Az Aggteleki Nemzeti Park turisztikai értékei

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet Az Aggteleki Nemzeti Park turisztikai értékei Bobaly Eszter 2017 1

Ott Aggtelek csudái vonzanak, Melynek barlangja lenn a föld alatt A szomszéd Torna határába fut. S míg rejtekén bolyongnak lábaid: Lelked mély gondolatban téved el. Regényes völgyek s emlékezetes Romokkal messze-látó bércorom, Tar szikla, zöld mező, erdő s patak, Rom és patak környékén ősregék Szólnak lelkedhez mindenütt. (Tompa Mihály: Lófő) 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés: A dolgozat céljainak a meghatározása... 4 2. A védett természeti területek... 6 3. Magyarország nemzeti parkjai... 8 4. Az Aggteleki Nemzeti Park bemutatása... 9 4.1 Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése... 9 4.2 Az Aggteleki Nemzeti Park története... 10 4.3 Az Aggteleki Nemzeti Park földrajza... 12 4. 4 Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei... 15 5. Világörökség... 31 6. Turisztikai szolgáltatások az Aggteleki Nemzeti Parkban... 34 6.1 Barlangtúrák... 34 6.2 Felszíni túrák... 41 6.3 Lovasturisztikai szolgáltatások... 47 6.4 Bemutatóhelyek... 48 6.5 Egyéb turisztikai látványosságok... 51 7. Környezeti nevelés... 52 8. Összefoglalás... 53 9. Irodalomjegyzék... 55 10. Képek jegyzéke... 58 11. Idegen nyelvű összefoglaló... 63 3

1. Bevezetés: A dolgozat céljainak a meghatározása Dolgozatom célja Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai célpontjának, az Aggteleki Nemzeti Park Aggteleki tájegységének széleskörű bemutatása. A nemzeti park történetének, földrajzának, természeti és kulturális értékeinek ismertetése mellett igyekszem alaposan megvizsgálni a terület turisztikai szolgáltatásait is. A témaválasztás annak köszönhető, hogy szülőhelyemként, otthonomként tekintek erre a tájra. Majdnem hároméves koromig Szögligeten éltem, és később is gyakran hazalátogattam. Haza, hiszen a mai napig az Aggteleki Nemzeti Park területén laknak nagyszüleim, rokonaim. A rokoni szálak mellett számos ismerős, barát köt ehhez a vidékhez. Több olyan ismerősöm is van, aki a nemzeti parknál dolgozik különféle munkakörökben. Ide köt a gyermekkori kirándulások emléke a Szádvárhoz, a közeli erdőkbe, a Ménesvölgybe, a Ménes-tóban való horgászatok. Emlékezetesek számomra az Esztramosra tett túrák is, és természetesen a Baradla-barlang mesevilágának felfedezése. A derenki búcsú, ahol többször vettem részt a Szádvári Ordasok Íjász Egyesület tagjaként hagyományőrző programjainkkal. Felnövekedve lehetőségem volt arra is, hogy saját lovamon járjam be a már ismert helyeket, ezt a gyönyörű tájat. Tanulmányaim során, ahogy szaporodtak ismereteim a sok-sok élményt nyújtó gyermekkori környezet még értékesebbé vált számomra. Más szemszögből kezdtem el vizsgálni, felfedezni ugyanazokat a dolgokat. Izgatni kezdett annak a kérdése, hogy melyek azok a természeti és kulturális értékek, amelyek egyedülállóvá teszik ezt a tájat. Mi az a páratlan, a világon egyedülálló természeti örökség, amely indokolja a felvételt az UNESCO Világörökségi Listájára? Melyek pontosan azok a következő nemzedékek számára megvédendő különleges, egyedi természeti és kulturális javak? Egyáltalán hogyan jött létre a nemzeti park, mikor ismerték fel értékeit és megvédésük szükségességét? A másik számomra nagyon érdekes kérdéskör, hogy a nemzeti park turisztikai szolgáltatásai mennyire szolgálják a terület értékeinek megismertetését az idelátogatókkal. Mennyire modernek a bemutatóközpontok, megfelelő választéka van-e a földalatti és felszíni túráknak? Szerepet kapnak-e a kínálatbővítésben a lovasturisztikai szolgáltatások? Milyen turistacsalogató programoknak vannak hagyományai? A kínálatban fellelhetők-e a 4

külön gyermekek vagy gyermekes családok számára szervezett szolgáltatások? Kellő figyelmet fektetnek-e a környezeti nevelésre? 5

