REGIONÁLIS KITEKINTÉSŰ STATISZTIKAI ÉS FORRÁSALLOKÁCIÓS ELEMZÉS

REGIONÁLIS KITEKINTÉSŰ STATISZTIKAI ÉS FORRÁSALLOKÁCIÓS ELEMZÉS BARANYA MEGYE KÉSZÍTETTE: DDRFÜ NONPROFIT KFT. 2013

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 6 Módszertani megfontolások... 7 Vezetői összefoglaló... 12 I. KÖTET... 18 1. Az Operatív programok átfogó, regionális szintű elemzése... 19 1.1. Az operatív programok keretében rendelkezésre álló forráskeretek elemzése...19 1.2. A pályázói forrásigény regionális szintű összevetése...22 1.3. A kötelezettségvállalások regionális szintű jellemzése...28 1.4. A kifizetések állása regionális szinten...34 2. Területi alapú, megyei statisztikák és az Operatív Programok megyei szintű forrásallokációjának elemzése... 36 2.1. Megyei szintű összehasonlító elemzés...36 2.1.1. A pályázói forrásigény megyei szintű összevetése...36 2.1.2. A kötelezettségvállalások megyei szintű jellemzése...41 2.1.3. A kifizetések állásának megyei szintű elemzése...47 2.2. A megyére vonatkozó, a 2014-20-as programozást segítő, a megye fejlesztési igényeit megalapozó specifikus elemzések...51 2.2.1. A 2007-13-as időszakban Baranya megyében benyújtott, ill. támogatott projektek és a megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek vizsgálata...51 2.2.2. A megye, valamint a megyei jogú város forrás felhasználási mutatóinak összevetése...64 2.2.3. Baranya megyére vonatkozó statisztikai adatok elemzése...67 3. Kistérségi szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés... 71 3.1. Megyei szintű összehasonlító elemzés a kistérségek teljesítményére vonatkozóan...71 3.1.1. A pályázói forrásigény kistérségi szintű bemutatása...71 3.1.2. A kötelezettségvállalások kistérségi szintű jellemzése...75 3.1.3. A kifizetések állásának kistérségi szintű elemzése...83 II. KÖTET... 89 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények... 90

1.1. Komlói kistérség... 90 1.1.1 Rövid összefoglalás...90 1.1.2 Statisztikai elemzés...90 1.1.3 Beérkezett és támogatott pályázatok...92 1.1.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként...93 1.1.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján...93 1.1.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között...94 1.1.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai...95 1.2. Mohácsi kistérség... 97 1.2.1 Rövid összefoglalás...97 1.2.2 Statisztikai elemzés...97 1.2.3 Beérkezett és támogatott pályázatok...99 1.2.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 100 1.2.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 100 1.2.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 101 1.2.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 102 1.3. Pécsi kistérség... 104 1.3.1 Rövid összefoglalás... 104 1.3.2 Statisztikai elemzés... 104 1.3.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 106 1.3.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 107 1.3.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 107 1.3.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 108 1.3.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 109 1.4. Pécsváradi kistérség... 113 1.4.1 Rövid összefoglalás... 113 1.4.2 Statisztikai elemzés... 113 1.4.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 115 1.4.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 116

1.4.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 116 1.4.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 117 1.4.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 117 1.5. Sásdi kistérség... 120 1.5.1 Rövid összefoglalás... 120 1.5.2 Statisztikai elemzés... 120 1.5.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 122 1.5.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 123 1.5.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 123 1.5.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 124 1.5.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 125 1.6. Sellyei kistérség... 127 1.6.1 Rövid összefoglalás... 127 1.6.2 Statisztikai elemzés... 127 1.6.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 130 1.6.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 130 1.6.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 131 1.6.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 131 1.6.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 132 1.7. Siklósi kistérség... 134 1.7.1 Rövid összefoglalás... 134 1.7.2 Statisztikai elemzés... 134 1.7.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 136 1.7.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 137 1.7.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 137 1.7.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 138 1.7.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 139 1.8. Szentlőrinci kistérség... 141 1.8.1 Rövid összefoglalás... 141

1.8.2 Statisztikai elemzés... 141 1.8.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 143 1.8.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 144 1.8.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 144 1.8.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 145 1.8.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 145 1.9. Szigetvári kistérség... 147 1.9.1 Rövid összefoglalás... 147 1.9.2 Statisztikai elemzés... 147 1.9.3 Beérkezett és támogatott pályázatok... 150 1.9.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként... 150 1.9.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján... 151 1.9.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között... 151 1.9.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai... 152 MELLÉKLETEK... 154

Bevezető A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) 2011. decemberi módosításával és annak 2012. január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A 2014-2020-as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi terveknek. A területi tervek alapul szolgálhatnak a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakban a Közösségi Stratégiai Keret alá tartozó alapokból finanszírozandó operatív programok tervezéséhez annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a Tftv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat rögzíti, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú Korm. határozat jelöli ki. Fenti jogszabályok alapján a megyék területfejlesztési koncepciót és programot készítenek, valamint közreműködnek a 2014-2020-as területi alapú fejlesztések megtervezésében. Fentiekre tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012. évben kiegészítő költségvetési támogatást nyújtott a megyei önkormányzatok számára a tervezés alapjául szolgáló területfejlesztési vonatkozású megyei helyzetértékelések elkészítéséhez. Az előkészítő fázis keretében a területfejlesztési koncepció és program kidolgozásának megalapozásaként 2012. november 30-ával elkészültek a megyei közgyűlési határozattal jóváhagyott helyzetfeltáró dokumentumok. A további megyei szintű tervezési feladatok finanszírozására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. augusztus 24. és szeptember 23. közötti beadással megjelenttette az ÁROP- 1.2.11 konstrukcióját a megyei területfejlesztési feladatokat támogatására kiemelt projekt eljárásrendben. A projekt átfogó célja a megyei önkormányzatok esetében a tervezési dokumentumok előkészítésének támogatása, az ehhez szükséges megyei tervezői kapacitások megerősítése. A pályázat kiírója a felhívásban az alábbi feladatok elvégzését határozta meg a megyei önkormányzatok számára: 1. Helyzetfeltárás utómunkálatai keretében a megyei tervezési dokumentumokat megalapozó regionális kitekintésű tanulmány elkészítése; 2. Területfejlesztési koncepció kidolgozása; 3. Megyei területfejlesztési program elkészítése; 6

4. A partnerség biztosítása; 5. A 2014 2020 közötti Európai Uniós programozási időszak tervezését segítő részdokumentumok készítése az operatív programokhoz illeszkedően; 6. Területi koordináció ellátása 7. A megye területén megvalósítandó projektek összeállítása. Jelen dokumentum a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által készített, az 1. pontban részletezett, a megyei helyzetfeltárás utómunkálatai keretében összeállított regionális kitekintésű tanulmány. A dokumentum a 2007-13. közötti programozási időszak pályázati aktivitása és forrásfelhasználása alapján elemzi a régió és benne Baranya megye teljesítményét, az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv pályázati rendszereibe benyújtott pályázati projektjeinek fejlesztési irányait, és a megye egyes kistérségeinek szerepvállalását a 2007-13. közötti programozási időszakban rendelkezésre álló mintegy 8 200 Mrd Ft forrás felhasználása tekintetében. Az elemzés elkészítéséhez tartalmi módszertani iránymutatást adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tervezési Főosztálya. (A tartalmi módszertani iránymutatás részletes anyagát jelen dokumentum 1. számú melléklet tartalmazza) Módszertani megfontolások A pénzügyi és a szakmai előrehaladás értékeléséhez felhasznált adatforrások köre elsődlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Fejlesztési és Informatikai Elnökhelyettesség által átadott, az Egységes Monitoring Információs Rendszerből (EMIR) lekérdezett adatbázisokból származik: A pénzügyi előrehaladás értékelésének alapjául szolgáló lekérdezés 2013. szeptember 30- án történt, így a vizsgált adatok köre az EMIR rendszerbe (a programozási időszak kezdetétől) a lekérdezés napjáig rögzített adatokra terjed ki. Az adatbázis a támogató döntéssel és hatályos szerződéssel rendelkező, élő projekteket tartalmazza a Déldunántúli régió 3 megyéjére vonatkozóan. A szakmai előrehaladás értékelésének alapjául szolgáló indikátor lekérdezés ugyanúgy 2013. szeptember 30-án történt, a vizsgálat szintén csak a támogatási szerződéssel rendelkező projektek indikátoraira terjed ki. A kimutatás a projektek megvalósítási helyszín-adatai alapján a megye területén megvalósult beavatkozások legfontosabb indikátorainak megyére aggregált tényértékeit tartalmazza a Dél-dunántúli régió 3 megyéjére vonatkozóan. Az elemzés elkészítése szempontjából jelentős korlátozó tényezőnek bizonyult, hogy az NFÜ csak és kizárólag a régiót közvetlenül (projekt helyszín szerint) érintő, élő projektekre vonatkozóan, több esetben csak megyei szinten aggregáltan szolgáltatott információt, kétségessé téve ezáltal az igények vizsgálatát, illetve az országos és a régió határokon túlnyúló megyei szintű kitekintés, összehasonlító elemzés elkészítését. Ezek alapján mindenképp indokolttá vált az NFÜ honlapján hozzáférhető, és bár az EMIR-re épülő, de mindenképp bizonytalanabb adatok használata: 7

Aktuális statisztikák; Megyei felosztás és operatív programok szerinti lekérdezés, projekt helyszín alapján kategorizálva. A Megyei feloszlás pályázó székhelye szerinti lekérdezés régió, Operatív Program (OP), prioritás, intézkedés és komponens szinteken tartalmazza a pályázatokra vonatkozó, EMIR rendszerben rögzített, a beérkezett, IH támogatott, hatályos szerződéssel rendelkező és kifizetést teljesítő pályázati darabszámra, valamint igényelt és megítélt támogatásra, a hatályos szerződések és a kifizetések összegére vonatkozó adatokat. A lekérdezésre 2013. október 10-én került sor. (http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_3_2) Jelentéskészítő és Lekérdező Keretrendszer; Régiós, megyei, kistérségi összefoglalók; Összefoglaló az ÚMFT projektekről. A kistérségenként és városi rangú településként lekért összefoglaló az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) 2013.10.10-i adatai alapján készült. A jelentésben az adatok csak azon pályázatokra és kiemelt projektekre vonatkoznak (az összefoglaló a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi alap projekteket nem tartalmazza), ahol rögzítésre került a beruházás helyszíne. A támogatott és a szerződéssel rendelkező projektek adatai között nem szerepelnek a támogató döntés, illetve a szerződéskötés után visszalépett pályázatok. (http://emir.nfu.hu/kulso/jelek/index.php?akt_nyelv=hu&view=list&menu=101) Ahhoz, hogy a támogatott projektek kistérségekben mérhető eredményeit és hatását meg tudjuk ragadni, a szakmai előrehaladás értékelést le kellett szűkíteni a Dél-Dunántúli Operatív Programra (DDOP), tekintettel arra, hogy a többi OP tekintetében kérés ellenére sem jutottunk projektszintű, elemezhető adatokhoz. Az eredmények és hatás vizsgálatát a teremtett új munkahelyekre fókuszáltuk, mely mutató kulcsindikátora a DDOP-nak. Az ÚMFT/ÚSZT keretében megfogalmazott célok között szintén fontos helyen szerepel a foglalkoztatás bővítése, de a következő 2014-20-as programozási időszakban is Magyarország egyik legfontosabb célkitűzése lesz így erre a kiválasztott indikátor képes jól reflektálni. A projektszintű indikátor alapadatokat a DDOP 1,2,4 és 5 prioritására vonatkozó EMIR 5.6 online lekérdezés biztosította. A lekérdezés 2013.10.21-i adatokat szolgáltatott. (A 3. humán-infrastruktúra fejlesztését támogató prioritás lekérdezésére technikaiadminisztratív okok miatt nem került sor, de ez a prioritás közvetlen módón nem járul hozzá a DDOP által kitűzött munkahely-teremtési célok megvalósításához, így az elemzés információ-tartalmát nem befolyásolta ez a körülmény.) A pénzügyi és a szakmai előrehaladás értékeléséhez felhasznált adatforrások voltak továbbá: Operatív programok: - Az operatív programok keretének és az OP-kban meghatározott indikátorokra vonatkozó információk forrása (cél érték, bázis érték, indikátor adatforrása). Az operatív programok akciótervei (2007-2008, 2009-2010 és 2011-2013): - A pályázati konstrukciók támogatási keretére vonatkozó információk és az akciótervekben nevesített kulcsindikátorok vonatkozó célértékeinek forrása. 8

Pályázati felhívások: - A közzétett pályázati keretek forrása. A vizsgálatba bevont projektek körét érintő módszertani háttér: Vizsgálatból kizárt projektek köre: - Többfordulós pályázatok első körös projektjei, amennyiben rendelkezésre álltak a második fordulóra benyújtott pályázat adatai is. Beérkezett projektek köre: - 1.1 online lekérdezés - "7. Beérkezés dátuma" oszlopa alapján Támogatott, IH által jóváhagyott projektek köre: - 1.1 online lekérdezés - "19. Támogató bizottsági döntés" oszlopa alapján - Ide értve mindazon pályázatot, melyeket az IH jóváhagyott, de később visszaléptek, vagy valami oknál fogva kifizetés nélkül záródott a projekt. Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre: - 1.1 online lekérdezés - "37. Szerződés hatályba lépése" oszlopa alapján Pénzügyi adatokat érintő módszertani háttér: Igényelt támogatás (Beérkezett projektek köre): - 1.1 online lekérdezés - "3. Igényelt támogatás" oszlopa + (amennyiben itt nincs adat) - 1.1 online lekérdezés - "5. Előzetesen igényelt tám." oszlopa Megítélt támogatás: (IH által jóváhagyott projektek köre) - 1.1 online lekérdezés - "27. Tám. által megítélt tám." oszlopa +(amennyiben itt nincs adat) - 1.1 online lekérdezés - "29. Előzetesen megítélt tám" oszlopa Megítélt összköltség: (IH által jóváhagyott projektek köre) - 1.1 online lekérdezés - "28. Támogató által tám. öktg" oszlopa +(amennyiben itt nincs adat) - 1.1 online lekérdezés - "30. Előzetesen megít.összktg" oszlopa Leszerződött támogatás: (Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre) - 1.1 online lekérdezés - "38. Leszerződött összeg" oszlopa Leszerződött összköltség: (Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre) - 1.1 online lekérdezés - "39. Leszerződött összköltség" oszlopa 9

Kifizetett összeg: (Támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre) - 1.1 online lekérdezés - "50. Kifizetett előleg" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "53. Kifizetett utolagos sz." oszlopa Az értékelési munka során alkalmazott konkrét módszereket tekintve a szekunder adatok, azon belül is az adatbázis (EMIR adatok) elemzésére helyeződött a fő hangsúly. Az adatbázisokon alapuló elemzések többségében tehát az EMIR által tartalmazott, és onnan összesítve leválogatható adatokra terjed ki. Az elemzés elsődleges forrása az EMIR-ből fent részletezett tartalommal 2013. szeptember 30-án lekérdezett adatbázis, amelyet megbízható adatforrásként kezelünk. A Microsoft Excel programban rendelkezésre álló adatok köre komplementer jelleggel kiegészítésre került a nyilvánosan elérhető adatbázisokkal, ezt követően az adatok tisztításon estek át. A táblázatkezelő szoftver adta lehetőségek szerint különféle területi és tematikus adatmátrixokat készítettünk, és ezek együttes használata adta adatbázisunkat. A másodlagos területi és tematikus adatmátrixokat érintő módszertani háttér: Projekt helye (Beérkezett, támogatott és támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre): - 1.1 online lekérdezés - "81. Projekt helye régió" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "82. Projekt helye megye" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "83. Projekt helye kistérs" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "85. Projekt helye helység " oszlopa OP- és tématerületi érintettség (Beérkezett, támogatott és támogatási szerződéssel rendelkező projektek köre): - 1.1 online lekérdezés - "111. OP-kód" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "112. Prioritás kódja-neve" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "145. Alintézkedés kódja" oszlopa + - 1.1 online lekérdezés - "146. Alintézkedés neve" oszlopa + Az ágazati programok esetében program-, a területi programok esetében prioritásés/vagy alintézkedés szinten definiálható fejlesztési tématerületek projekt szinten kerültek csatolásra az adatbázishoz: Gazdaságfejlesztés; Turizmusfejlesztés; Környezetfejlesztés; Közigazgatás-fejlesztés; Közlekedésfejlesztés; Humán-fejlesztés; Településfejlesztés. 10

Az Excelben számítások, egyenletek, függvényműveletek egyszerű és gyors végrehajtását végeztük el. Az egyes számítások lépéseit, az egyenleteket nekünk, elemzőknek kellett megadnunk. A legegyszerűbb vizsgálati módszerektől (átlag, minimum, maximum stb.) eltekintve, logikus lépések sorából felépülő számítássorozatot végeztettünk el a programmal. Egyes elemzési területek (pl. térségi statisztikák, fajlagos mutatók) megkövetelték az EMIR adatbázisokon túlmenő adatok felhasználását. Ezek az adatok az alábbiak: KSH adatok; NFSz adatok. Az elemzést korlátozó tényezők voltak: Az ÚMFT és ÚSZT programok előrehaladására vonatkozó adatokat rendszerező EMIR adatbázisok adatgazdája, az NFÜ az elemzéshez csak területileg, illetve program szinten aggregált adatokat bocsájtott a tervezők rendelkezésére, melyek a kistérségi elemzés mélységét, különösen a beérkezett, de támogatást nem nyert pályázói igények elemzése esetén befolyásolták negatívan. Ez tette szükségessé több adatbázis párhuzamos használatát is, mely a többlet munkaráfordítás mellett az adatok pontosságára is kedvezőtlen kockázati tényezőként hatott. Mind a feladatok elvégzéséhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tervezési Főosztálya által kiadott tartalmi módszertani iránymutatásban foglaltak elvárások okán, mind a területi szintű adatok rendelkezésre állását figyelembe véve, járási szintű adatok hiánya miatt az elemzés megyei szint alatti területi elemzési fejezetei kistérségi szintre kerültek kidolgozásra; Az indikátor-adatok nem kellő mélysége ÚMFT/ÚSZT szinten az eredmény és hatásvizsgálat lehetőségét szűkítette be. 11

Vezetői összefoglaló Jelen dokumentum az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv 2007-2013 közötti pénzügyi és szakmai előrehaladásához kapcsolódóan a Dél-dunántúli régió, Baranya megye és annak kistérségei teljesítményének valamennyi operatív programra kiterjedő értékelését tartalmazza a Megyei Önkormányzat által benyújtott ÁROP-1.2.11/A-2013 pályázat keretében vállalt 1. feladatrész megvalósítását segítve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Tervezési Főosztálya által kiadott tartalmi módszertani iránymutatás alapján. Az értékelést a Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. végezte az Ügynökség tervezési csoportjának részvételével. A dokumentum két kötetből áll: az első kötet tartalmazza a megye teljesítményének összehasonlító elemzését, míg egy második kötetben önálló fejezetekre bontva részletes egyedi kistérségi értékelések kerültek kidolgozásra, a megye egy-egy adott kistérségére vonatkozó átfogó kép bemutatásával segítve a megye döntéshozói területfejlesztési munkáját. A dokumentum első kötete három fő részre tagolódik, melyek sorrendben a következők: 1. Az operatív programok átfogó, regionális szintű elemzése; 2. Területi alapú, megyei statisztikák és az operatív programok megyei szintű forrásallokációjának elemzése; 3. Kistérségi szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés. Mindhárom munkarész hasonló szerkezetben tartalmazza a pályázói igények, a kötelezettségvállalások és a kifizetések alakulását a különböző területei szinteken. Mindemellett a második munkarész a megyei összehasonlító elemzéseken túl tartalmaz egy megye specifikus elemzési fejezetet, amely a megyében a 2007-13-as programozási időszak eredményei alapján vizsgálja a megye területfejlesztési koncepciójában lefektetett fejlesztési irányok, célok alátámasztását. A pénzügyi és a szakmai előrehaladás értékeléséhez felhasznált adatforrások köre elsődlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Fejlesztési és Informatikai Elnökhelyettesség által átadott, az Egységes Monitoring Információs Rendszerből (EMIR) lekérdezett adatbázisokból származik. Az elemzés megfelelő mélységű elkészítése szempontjából korlátozott adattartalom miatt a fentiek mellett sor került az NFÜ honlapján hozzáférhető és bár az EMIR-re épülő, de mindenképp bizonytalanabb adatok használatára is a munkák során. Az EU kohéziós politikáját szolgáló 2007-13-as programozási időszak forrásait Magyarország számára hét szektorális- (ágazati-), hét regionális- és egy végrehajtási operatív program (OP) biztosítja több mint 29 milliárd euró, azaz 8 209 milliárd forint (280 EUR/HUF árfolyamon számolva) támogatási kerettel. Mindebből a kimondottan a területi felzárkóztatást segítő 6 konvergencia régió OP-i (ROP) együttes forrásainak összege (1 418 Mrd Ft). A ROP-ok támogatási rendszereiben elérhető források egy hatoda, több mint 232 Mrd Ft állt rendelkezésre dedikáltan a Dél-dunántúli régió területi fejlesztésére, ezzel a régiók sorában a középmezőnyben foglal helyet. 12

A ROP-ok támogatási rendszereiben rendelkezésre álló pénzügyi kereteket népességarányosan vizsgálva elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban jutott a legtöbb forráskeret egy állandó lakosra vetítve, több mint másfélszer annyi, mint a sort záró Nyugat- Dunántúlon és Közép-Dunántúlon. Az OP-k keretében országosan a fejlesztésre fordítható forrás több mint fele közlekedésfejlesztésre (27,3%) és humánfejlesztésekre (26,2%) került elkülönítésre, míg településfejlesztésre (elsősorban a városokra fókuszálva) mindössze a források 3,5% lett dedikálva. A Dél-Dunántúl a beérkezett pályázatok számát tekintve megelőzte a másik két dunántúli régiót. Ha a lakosságszámmal súlyozzuk a beérkezett pályázatok számát, akkor a pályázati aktivitást tekintve a Dél-Dunántúl nem sokkal elmaradva Észak-Alföldtől és Észak- Magyarországtól az élvonalban, a harmadik helyen áll a régiók rangsorában. A benyújtott pályázatok számának régión belüli tématerületenkénti megoszlását vizsgálva elmondható, hogy országosan és az egyes régiókban is a beérkezett projektek 80%-a két tématerület, a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés között oszlott meg. Az igényelt támogatási összeg tekintetében a fentiekkel szemben országos viszonylatban a Dél-Dunántúl az utolsó helyen áll a régiók rangsorában. Egy főre vetítve az igényelt támogatást régiónk Dél-Alföld és Észak-Alföld után a harmadik helyet foglalja el, mely a közép mezőnyt jelenti. Az egyes OP-k vonatkozásában megfogalmazott pályázói igény átlagosan a rendelkezésre álló forráskeret 150-180% között alakult, melyben a DDOP 162%-os értékkel a középmezőnyben helyezkedik el. A DDOP prioritásai közül a legnagyobb túljelentkezés a turisztika területén (DDOP2), valamint a közlekedés- és környezetfejlesztés (DDOP5) esetén mutatkozik. A Dél-Dunántúlon támogatást nyert projektek száma az ÚMFT és ÚSZT rendszereiben támogatott összes projekt alig több, mit 10%-a. Ezzel a Dél-Dunántúl a régiók sorában Közép- Dunántúlt megelőzve az utolsó előtti helyen áll. A régiók lakossága tükrében vizsgálva viszont elmondható, hogy a Dél-Alföld után a Dél-Dunántúlon jutott a legnagyobb számú projekt ezer állandó lakosra. A megítélt támogatás a KÖZOP, az ÁROP és a GOP esetében már meghaladja a program keretösszegét. A rendelkezésre álló forráskeret lekötésében a TIOP van jelentősebben elmaradva. A ROP-ok mindegyike már a teljes 2007-13-as programozási ciklusra rendelkezésre álló keret több mint 90%-át lekötötte, a DDOP esetében ez az arány közel 92%-os. A Dél-Dunántúlon a régiók közül a legkevesebb támogatás került kifizetésre, bár szükséges figyelembe venni, hogy a megítélt támogatási összeg is ebben a régióban a legalacsonyabb. Ugyanakkor elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban a leszerződött támogatás 63%-a már kifizetésre került, amely meghaladja az országos átlagot. A megyék forrásfelhasználását vizsgálva elmondható, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programok támogatási rendszereiben nyilvántartott felhívásokra legtöbb pályázat Budapestről, a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod- Abaúj-Zemplén megyéből érkezett. Baranya megyéből az országos (megye) átlagnál (5 641 db) magasabb számú, mindösszesen 6 194 db pályázatot regisztráltak. A pályázati aktivitást fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy országos szinten a benyújtott pályázatok legnagyobb száma a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés tématerületekhez köthető. Baranya megyében az arányok az országos jellemzőkhöz hasonlóan alakultak, legtöbb pályázat itt is a 13

gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés tématerületekről érkezett, de nagyságrendjében meghatározó a környezetfejlesztési témájú pályázatok száma is. Ha fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézzük a megyék pályázati aktivitását, elmondható, hogy Baranya megye az átlag felett teljesítő megyék között foglal helyet, a régióba tartozó szomszédos megyék közül mind Somogy, mind Tolna megyét megelőzve. A legmagasabb pályázati igény összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával Budapestről érkezett, ezt kivéve a megyék sorát Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyék vezetik. Baranya megye a megyék átlagával szinte teljesen megegyező összegre nyújtott be támogatási igényt. A régióbeli megyék sorában ezzel a legmagasabb összeget érve el. Az egy állandó lakosra vetített benyújtott támogatási igény Baranya megyében közel másfél millió Ft, amely a megyék átlagánál magasabb érték. A legtöbb pályázat Budapestről, a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből kapott pozitív támogató döntést. Baranya megyében a megyék országos átlagát meghaladó mértékű a támogatott pályázatok száma. A Dél-dunántúli régió megyéi közül Baranya megyében került támogatásra a legtöbb pályázat, Tolnában ennek csak közel fele, de Somogyban is alig két harmada pályázat kapott támogatást. A támogatott projekteket fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy azokon a fejlesztési területeken, amelyek országosan a legnépszerűbbnek számítottak mind a benyújtott, mind a támogatott pályázatok volumenét tekintve (gazdaságfejlesztés és humánfejlesztés) Baranya megye az országos átlag felett szerepelt. Ugyanakkor az összességében valamivel kevesebb igénnyel jellemezhető, de még mindig nagy jelentőségű tématerületen, nevezetesen a közlekedésfejlesztés tárgykörben, a megye az országos átlaghoz viszonyítva kismértékben elmaradva teljesített a támogatott pályázatok számát tekintve. A támogatott pályázatok számát fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézve elmondható, hogy Baranya a megyék átlagát meghaladva teljesített, a régió megyéi közül az első helyre került. Baranya megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében összességében a benyújtott pályázatok valamivel több, mint fele kapott támogatást, ami a megyék átlagával megegyező értéknek mondható. A megyében a benyújtott pályázatok legnagyobb arányban a településfejlesztés tématerületen kerültek támogatásra (¾ részük), de közlekedésfejlesztési és gazdaságfejlesztési projektek is magas arányban jutottak támogatáshoz. A támogatott pályázatok legalacsonyabb aránya a turizmusfejlesztés, valamint a környezetfejlesztés területén mutathatók ki. Baranya megyében az összes megítélt támogatás összege a megyék Budapest nélkül számított átlagától alig marad el. A legtöbb támogatás - összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával Budapesten került megítélésre, ezt kivéve a megyék sorát Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár vezetik. A Dél-dunántúli megyék közül Baranyába érkezett a legtöbb támogatás, azt Somogy követi, míg Tolna a harmadik helyre szorult vissza. Fejlesztési tématerületenként vizsgálva a megítélt támogatások eloszlását elmondható, hogy országosan a legtöbb támogatás a közlekedésfejlesztési projektekre került megítélésre, ezt követik a humánfejlesztési projektek. Baranya megyében az arányok eltérnek az országos átlagtól annyiban, hogy itt a legtöbb támogatás nem a közlekedésfejlesztési projektekre, hanem a humánfejlesztési pályázatokra került megítélésre, sőt a közlekedésfejlesztést megelőzi a sorban a környezetfejlesztésre és a gazdaságfejlesztésre megítélt támogatási összeg is. 14

A megyében támogatott pályázatok projektgazdáinak közel ¾-e a vállalkozói szférából került ki, többségük korlátolt felelősségű társaság formában működött. Az önkormányzati szféra valamivel több mint 15%-ban részesült a támogatott pályázatokból, a központi költségvetési szervek és a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) együtt is csak alig több mint 10%-os arányban. A megítélt támogatás összegét vizsgálva valamivel kiegyenlítettebb helyzet rajzolódik ki: a lekötött források 34%-a gazdasági társaságokhoz, 38%-a önkormányzatokhoz, 24%-a központi költségvetési szervekhez került. A fajlagos eredményeket, azaz az egy állandó lakosra vetített megítélt támogatást tekintve elmondható, hogy Baranya a megyék átlagát közelítő eredményt mutathat fel, a régió másik két megyéje közül Somogytól kis mértékben lemaradva, de jelentős mértékben megelőzve Tolna megyét. A megyében az igényelt és megítélt támogatás tükrében mért sikerességi arány 48,32%, ami a megyék átlagánál valamivel gyengébb teljesítményt tükröz, a Dél-dunántúli régió másik két megyéje közül megelőzve Somogyot, de kissé lemaradva Tolnától. Az országosan kifizetett támogatási összegből Baranyára a megyékre jutó átlagos kifizetéseket meghaladó összeg esik. A megyék közül a legnagyobb összegű kifizetéssel Csongrád és Hajdú-Bihar megyék rendelkeznek. A Dél-dunántúli régió megyéi közül a sort Baranya vezeti, azt követően Somogyban történt a második legtöbb kifizetés, míg Tolna megye a harmadik helyet foglalja el. Az egyes fejlesztési tématerületekre eső kifizetéseket tekintve elmondható, hogy országosan a legnagyobb összegű kifizetés a közlekedésfejlesztési projektek esetében történt, de közel azonos összegű kifizetés tapasztalható a humánfejlesztés tématerületen is. Baranya megyét tekintve a kifizetésekben élen járó tématerületeket vizsgálva a sorrend az országos arányokhoz képest eltérő, itt a legtöbb kifizetés a humánfejlesztés területen történt és ezt követik a gazdaságfejlesztési projektek kifizetései. Ez utóbbitól volumenében alig maradnak el a településfejlesztési tématerület kifizetései, míg a közlekedésfejlesztési projektek kifizetései ezeknél lényegesen kevesebb összeget tesznek ki. Egy állandó lakosra vetítve a kifizetések összege Baranyában meghaladja a megyék átlagát. A régió megyéit tekintve ez az összeg Baranya megyében a legmagasabb, melyet Somogy megye, végül Tolna megye követ. Baranyában a teljes szerződésállománynak valamivel több, mint két harmada már kifizetésre került és ezzel a megyék közül az első helyen áll, ezt követve Fejér és Győr-Moson-Sopron megyékben a legmagasabb a kifizetési arány. Azt, hogy a megyének a jövőre vonatkozó fejlesztési irányai mennyiben feleltethetőek meg a jelenlegi programozási ciklusban tapasztalt fejlesztési igényeknek, elsősorban az UMFT és USZT keretében benyújtott pályázatok számának fejlesztési tématerületenkénti megoszlása mutatja. Baranya megyében a gazdaságfejlesztés tématerületről érkezett be legnagyobb számban pályázat, az összes benyújtott pályázat közel 49%-a. Ezt követő legtöbb projekt a humánfejlesztés területén fogalmazódott meg, az összes pályázat majdnem egy harmada, de viszonylag jelentős arányt képviselnek a környezetfejlesztési pályázatok is. Ha a benyújtott pályázatok, mint megfogalmazott fejlesztési igények mellé rendeljük a támogatott pályázatokra vonatkozó adatokat amelyek az OP-k keretében rendelkezésre álló forráskeretek által erősen determináltak láthatóvá válnak a megyében az adott tématerületen megfogalmazott, de a 2007-13-as programozási időszak során ki nem elégített fejlesztési igények. 15

