Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet hatályon kívül helyezésére és új rendelet megalkotására Előterjesztő: Az előterjesztést készítette: Az előterjesztés előzetesen egyeztetve: dr. Laza Margit jegyző dr. Laza Margit jegyző Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető Kisné Stark Viola az Építési és Beruházási Osztály vezetője Szalontainé Lázár Krisztina az Igazgatási és Adó Osztályvezető helyettese Szegény Ákos a Humán - Közszolgáltatási Osztály vezetője Dr. Balázs Orsolya a Vagyonkezelési Osztály vezetője Sedlák Tibor a Rendészeti Osztály vezetője Kovátsné dr. Prohászka Beáta Jogi és Koordinációs Osztály, jogász Az előterjesztést megtárgyalja: - Testületi ülés időpontja: 2014. november 5. Ellenjegyzők: - Jogi szempontból ellenőrizte: -
2 Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. (3) bekezdése szerit: (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról. A jelenleg hatályos, a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 49/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 171. (2) bekezdés a) pontja alapján az SZMSZ karbantartása, a módosításról szóló rendelet-tervezet szükség szerinti előterjesztése a jegyző feladata. Tekintettel arra, hogy megalkotása és hatályba lépése óta eltelt időszak alatt öt módosító rendelettel az SZMSZ összesen 39 rendelkezése került módosításra vagy hatályon kívül helyezésre, továbbá hogy a megváltozott jogszabályi környezet így különösen a Mötv. 2014. október 12. napján hatályba lépett módosításai, ezzel egyidejűleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és több, a Képviselő-testület működését érintő jogszabály ugyanezen naptól való hatályon kívül helyezése további jelentős számú rendelkezés módosítását tenné szükségessé, a rendelet átláthatósága érdekében javasoljuk a jelenleg hatályos SZMSZ hatályon kívül helyezését és új rendelet megalkotását. A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vettük és a tervezetbe beépítettük a korábbi választási ciklusban a Képviselő-testület tagjai, valamint a külsős bizottsági tagok részéről felvetett javaslatokat, kéréseket is, melyek ezidáig nem kerültek az SZMSZ szabályozási körébe. Az SZMSZ VIII. fejezet A TANÁCSNOKOK alcím alá foglalt 127-131. -ok jogalapját a Mötv. 34. -a biztosítja, mely szerint: 34. A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. Felhívjuk a Tisztelt Képviselő-testület figyelmét, hogy a rendelet-tervezet 96. (2) bekezdése a frakciók létszámának tekintetében a Képviselő-testület külön döntését igénylő, kipontozott részt tartalmaz. A rendelet-tervezet elfogadása esetén a rendelet hatálybalépésétől az alábbi hatások várhatók: 1. Társadalmi hatások: A rendeletben foglaltak végrehajtásának társadalmi hatása, hogy mindenki számára egyértelművé és átláthatóvá válik a Képviselő-testület és szervei működési rendje, munkamegosztása, az egyes döntések meghozatalára jogosultak köre. 2. Gazdasági, költségvetési hatások: A költségvetési rendelet módosítása válhat szükségessé. 3. Környezeti következmények: A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezeti következményei nem kimutathatók. 4. Egészségi következmények: A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi következményei nem kimutathatók.
