Szabályalkotási Igazgatóság Az EASA és az egységes európai égbolt keretrendszerének összehangolása a SES2+ kezdeményezésen keresztül 2013.05.17. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Ez a vélemény az egységes európai égboltról (SES) szóló jogszabály egyszerűsítésére és modernizálására, valamint az EASA és a SES keretrendszerének összehangolására irányuló SES2+ kezdeményezés EASA-rendszerre gyakorolt hatásával foglalkozik. A SES2+ kezdeményezés számos javaslatot tartalmaz, ezek közül az egyik a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági létrehozásáról szóló 216/2008/EK rendelet (az alaprendelet) módosítására irányul. Az EASA-rendszer az összes területet (légi alkalmasság, légi műveletek, a repülési személyzet szakszolgálati engedélyei, ATM/ANS [légiforgalmi szolgáltatás/léginavigációs szolgálatok] és repülőterek) felölelő európai repülésügyi keretrendszer. Az EASA-rendszer biztosítani kívánja a repülésbiztonság egységes magas szintjét és az egyenlő versenyfeltételeket a légi közlekedési ágazat számára, elő kívánja mozdítani a szabad mozgást és a szabályozási hatékonyságot, valamint támogatni kívánja a tagállamokat az ICAO szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Arra irányuló intézkedéseket tartalmaz, hogy közvetlenül előkészítsék a kötelező erejű szabályokat és a megfelelés módozatait, nyomon kövessék azok végrehajtását, hogy az EASA felügyeleti szervként lépjen fel, valamint hogy elemezzék a repülésbiztonsági kockázatokat, és szükség esetén enyhítő intézkedéseket tegyenek. A SES fő célkitűzése, hogy javítsa az európai légtér megszervezésének és irányításának általános hatékonyságát. A SES-t két jogalkotási csomaggal hozták létre (SES I. és II.); a második csomag terjesztette ki az EASA-t az ATM/ANS területére mint az EASA repülésbiztonsági pillérére. A SES és az EASA keretrendszere így szorosan összekapcsolódik és kölcsönös függő viszonyban áll egymással, a SES új fejlesztései pedig közvetlen hatást gyakorolnak az EASA-rendszerre. Amikor a SES II-t jóváhagyták, és bizonyos hatásköröket átruháztak az EASA-ra, a SES-rendeletekben meglévő hatásköröket érintetlenül hagyták, ami szabályozásbeli átfedéseket eredményezett. Az európai jogalkotó úgy kezelte a kérdést, hogy egy új 65a. cikket illesztett be az alaprendeletbe, amelyben felkérte a Bizottságot, hogy javasoljon módosításokat a SES-rendeletekhez az alaprendeletben és annak végrehajtási szabályaiban foglalt követelmények figyelembevétele érdekében. A SES2+ célja, hogy felszámolja ezt az átfedést, és ennek megfelelően módosítsa az alaprendeletet. Emellett az ATM és a légi közlekedés más területein a szabályozási megközelítés további harmonizációját tervezi, hogy javítsa a repülésbiztonságot és a szabályozási hatékonyságot, továbbá hogy garantálja a jogbiztonságot. Más területeken a technikai szabályozást beépítették az EASA keretrendszerébe, hogy annak meghatározott célkitűzéseit szolgálja, míg a gazdasági szabályozást a Bizottság végzi el. Az ATM területén a helyzet részben eltérő; a technikai szabályozások különböző forrásokból származnak. A SES2+ kezdeményezés azt a megközelítést követi, hogy a légi közlekedés valamennyi területét felölelő technikai szabályozásokat beépíti az EASA keretrendszerébe. A SES2+ javasolja az EASA keretrendszerének megerősítését is, hogy lehetővé tegye és elősegítse azoknak a különböző technológiai innovációknak a koordinált működésbe lépését, amelyek a SES által a SESARkezdeményezés keretében végzett technikai kutatásból származnak, a légi közlekedés valamennyi ágazatát érintve, különös tekintettel a légi és földi felszerelésekre és eljárásokra. Ez a vélemény az nek a SES2+ kezdeményezést alátámasztó szakpolitikáról és e javasolt szakpolitika végrehajtása céljából az alaprendelet módosítására tett bizottsági javaslatról megfogalmazott nézeteit tükrözi. Alkalmazhatóság Eljárástérkép Érintett rendeletek és határozatok: Érintett