A 2014-20-as programozási időszakra ilyen értelemben előkészített projektek legnagyobb arányban ahogy az a benyújtott pályázatok számosságának tématerületenkénti megoszlásából is sejthető - a humánfejlesztés, valamint a gazdaságfejlesztés tématerületeken jelennek meg. A fentiekhez képest jóval kisebb arányt képviselnek a környezetfejlesztési projektek a nem támogatott pályázatok körében. Számosságát tekintve a legkevesebb eddig még nem támogatott fejlesztési elképzelés a településfejlesztés, a közigazgatás-fejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés tématerületeken mutatkozik. Összevetve a megye fejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok rendszerével, amennyiben a célok között a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint az elérhetőség javítása, ill. a csomóponttá válás okán a közlekedési hálózat fejlesztése fókuszáltan megjelenik, akkor e tématerületen különösen figyelmet kell fordítani a megfelelő színvonalú új fejlesztési projektek felkutatására (ill. inicializálására) és a kapcsolódó projektfejlesztési feladatok hatékony ellátására. Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével vizsgálható a megyei fejlesztési koncepció stratégiai céljaihoz való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt a fejlesztési koncepció 2. tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése című specifikus céljához illeszthető. Ezt követi az 1. helyi gazdaságfejlesztés című specifikus cél, melyhez volumenében az előzőhöz hasonló támogatott pályázat illeszthető. A 2007-13-as programozási ciklus OP prioritásai keretében támogatott pályázatok számán keresztül legkisebb mértékben a koncepció 6., az elérhetőség és mobilitás javítása, valamint a 7., a nagytérségi csomóponttá válás című stratégiai célja támasztható alá. Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével a fejlesztési koncepciónál alkalmazottakhoz hasonlóan vizsgálható az EU 2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt az EU 2020 3., a KKV-k versenyképességének javítását előirányzó tematikus célkitűzéshez illeszthető. A második legtöbb pályázat az 1., a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése című tematikus célkitűzéshez kapcsolható. Az EU 2020 tematikus célok közül a jelenlegi programozási ciklusban támogatott pályázatok tükrében legkisebb mértékű alátámasztottság a 7., a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban című esetében mutatható ki. A kistérségeket górcső alá véve elmondható, hogy Baranya megyében a beérkezett pályázatok számát vizsgálva szignifikánsan kiemelkedik a Pécsi kistérség (a Baranyai projektek több mint fele), jelentősen meghaladva az országos átlagot is. A legkevesebb pályázatot a szentlőrinci és a pécsváradi térségből nyújtották be. Az igényelt támogatás tekintetében Pécs térsége haladta meg az országos kistérségi átlagot, a megyéből igényelt támogatás közel 60%-a érkezett a Pécsi kistérségből. Ha az ezer lakosra jutó beérkezett pályázatok számát vizsgáljuk meg, akkor a legaktívabb térség a megyében a Sásdi, a Szigetvári és a Pécsi kistérség volt. Fajlagosan a legkevesebb pályázat a Szentlőrinci és a Komlói kistérségből érkezett, közel fele annyi, mint a sort vezető Sásdi kistérségből. A megye kistérségeit tekintve az összes OP-ra vonatkozóan a legtöbb pályázat (az összes Baranya megyei pályázat több mint fele) a Pécsi kistérségből került támogatásra, ezt követi a Mohácsi kistérség. Összességében a legkevesebb pályázat a Szentlőrinci kistérségben került támogatásra. Az 1 000 állandó lakosra jutó támogatott pályázat száma legmagasabb a Sásdi és 16

Pécsi kistérségekben. Fajlagosan a legkevesebb támogatott projekt a Szentlőrinci kistérségben mutatható ki, jelentősen elmaradva a megye többi térségétől. A kistérségek pályázói sikerességét azaz, hogy a benyújtott pályázatok hány százaléka részesült pozitív támogatási döntésben vizsgálva megállapítható, hogy Baranya megyében a legmagasabb nyerési aránnyal a Mohácsi kistérség rendelkezik, jelentősen meghaladva a többi térség mutatóját. A megye térségei közül legkevésbé a Sellyei kistérségből beérkezett projektek voltak sikeresek. A megítélt támogatást tekintve a kistérségek közül messze a legtöbb támogatás, a megyébe jutó összes támogatás közel két harmada a Pécsi kistérségbe érkezett, míg a legkevesebb támogatás a Pécsváradi kistérségbe jutott. Az elnyert támogatás összegét fajlagosan, egy állandó lakosra vetítve a kistérségek teljesítményének egy reálisabb mutatószáma válik láthatóvá. Ez a mutató Baranya megye kistérségei közül a Pécsi és Sellyei kistérségekben a legmagasabb, meghaladva az egy lakosra jutó 800 ezer forintos értéket. A mutató legalacsonyabb értéke a Pécsváradi kistérségben tapasztalható. A pályázói sikeresség fontos mérőszáma az elnyert támogatás mértéke az igényelt támogatáshoz viszonyítva. Baranya megye kistérségei közül ez a mutató a legjobb értékeket a Komlói kistérségben adta, ahol a támogatási igények több mint feléhez hozzá is juthattak a pályázók megítélt támogatás formájában. Baranya megye kistérségei közül a kifizetett támogatás összege a kistérségek átlagát messze meghaladó módon ahogy az a megítélt támogatás összege, valamint a kistérség mérete alapján várható a Pécsi kistérségben a legmagasabb. Kiemelkedik még a sorból a Mohácsi és Siklósi kistérség, míg a sort a Pécsváradi kistérség zárja. Baranya megye kistérségeiben összességében a kifizetések legelőrehaladottabb állapotban a Szentlőrinci kistérségben vannak, ahol a teljes leszerződött támogatás állomány közel 94%-a kifizetésre került, de a Sellyei kistérségben is meghaladta a 85%-ot. Legalacsonyabb kifizetési rátával a Siklósi kistérség rendelkezik, ahol a kifizetések leszerződött támogatáshoz mért aránya nem éri el a 60%-ot sem. Kiemelve végül a kistérségek mellet a megyeszékhely, Pécs MJV teljesítményét megállapítható, hogy a városban megfogalmazódó pályázatok jelen elemzés készítésének időpillanatáig több mint 144,6 Mrd Ft támogatásban részesültek az ÚMFT és ÚSZT pályázati rendszereiben, ami a Baranya megye tekintetében összességében megítélt 253,1 Mrd Ft támogatási összeg közel 60%-a. Pécs részéről az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatásban részesített, az ezer lakosra jutó pályázatok száma megközelíti a 10 db-ot, ami Kaposvár mutatójával közel azonos, ugyanakkor alatta marad Szekszárd értékének. A megyeszékhely tekintetében az egy állandó lakosra jutó megítélt támogatás közel 900 eft, ami a várost a megyén belüli gazdasági, infrastrukturális és társadalmi potenciálja ismeretében értelemszerűen a megyei átlag fölé emeli, és a régió másik két megyeszékhelye tekintetében Szekszárd egyetemben Kaposvár elé pozícionálja. 17

I. KÖTET

1. Az Operatív programok átfogó, regionális szintű elemzése 1.1. Az operatív programok keretében rendelkezésre álló forráskeretek elemzése Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét (NSRK) végleges formájában 2007. május 7-én fogadta el az Európai Bizottság. Az Európai Unió kohéziós politikájának 2007 és 2013 közötti nemzeti szintű megvalósítását szolgáló stratégiai dokumentum a társadalmi és gazdasági különbségeket hivatott mérsékelni a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak felhasználásán keresztül. A program két átfogó célt fogalmazott meg: a foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedés elősegítését. A célok eléréséhez hat tématerületet azonosított a terv, ide összpontosítva a fejlesztési erőforrások jelentős részét, nevezetesen: a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, a környezeti és energetikai fejlesztés, a területfejlesztés és az államreform. 1. ábra: A 2007-13-as időszak forráskereteinek megoszlása operatív programonként A támogatási rendszer kialakításakor hét szektorális- (ágazati-), hét regionális- és egy végrehajtási operatív program (OP) került meghatározásra. A 15 OP forrásai révén folyó áron, 15% nemzeti hozzájárulással több, mint 29 milliárd euró, azaz 8 209 milliárd forint (280 EUR/HUF árfolyamon számolva) vált elérhetővé és felhasználhatóvá hazánk számára. A legnagyobb keretösszeg a Közlekedés- (1 877 Mrd Ft) és a Környezet és Energia- (1 485 Mrd Ft) Operatív Programokra került allokálásra, de csak alig maradt el mögöttük a kimondottan a területi felzárkóztatást segítő 6 konvergencia régió OP-i (ROP) együttes forrásainak összege (1 418 Mrd Ft). 19

2. ábra: A 2007-13-as időszak 6 konvergencia régió ROP forráskeretének megoszlása A ROP-ok támogatási rendszereiben elérhető források 16,38%-a, több mint 232 Mrd Ft állt rendelkezésre dedikáltan a Dél-dunántúli régió területi fejlesztésére, ezzel a régiók sorában a középmezőnyben foglal helyet. Az abszolút értékű forrásadatok mellett beszédes lehet az egyes régiókra jutó ROP-os támogatási forráskeretek népességarányosan is megvizsgálni. E mutató alapján jól látható, hogy a Dél-dunántúli régióban jutott a legtöbb forráskeret egy állandó lakosra vetítve, több mint másfélszer annyi, mint a sort záró Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon. 3. ábra: A 2007-13-as időszak 6 konvergencia régió ROP forráskeretének egy lakosra jutó összege A Dél-Dunántúli OP (DDOP) a régió leszakadásának megállítását célzó prioritásai az alábbi területekre fókuszálnak: gazdaságfejlesztés (24,4 Mrd Ft keretösszeggel); turizmusfejlesztés (43,1 Mrd Ft keretösszeggel); humán infrastruktúra fejlesztés (42,9 Mrd Ft keretösszeggel); településfejlesztés (53 Mrd Ft keretösszeggel); közlekedés- és környezetfejlesztés (60,4 Mrd Ft keretösszeggel); 20

A DDOP esetében az ágazati programokhoz hasonlóan érzékelhető a közlekedés és környezet területeken koncentrálódó források túlsúlya, akárcsak az Európa Kulturális Fővárosa (Pécs) címzett beruházásai miatt megnövekedett városfejlesztési akcióké. 4. ábra: A 2007-13-as időszak forráskereteinek megoszlása fejlesztési tématerületenként Az ÚMFT és ÚSZT keretében fejlesztésre fordítható forrás több mint fele közlekedésfejlesztésre (27,3%) és humánfejlesztésekre (26,2%) került elkülönítésre. A közlekedésfejlesztésre a KÖZOP mellett a ROP-ok keretében is lehetőség volt kisebb volumenű projektek megvalósítása révén, míg a humán fejlesztések támogatása a ROP-ok mellett a TIOP és TÁMOP keretében történt. A gazdaságfejlesztés forráskerete (GOP, ROP-ok) kiegészítve a turizmusfejlesztés (ROPok) szintén gazdaságfejlesztést szolgáló területével hasonló arányt képvisel, mint a környezetfejlesztés. A településfejlesztésre (elsősorban a városokra fókuszálva) mindössze a források 3,5% lett elkülönítve, míg a legkisebb szeletet a közigazgatás-fejlesztés (ÁROP, EKOP) forrásai jelentik. Látható tehát, hogy a ROP-ok ágazati programokkal komplementer jellege az egyes specifikus tématerületek vonatkozásában a nagy volumenű és az országos programokban megjelenő, valamint a kisebb léptékű, a területi OP-kban definiált fejlesztések tekintetében egyértelműen megmutatkozik. A fenti számok tükrében ugyancsak megállapítható, hogy a 2007-13 közötti programozási időszak a fejlesztéspolitikája az egyébként mind mennyiségében, mind minőségi paramétereiben jelentős hiátusokkal bíró alap-infrastrukturális fejlesztésekre koncentrált az ebből fakadó versenyképességi hátrányok mérséklése, és a gazdaság ilyen irányú igényeinek minél teljesebb kiszolgálása érdekében. 21

1.2. A pályázói forrásigény regionális szintű összevetése A Dél-Dunántúl, bár az ország legkisebb lakosságszámú régiója, a beérkezett pályázatok számát tekintve, mely 2013 októberében megközelítette a 14 000 darabot, megelőzte a másik két dunántúli régiót. Ennek elsődleges oka a régió hátrányos helyzete következtében rendelkezésre álló nagyobb regionális OP-keret, mely pozitívan hatott a pályázati aktivitásra. Kilépve a Dunántúlról, országos kitekintésben megállapítható, hogy a legtöbb pályázat az Észak-Alföldről és Közép-Magyarországról került benyújtásra az ÚMFT és az ÚSZT pályázati rendszereibe. 5. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma régiónként Ha a lakosságszámmal súlyozzuk a beérkezett pályázatok számát, akkor a pályázati aktivitást tekintve a Dél-Dunántúl nem sokkal elmaradva Észak-Alföldtől és Észak- Magyarországtól az élvonalban, a harmadik helyen áll a régiók rangsorában. Ezer lakosra 14,94 beérkezett Dél-dunántúli projektet regisztráltak, közel kétszer annyit, mint Közép- Magyarországon. 6. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok 1 000 állandó lakosra jutó száma régiónként 22

Ha a benyújtott pályázatok számának régión belüli tématerületenkénti megoszlását vizsgáljuk, elmondható, hogy országosan és az egyes régiókban is a beérkezett projektek 80%-a két tématerület, a gazdaságfejlesztés és a humánfejlesztés között oszlott meg. Ennek oka, hogy ezen a két tématerületen megjelent pályázati konstrukciókban volt leginkább lehetőség nagyszámú, viszonylag kisösszegű projekt támogatására, illetve mindkét tématerületnél a szereplők széles köre juthatott támogatási forráshoz. 7. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma régiónként és tématerületenként A beérkezett pályázatok számát tekintve a fejlesztési tématerületek közül a Dél-Dunántúl a környezetfejlesztési pályázatok körében áll a régiók sorában az élvonalban (1 908 db pályázattal második az Észak-alföldi régiót követve), de az országon belüli kb. 10%-os súlyát meghaladóan részesültek a régió pályázatai a turizmus- a gazdaság- és a humánfejlesztés területén is. A településfejlesztésnél a régió csak 5%-kal részesedik, melynél kevesebb arány csak Nyugat- Dunántúlon és Közép-Dunántúlon mutatható ki. Az alacsony arány oka, hogy a régióban városi fókusszal a nagyobb, komplexebb fejlesztési ötletek kaptak teret, beleértve a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó projekteket is. Ezzel szemben Észak- Magyarországon a vidékfejlesztési programokat kiegészítő településfejlesztési pályázat is megjelent, melyre óriási tömegű pályázat érkezett be, ami jelentősen torzítja a tématerület pályázatainak regionális megoszlását. Az igényelt támogatási összeg tekintetében országos viszonylatban a Dél-Dunántúl az utolsó helyen áll a régiók rangsorában, ami pusztán a rendelkezésre álló forráskeretek régiók közötti arányával tekintve azt is, hogy az ágazati Operatív Programok forrásaiért folyó versenyben a régiók egyenlő eséllyel indulnak nem magyarázható. A kiemelt abszorpciós képességgel rendelkező Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországot leszámítva is csak fele akkora összegre érkezett támogatási igény a Dél-Dunántúlon, mint a sorban a Közép- Magyarországot követő Észak-alföldi régióban. 23

8. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege régiónként A fentieknél árnyaltabb képet kapunk, ha az egy főre jutó igényelt támogatást vizsgáljuk. Ez esetben régiónk Dél-Alföld és Észak-Alföld után a harmadik helyet foglalja el, mely a közép mezőnyt jelenti. 9. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás egy lakosra jutó összege régiónként A régiók sorában elért eredményeit tématerületenként vizsgálva az igényelt támogatás megoszlása tekintetében a régió súlyánál jelentősebb igényt tudott felmutatnia turizmusfejlesztés (15,75%-os részesedés), a településfejlesztés (13%) és a környezetfejlesztés (11,3%) terén. A humánfejlesztés területén a beérkezett igény a régió nagyságának megfelelő nagyságrendű volt. Ezzel szemben a gazdaságfejlesztés (8,79%) és a közlekedésfejlesztés (7,55%) területén a régió alulreprezentált. A gazdaságfejlesztés tekintetében az átlagos projektméret kisebb, mint az országos átlag jelezve, hogy elsősorban a mikró- és kisvállalkozások voltak jelen a pályázók között. A közlekedésfejlesztés területén, mivel ezek többsége kiemelt eljárásrendben került 24

támogatásra, különösen a KÖZOP felhívásai tekintetében az országos jelentőségű közlekedésfejlesztési projektek elkerülték a régiót. A közigazgatás-fejlesztés tekintetében nagyrészt központi, és ennek megfelelően a fővároshoz kötődő projektek kerültek finanszírozásra, melynek köszönhetően a vidéki térségek már igény szinten sem jelentek meg a pályázati rendszerben. Ha az igényelt támogatások régión belüli tématerületenkénti megoszlását vizsgáljuk, látható, hogy a benyújtott pályázatok darabszámának megoszlásától eltérően itt jóval kiegyenlítettebb a tématerületek részesedése. A régiók többségében közel azonos, de meghatározó súlyt képviselnek a humánfejlesztési és a környezetfejlesztési projekteken keresztül megfogalmazott támogatási forrásigények. Nagyobb szórás mutatkozik a gazdaságfejlesztési és a közlekedésfejlesztési területeken, de a megfogalmazott támogatási forrásigények még e területeken is számottevőek minden régióban. Észak-Magyarország mellett a Dél-dunántúli régióban aránylag jelentős súlyt képviselnek e mutató szempontjából a turisztikai pályázatok, míg a többi régióban a megfogalmazott pályázati igények viszonylag alacsony hányadát teszik ki azok. 10. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege régiónként és tématerületenként A programidőszak végéhez közeledve, 2013 októberében az Operatív Programok forrásaira beérkezett igény közel kétszerese (180%) volt a rendelkezésre álló, több mint 8 000 milliárd Ft keretösszegnek. Ez az adat annyiban torz és felülreprezentált, hogy egyes eljárásrendek esetében ugyanazon projektek többször is megjelenhettek a statisztikában, amennyiben azok első alkalommal nem kaptak támogatási döntést. Ez az oka annak is, hogy a legnagyobb túljelentkezés a KÖZOP esetében volt kimutatható (253%), annak ellenére, hogy ebben a programban kiemelt nagy állami beruházások kaphattak támogatás. 25

11. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett támogatás igények aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, operatív programonként Az egyes OP-k vonatkozásában megfogalmazott pályázói igény átlagosan 150-180% között alakult, melyben a DDOP 162%-os értékkel a középmezőnyben helyezkedik el. Ezt az átlagos nagyságrendet a KÖZOP mellett a DAOP haladta meg (185%), míg ez alatt van a TIOP (130%), az ÁROP (118%) és jellegéből fakadóan a végrehajtási operatív program (VOP). 12. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett támogatási igények aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, regionális operatív programonként Ha tématerületenként vizsgáljuk az igényeket, akkor a közlekedésfejlesztéshez hasonló nagyságú igénytúllépést mérhetünk a turizmusfejlesztés területén is, valamint kiemelkedik a gazdaságfejlesztésre beérkezett igények nagysága is. Ezzel szemben a településfejlesztésre beérkezett igények elmaradnak az említett tématerületeknél tapasztaltaktól, ami ugyancsak eljárásrendi okokkal magyarázható. 26

13. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett támogatás igények aránya a rendelkezésre álló kerethez képest, fejlesztési tématerületenként A DDOP prioritásai közül a legnagyobb túljelentkezés a turisztika területén (DDOP2), valamint a közlekedés- és környezetfejlesztés (DDOP5) esetén mutatkozik, de átlag feletti igény jelentkezett a gazdaságfejlesztésre is (DDOP1). Ezzel szemben a településfejlesztésnél megjelenő érték (79%) magyarázata, hogy a prioritás eljárásrendi sajátosságai okán (kétfordulós, illetve kiemelt eljárásrend) a beérkezett projektek támogatásban is részesültek, másrészt az önkormányzati projekteket érintő, közkiadás alapú pénzügyi elszámolás miatt a projektek önereje is az OP keretét csökkenti. Mindezek figyelembe vételével e fejlesztési tématerület esetén is közel 100%-os értéket kapunk. 14. ábra: A DDOP keretében beérkezett támogatási igények aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, fejlesztési tématerületenként 27

1.3. A kötelezettségvállalások regionális szintű jellemzése A Dél-Dunántúlon 7 180 projekt nyert támogatást, mely az ÚMFT és ÚSZT rendszereiben támogatott 62 687 projekt 11,5%-a. Ezzel a Dél-Dunántúl a régiók sorában Közép-Dunántúlt megelőzve az utolsó előtti helyen áll. Kiemelve a kimondottan az adott régió rendelkezésére álló forrásokat biztosító ROP-okat elmondható, hogy a DDOP vonatkozásában a beérkezett pályázatok 51,45%-a kapott támogatást, ami az országos átlagot meghaladó érték. Ebből a szempontból Nyugat-Dunántúl (56%) kimagasló szintet ért el, míg a legalacsonyabb támogatási arány Észak-Magyarországon (48,4%) volt. 15. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma régiónként A támogatott pályázatok számát a régiók lakossága tükrében vizsgálva elmondható, hogy a Dél-Alföld után a Dél-Dunántúlon jutott a legnagyobb számú projekt ezer állandó lakosra. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Dél-Dunántúlon az átlagos projektméret relatíve alacsony. 16. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok 1 000 lakosra jutó száma régiónként 28

A támogatott pályázatok számának tématerületi megoszlása tekintetében a régióban hasonló tématerületek emelhetőek ki, mint amit a beérkezett projektek számának vizsgálatakor tettünk, tehát ahol nagyszámú projekt érkezett be, ott nagyobb eséllyel több is kapott támogatást. Ennek megfelelően minden régióban arányaiban a legtöbb támogatott projekt a gazdaságfejlesztés tématerületen mutatható ki, amelyet a humánfejlesztés tématerület követ. Ha az adott tématerületen a régiók közti megoszlást nézzük megállapítható, hogy a régiók átlaga feletti részesedést mutatnak a Dél-Dunántúlon a turisztikai és környezetfejlesztés területén támogatott projektek. Míg a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés és a településfejlesztés átlag alatti támogatott darabszámmal rendelkezik. 17. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma régiónként és tématerületenként Az ÚMFT és ÚSZT rendszereiben megítélt támogatás a Dél-Dunántúlon összességében 571,5 milliárd forintot tesz ki, mely a legkisebb a régiók viszonylatában. Mindez az országosan megítélt támogatás mindössze 7%-át jelenti, amely elmarad a régió statisztikai mutatói alapján elvárható mértéktől, a Budapest miatt különleges státuszú Közép-Magyarországot követő Északalföldi régióban megítélt támogatás összegének kevesebb, mint felét adja. 18. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege régiónként 29

A Dél-dunántúli projektek átlagos nagysága (79,6 millió Ft) mindössze a 60%-át éri el az országos átlagnak és a legkisebb a régiók között. Tehát a régióban nagyobb számú kis költségvetésű projekt valósult meg, mint az ország többi területén, amit mutat a közlekedésfejlesztés területén kimutatható szerény részesedés is. A támogatási összeg aránya az igényelt támogatáshoz képest szintén a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, nem éri el a 48%-ot, míg az országos átlag 55%. 19. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás összegének aránya régiónként A régiók teljesítményét reálisabban összevethetővé tevő fajlagos értéket tekintve is elmondható, hogy a Dél-Dunántúlra jutott a legkevesebb megítélt támogatás, egy lakosra 612 ezer Ft támogatási összegben. Fajlagosan a legtöbb támogatás az Észak-Alföldre érkezett, mely érték 42%-kal magasabb, mint a Dél-Dunántúlon. Figyelembe véve, hogy a támogatott pályázatok számának fajlagos értéke a Dél-Dunántúlon a második legmagasabb értékű, ugyanakkor a megítélt támogatás szempontjából a régió e mutató tekintetében utolsó a sorban, jól láttatja, hogy a régióban a támogatott pályázatok körében is nagy számú, de relatíve alacsony támogatási összegű pályázat dominál. 20. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege régiónként 30

A megítélt támogatás nagyságát tekintve a Dél-Dunántúlon csak a településfejlesztés és a turizmusfejlesztés területén érzékelhető a régiók átlagát meghaladó, ill. megközelítő támogatási összeg. Mindkét tématerület forrásai decentralizáltan a regionális operatív programok keretében kerültek felhasználásra. Tématerületenként tekintve a régiók sorrendjét, a Dél-Dunántúlon arányaiban a legmagasabb megítélt támogatási összeg a településfejlesztés területén mutatható ki, melyhez hozzájárul a Pécs2010 EKF program megvalósítása. Ezzel együtt is Közép- és Észak- Magyarországra volumenében több forrás érkezett, mint a Dél-Dunántúlra. A legkisebb arányban a Közlekedésfejlesztés területén tudott érvényesülni a régió (4,65%), de a gazdaságfejlesztési forrásokból is szerény mértékben tudtak részesedni a régió szereplői (7,24%), ez utóbbi tématerületen a Dél-Dunántúl könyvelhette el a legkevesebb elnyert támogatási összeget. Régiónként az egyes tématerületek megoszlását az elnyert támogatások vonatkozásában érzékelhető, hogy a régiók több mint a felében a közlekedésfejlesztési pályázatok játszanak meghatározó szerepet, ugyanakkor a Dél-Dunántúlon e tématerület részesedése csekélyebb. Régiónkban a humánfejlesztés és a környezetfejlesztés tématerületek nagyobb súlya figyelhető meg. 21. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege régiónként és tématerületenként A megítélt támogatás a KÖZOP, az ÁROP és a GOP esetében már meghaladja a program keretösszegét. A rendelkezésre álló forráskeret lekötésében a TIOP van jelentősebben elmaradva, ahol mindössze a keret 80%-ára született támogatói döntés. 31

22. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, operatív programonként A ROP-ok mindegyike már a teljes 2007-13-as programozási ciklusra rendelkezésre álló keret több mint 90%-át lekötötte, a DDOP esetében ez az arány közel 92%-os. Itt szükséges megjegyezni, hogy a ROP-ok esetében a tényleges lekötés a közkiadás-alapú elszámolásra való áttérés miatt ennél magasabb. Az egyes ROP-ok között viszonylag kismértékű szórás mutatható ki, közülük az ÉAOP emelkedik ki 97,5%-os teljesítményével. 23. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, regionális operatív programonként Részletesebben megvizsgálva a DDOP prioritásait, ha a támogatási összeget viszonyítjuk a rendelkezésre álló forráskerethez, akkor látható, hogy a környezet- és közlekedésfejlesztés prioritás esetében a lekötött összeg meghaladja a keretösszeg 109%-át, míg a gazdaságfejlesztés 98%-on áll. Ugyanakkor a településfejlesztési-, a turisztikai és a humán közszolgáltatás fejlesztési prioritásnál 80-86%-os értékek mutatkoznak. Legalacsonyabb a lekötési arány a településfejlesztés tématerületet felölelő DDOP 4. prioritás esetében. 32

24. ábra: A DDOP keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, fejlesztési tématerületenként Ha valós képet akarunk kapni a tényleges lekötés mértékéről, akkor a közkiadás szintjét kell vizsgálnunk. Ezen az alapon a DDOP a keret 106%-áig lekötötte forrásait (246 Mrd Ft). E metodika alapján az egyes prioritások teljesítményei is jobb eredményt mutatnak: a gazdaságfejlesztés és a turizmus is 100% feletti lekötést jelez, a településfejlesztés pedig közelíti a 100%-ot. Tématerületenként vizsgálva a megítélt támogatás arányát a keretösszeghez, azt tapasztaljuk, hogy a közlekedésfejlesztés, a közigazgatás-fejlesztés és a gazdaságfejlesztés területén a megítélt támogatás már meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget, míg a humánfejlesztések esetén a lekötés 87,56%. 25. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás aránya a rendelkezésre álló forráskerethez képest, fejlesztési tématerületenként 33

1.4. A kifizetések állása regionális szinten A Dél-Dunántúlon 332 Mrd Ft támogatás került kifizetésre, mely a legkevesebb a régiók között, bár szükséges figyelembe venni, hogy a megítélt támogatási összeg is ebben a régióban a legalacsonyabb. Ugyanakkor elmondható, hogy a Dél-dunántúli régióban a leszerződött támogatás 63%-a már kifizetésre került, amely meghaladja az országos átlagot (54%), magasabb kifizetési arány csak Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon mutatható ki. 26. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt, leszerződött és kifizetett támogatás összege régiónként A kifizetések abszolút értékének megoszlása a régiókban tématerületenként nagyban függ a megítélt és leszerződött támogatás nagyságától, ezért a régióban ott tapasztalható nagyobb arányú kifizetés, ahol a megítélt támogatás is nagyobb arányú. A Dél-Dunántúlon kiemelkedik a Településfejlesztés téma területe, ahol is az országos összes kifizetés 21,58%-a realizálódott a régióban, amely elsősorban a Pécs2010 EKF projekteknek köszönhető. A többi tématerület esetében átlagos, vagy átlag alatti arány tapasztalható a Dél-Dunántúlon. Ki kell emelni, hogy a közlekedésfejlesztés témakörében kifizetett támogatás mindössze 3,7%-a érkezett a régióba. A Dél-Dunántúlt tekintve a turizmusfejlesztés témakörét leszámítva, minden területen átlag fölötti a kifizetési arány a leszerződött támogatási összeghez viszonyítva. A kifizetés lassabban halad a nagy infrastrukturális fejlesztéseket felölelő tématerületeknél. A kifizetési arány nagyságát tématerületenként a régióban az alábbi táblázat mutatja. Tématerület Dél-Dunántúl Országos átlag településfejlesztés 90,38% 75,00% közigazgatás-fejlesztés 77,55% 51,79% humánfejlesztés 68,69% 61,74% gazdaságfejlesztés 68,20% 65,33% közlekedésfejlesztés 59,90% 47,27% turizmusfejlesztés 54,54% 59,22% környezetfejlesztés 45,83% 41,79% 1. táblázat: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya régiónként és tématerületenként 34

Kimagasló a kifizetés szintje a településfejlesztési területen, míg a környezetfejlesztés esetén a leszerződött összeg több mint fele nem került még kifizetésre. Ha a ROP-ok szerepét részletesebben megvizsgáljuk, látható, hogy a regionális programok mindegyike esetében jelentősen előrébb tart a kifizetés, mint az ágazati programoknál (kivételt képez a végrehajtást segítő VOP). Míg a 6 konvergencia ROP átlagos kifizetési szintje meghaladja a 70%-ot, addig a GOP 10 százalékponttal marad el ettől. A KEOP kifizetési szintje 37%, a KÖZOP 43%-on áll. A fentiekből egyben az is kiolvasható, hogy a kifizetés tekintetében sereghajtó környezetfejlesztés tématerület elmaradása elsősorban az ágazati KEOP pályázatoknak tudható be. 27. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya operatív programonként A DDOP 74%-os kifizetési arányát az ágazati programelemeket is magában foglaló Közép-Magyarországi OP-t leszámítva csak a Nyugat-Dunántúli OP és a Dél-Alföldi OP haladja meg. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a konvergencia ROP-ok között a kifizetési ráták tekintetében közel nincs olyan szignifikáns eltérés, mint az ágazati operatív programok között. 28. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya regionális operatív programonként 35