3 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendeletben foglaltak végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nem számottevőek. 6. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A Mötv. 43. (3) bekezdésébe foglalt rendelkezés miatt az SZMSZ felülvizsgálata, a megváltozott jogszabályi környezet miatt módosítása szükséges. A jogalkotás elmaradásának következménye lehet, hogy az SZMSZ magasabb szintű jogszabállyal ellentétes vagy annak ellentmondó rendelkezést, illetőleg már hatályát vesztett jogszabályra való hivatkozást tartalmaz, ezáltal jogbizonytalanságot eredményez. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek: A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testülettől a rendelet-tervezet megtárgyalását, illetve elfogadását. A Tisztelt Képviselő-testület az előterjesztést saját hatáskörben, döntési joggal tárgyalja. A rendelet-tervezet elfogadása a Mötv. 50. -a alapján minősített többséget igényel. Budapest, 2014. október.. Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli oszt. vez. az előterjesztés készítője dr. Laza Margit jegyző az előterjesztés készítője, előterjesztő Mellékletek: - 1. melléklet: rendelet-tervezet - 2. melléklet: indokolás - 3. melléklet:egyeztető lap
4 2. melléklet Indokolás Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló /...( ) rendeletéhez Általános indokolás Adott tárgykört korábban a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 49/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelet szabályozta. Ezen rendelet többek közt a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától (2014. október 12.) hatályát veszített, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, továbbá az ugyanezen napon jelentősen módosult, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései alapján került megalkotásra. A megalkotása óta eltelt időszak alatt öt módosító rendelettel az SZMSZ összesen 39 rendelkezése került módosításra vagy hatályon kívül helyezésre. A Mötv. 43. (3) bekezdése alapján a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv szabályai szerint - megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. A hivatkozott törvényi rendelkezés, a megváltozott jogszabályi környezet, valamint a rendelet átláthatósága érdekében szükségessé vált a rendelet hatályon kívül helyezése, egyúttal új szabályozás megalkotása. A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vettük a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt szabályokat. Részletes indokolás 1-3. A rendelet 1. -a meghatározza az Önkormányzat jelképeit. A 2. lefekteti, hogy a jelképek használatainak szabályairól az e tárgykörben alkotott önkormányzati rendelet rendelkezik. A 3. az Önkormányzat hivatalos bélyegzőinek leírását tartalmazza. 4. A 4. az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek felsorolását tartalmazza. 5. A rendelet 5. -a az Önkormányzat hivatalos lapjára és hivatalos honlapjára vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazza. 6-7. E szakaszok az Önkormányzat megnevezését, működési területét határozzák meg. 8. A rendelet 8. -a az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátási módját határozza meg, melyek részletes felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. 9-12. E szakaszok a Képviselő-testületi feladat-és hatáskörök átruházásának alapelveit, az átruházás módját és az átruházott feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzési módjait határozza meg.
5 Tájékoztatást adnak arról, hogy az átruházott nem hatósági - hatáskörök felsorolását a rendelet 2. és 3. mellékletei, az átruházott hatósági hatáskörök felsorolását az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról szóló helyi önkormányzati rendelet tartalmazza. 13-14. A 13-14. -ok a Képviselő-testület által alapított intézmények, gazdasági társaságok, továbbá létrehozott közalapítványok, társulások legfontosabb adatainak fellelhetőségéről, továbbá az egyes felügyelő-bizottsági, kuratóriumi tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről rendelkeznek. 15-16. E két szakasz a Képviselő-testület üléseinek törvényi szabályozására, illetőleg az ülések típusaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 17-19. A 17. az alakuló ülés összehívásának, vezetésének, a képviselők és a polgármester eskütételének szabályait fekteti le. A 18. a rendes ülések évenkénti számát, valamint az ülésenkénti időtartamát határozza meg. A 19. a rendkívüli ülés összehívásának lehetőségét és módját fekteti le. 20-21. E két szakasz a Képviselő-testület munkatervének elkészítésére vonatkozó előírásokat tartalmazza, meghatározva azon személyek és szervezetek körét, akiktől javaslatot, véleményt kell kérni, és azon napirendi pontokat, melyeket a Képviselő-testület mindenkori éves munkatervében kötelezően szerepeltetni kell. 22-24. A 22. a Képviselő-testület összehívásának rendjét szabályozza. A 23. a Képviselő-testületi ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében előírja az ülésekre szóló meghívó hivatalos hirdetőtáblán, valamint az Önkormányzat honlapján való közzétételének kötelezettségét. A 24. tartalmazza azon személyek felsorolását, akiket a Képviselő-testület üléseire meg kell hívni, továbbá annak meghatározását, hogy a meghívottak részére milyen módon kell eljuttatni az egyes ülésekre készített előterjesztéseket. 25-26. A 25. a Képviselő-testületi ülés nyilvánosságára vonatkozó szabályozást ismerteti. A 26. a nyilvános ülésen követendő magatartási formákat szabályozza. 27-30. A 27-29. a zárt ülés eseteit, valamint a zárt ülésen részt venni jogosultak körét határozza meg. A 30. lefekteti, hogy a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosíteni kell, továbbá meghatározza ennek módját. 31. A 31. rendelkezik a Képviselő-testületi ülés vezetőjéről, meghatározva, hogy a polgármesteri és a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi csoportok által ideiglenesen megbízott elnök, ily módon megbízott elnök hiányában a korelnök gondoskodik az ülés levezetéséről.