felek: Kezdeményező/ forrás: Hivatkozás: 216/2008/EK rendelet (az alaprendelet) Az alaprendelet hatálya alá eső minden légi közlekedési terület Az Európai Bizottság egységes európai égbolt 2+ kezdeményezése (SES2+) A Bizottság Ares(2013)983268 sz. 2013.04.30-i levele Elvi dokumentum: Szabályalkotási csoport: Szabályalkotási hatásvizsgálat típusa: Műszaki konzultáció az NPA összeállítása során: NPA közzétételének dátuma: NPA-konzultáció időtartama: Felülvizsgálati csoport: Célzott konzultáció: A vélemény közzétételének dátuma: A határozat közzétételének dátuma: Nincs Nincs Nincs Nincs n/a n/a n/a n/a 2013 2. negyedéve n/a Saját dokumentum. A példányok nem ellenőrzöttek. A frissítéseket az EASA internetes/intranetes oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 1/11.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Eljárásrendi információk... 3 1.1. A szabályalkotási eljárás... 3 1.2. A vélemény és a kapcsolódó dokumentumok struktúrája... 3 1.3. Az eljárás következő lépései... 3... 4 2.1. A megoldandó kérdések... 4 2.2. Célok... 4 2.3. A javasolt módosítások áttekintése... 4 2.3.1. Alkalmazási kör (1. cikk)... 4 2.3.2. Célok (2. cikk)... 5 2.3.3. Fogalommeghatározások (3. cikk)... 6 2.3.4. Alapelvek és alkalmazhatóság (4. cikk)... 6 2.3.5. ATM/ANS (8b. cikk)... 7 2.3.6. A 9., 10., 11., 13., 14., 17., 19., 21., 33. és 52. cikk... 8 2.3.7. ATM/ANS (22a. cikk)... 8 2.3.8. Költségvetés (59. cikk)... 9 2.3.9. Alapvető követelmények (Vb. melléklet)... 9 2.4. Következtetések... 10 3. Referenciák... 11 3.1. Érintett rendeletek... 11 3.2. Érintett határozatok... 11 3.3. Referenciadokumentumok... 11 oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 2/11.
1. Eljárásrendi információk 1. Eljárásrendi információk 1.1. A szabályalkotási eljárás Az Európai Repülésbiztonsági (a továbbiakban: az ) a 216/2008/EK rendelettel 1 (a továbbiakban: az alaprendelet) összhangban és az Európai Bizottság külön felkérését 2 követően dolgozta ki ezt a véleményt. Az alaprendelet az egyik feladataként határozza meg a szükséges műszaki támogatás biztosítását a Bizottság számára, valamint a Bizottság polgárirepülés-biztonsággal kapcsolatos saját jogalkotási javaslatai alapjául szolgáló vélemények kidolgozását és elfogadását. Az EASA azzal a céllal dolgozta ki ezt a véleményt, hogy bemutassa az nézeteit az Európai Bizottság SES2+ kezdeményezéséről, és támogassa annak végrehajtását. E vélemény elkészítésekor az nem a rendes szabályalkotási eljárást követte, mivel a kezdeményezés egészét a Bizottság irányítja. Az általában a SES2+ kezdeményezéssel foglalkozó 3 hónapos nyilvános konzultációt 2012 szeptembere és októbere között tartották meg a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) weboldalán. A Bizottság elvégezte a teljes SES2+ kezdeményezés átfogó belső hatásvizsgálatát is. Az EASA keretrendszeréhez kapcsolódó módosításokról azonban nem folytattak külön konzultációt. 1.2. A vélemény és a kapcsolódó dokumentumok struktúrája E vélemény 1. fejezete tartalmazza a feladathoz kapcsolódó eljárásrendi információkat. A Magyarázó megjegyzések című 2. fejezet az alapvető műszaki tartalomhoz nyújt magyarázatot. Ez a vélemény e feljegyzésből áll, amely kifejti az nek a SES2+ kezdeményezést alátámasztó szakpolitikáról és e javasolt szakpolitika végrehajtása céljából az alaprendelet módosítására tett bizottsági javaslatról megfogalmazott nézeteit. Ezt a véleményt közzéteszik az weboldalán 3. 1.3. Az eljárás következő lépései E vélemény címzettje az Európai Bizottság, amely egy jogalkotási javaslat műszaki alapjaként fogja azt felhasználni. 1 2 3 A legutóbb a 2013. január 8-i 6/2013/EK bizottsági rendelettel (HL L 4., 2013.1.9., 34. o.) módosított, a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.). A Bizottság Ares(2013)983268 sz. 2013.04.30-i levele. http://easa.europa.eu/agency-measures/opinions.php. oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 3/11.