2. Területi alapú, megyei statisztikák és az Operatív Programok megyei szintű forrásallokációjának elemzése 2.1. Megyei szintű összehasonlító elemzés 2.1.1. A pályázói forrásigény megyei szintű összevetése 2013. október 11-ig az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programok támogatási rendszereiben nyilvántartott felhívásokra országosan összesen 123 026 db pályázat került benyújtásra. A legtöbb pályázat Budapestről (12 920 db), a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (10 382 db) érkezett. Baranya megyéből az országos (megye) átlagnál (5 641 db) magasabb számú, mindösszesen 6 194 db pályázatot regisztráltak. Baranya pályázói aktivitását tekintve a régiós versenytársak -hoz viszonyítva jelentős előnyt tud felmutatni, Tolna megyéhez (2 999 db) képest több mint kétszeres benyújtott pályázatszám jellemző, de a Somogy megyeinél (4 763 db) is 30%-al magasabb érték mérhető. 29. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma megyénként A pályázati aktivitást fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy országos szinten a benyújtott pályázatok legnagyobb száma a gazdaságfejlesztés (58 255 db) és a humánfejlesztés (42 976 db) tématerületekhez köthető. Baranya megyében az arányok az országos jellemzőkhöz hasonlóan alakultak, legtöbb pályázat itt is a gazdaságfejlesztés (3 018 db) és a humánfejlesztés (2 035 db) tématerületekről érkezett, de nagyságrendjében meghatározó a környezetfejlesztési (764 db) témájú pályázatok száma is. Gazdaságfejlesztési tématerületen Baranya a megyék országos átlagánál (2 694 db) is jobb eredményt elérve, a megyék sorában a középső harmad élén foglal helyet. E tárgykörben a legtöbb pályázatot Bács-Kiskun és Csongrád megyék nyújtották be. Humánfejlesztési tématerületen Baranya szintén a megyék országos átlagánál (1 910 db) magasabb értéket elérve, a megyék sorában az első harmadban helyezkedik el. E tárgykörben a legtöbb pályázatot Borsod- Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék nyújtották be. A környezetfejlesztési pályázatok tekintetében Baranya már a megyék átlagát (578 db) jelentősebb mértékben meghaladó 36

számban nyújtott be pályázatot. Közigazgatás-fejlesztési pályázat Budapestet (424 db) és Pest megyét (118 db) leszámítva a többi fejlesztési területhez mérten minden megyében rendkívül alacsony számban került benyújtásra, Baranya megye (51 db) e tématerületen a megyék átlaga (39 db) felett tudott teljesíteni. Darabszámát tekintve Baranya megyéből közlekedésfejlesztést célzó pályázatokból is viszonylag kevés (80 db) érkezett be, a megyék átlaga e területen 123 db. A legaktívabb megyék Pest, Bács-Kiskun és Békés megyék. Relatíve alacsony Baranya megyében a településfejlesztés tématerületen beadott pályázatok száma (44 db) a megyék átlagához képest (108 db). Jobb a helyzet a turizmusfejlesztés tárgykörében benyújtott pályázatok kapcsán, itt Baranya megye a 198 db beadott pályázattal a megyék átlagánál (189 db) nagyobb aktivitást mutatott. 30. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma megyénként és tématerületenként 37

Ha fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve nézzük a megyék pályázati aktivitását, elmondható, hogy a közel 20 db beadott pályázattal Baranya megye az átlag felett teljesítő megyék között foglal helyet (a megyék országos átlaga 14 db), a régióba tartozó szomszédos megyék közül mind Somogy (15,07 db), mind Tolna (13,09 db) megyét megelőzve. 31. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok 1 000 lakosra jutó száma megyénként Azon túl, hogy a pályázói igények fejlesztési irányokhoz, célterületekhez igazított vizsgálatának egyik legfontosabb alapját a projektek száma jelenti, szükséges kitekintést adni a megfogalmazódott támogatási igény összegére vonatkozó mutatószámokra is. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programok keretében a benyújtott pályázatokban országosan összesen 14 838 Mrd Ft támogatási igény került megfogalmazásra. A legmagasabb pályázati igény összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával Budapestről érkezett (2 455 Mrd Ft), ezt kivéve a megyék sorát Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyék vezetik. Baranya megye a megyék átlagával (523 Mrd Ft) szinte teljesen megegyező összegre nyújtott be támogatási igényt összesen 523,8 Mrd Ft értékben, a régióbeli megyék sorában ezzel a legmagasabb összeget érve el. 32. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege megyénként 38

A fejlesztési tématerületek közül országos szinten messze a legnagyobb támogatási igény a közlekedésfejlesztési pályázatok révén fogalmazódott meg, összesen több mint 5 330 Mrd Ft összegben. Ezt követik a humánfejlesztések és a környezetfejlesztési projektek. Baranya megyében az arányok jelentősen eltérnek az országos jellemzőktől, itt a legmagasabb támogatási igény a humánfejlesztés terén jelent meg (161,6 Mrd Ft), ezt követik a környezetfejlesztési (117,4 Mrd Ft) majd a gazdaságfejlesztési (101,1 Mrd Ft) területek. Baranyában közlekedésfejlesztési projektekre aránylag kevesebb támogatási igény (65,9 Mrd Ft) érkezett be. A fentiekből is jól látható, hogy Baranya megyében a humán- és a környezetfejlesztés tématerületeken mért beérkezett darabszám jól korrelál a tématerületek benyújtott támogatási igény alapján felállított sorrendjével, azaz e tématerületeken nagy számban nyújtottak be pályázatot, és azok általában magas támogatási összegű projektek sokaságából álltak. A gazdaságfejlesztés területén benyújtott pályázatok esetében már eltérő kapcsolat mutatható ki, e területen jellemzően nagyszámú, de relatíve alacsonyabb támogatási igényű pályázatról beszélhetünk (mely automatikusan nem jelenti a projekt összköltség átlagosan alacsonyabb értékét a fenti tématerületektől jellemzően alacsonyabb támogatási intenzitás okán). 33. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege megyénként és tématerületenként 39

A támogatási igény szempontjából a gazdaságfejlesztés területén Baranya a megyék országos átlagával (101,4 Mrd Ft) megegyező értéket mutat, fele arányban lemaradva ugyanakkor a legtöbb támogatási igényt benyújtó Csongrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék mögött. A humánfejlesztési projektek körében Baranya a megyék átlagát (117,1 Mrd Ft) meghaladó támogatási igényt nyújtott be, közel két harmada összeget, mint a sor élén álló Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék. A környezetfejlesztési, valamint a turizmusfejlesztési pályázatok terén is a gazdaságfejlesztéshez hasonló kép bontakozik ki, azaz Baranya megye itt is a megyék átlaga (123 Mrd Ft, ill. 37,8 Mrd Ft) közelében teljesít. Közlekedésfejlesztés terén tapasztalható szembetűnő lemaradás a megyék átlagához (128,5 Mrd Ft) képest, a benyújtott támogatási igény alig haladja meg annak felét. A régiót alkotó szomszédos megyék közül Somogyhoz mérten mutatható ki elmaradás e tématerületen. A településfejlesztési pályázatok terén Baranya megye a megfogalmazott több mint 31 Mrd Ft-os támogatási igénnyel különösen eredményesnek mondható a megyék átlagához (14,4 Mrd Ft) képest. Sőt kijelenthető, hogy e tématerületen a megyék sorában Budapestet leszámítva a második helyen szerepel. Megjegyzendő, hogy Baranya megye túlsúlya e tekintetben elsősorban a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz köthető kiemelt projektek különösen nagy összegű támogatási igényének tudható be. Az abszolút értékek mellett az egy állandó lakosra vetített benyújtott támogatási igény megyei összevetése is beszédes lehet. Ez az összeg Baranya megyében közel 1,35 MFt, amely a megyék átlagánál (1,25 MFt) magasabb érték. Elmondható, hogy a megye a régióban legmagasabb lélekszáma ellenére a Dél-dunántúli régió három megyéje közül a második helyen szerepel, nem sokkal elmaradva a ritkábban lakott Somogy megye mögött. 34. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás egy lakosra jutó összege megyénként 40

2.1.2. A kötelezettségvállalások megyei szintű jellemzése A pályázói aktivitás előző fejezetben vizsgált mutatóihoz hasonlóan hangsúlyos terület a pályázói sikeresség meghatározásához szükséges mutatók elemzése, ennek keretében különösen a támogatott pályázatok számára vonatkozó adatok, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálata szempontjából a megítélt támogatások összegének elemzése bír nagy szereppel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében 2013.10.11-ig országosan összesen 62 687 db pályázat került támogatásra. A legtöbb pályázat Budapestről (6 423 db), a főváros kivételével a megyéket tekintve Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből (5 103 db) kapott pozitív támogató döntést. Baranya megyében (3 167 db) a megyék országos átlagát (2 899 db) meghaladó mértékű a támogatott pályázatok száma. A Déldunántúli régió megyéi közül Baranya megyében került támogatásra a legtöbb pályázat, Tolnában ennek csak közel fele, de Somogyban is alig kétharmad annyi pályázat kapott támogatást. 35. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma megyénként A támogatott projekteket fejlesztési tématerületenként vizsgálva megállapítható, hogy országos szinten azok legnagyobb száma a gazdaságfejlesztés (34 474 db) és a humánfejlesztés (18 504 db) tématerületekhez köthető. Egy nagyságrenddel magasabb e tématerületeken támogatott projektek száma, mint a településfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, vagy a turizmusfejlesztés területeken. Baranya megyében az arányok az országos jellemzőkhöz hasonlóan alakultak, legtöbb pályázat itt is a gazdaságfejlesztés (1 846 db) és a humánfejlesztés (857 db) tématerületen került támogatásra. A megyék sorrendjében a gazdaságfejlesztési pályázatok vonatkozásában Baranya a megyék átlagánál (1 615 db) jobban teljesített a támogatott projektek számát tekintve, a legtöbb támogatott projekttel rendelkező Bács-Kiskun és Csongrád megyéktől is csak mintegy 30%-kal lemaradva. A gazdaságfejlesztéshez hasonlóan a humánfejlesztés területen támogatott projektek száma is a megyék átlaga (823 db) feletti Baranyában. A környezetfejlesztési (275 db, az átlag 263 db), valamint a turizmusfejlesztési (70 db, az átlag 63 db) tématerületen is hasonló pozíciót foglal 41

el a megye. Mind a közlekedésfejlesztés, mind a településfejlesztés területén azonban kisebb elmaradás tapasztalható a megyék átlagához képest. Elmondható tehát, hogy azokon a fejlesztési területeken, amelyek a legnépszerűbbnek számítottak mind a benyújtott, mind a támogatott pályázatok volumenét tekintve (gazdaságfejlesztés és humánfejlesztés) Baranya megye az országos átlag felett szerepelt, ugyanakkor az összességében valamivel kevesebb igénnyel jellemezhető, de még mindig nagy jelentőségű tématerületen, nevezetesen a közlekedésfejlesztés tárgykörben, a megye az országos átlaghoz viszonyítva kismértékben elmaradva teljesített a támogatott pályázatok számát tekintve. 36. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma megyénként és tématerületenként A támogatott pályázatok számát fajlagosan, 1 000 állandó lakosra vetítve elmondható, hogy Baranya 8,14 db pályázattal a megyék átlagát (7,03) meghaladva teljesített, ezzel a régió megyéi között az első helyre került. 42

37. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok 1 000 lakosra jutó száma megyén A megyei projektgazdáinak, pályázatíróinak sikerességéről (bár itt figyelembe kell venni a rendelkezésre álló forráskeretek nagyságát, mint meghatározó tényezőt), de még inkább a következő programozási időszakban várható, a jelenlegi támogatási ciklusban kielégítésre nem került pályázói igényekről ad jó közelítésben képet, ha megvizsgáljuk a benyújtott és támogatott pályázatok számának arányát. Megállapítható, hogy Baranya megyében az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében összességében 6 194 db pályázat került benyújtásra, ebből 3 167 db kapott támogatást, a sikerességi arány ezek alapján 51,13%, ami a megyék átlagával (51,54%) megegyező értéknek mondható. A benyújtott pályázatokhoz viszonyítva a legmagasabb arányban Vas (58,79%) és Győr-Moson-Sopron (56,81%) megyékben kerültek támogatásra projektek. 38. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott és támogatott pályázatok számának aránya megyénként 43

A fenti adat egyben azt is jelzi, hogy Baranya megyében jelenleg van 3 027 db olyan pályázati szinten előkészített projekt, amely a 2014-20-as időszak során potenciális pályázati igényként jelenhet meg illeszkedő pályázati kiírások rendelkezésre állása esetén. A megyében a benyújtott pályázatok legnagyobb arányban a településfejlesztés tématerületen kerültek támogatásra (75%), de közlekedésfejlesztési (62,5%) és gazdaságfejlesztési (61,17%) projektek is magas arányban jutottak támogatáshoz. A támogatott pályázatok legalacsonyabb aránya a turizmusfejlesztés (35,35%), valamint a környezetfejlesztés (35,99%) területén mutathatók ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében 2013.10.11-ig országosan összesen 62 687 db támogatott pályázat egyben mintegy 8 200 Mrd Ft támogatási összeg megítélését jelentette. Baranya megyében az összes megítélt támogatás összege 253 Mrd Ft, amely a megyék Budapest nélkül számított átlagától (283 Mrd Ft) alig marad el. A legtöbb támogatás összhangban a benyújtott pályázatok darabszámával Budapesten került megítélésre (1 929 Mrd Ft), ezt kivéve a megyék sorát Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vezetik. A Dél-dunántúli megyék közül Baranyába érkezett a legtöbb támogatás, azt Somogy követi, míg Tolna a harmadik helyre szorult vissza. 39. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege megyénként Fejlesztési tématerületenként vizsgálva a megítélt támogatások eloszlását elmondható, hogy országosan a legtöbb támogatás, mintegy 2 554 Mrd Ft a közlekedésfejlesztési projektekre került megítélésre, ezt követik a humánfejlesztési projektek 1 811 Mrd Ft összeggel, de jelentős támogatási összeg került megítélésre környezetfejlesztési és a gazdaságfejlesztési projektekre is. Baranya megyében az arányok eltérnek az országos átlagtól annyiban, hogy itt a legtöbb támogatás nem a közlekedésfejlesztési projektekre, hanem a humánfejlesztési (80,7 Mrd Ft) pályázatokra került megítélésre, sőt a közlekedésfejlesztést (25,9 Mrd Ft) megelőzi a sorban a környezetfejlesztésre (50,4 Mrd Ft) és a gazdaságfejlesztésre (45,9 Mrd Ft) megítélt támogatási összeg is. A megyéket összevetve megállapítható, hogy gazdaságfejlesztés tématerületen a legtöbb támogatás kiugróan az átlag felett Csongrád (116,9 Mrd Ft) és Borsod-Abaúj-Zemplén (106,7 Mrd Ft) megyékben került megítélésre. Baranya kevéssel a megyék átlaga (56,1 Mrd Ft) alatti 44

támogatási összeget tudhat magáénak e tématerületen. Humánfejlesztés témában a legtöbb támogatás Borsod-Abaúj-Zemplén (131,8 Mrd Ft) és Hajdú-Bihar (106,7 Mrd Ft) megyékbe jutott, Baranya e tématerületen a megyék átlagát (59,7 Mrd Ft) jelentősen meghaladó értéket mutatott fel. Szintén a megyék átlagát meghaladó összegű támogatás érkezett Baranyába a turisztikai pályázatok keretében. E területen Baranya megye Somoggyal együtt a megyék sorában az első harmadban foglal helyet. A Baranya megyébe áramlott megítélt támogatás összege jelentősebb mértékben a közlekedésfejlesztés (átlag 67,2 Mrd Ft) valamint a környezetfejlesztés (átlag 74,4 Mrd Ft) tématerületeken marad el a megyék átlagától. Baranya megye a településfejlesztési pályázatokra megítélt támogatások tekintetében a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó támogatott kiemelt projektjei révén speciális helyet foglal el a megyék sorában: a megyék átlagát közel háromszorosan meghaladó támogatási összeggel, Budapestet leszámítva első a megyék között. 40. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege megyénként és tématerületenként 45

A fajlagos eredményeket, azaz az egy állandó lakosra vetített megítélt támogatást tekintve elmondható, hogy Baranya (650 ezer Ft) a megyék átlagát (663 ezer Ft) közelítő eredményt mutathat fel, a régió másik két megyéje közül Somogytól kis mértékben lemaradva, de jelentős mértékben megelőzve Tolna megyét. 41. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege megyénként Az igényelt és megítélt támogatás összegeinek arányából jó becslést lehet arra vonatkozóan adni, hogy a következő programozási ciklus során az egyes OP-k tervezése során minimálisan milyen, már most biztosnak tűnő forrásigénnyel lehet számolni. Baranya megyében az igényelt és megítélt támogatás tükrében mért sikerességi arány 48,32%, ami a megyék átlagánál (52,84%) valamivel gyengébb teljesítményt tükröz, a Dél-dunántúli régió másik két megyéje közül megelőzve Somogyot, de kissé lemaradva Tolnától. E mutatót vizsgálva a legsikeresebb megyék Hajdú-Bihar (67,16%) és Fejér (61,33%) voltak. 42. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás összegének aránya megyénként 46

Baranya megyében a fenti számok alapján elmondható, hogy összességében több mint 270 Mrd Ft olyan támogatási forrás igény fogalmazódott meg, amely a 2007-13-as időszakban nem került támogatásra, így ennek jelentős részével (amelyek mögött tartalmában az új programokhoz illeszkedő projektek lesznek) várhatóan számolni kell a 2014-20-as időszak programjainak tervezése során. Látható az is, hogy Baranya megyében az egyes fejlesztési tématerületek közül az igényekhez képest a legtöbb támogatás messze a településfejlesztési projektek esetében került megítélésre (100%), bár itt a sikeresség feltételezhető oka a célzott önkormányzati körnek szóló pályázati kiírások, ill. kiemelt projekt eljárásrend alkalmazásának dominanciája. A településfejlesztésen kívül az összes többi tématerület esetében az igényelt támogatásokhoz képest a megítélt támogatási összeg aránya 50% alatt marad. A fentiek közül is a turisztikai pályázatok körében a legkisebb az eredményességi mutató értéke, ahol a vizsgált érték alig érte el a 36%-ot. 2.1.3. A kifizetések állásának megyei szintű elemzése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében 2013.10.11-ig országosan összesen 4 210 Mrd Ft támogatás került kifizetésre. Mindebből a kifizetett támogatási összegből Baranya megyére 163,5 Mrd Ft jutott, ez a megyékre jutó átlagos kifizetéseket (158,3 Mrd Ft) meghaladó összeg. A megyék közül a legnagyobb összegű kifizetéssel Csongrád (296 Mrd Ft) és Hajdú-Bihar (287,6 Mrd Ft) megyék rendelkeznek. A Dél-dunántúli régió megyéi közül a sort Baranya vezeti, azt követően Somogyban történt a második legtöbb kifizetés, míg Tolna megye a harmadik helyet foglalja el. 43. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege megyénként Az egyes fejlesztési tématerületekre eső kifizetéseket tekintve elmondható, hogy országosan a legnagyobb összegű kifizetés a közlekedésfejlesztési (1 222 Mrd Ft) projektek esetében történt, de közel azonos összegű kifizetés tapasztalható a humánfejlesztés (1 091 Mrd Ft) tématerületen is. Baranya megyét tekintve a kifizetésekben élen járó tématerületek vonatkozásában a sorrend eltérő, itt a legtöbb kifizetés a humánfejlesztés (47,8 Mrd Ft) területén 47

történt és ezt követik a gazdaságfejlesztési (32,1 Mrd Ft) projektek kifizetései. Ez utóbbitól volumenében alig maradnak el a településfejlesztési tématerület kifizetései (31,2 Mrd Ft), míg a közlekedésfejlesztési projektek kifizetései ezeknél lényegesen kevesebb összeget tesznek ki (15,8 Mrd Ft). Gazdaságfejlesztés tématerületen a megyék rangsorában Baranya a középmezőnyben foglal helyet, a megyék átlagát (31,75 Mrd Ft) kis mértékben meghaladva. E területen Borsod- Abaúj-Zemplén és Csongrád megyékben történt a legtöbb kifizetés. A gazdaságfejlesztéshez hasonlóan Baranya megyében a közlekedésfejlesztést leszámítva a többi tématerületen is a megyék átlagával megegyező, vagy azt meghaladó kifizetés történt. Szükséges kiemelni, hogy a megyék átlagát (7,9 Mrd Ft) kiugró arányaiban meghaladó összegű kifizetések realizálódtak a településfejlesztési projektek kapcsán. Az átlagtól való legnagyobb negatív eltérés ugyanakkor a közlekedésfejlesztés tématerületen tapasztalható, ahol a megyék átlagának alig egyharmadát elérő összegű támogatás került kifizetésre. 44. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege megyénként és tématerületenként 48

Fajlagosan, egy állandó lakosra vetítve a támogatás-kifizetési eredményeket elmondható, hogy Baranyában (420 462 Ft) ez az érték felülmúlja a megyék átlagát (369 398 Ft). A régió megyéit tekintve ez az összeg Baranya megyében a legmagasabb, melyet Somogy megye (349 442 Ft), végül Tolna megye (254 559 Ft) követ. Országosan az egy állandó lakosra jutó kifizetés összege az átlagot jóval meghaladó mértékben Csongrád (706 103 Ft) megyében a legmagasabb. 45. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás egy lakosra jutó összege megyénként A projektek és egyben a programszinten mérhető pénzügyi előrehaladás egyik jellemző mutatója a leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya. Baranya megyében ez az arány 68,88%, amely szignifikánsan meghaladja a megyék átlagát (59,09%). Baranyában tehát a teljes szerződésállománynak valamivel több mint két harmada már kifizetésre került és ezzel a megyék közül Baranya (68,9%) az első helyen áll, ezt követve Fejér (67,7%) és Győr-Moson-Sopron (67,54%) megyékben a legmagasabb a kifizetési arány. 46. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás aránya a Dél-dunántúli régió megyéiben fejlesztési tématerületenként 49

Fejlesztési tématerületenként megvizsgálva a kifizetési arányt, megállapítható, hogy Baranya megyében az a településfejlesztési projektek esetében (96,56%) a legmagasabb, ez a kiugróan magas arány főként a tématerületen jelentős támogatási összeggel megjelenő pécsi EKF projektekre vezethető vissza. A településfejlesztést követően a második legjobb kifizetési arány Baranyában a gazdaságfejlesztési tématerületen (75,18%) mérhető, relatíve nagyobb elmaradás pedig a turizmusfejlesztési projektek esetében (53,71%) tapasztalható. Gazdaságfejlesztés terén kifizetési arányban Baranya a régió másik két megyéjét megelőzte, míg a turizmusfejlesztési projektek kapcsán a régióbeli társmegyék közül Somogynál alacsonyabb, de Tolna megyénél magasabb arányt ért el. Szükséges megemlíteni, hogy nincs olyan tématerület, ahol Baranya megyében a kifizetési arány ne haladná meg legalább az 50%-os értéket. 50

2.2. A megyére vonatkozó, a 2014-20-as programozást segítő, a megye fejlesztési igényeit megalapozó specifikus elemzések 2.2.1. A 2007-13-as időszakban Baranya megyében benyújtott, ill. támogatott projektek és a megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek vizsgálata Mind a megye területfejlesztési koncepciójának tervezése során, mind az annak figyelembevételével készülő EU-s támogatási programok, különösen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) támogatási konstrukcióinak kialakítása és forrástervezése kapcsán fontos kiinduló pontként szolgálhatnak a megye 2007-13-as EU-s programozási ciklusban nyújtott teljesítményére, illetve a megyében megfogalmazott és a pályázati rendszer keretében felszínre került fejlesztési igényekre vonatkozó adatok. A fejlesztési igények volumenének tématerületenkénti megoszlása jó alapot adhat a megyei fejlesztési koncepció, illetve program prioritásrendszerében a hangsúlyok kialakítására. A benyújtott, de nem támogatott projektek darabszáma, illetve az azok keretében megfogalmazott támogatási forrásigény nagysága hasznos segítséget adhat a 2014-20-as OP-k pályázati kiírásai forráskeretének valós igényekhez igazított kialakításában. Baranya megyének a 2014-től induló programozási időszakra is szóló középtávú fejlesztési irányait a megyei területfejlesztési koncepció fekteti le annak célrendszerén keresztül. A koncepció három átfogó célt, valamint hét specifikus célt határoz meg. A három átfogó cél: Értékteremtő foglalkoztatást biztosító gazdaság kialakítása; Egészséges és megújuló társadalom; Természet- és energiatudatos megye. Az átfogó célok elérését tehát elsősorban a gazdaság foglalkoztatás bővítést segítő szerepvállalásának erősítésével, valamint az emberi életminőség és a környezet minőségének javításával foglalkozó fejlesztések szolgálják. A koncepció keretében megfogalmazott specifikus célok: Helyi gazdaságfejlesztés; Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése; Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés; Társadalmi felzárkózás elősegítése; Stratégiai erőforrások fenntartható használata; Elérhetőség és mobilitás javítása; Nagytérségi csomóponttá válás. 51

A megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott tematikus fókuszok elsősorban a gazdaságfejlesztésre és az azt segítő logisztikai, erőforrás gazdálkodási (ideértve az emberi erőforrást is) fejlesztésekre, valamint a társadalom számára megfelelő életkörülmények biztosítását szolgáló fejlesztésekre helyeződnek. Azt, hogy a megyének a jövőre vonatkozó fejlesztési irányai mennyiben feleltethetőek meg a jelenlegi programozási ciklusban tapasztalt fejlesztési igényeknek, elsősorban az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott pályázatok számának fejlesztési tématerületenkénti megoszlása mutatja. Természetesen itt hangsúlyozni kell, hogy a fejlesztési koncepcióban rögzített fejlesztési célok, irányok teljes körének alátámasztása a jelenlegi EU-s támogatási programok eredményein keresztül teljeskörűen nem tehető meg a támogatási programok adta fejlesztési területek relatív behatároltsága okán. Annak tervezésében azonban segíthet, hogy a koncepció adott céljaihoz igazodó egyes támogatási programterületek milyen súllyal jelentek meg a megye szereplőinek fejlesztési elképzelései közt illetőleg, hogy a koncepció mely céljai, fejlesztési irányai azok, ahol a korábbi programban tapasztalt alulfókuszáltság miatt jelentősebb projektfejlesztési, projekt előkészítési tevékenység elvégzése válhat szükségessé. Baranya megyében legnagyobb számban a gazdaságfejlesztés tématerületről érkezett be pályázat, az összes benyújtott pályázat közel 49%-a. Ezt követő legtöbb projekt a humánfejlesztés területén fogalmazódott meg, az összes pályázat majdnem egyharmada. Viszonylag jelentős arányt képviselnek még a környezetfejlesztési pályázatok 12%-os részesedéssel, melyek zömében környezetvédelmi kommunális infrastrukturális és energiahatékonysági beruházásokat takarnak. A többi tématerület részesedése lényegesen egy nagyságrenddel alacsonyabb, így például a megyei koncepcióban a gazdaságfejlesztési cél elérésében viszonylag jelentős súllyal tervezett turisztikai potenciál erősítését szolgáló fejlesztések részesedése alig haladja meg a 3%-ot. Rendkívül alacsony a benyújtott településfejlesztési projektek aránya is (0,7%), de ebből a majdani településfejlesztési igényekre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mivel a DDOP keretében meghirdetett településfejlesztési felhívások többségére csak célzott körben városi rangú teleülések pályázhattak. 47. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott pályázatok száma Baranya megyében, tématerületenként 52

Ha a benyújtott pályázatok, mint megfogalmazott fejlesztési igények mellé rendeljük a támogatott pályázatokra vonatkozó adatokat amelyek az OP-k keretében rendelkezésre álló forráskeretek által erősen determináltak láthatóvá válnak a megyében az adott tématerületen megfogalmazott, de a 2007-13-as programozási időszak során ki nem elégített fejlesztési igények. A megyében összesen 3 027 db olyan benyújtott tehát előkészített, kidolgozott fejlesztési elképzelést jelentő pályázat van, amely nem jutott támogatáshoz, így fejlesztési igényként továbbra is megjelenhet. A 2014-20-as programozási időszakra ilyen értelemben előkészített projektek legnagyobb arányban ahogy az a benyújtott pályázatok számosságának tématerületenkénti megoszlásából is sejthető - a humánfejlesztés, valamint a gazdaságfejlesztés tématerületeken jelennek meg, az összes még nem támogatott fejlesztési projektnek előbbi több mint 38,9%-át, utóbbi 38,7%-át képviselve. A fentiekhez képest jóval kisebb arányt (16,15%) képviselnek a környezetfejlesztési projektek is a nem támogatott pályázatok körében. Számosságát tekintve a legkevesebb eddig még nem támogatott fejlesztési elképzelés a településfejlesztés, a közigazgatás-fejlesztés, valamint a közlekedésfejlesztés tématerületeken mutatkozik. 48. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében elutasított pályázatok száma Baranya megyében, tématerületenként Összevetve a megye fejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok rendszerével, amennyiben a célok között a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint az elérhetőség javítása, illetve a csomóponttá válás okán a közlekedési hálózat fejlesztése fókuszáltan megjelenik, akkor e tématerületen különös figyelmet kell fordítani a megfelelő színvonalú új fejlesztési projektek felkutatására (illetve inicializálására) és a kapcsolódó projektfejlesztési feladatok hatékony ellátására. Ha operatív programok szerinti bontásban is megvizsgáljuk a benyújtott, valamint a támogatást nem nyert pályázatok megoszlását, akkor elmondható, hogy a legtöbb pályázat a GOP felhívásaira érkezett be, az összes benyújtott pályázat 44,9%-a, hasonlóan a nem támogatott pályázatok aránya is ezen OP esetén a legmagasabb (35,5%). A GOP-ot követő második legnépszerűbb OP a TÁMOP volt, a beérkezett pályázatok 27,8%-ával, amit a Dél-dunántúli OPra, mint régió specifikus területfejlesztési OP-ra beadott pályázatok követnek 14,8%-kal. A nem támogatott pályázatok arányának megoszlása e körben is jól követi a fenti arányokat (TÁMOP 33,5%, DDOP 15,7%). 53

49. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott és elutasított pályázatok száma Baranya megyében, operatív programonként A Dél-dunántúli Operatív Program pályázati felhívásaira benyújtott projektek megoszlását mélyebben vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés a gazdaságfejlesztési tárgyú felhívásokat (DDOP 1. városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése című prioritás) kísérte, a pályázatok kevéssel több, mint egynegyede e területre érkezett. A gazdaságfejlesztési pályázatokat követve második legtöbb pályázat a DDOP 2. prioritás turisztikai felhívásaira került benyújtásra (az összes beadott pályázat 22%-a). Közel azonos arányt képviselve 21%-kal a DDOP 5. prioritása, azon belül is a környezetfejlesztési kiírások állnak a 3. helyen. Megemlítendő még, hogy 18,6%-kal a DDOP 3. prioritás humán infrastruktúrafejlesztési felhívásai is relatíve magas arányt képviselnek. Az operatív programok teljes spektrumára prioritás szintű adatok a rangsorolás elvégzéséhez a támogatott projektek vonatkozásában állnak rendelkezésre (a benyújtott, de elutasított pályázatokra vonatkozóan az adatgazda NFÜ nem bocsájtott rendelkezésre az elemzés jelen fázisához szükséges adattartalmat). Ezek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legtöbb pályázat (1 423 db, az összes támogatott pályázat több mint 48,5%-a) a többi OP prioritást egy nagyságrenddel meghaladva a GOP 2., a vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritás keretében került támogatásra Baranya megyében. Az ezt követő három legnagyobb esetszámú prioritás melyek az összes támogatott pályázat 6-6%-át foglalják magukban a GOP 1. K+F és innováció a versenyképességért nevű prioritása (182 db), a TÁMOP-3. minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek című prioritása (180 db), valamint a TÁMOP-2., alkalmazkodóképesség javítása nevű prioritása (178 db). 54

50. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Baranya megyében a legnagyobb esetszámot képviselő tématerületekre OP prioritások szerint Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével vizsgálható a megyei fejlesztési koncepció stratégiai céljaihoz való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt (1 824 db) a fejlesztési koncepció 2. tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése című specifikus céljához illeszthető. Ezt követi az 1. helyi gazdaságfejlesztés című specifikus cél, melyhez volumenében az előzőhöz hasonló 1 631 db támogatott pályázat illeszthető. Szintén nagyszámú támogatott projekttel támasztható alá a koncepció 3., a piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés (699 db), valamint 4., a Társadalmi felzárkózás elősegítése (723 db) című specifikus célja is. A 2007-13-as programozási ciklus OP prioritásai keretében támogatott pályázatok számán keresztül legkisebb mértékben a koncepció 6., az elérhetőség és mobilitás javítása (110 db), valamint a 7., a nagytérségi csomóponttá válás (131 db) című stratégiai célja támasztható alá. 55

OP tényadatok A megyei területfejlesztési koncepció specifikus céljai OP prioritás Támogatott projektek száma Helyi gazdaságfejlesztés Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás GOP-2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése GOP-1. K+F és innováció a versenyképességért TÁMOP-3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 1 423 182 180 TÁMOP-2. Alkalmazkodóképesség javítása 178 DDOP-1. Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése TÁMOP-5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP-6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés DDOP-5. Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 139 114 105 104 DDOP-3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 64 DDOP-2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban KEOP-4. Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 62 57 KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás 51 TIOP-1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 39 TÁMOP-4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében KEOP-7. Projekt Előkészítés Prioritás 31 ÁROP-1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés TÁMOP-1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése 32 28 27 56

OP tényadatok A megyei területfejlesztési koncepció specifikus céljai OP prioritás Támogatott projektek száma Helyi gazdaságfejlesztés Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás DDOP-4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 21 KEOP-5. Hatékony energia-felhasználás 19 GOP-3. A modern üzleti környezet elősegítése TIOP-3. A munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 18 14 KEOP-1. Egészséges tiszta települések 8 KEOP-2. Vizeink jó kezelése 8 KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése 8 TIOP-2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése DDOP-6. Technikai segítségnyújtás 3 8 KÖZOP-3. Térségi elérhetőség javítása 2 KÖZOP-4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúráj KÖZOP-5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése ÁROP-2. Az emberi erőforrás minőségének javítása VOP-2. A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer 2 2 1 1 A fejlesztési koncepció specifikus célt támogató projektszám: 1 631 1 824 699 723 255 110 131 2. táblázat: Az egyes OP prioritások keretében támogatott pályázatok illeszkedése a megyei területfejlesztési koncepció specifikus céljaihoz 57

Tekintettel arra, hogy a megyei fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokhoz illeszkedő fejlesztési projektek többségükben a 2014-20-as EU-s támogatási programok keretében nyújtott támogatások igénybevételével valósíthatóak meg leghatékonyabban, beszédes lehet e helyen rövid kitekintésben megvizsgálni a megye eddigi pályázati eredményeit az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez való illeszkedés szempontjából. Az EU 2020 stratégia által felvázolt célállapot kulcselemei, melyek célértékét 2020-ra az EU el kívánja érni az alábbiakban határozhatóak meg: meg: A 20 64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie (Magyarország vállalása 75%); Az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani. (Magyarország vállalása 1,8%); Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, Magyarország vállalása 10% és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel Magyarország vállalása 30,3%; Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését). Magyarország vállalásai: CO2 kibocsátás csökkentése 10%-kal, megújuló energia arányának növelése 14,65%-kal, energia hatékonyság növelése, energia fogyasztás csökkentése 2,96 millió tonna; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Magyarország vállalása 450 000 fő. A célok hatékony elérése érdekében az Európa 2020 stratégia három prioritást fogalmaz Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, még inkább környezetbarát és még versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az EU 2020 stratégia megvalósításának érdekében 11 tematikus célkitűzés került kijelölésre: A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; A karbon szegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban; Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása; 58

A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén; Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. Jól láthatóan a tematikus célkitűzések alapvetően három beavatkozási csoportra fókuszálnak, nevezetesen a vállalkozások és az üzleti környezet fejlesztésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő beavatkozásokra, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok csökkentését, a társadalom fejlődését szolgáló intézkedésekre. Az OP-k rendszerének prioritásait a támogatott pályázatok darabszáma alapján sorba rendezve egy mátrix segítségével a fejlesztési koncepciónál alkalmazottakhoz hasonlóan vizsgálható az EU 2020 tematikus célkitűzéseihez való illeszkedés. A legnagyobb számú támogatott projekt (2 002 db) az EU 2020 3., a KKV-k versenyképességének javítását előirányzó tematikus célkitűzéshez illeszthető. A második legtöbb pályázat (1 762 db) az 1., a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése című tematikus célkitűzéshez kapcsolható. A fentiek mellett nagyszámú projekt (684, ill. 387 db) illeszkedik még a 9., a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem, valamint a 8., a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása című tematikus célokhoz. Az EU 2020 tematikus célok közül a jelenlegi programozási ciklusban támogatott pályázatok tükrében legkisebb mértékű alátámasztottság (110 db) a 7., a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban című esetében mutatható ki. 59

OP prioritás Támogatott projektek száma A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása A karbon szegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és - kezelés előmozdítása A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás BARANYA MEGYE OP tényadatok Az EU2020 stratégiához kapcsolódó tematikus célkitűzések GOP-2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése 1 423 GOP-1. K+F és innováció a versenyképességért 182 TÁMOP-3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 180 TÁMOP-2. Alkalmazkodóképesség javítása 178 DDOP-1. Városi térségek fejlesztésére alapozott 139 versenyképes gazdaság megteremtése TÁMOP-5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP-6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés DDOP-5. Elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 114 105 104 DDOP-3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 64 DDOP-2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban KEOP-4. Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése 62 57 KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás 51 TIOP-1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 39 TÁMOP-4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében 32 60

KEOP-7. Projekt Előkészítés Prioritás 31 ÁROP-1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés TÁMOP-1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése DDOP-4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 28 27 21 KEOP-5. Hatékony energia-felhasználás 19 GOP-3. A modern üzleti környezet elősegítése 18 TIOP-3. A munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 14 KEOP-1. Egészséges tiszta települések 8 KEOP-2. Vizeink jó kezelése 8 KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése 8 TIOP-2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 8 DDOP-6. Technikai segítségnyújtás 3 KÖZOP-3. Térségi elérhetőség javítása 2 KÖZOP-4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúráj KÖZOP-5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése ÁROP-2. Az emberi erőforrás minőségének javítása VOP-2. A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer 2 2 1 1 Az EU 2020 tematikus célkitűzéseket támogató projektszám: 1 762 235 2 002 258 239 258 110 387 684 251 141 3. táblázat: Az egyes OP prioritások keretében támogatott pályázatok illeszkedése az EU2020 stratégia tematikus célkitűzéseihez 61

A Baranya megyében támogatott pályázatok projektgazdáinak közel 72%-a a vállalkozói szférából került ki (2 101 db). Többségük korlátolt felelősségű társaság (Kft) formában működött (1 636 db, az összes támogatott vállalkozás 78%-a), részvénytársaság (Rt) 103 esetben, betéti társaság (Bt) 169 esetben, míg egyéni vállalkozó 122 esetben kapott támogatást. Látható, hogy a Kft-k felülreprezentáltak a támogatott vállalkozói projektek között, míg a megyében működő vállalkozások negyed része Kft, addig a támogatott vállalkozói projektek több mint ¾ részét Kftk nyerték el. Az önkormányzati szféra 459 támogatott projekttel részesedik (közel 16%), a központi költségvetési szervek 154 projekttel (5,3%), a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, egyházak) 212 projekttel (7,2%) részesülnek. Ha a támogatás összegét vizsgáljuk meg, akkor kiegyenlítettebb képet kapunk. A források 1/3-át nyerték el gazdasági társaságok, 38%-át önkormányzatok és 24%-kal részesednek a központi költségvetési szervek. A vállalkozói szféra által elnyert támogatás 53%-a jutott Kft formában működő társaságokhoz. 51. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma és megítélt támogatás összege Baranya megyében, gazdálkodási forma szerint 52. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében a vállalkozói szférát érintően támogatott pályázatok száma és megítélt támogatás összege Baranya megyében, gazdálkodási forma szerint Ha megvizsgáljuk, hogy a támogatott projektek, milyen ágazat (TEÁOR 08 kód szerint) erősítését szolgálták látható, hogy a legnagyobb számú projekt a közigazgatáshoz (409 db) és a kereskedelemhez (384) kapcsolódik, de jelentős a projektek száma a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi körben is (334). 62

53. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Baranya megyében, a pályázó tevékenységi köre (TEAOR 08 kód) szerint Az összes 2 715 projektből 378 valósul meg a feldolgozó iparban (14%), azon belül is a legtöbb projekt (74 db, a feldolgozóipari projektek közel 20%-a) a Fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása ágazatba sorolható. Nagyobb számú projekt kapott támogatást a Gép, gépi berendezés és jármű gyártása (54) Gumi-, műanyagtermék és nem fém ásványi termék gyártása (48) és az élelmiszeripar (45) területén is. Említésre érdemes az építőiparban kimutatható jelentős számú projekt (194 db), ami arra enged következtetni, hogy az építőipari cégek nem csak a kivitelezés oldalán jelentek meg, mint a támogatások haszonélvezői, hanem projektgazdaként, a technológiai szintjük növelése céljából is jelentős támogatást szívnak fel. 54. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott, feldolgozóipart érintő pályázatok száma Baranya megyében, a pályázó tevékenységi köre (TEAOR 08 kód) szerint A támogatás nagyságát vizsgálva az egyes ágazatok között a Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területe (a források 33%-a) és az Oktatás (17,6%) emelkedik ki. Tíz milliárd forintot meghaladó támogatási forrás érkezett a Feldolgozóiparba, illetve a Szállítás, raktározás ágazatba, de az építőipar is megközelítette ezt a nagyságrendet. 63

55. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege Baranya megyében, a pályázó tevékenységi köre (TEAOR 08 kód) szerint A Feldolgozóiparon belül 2,5-2,5 Mrd Ft-ot meghaladó támogatási forrást szívott fel a Fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása, a Gép, gépi berendezés és jármű gyártása, valamint a Gumi-, műanyagtermék és nem fém ásványi termék gyártási ágazat. Az élelmiszeriparba és a Vegyi anyag termék- és gyógyszergyártás területére érkezett fejlesztési forrás meghaladta az 1-1 Mrd Ft-ot. 56. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében a feldolgozóipart érintően megítélt támogatás összege Baranya megyében, a pályázó tevékenységi köre (TEAOR 08 kód) szerint 2.2.2. A megye, valamint a megyei jogú város forrás felhasználási mutatóinak összevetése Pécs MJV vonatkozásában megállapítható, hogy jelen elemzés készítésének időpillanatáig mintegy 144,6 Mrd Ft támogatásban részesült az ÚMFT és ÚSZT pályázati rendszereiben, ami Baranya megye tekintetében összességében megítélt 253,1 Mrd Ft támogatási összeg 57%-a. A megyei jogú várost érintően megítélt, majd ebből fakadóan a leszerződött és kifizetett támogatások 36%-a (52,2 Mrd Ft) a humán fejlesztések területén került felhasználásra. Ebben döntő szerepe volt a TIOP egészségügyi és oktatási infrastruktúra fejlesztési pályázatainak, 64

melyek között kiemelkedik a Pécsi Tudományegyetem Janus Pannonius Program - Korszerű egészségügy a történelmi régióban című projektje, melynek támogatása meghaladta a 10,2 milliárd forintot, de igen jelentős beruházást jelentett a Science Building létrehozása (6,44 Mrd Ft) is. E projekten felül is jelentős méretű és számottevő nyertes pályázat fűződik a Pécsi Tudományegyetem nevéhez, melyek száma megközelíti az 50 db-ot. Pécs a felhasznált források közel 20%-át (28,65 Mrd Ft) fordította kifejezetten a város arculatának megújítását és új funkciók kialakítását célzó pályázatok megvalósítására, melyek elsődlegesen a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Programhoz kapcsolódó beruházásokat jelentették. A beruházások keretében több ütemben újultak meg Pécs város parkjai, elkészült a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, továbbá a Konferencia és Koncertközpont, megújításra került a Zsolnay gyár területe, melynek köszönhetően kialakításra került a Zsolnay Kulturális Negyed. Elkészült a Nagy kiállítótér beruházása is, így összességében Pécs arculata átalakult, funkcióiban a város új tartalommal telt meg. 57. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt, leszerződött és kifizetett támogatás összege a Pécs MJV területén megvalósuló projektek vonatkozásában, fejlesztési tématerületenként Bár darabszámát tekintve Pécs tekintetében a legnagyobb számosságú pályázat a gazdaságfejlesztés tématerületét érintően került megfogalmazásra, ezek jellemzően kisebb összegű, a kis- és középvállalkozásokat érintő támogatások voltak. Ezzel együtt is a gazdaságfejlesztés területét a megítélt támogatások közel 17%-a (25,13 Mrd Ft) érintette. Mindez arányaiban azonos nagyságrenden mozog a régió másik két megyei jogú városának értékeivel. A gazdaságfejlesztést érintően a jelentősebb forrást igénylő beruházások elsősorban a megyeszékhelyen működő KKV-k telephely-, technológia, valamint kutatás-fejlesztési beruházásaihoz kötődtek, ide értve a város új, déli ipari parkjának fejlesztését is. A gazdaság- és humánfejlesztéseknél arányaiban viszonylag kevesebb számú pályázat kertében, ugyanakkor a megítélt támogatások közel 17%-a (25,12 Mrd Ft) került felhasználásra a környezetfejlesztés tématerületén. A pályázatok elsősorban a KEOP forrásait felhasználva a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programhoz kapcsolódtak, ugyanakkor jelentős források kerültek felhasználásra a város térsége tekintetében a szennyvízkezelés terén is. Ugyancsak említést érdemel a város csapadékvíz elvezetési problémáinak orvoslása is. 65

A megyeszékhely felhasznált forrásainak viszonylag kisebb részét, közelítőleg 6%-át (8,14 Mrd Ft) fordította turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére. A megvalósított beruházások közül kiemelkedik a Pécsi állatkertnek a megújítása, valamint a Pécsi Egyházmegye örökségvédelmi projektje, de az üzleti szálláshelykínálat is jelentős átalakuláson ment keresztül a számos megvalósult projekt okán. Közvetve a turizmus tématerülethez is kapcsolódnak, és ebből fakadóan a város arculatát és vonzerejét is javították a fent említett EKF-beruházások. Pécs a felhasznált forrásainak arányaiban igen kis részét, nem egészen 4%-át (5,1 Mrd Ft) fordította a közlekedési rendszerek fejlesztésére, melyek közül kiemelendő az 58. számú út Pécs és Pogány repülőtér közötti négynyomúsítása, továbbá a város közösségi- és kerékpáros közlekedésének fejlesztését célozó beruházások. Említést érdemel továbbá a város intermodális csomópontjának létrehozását, valamint a villamos közlekedés kialakítását érintő előkészítő tanulmányok elkészítése. Pécs megyei jogú város részéről az UMFT és ÚSZT pályázati rendszereibe támogatásban részesített, az ezer lakosra jutó pályázatok száma megközelíti a 10 db-ot, ami Kaposvár mutatójával közel azonos, ugyanakkor alatta marad Szekszárd értékének. A megyei átlag tekintetében ezer lakosra 8 db pályázat jut. Ezzel Baranya a régiót alkotó három megye vonatkozásában az első helyre kerül. 58. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok egy lakosra jutó száma Pécsen A megyeszékhely tekintetében az egy állandó lakosra jutó megítélt támogatás 898 580 Ft, ami a várost a megyén belüli gazdasági, infrastrukturális és társadalmi potenciálja ismeretében értelemszerűen a megyei átlag (650 758 Ft) fölé emeli. Ez a teljesítmény a várost a régió másik két megyeszékhelye tekintetében a kis lélekszámú Szekszárd (901 604 Ft) mögé, de Kaposvár (876 337 Ft) elé pozícionálja. 59. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege Pécsen 66

Az egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség Pécs megyei jogú város vonatkozásában a gazdaságfejlesztési pályázatok esetén közel 2-szeres, míg a döntően a közszféra által megvalósított közlekedés-, humán-, környezet-, és településfejlesztési pályázatok esetén 1,0-1,4-szeres nagyságrenden alakul. Mindez mutatja, hogy az alacsonyabb támogatás intenzitású, döntően a versenyszféra számára hozzáférhető pályázatok esetén lényegesen nagyobb volumenű pótlólagos forrás került bevonásra a fejlesztések megvalósításához, mint a zömében közösségi célokat szolgáló fejlesztések vonatkozásában. 60. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a Pécs MJV területén megvalósuló projektek vonatkozásában, fejlesztési tématerületenként 2.2.3. Baranya megyére vonatkozó statisztikai adatok elemzése 2011-ben 25 519 működő vállalkozást tartottak nyilván Baranyában, így a megyei vállalkozássűrűség (668 működő vállalkozás jut 10 000 lakosra) valamelyest elmarad ugyan az országos értéktől (698), de a dél-dunántúli átlagot így is meghaladja. 61. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, adatforrás: KSH 67

A vállalkozások ágazati megoszlása részben eltér az országostól. A vállalkozások számát tekintve arányaiban kissé nagyobb szerep jut a primer és szekunder szektoroknak. Az országban jellemzőnél nagyobb súlyt képvisel a mezőgazdaság és az építőipar, míg a feldolgozóipar az országoshoz hasonló arányban van jelen a megyében. A szolgáltatási szektorokban működő vállalkozások kisebb arányban jelennek meg az információ, kommunikáció és az ingatlanügyletek területén, ellenben az országosnál nagyobb súlyt képviselnek az oktatás, humán-egészségügyi, szociális ellátás, pénzügyi, biztosítási tevékenység területén. A megyén belül jelentős különbségek alakultak ki a vállalkozások fajlagos jelenlétét tekintve, az országos átlagot jelentősen meghaladó vállalkozási kedv egyedül a Pécsi kistérséget jellemzi. Baranya többi térségében az 10 000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a megyei átlag alatt van, és egyik kistérségben sem éri el a Dél-Dunántúl átlagát sem. A legalacsonyabb érték a Sellyei kistérséget jellemzi, ahol a vállalkozássűrűség nem éri el az országos átlag felét. 62. ábra: Vállalkozás-sűrűség Baranya megye kistérségeiben (db/10 000 lakos), adatforrás: KSH A munkanélküliségi ráta Baranyában 1,2 százalékponttal haladta meg az országos értéket, a munkaképes-korú lakossághoz viszonyítva (2013. III. negyedévében) 8,6%. A megye munkaerőpiaci helyzete egyébként hasonló, mint a Dél-Dunántúlé. A regisztrált álláskeresők száma 2007 és 2010 között emelkedő tendenciát mutatott, 2010 és 2013 között stagnált, 2013 II. és III. negyedévében viszont javulás figyelhető meg. A megyében tapasztalható trend a vizsgált időszak nagy részében kedvezőbb képet mutatott (és alatta maradt) mint az országban egyébként megfigyelhető folyamatok. A gazdasági válság értelemszerűen mélyebben érintette az ország kedvezőbb helyzetben levő térségeinek munkaerő-piacát, így a megyében Pécs és térsége szenvedte el a legnagyobb krízist e téren. A 2007-2008-as szinthez képest 2012-re közel duplájára emelkedett az álláskeresők száma de még így is a megye egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájú területe maradt a megyeszékhely és agglomerációja. 68

A regisztrált álláskeresők legnagyobb számban 2013 I. negyedévében jelentek meg a megye munkaerőpiacán, számuk ebben az időszakban megközelítette a 35 000 főt. 2013 III. negyedévéig az állást keresők száma jelentősen, 22 582 főre mérséklődött, mely szint már megközelíti a gazdasági válság előtti értéket. 2010-től a szezonális hatás erőteljesebben érvényesül, az álláskeresők száma a téli és a nyári időszakban jelentős eltérést mutat. Az éven belüli növekvő minimum és maximum érték közötti különbség a közfoglalkoztatás növekvő szerepének hatása lehet. 63. ábra: Regisztrált álláskeresők száma Baranya megyében, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz A munkanélküliségi ráta vonatkozásában jelentős különbség mutatható ki a megye középső és keleti, valamint a többi területe között. A legrosszabb helyzetben a Sásdi, Sellyei és Siklósi kistérségek vannak, ahol a munkanélküliség meghaladja a 12%-ot, ami 5 százalékponttal magasabb az országos értéknél. Baranya legkedvezőbb- (Pécsváradi) és legkedvezőtlenebb helyzetű (Sásdi) kistérsége között közel kétszeres különbség mutatkozik a ráta tekintetében. 64. ábra: Munkanélküliségi ráta Baranya megye kistérségeiben, 2013. III. né. (%), adatforrás: NFSz 69

Az ÚMFT és ÚSZT keretében megvalósított projektek 2013. októberig 4 057 új munkahely létrehozását eredményezték Baranyában az EMIR információs rendszer adatait alapul véve. A megyében az elmúlt hét évben átlagosan állást keresők számához (26 500 fő) viszonyítva ez igen jelentős, mintegy 15,3%-os arányt képvisel. A létrehozott új munkahelyek csaknem fele, számszerűen 1 981 db (az átlagos álláskeresők számának 7,5%-a) a regionális operatív program, azaz a DDOP rendszerében támogatást nyert projektek eredménye. A támogatási szerződéssel rendelkező ROP-os projektek egyébként 2 269 új munkahely létrehozását vállalták a megyében, így a 87%-on álló teljesült célérték felett további 288 munkahely létrejöttére kerülhet sor a még futó projektek zárásáig. A legtöbb új munkahely a Pécsi kistérségben létesült (1 294), és szintén itt mutatható ki az álláskeresők átlagos számához viszonyított legnagyobb hozzájárulás (15,9%), hatás Baranya kistérségei közül. A regionális támogatási program ugyancsak megyei átlagot meghaladó hatást volt képes gyakorolni a Pécsváradi és a Mohácsi kistérségek munkaerőpiaci helyzetére, míg szerény eredmények születtek a Szentlőrinci kistérségben. A gazdasági válság térségi foglakoztatásra gyakorolt negatív hatását is figyelembe véve megállapítható, hogy a regionális program önmagában kis mértékben tudott hozzájárulni a foglalkoztatás bővítéséhez. Ebből a szempontból az ipartelepítést és a telephelyfejlesztést célzó pályázatok bizonyultak a legsikeresebbnek, a ROP forrásai támogatásával a megyében ez idáig létrehozott új munkahelyek 44%-a ennek a két pályázati konstrukciónak köszönhető. 65. ábra: A DDOP által teremtett munkahelyek száma és aránya az átlagos álláskeresők számához viszonyítva Baranya megye kistérségeiben (%) Tekintettel arra, hogy a munkahelyek a legtöbb esetben a projektek fizikai zárását követően, illetve a projekt fenntartási időszakában keletkeznek, a pályázati források munkahelyteremtő hatása is csak 2011-től figyelhető meg, azaz ettől az időponttól mutatható ki jelentősebb számú, a támogatásban részesült projektgazdák által létrehozott új munkahely. A folyamatot jól szemlélteti, hogy míg 2010 év végéig mindösszesen 653 új munkahely jött létre a régióban a DDOP eredményeként, 2013. októberében számuk már elérte a 3 204-et. 70

3. Kistérségi szintű statisztikai és forrásallokációs elemzés 3.1. Megyei szintű összehasonlító elemzés a kistérségek teljesítményére vonatkozóan 3.1.1. A pályázói forrásigény kistérségi szintű bemutatása Baranya megye kistérségeit tekintve a beérkezett pályázatok száma Pécs térségében kiugróan a legmagasabb (a baranyai projektötletek 54%-a), jelentősen meghaladva így az országos átlagot (694 darab projekt kistérségenként). A legkevesebb pályázatot a szentlőrinci (2,5%) és a pécsváradi (2,7%) térségekből nyújtották be. 66. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma Baranya megye kistérségeiben A térségek többségében (komlói, mohácsi, pécsi, pécsváradi, szigetvári) a gazdaságfejlesztés témakörét érintően érkezett be a legtöbb pályázat, a viszonylag kisebb átlagos projektméret és a vállalkozások relatíve nagy száma okán. Arányaiban a legnagyobb súlyt a beérkezett pályázatok között a Pécsi, Szigetvári és Mohácsi kistérségben képviseli a gazdaságfejlesztés, ahol megközelítette, esetenként meg is haladta az 50%-ot az összes beérkezett pályázathoz mérten, míg a sellyei térségben arányuk a 20%-ot sem érte el. A gazdaságfejlesztési és humánfejlesztési projektek száma a szentlőrinci és a sásdi térségekben kiegyenlített, míg a sellyei és siklósi térségekben jelentős túlsúlyban voltak a humánfejlesztési projektek (Sellye térségében számuk meghaladta az 50%-ot). A humánfejlesztés tématerület legkisebb arányban a Mohácsi kistérségében képviseltette magát. A környezetfejlesztés tématerülethez kapcsolódóan a kistérségek többségében 20% körüli arányban fogalmazódtak meg fejlesztési javaslatok, azt kissé meghaladva a Pécsváradi kistérségben, míg attól elmaradva a Sásdi és Pécsi kistérségben azonosíthatók környezetfejlesztést célzó projektek. 71

67. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok száma kistérségenként és tématerületenként A közlekedésfejlesztési projektek egyedül a Sellyei kistérségben értek el jelentős, közel 10%-os súlyt, míg a turizmusfejlesztés a beérkezett projektek területi megoszlása alapján a Siklósi kistérségben bizonyult átlag felett népszerűnek. Az igényelt támogatás tekintetében Pécs térsége haladta meg az országos kistérségi átlagot, ami 81,9 Mrd Ft/kistérség. A megyéből igényelt támogatás 57,5%-a érkezett a Pécsi kistérségből, míg legkevesebb támogatási igényt a Pécsváradi (1,7%) kistérségből regisztrálták. 68. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege kistérségenként 72

Az igényelt támogatás tématerületi megoszlásánál a gazdaságfejlesztés esetében a legmagasabb arány Mohács és Pécsvárad térségében mutatható ki (30% körül), de a Szigetvári kistérség esetében is a megyei átlagot meghaladó. A legalacsonyabb arány a siklósi (4%) és a sellyei (7%) térségben tapasztalható e tématerületen. A humánfejlesztések a Sellyei (32%), Sásdi (35%), Pécsi (37%) kistérségben értek el magas arányt, míg a Mohácsi és Siklósi kistérségben csupán 15%-ot tettek ki ezek a projektek. A környezetfejlesztés tématerületén legmagasabb arányt a Siklósi (46%) kistérségben mérhetünk, de a Pécsi kistérségen kívül minden térségben 25%-ot meghaladó igény mutatkozott ezen a területen. 69. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás összege kistérségenként és tématerületenként A közlekedésfejlesztésre viszonylag kismértékű igény mutatkozott a megyében, mely nem azt mutatja, hogy a megyében nincs igény útfejlesztésekre, inkább az az oka, hogy a nagy közlekedésfejlesztési projektek központi projektcsatornán keresztül kerülhettek be a támogatási rendszerbe (így az EMIR rendszerben a megvalósítás helyszíneként ez esetben vélhetően nem Baranya megyei település került megjelölésre), illetve az ebben az időszakban kiépülő M6 gyorsforgalmi út nem az ÚMFT/ÚSZT forrásaiból valósult meg. Egyedüli kivétel a Sellyei kistérség, ahol a közlekedésfejlesztésre beérkezett forrásigény elérte 32%-ot. A településfejlesztés tématerületen támogatási igény jelentősebb nagyságrendben Pécs térségében mutatkozott, melyben a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektjei által képviselt támogatási forrásigény kiemelt szerepet játszott. A turizmusfejlesztésre a megyéből Pécs térsége után a legtöbb igény a Siklósi kistérségből érkezett (14,5 Mrd Ft), ahol a turizmusfejlesztésre beérkezett igény elérte a teljes forrásigény 27%-át. Emellett még a komlói térségből fogalmazódott meg jelentősebb nagyságrendű fejlesztési igény erről a területről, míg a szentlőrinci térségben viszonylagos passzivitás volt tapasztalható. 73

Ha az ezer lakosra jutó beérkezett pályázatok számát vizsgáljuk meg, akkor a legaktívabb térség a megyében a Sásdi (20 db/1000 fő) a Szigetvári (19) és a Pécsi (18) kistérség volt. Fajlagosan a legkevesebb pályázat a Szentlőrinci (10,5) és a Komlói (11) kistérségből érkezett, közel fele annyi, mint a sort vezető Sásdi kistérségből. 70. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében beérkezett pályázatok 1 000 lakosra jutó száma kistérségenként Az egy lakosra jutó igényelt támogatás a Sellyei kistérségben volt a legmagasabb (1,8 millió Ft/fő), melyre hatással lehetett a nagyobb forrásigényű közlekedésfejlesztés jelentős súlya, illetve a térség részesedése a leghátrányosabb-helyzetű területek támogatására kialakított, kizárólag e térségekben hozzáférhető programból. A fentiekkel szemben a beérkezett igény a megyei átlag felét sem érte el a Komlói kistérségben. 71. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt támogatás egy lakosra jutó összege kistérségenként 74

3.1.2. A kötelezettségvállalások kistérségi szintű jellemzése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében a kistérségi bontású elemzést lehetővé tevő, az NFÜ által a tervezők rendelkezésére bocsátott 2013.09.30-i EMIR 3.1 adatbázis alapján Baranya megye kistérségeiben összesen 3 160 db pályázat került támogatásra. A megye kistérségeit tekintve az összes OP-ra vonatkozóan a legtöbb pályázat (az összes Baranya megyei pályázat több mint 55,8%-a) a Pécsi kistérségből került támogatásra, ezt követi a Mohácsi kistérség 11,2%-kal. Összességében a legkevesebb pályázat a Szentlőrinci (2,2%) kistérségben került támogatásra. 72. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma Baranya megye kistérségeiben Ha fejlesztési tématerületenként nézzük a megye kistérségeinek eredményeit elmondható, hogy hasonlóan a megyére vonatkozó arányokhoz a gazdaságfejlesztés tématerületen került a legnagyobb számú pályázat támogatásra, amelyet a humánfejlesztési terület pályázatai követnek. Egyedül a Sellyei és Szentlőrinci kistérségben fordított a két tématerület aránya. A közigazgatásfejlesztés terület mellett mindegyik kistérségben rendkívül alacsony a támogatott településfejlesztési pályázatok száma, de ez főként a tématerületre jellemző specializált pályázati felhívások jellegéből adódik. Gazdaságfejlesztési pályázatok legnagyobb számban a Pécsi kistérségben kerültek támogatásra. A Pécsi kistérség pályázatai a megye összes támogatott gazdaságfejlesztési projektjeinek közel 62%-át teszik ki. A gazdaságfejlesztés tématerület legmagasabb aránya az összes nyertes projekt tükrében a Szigetvári kistérségben látható. A nyertes pályázatok tekintetében legkisebb aránnyal a Sellyei kistérség képviselteti magát e területen. A humánfejlesztés területén is messze a Pécsi kistérség rendelkezik a legtöbb támogatott pályázattal. Arányaiban ez a tématerület a leghangsúlyosabb a sellyei és szentlőrinci térségben is, míg a mohács térségében viszonylag alacsony arányt képvisel. A környezetfejlesztési tématerületen támogatott projektek aránya elsősorban a Szentlőrinci és a Pécsváradi kistérségben mondható meghatározónak. 75

