1. személyes konzultáció

Makroökonómia 1. személyes konzultáció Széchenyi István Egyetem Gazdálkodási szak e-learning képzés Összeállította: Makroökonómia 1. konzultáció 1

Általános tudnivalók: Tutor:, egyetemi adjunktus Fogadóóra csütörtök, 12.00-13.30, IG.616 Tel:06(96)503-400/3164, E-mail: farkasp@sze.hu Web: http://rs1.sze.hu/~farkasp/web Makroökonómia 1. konzultáció 2

A mikro- és a makroökonómia kapcsolata Mikroökonómiában áttekintett témakörök (válogatás) A piac mûködése A fogyasztói magatartás Preferenciarendszer, optimális döntés Az optimális döntés változásai (keresleti függvény, Engel-görbe, kompenzáció, stb.) A vállalati optimalizálás Termelési összefüggések, költségfüggvények Piaszerkezetek Profitmaximalizálás Termelési tényezõk piaca Makroökonómia 1. konzultáció 3

Mikro- és makroökonómia kapcsolata Mikroökonómia Fogyasztó optimális választása (db, Ft) Fogyasztó megtakarítása (millió Ft) Egyéni munkakínálat (0-1 fõ) Vállalat munkakereslete Vállalati beruházási hitel (millió Ft) Munkanélküliség (???) (0% vagy 100%) Adófizetési kötelezettség (millió Ft) Termék áremelkedése (Ft, vagy %) Háztartás költségvetése (pl. 1 m Ft hitel) Makroökonómia Fogyasztási kereslet (1000 milliárd Ft) Tõkepiaci kínálat (1000 milliárd Ft) Gazdaság munkakínálata (millió fõ) Gazdaság munkaerõ-igénye Beruházási kereslet (1000 milliárd Ft) Munkanélküliségi ráta (most pl. 6,3%) Állami adóbevételek (1000 milliárd Ft) Árszínvonal változása (csak %-ban!) Államháztartás állapota (10.000 mrd Ft adósság) Makroökonómia 1. konzultáció 4

A tananyag felépítése (térkép) Ön itt áll : MAKROEGENSÚL Infláció, munkanélküliség, Költségvetés egyenlege, stb. Makrokereslet Makrokínálat Árupiac Pénzpiac Fogyasztás Állami vásárlás Termelési függvény Munkapiac Beruházás SNA-mutatók, jövedelemáramlás Makroökonómia 1. konzultáció 5

1. témakör A makroökonómia alapösszefüggései A nemzeti számlák rendszere Makroökonómia 1. konzultáció 6

A gazdaság mérõszámai Céljuk az adott gazdaság teljesítményének mérése (mekkora értéket állított elõ az adott gazdaság egy bizonyos idõszakban) Egyéni adatok összegzésébõl adódnak (aggregálás) Makroökonómia 1. konzultáció 7

Az árupiaci kibocsátás a gazdaság termelésének nagysága mérése kizárólag pénzben történik Alapvetõ mérõszáma: Bruttó kibocsátás (Gross Output GO) Módszer: GO n i1 p i q i Minden tevékenységet számításba veszünk. Makroökonómia 1. konzultáció 8

Nominál- és reálkibocsátás Nominális kibocsátás: a gazdaság teljesítményét az adott év árain vesszük számításba Gazdaság növekedési üteme: 1 / 0 Reálkibocsátás: a gazdaság teljesítményét egy korábbi idõszak árain vesszük számításba. Értelmezése: mennyi lett volna a kibocsátás, ha az árak nem változtak volna Reálnövekedés: a reálkibocsátás növekedési üteme Makroökonómia 1. konzultáció 9

Nominál- és reálkibocsátás - mintafeladat Egy gazdaságról a következõ információk állnak rendelkezésre 2005 2006 Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság 58320 450 60100 435 Ipar 90275 1870 90100 1920 Szolgáltatás 150000 1075 163000 1213 Összesen - - - - Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát 2005-re és 2006-ra! Határozza meg a nominális kibocsátás növekedését! Határozza meg a 2006-os reálkibocsátást! Határozza meg a reálkibocsátás növekedését! Határozza meg a GDP-deflátor nagyságát! 10