2. A védett természeti területek A nemzeti parkok és egyéb védett természeti területek turizmusa az alappillére a fenntartható turizmusnak és az ökoturizmusnak. Ezek olyan turizmusformát képviselnek, amiknek a spontán természetjáráson túl egy sokkal komplexebb célja van. Lényegük, hogy a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, esetünkben a természeti és kulturális erőforrásokat olyan mértékben és olyan módon használjuk ki, hogy azok ne sérüljenek, és jelenlegi állapotukban őrizzük meg őket, hogy teljes pompájukban kerülhessenek bemutatásra a következő generációk számára. A nemzeti parkok (NP) olyan létesítmények melyek a következő nemzedékek számára megvédendő különleges, egyedi természeti és kulturális javakkal rendelkező területeken biztosítják a természeti rendszerek zavartalan működését, illetve megóvják azokat a gazdasági hasznosítástól. A nemzeti parkok nagyon fontosak az ország turizmusa szempontjából is, hiszen különleges tájaik rendkívül vonzóak a turisták számára, így a feladatuk közé tartozik az is, hogy ezt az igényt olyan módon elégítsék ki, hogy az adott terület ne lássa ennek kárát. Ennek megfelelően határozzák meg, hogy a parkok egyes részei csak korlátozottan vagy egyáltalán nem látogathatók. A tájvédelmi körzet (TK) nagyobb területet jelent, amelyre csak hazai előírások vonatkoznak, területi kiterjedési korlátozás nélkül. A tájvédelmi körzetek természetvédelmi értékek valamint tipikus természeti tulajdonságok védelmére és fenntartására kialakított területek. Fő feladatuk a táj természetes és mesterséges alkotóelemeinek egyensúlyban tartása a településfejlesztés, idegenforgalom káros hatásaival szemben. Az olyan tevékenységek, amik a tájképet lényegesen nem változtatják, megengedettek. Kiváltképp a természethez közeli gazdálkodás, mint az erdő- vagy legelőgazdálkodás, amik segítik a növény és állattársulások fennmaradását. Területükön csak korlátozottan engedélyezett a védett táj jellegét alapvetően megváltoztató tevékenység (pl. ipartelepítés, bányanyitás, környezetszennyező létesítmények kialakítása, parcellázás). A természetvédelmi területek (TT) olyan helyi vagy országos jelentőségű területek, melyeknek legalább egy vagy több tájképi, víztani, földtani, természeti, növénytani, állattani illetve kultúrtörténeti értéke van. Ezeket a kategóriákat a védetté nyilvánító 6

hatóság állapítja meg. E területek igen nagy jelentőségűek egy-egy ritkán előforduló, kiveszőfélben lévő élőlény állományának, populációinak fenntartásában, tekintve hogy a jogi védelem önmagában még nem elegendő a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében. Az élőhelyek védelme viszont biztosíthatja ezt. A védett területek látogatás szempontjából lehetnek: 1. A zárt területek ökológiailag nagyon sérülékeny élőhelyek, ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok akár utolsó élőhelyei. Ezek csak szükségszerű esetekben, tudományos vagy oktatási célból, külön engedéllyel látogathatók. 2. A korlátozottan látogatható területeken a belépés külön feltételekhez kötött. Ez jelenthet időben és területrészekben való korlátozást, vagy vonatkozhat a járművekre is (pl.: személygépjárművel tilos a belépés). Többnyire madártani értékek, barlangok látogatásánál léteznek korlátozások (pl.: Vass Imre-barlang). 3. A szabadon látogatható területeken, mint például az arborétumok, a természet megóvása mellett a belépés nem szabályozott. Természeti emlék lehet egy egyedülálló természeti képződmény, aminek a területi kiterjedése a védett értékhez nézve kicsi (pl. egy fa, facsoport, fasor, forrás, sziklaalakzat, földtani szelvény, barlang). Terület nélküli védettséget kapnak egyes növény és állatfajok. Védettek lehetnek tudományos, kulturális vagy más arra érdemes növény- és állatfajok, ezek társulásai, különleges értéket képező növénytelepítések, ritkuló ősi háziállatok. A törvényesen védett fajok "védett" és "fokozottan védett" besorolást kaphatnak. A védelem kiterjed minden egyedre illetve azoknak minden fejlődési formájára. A védett állatfaj egyedének begyűjtésére, befogására, elejtésére a természetvédelmi hatóság hozzájárulása, engedélye szükséges. (Juhász, 2008) 7