Támogatott közlekedésfejlesztési pályázatok viszonylag kis számban vannak a megyében, összesen 60 darab. E tárgykörben a sellyei kistérségben mutatható ki magasabb arány. Településfejlesztés tématerületén 34 támogatott projekt található Baranyában a legtöbb projekttel a Mohácsi (8db), a Pécsi (7) és a Siklósi kistérség (6) rendelkezik. A turizmusfejlesztési tématerület támogatott projektjeinek aránya egyedül a Siklósi kistérségben kimagasló a többi kistérséghez viszonyítva. 73. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok száma kistérségenként és tématerületenként Az abszolút értékek mellett fontos megvizsgálni az 1 000 állandó lakosra jutó támogatott pályázat számot is. E mutató értéke a legmagasabb a Sásdi és Pécsi kistérségben. Mindazonáltal ezekben a kistérségekben sem éri el ez a mutató a 10 db nyertes pályázatot 1 000 főre vetítve. Fajlagosan a legkevesebb támogatott projekt a Szentlőrinci kistérségben mutatható ki, jelentősen elmaradva a megye többi térségétől. 74. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében támogatott pályázatok 1 000 lakosra jutó száma kistérségenként 76

A kistérségek pályázói sikerességét azaz, hogy a benyújtott pályázatok hány százaléka részesült pozitív támogatási döntésben vizsgálva megállapítható, hogy Baranya megyében a legmagasabb nyerési aránnyal a Mohácsi kistérség rendelkezik, jelentősen meghaladva a többi térség mutatóját. Mindemellett elmondható, hogy a Komlói és Pécsi kistérségekben is meghaladta a nyertes projektek száma az elutasítottakét. Baranya megye térségei közül legkevésbé a Sellyei kistérségből beérkezett projektek voltak sikeresek. 75. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében benyújtott és támogatott pályázatok számának aránya kistérségenként Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében a támogatott pályázatokon keresztül odaítélt támogatás összege Baranya megyében meghaladja a 251 Mrd Ft-ot. A kistérségek közül messze a legtöbb támogatás (több mint 155 Mrd Ft, a megyébe jutó összes támogatás közel 62%-a) a Pécsi kistérségbe érkezett. Mögötte a Siklósi és Mohácsi kistérség áll. A legkevesebb támogatás a Pécsváradi kistérségbe jutott (a megyébe került összes támogatás 1,2%-a). 76. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege Baranya megye kistérségeiben 77

A támogatások kistérségi szintű megoszlását fejlesztési tématerületenként vizsgálva itt már nem rajzolható ki a megyei szintű jellemző arányokat egységesen követő trend. A gazdaságfejlesztés témában legtöbb támogatáshoz a Pécsi kistérség jutott, arányaiban mégis a Szigetvári, a Pécsváradi és a Mohácsi kistérségben érte el a legmagasabb szintet, meghaladva a 30%-os részesedést a többi tématerülethez viszonyítva. Legalacsonyabb arány a Siklósi kistérségben mutatható ki, de a sellyei és a szentlőrinci térségben is 10% alatti a gazdaságfejlesztésre odaítélt támogatás aránya. A humánfejlesztésre fordítható összeg aránya a Pécsváradi kistérségben volt a legmagasabb, de a Pécsi, a Sásdi és a Szentlőrinci kistérségben is meghaladta a 30%-os arányt. A legalacsonyabb arányt ez a tématerület a Mohácsi, Sellyei és Siklósi kistérségben érte el. 77. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás összege kistérségenként és tématerületenként A környezetfejlesztési projektekre elnyert támogatás tekintetében a legmagasabb arány a Szentlőrinci és Siklósi kistérségben mutatható ki, míg a legalacsonyabb arányban a Sásdi és Pécsi kistérségben fordítottak erre a területre fejlesztési forrást. (Ettől függetlenül a Pécsi kistérségbe érkezett a környezetfejlesztési célú támogatási forrás 54%-a.) Közlekedésfejlesztés területén a Sellyei kistérségbe került a legnagyobb összegű támogatási forrás (7,18 Mrd Ft), ami a kistérségbe érkező összes támogatás több mint 65%-át tette ki. Jelentős arányt képvisel ez a tématerület a Sásdi és a Szentlőrinci kistérségben is. A településfejlesztés tématerületen megítélt támogatás a Pécsi kistérségben, míg a turizmusfejlesztés a Siklósi kistérségben képezett jelentős súlyt a többi tématerülethez viszonyítva. Az elnyert támogatás összegét fajlagosan, egy állandó lakosra vetítve a kistérségek teljesítményének egy reálisabb mutatószáma válik láthatóvá. Ez a mutató Baranya megye kistérségei közül a Pécsi és a Sellyei kistérségekben a legmagasabb, meghaladva az egy lakosra jutó 800 ezer forintos értéket. A mutató legalacsonyabb, 235 ezer Ft-ot meg nem haladó értéke a Pécsváradi kistérségben tapasztalható. 78

78. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt támogatás egy lakosra jutó összege kistérségenként A pályázati darabszám mellett a pályázói sikeresség másik fontos mérőszáma az elnyert támogatás mértéke az igényelt támogatáshoz viszonyítva. Baranya megye kistérségei közül ez a mutató a legjobb értéket a Komlói kistérségben adta, ahol a támogatási igények több mint 53%- ához hozzá is juthattak a pályázók megítélt támogatás formájában. Kedvezőnek mondható ez a sikerességi mérőszám még a Pécsi (50% feletti) kistérségben is. Leggyengébben e téren a Szigetvári (31%) és Pécsváradi (32%) kistérség teljesített. 79. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében igényelt és megítélt támogatás összegének aránya kistérségenként Egy támogatási program eredményessége szempontjából fontos lehet azt is megvizsgálni, hogy egy egységnyi megítélt támogatás milyen összegű fejlesztést/beruházást realizál. E tekintetben a megye kistérségeit vizsgálva elmondható, hogy az egységnyi támogatásra jutó beruházás összege a Mohácsi (1,61 Ft) kistérségben volt kimagasló, a legalacsonyabb érték pedig a Sellyei (1,07 Ft) kistérségben mérhető. Utóbbi annak következménye lehet, hogy a hátrányoshelyzetű kistérségekben magvalósított fejlesztésekhez sok esetben kevesebb önerő-vállalásra volt szükség, mint más térségekben, valamint a térségben nagy arányt képviselő közlekedésfejlesztési projektek lévén közcélú, állami beruházások nem kívántak meg önerő-vállalást. 79

80. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség Baranya megye kistérségeiben Az egységnyi támogatáshoz rendelhető beruházási összeg jelentős mértékben függ az egyes pályázati felhívásokban a pályázók köréhez, ill. tevékenységtípushoz rendelt támogatási intenzitástól és a támogatási összeg felső korlátjától. A fentiek tükrében elmondható, hogy elsősorban a gazdasági szervezeteket megcélzó, ill. forprofit tevékenységeket támogató pályázatokkal jellemezhető fejlesztési tématerületeken (mint a gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés) lényegesen magasabb ez az érték, mint a közszféra non profit tevékenységeit szolgáló támogatásokat magában foglaló tématerületeken (mint a humán fejlesztés, ill. a közlekedésfejlesztés). Ennek megfelelően érdemes a kistérségek e mutatóját tématerületenként külön is megvizsgálni feltárva a kiírás típusok jelentette finomabb különbségeket is. A gazdaságfejlesztés tématerületen az egységnyi támogatásra jutó beruházási érték a Mohácsi kistérségben megközelíti a 2,5 Ft összeget. A legkisebb érték e téren a Sellyei kistérségben mérhető. 81. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, GAZDASÁGFEJLESZTÉS 80

Humánfejlesztés terén a kistérségek többségében a mutató közelíti az 1 Ft értéket, azaz e tématerületen zömében a közszféra közcélú fejlesztései jelennek meg. Bár jelentős különbség nem mutatkozik a kistérségek közt, de relatíve magasabb érték a Pécsváradi (1,08 Ft) és a Szentlőrinci (1,07 Ft) kistérségekben mutatható ki. 82. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, HUMÁNFEJLESZTÉS A környezetvédelmi fejlesztések körében már nagyobb szórás mutatkozik, hiszen itt a kommunális közszolgáltatási projektek mellett képviseltetve vannak a KEOP keretében támogatott gazdaság orientált energetikai beruházások is. Baranya megyében e téren a legmagasabb érték a Komlói (1,53 Ft) kistérségben található, de viszonylag magasabb értékkel jellemezhető a Szentlőrinci (1,33 Ft), a Pécsi (1,3 Ft) és a Mohácsi (1,27 Ft) kistérség is. 83. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, KÖRNYEZETFEJLESZTÉS 81

Közlekedésfejlesztés tekintetében szinte minden kistérség a lehető legnagyobb támogatáskihasználtság elérésére törekedett, és az e területen jellemző kiírások sajátosságai miatt is 1 Ft közelében mutatható ki a vizsgált mutató a megye legtöbb kistérsége esetében. Ez alól kivétel a Szigetvári és Pécsi kistérség, ahol az önkormányzati projektek miatt önerő is megjelent a fejlesztések finanszírozásában, míg a Pécsváradi kistérségben nem volt támogatott projekt ezen a területen. 84. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS Településfejlesztési témájú projekteknél csak kisebb fokú eltérés mutatkozik a kistérségek között, egyedül a sellyei adat mutat szignifikánsan alacsonyabb értéket, valamint megjegyzendő, hogy a Szentlőrinci és Pécsváradi kistérségekben nem volt támogatott projekt a településfejlesztés területén. 85. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS 82

A turizmusfejlesztési pályázatok körét vizsgálva tapasztaljuk a legnagyobb eltérést az egyes kistérségek között. Azokban a kistérségekben, ahol feltételezhetően elsősorban a közszféra, az önkormányzati szereplők nyújtottak be pályázatokat, mint pl. a Pécsváradi (1,18 Ft), vagy a Szigetvári (1,18 Ft) kistérségekben, ott lényegesen alacsonyabb érték mérhető, mint ahol a turisztikai szektor gazdasági szereplői valósítottak meg szálloda és fürdőfejlesztést, mint a Sásdi (2,08 Ft) és a Szentlőrinci kistérségben (2 Ft). 86. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében egységnyi megítélt támogatásra jutó fejlesztési összköltség a kistérségekben, TURIZMUSFEJLESZTÉS 3.1.3. A kifizetések állásának kistérségi szintű elemzése Az elemzés korábbi fejezeteiben leírtakból az jól látható, hogy Baranya megye az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Széchenyi Terv Operatív Programjai keretében kifizetett támogatások vonatkozásában a megyék átlagértékénél magasabb szintet ért el. Hogy ezt a teljesítményt a megyén belüli kistérségek miként befolyásolták, alakították, arra ad választ, ha a kifizetett támogatások összegét kistérségi bontásban is megvizsgáljuk. 87. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege Baranya megye kistérségeiben 83

Baranya megye kistérségei közül a kifizetett támogatás összege a kistérségek átlagát messze meghaladó módon ahogy az a megítélt támogatás összege, valamint a kistérség mérete alapján várható a Pécsi kistérségben a legmagasabb, meghaladja a 93 Mrd Ft-ot. Kiemelkedik még a sorból a Mohácsi és a Siklósi kistérség, ahol a kifizetések meghaladják a 10 Mrd Ft-ot. A kifizettet támogatások abszolút értékét tekintve a sort a Pécsváradi kistérség zárja, ez utóbbiban a kifizetések aránya nem érte le a megyében megvalósult összes kifizetés 1,4%-át. A Pécsváradi kistérségben a kifizetett támogatások alacsony értéke annak a következménye, hogy ebbe a térségbe viszonylag kevesebb támogatás jutott. A megítélt támogatás 70%-a kifizetésre került már a pécsváradi térségben, ami jelentősen meghaladja a megyei és országos kifizetési arányt. Ebből a szempontból legelőrébb a Szentlőrinc térsége jár, ahol a megítélt támogatás 80% kifizetésre került. A megye összes kistérségében a megítélt támogatás nagyobb része kifizetésre került, viszonylagos lemaradás a Siklósi kistérségben tapasztalható. 88. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében megítélt, leszerződött és kifizetett támogatás összege a kistérségekben Ha fejlesztési tématerületenként is megvizsgáljuk a kifizetett támogatások kistérségek közti megoszlását, általánosságban elmondható, hogy a kistérségek többségénél a kifizetések tématerületi megoszlása követi a kötelezettségvállalások tématerületek közötti arányát. A tématerületeket részletesebben vizsgálva kirajzolódik, hogy a gazdaságfejlesztés területén a legtöbb kifizetés a Pécsi kistérségben történt, de jelentős nagyságrendet képvisel a Mohácsi és Szigetvári kistérségekben is. Mégis arányaiban a Pécsváradi kistérségben a legmagasabb a gazdaságfejlesztés részesedése, meghaladja az össze kifizetés 40%-át. Gazdaságfejlesztési projektekre a legkevesebb kifizetés a Szentlőrinci, Sellyei és Siklósi kistérségekben történt. A megyében legjelentősebb kifizetést felmutató humánfejlesztés területen a sort szintén a Pécsi kistérség nyitja, de elmondható, hogy mögötte a többi kistérségben viszonylag homogén a kifizetések eloszlása, a Sellyei kistérségben meghaladta a 3 Mrd Ft-ot, de Pécsvárad térségében is megközelítette az 1 Mrd Ft-ot. Környezetfejlesztés terén szintén a Pécsi kistérség vezeti a kifizetések rangsorát, mögötte a Siklósi kistérség emelkedik ki 4,21 Mrd Ft összeggel. 84

89. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében kifizetett támogatás összege kistérségenként és tématerületenként Közlekedésfejlesztés terén a Pécsi (4,18 Mrd Ft), a Sellyei (3,26) és a Komlói (2,01) kistérségbe érkezett a kifizetések zöme. A településfejlesztési pályázatok tekintetében, ahogy az e területen is várható arányaiban a legtöbb kifizetés a Pécsi kistérségben mérhető, míg a turizmus területén a Pécsi, Siklósi és Mohácsi kistérségekben haladta meg a támogatás-kifizetés az 1 Mrd Ft-ot. A fejlesztések előrehaladásáról, ill. az esetleges elmaradásokról ad átfogó képet, ha a kifizetéseket a támogatási szerződésekben leszerződött támogatások arányában vizsgáljuk. Baranya kistérségeiben összességében a kifizetések legelőrehaladottabb állapotban a Szentlőrinci kistérségben vannak, ahol a teljes leszerződött támogatás állomány közel 94%-a kifizetésre került, de a Sellyei kistérségben is meghaladta a 85%-ot. Legalacsonyabb kifizetési rátával a Siklósi kistérség rendelkezik, ahol a kifizetések leszerződött támogatáshoz mért aránya mindössze 58,6%. 90. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben 85

Ha a kifizetési arányokat tématerületekre bontva tekintjük, látható, hogy a gazdaságfejlesztési projektek vonatkozásában a Sellyei, valamint a Pécsváradi kistérség teljesített legjobban, mindkét kistérségben 90% feletti a vizsgált mutató értéke. A legalacsonyabb a kifizetési arány a Szentlőrinci kistérségben, de itt is megközelíti a 63%-ot. 91. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben, GAZDASÁGFEJLESZTÉS Humán fejlesztés tématerületen nagyobb különbségek mutatkoznak a kistérségek között. A szentlőrinci térségben a kifizetések aránya meghaladja a 95%-ot, míg ez az érték Pécs térségében csak 51,5%. 92. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben, HUMÁNFEJLESZTÉS A környezetfejlesztési pályázatok esetén szintén nagy a szórás a kistérségek között, a Szentlőrinci kistérségben 95%, míg a Szigetvári kistérségben 48% a kifizetési ráta. 86

93. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben, KÖRNYEZETFEJLESZTÉS Közlekedésfejlesztés terén ha lehet, még nagyobb szórást mutatnak az egyes kistérségek, amely főként az e területre jellemző pályázati és kiemelt felhívások sajátosságainak tudható be, illetve annak, hogy az egyes projektek különböző életciklusban vannak (kevés számú, és különböző méretű, viszonylag hosszú előkészítő szakasszal jellemezhető beruházások). Legnagyobb kifizetési arány e tárgykörben a Komlói kistérségben mutatható ki, itt 99% feletti a leszerződött támogatások kifizetése. A legkisebb kifizetési arány a Mohácsi kistérségben tapasztalható, itt alig 35% a vizsgált mutató értéke. Megemlítendő, hogy a Pécsvárad térségében nincs kifizetés, mivel nincs támogatott közlekedésfejlesztési projekt. 94. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben, KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS A településfejlesztési tématerületen a Sellyei kistérségben pénzügyileg gyakorlatilag lezárultak a projektek, míg Szigetvár esetében nem éri el a 65%-ot a kifizetési ráta. (Pécsvárad és Szentlőrinc térségében nincs kifizetés, mivel nincs támogatott településfejlesztési projekt.) 87

95. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A turizmusfejlesztés területen a környezetfejlesztéshez és közlekedésfejlesztéshez hasonlóan szintén nagy eltérés mutatkozik az egyes kistérségek között. A Mohácsi kistérségben közel 83%-os a kifizetési ráta, míg Pécsvárad térségében nem éri el a 4%-ot. (Sellyei térségében nincs kifizetés, mivel nincs támogatott turizmusfejlesztési projekt.) 96. ábra: Az ÚMFT és ÚSZT keretében leszerződött és kifizetett támogatás összegének aránya a kistérségekben, TURIZMUSFEJLESZTÉS 88

II. KÖTET

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.1. Komlói kistérség 1.1.1 Rövid összefoglalás A Komlói kistérség 19 településből áll. Bodolyabér, Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Hosszúhetény, Kárász, Komló, Köblény, Liget, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarszék, Mánfa, Máza, Mecsekpölöske, Szalatnak, Szárász, Szászvár, Tófű, Vékény. A városi ranggal rendelkező települések száma 1 (Komló). 1.1.2 Statisztikai elemzés Komlói kistérség Országos (kistérség) átlag Országos adat Települések száma 19 18 3 152 Főváros 0 0 0 Megyei jogú városok száma 0 0 23 Városok száma 1 2 265 Nagyközségek száma 1 1 155 Községek száma 17 16 2 708 Oktatási intézmények száma 20 30 5 306 Foglalkoztatottak száma 12 573 21 207 3 690 045 Működő vállalkozások száma 2 010 4 071 708 307 1000 lakosra jutó lakások száma 406-421 Lakosságszám 38 470 56 901 9 957 731 A kistérségben működő vállalkozások ágazati megoszlásán is látható, hogy a Baranya megyére jellemzőnél jelentősebb szerep jut a feldolgozó- és az építőiparnak. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, a pénzügyi, biztosítási, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén működő vállalkozások aránya is meghaladja a megyei értéket. 90

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Ezzel szemben arányaiban kevesebb vállalkozás működik a többi szolgáltatási ágazatban, különösen az oktatás, ingatlanügyletek, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén jelentős az aránybeli különbség. 97. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, adatforrás: KSH A komlói térség munkaerő-piaci adottságait illetően átlagos helyzetűnek tekinthető Baranya megyében, miközben a munkanélküliségi ráta közel két százalékponttal így is magasabb az országosnál. Az álláskeresők száma az elmúlt hét évben átlagosan 3 000 fő körül alakult. A 2007-ben és 2008-ban még viszonylag alacsonyabb szinten álló érték 2009-ben a gazdasági válság hatására jelentősen megnőtt, és 2013-ig kis mértékben ugyan, de csökkenő tendenciát mutatott. A munkanélküliek száma 2013. I. negyedévében volt a legmagasabb (közel 3 500 fő), de azóta jelentős javulás volt tapasztalható, a III. negyedévi adat a 2007-2008. évivel közel egyező. 98. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Komlói kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz 91

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A térséget meglehetősen kedvezőtlenül érintette a gazdasági válság negatív hatása, 2009- ben közel 1 000 fővel, csaknem 40%-kal nőtt az álláskeresők száma. 2010-től az országoshoz mérten valamivel kedvezőbb trend rajzolódik ki. 99. ábra: Munkanélküliek számának változása a Komlói kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz 1.1.3 Beérkezett és támogatott pályázatok Komlói kistérség Országos (kistérség) átlag Beérkezett pályázatok száma 434 694 Igényelt támogatási összeg (Ft) 24 130 723 327 81 911 429 847 Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) 627 261 1 424 029 Támogatott pályázatok száma 232 359 Megítélt támogatási összeg (Ft) 12 872 747 098 44 039 156 716 Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) 334 618 765 620 Leszerződött pályázatok száma 215 331 Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 11 961 007 462 40 741 960 298 Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) 310 918 708 298 Megkezdett kifizetések száma (pályázat) 181 277 Kifizetett támogatási összeg (Ft) 8 965 503 611 22 698 979 718 Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft) 233 052 394 621 * a Dél- Dunántúli Régióra vonatkozó átlag értékek A kistérségből 434 pályázat érkezett be (Komlóról 322), amiből 232 (183) részesült támogatásban, 215 (171) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, és 181 (147) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten jelentősen alatta maradt az országos átlagnak (annak mindösszesen 44%-a), ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Érdekes módon a kistérség városi rangú települése, Komló esetében sem árulkodik az érték ettől lényeges, pozitív irányba eltérő aktivitásról (45%). 92

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.1.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program Komlói kistérség Országos (kistérségi) átlag db millió Ft db millió Ft ÁROP 2 29 3 225 DDOP 37 6 662 37* 8 617* GOP 100 2 007 138 5 456 KEOP 13 1 306 22 7 243 TÁMOP 55 1 622 69 5 614 TIOP 5 304 12 2 568 összesen 212 11 931 281 29 723 A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 44%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Komló esetében 49%. A megítélt támogatások meghatározó arányban (56%) a Dél-Dunántúli OP támogatási rendszerén keresztül áramlottak a térségbe igazolva a területi program valós helyi fejlesztési igényekre szabott voltát. A támogatások ezen felül számottevő része a Gazdaságfejlesztési- és a Társadalmi Megújulás OP-okból származik. 1.1.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Státusz Komlói kistérség Országos (kistérség) átlag Kisvállalkozás 19% 20% Közép-vállalkozás 15% 7% Mikrovállalkozás 25% 34% Nem besorolható 3% 3% Nonprofit szervezet államháztartáson belül 30% 26% Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 6% 7% Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 2% 3% A nyertes projektek gazdáinak 59%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások köréből került ki, melyek döntően és értelemszerűen a támogatott projektek darabszámát tekintve legnagyobb arányban részesülő gazdaságfejlesztési projektek gazdái voltak. A gazdálkodók részesedése a támogatói döntésekből még így is alacsonyabb, mint a kistérségekre országosan jellemző átlag. 93

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.1.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között Támogatott pályázatok Fejlesztési tématerület Komlói kistérség db millió Ft gazdaságfejlesztés 119 2 900 humánfejlesztés 72 3 172 környezetfejlesztés 25 2 597 közigazgatás-fejlesztés 2 29 közlekedésfejlesztés 7 2 810 településfejlesztés 2 156 turizmusfejlesztés 5 1 209 összesen 232 12 873 Négy tématerület közel azonos arányban osztozik a megítélt támogatásokon: a humánfejlesztés 25%-ban, a gazdaságfejlesztés 23%-ban, a közlekedésfejlesztés 22%-ban, a környezetfejlesztés pedig 20%-ban részesedik azokból. A turizmus- valamint a településfejlesztés tématerület a mindössze 9% ill. 1%-os jelenlét mellett mindenképp alulreprezentált. Az utóbbi fejlesztési területet leíró megítélt támogatás annak ellenére rendkívül alacsony, hogy településfejlesztésre lényegében a kistérség székhely települése, Komló volt csak jogosult. A gazdaságfejlesztést támogatandó a DDOP forrásokból finanszírozott telephelyfejlesztés keretében 10 db projekt nyert támogatást, ebből 9 db a kistérség városi rangú településén, Komlón valósul(t) meg. A vállalkozások körében népszerűnek, ha nem népszerűbbnek bizonyultak a GOP pályázati felhívásai is, itt a technológiai fejlesztés jelent meg leggyakrabban a lekötött források esetében. Annak ellenére, hogy a turizmusfejlesztés csak 9%-át teszi ki a kistérség összes lekötött támogatásának, a 6 db turisztikai pályázatból 3 meglehetősen jelentős, projektenként az 500 millió forintot megközelítő/meghaladó támogatás-lekötéssel bír. A humán területhez kötődő jelentősebb fejlesztés a Komló Város Önkormányzata által elnyert Kökönyösi Oktatási Központ kialakítása c. projekt, mely 1,2 milliárd forint feletti támogatási összeggel rendelkezik. A településfejlesztés területén az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó fejlesztést tudott Komló városa megvalósítani, 150 millió forint támogatási összeget meghaladóan. A kistérség legnagyobb összeget megkötő projektje a közlekedésfejlesztés tématerületről került ki, bár a Hosszúhetényi elkerülő út építése (NIF ZRt.) csak kevésbé tudható be a kistérségi szereplők sikerének, eredményességének. 94

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.1.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe DDOP 5.1.3/A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Komlói kistérség Hosszúhetény elkerülő út (6541.sz. Hird- Szászvár ök. út) A 6541. sz. Hird-szászvári ök. út Hosszúhetény átkelési szakaszának kiváltása elkerülő út építésével. Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település 1 423 379 000 Hosszúhetény DDOP 3.1.2/2F-2f Komló Város Önkormányzat Kökönyösi Oktatási Központ kialakítása 1 247 342 554 Komló A projektben 5 óvoda, 2 általános iskola, 1 középfokú intézmény és 1 középiskola kollégiumának energiatakarékos felújítására, korszerűsítésére, bővítésére kerül sor, melynek keretében 75 külső és belső elem akadálymentesítésére is sor kerül. A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény óvodai intézményegységből, egységes iskola és kollégiumi intézményegységből, alapfokú művészetoktatási intézményegységből és egységes pedagógiai szakszolgálatból álló rendszer. Magyar Közút Nonprofit DDOP 5.1.3/A-09-2f Zártkörűen Működő Térségi elérhetőség javítása a 6543. j. úton 913 866 409 Komló Részvénytársaság A projekt során megerősítésre kerül a 0+000-6+856 kmsz. között teljes hosszban a burkolat. Szabványosításra kerülnek a buszöblök és a peronok. Az 5+646-5+701 kmsz közötti buszöböl áthelyezésre kerül, mivel a jelenlegi helyén nem korszerűsíthető. Komló belterületén a 0+150 km környezetébne gyalogos sziget kerül kialakításra. Mintegy 150 m hosszban teljes pályaszerkezetcsere készül a burkolat állapota miatt. A kissugarú ívekben lehetőség szerint ívbővítés készül, a kiemelt szegények állapota rossz, ki kell cserélni. A burkolat mellett két oldalon padkarendezés készül 1,0-1,0 m szélességben, mart aszfaltból. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő DDOP 2.1.1/A.B-12 Zártkörűen működő SZÁSZVÁR - középkori élet a várkastélyban 498 300 000 Szászvár Részvénytársaság A projekt fő célja a Dél-dunántúli régió egyik rejtett kincsének a turizmusba való aktív bekapcsolásával egy versenyképes kulturális turisztikai attrakció kialakítása. Közvetlen célja elsősorban egy különleges építészeti érték turisztikai hasznosítását megvalósítani, munkahelyeket teremteni, a várkastélyt a turisztikai piacon pozícionálni. Komlói Fűtőerőmű Zártkörűen Komlói Fűtőerőmű ZRt. biomassza tüzelésű, KEOP 4.1.0 485 961 000 Komló Működő Részvénytársaság 18 MW-os forróvíz-kazán létesítése A biomassza tüzelőanyag bevezetésének célja, annak biztosítása, hogy az egyre dráguló földgáz helyett az olcsóbb szilárd tüzelőanyag alkalmazható legyen és ezáltal csökkenjen a Komlói Fűtőerőmű ZRt.-nél előállított hőenergia ára. SIKFÜRDŐ Szolgáltató A Sikonda Wellness Hotel ökologikus DDOP 2.1.2-12 461 205 046 Komló Korlátolt Felelősségű Társaság szemléletű fejlesztése és bővítése A fejlesztés eredményeképpen a jelenegl 39 szobával üzemelő Sikonda Wellness Hotel hotel biogarden szállodává alakul át, 26 szobával bővül, a belső terek átalakításra kerülnek, a kert szintén átalakításra kerül, annak érdekében, hogy a hotel ökologikus hotelként üzemeljen tovább. A tervezett fejlesztés megvalósítása után a hotel egy a fenntartható fejlődésre, a környezetvédelemre és a bio-életmódra alapozó, illetve naturális értékekhez visszanyúló komplexummá válik, az ökologikus személet jegyében telik, így minden részletben, szolgáltatásban, arculati elemben megjelenik. A hotel piaci újrapozícionálása, illetve méretgazdaságossá tétele következtében a szezonalitás csökken. Püspökszentlászlói Kastély - Turisztikai DDOP 2.1.1/A.B-12 Pécsi Egyházmegye Látogatóközpont, Zarándokház és 434 980 689 Hosszúhetény Mindszenty-emlékhely a Mecsekben A püspökszentlászlói kastély fejlesztésének fő célja a helyi épített örökségre támaszkodó turisztikai attrakció kialakítása, amely a térségben meghatározó kulturális és vallásturisztikai vonzerővé válik, valamint kiegészítő idegenforgalmi kínálataként jelenik meg mind a helyi öko- és aktív turizmusnak, mind Pécs városának. Cél a vallási turizmus erősítése a meglévő zarándokszálláshely minőségi fejlesztésével és kapacitásbővítésével. Egyházaskozár Község Egyházaskozár szennyvízelvezetés és DDOP 5.1.4/A-09 416 398 500 Egyházaskozár Önkormányzata tisztítás A település teljes körű szennyvízcsatornázására és tisztítására zárt szennyvízcsatorna hálózat épül, valamint az összegyűjtött szennyvizek kezelésére a település DK-i részén egy természetközeli szennyvíztisztító telep épül. Energiahatékonyság növelése Komló Város KEOP 5.3.0/A/09 Komló Város Önkormányzata 294 412 731 Komló Önkormányzatának intézményeiben A projekt során megvalósításra kerül 14 komlói önkormányzati épület külső hőszigetelése, nyílászáróinak cseréjére és fűtéskorszerűsítése. KEOP 5.3.0/A/09 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium Épületenergetikai fejlesztés a sikondai Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatóriumban 248 001 456 Komló A Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium tradicionálisan bányászok rehabilitációs és munka melletti regenerációs kezelését végzi, 1955 óta költségvetési szerv formájában. A projekt keretében nyílászáró csere, homlokzati és padlás födém hőszigetelés és távhőellátás felújítása történik meg. A projekt előnye, hogy egy olyan komplex megoldás kerül kiakalításra, mely által, alacsonyabb lesz a kazánok üzemi hőmérséklete és a hőleadók is alacsonyabb hőmérsékleten üzemelhetnek. Mindez alacsonyabb enegiafelhasználást tesz lehetővé, mely pénzügyi költségmegtakarítást eredményez. Ratipur Gépjárműalkatrész és DDOP 1.1.1/E-09 Autófelszerelést Gyártó és Ipartelepítés a Ratipur Kft.-nél 208 098 648 Komló Értékesítő Kft. 95