2.1. A megoldandó kérdések Ez a vélemény az egységes európai égboltról szóló következő jogalkotási javaslat, az úgynevezett SES2+ kezdeményezés által az EASA-rendszerre gyakorolt hatással foglalkozik. A SES2+ kezdeményezés az alaprendelet módosítását is tartalmazza. Az EASA-rendszer képezi a SES repülésbiztonsági pillérét; ezek a keretrendszerek ezért nagyon szorosan kapcsolódnak egymásba. Ez a vélemény kifejti az nek a SES2+ kezdeményezést alátámasztó szakpolitikáról és e javasolt szakpolitika végrehajtása céljából az alaprendelet módosítására tett bizottsági javaslatról megfogalmazott nézeteit. 2.2. Célok Az EASA-rendszer általános céljait az alaprendelet 2. cikke határozza meg. Ez a javaslat hozzájárul e célok eléréséhez, és az ebben a fejezetben körvonalazott egyedi kérdésekkel is foglalkozik. E javaslat fő célkitűzése az EASA és a SES keretrendszerének összehangolása azzal a céllal, hogy a SES2+ kezdeményezés célkitűzéseinek részeként a két szabályozási rendszer között felszámolják a meglévő átfedéseket és következetlenségeket. A javaslatnak az is célja, hogy harmonizálja az ATM közös műszaki szabályainak fejlesztési megközelítését az EASA-rendszeren belüli más légi közlekedési területekkel. Ez a szabályalkotási folyamat harmonizálását foglalná magában (a mélyreható konzultációs folyamatot is beleértve), az új szabályok pedig ugyanazokat a célkitűzéseket szolgálnák és egy következetes szabálystruktúrát követnének. Ez támogatná a különböző szabályozási intézkedések közötti hiányosságok és átfedések további felszámolását, és csökkentené a szabályok alkalmazásáért, illetve az alkalmazásuk felügyeletéért felelős szereplőkre háruló terheket. A szabályalkotásnak ez a harmonizált megközelítése elősegítené azoknak a különböző technológiai innovációknak a koordinált működésbe lépését, amelyek a SES által a SESAR-kezdeményezés keretében végzett technikai kutatásból származnak, a légi közlekedés valamennyi ágazatát érintve, különös tekintettel a légi és földi felszerelésekre és eljárásokra. 2.3. A javasolt módosítások áttekintése Az itt bemutatott javasolt módosítások az alaprendelet általános struktúráját követik. 2.3.1. Alkalmazási kör (1. cikk) Jelenleg az EASA- és a SES-rendelet ATM-kérdésekkel kapcsolatos alkalmazási köre kissé eltérő. Ezek a különbségek főként a katonai szervezetek által polgári célra nyújtott léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódnak. Az teljes mértékben egyetért azzal, hogy tanácsos felszámolni ezeket a különbségeket a két keretrendszer közötti teljes összhang biztosítása érdekében. A jelenlegi helyzetben az ATM területén alkalmazott szabályozási intézkedések alkalmazási köre sokkal inkább az egységesen magas szintű repülésbiztonság céljára szorítkozik, mint például a gazdasági szabályozásra. Jelenleg az EASA-alaprendelet és az annak végrehajtására kiadott közös szabályok nem alkalmazandók a katonai személyzet és szervezetek által nyújtott vagy rendelkezésre bocsátott ATM/ANS-szolgálatokra, sem pedig a hadsereg által ellenőrzött vagy működtetett repülőterekre. A tagállamokat azonban kötelezték adott esetben a légi járművek elkülönítésének és annak biztosítására, hogy a lakosság általi használatra megnyitott oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 4/11.