3. Magyarország nemzeti parkjai Általános kérdés, hogy környezetvédelmi szempontból mi jobb, hogy minél több nemzeti park jöjjön létre (pl.: mennyi területet képes kezelni egy nemzeti park) vagy az, hogy az újonnan alapított parkok felzárkózzanak idősebb társaikhoz. Hazánkban a jelenleg utolsóként létrehozott Őrségi Nemzeti Park alapítása, azaz 2002 óta tíz nemzeti park található: 1. ábra: Magyarország nemzeti parkjai forrás: (Szaras, 2015) A nemzeti park neve Az Az igazgatóság alapítás működési területe éve 1. Hortobágyi Nemzeti Park 1973 1 747 744 ha 2. Kiskunsági Nemzeti Park 1975 1 005 315 ha 3. Bükki Nemzeti Park 1977 884 736 ha 4. Aggteleki Nemzeti Park 1985 433 739 ha 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park 1991 409 521 ha 6. Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 1 284 741 ha 7. Körös-Maros Nemzeti Park 1997 799 873 ha 8. Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997 1 354 742 ha 9. Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997 1 013 850 ha 10. Őrségi Nemzeti Park 2002 334 933 ha A nemzeti park területe 80 135 ha 50 523 ha 43 169 ha 20 184ha 23 865 ha 49 752 ha 51 333 ha 60 314 ha 57 019 ha 44 048 ha (Magyar Nemzeti Parkok) 8

4. Az Aggteleki Nemzeti Park bemutatása 4.1 Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése Az Aggteleki Nemzeti Park az Észak-magyarországi régióban található, a Hernád és a Sajó folyó között helyezkedik el, a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részén. A táji hovatartozását nézve változatos felszíne egy kistájat sem foglal magába teljes egészében, de a különböző tájbeosztás-rendszerek megegyeznek abban, hogy a domborzati, földtani és történelmi tényezők által több névvel illetett terület (Aggteleki- szorosan az karszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység, Sajó-Bódva köze stb.) nem tartozik Északi-középhegységhez, hanem az ÉNy-i Kárpátok belső vonulatához tapad és a medencékre is áthúzódó Gömör-Tornai-karszt része. (Baross, 1998) A nemzeti park törzsterülete hat kistájat érint. Ény-i része az Aggteleki-hegységhez, a DNy-i a Putnoki-dombsághoz, ÉK-i része az Alsó-hegyhez, DK-i része a Szalonnai- hegységhez, a Bódva-völgyhöz valamint a Rudabányai-hegységhez tartozik. (Baross, 1998) 2.ábra: Az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése forrás: (Világörökségünk Aggtelek) 9

4.2 Az Aggteleki Nemzeti Park története Amint az Aggteleki Nemzeti Parkra gondolunk, eszünkbe jut a világhírű Baradla-barlang és a nemzeti park jelképes címerállata a foltos szalamandra, de sokan nem vagyunk vele tisztába, hogy milyen előzményei voltak a nemzeti park létrejöttének. A mai Aggteleki Nemzeti Park területe már az őskortól lakott, és a középkortól hasznosított táj volt. Földalatti búvóhelyekként szolgáló üregekben, völgyekben, legelőkben és vízfolyásokban gazdag volt, s így mágnesként vonzotta magához az embert. A honfoglalást követő időszakban, de főleg a XIII. századtól sok kis település jött létre területén. A mostani települések nagy része 700-800 éves. A táj jellege épen megmaradt, javait természet közeli módszerekkel hasznosította az itt élő lakosság, mint például az erdőhasználat, vadászat, legeltetés, így ezek a tevékenységek jóvátehetetlen kárt nem tettek benne. Az Aggteleki-karsztról már a XIII. században találunk írásos emlékeket, amik a barlangokat is említik. A tudósok és kutatók már a XVIII. századtól vizsgálták, tanulmányozták is az ott található barlangokat, de főként a Baradla-barlangot. 1974-ben a világ első mérnökök által rögzített barlangtérképét készítették el a Baradla több mint 2 kmes szakaszáról. A turistaforgalom hirtelen növekedése miatt sok új fejlesztés jött szóba, hogy ezt a folyton növekvő igényt minél magasabb szinten tudják kielégíteni. A XX. század első felében természetrajzi, főleg biológiai kutatásokat végeztek, amik során nyilvánvalóvá vált, hogy a barlangok iránti érdeklődés már veszélyes lehet a természetre, valamint ekkor jelentek meg a barlangok felszínének élővilágát is veszélyeztető tényezők, mint például a gazdálkodásban használt növényvédő szerek, műtrágyák vagy a fokozódó erdőkitermelés és gépjármű forgalom. Hazánkban természetvédelemmel először az 1935. évi erdőtörvény foglalkozott. A barlangok és a természet védelmét 1961 óta törvényszerű rendelet mondja ki. Ez a jogi 10