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Komlói kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település A RATIPUR Kft a projekt keretében egy 4710 m2 területű gyártócsarnokot kíván építeni, a hozzá kapcsolódó kiegészítő infrastrukturális beruházásokkal együtt, továbbá az eszközöket a GOP-211-09/A pályázat segítségével kívánja beszerezni. Komlói Kistérség Többcélú DDOP 5.1.1-09 Kerékpárút a komlói kistérségben 196 181 132 Komló Önkormányzati Társulás A projekt fő célja a Komlói kistérségben a hivatásforgalmú kerékpárút hálózat kiépítése. Másodlagos szempont a turisztikai vonzerő bővítése, a tervezett kerékpárút több turisztikailag fontos egységet köt össze, ahol az ide látogató turisták kellemesen tölthetik el szabadidejüket. Komló városában központosodik a szolgáltatások és a munkahelyek zöme. A kerékpárút Magyarszék, Mecsekpölöske, Sikonda és Komló településeket köti össze. A fejlesztés megvalósolásával 6,911 km hosszú új építésű kerékpárút épül meg, ezzel lehetőséget biztosítva a szegényebb rétegnek a munkába járáshoz. A fejlesztés megvalósulásával a térség egyetlen, egyben leghosszabb kerékpárútja jön létre. Szent Borbála Otthon A "Szent Borbála Otthon" székhely TIOP 3.4.2-11/1 Nonprofit Közhasznú Korlátolt 180 000 000 Komló intézményének korszerűsítése Felelősségű Társaság A projekt során az intézmény 130 férőhelyének korszerűsítésére kerül sor. A korszerűsítendő tevékenységek a lakók szempontjából kerültek meghatározásra, hiszen a projekt célja az ellátottak élet- és lakókörülményeinek javítása az intézményi infrastruktúra fejlesztése és a szolgáltatások színvonalának emelése révén. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges a jelenlegi nem korszerű infrastruktúra korszerűsítése, melynek főbb elemei: új lift építése, világítás-korszerűsítés, vizesblokk korszerűsítés. GOP 1.1.1-11 TeGaVill Terményszárító, Gabonafeldolgozó és Villamosipari Berendezéseket Gyártó és Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság Lágyszárú növények komplex feldolgozási rendszerének kifejlesztése széleskörű mezőgazdasági, agroenergetikai és ipari felhasználás érdekében. N.A. 168 650 000 Komló Helyi jelentőségű vízvédelmi rendszerek DDOP 5.1.5/B-11 Komló Város Önkormányzata 159 810 387 Komló fejlesztése Komló város területén A projekt közvetlen célja a csapadékvíz és belvíz érintett belterületekről való biztonságos elvezetése érdekében a vízkárokkal veszélyeztetett területeken a csapadékvíz elvezető, belvízelvezető infrastruktúra fejlesztése. A program közvetlen hatásaként a felszíni illetve felszín alatti vizek terhelésnek, szennyezettségének csökkenése, az épített környezet megóvása, valamint az Európai Uniós előírásokhoz való közeledés jelölhető meg. Komló város kulturális DDOP 4.1.1/D-09-2f Komló Város Önkormányzata intézményhálózatának és 155 735 233 Komló programkínálatának fejlesztése. A projekt beruházási és nem beruházási elemeket egyaránt tartalmaz. A beruházások keretében a 28 éves Közösségek Háza és 24 éves Színház épületek rekonstrukciója történik meg. FERRO-PRAKTIK Ipari és Új gyártókapacitások kiépítése a komlói GOP 2.1.1-08/C 153 721 281 Komló Szolgáltató Kft. Ferro-Praktik Kft-nél A komlói projektünk célja, hogy bővítsük az alapvetően fémipari felhasználásra kiépített szerkezeti elemek gyártásához kapcsolódó komplex gyártókapacitásainkat. A fejlesztési projekt meghatározóan gépbeszerzést, de építést, IT bővítési és HR fejlesztési tevékenységeket is magában foglal. TÁMOP 5.3.6-11/1 Komló Város Önkormányzat "Esély a kibontakozásra" 150 000 000 Komló A projekt alapvető célja a komlói hátrányos helyzetű, szegregált lakóközösségben élő célcsoport tagok társadalmi integrációjának elősegítése. A projekt konzorciumi együttműködésben fog megvalósulni. Az egyes konzorciumi partnerek az alábbiak: " Komló Város Önkormányzat " Belső Tűz Egyesület " Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat " Komló Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzat 96

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.2. Mohácsi kistérség 1.2.1 Rövid összefoglalás A Mohácsi kistérség 43 településből áll. Babarc, Bár, Belvárdgyula, Bezedek, Bóly, Borjád, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Himesháza, Homorúd, Ivándárda, Kisbudmér, Kisnyárád, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Majs, Maráza, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok, Pócsa, Sárok, Sátorhely, Somberek, Szajk, Szebény, Szederkény, Székelyszabar, Szűr, Töttös, Udvar, Véménd, Versend. A városi ranggal rendelkező települések száma 2 (Mohács, Bóly). 1.2.2 Statisztikai elemzés Mohácsi kistérség Országos (kistérség) átlag Országos adat Települések száma 43 18 3 152 Főváros 0 0 0 Megyei jogú városok száma 0 0 23 Városok száma 2 2 265 Nagyközségek száma 0 1 155 Községek száma 41 16 2 708 Oktatási intézmények száma 33 30 5 306 Foglalkoztatottak száma 17 471 21 207 3 690 045 Működő vállalkozások száma 2 858 4 071 708 307 1000 lakosra jutó lakások száma 417-421 Lakosságszám 48 622 56 901 9 957 731 97

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A mohácsi térségben működő vállalkozások ágazati megoszlása jelentősen eltér a megyére egyébként jellemzőtől, és jelentősebb szerepet játszanak a primer ill. szekunder szektorban működő vállalkozások. Ez jellemző mind a mezőgazdaságra, mind a feldolgozó- és az építőiparra is. A kereskedelem, a szállítás, raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén kívül a többi szolgáltatási ágban ezzel szemben a megyei aránynál alacsonyabb érték mutatható ki a kistérségben. Különösen a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén látszik jelentősebb negatív aránybeli különbség. 100. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, adatforrás: KSH 2013. III. negyedévben a mohácsi térség Baranya megyében a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával (8,5%) rendelkezett, de még ez is több mint egy százalékponttal magasabb volt, mint az országos érték. Az álláskeresők száma az elmúlt hét év átlagában 3 755 fő. A legmagasabb értéket 2011 és 2012 I. negyedévében mérték, amikor a munkanélküliek száma meghaladta a 4 500 főt, azt megelőzően, 2010-ben viszonylag alacsonyabb számú álláskeresőt regisztráltak a térségben. 2013. II. és III. negyedévére a hét év legalacsonyabb munkanélküliségi szintje jellemző. 101. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Mohácsi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz 98

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A térséget kevésbé érintette a gazdasági válság negatív hatása, mint az ország egészét, 2009-ben csak az első két negyedévben regisztráltak kissé magasabb számú álláskeresőt, mint az azt megelőző években. 2009-től a megyében tapasztaltaknál kedvezőbb folyamatok zajlottak a térségben ami a munkanélküliek számát illeti. 2011 óta növekvő szezonális különbségek mellett ugyan, de 2007-13 között összességében is jellemző csökkenő tendencia érvényesül. 102. ábra: Munkanélküliek számának változása a Mohácsi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz 1.2.3 Beérkezett és támogatott pályázatok Mohácsi kistérség Országos (kistérség) átlag Beérkezett pályázatok száma 608 694 Igényelt támogatási összeg (Ft) 41 977 286 702 81 911 429 847 Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) 863 339 1 424 029 Támogatott pályázatok száma 353 359 Megítélt támogatási összeg (Ft) 19 905 351 057 44 039 156 716 Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) 409 390 765 620 Leszerződött pályázatok száma 323 331 Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 18 941 230 666 40 741 960 298 Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) 389 561 708 298 Megkezdett kifizetések száma (pályázat) 241 277 Kifizetett támogatási összeg (Ft) 12 827 112 696 22 698 979 718 Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft) 263 813 394 621 A kistérségből 608 pályázat érkezett be (Mohácsról 289, Bólyból 96), amiből 353 (178, 53) részesült támogatásban, 323 (161, 50) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, és 241 (120, 37) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten jelentősen alatta maradt az országos átlagnak (annak mindösszesen 61%-a), ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. A kistérség városi rangú településein ez a mutató már jóval kedvezőbben alakul, Mohács esetében 79%, míg Bólynál valamivel az átlagot meghaladva 101%. 99

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.2.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program Mohácsi kistérség Országos (kistérségi) átlag db millió Ft db millió Ft ÁROP 9 92 3 225 DDOP 65 12 728 37* 8 617* GOP 172 3 845 138 5 456 KEOP 27 952 22 7 243 KÖZOP 2 109 2 11 919 TÁMOP 29 626 69 5 614 TIOP 12 533 12 2 568 összesen 316 18 885 283 41 642 * a Dél- Dunántúli Régióra vonatkozó átlag értékek A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 55%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen értékek Mohács esetében 69%, Bólyban 117%. A megítélt támogatások kiugróan magas, a megye kistérségeit csak ritkán jellemző arányban (68%) a Dél-Dunántúli OP forrásait lekötve került a térségbe igazolva a helyi fejlesztési igényekre a területi operatív programban megfogalmazott válaszok helytállóságát és ROP/TOP szükségességének igényét. A támogatások ezen felül számottevő része a Gazdaságfejlesztési OP támogatási rendszeréből származik. 1.2.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Státusz Mohácsi kistérség Országos (kistérség) átlag Kisvállalkozás 18% 20% Közép-vállalkozás 10% 7% Mikrovállalkozás 30% 34% Nem besorolható 4% 3% Nonprofit szervezet államháztartáson belül 34% 26% Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 2% 7% Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 2% 3% A nyertes projektek gazdáinak 58%-a a mikro-, kis és közép vállalkozások köréből került ki, melyek döntően és értelemszerűen a támogatott projektek darabszámát tekintve legnagyobb arányban részesülő gazdaságfejlesztési projektek gazdái voltak. A gazdálkodók országos kistérségi átlag alatt maradó részesedése a támogatói döntésekből még így is arról árulkodik, hogy a Mohácsi kistérség meglehetősen jól teljesített a gazdaságfejlesztés tématerületén. 100

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.2.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között Támogatott pályázatok Fejlesztési tématerület Mohácsi kistérség db millió Ft gazdaságfejlesztés 210 6 939 humánfejlesztés 57 1 308 környezetfejlesztés 53 4 103 közigazgatás-fejlesztés 9 92 közlekedésfejlesztés 10 4 240 településfejlesztés 8 1 374 turizmusfejlesztés 6 1 851 összesen 353 19 905 Annak ellenére, hogy a 10 legnagyobb projektből csupán 3 köthető gazdaságfejlesztéshez, a kistérség komplett támogatásának 35%-át a gazdaságfejlesztésben sikerült megkötni. Az üzleti infrastruktúrafejlesztést célzó konstrukció (DDOP) keretében 4 db nyertes projekt született, melyek összértéke meghaladja az 1 milliárd forintot. A kistérségben 15 telephelyfejlesztést célzó pályázat nyert támogatást, közülük 13 a két városi rangú településen valósul(t) meg. A GOP finanszírozásában közel 180 db pályázat részesült pozitív támogatói döntésben, ezek jellemzően (75%-ban) kis léptékű, 20 millió forint támogatási összeget nem meghaladó projektek, melyek konkrét elsősorban technológiai fejlesztéseket céloznak. A turizmusfejlesztés az összes támogatás 9%-át teszi ki, ennek ellenére a kistérség második legnagyobb projektje ebből a körből származik: a Siklós-Mohács turisztikai tengely c. projekt 1 milliárd forint feletti támogatási összegben részesült (megj.: csak egy része került ténylegesen a Mohácsi kistérségben felhasználásra). A humánfejlesztés összességében 7%-ot képvisel a lekötött támogatások sorában, a legjelentősebb projekt a mohácsi kórház sürgősségi ellátásának fejlesztése valamint a Mohács Térségi Általános Művelődési Központ és alapfokú Művészetoktatási Intézmény létrehozása volt. A településfejlesztési projektek megvalósításában is Mohács járt az élen, a három nyertes projekt összege meghaladta az 1 milliárd forintos támogatást. Környezetfejlesztésben számottevő (18 db) pályázat született a helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése konstrukcióban. A kistérség legnagyobb projektje a közlekedésfejlesztés tématerületéhez kapcsolódik, a támogatás intenzitása meghaladja a 2 milliárd forintot. 101

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.2.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Mohácsi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település DDOP 5.1.3/A-11 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Térségi elérhetőség javítása az 5117 j. úton 2 045 134 699 Mohács Részvénytársaság A jelenlegi burkolat Mohács belterületén aszfalt, a további részeken viszont rendkívül deformált, folyamatosan javított, teherbírást vesztett makadámburkolat. Az új kialakítással egységes aszfaltburkolatot kap a teljes útszakasz. Az útszakaszon 2 db új buszmegálló öböl kerül kiépítésre, illetve további 2 db kerül teljes felújításra. Az út 6+198 km szelvényében található a kölkedi főcsatorna híd. A híd rossz állapotú, keskeny, súlykorlátozott, ezért teljes elbontása és átépítése szükséges. DDOP 2.1.1/A-2f Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Siklós-Mohács turisztikai tengely 1 058 457 050 Sátorhely A pályázat a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága vagyonkezelésében lévő Mohácsi Történelmi Emlékhely új Fogadóépületének hőszivattyús energiaellátását célozza. DDOP 5.1.3/A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság DD-01 Térségi elérhetőség javítása a 5606. j. úton 968 480 779 Somberek 5606 j. Somberek-pécsváradi ök. út 0+000-32+600 km sz. között 20 km hosszban a burkolat megerősítése, a burkolathibák előzetesen történő lokális pályaszerkezet cseréjével, a csapadékvíz elvezetés megoldásával, a szükséges műtárgyfelújításokkal, forgalomtechnikai és biztonsági elemek kiépítésével. DDOP 5.1.3/A-11 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 57118 jelű országhatárhoz vezető út fejlesztése a (0+000-3+900) szakaszon. 57118 jelű országhatárhoz vezető út fejlesztése 600 000 000 Sárok DDOP 1.1.1 Bóly Város Önkormányzata Bólyi Ipari Park fejlesztése II. ütem 546 874 661 Bóly A projekt célja a Bóly Város Önkormányzata tulajdonában és fenntartásában lévő immár 10 éves Bólyi Ipari Park továbbfejlesztése. A projekt megvalósulása folyamán az alábbi főbb célok valósulnak meg: 1. Ipari Park területének bővítése 10,1 hektárral 2. Belső ipari feltáró út kiépítése összközművel, alapinfrastruktúrával 3. A Bólyban kiépült termáltávhő rendszerhez kapcsolódóan szekunder víz hasznosítása az Ipari Parkban 4. Bérbe adható csarnok több vállalkozás számára 5. Csarnokhoz kapcsolódó szolgáltató épület kialakítása 6. Raktárcsarnok kiépítése 7. Közös használatú irodai infrastruktúra kiépítése (tárgyalóterem) 8. Bérbe adható irodák helyi KKV-k számára 9. Térfigyelő kamerarendszer továbbfejlesztése a köz-és vagyonbiztonság DDOP 5.1.4 A Bezedek és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Bezedek, Ivándárda, Lippó, Töttös, Sárok települések szennyvízkezelésének fejlesztése, csatornahálózat és szennyvíztisztító telep kiépítése 517 399 076 Bezedek Bezedek, Ivándárda, Lippó, Töttös és Sárok települések Önkormányzata az infrastruktúra bővítését tűzte ki célul. Ennek keretében csatornahálózat és önálló szennyvíztisztító telep építését tervezi. A projekt elsődleges célja a megfelelő szennyvízelvezetés és tisztítás biztosítása. A projekt további célja, hogy a szennyvíztelepen keletkező iszap további kezelésére is gazdaságos iszapkezelési eljárás valósuljon meg. PCI Formaöntöde Korlátolt Alumínium Öntöde gyártócsarnok építése DDOP 1.1.1/E-11 481 200 178 Mohács Felelősségű Társaság Mohácson A fejlesztés keretében a PCI Formaöntöde Kft. a Mohácsi Ipari és Logisztikai Park területén lévő 0139/3 hrsz.-ú ingatlanon építendő, 108,80 m x 48,70 m alaprajzi befoglaló méretű Alumínium Öntöde gyártócsarnokot kíván létrehozni. Az építési telek tömbjének Mohács Város TSZT, SZT és HÉSZ szerinti besorolása Gip-E, ipari gazdasági terület. Dél-dunántúli Vízügyi A Karasica és a Vasas-belvárdi vízfolyás DDOP 5.1.5/A-09 473 135 563 Szederkény Igazgatóság vízkárelhárítási fejlesztése A pályázat keretei között megvalósuló fejlesztés alapvetően két koncepcióra támaszkodik. Az érintett belterületi szakaszokon az elsődleges cél az árvízi biztonság növelése, az emberi élet és a vagyontárgyak megóvása. A külterületi szakaszokon, a megfelelő árvízi biztonság biztosítása mellett a másik fő szempont a Víz Keretirányelv direktíváinak lehetőség szerinti megfeleltetés. GOP 2.1.3-11 TIOP 2.2.2-08/2 KRONOSPAN-MOFA Hungary Farostlemezgyártó Kft. Mohácsi Kórház Komplex beruházás a KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft-nél N.A. Mohács Városi Kórház SO2 Sürgősségi Ellátásának fejlesztése, gyermek sürgősségi ellátás kialakítása 451 874 436 Mohács 441 129 922 Mohács 102

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Mohácsi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település Mohács Város Kórházában - 2000. évben a dél-dunántúlon elsőként - létrehozott Sürgősségi Betegellátó Osztály fejlesztése (bővítése) szükséges mind építészeti, mind a tárgyi eszköz feltételeket illetően ahhoz, hogy meg tudjon felelni annak a regionális adottságból eredő probléma megoldásának: miszerint a területi ellátási kötelezettségen túl - földrajzi helyzetéből adódóan - nagy migrációs egészségügyi (sürgősségi) feladatait is el tudja látni. Egy korszerű Sürgősségi osztály nemcsak az ellátási területen élő lakosság, hanem az EU vízi és közúti kapujában a Balkán felé utazók, ill. visszaérkezők első szakorvosi (sürgősségi és/vagy definitív) ellátó intézményeként az életesélyek növelésének teremti meg a lehetőségét, feltételeit. Ezzel a projekt nemcsak a regionális, ill. a nemzeti ágazati fejlesztési koncepciókkal illeszkedik, hanem megfelel az Európai Uniós tagságból adódó követelményeknek, kötelezettségeknek is. GOP 2.1.1-08/C MEDITERRÁN Magyarország Betoncserép Gyártó Kft. Új Matrix 57000 technológiával működő színezett betoncserépgyártó üzem létesítése Bólyban 439 244 788 Bóly A pályázó a székhelye mellett elhelyezkedő - a cég tulajdonosainak a tulajdonában lévő - bérelt ingatlanon új, mezőcserép gyártó üzemet kíván építeni. A felépülő új üzemcsarnokba Vortex Matrix 57000 gépészeti technológia, valamint a hozzá kapcsolódó gépek, berendezések beszerzésére kerül sor. A projekten belül 1200m2 térburkolat kerül kialakításra. Az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb fejlesztések projekten kívül, saját forrásból valósulnak meg. DDOP 4.1.2-2f Mohács Város Önkormányzata Mohács déli városrész közösségi célú integrált rehabilitációja N.A. 427 737 180 Mohács Mohács Város BUSÓ UDVAR, a Busójárás az Emberiség DDOP 4.1.1/A-09-2f 392 878 197 Mohács Önkormányzata Szellemi Kulturális Öröksége A cél az eredetileg a sokac népcsoport ünnepét jelentő, de mára a helyi identitás leginkább meghatározó és a Mohácson élő nemzetiségek együttélésének szimbólumát jelentő népszokás idegenforgalmi keretek között történő bemutatásához méltó helyszín biztosítása. Az országos és nemzetközi szinten egyaránt rangos egyszeri esemény tartalma így egész évben és széles rétegek számára elérhetővé válik. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára való felvétel óta megnövekedett érdeklődés övezi Busójárást. A meghatározóan civil szerveződések által megtartott és továbbfejlesztett hagyomány bemutatására a gazdasági funkciójú rendezvényközpont és a közösségi funkciót szolgáló busóház összekapcsolása a megfelelő eszköz. Mohács Térségi Általános Művelődési Mohács Város DDOP 3.1.2/2F-2f Központ és alapfokú Művészetoktatási 358 893 698 Mohács Önkormányzata Intézmény létrehozása A projektgazda Mohács Város Önkormányzata konzorciumi partnereivel együttműködésben 9 feladatellátási hely tekintetében valósítja meg az intézményi integráción alapuló fejlesztési beruházásait. A közoktatási reformfolyamatokat támogató infrastrukturális fejlesztések részben építési (bővítési/felújítási/akadálymentesítési) munkákat, részben eszközbeszerzéseket takarnak. Az intézmények korszerűsítése révén közel 1300 gyermek számára válik elérhetővé a kompetencia alapú oktatás és integrált nevelés DDOP 5.1.5/D-09 Balatoni és dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása Dunaszekcső Község Önkormányzata Dunaszekcső Várhegy omlásveszélyes löszpart belső állagának stabilizálása, életveszélyes állapot elhárítása, monitoring rendszer üzembe helyezése 353 801 123 Dunaszekcső Dunaszekcsőn az esetleges omlások lakóépületeket fenyegethetnek, és olyan földcsuszamlásokkal járhatnak, melyeknek Dunába csúszása esetén a nemzetközi vízi útvonal is veszélybe kerülhet. Az előzetes szakvélemények alapján a partfal védelméhez kapcsolódó közvetlen, építés-jellegű és rekonstrukciós tevékenységek elvégzésére - az értékek védelme, káresemények megelőzése érdekében -, valamint az omlás- és csúszásveszélyt kiváltó okok megszüntetésére irányuló beruházások megvalósítására van szükség. A kiváltó okok közül fontos a csapadékvíz-elvezetés megoldása és a szennyvízhálózat rekonstrukciója, hisz csak ezekkel a lépésekkel biztosítható, hogy a támfal hosszú távon védeni tudja az érintett területet. Mohács Város Mohács város mélyfekvésű területeinek DDOP 5.1.5/B-11 339 136 325 Mohács Önkormányzata vízrendezése II. ütem A város meglévő vízelvezető árokrendszere elavult, mielőbbi korszerűsítésre szorul. A nem megfelelő minőségű, korszerűtlen csatornarendszer kapacitása nem bírja el a nagy esőzésekkel járó terhelést, így a felgyülemlett esővíz elvezetése komoly gondokat okoz. A meder jelenleg földmedrű. A megvalósuló beruházással a valószínűsíthető vízkárok száma jelentősen csökken, az épített környezet megóvása biztosítottá válik. BIOENERGY-Duna Befektető KEOP 4.2.0/B/11 és Szolgáltató Korlátolt Bio-fűtőmű létesítése Mohácson 307 395 000 Mohács Felelősségű Társaság A projekt keretében megtörténik Mohács város távhőellátásának korszerűsítése, egy Bio-fűtőmű kialakítása által, illetve a földgáz alapú technológia kiváltása biomassza (faapríték) felhasználására. DDOP 1.1.1 Bóly Város Önkormányzata A Bólyi Ipari Park fejlesztése 174 550 000 Bóly A projekt célja a bólyi Ipari Park területének bővítése alapinfrastruktúrával való ellátása és két üzemcsarnok építése, az Ipari Park szolgáltatásainak bővítése. 103

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.3. Pécsi kistérség 1.3.1 Rövid összefoglalás. A Pécsi kistérség 39 településből áll. Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny. A MJV ranggal rendelkező települések száma 1 (Pécs), városi ranggal rendelkező települések száma 1 (Kozármisleny) 1.3.2 Statisztikai elemzés Pécsi kistérség Országos (kistérség) átlag Országos adat Települések száma 39 18 3 152 Főváros 0 0 0 Megyei jogú városok száma 1 0 23 Városok száma 1 2 265 Nagyközségek száma 0 1 155 Községek száma 37 16 2 708 Oktatási intézmények száma 88 30 5 306 Foglalkoztatottak száma 69 472 21 207 3 690 045 Működő vállalkozások száma 16 282 4 071 708 307 1000 lakosra jutó lakások száma 422-421 Lakosságszám 186 035 56 901 9 957 731 104

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A Pécsi kistérségben működő vállalkozások (a megyében működő vállalkozások több mint 60%-a) ágazati megoszlását tekintve a szolgáltatások dominanciája érvényesül, közelítőleg a vállalkozások 85%-a tevékenykedik a tercier szektorban. Ez azt jelenti, hogy mind a mezőgazdaságban, mind a feldolgozóiparban és az építőiparban tevékenykedő vállalkozások aránya jelentősen kisebb, mint a megyében általában. A szolgáltatási ágak közül csak a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mutatkozik a megyei arányoknál kisebb érték, de a többi szolgáltatási ágazat részesedése meghaladja a megyei átlagot. Igen jelentős a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén mutatkozó aránybeli növekmény. 103. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, adatforrás: KSH A Pécsi kistérség Baranya megyében kedvező munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. A munkanélküliségi ráta a megyei és országos átlag alatt van, 2013. III. negyedévében 7,1%. Mindezek ellenére drámai módon kétszeresére növekedett a munkanélküliek száma a vizsgált időszakban (a megyében Pécs térségében volt a legnagyobb mértékű a munkanélküliek számának emelkedése!). Az álláskeresők száma az elmúlt hét év átlagában 8 000 fő, a legmagasabb értékek 2012. és 2013. I. negyedévét jellemzik, amikor megközelítette a 11 000 főt. 104. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Pécsi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz 105

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A térséget súlyosabban érintette a gazdasági válság negatív hatása, mint az országot általában, már 2008-ban enyhe emelkedést lehetett tapasztalni, amit 2009-ben a munkanélküliek ugrásszerű növekedése követett. 2010-ben és 2011-ben lényegében nem változott az álláskeresők száma, majd 2012-ben újabb emelkedést regisztráltak. 2013. II. és III. negyedévében csökkent ugyan a munkanélküliek száma, de a változás mértéke így is kisebb volt, mint a megyében. 105. ábra: Munkanélküliek számának változása a Pécsi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz 1.3.3 Beérkezett és támogatott pályázatok Pécsi kistérség Országos (kistérség) átlag Beérkezett pályázatok száma 3 298 694 Igényelt támogatási összeg (Ft) 299 563 521 920 81 911 429 847 Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) 1 610 254 1 424 029 Támogatott pályázatok száma 1 762 359 Megítélt támogatási összeg (Ft) 155 140 663 330 44 039 156 716 Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) 833 933 765 620 Leszerződött pályázatok száma 1 654 331 Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 145 402 371 747 40 741 960 298 Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) 781 586 708 298 Megkezdett kifizetések száma (pályázat) 1 335 277 Kifizetett támogatási összeg (Ft) 95 899 819 654 22 698 979 718 Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft) 515 493 394 621 A kistérségből 3 298 pályázat érkezett be (Pécsről 2976, Kozármislenyből 50), amiből 1 762 (1 635, 33) részesült támogatásban, 1 654 (1 546, 31) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, és 1 335 (1 255, 25) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten meghaladta az országos átlagot (annak 113%-a), ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. A kistérség MJV rangú településén Pécsett ez a mutató még kedvezőbb értéket mutat (123%), míg Kozármisleny jelentősen elmaradt attól (16%). 106

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.3.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program Pécsi kistérség Országos (kistérségi) átlag db millió Ft db millió Ft ÁROP 8 312 3 225 DDOP 143 52 977 37* 8 617* GOP 1035 18 838 138 5 456 KEOP 77 21 893 22 7 243 KÖZOP 3 2 127 2 11 919 TÁMOP 363 25 717 69 5 614 TIOP 23 23 797 12 2 568 összesen 1652 145 661 283 41 642 * a Dél- Dunántúli Régióra vonatkozó átlag értékek A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás szintén meghaladja az országos átlagot (110%), míg ugyanezen értékek Pécs esetében 123%, Kozármislenyben 25%. Elmondható, hogy a régió kistérségeit tekintve (is) a Pécsinek sikerült lekötni legnagyobb mértékben az uniós támogatásokat. A Dél- Dunántúl megyei jogú városai és a régió városai között is Pécs a ranglista élén szerepel a forrásmegkötések területén. A megítélt támogatások jelentős (de a megye kistérségeiben jellemzőekhez képest alacsonyabb) arányban (36%) a Dél- Dunántúli OP támogatási rendszerén keresztül jutottak a térségbe. A támogatások ezen felül meghatározó része közel azonos arányban a TÁMOP, TIOP és KEOP forrásokat kötött le, de a GOP keretében is sikeresek voltak a térségi szereplők. 1.3.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Státusz Pécsi kistérség Országos (kistérség) átlag Kisvállalkozás 21% 20% Közép-vállalkozás 5% 7% Mikrovállalkozás 46% 34% Nem besorolható 3% 3% Nonprofit szervezet államháztartáson belül 13% 26% Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 10% 7% Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 2% 3% A nagy számú gazdaságfejlesztéssel összefüggő pályázatnak és a humán területen a vállalkozások körében népszerű munkahelyi képzéseknek köszönhetően a nyertesek 72%-a a mikro-, kis és közép vállalkozások köréből került ki ez az országos átlagot is meghaladó érték. 107