6 32-34. E szakaszok az ülés megnyitásának és a napirend elfogadásának szabályait fektetik le. A 34. a sürgősségi indítvány előterjesztésének módját szabályozza, valamint előírja, hogy a sürgősséggel tárgyalandó napirendet az adott Képviselő-testületi ülés első, több sürgősségi indítvány elfogadása esetén első és az azt követő napirendekként kell tárgyalni. 35. A 35. az egyes napirendek tárgyalásának általános rendjét határozza meg. 36. E szakasz rendelkezik a Képviselő-testületi ülésen előforduló esetleges rendbontás esetén alkalmazható szankciókról, elkülönítve azokat az eseteket, mikor a rendbontás a hallgatóság részéről, illetve a Képviselő-testület tagja részéről valósul meg. 37. A 37. lefekteti, hogy a Képviselő-testület frakciói és a frakción kívüli képviselők ülésenként két alkalommal, legfeljebb 20 perc időtartamú szünet elrendelését kezdeményezhetik. 38-43. E szakaszok a szavazás rendjét szabályozzák. A 40. rendelkezik az elnök személyes érintettsége okán a szavazásból történő kizárása esetén a szavazás levezetésének rendjéről. Szintén e szakasz szabályozza a követendő eljárást arra az esetre, ha valamely képviselő a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával vett részt a szavazásban, és kizárásáról más kezdeményezésére sem hozott döntést a Képviselőtestület. 44-46. E szakaszok a nyílt, a titkos és a név szerinti szavazás szabályait fektetik le. A 44. a nyílt szavazás módját határozza meg. A 45. a titkos szavazás eseteit és módját szabályozza. A 46. a név szerinti szavazás eseteit és módját határozza meg. 47-48. A 47. meghatározza, hogy a Képviselő-testület határozatképességéhez minimum 7 képviselő jelenléte szükséges. A 48. rendelkezik arról, hogy határozatképtelenség esetén nyolc napon belül, ismételt határozatképtelenség esetén a rendkívüli ülésre vonatkozó előírások szerint kell újból összehívni a Képviselő-testületi ülést. 49-51. A 49. lefekteti, hogy a Képviselő-testületi határozatok meghozatalához az alapszabály szerint egyszerű szótöbbség a jelen lévő képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges. Az 50. -ban kerültek felsorolásra azok az ügyek, melyek eldöntéséhez minősített szótöbbség (a megválasztott képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata) szükséges. Az 51. számszerűen is meghatározza, hogy a minősített szótöbbséghez legalább 7 képviselő egybehangzó szavazata szükséges. 52-54. Az 52. a határozati javaslatok megfogalmazásával szemben támasztott követelményeket fekteti le.