oltalom a barlang egészére kiterjed csak úgy, mint a leletanyagaira, védett növény- és állatvilágára. A barlangokban végzendő kutatások is engedélyhez kötöttek. Az Aggteleki-karszt fontosabb barlangjainak felszínét természetvédelmi területté nyilvánították 1634 ha-on az 1950-es években, hogy a védettségük ezzel teljes legyen. Baradla-barlang felszínét 1940-ben 10 ha-on, majd a többi területét1951-ben nyilvánították védetté. A Béke-barlangot 1953-ban, a Szabadság-barlangot 1956-ban, majd 1958-ban a Vass Imre-barlang felszínét nyilvánították védetté. Az 1960-as évektől egyre több javaslat fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a területen az állam alakítson ki egy nemzeti parkot. Sokan voltak, akik javaslatot tettek egy az akkori Csehszlovákia és Magyarország közötti közös nemzeti parkra, ami később nem valósult meg. 1978 novemberében Edelényben a Járási Tanácson tartották a védetté nyilvánítást megelőző tárgyalást. Az akkori miskolci székhelyű Bükki Nemzeti Park Igazgatósága vezette a védetté nyilvánítási eljárást. A védett terület az Aggteleki Tájvédelmi Körzet nevet kapta. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978. sz. határozatában 19595,3 ha kiterjedéssel létrehozta az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, ami Aggtelek és Jósvafő kül- és belterületével összesen 21 község közigazgatási területét érintette. 1979-ben a MAB (Ember és Bioszféra) program keretében az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet az UNESCO illetékes hivatala bioszféra rezervátummá nyilvánította. Az alapos előkészületek után megszületett a tájvédelmi körzet kezelési és természetvédelmi alapterve, ami a nemzeti parkká nyilvánításnak is része volt. Az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet 1985. január 1-jétől az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 7/1984 sz. rendelkezésében Aggteleki Nemzeti Parkká nyilvánította. Kezdeti időszakát a nemzeti park a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt töltötte, mivel nem hogy igazgatója nem volt, de még a működéshez szükséges feltételek sem voltak biztosítottak. 11

Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz kerültek az évtizedekig az idegenforgalmi szervezetekhez tartozó barlangok és a barlangi turizmust kiszolgáló létesítmények. Így hazánkban egy olyan egyedülálló szervezet jött létre, amely ellátja a nemzeti park alapvető feladatait, a hatósági és őrzési feladatokat, természetvédelmi kutatásokat szervez, valamint óriási létszámú turistaforgalomnak mutatja be a park értékeit. Azzal, hogy a nemzeti park magáénak tudhatja a Baradla-barlangot, hazánk természetvédelmében eddig még példátlan, több százezres turistaforgalommal kell megbirkóznia, amivel országunkban más nemzeti park nem rendelkezik. A törvénykezés figyelt arra, hogy a nemzeti park területeit ne szabdalják fel, ne privatizálják, és hogy a természetvédelmi célok elérése általános előnyt élvezzen a gazdálkodási és politikai célokkal szemben. (Baross, 1998) 4.3 Az Aggteleki Nemzeti Park földrajza Kőzetei A nemzeti park által érintett földrajzi területek nevéből, mint például az Aggteleki- vagy Gömör-Tornai-karszt névből már gyaníthatjuk, hogy a terület meghatározó kőzeti jelensége a karszt. Az Aggteleki Nemzeti park egy majdhogynem összefüggő mészkő-hegység. Jellegzetes karsztképződményei a mészkő változásainak eredményei. (Kapocsy, 1993) A vízbe, ami a kőzettel érintkezik, a talajból és a levegőből szén-dioxid jut, és mint egy gyenge sav oldja a mészkövet. A karsztformák kialakításában fontos szerepe van még a terület talajösszetételének, tengerszint feletti magasságának, növényzetének valamint az éghajlatának. A pusztulásos karsztformák a mészkő oldódásával jönnek létre (karr, víznyelő, töbör, barlang). A málladéktakaróval fedett kőzetfelszínen alakulnak ki az úgynevezett fedett karrok, a szabad karrok pedig a talajmentes sziklafelületen jönnek létre. Azokat a helyeket, ahol a felszíni vizek koncentráltan nyílt elnyelődéssel, vagy a nyelőn és 12