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.3.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között Támogatott pályázatok Fejlesztési tématerület Pécsi kistérség db millió Ft gazdaságfejlesztés 1155 28 085 humánfejlesztés 439 53 148 környezetfejlesztés 95 27 365 közigazgatás-fejlesztés 8 312 közlekedésfejlesztés 16 6 801 településfejlesztés 7 28 654 turizmusfejlesztés 39 10 576 összesen 1759 154 941 A Pécsi kistérségben a támogatások legnagyobb hányada a humánfejlesztés területén került felhasználásra: a megítélt összes támogatás 34%-a. Három fejlesztési terület közel azonos támogatás-megkötési intenzitással bír, a gazdaságfejlesztés, a környezet- valamint a településfejlesztés egyaránt 18-18%-ban részesült a térségben összességében megítélt támogatásokból. A turizmusfejlesztés és a közlekedésfejlesztés mindössze 7%-os illetve 4%-os aránnyal részesedik. A DDOP gazdaságfejlesztést célzó felhívásain keresztül 63 projekt részesült támogatásban, a GOP forrásai terhére pedig további 1 088 pályázat kapcsán született pozitív, támogatói döntés. A DDOP-ban támogatást nyert legnagyobb gazdaságfejlesztési pályázat támogatási összege eléri a 2 milliárd forintot (Regionális Tőkebefektetési Alap). A GOP eredetű projektek 85%-a volumenét tekintve 20 millió Ft támogatási összeg alatt maradt. Ezek a projektek jellemzően technológiai- és innovációs fejlesztésekkel, valamint kimondottan mikrovállalkozások általános fejlesztésével hozhatók összefüggésbe. Utóbbihoz köthető, hogy a kistérség legkeresettebb konstrukciója a Mikrovállalkozások fejlesztése c. felhívás volt, melynek keretében 499 db nyertest hirdettek a térségből. A volumenében nagyobb GOP-os projektek jellemzően a kutatás- fejlesztés tématerülethez kapcsolódnak. Annak ellenére, hogy a turisztikai tématerület a támogatások 7%-át tudta megkötni, jelentős, régiós vonzerővel bíró projektek születtek. Három turisztikai projekt is sikeresnek bizonyult a kistérségben, melyek 1 milliárd forint feletti támogatásban részesültek ("Baranyai Élménykörút", A Püspökvár titkai - A püspöki palotától a dzsámiig - a Pécsi Egyházmegye évezredes örökségének turisztikai vonzerővé fejlesztése, Mecseki ökoturisztikai élménypark kialakítása a pécsi állatkert funkcióbővítő fejlesztésével és a kerékpár-turisztikai infrastruktúra fejlesztésével). A humánfejlesztés területén a ROP forrásokból finanszírozott pályázatok többsége az oktatásfejlesztés címszó alá besorolható projektekből került ki, míg a TÁMOP finanszírozású pályázatok esetén jellemzően a munkahelyi képzések támogatása és az egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok domináltak. A Pécsi kistérségben, a humánfejlesztés színterén a legnagyobb pályázati támogatás összegét a Pécsi Tudományegyetem nyerte el Janus 108

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Pannonius Program - Korszerű egészségügy a történelmi régióban c. projektjével, melynek támogatása meghaladta a 10,2 milliárd forintot. E projekten felül is jelentős méretű és számottevő nyertes pályázat fűződik a PTE nevéhez, melyek száma megközelíti az 50 db-ot. Országos szinten a kistérségek közül a Pécsi kistérség fordította legnagyobb arányban támogatásait településfejlesztésre, amit az Európa Kulturális Fővárosa cím segítségével tudott elérni. Az EKF fejlesztésekhez köthető támogatások összege a kistérség területén megközelíti a 29 milliárd forintot, ami 6 projektelemet foglal magába. (Pécsi Konferencia és Koncertközpont létesítése, A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont megvalósítása, Közterek és parkok újjáélesztése I. ütem, Közterek és parkok újjáélesztése II. ütem, Zsolnay Kulturális Negyed, Nagy Kiállítótér (Múzeum utca)) A Pécsi kistérségen kívül több más kistérség is profitálni tudott az EKF programból közvetlen illetve közvetett módon. A régióban több városnak volt lehetősége kapcsolódni a pécsi EKF 2010 programhoz különböző regionális fejlesztési pályázatok/projektek által. Közlekedésfejlesztésben a legnagyobb volumenű projekt az 58. sz. főút Pécs és Pogány repülőtér közötti négynyomúsítása, a projekt támogatása közel 2,5 milliárd forint. Jelentős közlekedési fejlesztésnek számít a térségi elérhetőség javítása érdekében született csaknem 1,5 milliárd forint támogatást elnyert projekt is, mely az 5801 j. út felújítását hivatott szolgálni. A közösségi közlekedés területén 3 projekt született a régióban, melyek összértéke meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az elővárosi közlekedés fejlesztését szolgáló (villamos, intermodális központ előkészítést célzó) pályázatokból 2 is nyert támogatást a kistérségben. A környezetfejlesztés és egyben a régió legnagyobb támogatást elnyert projektje a KEOP forrásból finanszírozott Mecsek- Dráva Hulladékgazdálkodási program. A projekt támogatási összege megközelíti a 13 milliárd forintot. A tématerületen támogatásban részesültek vízrendezési, szennyvízkezelési és épületenergetikai pályázatok is. 1.3.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe KEOP 1.1.1/2F Mecsek Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Pécsi kistérség MECSEK-DRÁVA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település 12 901 280 700 Pécs A Mecsek-Dráva projekt célja a hulladékok előírt arányú anyagában való hasznosítása, a vegyesen gyűjtött hulladékokból előkezelés után az energetikailag hasznosítható frakció leválasztása, a bomló szerves hulladékok stabilizálása irányított eljárással, a lerakásra kerülő hulladék minimalizálása, valamint a hulladék-megelőzés elősegítése a házi komposztálás feltételeinek megteremtésével és a lakossági szemléletformálás eszközeivel. Janus Pannonius Program - Korszerű TIOP 2.2.7-07/2F/2 Pécsi Tudományegyetem 10 240 937 292 Pécs egészségügy a történelmi régióban A projekt stratégiai célkitűzései egy életesélyeket növelő, progresszív betegellátó intézet és intézményhálózat kialakítása a Dél-dunántúli régióban, illetve a PTE Klinikai Központ fenntartható működésének megalapozása. A fenti célkitűzések elérése érdekében a pályázó Pécsi Tudományegyetem a Klinikai Központban négy elemből álló projektet hajt végre. A legfontosabb tevékenység a 400 ágyas klinikai tömb teljes körű rekonstrukciója és bővítése. Ehhez kapcsolódóan megvalósul a vezető halálokok kezelésében szerepet játszó klinikák eszközparkjának és informatikai rendszerének fejlesztése. A beruházási elemekhez az intézmény szervezeti rendjének átalakítása kapcsolódik, több klinika összevonásával, valamint az egyik telephelyen történő egészségügyi ellátás megszüntetésével. Pécs Megyei Jogú Város DDOP 4.1.3/A Zsolnay Kulturális Negyed 9 595 530 372 Pécs Önkormányzata 109

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Pécsi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település A Zsolnay Kulturális Negyed fejlesztése a mára zárványként megmaradt mintegy 5 hektárnyi kiterjedésű ipari területen valósul meg. A terület tengelyét a forgalmas Zsolnay Vilmos út képezi, északi határa a Felsővámház utca, déli határa a pécsváradi vasútvonal. A kulturális negyed, mint sajátos funkcióknak helyet adó építészetileg is látványos épületegyüttes és mindenki számára hozzáférhető park, szabadidős központ kulturális, közművelődési, oktatási és gazdaságfejlesztési tevékenységeknek ad otthont. KEOP 2.3.0/2F Mecsek Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás MECSEK DRÁVA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROGRAM Rekultiváció 6 880 180 046 Pécs A felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében, összhangban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, illetve a hulladéklerakással valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelettel térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és lakosságot is folyamatosan veszélyeztető régi, műszakilag nem megfelelő bezárt illetőleg felhagyott települési szilárd-hulladék lerakókat. A Mecsek-Dráva Társulás 313 tag-önkormányzatából összesen 90 településen kerül bezárásra illetve rekultiválásra települési szilárd-hulladék lerakó. A 90 lerakóból 59 db-ot egy ütemű rekultivációval, 6 db-ot két ütemű rekultivációval és 25 db-ot felszámolással rendeznek. Science, Please! PTE Science Building TIOP 1.3.1-07/1-2F Pécsi Tudományegyetem létrehozása,egyetemi informatikai 6 442 138 808 Pécs infrastruktúra-fejlesztés A projekt a Science Building létrehozásával és informatikai fejlesztésekkel kívánja szolgálni a természettudományi és műszaki oktatást, kutatást és innovációt. A 7700 m2 területű Science Building nemzetközi normák szerint kialakított kutató és oktatóintézmény; rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire, összefogja az egyetem kutatói bázisát, az egészségipar és a környezetipar köré koncentrált K+F+I tevékenységgel szolgálja az oktatási és gazdaságfejlesztési célkitűzéseket. Pécs Megyei Jogú Város DDOP 4.1.3/A Pécsi Konferencia és Koncertközpont létesítése 5 684 964 467 Pécs Önkormányzata A fejlesztés nagy létszámú kulturális, kiemelten komolyzenei és hivatásturisztikai eseményekhez méltó, európai színvonalú rendezvényhelyszín létrehozására irányul, amely hiánypótló beruházásnak számít nemcsak a városban, hanem a régióban is. Pécs Megyei Jogú Város DDOP 4.1.3/A Közterek és parkok újjáélesztése, II. ütem 5 096 950 887 Pécs Önkormányzata A teljes kulcsprojekt II. üteme a következő helyszíneken és fő profillal valósul meg: - Pécs város központja (Széchenyi tér, Szepesy utca, Hunyadi utca, Megye köz, Irgalmasok útja) - Kossuth tér, Hal tér - EKF városrész (Király utca, Búza tér, 48-as tér, Egyetem utca, Universitas utca, Balokány park északi része, Felsővámház utca) - Indóház tér és környezete - Pécs-Kelet (Szondy utca, Komjáth Aladár utca, Feketegyémánt tér) - Tettye II. (Havi hegy) - Homlokzat felújítások (Zipernowsky szakközépiskola, Polgármesteri Hivatal Kossuth téri iroda, Boldogság Háza, PTE Urológiai Klinika) A megnevezett helyszínek adott közterületein a projekt keretében közterület rehabilitáció valósul meg: közösségi terek, játszóterek kialakítása, zöldfelületek megújítása, szabadtéri sport- és rekreációs létesítmények felújítása, vizes elemek, szökőkutak, csobogók kiépítése, minőségi utcabútorok és műtárgyak kihelyezése történik. Pécs Megyei Jogú Város A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és DDOP 4.1.3/A 4 624 731 887 Pécs Önkormányzata Tudásközpont megvalósítása A projekt során létrejön a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épülete a hozzá kapcsolódó út-, parkoló- és kertépítéssel, valamint a szükséges eszközbeszerzéssel. A létrehozott épületben kap helyet az integrált városi-megyei könyvtár, valamint az egyetemi központi könyvtár, a jogi és közgazdaságtudományi kari könyvtárral együtt. Az épületben a könyvtári funkciók kialakításával lehetővé válik a nyújtott szolgáltatások egységes, költséghatékony üzemeltetése. A DDRKTK megvalósítása a nemzetközi trendeknek megfelelően multifunkciós, élmény és tapasztalat alapú, kényelmes és szolgáltatásorientált könyvtár kialakítását teszi lehetővé. Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Déldunántúli Régióban DDOP 3.1.3/C-11 Pécsi Tudományegyetem 3 948 557 037 Pécs A Pécsi Tudományegyetem vezetésével 12 tagból álló konzorcium alakult a komplex regionális rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésének érdekében, amelynek eredményeként a rehabilitációra szoruló betegek egységes elvek és protokollok szerint, egyenlő eséllyel, az ÁNTSZ és a szakmai szervezetek által megalkotott minimumkövetelményeknek és ellátási irányelveknek megfelelő, egységes rehabilitációs intézményrendszerben, az ellátási igényeiknek megfelelő progresszivitási szinten kapnak ellátást. TÁMOP 4.2.4.B/2-11/1 Balassi Intézet Nemzeti Kiválóság Program - Campus Hungary K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program 3 623 797 376 Pécs A projekt célja a konvergencia régiókban a felsőoktatás minőségének javítása, a hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzésének támogatása, a felsőoktatási intézmények nemzetközi elismertségének növelése, felzárkóztatása az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térséghez. A projekt főbb tevékenységei az ösztöndíj pályázati rendszer működtetése, továbbfejlesztése, a hosszú távú ágazati elemzés, finanszírozási stratégia kidolgozása a különböző támogatási rendszerek összehangolásához. Országos Vérellátó TIOP 2.2.3-11/1 A regionális vérellátó központok fejlesztése 2 999 999 114 Pécs Szolgálat 110

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Pécsi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település A vérellátás, mint stratégiai ágazat a magyar egészségügyi ellátás kiemelt területe. A vérre, vérkészítményre szoruló betegek esélyegyenlősége és ellátáshoz való hozzáférése javul azáltal, hogy a két régióközpontban lehetőség nyílik az európai gyakorlatnak megfelelő készítmények előállítására. A minőségbeli javulás lecsapódik az egységnyi idő alatt elvégezhető laboratóriumi vizsgálatok arányának növekedésében, a zárt láncban működő technológia országos elterjesztésében és HR minőségjavulást is. Türr István Képző és TÁMOP 2.3.1-07/1 Új Pálya 2 825 000 000 Pécs Kutató Intézet A program a közszférában létszámleépítéssel érintett 5500 felnőtt számára biztosítja az egyéni elképzeléseknek megfelelő piacképes szakmai-, vagy informatikai- vagy nyelvismeret megszerzését, amely megfelel a munkáltatói igényeknek, vagy felnőttképzési szakismeret megszerzését és a felnőttképzési szektorban képzőként elhelyezkedést, vagy "önfoglalkoztatást" - profilba vágó, illetve szakmaváltást igénylő vállalkozás indításával, vagy meglévő vállalkozáshoz történő csatlakozással. Pécs Megyei Jogú Város DDOP 4.1.3/A Közterek és parkok újjáélesztése I. ütem 2 472 227 337 Pécs Önkormányzata A teljes kulcsprojekt I. üteme a következő helyszíneken és fő profillal valósul meg: - Tettye-Havihegy I. ütem: a Tettye-park szabadidős-közösségi hellyé alakítása; - Uránváros: a városrész-központ megerősítése az Uránbányász téren, a játszóterek adta kínálat bővítése a Szilárd Leó parkban. - Megyer-Kertváros: a városrészközpont megerősítése. - Köztársaság tér: a jó adottságú tér megújítása hármas funkciójának megtartásával. - Világörökségi pufferzóna: a Szent István térhez vezető fogadókapu kialakítása. - Rókus-sétány, Diana tér: a lokális jelentőségű közterületek újrafogalmazása, az elhanyagolt állapotok felszámolása. A megnevezett helyszínek adott közterületein a projekt keretében közterületrehabilitáció valósul meg: közösségi terek, játszóterek kialakítása, zöldfelületek megújítása, szabadtéri sport- és rekreációs létesítmények felújítása, vizes elemek, szökőkutak, csobogók kiépítése, minőségi utcabútorok és műtárgyak kihelyezése történik. A projekt keretében több nyilvános illemhely létesül, illetve újul meg. Az útfelújítások mellett gyalogos-zónák kialakítása, járdák felújítása történik. Az érintett területeken térfigyelő kamera kerül kihelyezésre. A Tettye-parkban Borház épül, mely turisztikai célpontként a pécsi vonatkozású borok, borászat megismertetését tűzi ki célul. Nemzeti Infrastruktúra 58. sz. főút Pécs és Pogány repülőtér közötti KÖZOP 3.1.1-07 2 458 021 602 Pécs Fejlesztő Zrt. négysávosítás Az 58. sz. főút megvalósítani kívánt négynyomusítása az M60 gyorsforgalmi út és a pogányi repülőtér, illetve Pécs város közvetlen kapcsolatának javítását szolgálja, növelve a forgalombiztonságot. A tervezett projekt megvalósítása során 6 darab ( közte 3 körforgalmú ) csomópont, 1 db 2,83 m nyílású híd szélesítése, távközlési-, víz-, gáz-,elektromos vezetékek kiváltása és közvilágítási hálózat építése valósul meg. TÁMOP 4.2.1.B- A Dél-dunántúli régió egyetemi Pécsi Tudományegyetem 2 264 108 803 Pécs 10/2/KONV versenyképességének fejlesztése A projekt keretében a Pécsi Tudományegyetem a Kaposvári Egyetemmel közösen stratégiai céljaikkal és lehetőségeikkel összhangban tudásbázisuk minőségi fejlesztését hajtják végre, mely tevékenységgel a régió versenyképességének növelése és a Pólus program fejlesztési irányrendszere kap európai színvonalú alapot. A K+F kapacitás koncentrált minőségi fejlesztése a projekt során négy fő Kiemelt Kutatási Irány mentén valósul meg. Széchenyi Tőkealapkezelő Zártkörűen DDOP 1.1.1/G-10 Regionális Tőkebefektetési Alap 2 000 000 000 Pécs Működő Részvénytársaság A projekt a Regionális Tőkebefektetési Alap létrehozására és kezelésére irányul. "Janus Pannonius Program - Dél-Dunántúli TIOP 2.2.6-12/1A Pécsi Tudományegyetem Regionális Onkológiai Centrum kialakítása 1 999 991 473 Pécs Pécsett" A Pécsi Tudományegyetemen 2 Milliárd Ft fejlesztési költséggel 20 hónap alatt olyan Regionális Onkológiai Centrum jön létre, amely az új épített infrastruktúrával és a jelentősen megújított sugárterápiás eszközparkkal kiemelten alkalmassá teszi a Klinikai Központ Onkoterápiás Intézetet a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő, magas színvonalú onkológiai ellátásra, az ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítésére, jelentősen javítva ezzel a dél-dunántúli lakosság általános egészségi állapotát. Baranya Megyei DDOP 2.1.1/A-2f Intézményfenntartó "Baranyai Élménykörút" 1 783 917 457 Orfű Központ A "Baranyai Élménykörút" elnevezésű projekt egy 5 elemből álló termékcsomag, mely 4 településen, 6 partner bevonásával valósul meg. Az egyes projektelemek jól illeszkednek egymáshoz, kiegészítik egymást, és szinergikus hatásuk folytán jelentős többletvonzerőt jelentenek a térség számára. A projekt elsődleges célja, hogy a turizmus fejlesztése céljából olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciókból álló termékcsomagot mutassunk be, amelyek Baranya megye sajátos természeti adottságaira és kulturális értékeire épülő innovatív elemeket tartalmaznak, melyek egy közös élményláncra fűzve javítják a régió versenyképességét, és bővítik termékkínálatát, úgy, hogy közben megvalósítják a fejlesztők közötti összehangolt fejlesztési elképzelések megvalósítását. A projekt az alábbi vonzerőket öleli fel: kerékpáros turizmus, aktív turizmus, borturizmus, témapark, aquapark, kulturális turizmus. A hat terület együttesen hozzájárul a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez. DDOP 2.1.1/E.F-12- k2 Magyar Katolikus Egyház Pécsi Egyházmegye A Püspökvár titkai - A püspöki palotától a dzsámiig - a Pécsi Egyházmegye évezredes örökségének turisztikai vonzerővé fejlesztése 1 497 246 126 Pécs 111

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Pécsi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település A fejlesztési projekt eredményeként egy, a 21. századi kulturális és vallási turista igényeket kielégítő, több - egymáshoz kapcsolódó, egymás szolgáltatásait kiegészítő, azonban önállóan is működőképes - projektelemet tartalmazó kulturális turisztikai központ jön létre. Pécs Megyei Jogú Város DDOP 4.1.3/A Nagy Kiállítótér (Múzeum utca) 1 490 617 255 Pécs Önkormányzata A beruházás keretében megújul és bővül az ország egyedülálló múzeumi integrációjának, a pécsi Múzeumutcának a legjelentősebb épülete, az ún. Régi Vármegyeháza. Az épületben rugalmasan bővíthető időszakos kiállítási terület is helyet kap, amely alkalmassá teszi majd Pécset olyan nagy volumenű és jelentős látogatottságra számot tartó időszaki és vándorkiállítások befogadására is, amelyekre korábban nem volt lehetőség. A kulcsprojekt új, méltó helyre költözteti Pécs egyik legrangosabb kiállítását, az ország (Magyar Nemzeti Galéria utáni) legrangosabb modern magyar képzőművészeti gyűjteményét, és korszerű kiállítási helyet biztosít több, jelenleg raktáron lévő tárlatnak (pl. Amerigo Tot gyűjtemény). Emellett a Káptalan utca felújításával és épületrekonstrukciók segítségével helyezi méltó és korszerű környezetbe a város több, ugyancsak népszerű képzőművészeti kiállítását (pl. Vasarely Múzeum). "A Pécsi Tudományegyetem kutatási kiválósági TIOP 1.3.1-10/1 Pécsi Tudományegyetem területeinek komplex infrastrukturális 1 469 824 137 Pécs fejlesztése" A projekt a Pécsi Tudományegyetem oktatási-kutatási infrastruktúrájának komplex fejlesztésére irányul az intézmény kutatási kiválósági területeire koncentrálva. Ezen területekhez kapcsolódóan labor és műszerfejlesztéseket tervezünk megvalósítani, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére. A fejlesztések nagy része meglévő, továbbfejleszthető kutatás-fejlesztési tevékenységre épül. Komplex fejlesztés keretében sor kerül a kapcsolódó szoftverbeszerzésre és infokommunikációs alapinfrastruktúra fejlesztésére, valamint fizikai és infokommuniokációs akadálymentesítésre, ezáltal a projekt a kutatás, fejlesztés és innováció területeit együttesen szolgálja. Magyar Közút Nonprofit DDOP 5.1.3/A-11 Zártkörűen Működő Térségi elérhetőség javítása az 5801. j. úton 1 451 065 097 Görcsöny Részvénytársaság DDOP 2.1.1/E.F-12- k2 5801. j. út felújítása a 10+100-24+700 km szelvények közötti szakaszon. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Mecseki ökoturisztikai élménypark kialakítása a pécsi állatkert funkcióbővítő fejlesztésével és a kerékpár-turisztikai infrastruktúra fejlesztésével 1 145 385 463 Pécs A projekt keretében a Misina természeti környezetének és értékeinek bemutatására kerül sor, melynek középpontjában az állatkert ökoturisztikai fejlesztése áll, a Misina becsatlakoztatása a kerékpáros turisztikai infrastruktúrába mind az Orfű-Pécs kerékpárút, mind a Mecsextrém park irányába. Kiemelt hangsúlyt kap a természet értékeinek újbóli felfedezése, amely a Mecsek turistaútjainak fejlesztésével, erdei kerékpáros útvonalak kialakításával, válik vonzóvá. Három tematikus cél elérésével járul hozzá a projekt az idegenforgalom fejlesztéséhez: 1) az állatkert megújításával; 2) ökoturisztikai vonzerők fejlesztésével; 3) a kerékpáros turisztikai infrastruktúra fejlesztésével. Az állatkert megújítása három fő tevékenységet jelent: a környezetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kiépítésre kerül az üzemeléshez szükséges vízbázisvédelmi infrastruktúra (ezzel az intézkedéssel önmagában évi 70 ezer látogatót tud Pécs megtartani, tekintve, hogy enélkül 2015. január 1-től nem kap működési engedélyt); megújításra és interaktív fejlesztésre kerülnek a jelenlegi kifutók a látogatói igények jobb kiszolgálása érdekében, valamint bővítjük az állatkertben bemutatott fajok körét. Bogád, Romonya, Nagykozár, és Kozármisleny KEOP 1.2.0/B/10 BRNK Társulás 1 009 492 266 Bogád szennyvízkezelésének fejlesztése Bogád, Romonya és Nagykozár településeken jelenleg egyik település sem rendelkezik kiépített szennyvízcsatorna hálózattal, emiatt tárolják a keletkező szennyvizeket nagyrészt nem zárt tározókban. Ismert, hogy ez a szennyvízkezelési gyakorlat nem kielégítő, talaj, ivóvízszennyező és egészségkárosító. Ennek megoldására két új szennyvízátemelő kiépítését tervezzük. Az egyik átemelő kiépítésére Romonya és a közeli Hird települések között kerülne sor. Ez biztosítaná Bogád és Romonya szennyvizeinek továbbítását a pécsi szennyvíztisztító telepre. A másik átemelő kiépítésére Nagykozár és Pécs között kerülne sor, amely biztosítaná Nagykozár szennyvizének továbbítását a pécsi szennyvíztisztító telepre. Ez szintén gravitációs módszerrel működne. A tervezett szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével megvalósulhatna a modern, Európai Unió környezeti politikájának megfelelő szennyvízkezelés. 112

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.4. Pécsváradi kistérség 1.4.1 Rövid összefoglalás A Pécsváradi kistérség 19 településből áll. Apátvarasd, Berkesd, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Hidas, Kátoly, Kékesd, Lovászhetény, Martonfa, Mecseknádasd, Nagypall, Óbánya, Ófalu, Pécsvárad, Pereked, Szellő, Szilágy, Zengővárkony. A városi ranggal rendelkező települések száma 1 (Pécsvárad). 1.4.2 Statisztikai elemzés Pécsváradi kistérség Országos (kistérség) átlag Országos adat Települések száma 19 18 3 152 Főváros 0 0 0 Megyei jogú városok száma 0 0 23 Városok száma 1 2 265 Nagyközségek száma 0 1 155 Községek száma 18 16 2 708 Oktatási intézmények száma 14 30 5 306 Foglalkoztatottak száma 4 255 21 207 3 690 045 Működő vállalkozások száma 711 4 071 708 307 1000 lakosra jutó lakások száma 383-421 Lakosságszám 12 244 56 901 9 957 731 A Pécsváradi kistérségben működő vállalkozások ágazati megoszlása jelentősen eltér a megyei megoszlástól. Jelentősebb szerepet játszanak a primer és szekunder szektorban működő vállalkozások, ez jellemző mind a feldolgozó- és az építőiparra, mind a mezőgazdaságra, bár utóbbira csak kisebb mértékben. 113

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A kereskedelem, a szállítás, raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén kívül a többi szolgáltatási ágban ezzel szemben a megyei aránynál alacsonyabb jelenlét mutatható ki a térségben. Különösen a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén, valamint az információ, kommunikáció és a pénzügyi, biztosítási tevékenység esetén érzékelhető jelentősebb negatív aránybeli különbség. 106. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, a.forrás: KSH A kistérség a legkedvezőbb munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik Baranya megyében. A munkanélküliségi ráta a megyei és országos átlag alatt van, 2013. III. negyedévében 6,7%. Az álláskeresők száma az elmúlt hét év átlagában 700 fő. 2007 és 2010 között a munkanélküliek számának növekedése volt tapasztalható, és bár a mért érték 2011. és 2012 I. negyedévében volt a legmagasabb (számuk ekkor meghaladta a 900 főt), 2010 óta javuló tendencia figyelhető meg. 2013. III. negyedévére 600 fő alá csökkent az álláskeresők száma. 107. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Pécsváradi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz 114

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A térséget nagyobb mértékben érintette 2009-ben a gazdasági válság negatív hatása, mint az ország egészét, a munkanélküliek számának változása 2007 és 2013 között kisebb eltérésekkel, de követte a megyei és az országos trendet. 108. ábra: Munkanélküliek számának változása a Pécsváradi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz 1.4.3 Beérkezett és támogatott pályázatok Pécsváradi kistérség Országos (kistérség) átlag Beérkezett pályázatok száma 164 694 Igényelt támogatási összeg (Ft) 8 969 042 652 81 911 429 847 Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) 732 526 1 424 029 Támogatott pályázatok száma 82 359 Megítélt támogatási összeg (Ft) 2 876 671 982 44 039 156 716 Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) 234 945 765 620 Leszerződött pályázatok száma 78 331 Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 2 841 320 057 40 741 960 298 Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) 232 058 708 298 Megkezdett kifizetések száma (pályázat) 68 277 Kifizetett támogatási összeg (Ft) 2 224 803 507 22 698 979 718 Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft) 181 706 394 621 A kistérségből 164 pályázat érkezett be (Pécsváradról 68), amiből 82 (40) részesült támogatásban, 78 (39) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, és 68 (34) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten jelentősen alatta maradt az országos átlagnak (annak csupán 51%-a), ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. A kistérség székhely településén ez a mutató már lényegesen kedvezőbben alakul, Pécsvárad esetében 67%. 115

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.4.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program Pécsváradi kistérség Országos (kistérségi) átlag db millió Ft db millió Ft ÁROP 2 29 3 225 DDOP 12 1 847 37* 8 617* GOP 36 436 138 5 456 KEOP 11 186 22 7 243 TÁMOP 12 197 69 5 614 TIOP 3 84 12 2 568 összesen 76 2 778 281 29 723 * a Dél- Dunántúli Régióra vonatkozó átlag értékek A Pécsváradi kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 33%-a az országos átlagnak, míg ugyanezen érték Pécsvárad esetében 71%. A megítélt támogatások legnagyobb, a megye térségeit is csak kevés esetben leíró arányban (66%) a DDOP forrásait lekötve érkeztek a kistérségbe igazolva a helyi fejlesztési igényekre a területi operatív programban megfogalmazott válaszok helytállóságát és ROP/TOP szükségességét, különösen az ágazati programokból nehezebben részesedni képes kisebb vagy jellemzően vidéki térségekben. A támogatások ezen felül nagyobb részben a GOP támogatási rendszeréből származnak. 1.4.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Státusz Pécsváradi kistérség Országos (kistérség) átlag Kisvállalkozás 28% 20% Közép-vállalkozás 12% 7% Mikrovállalkozás 12% 34% Nem besorolható 2% 3% Nonprofit szervezet államháztartáson belül 41% 26% Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 2% 7% Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 3% 3% A támogatott projektgazdák 52%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások köréből került ki, melyek jellemzően a nyertes pályázatok darabszámát tekintve legnagyobb arányban részesülő gazdaságfejlesztési projektek tulajdonosai voltak. A vállalkozások részesedése a támogatói döntésekből még így is alacsonyabb, mint a kistérségekre országosan jellemző átlag. A kisvállalkozások sikerességének térségi dominanciája mellett feltűnő a mikrovállalkozások távolmaradása. 116

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.4.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között Támogatott pályázatok Fejlesztési tématerület Pécsváradi kistérség db millió Ft gazdaságfejlesztés 41 1 066 humánfejlesztés 22 1 087 környezetfejlesztés 16 407 közigazgatás-fejlesztés 2 29 közlekedésfejlesztés 0 0 településfejlesztés 0 0 turizmusfejlesztés 1 287 összesen 82 2 877 A támogatások megoszlása szempontjából két kiemelkedő tématerület van: a gazdaságfejlesztés (37%) és a humánfejlesztés (38%). A kistérség legnagyobb támogatást elnyerő pályázata is a humán területhez köthető ("Nyelvünk a múltunk, jelenünk, s jövőnk"- a pécsváradi német nemzetiségi Kodolányi János ÁMK integrált fejlesztése). A gazdaságfejlesztést illetően a Pannonpharma Kft. ipartelepítést célzó projektje kapta a legnagyobb támogatást. A turizmusfejlesztéssel összefüggő támogatások részesedése a kistérségben 10%, és ezt az eredményt a térség egyetlen projektje (Pécsvárad Város Önkormányzata nyerte el a pécsváradi vár fejlesztésére) révén is képes volt elérni. A környezetfejlesztés területén 4 db vízrendezéshez kapcsolódó projekt kapott zöld utat, és nyert támogatást uniós forrásból. A kistérség 12 KEOP forrásból támogatott pályázata jellemzően napelemes rendszerek kiépítése valamint épületenergetikai felújítások érdekében került felhasználásra. Közlekedés és településfejlesztésre a kistérségben nem került sor. 1.4.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe DDOP 3.1.2/A-09-2f Pécsvárad Város Önkormányzata Pécsváradi kistérség "Nyelvünk a múltunk, jelenünk, s jövőnk"- a pécsváradi német nemzetiségi Kodolányi János ÁMK integrált fejlesztése Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település 563 896 325 Pécsvárad A projekt keretében a Kodolányi János ÁMK Pécsváradon található két feladatellátási helye(általános iskola és óvoda)kerül megújításra és felszerelésre,a szakmai együttműködő partner eszközbeszerzésben részesül. A beruházás eredményeként a két akadálymentessé váló intézményben 9 tanterem,3 csoportszoba,egyéb helyiségek és 2 udvar kialakítását tervezzük. Jelenleg a beruházással érintett feladatellátási helyeken 62 HHH-s,57 SNI-s diák és 20 HHH-s,2 SNI-s óvodás integrált nevelése folyik. PANNONPHARMA Gyógyszergyártó Ipartelepítés új technológia DDOP 1.1.1/E-09 447 892 500 Pécsvárad Korlátolt Felelősségű Társaság bevezetésére a Pannonpharma Kft.-nél A PannonPharma Kft. gyógyszergyártással, és ehhez kapcsolódóan gyógyszer-analitikai, gyógyszeripari kutatás-fejlesztési valamint gyógyszeripari minőségfejlesztő tevékenységgel foglalkozik. DDOP 2.1.1/A.B- 12 Pécsvárad Város Önkormányzata Élmény vár Szent István és a bencések korában a Pécsváradi Élményvárban 287 458 680 Pécsvárad 117