katonai repülőterek vagy a katonai személyzet által a lakosságnak nyújtott szolgáltatások olyan repülésbiztonsági szintet biztosítsanak, amelyek legalább olyan hatékonyak, mint amelyet az alaprendelet és annak végrehajtási szabályai megkövetelnek. A SES alkalmazási körének meghatározása ettől eltér, azaz magában foglalja az elsősorban a polgári forgalmat kiszolgáló összes szolgáltatót. Az nek nincs tudomása arról, hogy pontosan milyen módon értelmezték és hajtották végre ezt a rendelkezést, azonban azt feltételezi, hogy az elsősorban szó a légiforgalmi szolgálatok alá eső forgalom 50%- ának megfelelő küszöbértéket tükrözi. Az feltételezése szerint ez felöleli a szolgálatok teljes körét, a körzeti irányító központoktól kezdve a repülőtéri szolgáltatókig. Az EASA és a SES keretrendszerének alkalmazási körében meglévő különbség azt vonja maga után, hogy bizonyos szervezeteket a jelenlegi SES-szabályok szerint tanúsítani kell, azonban az alaprendelet és annak végrehajtási szabályai szerint ilyen közvetlen kötelezettség nem vonatkozik rájuk. A bizonyítékok azt mutatják, hogy néhány tagállamban ez már problémákat okozott a katonai szolgáltatók polgári légi forgalom tekintetében való elfogadottsága terén. A katonai légtérhasználókat illetően a SES keretrendszere különbséget tesz az ICAOszabványok szerinti repülés (azaz az általános légi forgalom [GAT]) 4 és a műveleti szabályok szerinti repülés (műveleti légi forgalom [OAT]) között. E különbségtétel célja egyrészről a (polgári) légi forgalom biztonságának garantálása, másrészről az, hogy biztosítsák a katonai üzemeltetők számára a szükséges rugalmasságot az OAT-ként végzett tevékenységeik irányításához, figyelembe véve különböző műveleti szükségleteiket. Ettől kissé eltérve az EASA-alaprendelet nem alkalmazandó a hadsereg által végzett vagy nyújtott katonai tevékenységekre vagy szolgáltatásokra, a tagállamoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy ezek a tevékenységek kellően figyelembe vegyék az alaprendelet céljait. Tekintettel arra, hogy az EU hatásköreinek általános célja mind a SES, mind pedig az EASA keretrendszerében nagyon hasonló, valamint hogy a végrehajtási szabályok megalkotására és elfogadására használt módszerek és eljárások mindkét esetben hasonló elveken alapulnak (beleértve a tagállamok mélyreható konzultációját is), az egyetért azzal, hogy a legmegfelelőbb megoldás az EASA-alaprendelet katonai ATM-re és repülőtéri szolgáltatásokra és tevékenységekre vonatkozó fogalommeghatározásának módosítása lenne, hogy igazodjanak a SES-ben kialakult jelenlegi helyzethez (ahogy az már a SES II csomagról szóló bizottsági jogalkotási csomagok esetében 2008-ban már megtörtént). Megjegyzendő az is, hogy e változtatás szabályozási hatása nem lenne számottevő, mivel pusztán olyan helyzetet eredményezne, mint amely 2004 és 2009 között, az alaprendelet ATM/ANS-re való kiterjesztése előtt volt. Bár a változtatás konkrét hatása meglehetősen csekély, az teljes mértékben megérti annak szenzitív jellegét, és amennyiben az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai azt helyénvalónak látják készen áll annak részletesebb kidolgozására, hogy az érintett érdekelt felek még több lehetőséget kapjanak a különböző EASA-tevékenységekhez való kezdeményező hozzájárulásra. 2.3.2. Célok (2. cikk) Az alaprendelet 2. cikke az EASA-rendszer fő céljaként határozza meg a polgári repülésbiztonság egységesen magas szintjének létrehozását és fenntartását. Emellett 4 A fogalommmeghatározás az 549/2004/EK rendelet 2. cikkének 26. pontjában található. oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 5/11.