Megoldás (1) 2005 2006 Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság 58320 450 60100 435 Ipar 90275 1870 90100 1920 Szolgáltatás 150000 1075 163000 1213 Összesen - - - - Nominális kibocsátás 2005: (2005) 58.320db 450Ft / db 90.275db 1.870Ft / db 150.000db 1.075db (2005) 356.308.250Ft Nominális kibocsátás 2006: (2006) 60.100db 435Ft / db 90.100db 1.920Ft / db 163.000db 1.213db (2006) 396.854.000Ft Nominális kibocsátás növekedése: 396.854.000 356.308.250 1,1138 11

Megoldás (2) 2005 2006 Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság 58320 450 60100 435 Ipar 90275 1870 90100 1920 Szolgáltatás 150000 1075 163000 1213 Összesen - - - - Reálkibocsátás 2006: (2006) 60.100db 450Ft / db 90.100db 1.870Ft / db 163.000db 1.075db (2006) 370.757.000Ft Reálkibocsátás növekedése: 370.757.000 356.308.250 1,0406 12

Megoldás (3) 2005 2006 Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság 58320 450 60100 435 Ipar 90275 1870 90100 1920 Szolgáltatás 150000 1075 163000 1213 Összesen - - - - Nominális növekedés: 11,38% Reálnövekedés: 4,06% Hol van a különbség? Válasz: az árak változása

Megoldás (4) 2005 2006 Termelés (db) Ár (Ft/db) Termelés (db) Ár (Ft/db) Mezõgazdaság 58320 450 60100 435 Ipar 90275 1870 90100 1920 Szolgáltatás 150000 1075 163000 1213 Összesen - - - - nomináljövedelelem árszínvonal reáljövedelem nomináljövedelelem növekedési üteme árszínvonal növekedési üteme reáljövedelem növekedési üteme Árszínvonal növekedése = 1,1138/1,0406=1,0704 Az adott idõszakban az árak 7,04%-kal emelkedtek

A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) Bruttó kibocsátás (GO) A bruttó kibocsátás nem más, mint az adott idõszakban az ország területén megtermelt termékek és szolgáltatások értéke Ez azonban még halmozódást tartalmaz! Ezt le kell vonnunk belõle, hogy a valós teljesítményt kapjuk! GDP = GO termelõ fogyasztás Az adott ország területén végsõ felhasználásra elõállított termékek és szolgáltatások értéke a bruttó hazai termék (GDP gross domestic product) Makroökonómia 1. konzultáció 15

A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) A GDP-ben benne van az országban a külföldi munkavállalók és cégek által szerzett jövedelem! Nincs viszont benne a belföldi munkavállalók és cégek által külföldi gazdasági tevékenység során szerzett jövedelem! Kell egy olyan mutató, amely az adott gazdasághoz tartozó szereplõk (munkavállalók, vállalatok) által megtermelt jövedelmet mutatja! Ez a GNI. GNI = GDP ± elsõdleges jövedelmek egyenlege Makroökonómia 1. konzultáció 16

A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) A gazdaság azonban nem költheti el teljesen a megtermelt jövedelmeket: GNDI = GNI ± transzferek A GNI értékét korrigálnunk kell a külföldrõl érkezõ és a külföldre utalt transzferek nagyságával! A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI gross national disposable income) az adott ország rezidens szereplõi által elkölthetõ összes jövedelmet mutatja. Makroökonómia 1. konzultáció 17

A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) Amortizáció: mennyivel csökken egy év alatt a gazdaság termelõeszközeinek értéke. Ha ezt nem pótolják, a termelés színvonala csökken. Annyi jövedelmet lehet tehát felelõsen elkölteni, hogy utána maradjon forrás az amortizáció pótlására! Így kapjuk a nettó kategóriákat! Bruttó kategória amortizáció = nettó kategória GDP amortizáció = NDP Makroökonómia 1. konzultáció 18