7 Az 53. a határozat megjelölésére vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az 54. a jegyző kötelességévé teszi a határozatok nyilvántartását. 55. Az 55. a Képviselő-testület rendeletalkotási jogának jogszabályi előfeltételét írja le. 56-58. Az 56. rendelkezik arról, mely személyek jogosultak a Polgármesterhez rendeletalkotási javaslatot benyújtani. Az 57. előírja, hogy a Kabinet által kijelölt szakbizottság mellett a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak - a költségvetéssel és az éves költségvetési beszámolóval kapcsolatos rendeletek, valamint a szabályozási tervek kivételével - valamennyi rendelet-tervezetet meg kell tárgyalnia. Az 58. értelmében a rendelet-tervezetek amennyiben azok készítője vagy előterjesztője nem a jegyző vagy az aljegyző csak a jegyző ellenjegyzésével terjeszthetők a Képviselő-testület elé. 59. Az 59. szakasz a rendelettervezet szakmai előkészítésének, széleskörű társadalmi egyeztetésének módját, részletes szabályait határozza meg. 60-61. E szakaszok a rendelet-tervezet, továbbá a hozzá beérkezett észrevételek, módosító javaslatok Képviselő-testület elé terjesztésének módját határozzák meg. 62-63. A 62. rendelkezik arról, hogy rendelet-tervezet esetén a Képviselő-testületnek előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről kell döntenie. A 63. rendelkezik a követendő eljárási szabályokról arra az esetre, ha a Képviselő-testület egy korábbi döntésének ellentmondó döntést hoz. 64. A 64. a rendeletek hitelesítésének módját határozza meg. 65. E szakasz a rendelet hatályba lépésének napjaként a Képviselő-testület által meghatározott napot fekteti le. Lefekteti, hogy a rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtábláján nyolc napra kifüggesztésre került. Kimondja, hogy a kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele. Előírja, hogy a rendeletet az Önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. 66-67. A 66. az önkormányzati rendelet megjelölésének szabályait írja elő. A 67. a jegyző kötelességévé teszi a rendeletek nyilvántartását. 68-69. A 68. a rendeletek utólagos hatásvizsgálatát a jegyző kötelezettségévé teszik. Ennek keretében össze kell gyűjtenie és értékelnie kell a rendelet hatálybalépését követően észlelt hiányosságokat, továbbá a rendelet érintettségi vagy érdekeltségi körébe tartozók és a jogalkalmazók által jelzett módosító, pontosító, kiegészítő javaslatokat. Szükség esetén a jegyzőnek kell a módosító javaslatot a Képviselő-testület elé terjeszteni.
8 A 69. előírja, hogy a jegyzőnek a tárgyévben megalkotott rendeletek hatályosulásának felülvizsgálatáról a tárgyévet követő március 31. napjáig tájékoztatnia kell a Képviselőtestületet. 70-75. E szakaszok a tanácskozási joggal rendelkezők körét és a hozzászólási lehetőségeket szabályozza. A 70. -ban kerültek felsorolásra azon személyek, akik a Képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. A 71-74. -ok a hozzászólás lehetőségéről rendelkeznek. A 75. lefekteti, hogy melyek azok a személyek, akik hozzászólásaikat ülve is megtehetik. 76. E szakasz az önálló képviselői indítvány benyújtásának és napirendre vételének szabályait rögzíti. 77-78. E szakaszok a képviselői kérdés és bejelentés megtételének szabályait rögzítik. 79-83. E szakaszok a Képviselő-testület által tárgyalandó napirendi pontok előterjesztéseiről rendelkeznek. A 79. az előterjesztések fajtáit sorolja fel. A 80. meghatározza azon személyek körét, akik előterjesztés benyújtására jogosultak. A 81. rögzíti, hogy az előterjesztést elsősorban írásos formában kell benyújtani, valamint meghatározza, hogy kivételes esetben miként lehet szóbeli előterjesztést beterjeszteni. A 82. előírja, hogy a Képviselő-testület tagjai részére csak kivételes esetben lehet az ülésen kiosztott előterjesztést eljuttatni, melynek elfogadásáról a Képviselő-testületnek döntést kell hoznia. A 83. előterjesztés-típusonként az előterjesztések kötelező tartalmi elemeit sorolja fel. 84. E szakasz előírja, hogy azonos tartalmú előterjesztést legfeljebb három alkalommal lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni. A rendelkezés kivételként állapítja meg azt az esetet, ha az adott ügyet közvetlenül érintő jogi szabályozás megváltozása az előterjesztés újbóli tárgyalását indokolja, ebben az esetben a Kabinet javaslatára dönt a Képviselő-testület az előterjesztés újbóli napirendre vételéről. 85-86. E szakaszok a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó előírásokat tartalmaznak. A 86. a Mötv-ben meghatározott kötelező tartalmi elemeken felül további, a jegyzőkönyvben kötelezően rögzítendő tartalmi elemeket sorol fel. 87. A 87. előírja, hogy a Képviselő-testület valamennyi üléséről hangfelvételt kell készíteni. 88. A 88. előírja, hogy az ülés napját követő 15 napon belül elkészült jegyzőkönyvet mely szerveknek és személyeknek kell megküldeni. A Képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyv nyilvánosságának biztosítása érdekében e szakasz előírja a jegyzőkönyvnek a