az azt kitöltő törmeléken átszivárogva a karsztosodó kőzetbe kerülnek, víznyelőknek nevezzük. A töbör, vagy dolina általában szabálytalan kör alakú, lefolyástalan mélyedés, amihez jól elkülöníthető vízgyűjtő terület nem tartozik. Talaj alatti oldódás valamint mélyülés együttes hatására alakul ki. A különféle karsztos barlangok felszín alatti karsztformák. Amikor a kioldott mészanyag megfelelő mennyiségben feldúsul a vízben, akkor kiválik, és így keletkeznek az épüléses karsztformák (cseppkő, mésztufagát). Az áramló vízből mésztufagát, a csepegőből pedig cseppkő képződik. (Bodnár, 2015) Klimatika és vízrajz Az Aggteleki Nemzeti Park területének éghajlata nedves kontinentális, amit a földrajzi elhelyezkedése és domborzati sajátosságai befolyásolnak. A Kárpátok ölelése által erős hegyvidéki jellege miatt hazánk egyik leghűvösebb tájegysége.(baross, 1998) Az évi középhőmérséklet 9,1 ºC, a fagyos napok száma 120-130. Az évi napfénytartam kevesebb, mint 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 660 mm. Legcsapadékosabb hónap a június, a legszárazabb a március. Ennek megfelelően alakult ki a térség természetes növény- és állatvilága. (Bodnár, 2015, 70. o.) Ahhoz, hogy betekintést nyerhessünk a nemzeti park vízfolyásokban gazdag természeti világába meg kell ismerkednünk pár vízrajzi fogalommal. Karsztvíz Karsztvíznek nevezzük a karsztosodó kőzetek hasadék-, rés-valamint járatrendszerében szivárgó, áramló, stagnáló vagy folyó vizet, aminek utánpótlásában kulcsszerepet játszik a felszínről beszivárgó csapadékvíz mennyisége. (Baross, 1998) Karsztforrások A nemzeti park területén több kisebb és nagyobb karsztforrás vezeti felszínre a különféle mészkőből és dolomitból felépülő karsztvizet. Fakadásuk helyszínét túlnyomó részt a földtani szerkezeti vonalak határozzák meg, egy részük medence peremen, különböző vízföldtani tulajdonságú kőzetek határán van, szintjük pedig 150 m és 452 m tszf. közötti. Ilyen karsztforrás a jósvafői Jósva-forrás vagy a szögligeti Csörgő-forrás. (Baross, 1998) 13

Barlangi folyó- és állóvizek Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjaiban találkozhatunk állandó vagy időszakos vízfolyású barlangi patakokkal. Az állandó vízfolyásúak a karsztforrások felől feltárt forrásbarlangok, mint például a Kossuth-barlang. A felső víznyelőkhöz közeli barlangrészekben, mint a Baradla-barlang vagy a barlangok felsőbb szintjein úgy általában a patakok csordogálása csak időszakos. Ezen időszakos patakok vízét jellemzően az időszakos áradmányvizek alkotják, amik hamar végig haladnak a barlangokon, kvarckavics tartalmú hordalékuk viszont meghatározó szerepet játszik a barlangjáratok kialakításában. A barlangjáratokban gyakran találhatunk kisebb nagyobb állóvizeket vagy tavakat. Kialakulásuk legjellemzőbb oka, hogy a járatok kiszéledésekor vagy hordalékgátak keletkezésekor jönnek létre. Az Esztramos barlangjaiban találhatóak a nemzeti park legjelentősebb barlangi tavai. A Baradla-barlang betongátas visszaduzzasztásból származó 400 m hosszú csónakázó tavát állandó jelleggel sajnos nem lehet fenntartani a kőzetrepedések miatt. (Baross, 1998) Felszíni vizek A vízfolyások közül a legnagyobb hozamú a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak, amit a karszt legnagyobb forrásai táplálnak (Jósva-, Kajta-, Kis- és Nagy-Tohonya-forrás). Több kisebb-nagyobb vízfolyás és a Ménes-patak duzzasztja, míg végezetül a Bódvába torkollik. A nemzeti park természetes tavai az Aggteleki-tó és a Vörös-tó kis területűek és csak néhány méter mélyek. Legnépszerűbb mesterséges tava a jósvafői Tengerszem-tó. A mesterségesen kialakított tavaihoz tartozik még a Ménes-völgyi halastó és a Rakacavíztározó. 14