A makrogazdaság mérõszámai (folytatás) Bruttó jövedelemkategóriák Nettó jövedelemkategóriák GO Hazai jövedelemkategóriák GDP - Termelõ fogyasztás - Amortizáció NDP Nemzeti jövedelemkategóriák ± Elsõdleges jövedelmek GNI ± Transzferek GNDI NNI NNDI Makroökonómia 1. konzultáció 19

Jövedelemáramlás a szektorok között Makroökonómia 1. konzultáció 20

Jövedelemáramlás a szektorok között A gazdasági folyamatok sematikus leírására használjuk a gazdaság folyótétel számláit Minden szektornak egy számlája lesz Minden számlának két oldala van: Bevétel oldal Kiadás oldal A két oldalon lévõ tételek összege mindig azonos kell, hogy legyen A rendszer nagyon hasznos: segítségével a legtöbb alapösszefüggés bemutatható Makroökonómia 1. konzultáció 21

Jövedelemáramlás a szektorok között A használt változók: W: kifizetett bérek P árszínvonal N: alkalmazottak száma i: kötvénykamat B: kötvényállomány Ð: osztalékkifizetés (profit) TR H : kapott transzferjövedelem C: fogyasztási kereslet T H : háztartások adóbefizetései S H : háztartások megtakarításai Makroökonómia 1. konzultáció 22

Jövedelemáramlás a szektorok között A használt változók: T V : vállalatok adóbefizetései TR V : vállalatok transzferjövedelme S V : vállalatok megtakarításai X: export IM: import S K : külföld megtakarítása G: kormányzati áruvásárlások S Á : állam megtakarítása I: beruházási kereslet : makrojövedelem Makroökonómia 1. konzultáció 23

Jövedelemáramlás a szektorok között Egy kiválasztott számla bemutatása Háztartás számla Kiadások (-) Bevételek (+) Fogyasztási kiadások C Bér (W/P)*N Háztartások adóbefizetései T H Kamatjövedelem i*b Háztartások megtakarításai S H Osztalék-kifizetés Ð Transzferjövedelem TR H Összesen Összesen Makroökonómia 1. konzultáció 24

Háztartás Vállalat C (W/P)*N (W/P)*N S H i*b i*b TR V T H Ð Ð TR H S V Összesen Összesen T V Összesen Összesen Állam Árupiac TR H T H C TR V T V I G G S Á Összesen Összesen Összesen Összesen I Összesen Tõkepiac S H S V S Á Összesen Makroökonómia 1. konzultáció 25

Háztartás Vállalat C 1050 (W/P)*N 1000 (W/P)*N 1000 1855 S H 350 i*b 200 i*b 200 TR V 300 T H 500 Ð 300 Ð 300 TR H 400 S V 270 Összesen 1900 Összesen 1900 T V 385 Összesen 2155 Összesen 2155 Állam Árupiac TR H 400 T H 500 1855 C 1050 TR V 300 T V 385 I 505 G 300 G 300 S Á -115 Összesen 1855 Összesen 1855 Összesen 885 Összesen 885 Tõkepiac I 505 S H 350 S V 270 S Á -115 Összesen 505 Összesen 505 Makroökonómia 1. konzultáció 26

Az árupiaci kereslet Makroökonómia 1. konzultáció 27

A makrogazdaság alapösszefüggései (GDP kiadási oldalról) GDP: makrojövedelem, -nal jelöljük Kétszektoros modellben: Jövedelem = fogyasztási kiadások + beruházási kiadások = C + I A megtermelt és az elköltött jövedelem megegyezik. Makroökonómia 1. konzultáció 28

A makrogazdaság alapösszefüggései (GDP kiadási oldalról) Keletkezett jövedelem felhasználása = C + S Elõzõ egyenletekbõl pedig: vagyis C + I = C + S I = S Makroökonómia 1. konzultáció 29

A makrogazdaság alapösszefüggései háromszektoros modell Jövedelem = fogyasztási kiadások + beruházási kiadások + kormányzati vásárlások = C + I + G, ami a megtermelt termékmennyiség, kiadási oldalról A rendelkezésre álló jövedelem ( DI ) bevezetése DI = +TR T Makroökonómia 1. konzultáció 30