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Pécsváradi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település A pályázat keretében megvalósul a palotaszárny fejlesztése és zarándokszálláshely kialakítása. Kialakításra kerül egy Bencés életmódot és gyógytevékenységet bemutató hely, ahol a látogatók teát keverhetnek és kenőcsöt készíthetnek. Létesül egy kőtár a várudvarban található "Jordán apát celláriumban", szintúgy az udvaron megtekinthető lesz egy látványkonyha és a Kovácsműhely-" Suppono subpono". Létrehozzuk az íjászpályát, valamint kialakításra és kibővítésre kerül a gyógynövénykert. Fejlesztésünk célja, hogy növeljük attrakciónk látogatottságát, és egy élményekkel dús vonzó környezetet biztosítsunk a látogatók számára. Mecseknádasdi Integrált Mikrotérségi DDOP 3.1.3/A-2f Mecseknádasd Önkormányzata Alapfokú Egészségügyi és Szociális 216 573 780 Mecseknádasd Szolgáltató Központ A mecseknádasdi Szociális Gondozási központ bővítése, infrastrukturális fejlesztése, állagmegóvása, az intézményben szakmai fejlesztési programelemek megvalósítása, az esélyek hozzáférésének növelése, hosszú távon, a mikrotérségi ellátás versenyképességének és minőségének fokozása. Az alapellátásokon kívül a szakellátás egy részének, a fogyatékos személyek ellátási lehetőségeinek fejlesztése. Az infrastrukturális és kapcsolódó szakmai fejlesztés eszközökkel való támogatása. DDOP 1.1.1/D-11 Kresz & Fiedler Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Korlátolt Felelősségű Társaság Telephelybővítés a Kresz & Fiedler Kft.- nél 99 749 061 Pécsvárad A termelési hatékonyság javítása, továbbá megnövekedett termelési igény kielégítése érdekében szükség van a termelési terület bővítésére, a szerszámkészítő (gépipari) üzemi területen. A projekt ezt a célt szolgálja. Az Öreg-patak mederrendezése Óbányánál a vízkárok megelőzése, a DDOP 5.1.5/B-11 Óbánya Község Önkormányzata 99 432 549 Óbánya lakóingatlanok és a természet védelme érdekében Óbánya vízvédelmi rendszerének komplex fejlesztése, olyan műszaki megoldásokat igényel, amely a későbbi áradások okozta vízkárok ellen védelmet nyújtanak. A Bánáti Bazsarózsa megőrzése, Mecseki Erdészeti Zártkörűen komplex élőhelyvédelem a Kelet- KEOP 3.1.2/2F/09 81 980 572 Pécsvárad Működő Részvénytársaság Mecsek Tájvédelmi Körzetben és közvetlen környezetében A projekt öt beruházási elemet tartalmaz: 1. beruházási elem: Szálalás, szálalóvágás alkalmazása a TK-ben 2. beruházási elem: A bánáti bazsarózsa élőhelyének védelme 3. beruházási elem: Akácosok átalakítása és akácirtás az őshonos fafajok térnyerése érdekében 4. beruházási elem: A füves területek megőrzése 5. beruházási elem: A bálványfa terjeszkedésének visszaszorítása A Pécsváradi Gondozási Központ TIOP 3.4.2-11/1 Pécsvárad Város Önkormányzata 70 494 966 Pécsvárad felújítása Jelen projekt a Pécsváradi Gondozási Központ idősek bentlakásos otthona szociális szolgáltatásának - a jogszabályoknak és a modern kor elvárásainak megfelelő - fejlesztésére, infrastrukturális feltételeinek javítására irányul. A fejlesztés eredményeként javul a lakók életminősége, humánusabbá, modernebbé válnának életkörülményeik, figyelembe véve a szükséges energiatakarékossági, akadálymentességi és biztonsági szempontokat. A Projekt során mind a 30 férőhely korszerűsítésre kerül. GOP 2.1.2/C Kresz és Fiedler Műanyagfeldolgozó és Szerszámkészítő Korlátolt Felelősségű Társaság Komplex technológiai, fejlesztési beruházás a Kresz és Fiedler Kft.-nél. 54 254 000 Pécsvárad 1989óta műanyag fröccsöntési tevékenységet végzünk. A jelenlegi berendezések gazdaságos üzemeltetése a megrendelés állományunkból nem lehetséges. A kapacitásbővítést a megrendelési állomány növekedése teszi szükségessé. A felszabaduló gépek kevésbé összetett feladatok ellátására válnak alkalmassá. A megvásárolni kívánt gépek elhelyezéséhez szükséges az ingatlan fejlesztése, bővítése is. A fejlesztés egyúttal kiterjed az információtechnológiai fejlesztés területére is a megrendelők elvárása szerint. Technológia korszerűsítés a GOP 2.1.1-09/A Pécsváradi Aranycipó Kft. 50 000 000 Pécsvárad PÉCSVÁRADI ARANYCIPÓ Kft-nél Jelen projekt keretében beszerzendő eszközök a korszerűsítést, és a kapacitás bővítést szolgálják. Beszerzésre kerülő eszközök: csokoládé bevonó gép, sokkoló fagyasztók, nyújtógépek, kemencék, aromakovász készítő készülékek, vízkeverők, vízhűtő berendezések, finompékáru készítő gépsorrendszer. Vízsugaras forgácsolási technológia GOP 2.1.1-12/B Stadler VOSZK Kft 48 092 472 Hidas bevezetése a Stadler-VOSZK Kft-nél N.A. Pécsvárad Művelődi házának napelemes KEOP 4.2.0/A/11 Pécsvárad Város Önkormányzata 47 897 579 Pécsvárad fejlesztése A jelen pályázat legfőbb célja, hogy megújuló energiaforrás használatával csökkentsük a működési költségeket. Közvetett célunk, hogy a település vezető szervezeteként példát mutassunk mind a lakosság, mind más önkormányzatok számára annak érdekében, hogy a tudatos energiagazdálkodás egyre népszerűbbé váljon. Nagypall község belterületének DDOP 5.1.5/B Nagypall Község Önkormányzata 47 632 500 Nagypall vízrendezése 118

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Pécsváradi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település A fejlesztés átfogó célja a település állapotának javítása, a környezetbiztonság növelése, a DDOP-ban kitűzött "A természeti és épített környezet megóvása" specifikus cél elérése érdekében a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a települést veszélyeztető helyi vízkár okozta káresemények kockázatának mérséklése, a további környezeti káresemények megelőzése és kis mértékben a kiegyensúlyozott vízháztartás megteremtése. TÁMOP 5.6.1.B- 12/2 Pécsvárad Város Önkormányzata A bűnelkövetés és áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett gyermekek és fiatalok segítése Pécsvárad városban és térségében 39 260 000 Pécsvárad Célunk a bűnelkövetés, illetve az áldozattá válás szempontjából veszélyeztetett gyermekek/fiatalkorúak segítése, a rendőrség és a helyi iskola együttműködésének erősítésével, interaktív iskolai programok szervezésével, emellett szabadidős, iskolán kívüli kreatív, közösségi, kulturális-művelődési és sport-tevékenységek rendezésével, prevenciós alternatívaként. További cél a gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó pedagógusok, egyéb szakemberek, illetve rendőrök felkészítése, tréningek keretében. 119

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.5. Sásdi kistérség 1.5.1 Rövid összefoglalás A Sásdi kistérség 27 településből áll. Ág, Alsómocsolád, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Bikal, Felsőegerszeg, Gerényes, Gödre, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar, Mágocs, Mekényes, Meződ, Mindszentgodisa, Nagyhajmás, Oroszló, Palé, Sásd, Szágy, Tarrós, Tékes, Tormás, Varga, Vásárosdombó, Vázsnok. A városi ranggal rendelkező települések száma 2 (Sásd, Mágocs). 1.5.2 Statisztikai elemzés Sásdi kistérség Országos (kistérség) átlag Országos adat Települések száma 27 18 3 152 Főváros 0 0 0 Megyei jogú városok száma 0 0 23 Városok száma 1 2 265 Nagyközségek száma 1 1 155 Községek száma 25 16 2 708 Oktatási intézmények száma 8 30 5 306 Foglalkoztatottak száma 4 375 21 207 3 690 045 Működő vállalkozások száma 680 4 071 708 307 1000 lakosra jutó lakások száma 400-421 Lakosságszám 13 759 56 901 9 957 731 A sásdi térségben működő vállalkozások ágazati megoszlását tekintve a mezőgazdaság jelentős, a megyében jellemző érték háromszorosát meghaladó súlyt képvisel. A megyei átlagnál jelentősebb arányt (20%) képviselnek továbbá a kereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, de 120

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények a feldolgozóipar, az építőipar, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is magasabb az arány. A többi szolgáltatási szektor jelentősen kisebb súllyal van jelen a térségben, mint a megyei átlag, különösen nagy az aránybeli eltérés a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén. A vállalkozás-sűrűség a Sásdi kistérségben jelentősen elmarad mind a megyei, mind az országos értéktől. 109. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, adatforrás: KSH Baranya megye egészét tekintve a Sásdi kistérség kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságokkal bír. Az álláskeresők száma az elmúlt hét év átlagában 1 460 fő. A munkanélküliség az országos rátát 5,3 százalékponttal haladta meg, és a megyei értéknél is magasabb 12,7%-on állt 2013. III. negyedévében. 2007 és 2010 között a magas munkanélküliségi szint ellenére is növekvő trend figyelhető meg az álláskeresők számának változását tekintve, 2010-től kezdődően viszont csökkenő tendencia rajzolódik ki. 110. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Sásdi kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz 121

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Az utóbbi években növekszik a szezonális különbség a munkanélküliek téli és nyári szintje között, mely a közfoglalkoztatás erősödésének hatása lehet. 2013. I. negyedévében az álláskeresők száma 1 840 főre ugrott, mely a 2011 I. negyedévi érték után a második legmagasabb volt az elmúlt hét évben. 2013. III. negyedévében ugyanakkor 2007 óta az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi adatot mérték, az álláskeresők száma csupán 1 210 főt tett ki. A térségben a vizsgált időszak nagy részét tekintve kedvezőbb folyamatok zajlottak a munkanélküliek számának változásában, mint Baranya megye egészének vonatkozásában. A térséget kevésbé érintette a 2009-es gazdasági válság, 20-25%-nál magasabb növekedést egyik évben sem regisztráltak a 2007. I. negyedévi adathoz viszonyítva. 111. ábra: Munkanélküliek számának változása a Sásdi kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz 1.5.3 Beérkezett és támogatott pályázatok Sásdi kistérség Országos (kistérség) átlag Beérkezett pályázatok száma 276 694 Igényelt támogatási összeg (Ft) 16 478 071 519 81 911 429 847 Egy lakosra jutó igényelt támogatás (Ft) 1 197 621 1 424 029 Támogatott pályázatok száma 135 359 Megítélt támogatási összeg (Ft) 7 370 327 479 44 039 156 716 Egy lakosra jutó megítélt támogatás (Ft) 535 673 765 620 Leszerződött pályázatok száma 128 331 Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 7 123 977 709 40 741 960 298 Egy lakosra jutó lekötött támogatás (Ft) 517 769 708 298 Megkezdett kifizetések száma (pályázat) 110 277 Kifizetett támogatási összeg (Ft) 5 569 210 483 22 698 979 718 Egy lakosra jutó kifizetett támogatás (Ft) 404 769 394 621 122

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A kistérségből 276 pályázat érkezett be (Sásdról 101, Mágocsról 72), amiből 135 (53, 43) részesült támogatásban, 128 (50, 41) esetben a támogatási szerződés megkötésre került, 110 (41, 33) esetben támogatás-kifizetés is történt. A pályázati aktivitás kistérségi szinten 84%-a az országos átlagnak, ha az egy főre jutó igényelt támogatás nagyságrendjét tekintjük. Ugyan ez az érték Sásd esetében 120% míg Mágocson 109%. 1.5.4 Leszerződött projektek megoszlása operatív programonként Támogatási szerződéssel rendelkező projektek Operatív program Sásdi kistérség Országos (kistérségi) átlag db millió Ft db millió Ft ÁROP 2 29 3 225 DDOP 32 3 937 37* 8 617* GOP 43 748 138 5 456 KEOP 5 499 22 7 243 TÁMOP 39 1 788 69 5 614 TIOP 5 174 12 2 568 összesen 126 7 174 281 29 723 * a Dél- Dunántúli Régióra vonatkozó átlag értékek A kistérség egészét tekintve az egy főre eső lekötött támogatás 73%-a az országos átlagnak, miközben Sásdon 139%, Mágocs esetében pedig 131%. A kistérség városi rangú települései láthatóan jobban teljesítettek a forráslekötést illetően a kistérségi átlagnál. A megítélt támogatások több mint fele (54%) a Dél-Dunántúli OP forrásait lekötve került a térségbe. A támogatások ezen felül mértékadó része (25%) a Társadalmi Megújulás OP-ból származik. 1.5.5 Támogatott pályázatok számának megoszlása a támogatott szervezet típusa alapján Státusz Sásdi kistérség Országos (kistérség) átlag Kisvállalkozás 20% 20% Közép-vállalkozás 10% 7% Mikrovállalkozás 15% 34% Nem besorolható 3% 3% Nonprofit szervezet államháztartáson belül 40% 26% Nonprofit szervezet államháztartáson kívül 11% 7% Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 1% 3% A nyertes projektek gazdáinak 45%-a a mikro-, kis és közép vállalkozások köréből került ki. Az államháztartáson belüli pályázatok magas száma az erős humánfejlesztés köréből adódik. 123

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.5.6 Támogatott pályázatok megoszlása fejlesztési tématerületek között Támogatott pályázatok Fejlesztési tématerület Sásdi kistérség db millió Ft gazdaságfejlesztés 58 1 221 humánfejlesztés 51 2 268 környezetfejlesztés 14 929 közigazgatás-fejlesztés 2 29 közlekedésfejlesztés 5 2 080 településfejlesztés 3 323 turizmusfejlesztés 2 520 összesen 135 7 370 A Sásdi kistérségben a legnagyobb arányban lekötött támogatás a humánfejlesztés területét hivatott szolgálni (31%), valamivel megelőzve ezzel az eredménnyel a környezetfejlesztésben elnyert támogatások összegét (28%). A DDOP 3. (humán) prioritásában elnyert pályázatok száma a kistérségben 6 db, közülük a nagyobb volument elérő pályázatok jellemzően a nevelés/oktatás tématerületet fejlesztendő kerültek ki, a kisebbek pedig közintézmények akadálymentesítéséhez nyújtottak támogatást. A nyertes TÁMOP-os pályázatok között a program hármas és négyes prioritásaihoz illeszkedő fejlesztések dominálnak (minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, társadalmi befogadást erősítése). A kistérség támogatási összegét tekintve legnagyobb projektje a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos pályázat volt, melynek címe Térségi elérhetőség javítása a 65174 j. úton. Itt a támogatás összege meghaladja a 870 millió forintot. A gazdaságfejlesztés és a környezetfejlesztés 17%-13%-ban teljesített a kistérségben. A GOP technológiai fejlesztés témaköre mellett a DDOP telephelyfejlesztési pályázatai domináltak. A környezetfejlesztésben az infrastrukturális fejlesztések kerültek túlsúlyba a térségben, mind a vízrendezés, mind az ivóvízkezelés területén. Turizmusban 3 projekt született a térségben, ebből kettő Bikalon, ami a Reneszánsz palotához valamint az élménybirtokhoz köthető. A három pályázat támogatása meghaladja a 740 millió forintot. 2 támogatói döntés született városfejlesztés területén, egy Sásdon, egy pedig Mágocson. 124

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1.5.7 A nagyobb támogatott projektek alapadatai Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe DDOP 5.1.3/A-11 Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sásdi kistérség Térségi elérhetőség javítása a 65174 j. úton Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település 874 342 479 Mágocs A tervezett projekt a 65174 j. Alsómocsoládi bekötőút felújítása, burkolaterősítése, szélesítése. A felújítás során megvalósul a teherbírás szükséges növelése, a vízelvezetési problémák megoldása. Az autóbuszöblök szabvány szerint épülnek ki, illetve a közlekedésbiztonságát javító forgalomcsillapító sziget létesül. Sásd mikrotérségi Integrált Közoktatási- DDOP 3.1.2/2F-2f Sásd Város Önkormányzata és Művelődési Intézmény létrehozása, 824 118 480 Sásd fejlesztése A projekt ÁMK létrehozását és fejlesztését foglalja magában, mely bölcsődével, óvodával 8 évfolyamos általános iskolával, művészetoktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálattal, könyvtárral, művelődési központtal és sportcentrummal rendelkezne. A projekt keretében jelentős infrastrukturális, illetve tartalmi fejlesztés valósul meg, mely a kompetencia alapú oktatást teljes mértékben képes kiszolgálni. TÁMOP 5.2.3- Sásdi Többcélú Kistérségi Legyen az Esély Egyenlő - Esélyteremtés a 562 926 275 Sásd 09/1 Társulás Sásdi Kistérségben A projekt során a Kistérségi Iroda alá tagozódva létrehozunk egy Gyerekesély irodát, amely a Gyerekesély Bizottság felügyeletével a program megvalósítását végzi. A programban alkalmazott szakterületi koordinátorok irányítják a településeken megvalósuló szakmai programot, szervezik a szakmaközi hálózatok működését. A program részeként felzárkózást szolgáló, valamint nyári napközbeni ellátásra napközit működtetünk Mekényesen, Kisvaszaron a kistérség egy szegregátumában közösségi házat hozunk létre a hozzá kapcsolódó komplex szolgáltatással. Intézményi jó gyakorlatok terjesztése céllal kistérségi pedagógiai szakmai műhelyet szervezünk, képességfejlesztést szolgáló óvodai programokat valósítunk meg a kistérség óvodáiban. A hiányzó szaktudás programba vonása érdekében kistérségi komplex közoktatási munkacsoportot működtetünk, valamint kapacitásfejlesztést hajtunk végre a szociális szolgáltatások javítása érdekében. Az eredményesebb munka érdekében a védőnők részére prevenciós szakmai műhelyt működtetünk, továbbá szabadidős és sportprogramokat szervezünk és valósítunk meg a kistérség számos településén, biztosítva a hátrányos helyzetű gyerekek számára az odautazást, étkezést, és a programokon való részvételhez szükséges felszerelést. DDOP 5.1.3/A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság DD-03 Térségi elérhetőség javítása a 65195 j. úton 420 000 000 Mágocs 65195 j. Dombóvári bekötő út 0+000-6+212 kmsz. közötti szakasz felújítása. 65195 j. Dombóvári bekötő út felújítása 0+000-6+212 km sz. között, a burkolat megerősítése, a burkolathibák előzetesen történő lokális pályaszerkezet cseréjével, a csapadékvíz elvezetés megoldásával, a szükséges műtárgyfelújításokkal, forgalomtechnikai és biztonsági elemek kiépítésével. "Tiszta víz - Tiszta élet!" - Sásdi térség KEOP 1.3.0/09-11 Sásd Város Önkormányzata 364 685 109 Sásd ivóvíz-minőség javítása A fejlesztés megvalósításának eredményeként új vízkezelő tisztítás technológia kerül kivitelezésre, melynek legfőbb célja a biológiai ammóniumeltávolítás és vas-mangántalanítás. Az egyes települési fejlesztések lényegében megegyeznek egymással. DDOP 2.1.1/A.B- 12 Magyar Természetjáró szövetség Az Országos Kékkör (OK) Dél-Dunántúli Régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztése, a túraútvonalak téradat alapú nyilvántartási és fenntartási rendszerének kialakítása a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. 268 352 955 Tormás Az Országos Kéktúra és Kékkör nagy múltú élő útvonal. Projektünkben a túra útvonalát teljes körűen helyreállítjuk. Megtisztítjuk a szeméttől, az elhanyagolt forrásokat kitisztítjuk, helyreállítjuk és újjáépülnek a kilátók. Kialakítjuk a Kerékpáros Kék útvonalakat. A XXI. sz. technológiájával, nemzetközi és hazai marketinggel az OKT-t erős nemzetközi branddé fejlesztjük. Az állapotellenőrzés céljára létrehozzuk a civil ranger rendszert. A megbízható szolgáltatások és a fenntartás biztosítására szervezett szolgáltató hálózatot hozunk létre. DDOP 4.1.1/A-09-2f Mágocs Város Önkormányzata Integrált városfejlesztési akciók támogatása Mágocs Városában N.A. 254 726 865 Mágocs DDOP 2.1.2-09 Hella'91 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Reneszánsz palota 251 825 255 Bikal Felelősségű Társaság A projekt a bikali Puchner Kastélyszálló szálláshely kapacitásának és kapcsolódó szolgáltatásainak bővítésére irányul. A projekt keretében megvalósul a kor hagyományait híven tükröző Reneszánsz palota kialakítása. DDOP 2.1.1/A.B- Bikali Élményfesztivál Korlátolt Új attrakciók Bikalon: rendezvénytér és 12 Felelősségű Társaság lovarda kialakítása 220 500 000 Bikal A szakmai együttműködések és a komplex szolgáltatások kialakítása a vendégek tartózkodási idejének növelésében vélhetően óriási szerepet játszanak majd, így a projekt indokoltsága megkérdőjelezhetetlen. A projekt megvalósulása közvetlenül pozitívan hat a helyi munkanélküliség csökkentésére, mivel általa új munkahelyek is teremtődnek (5 fő részére) a megvalósítás helyszínén. A fejlesztés és az a kialakított szakmai együttműködések révén a vendégek tartózkodási idejének növelése, a fedett lovas rendezvénycsarnoknak köszönhetően a szezonalitás csökken. 125

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények Felhívás száma Kedvezményezett neve Projekt címe Sásdi kistérség Szerződésben megítélt támogatás (Ft) Település TÁMOP 5.1.3- Alsómocsolád Község Térségi közösségi családközpontú segítő 164 379 647 Alsómocsolád 09/2 Önkormányzata hálózat kiépítése A KÖZ-TÉR-HÁLÓ projekt célja a bevont 11 településen élő, hátrányos helyzetű családok körében a szegénység mélyülésének, terjedésének, újratermelődésének mérséklése, és a mélyszegénységben élők integrációjának előmozdítása. A családok helyzetének javítását egy "Térségi Közösségi Központ" kialakításával, új típusú szociális szolgáltató - családmentor - hálózat kiépítésével és működtetésével, kiegészítő humán szolgáltatások nyújtásával, a közösséget fejlesztő beavatkozásokkal érjük el. Alsómocsolád település belterületének Alsómocsolád Község DDOP 5.1.5/B-11 védelmét szolgáló vízvédelmi rendszer 104 958 237 Alsómocsolád Önkormányzata fejlesztése A pályázati támogatás segítségével a településre és a települést érintő vízgyűjtő területekre hulló csapadékok végső befogadói rendezésre kerültek. A Szent András-árok, a Kossuth utca, a Petőfi utca és a Rákóczi utca alsó szakaszai így alkalmassá váltak az összegyülekező csapadékvíz rendezett, kártétel nélküli elvezetésére. "Játszótárs" - a Sásdi Általános DDOP 3.1.2-12 Sásd Város Önkormányzata Művelődési Központ Óvodájának a 100 103 725 Sásd fejlesztése A Sásdi Általános Művelődési Központ Óvodája több, a Sásdi kistérségben lévő településről fogad gyerekeket. Jelenleg 4 csoportban folyik a nevelés, de a csoportok zsúfoltsága indokolttá teszi, hogy új csoportszobát alakítsanak ki. A korszerű nevelési és minőségirányítási rendszerrel működő intézmény infrastrukturális helyzete nem tükrözi ezt a magas színvonalú szakmai munkát, ezért fejlesztése indokoltá vált. A projekt keretében egy új csoportszobán túl, az épület felújítása történne meg. A közúti közlekedés biztonságának DDOP 5.1.3/C Sásd Város Önkormányzata 84 640 279 Sásd fejlesztése Sásdon A tervezett fejlesztés elemei: a település jelentős forgalmú csomópontjában 3 db gyalogátkelőhely, 4 db akadálymentes buszöböl, a nagy forgalmú kereszteződésben forgalomterelő sziget kialakítása, ezen kívül a meglévő járdaszakaszok és útburkolatok felújítása és padkarendezése a meglévő csomóponti ívek geometriai szerkezetének megfelelő átalakítása, kanyarodósávok kialakítása történik meg a forgalmi torlódások megelőzése és a települési közbiztonság biztosítása céljából. GOP 2.1.1-12/B TAMÁS Fémipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság TAMÁS Kft. technológiai fejlesztése nagyértékű gépek beszerzésével N.A. 77 339 405 Sásd DDOP 4.1.1/B Sásd Város Önkormányzata Sásd városközpontjának kiterjesztése és megújítása a Polgármesteri Hivatal akadálymentesített és modernizált 67 886 536 Sásd épületbe való költöztetésével valamint közpark-felújítással A projekt keretén belül felújításra kerül a könyvtárnak, a zeneiskolának, a helytörténeti kiállításnak és a művelődési háznak otthont adó épület (Dózsa György utca 32. Helyrajzi száma: 106/1) valamint megvalósul a 44. helyrajzi számon nyilvántartott közpark rekonstrukciója és utcabútorokkal történő ellátása. DDOP 1.1.1/D-10 TREND-PAPÍR Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság Telephely- és termelő infrastruktúra fejlesztés a TREND-papír Kft-nél 62 759 523 Sásd A TREND-papír Kft. a jelenlegi telephelyét mára kinőtte, az igazgatás számára nem megfelelő körülmények állnak rendelkezésre. A projekt a Sásdi ipari területen egy eddigi használaton kívüli mezőgazdasági területen valósul meg. Az új létesítmény könnyen elérhető helyen létesül, a mintegy 20000 m2 területű terepen. A terveken raktárként megjelölt, fűtött raktár 573,6 m2 területéből kerül kialakításra a gyártó részleg I. üteme, ami összesen 240 m2 területet tesz ki, és 2 db célgép kerül itt elhelyezésre, amelyekből az egyik a pályázat keretében elszámolásra kerülő, új eszköz. Az igazgatási és gyártó részeken túl a saját termék (készáru és alapanyag) raktár is létesül a jelenlegi ütemben. A tervekben szerepel a II. ütem létesítése is, amely a teljes gyártó kapacitást is ide szándékozik telepíteni. A projekt kapcsán jelentős munkaerő igény keletkezik, amelynek a kielégítése elsősorban a Sásdi kistérségből várható. DDOP 1.1.1/D-12 H.E.G. Környezetvédelmi és Kereskedelmi Szolgáltató Betéti Társaság Infrastruktúra fejlesztés a H.E.G. Bt sásdi telephelyén 49 998 000 Sásd A projekt célja a H.E.G. Bt. sásdi telephelyének bővítése annak érdekében, hogy az átalakuló piaci környezet - különösen a gépipari piac - kihívásainak is meg tudjon felelni cégünk. A meglévő csarnoképület mellé egy új csarnokot tervezünk felépíteni. MAGNET Tartálygyártó Telephelyfejlesztés a Magnet DDOP 1.1.1/F-09 49 016 666 Mágocs Korlátolt Felelősségű Társaság Tartálygyártó Kft.-nél 126

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 1. Kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények (az adatállományok 2013. október 10-i állapota szerint) 1.6. Sellyei kistérség 1.6.1 Rövid összefoglalás A Sellyei kistérség 35 településből áll. Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Bogádmindszent, Bogdása, Csányoszró, Drávafok, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Hirics, Kákics, Kemse, Kisasszonyfa, Kisszentmárton, Kórós, Lúzsok, Magyarmecske, Magyartelek, Markóc, Marócsa, Nagycsány, Okorág, Ózdfalu, Páprád, Piskó, Sámod, Sellye, Sósvertike, Vajszló, Vejti, Zaláta. A városi ranggal rendelkező települések száma 1 (Sellye). 1.6.2 Statisztikai elemzés Sellyei kistérség Országos (kistérség) átlag Országos adat Települések száma 35 18 3 152 Főváros 0 0 0 Megyei jogú városok száma 0 0 23 Városok száma 1 2 265 Nagyközségek száma 1 1 155 Községek száma 33 16 2 708 Oktatási intézmények száma 12 30 5 306 Foglalkoztatottak száma 3 632 21 207 3 690 045 Működő vállalkozások száma 728 4 071 708 307 1000 lakosra jutó lakások száma 397-421 Lakosságszám 13 027 56 901 9 957 731 127

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények A sellyei térségben működő vállalkozások ágazati megoszlását tekintve a mezőgazdaság jelentős súlyt képvisel (több mint 15%, miközben arányuk a megyében 5% alatt van). A megyére jellemzőeknél jelentősebb arányt képviselnek a kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a pénzügy, biztosítási tevékenység területén működő vállalkozások is. Ezzel szemben az ipari tevékenység és a többi szolgáltatási szektor kisebb súllyal van jelen a térségben, mint a megyei átlag, különösen nagy az aránybeli eltérés a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén, valamint a feldolgozóiparban. A vállalkozás-sűrűség ebben a térségben mutatja a legkedvezőtlenebb képet, jelentősen elmarad mind a megyei, mind az országos értéktől. 112. ábra: A működő vállalkozások megoszlása fő tevékenységi körük (TEAOR 08 kód) szerint, adatforrás: KSH A Sellyei kistérség Baranya megyében meglehetősen kedvezőtlen munkaerő-piaci adottságokkal rendelkezik. Az álláskeresők száma az elmúlt hét év átlagában 1 844 fő körül alakult. A munkanélküliség az országos rátát 5 százalékponttal haladta meg, és a megyére jellemző értéknél is magasabb 12,4%-on állt 2013. III. negyedévében ugyanezen időszakban egyedül Sásd térségében volt kimutatható ennél magasabb munkanélküliségi ráta. 2007 és 2010 között a magas munkanélküliségi szint ellenére is növekvő trend figyelhető meg, 2010-től kezdődően viszont csökkenő tendencia rajzolódik ki az állást keresők számát tekintve. Az utóbbi években rendre növekszik a szezonális különbség a munkanélküliek téli és nyári szintje között, mely a közfoglalkoztatás erősödésének hatása lehet, 2013-ban például 2,2- ször többen voltak munkanélküliek télen, mint nyáron. 2013. I. negyedévében az álláskeresők száma elérte a 2 586 főt, ami az elmúlt hét évben a legmagasabb érték, ugyanakkor 2013. III. negyedévében 2007 óta messze a legalacsonyabb munkanélküliségi adatot mérték. Az álláskeresők száma ekkor mindössze 1 160 főt tett ki, melyhez hozzájárulhatott az Ősdráva Program hatása is. 128

kistérségi összefoglaló elemzés statisztikák és pályázati eredmények 113. ábra: Regisztrált álláskeresők száma a Sellyei kistérségben, negyedévente (fő), adatforrás: NFSz A munkanélküliek számának változását tekintve a vizsgált időszak nagy részében kedvezőbb folyamatok zajlottak a térségben, mint Baranya megye egésze vonatkozásában. 2012 és 2013 nyarán a 2009-2010-es év hasonló időszakához viszonyítva 60%-ra csökkent az álláskeresők száma. 114. ábra: Munkanélküliek számának változása a Sellyei kistérségben (2007. I. né. = 100%), adatforrás: NFSz 129