9 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Soroksári Tagkönyvtára részére történő átadását, valamint annak az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételét is. 89. E szakasz rögzíti a szó szerinti jegyzőkönyv készítésének kezdeményezési lehetőségét, valamint előírja, hogy a kezdeményezésre a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel hozott határozatával rendelheti el a szó szerinti jegyzőkönyvezést. 91. A 91. a Képviselő-testületi döntések végrehajtásának érdekében előírja, hogy azokat jegyzőkönyv-kivonat formájában kell megküldeni a végrehajtásért felelős, valamint a végrehajtás érdekében intézkedésre kötelezett személyek részére. 92. A 92. a Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv mellékleteit sorolja fel. 93. A 93. a Képviselő-testület összetételét rögzíti. A Képviselők névsorát az SZMSZ 1. függeléke, míg a választókerületek területi leírását az SZMSZ 3. függeléke tartalmazza. 94-95. E szakaszok a képviselők jogairól és kötelezettségeiről rendelkeznek. A 94. a képviselőknek a Mötv-ben meghatározott jogain felül biztosított lehetőségeket, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének módját határozza meg. A 95. a képviselők, bizottsági elnökök és tagok, valamint a tanácsnokok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásairól szóló önkormányzati rendeletre utal. 96-99. E szakaszok a képviselői csoportok, más néven Frakciók létrehozásának, bejelentésének, megszűnésének szabályait tartalmazzák. 100-104. A 100. a Frakciók által létrehozott Kabinet tagjait sorolja fel. Leszögezi, hogy a Kabinet nem minősül bizottságnak, az véleményező és előkészítő feladatokat lát el. A 101. felsorolja a Kabinet feladatait. A 102-104. -ok a Kabinet működésével kapcsolatos előírásokat tartalmazzák. 105. E szakasz rögzíti, hogy a Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. 106. E szakasz rendelkezése értelmében a képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésére az e feladattal megbízott állandó bizottság létrehozásáig a Képviselő-testületnek Ideiglenes Vagyonnyilatkozat - kezelő Bizottságot kell létrehoznia. 107-109. E szakasz azon feladatokat sorolja fel, melyeket valamennyi bizottságnak el kell látnia. A 108. rögzíti, hogy a Képviselő-testület által az egyes bizottságokra átruházott nem hatósági hatáskörök felsorolását az SZMSZ 3. melléklete, az átruházott hatósági hatásköröket pedig az e tárgyban alkotott önkormányzati rendelet tartalmazza.
10 110. A 110. a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladataként jelöli meg azon előterjesztés véleményezését, mely témája szerint egyik bizottság hatáskörébe sem tartozik. Ugyancsak e szakasz rendeli el, hogy amennyiben bármely illetékes bizottság nem tárgyalta meg a hatáskörébe tartozó előterjesztést, az ülés elnökének kérésére a Képviselő-testület csak az illetékes bizottság elnökének hozzájárulása esetén veheti napirendre az előterjesztést. 111. E szakasz a Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalja a bizottságok közötti illetékességi viták eldöntését. 112. A 112. a bizottságok alapvető működési szabályait fekteti le. 113. E szakasz a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítési módját határozza meg. 114. E szakasz a bizottságok összehívásának rendjét határozza meg. 115. A 115. előírásai lehetővé teszik, hogy két vagy több bizottság hatáskörébe tartozó ügyben a bizottságok együttes ülést tartsanak, valamint lefektetik az együttes ülés megtartásának alapvető szabályait. 116. A 116. kimondja, hogy a bizottságok működésük rendjét önállóan, ügyrend formájában állapítják meg, azonban az ügyrend nem tartalmazhat az SZMSZ rendelkezéseibe ütköző, annak ellentmondó vagy azzal ellentétes szabályozást. E szakasz értelmében a bizottságok ügyrendjánek kötelező tartalmi eleme az adott bizottság feladat-és hatásköreinek felsorolása. 117. A 117. a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvre vonatkozó előírásokat tartalmazza. 118. E szakasz a jegyző kötelezettségeként állapítja meg a bizottságok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását. 119. A 119. a bizottsági döntés végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik, a Mötv. vonatkozó rendelkezésére való hivatkozás útján. 120. E szakasz a Képviselő-testület által megválasztott állandó bizottságok felsorolását tartalmazza. 121-126.