A makrogazdaság alapösszefüggései háromszektoros modell A rendelkezésre álló jövedelem elköltése: DI = C + S Makroökonómia 1. konzultáció 31

Háztartás Vállalat C (W/P)*N (W/P)*N S H i*b i*b TR V T H Ð Ð TR H S V Összesen Összesen T V Összesen Összesen Állam Árupiac TR H T H C TR V T V I G G S Á Összesen Összesen Összesen Összesen I Összesen Tõkepiac S H S V S Á Összesen I = S = C + I + G Makroökonómia 1. konzultáció 32

A fogyasztási kereslet Makroökonómia 1. konzultáció 33

Fogyasztási függvény C C 0 cˆ Lineáris függvény, ahol C 0 ĉ autonóm fogyasztás (függõleges tengelymetszet) fogyasztási határhajlandóság, C C cˆ (meredekség) Világos, hogy 0 c ˆ 1 Makroökonómia 1. konzultáció 35

Párhuzam a mikroökonómiával Engel-görbe: egy fogyasztó jövedelme és az általa egy adott termékbõl vásárolt mennyiség közötti kapcsolatot írja le. Makroszintû fogyasztási függvény: a gazdaság kibocsátása (jövedelem) függvényében adja meg a fogyasztási kereslet alakulását. Makroökonómia 1. konzultáció 36

A fogyasztási függvény Makroökonómia 1. konzultáció 37

A fogyasztási függvény Legyen: C C 500 C 800 200 0, 75, 200 0,75 500 575, C 200 0,75 800 800 C, C, C 75 0 1200 200 0,75 1200 1100 C, C 100 C Makroökonómia 1. konzultáció 38

A fogyasztási függvény ábrázolása Makroökonómia 1. konzultáció 39

A függvény meredeksége H a em elk edik C ( ) is em elkedik. 800 575 1100 800 M ost: c ˆ 0, 75 800 500 1200 800 Meredekég: 0,75 Ha a jövedelem 1000 millárrd forinttal emelkedik, a fogyasztási kereslet 750 milliárd forinttal növekszik. Makroökonómia 1. konzultáció 40

Fogyasztási függvény meredeksége Makroökonómia 1. konzultáció 41

A fogyasztási hányad Megmutatja, hogy a gazdaságban a háztartások a rendelkezésre álló jövedelem hány százalékát költik el fogyasztási kiadásokra. Mértékegysége: % Jele: c Számítása: C()/ Makroökonómia 1. konzultáció 42

Fogyasztási hányad: mintaszámítás c c c 500 800 575 1,15 115% 500 800 1,00 100% 800 1100 1200 0,9167 92% 1200 Makroökonómia 1. konzultáció 43

Makroökonómia 1. konzultáció 44 A fogyasztási hányad jellemzõi 0 ˆ ˆ ˆ 0 0 C c c c C c C C c

Egyensúlyi jövedelem meghatározása Egyensúly: két tényezõ azonos értéke Most: csak a fogyasztási kereslettel foglakoztunk = C a teljes jövedelem elköltésre kerül Makroökonómia 1. konzultáció 45

Makroökonómia 1. konzultáció 46 Egyensúlyi jövedelem analitikus meghatározása 0 0 0 0 ˆ 1 1 ˆ 1 ˆ 1 ˆ C c c C C c c C C

Egyensúlyi jövedelem számítása - mintapélda 200 0,75 1 0,75 200 200 0,25 4 200 800 Makroökonómia 1. konzultáció 47

Egyensúlyi jövedelem számítása mintapélda bemutatása ábrán Egyensúly Makroökonómia 1. konzultáció 48

A multiplikátor Jelentése: hogy változtatja meg egy exogén tényezõ egységnyi változása egy endogén tényezõ értékét. Itt: hogyan változik az egyensúlyi jövedelem az autonóm fogyasztás növekedésének hatására 1 C 1 cˆ 0 multiplikátor Makroökonómia 1. konzultáció 49

Multiplikátor - számítás C 300 1 C 4 0 1 cˆ 1.200 2.000 1 0 vagy 0 C 500 0,75 0,25 500 2.000 300 1.200 Makroökonómia 1. konzultáció 50