további célokat is meghatároz, mint például az egyenlő versenyfeltételek biztosítását, a szabad mozgás és a szabályozási hatékonyság előmozdítását, valamint a tagállamok támogatását az ICAO szerinti kötelezettségeik teljesítésében. Általában véve úgy tekinthető, hogy ezek a célok már magukban foglalják a SES-program általános célját, azaz az európai légtér és az ATM-rendszer általános teljesítményének és kapacitásának javítását. Mindazonáltal az teljes mértékben elismeri és egyetért azzal, hogy a SES-célokhoz kapcsolódó némely szemponttal érdemes lenne pontosabban foglalkozni. Például az ATM-főterv szerint elérendő SESAR-eredmények elindítása meghatározott cselekvéseket követel meg az részéről a legkülönfélébb légi közlekedési témákban, így egyre fontosabbá válik a technikai szabályalkotási tevékenységek következetes minőségének biztosítása valamennyi légi közlekedési területen. Különös figyelmet érdemel az átjárhatósági rendelet végrehajtása is, amely különböző szempontokat ölel fel, mint például a különböző rendszerek és kapcsolódó eljárások közötti műszaki átjárhatóság, az új műveleti koncepciók szinkronizált bevezetése és a globális átjárhatóság is. Ezek a példák valóban támogatnák az alaprendeletben meghatározott célok részletesebb tisztázását, hogy azok magukban foglalják a SES egyedi célkitűzéseit is. Egy ilyen módosítás hangsúlyozná a teljes rendszerszintű megközelítést és a valamennyi légi közlekedési terület közötti összhang szükségességét, és tisztázná az célkitűzéseit is, amelyek arra irányulnak, hogy (többek között) az EU légi közlekedési politikájának elősegítésére szolgáló műszaki szabályok előkészítésével támogassák a Bizottságot, továbbá tisztázná az európai légi közlekedési rendszer fejlesztésének általános szükségességét is. 2.3.3. Fogalommeghatározások (3. cikk) Az egyetért azzal, hogy a SES2+ kezdeményezéssel kapcsolatos bizottsági javaslatok az alaprendelet fogalommeghatározásainak bizonyos módosításait is előírják, és egyetért a Bizottság javaslattervezetében az ATM/ANS-re vonatkozó fogalommeghatározások tekintetében előterjesztett módosításokkal, ennélfogva a SES 2+ kezdeményezéssel is. Mindazonáltal az úgy véli, hogy a Bizottság által az általánosabb fogalommeghatározásokkal kapcsolatban javasolt változtatások szükségességét és a rendszer egészére gyakorolt hatását újra kell értékelni. Ezek a fogalmak a folyamatos felügyelet, a nyilatkozat és a minősített szervezet. Az természetesen üdvözölné, ha lehetősége lenne segítséget nyújtani az Európai Bizottságnak egy esetleges részletes jogi felülvizsgálatban. Emellett az EASA-alaprendeletet az ATM/ANS-re (és repülőterekre) kiterjesztő 1108/2009/EK rendelet végrehajtása szintén felvetette kisebb változtatások szükségességét a fogalommeghatározásait illetően, amelyek felülvizsgálatát az javasolja a Bizottságnak. Az megjegyzi különösen azt, hogy az ATM/ANS fogalommeghatározása jelenleg nem terjed ki az alaprendelet Vb. melléklete 2. bekezdésének i) pontjában meghatározott, ATM/ANS-re vonatkozó alapvető követelmények szerinti légtér-kialakítási szempontokra. A következetesség és a jogbiztonság érdekében az annak mérlegelését javasolja a Bizottságnak, hogy ez a szempont korlátozhatja-e az e fontos repülésbiztonsági célok kezelésére szolgáló végrehajtási intézkedések kidolgozásának lehetőségeit, és hogy szükség esetén mérlegelje a fogalommeghatározás ennek megfelelő módosítását. 2.3.4. Alapelvek és alkalmazhatóság (4. cikk) Az egyetért a Bizottság által javasolt kisebb változtatással. oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 6/11.
A fentieken túlmenően az megállapította, hogy az alaprendeletben az ATM/ANS-szolgáltatókra alkalmazott fogalmak nincsenek összhangban a rendelet egészében. A 4. cikk az ATM/ANS-t nyújtó szervezetekre, míg a 8b. cikk ATM/ANSszolgáltatókra vagy az ATM/ANS szolgáltatóira hivatkozik, ráadásul az alapvető követelmények a szolgáltatókra vonatkoznak. Az javasolt módosításra vonatkozó legutóbbi értesítése, amely végrehajtási intézkedéseket javasolt e szervezetek és felügyeletük (és tanúsításuk) tekintetében, harmonizálta ezeket a fogalmakat, következetesen az ATM/ANS-szolgáltatókra hivatkozva. Bár ezt a megoldást előzetesen technikai szinten egyeztették a Bizottsággal, az azt