11 E szakaszok a Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok legfőbb feladatait és hatásköreit sorolja fel. A rendelkezésekbe foglalt felsorolás - a különösen szó alkalmazásával - nem teljes körű. A 121. a Pénzügyi Bizottság legfőbb feladatait határozza meg. A 122. a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság legfőbb feladatait határozza meg. A 123. a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság legfőbb feladatait határozza meg. A 124. a Jogi és Ügyrendi Bizottság legfőbb feladatait határozza meg. A 125. a Szociális és Egészségügyi Bizottság legfontosabb hatásköreit sorolja fel. A 126. Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság legfontosabb hatásköreit sorolja fel. 127-130. E szakaszok a Képviselő-testület által választott tanácsnokok feladatkörét határozzák meg. 131. A 131. előírja, hogy a tanácsnokok a feladatkörükbe tartozó témakörben készülő Képviselőtestületi vagy bizottsági előterjesztéseket írásban kötelesek véleményezni, mely véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni. 132-136. A 132. kimondja, hogy a polgármester tisztségét főállásban tölti be. A 133. a polgármester illetményének megállapítására vonatkozó szabályokat tartalmazza, továbbá lehetőséget ad a polgármester éves jutalmára történő javaslattételre. A 134. kimondja, hogy a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak. A 135. a polgármesteri vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettségének teljesítési módját határozza meg. 136-137. E szakaszok a polgármesternek a Mötv-ben meghatározott feladatain túli feladatait sorolja fel. A 136. a Képviselő-testület működésével, míg a 137. a Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos feladatokat tartalmazza. 138. E szakasz a polgármester társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi vállalatokkal, vállalkozókkal, intézményekkel való együttműködési kötelezettségét rögzíti. 139. E szakasz a polgármester kötelezettségévé teszi, hogy amennyiben az Önkormányzat önkormányzati társulás tagja - az önkormányzati társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról évente legalább egy alkalommal beszámoljon a Képviselő-testületnek. 140. E szakasz lehetőséget ad rendbírság kiszabására azzal a képviselővel szemben, aki a frakcióvezetőkkel és a független képviselők megbízottjával történt előzetes egyeztetés után a polgármester által meghatározott ülésrendet önkényesen megváltoztatja.
12 141. E szakasz lefekteti, hogy a Képviselő-testület egy alpolgármestert a Képviselő-testület tagjai közül, egy alpolgármestert pedig nem a Képviselő-testület tagjai közül választ. 142. A 142. az alpolgármesterek feladatairól és azok végzésének módjáról rendelkezik. 143. Ez a szakasz szabályozza az alpolgármesterek alapvető feladatellátásának szabályait. 144. A 144. értelmében a jegyző kötelessége az alpolgármesterek munkafeltételeinek biztosítása. 145. E szakasz kimondja, hogy eltérő rendelkezés hiányában az SZMSZ polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit az alpolgármesterekre is alkalmazni kell. 146. A 146. az alpolgármesteri vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítési módját határozza meg. 147. A 147. lefekteti, hogy a Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti, a polgármester irányításával. 148. A 148. a jegyzőnek a Mötv-ben meghatározott feladatain felül állapít meg feladatokat. 149. A 149. kimondja, hogy a jegyző feladatait távollétében az aljegyző látja el. E szakasz rendelkezik a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a jegyző és az aljegyző együttes tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátása érdekében követendő eljárásról. 150-152. E szakaszok a Polgármesteri Hivatal működésére vonatkozó előírásokat tartalmaznak. A 152. kimondja, hogy a Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök felsorolását a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának V/1. mellékletét képező Személyügyi Kézikönyv tartalmazza. 153. A 153. kimondja, hogy a Képviselő-testületnek a Mötv-ben meghatározottak szerint kell közmeghallgatást tartania, melyet a mindenkori éves munkatervben szerepeltetni kell. Rendelkezik a közmeghallgatás összehívásának és levezetésének módjáról, továbbá előírásokat tartalmaz a közmeghallgatás megfelelő meghirdetéséről, a közmeghallgatásra szóló meghívó nyilvánosságra hozatalának módjáról is. 154-158. E szakaszok a lakossági fórum megszervezését, összehívását, meghirdetését, levezetését, valamint a lakossági fórumra kötelezően meghívandók körét szabályozzák.