4. 4 Az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékei Élő természeti értékek Növényvilág Az Aggteleki Nemzeti Park növényvilága nagyon gazdag, amit befolyásol a terület elhelyezkedése, domborzati és éghajlati adottsága valamint a táj karsztos jellege. A Kárpátok közelsége miatt, a növényzet sokkal több magasabb hegyvidékekre jellemző elemet tartalmaz, mint ahogyan azt a terület magassága és inkább dombvidéki jellege alapján várhatnánk. Szigetszerűen, ritkaságként néhány északi, magashegységi faj is előfordul. Ugyanakkor a száraz, meleg, meredek-sziklás, déli kitettségű oldalak mediterrán hatást keltenek és váltakozva a lankásabb részek kontinentális erdőssztyepp-növényzetével erős pannon befolyásról árulkodnak. (Növényvilág, 2017) Az erdőkkel fedett táj a nemzeti park területének körülbelül 78 százalékát teszi ki, ami otthont nyújt sok védelem alatt álló növény számára. A gyertyános tölgyes a karszt egyik legjellemzőbb erdőtársulás. Kisebb részben bükkösök és hárs-kőris sziklaerdők is találhatók. (Bedécs et al., 2005) Az egyéb területeken a növényzetében az uralkodó szerepet a gyepek töltik be. A mészkősziklagyepek legértékesebb bennszülött növényritkasága a tornai vértő (Onosma tornensis), amit Jávorka Sándor fedezett fel. Ez a halványsárga csengettyűszerű virágáról felismerhető növény a világon csak itt, a Gömör-Tornai-karszton, honos, és a száz legritkább növény között van az európai Vörös Könyvben. Eszmei értéke 250.000,- Ft. (Molnár, 2014) A nemzeti park másik ritka növénye az Osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum), ami csak az Aggteleki-karszton és a határ másik oldalán található meg elszórtan. A nevét élénk színű virágának formájáról kapta, ami egy sárkány fejéhez hasonlít. A növény fokozottan védett, eszmei értéke pedig 250.000,- Ft. (Osztrák sárkányfű) 15

3. ábra: Tornai vértő 4. ábra: Osztrák sárkányfű forrás: (Molnár, 2014) forrás: (Osztrák sárkányfű) Magyarországon minden fehér virágú szegfű védelmet élvez. Közülük az Aggtelekikarszton megtalálható a szakállas, kellemes illatú virágáról felismerhető Korai fehér szegfű (Dianthus plumarius subsp. praceox), ami hazánkban fokozottan védett növénynek számít, és 100.000,- Ft-os eszmei értékkel bír. (Korai szegfű) 5. ábra: Korai fehér szegfű forrás: (Korai szegfű) A gyertyános tölgyesek lombfakadás előtti faja az úgynevezett Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa). Ez az egyetlen faj a fogas-írek közül, aminek a virága bíbor-lila színű. Védett növény, eszmei értéke 10.000,- Ft. (Ikrás fogasír) 16

6. ábra: Ikrás fogasír forrás: (Ikrás fogasír) Hazánk feltűnő szépségű nőszirom-fajaiból is akad a környéken. Ilyen például a vizes területek feltűnő sötétlila virágú lakója, a Szibériai nőszirom (Iris sibirica), ami májusban és júniusban virágzik. Hívogató külleme ellenére vigyázni kell vele, mivel a tőkéjében meghajtó, hánytató anyag van, ezért a mérgező növények közé tartozik. Védett növény hazánkban, eszmei értéke 10.000,- Ft. (Szibériai nőszirom) 7. ábra: Szibériai nőszirom forrás: (Szibériai nőszirom) A nemzeti park másik említésre méltó nősziromféléje a száraz bokorerdőket, sztyepp réteket valamint száraz gyepeket kedvelő, júniusban virágzó Tarka nőszirom (Iris variegata). A hazánkban található három sárga virágú nősziromféle közül csak ennek a 17

fajnak az élőhelye kötődik a középhegységek szárazabb élőhelyeihez, ezért könnyen megkülönböztethető társaitól. Hazánk védett növényei közé tartozik. Eszmei értéke 5000,- Ft. (Tarka nőszirom) Állatvilág 8. ábra: Tarka nőszirom forrás: (Tarka nőszirom) A nemzeti park állatvilága is igen érdekes. Az élőhelyek és a növényfajok változatossága maga után vonja az állatfajok változatosságát is. Megtalálhatóak területén olyan állatfajok is, amelyek nagyon kevés helyén szaporodnak Magyarországon, vagy máshol az országban egyáltalán nem fellelhetők, sőt Európában is ritkák. A nemzeti park védett természeti értékei közé tartozik a Kárpátok puhatestű bennszülött faja, a kék meztelencsiga (Bielzia coeruans). Ezek az állatok onnan kapták a nevüket, hogy a kék szín különböző árnyalataiban pompáznak. A kék meztelencsiga növényevő, leginkább bogyókat, ritkábban gombát is fogyaszt. Mérete változó, de elérheti a 20 cm hosszúságot is. A kék meztelencsiga országunkban védett állatnak minősül, eszmei értéke pedig 5000,- Ft. (Kék meztelencsiga, 2014) 18