Multiplikátor - ábrázolás Makroökonómia 1. konzultáció 51

A megtakarítási függvény S = C A fogyasztáson felül a jövedelembõl megmaradó rész lesz a megtakarítás. A megtakarítási függvény alakja adódik a fogyasztási függvény alakjából: a 45 fokos egyenesbõl a fogyasztási függvényt kivonva megkapjuk a megtakarítási függvényt Makroökonómia 1. konzultáció 52

A megtakarítási függvény S S S C C 0 C 0 cˆ 1 cˆ H a p é l d á u l : C ( ) 2 0 0 0, 7 5, a k k o r S 2 0 0 0, 7 5 S 2 0 0 0, 2 5 Makroökonómia 1. konzultáció 53

A megtakarítási függvény ábrázolása Makroökonómia 1. konzultáció 54

Megtakarítási határhajlandóság, megtakarítási hányad Megtakarítási határhajlandóság: a jövedelem egységnyi növekedésével mennyivel növekszik a megtakarítás. Értéke a mintapéldában 0,25 Megtakarítási hányad: a jövedelem hány százalékát fordítja megtakarításra a háztartási szektor. Nagysága a jövedelem növekedésével növekszik (de ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztás a jövedelem emelkedésével csökken!) Makroökonómia 1. konzultáció 55

A beruházási kerelset Makroökonómia 1. konzultáció 56

A beruházások célja Az elért termelési szint fenntartása (pótló beruházás) A termelési szint bõvítése (bõvítõ beruházás) A vállalati szféra nyereséges mûködésének biztosítása Makroökonómia 1. konzultáció 58

A beruházásokat meghatározó gazdasági tényezõk Gazdasági kockázat Profitvárakozások Kamatszint Tényleges kamat Kamatvárakozások Makroökonómia 1. konzultáció 59

Makroökonómia 1. konzultáció 60 A beruházások értékelése: a jelenérték szabály 0,0589 0,12 1 1 1 1 25 év : t 12%, pl.i : diszkonttényezõ ha 1 1 1 1 1 1 25 1 1 1 t t n t t t n t t t n t t t i i I i R NPV i R i R PV

I f A beruházási függvény i, A használt függvény kétváltozós: kamatláb profitvárakozások I 0 i I 0 A kamatláb mozgásával ellentétes irányba mozdul el a beruházási kereslet A profitvárakozások és a beruházási kereslet azonos irányba mozdulnak el (ha javul a profitkilátás, több lesz a beruházás) Makroökonómia 1. konzultáció 61

Az egyváltozós beruházási függvény Makroökonómia 1. konzultáció 62

A beruházási függvény A függvény általános alakja paraméteresen: I(i)=I 0 - a i ahol: I 0 : autonóm beruházási kereslet a: beruházások kamatérzékenysége Makroökonómia 1. konzultáció 63

Az IS-függvény Makroökonómia 1. konzultáció 64

A látott összefüggések: Árupiaci egyensúly feltétele: árupiaci kínálat = árupiaci kereslet = C + I, I = S Makroökonómia 1. konzultáció 66

C, I Az árupiaci egyensúly konstans kamatláb feltételezése mellett S = C()+I C() S() I 0 e Makroökonómia 1. konzultáció 67

A kamatláb változásának hatása az árupiaci egyensúlyra Ha a kamatláb változik, megváltozik a beruházási kereslet nagysága A beruházás változása miatt megváltozik az árupiaci összkereslet (C+I) Változik az árupiaci egyensúly Példa (ábrán): kamatláb csökkenése Makroökonómia 1. konzultáció 68

C, I S = C()+I 2 C()+I 1 C() S() I 2 I 1 1 2 Makroökonómia 1. konzultáció 69

Kamatláb hatása az árupiaci egyensúlyi jövedelemre Az elõzõ ábrában a kamatláb csak implicit módon szerepel Olyan ábrára (összefüggésre) lenne szükség, ahol közvetlen kapcsolat jeleníthetõ meg (i) típusú függvény, vagy,i koordináta-rendszer kell! Makroökonómia 1. konzultáció 70