javasolja, hogy a következetesség és jogbiztonság érdekében az alaprendelet szintjén is eszerint hangolják össze ezeket a fogalmakat. Az arról is tud, hogy a SES2+ kezdeményezésnek van egy olyan szándéka, hogy javasolja a SES légtérhasználati rendelet alkalmazási körének kiterjesztését néhány NAT-régión (észak-atlanti régión) belüli, nyílt tenger feletti területre, mivel jelenleg ez a rendelet csak AFI- és EUR-régiókra vonatkozik. Az egyetért e kiterjesztés indokolásával, és logikusnak tekintené az alaprendelet légtérrel kapcsolatos rendelkezéseinek hasonló összehangolását is egy átfogó és összehangolt uniós légi közlekedési rendszer biztosítása érdekében. 2.3.5. ATM/ANS (8b. cikk) Az alaprendelet 8b. cikke meghatározza az ATM/ANS-szolgáltatások és -szolgáltatók szabályozásának alapelveit. Ezekre a szolgáltatókra az Vb. mellékletben meghatározott alapvető követelményekből eredő közös repülésbiztonsági szabályok vonatkoznak, a megfelelést pedig rendszerint tanúsítás útján ellenőrzik. A megfelelő tanúsítványok kiadására a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkeznek hatáskörrel a területükön letelepedett üzemeltetők tekintetében, az alaprendelet 22a. cikke szerint az európai légtérben szolgáltatásokat nyújtó külföldi vagy páneurópai szolgáltatók tekintetében pedig az rendelkezik ezzel a hatáskörrel. A szolgáltatásaik nyújtása céljából a biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyításán túl a szolgáltatóknak engedélyre is szükségük van (az illetékes légiforgalmi irányító szolgálat általi kijelölés vagy kiválasztás révén) a jelenlegi SES-rendeletekkel összhangban. Míg az első kötelezettség arra irányul, hogy biztosítsa azt, hogy a szolgáltatók rendelkeznek a biztonsági feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, a második inkább a piaci szabályozáshoz kapcsolódik. A két folyamat nem választható el egymástól, és mindkettő elengedhetetlen a szolgáltató számára. Az teljes mértékben egyetért a jelenlegi megközelítéssel, ahol a szolgáltató biztonsági tanúsítása az EASA-rendszer hatálya alá tartozik, míg a piaci szempontokat a SES-szabályok szabályozzák. Az egymást átfedő tanúsítási követelményeknek a SES-rendeletekben való megszüntetése nem igényel módosításokat az alaprendeletben, a szöveg teljes összefüggését biztosító néhány szerkesztési változtatáson túl. E tekintetben a Bizottság ellenőrizheti, hogy a SES keretrendszere szerinti kijelölési rendelkezések ugyanazokat az elveket tükrözik-e és biztosítják-e a következetességet, különös tekintettel az AFISszolgáltatók esetére, amelyekre az alaprendelet szerint (bizonyos feltételek mellett) nyilatkozattételi rendszer vonatkozik. Az ATM/ANS-rendszerek és rendszerelemek jelenleg mindkét keretrendszer hatálya alá tartoznak, és közös követelmények vonatkoznak rájuk, ha a megfelelő végrehajtási szabályok ezt így határozzák meg. E tekintetben az megjegyzi, hogy a SES oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 7/11.
jelenlegi átjárhatósági keretrendszere azonban néhány ponton pontatlan lehet azon követelményeket illetően, amelyeknek a rendszereknek és rendszerelemeknek meg kell felelniük, és azt illetően is, hogy milyen kritériumok alapján adják ki a kapcsolódó nyilatkozatokat (a rendszerek ellenőrzése és a rendszerelemek megfelelősége, illetve használatra való alkalmassága). Emellett az átjárhatósági szabályok nem rendelhetők egyértelműen a felügyeleti rendszer és az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő végrehajtási hatásköre alá. Az elismeri a SES átjárhatósági keretrendszere révén életbe léptetett folyamatokat, és egyetért azzal a szándékkal, hogy ezt az EASA keretrendszerébe is beépítsék. A saját megfelelésről adott szolgáltatói nyilatkozat, amelyet esetleg bejelentett szervezetek által végzett ellenőrzések is alátámaszthatnak, az Unió globális tanúsítási módszereinek egyik kiforrott folyamata. Ezért az egyetért azzal, hogy a 8b. cikket felül kell vizsgálni, hogy szükség esetén folytatni lehessen az átjárhatósági rendelet meglévő elveit és koncepcióit. Ez egyben a biztonsági szempontból kritikus ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek jelenlegi korlátozásának megszüntetését is indokolttá teszi. E két rendszer integrálása megszüntetné a két keretrendszer között meglévő másik nagy átfedést és következetlenséget is, és tovább pontosítaná az illetékes hatóságok felügyeleti és végrehajtási hatásköreit. Az ezen a ponton is lehetőséget szeretne kapni arra, hogy támogassa az Európai Bizottságot a javasolt rendelkezések jogi felülvizsgálatában. 