9. ábra: Kék meztelencsiga forrás: (Kék meztelencsiga, 2015) A rovarvilágából megemlítendő az Aggteleki-karszt bükköseiben honos, kiemelkedő értéket képviselő, fokozottan védett zempléni futrinka (Carabus zawadszkii). A nemzeti park területéről mintegy 2000 lepkefajt ír le a tudomány, amik között sok a védett és a veszélyeztetett faj is. Ilyen például a nagy tűzlepke, ami a patakok partjához közeli nedves gyepeket kedveli (Lycaena dispar) vagy a nagy színjátszólepke (Apatura iris).(bodnár, 2006) 10. ábra :Zempléni futrinka 11. ábra: Nagy tűzlepke 12. ábra: Nagy színjátszó lepke forrás: (Hegyessy) forrás: ( Nagy tűzlepke) forrás: (Apatura iris) A terület madárvilágát országos szinten is különlegessé teszi, hogy a vízirigó (Cinclus cinclus) csak a nemzeti park területén költ rendszeresen, valamint az, hogy a császármadár (Bonasa bonasia) legjelentősebb hazai populációja is itt található. Madárvilágának további értékét képezi még a parlagi sas (Aquila heliaca) és a fokozottan védett békászó sas (Aqulia pomarina), amik költőmadárként vannak jelen. A parlagi sasból ugyancsak néhány pár költ itt rendszeresen. A parlagi sasok fészket csak zavartalanabb erdőkben raknak, ott is magas fák tetejére, lehetőleg olyan helyre, ahonnan nagyobb terület látható be. Ezen ragadozó madarak eszmei értéke nem kevesebb mint 1.000.000,- Ft. (Baross, 1998) 19

13. ábra: Vízirigó 14. ábra: Békászó sas forrás: (Hollósi, 2012) forrás: (Namíbiából Erdélybe,2017) Nagy természeti értéket jelentenek a baglyok is. Az uráli bagoly (Strix uralensis) a fennsíkok erdeinek legnevezetesebb fészkelő faja. A területen megfordul az uhu bagoly (Bubo bubo) is, amiről ugyancsak kevés adattal rendelkeznek, de köpetei alapján egyértelmű, hogy rendszeresen megjelenik. Tavasztól sokfelé lehet hallani a macskabagoly (Strix aluco) jellegzetes huhogását is a nemzeti parkban. (Baross, 1998) Az Aggteleki Nemzeti Park védett halai közé tartozik a tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi), aminek a fő ívóhelye a Jósva-patakban található. Ez az angolnára emlékeztető hal lárvaállapotában szerves törmeléket fogyaszt, majd teljes kifejlődésével igazi parazitává válik, és gyengébb pikkelyzetű halak vérét szívja. (Tiszai ingola) Az Aggteleki Nemzeti Park címerállata a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) egy igazi erdőlakó kétéltű, ami a hűvösebb, nyirkosabb erdőkben érzi jól magát. Napközben, kiváltképp meleg vagy száraz időben nem nagyon lehet vele találkozni, mivel a talajba ágyazódott kövek alatt rejtőzik. (Baross, 1998) 15. ábra: Foltos szalamandra forrás: (Védett állatfajok, 2012) 20

A nemzeti park területén az uralkodó nagy vad a gímszarvas (Cervus elaphus) és a vaddisznó (Sus scofra), de szép számmal vannak jelen őzek is (Capreolus capreolus). Nagyon érdekes dolognak számít, hogy visszahonosodásban vannak a terület nagyragadozói, a farkasok, mivel a szlovákiai területeken élő népességük megszaporodott. Ahhoz, hogy a farkasnak stabil populációja alakuljon ki, arra lenne szükség, hogy vadászata a Szlovák-karszton is megszűnjön. A karsztvidék másik újra honos nagyragadozója a hiúz (Lynx lynx). Nagyon keveset tudnak ugyan az állományáról, mivel rejtett életmódú. Nyomát havas téli időben viszont biztosan fel lehet ismerni és követni. Az állat nagy vadat ritkán ejt el, főként madarakkal táplálkozik. Előfordul a területen a medve (Ursus arctos), viszont nem vált itt honossá, csak a területre áttévedő váltóvadként van jelen. (Baross, 1998) 21