C+I C+I(i 2 ) C+I(i 1 ) 1 2 i i 1 i 2 IS-függvény 1 2

Makroökonómia 1. konzultáció 72 Az egyensúly analitikus meghatározása változó kamatláb esetén (az IS-függvény levezetése) i a I c C i a I i I c C C I C 0 0 0 0 ˆ ˆ

Makroökonómia 1. konzultáció 73 Az IS-függvény levezetése (folytatás) i a I C c i a I C c i a I c C 0 0 0 0 0 0 ˆ 1 1 ˆ 1 ˆ

Az IS-függvény tulajdonságai i Negatív meredekségû, lineáris függvény IS Tengelymetszéspontok értelmezése! Meredekség értelmezése 1 C0 I 1cˆ 0 ai Multiplikátor újbóli megjelenése! Makroökonómia 1. konzultáció 74

Multipliktárok az IS-függvényben A kamatláb hatása: 1 1 cˆ a 1 cˆ a i i Ha pl. fogy. határhajlandóság értéke 0,8, beruházások kamatérzékenysége 20, akkor 5%-os kamatemelkedéskor az egyensúlyi jövedelem értéke: 500 egységgel csökken Makroökonómia 1. konzultáció 75

Az IS-függvény változásai Ha a függvény valamelyik változója módosul, a függvényen mozdulunk el Ha valamelyik exogén tényezõ változik, a függvény mozdul el (eltolódik, vagy meredeksége változik) Makroökonómia 1. konzultáció 76

i Az autonóm tényezõk hatása az IS-re 1 1 cˆ C I 0 0 IS 0 IS 1 A sárga háttérszín jelentése a következõ diákon: ezek nélkül az anyag érthetõ, átnézésük ugyanakkor javasolt Makroökonómia 1. konzultáció 77

Fogyasztási határhajlandóság csökkenésének hatása Fogyasztási függvény meredeksége csökken Változatlan i (és így I) esetén az egyensúlyi jövedelem csökken Adott i-hez kisebb e tartozik Az IS-függvény balra mozdul Az elmozdulás NEM párhuzamos, a meredekség is változik! Makroökonómia 1. konzultáció 78

A fogyasztási határhajlandóság csökkenésének hatása 1 C 0 I 1 cˆ 0 i=0 esetén csökken a i =0-hoz tartozó i érték nem változik A függvény meredekebbé vált Makroökonómia 1. konzultáció 79

80 Példa 60 0, 4800 0, 80 4800 0,75 200 0,75 ˆ 60 0, 6000 0, 100 6000 20 1000, 0,8 200 i i i IS C c i i i IS i I C

A fogyasztási határhajlandóság csökkenésének hatása az IS-re i 60 IS 1 IS 0 4800 6000 Makroökonómia 1. konzultáció 81

A kamatérzékenység csökkenésének hatása az IS-függvényre Az a paraméter értéke emelkedik Beruházási függvény meredeksége növekszik (úgy, hogy az I tengelymetszet nem változik) Adott kamatlábhoz most nagyobb egyensúlyi jövedelem fog tartozni Az IS-függvény jobbra mozdul, de nem eltolódik, a meredeksége is módosul Makroökonómia 1. konzultáció 82

A kamatérzékenység csökkenésének hatása 1 C 0 I 1 cˆ 0 a i =0 esetén i növekszik i=0-hoz tartozó érték nem változik A függvény meredekebbé vált Makroökonómia 1. konzultáció 83

Makroökonómia 1. konzultáció 84 Példa 120 0, 6000 0, 50 6000 10 1000 10 60 0, 6000 0, 100 6000 20 1000, 0,8 200 i i i IS i I a i i i IS i I C

A kamatérzékenység csökkenésének hatása az IS-re i 120 IS 1 60 IS 0 6000 Makroökonómia 1. konzultáció 85

Egyensúlytalanság az árupiacon i i 1 i A ( 0 ) i B ( 1 ) B túlkínálat i 0 A túlkereslet IS B (i 1 ) 0 1 A (i 0 ) Makroökonómia 1. konzultáció 86