2.3.6. A 9., 10., 11., 13., 14., 17., 19., 21., 33. és 52. cikk Ezek a cikkek a Bizottság által javasolt kisebb módosításokat tartalmazzák, amelyek célja az összhang biztosítása néhány másik cikk fentiekben kifejtett érdemibb módosításaival. Az teljes mértékben egyetért e módosítások céljával, és természetesen örömmel támogatja a Bizottságot azok részletes jogi felülvizsgálatában, ha van erre lehetőség. A 11. cikket illetően a Bizottság egy fórum létrehozását javasolja, hogy támogassák az illetékes nemzeti hatóságok munkáját feladataik ellátásában, fórumot biztosítva az információ- és tapasztalatcsere számára. Az teljes mértékben támogatja ezt a célt, azonban arra is rá kíván mutatni, hogy ez többletmunkával jár, és el kell kerülni az átfedéseket az már meglévő más tanácsadó fórumaival. E tekintetben az azt is fel kívánja vetni, hogy az hatásköreivel foglalkozó 18. és 19. cikket módosítani kell-e ahhoz, hogy figyelembe vegyék az ATMterület technikai szabályozásának szükségességét. Egy ilyen szabályozás, függetlenül attól, hogy a SES átjárhatósági szükségleteiből vagy a 8b. cikk végrehajtásából adódik-e, műszaki előírások kiadásával is járhat, lehetőség szerint jóváhagyva az elismert iparági szabványokat. Az ilyen műszaki előírások tekinthetők úgy, hogy azonosak az EASA típusalkalmassági előírásaival, de mivel ezeket valójában nem tanúsításra használják, ennek megfelelően kell elnevezni őket. Tanácsos lehet az egyik intézkedéseként elfogadni a műszaki előírásokat. 2.3.7. ATM/ANS (22a. cikk) A Bizottság javaslata az értelmezésében két jelentős változtatást tartalmaz. Először is megbízza az et, hogy az ATM/ANS illetékes hatóságaként járjon el, ha egy tagállam ezt kéri. Más légi közlekedési területeken (pl. a légi alkalmasság) az alaprendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy felkérjék az et olyan szervezetek tanúsítványainak kibocsátására vagy megújítására, amelyek területükön találhatók (pl. gyártó szervezetek jóváhagyásai). Ez az alternatíva az ATM/ANS területén oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 8/11.
jelenleg nem létezik. Az úgy véli, hogy e lehetőség ATM/ANS-területre való kiterjesztése előnyös lenne a tagállamok számára, és a szabályozási rendszert is hatékonyabbá tehetné. Másrészt e javaslat értelmében az azon ATM/ANS-rendszerek és -rendszerelemek illetékes hatóságaként járhat el, amelyeket az általa tanúsított szervezeteket használhatnak, ha ilyen intézkedések alkalmazandók a 8b. cikk (4) bekezdéséből és a 8b. cikk (5) bekezdéséből adódóan. Az ebben az esetben is támogatja a javaslat mögött meghúzódó indokokat. Azontúl, hogy nagyra értékeli a javaslatot, az hangsúlyozni kívánja, hogy nyilvánvalóan megfelelő erőforrásokra van szükség az ilyen többletfeladatokhoz, ha azokra sor kerül. Az ebben az esetben üdvözölné, ha lehetőség lenne az erre vonatkozó (meglehetősen összetett) jogi tervezet kölcsönös felülvizsgálatára. Ebben az összefüggésben az fel kívánja hívni a Bizottság figyelmét arra is, hogy az ATM/ANS területén a tervek szerint a központosított szolgáltatások felé kívánnak elmozdulni. Az ilyen központosított szolgáltatásokat minden valószínűség szerint egy szervezet, például a hálózatirányító nyújtja. Az véleménye szerint az ilyen központosítási igényeket megfelelő tanúsítási és felügyeleti eljárásoknak kell alávetni az említett szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó, egyértelműen meghatározott szerepek és felelősségi körök, valamint a feladatok nemzeti ATM/ANS-szolgáltatók és központosított szervezetek közötti egyértelmű megosztása mellett. A központosított szolgáltatások páneurópai jellegűek, ami megfelelő illetékes hatósággá teszi az et. Ebben az értelemben a tanúsítási és felügyeleti rendszerek elősegítik az ilyen szolgáltatások felé való elmozdulást, a meglévő szabályozás módosítása vagy új szabályozás létrehozása nélkül. 