon a kötelez jótállással kapcsolatos jogaival. Jelen esetben a téves, illetve félreérthet tájékoztatások alkalmasak arra, hogy a fogyasztó emiatt lemondjon az igénye érvényesítésérl. A fogyasztótól ugyanis nem várható el, hogy ismerje a jogszabály elírását, adott esetben csak a kereskedtl származó ismeretek alapján dönthet. A jótállási kötelezettség azt a vállalkozást terheli, amelyik a fogyasztónak értékesítette a terméket, jelen esetben ez a vállalkozás az Auchan Magyarország Kft. E kötelezettség alapján tehát az Auchan Magyarország Kft.-nek a jogszabálynak megfelel tartalmú jótállási jegyet kell átadnia a fogyasztónak olyan termék értékesítése esetén, amely jótállási kötelezettség alá tartozik. A jogsértésért az Auchan Magyarország Kft a jótállásra, az elírt tartalmú jótállási jegy átadására kötelezett forgalmazóként felels. Hatóságunk megállapította, hogy a cselekmény a gazdasági verseny befolyásolására nem alkalmas, mivel egy üzletben, egy alkalommal valósultak meg, ezért elbírálása a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. Kelt: Székesfehérvár, 2017. Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,