13 159-164. E szakaszok az Önkormányzat és a kerületben működő nemzetiségi önkormányzatok közti együttműködés szabályait fektetik le. A 159. felsorolja, hogy az Önkormányzat és az egyes nemzetiségi önkormányzatok közötti Együttműködési megállapodás -ok az SZMSZ 8-10 mellékleteit képezik, míg a nemzetiségi önkormányzatok tagjainak névsorát az SZMSZ 6. függeléke tartalmazza. A 160. előírja, hogy amennyiben valamely jogszabály előírja a Képviselő-testület döntésének feltételeként a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését, úgy az adott ügyben a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül nem hozhat döntést a Képviselő-testület. A 161. a polgármesternek és a nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel való együttműködési kötelezettségét írja elő. A 162. rendelkezik arról, hogy a jegyző kötelessége a nemzetiségi önkormányzat elnökének a helyi nemzetiséget érintő előterjesztését a soron következő Képviselő-testületi ülésre beterjeszteni. A 163. leszögezi, hogy az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a testületi működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A 164. a jegyző kötelességévé teszi az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok közötti kapcsolattartás technikai feltételeinek biztosítását. 165-166. E szakaszok az Önkormányzat éves költségvetésének elkészítésére, az éves költségvetési rendelet-tervezet előterjesztésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. 167. E szakasz a polgármester kötelezettségeként rögzíti, hogy az Önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről szeptember 15-ig, a harmadik negyedéves helyzetéről a következő évi költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatnia kell a Képviselő-testületet. 168. A 167. az Önkormányzat éves költségvetési beszámolójának (zárszámadási rendelet) előkészítésére és Képviselő-testület elé terjesztésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 169. E szakasz rendelkezik az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartására vonatkozó előírásokról, továbbá a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeiről. 170. A 170. rendelkezése lehetővé teszi, hogy a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdálkodási vállalkozásokban. 171. A 171. hatályba léptető rendelkezést tartalmaz, továbbá meghatározza a hatályba lépést követő, az SZMSZ karbantartásával, szükség szerinti módosításával kapcsolatos feladatokat és azok felelőseit. 172.
14 A 172. rendelkezik a korábban hatályos, e tárgyban alkotott rendelet hatályon kívül helyezéséről. 173. A 173. felhatalmazást ad a polgármesternek a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az összevont szabályzatok jóváhagyására.
15 3. melléklet Egyeztető lap Javaslat a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet hatályon kívül helyezésére és új rendelet megalkotására című képviselő-testületi előterjesztéshez 1. Az előterjesztés egyeztetve: Kisné Stark Viola, Építési és Beruházási Osztály Észrevétel/javaslat: Budapest, 2014. aláírás 2. Az előterjesztés egyeztetve: Szalontainé Lázár Krisztina az Igazgatási és Adó Osztályvezető helyettese Észrevétel/javaslat: Budapest, 2014. aláírás 3. Az előterjesztés egyeztetve: Szegény Ákos, a Humán Közszolgáltatási Osztály vezetője Észrevétel/javaslat: Budapest, 2014. aláírás 4. Az előterjesztés egyeztetve: dr. Balázs Orsolya, a Vagyonkezelési Osztály vezetője Észrevétel/javaslat: Budapest, 2014. aláírás
16 5. Az előterjesztés egyeztetve: Sedlák Tibor, a Rendészeti Osztály vezetője Észrevétel/javaslat: Budapest, 2014. Aláírás 6. Az előterjesztés egyeztetve: Kovátsné dr. Prohászka Beáta jogász, Jogi és Koordinációs Osztály Észrevétel/javaslat: Budapest, 2014. aláírás