2.3.8. Költségvetés (59. cikk) Az örömmel üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy az lehetséges bevételei körébe bevonja a kapcsolódó SES-rendeletekkel összhangban fizetett útvonaldíjakat az illetékes ATM/ANS-hatósági feladatokért. 2.3.9. Alapvető követelmények (Vb. melléklet) A fent említett javaslatból adódóan, miszerint az ATM-rendszerek és -rendszerelemek technikai szabályozását kizárólag az alaprendelet tartalmazza, fontos lenne biztosítani, hogy a SES átjárhatósági rendelet alapvető követelményeit továbbra is teljes mértékben lefedjék. Ezek nagyon hasonlóak az alaprendelet Vb. mellékletének (3) bekezdésében szereplő vonatkozó alapvető követelményekhez. Ezért az egyetért a javaslattal, miszerint a SES átjárhatósági rendelet (főként az I. és II. melléklet) vonatkozó rendelkezéseinek egyes szövegeit beépítsék az alaprendeletbe. Ennek során ügyelni kell a lehetséges átfedések és következetlenségek kiküszöbölésére. Az Vb. melléklet 2(c)(iv) bekezdésének alapvető követelményeit a javaslat módosítani kívánja a mögötte meghúzódó szándék tisztázása érdekében, az alkalmazandó ICAOszabványt és a meglévő SERA-rendeletet követve azon légiforgalom-irányítási feladatot illetően, hogy támogatást kell nyújtani a földi tárgyakkal való ütközés elkerülésében. Az érti e módosítás indokait, és egyetért a javaslattal. Az támogatja a SES- és az EASA-szabályoknak a hálózatirányító felügyelete tekintetében történő összehangolását és az ebből adódó változtatásokat is, amelyek légiforgalmi áramlásszervezés tekintetében módosítják az Vb. melléklet 2. bekezdésének g) pontjában foglalt alapvető követelményeket. Ugyanez érvényes a 2. bekezdés h) oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 9/11.
pontjában előírt alapvető követelményeknek a légtérgazdálkodás tekintetében javasolt módosításaira, amelyek a légtér rugalmas használatának szempontjait kívánják pontosítani. Az fel kívánja hívni a Bizottság figyelmét az Vb. melléklet néhány más lehetséges módosítására is, amelyek a végrehajtásban eddig szerzett tapasztalatokon alapulnak. Az 5. bekezdés b) pontjának iii. alpontjában foglalt alapvető követelményben a kognitív megítélés fogalmát tisztázni vagy törölni kellene, mivel alkalmazása a végrehajtási rendelet szintjén elég nehéznek bizonyult, és e követelmény végrehajtásának eredményei aránytalanok lehetnek az eredeti szándékhoz képest. 2.4. Következtetések Az üdvözli a Bizottság SES2+ kezdeményezését, és fontos lépésnek tekinti azt az európai légi közlekedési rendszer továbbfejlesztése felé. Az hangsúlyozza különösen annak szükségességét, hogy összehangolják az EASA és a SES keretrendszerét, ahogy azt már az európai jogalkotó is előrevetítette, amikor beillesztette a 65a. cikket az alaprendeletbe. Ez a vélemény az nézeteit mutatja be a Bizottság által az alaprendelethez javasolt módosításokról, amelyet a Bizottság az Ares(2013) 983268 sz. 2013.04.30-i levelében mutatott be. Az támogatja a Bizottság által javasolt módosítások mögött meghúzódó általános elveket és szándékot, és kész megadni minden szükséges technikai támogatást a SES2+ javaslatok zökkenőmentes előrehaladásának és elfogadásának elősegítéséhez. A legfontosabb elemként azonban az hangsúlyozza azt, hogy biztosítani kell számára a megfelelő erőforrásokat, ideértve a javasolt módosításokból adódó új feladatokat is, ha sikeresen végre kívánják hajtani a SES2+ kezdeményezés általános céljait. Köln, 2013. május 17. P. GOUDOU Ügyvezető igazgató oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 10/11.
3. Referenciák 3. Referenciák 3.1. Érintett rendeletek A legutóbb a 2013. január 8-i 6/2013/EK bizottsági rendelettel (HL L 4., 2013.1.9., 34. o.) módosított, a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.). 3.2. Érintett határozatok Nem alkalmazható (N/A). 3.3. Referenciadokumentumok Az egységes európai égbolt kezdeményezés második csomagjának (SES2+) frissítése a kísérő végrehajtási intézkedésekkel és az 549 552/2004/EK rendeletek átdolgozása, valamint a 216/2008/EK repülésbiztonsági rendelet kiegészítő frissítése elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/governance/impact/planned_ia/docs/2014_move_001_single_eu ropean_sky_en.pdf; Egységes európai égbolt 2+, elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/transport/modes/air/single_european_sky/ses2plus_en.htm. oldalán ellenőrizze. Oldalszám: 11/11.