Élettelen természeti értékek Barlangok Az Aggteleki Nemzeti Park turizmusa a területén elhelyezkedő barlangokra épül, amelyek szinte mágnesként vonzzák az érdeklődő látogatók tömkelegét. A nemzeti park büszkesége, a Baradla-Domica-barlang, a második leghosszabb barlangként van számon tartva országunkban, az Aggteleki-karszton fellelhető Vecsem-bükki-zsomboly pedig a második legmélyebb barlang hazánkban. Az országunkban található 10 nemzeti park közül az aggteleki az egyetlen, amit kifejezetten a karsztvidék barlangjainak és azok élővilágának védelme érdekében alapítottak. A vidék a mérsékelt övi középhegységi karsztok képviselője. Kiemelkedő értékét nem az ott található barlangok száma adja, hanem azoknak különlegessége, mérete, és sokoldalú természettudományos jelentősége. Ezek az adottságok teszik különlegessé a többi hazai karsztterület között.(baross, 1998) Felszín alatti világának egyedisége, változatossága az egyes területrészek eltérő földtani felépítésének tudható be, aminek hatására változatos kialakulásmódú, jellegű és a fejlődés különböző fázisában tartó üregrendszerek együttese jött létre. Cseppkőalakzataik a hófehértől a sárga különféle árnyalatain át egészen a vörösig terjedő színezetűek, és igen változatos formákban jelennek meg. (Baross, 1998) 16. ábra: Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjainak jellemző karbonátkiválás-típusai forrás: (Baross, 1998) 22

Baradla-barlang Az Aggteleki Nemzeti Park felszín alatti világának legjelentősebb képviselője, a Baradla- Domica barlangrendszer, a víznek köszönheti a létrejöttét, összesen 25 km hosszúságú. A barlangrendszer 5,3 km-es szakasza, a Domica-barlang, Szlovákiában van. A Baradla hazánk legismertebb, legrégebben kutatott, képződményekben a leggazdagabbak közé sorolandó barlangtani értéke. 1965-ben a világ nyolcadik, 1969-ben a tizennegyedik, 1973- ban a huszadik leghosszabb barlangjaként volt ismert. Talán a világlistán már háttérbe szorult, de aktivitása, hossza és cseppkődíszessége miatt a mérsékelt égövben még mindig első helyen áll. (Baradla-barlang, 2012) A Baradla név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő (bradlo) szóból származik. Ez a kifejezés még ma is élő földrajzi név Szlovákiában. (Baradla-barlang, 2012) Aggtelek határában már messziről jól kivehető a barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata, ami a több mint 50 m magasságú, a távolból fehérlő sziklafal tövében nyílik. (Baradla-barlang, 2012) A természet a Baradlával nagyon bőkezű volt cseppkövek terén, melyeknek kialakulása igen hosszas folyamat, és sértetlen körülményeket igényel. Ezt a rettentő hosszadalmas fejlődést az ember egy pillanatnyi meggondolatlan cselekedetével romba tudja dönteni. A barlangban található földünk egyik legnagyobb cseppkőképződménye a Csillagvizsgáló, ami 25 m magas, és súlyát körülbelül 911 tonnára becsülik. Nagyon érdekes még az Óriások terme, ami a barlang legnagyobb ürege. Nem csak a nagysága teszi kiemelkedővé, de a benne lévő cseppkőképződmények (Pisai ferde torony, Sárkányfej) és az egyedi meseszerű hangzása is. A másik legnépszerűbb terem a Hangversenyterem, ami mai napig szolgál színteréül a különböző koncerteknek. (Kapocsy, 1993) 17.ábra: Óriások terme forrás: (Aggteleki Nemzeti Park) 23

Béke-barlang A Béke-barlang országunk ötödik, az Aggteleki-karsztnak pedig a második leghosszabb felszínalatti rendszere. Három bejárata van, amiket mesterségesen, az ember által nyitottak meg. Természetvédelmi okok és balesetveszély miatt az aggteleki Felfedező ági bejáratát megszüntették. 1954-ben Aggtelek területén, a Szár-hegytől délre nyitották meg a ma is használatos Mesterséges főbejáratot, ezt követően pedig 1964-ben a Kőhorog-oldalban található Jósvafői kijáratot. (Béke-barlang, 2012) A Béke-barlang termei, falai és mennyezetei legalább olyan gazdagok, ha nem gazdagabbak, cseppkőképződményekben mint a Baradla-barlangéi. Mégis a gyógyhatása az, ami nagyon különlegessé teszi. Az 1952-es kutatási időszakban feltűnt az ott dolgozóknak, hogy bár az egész napot 10 o C-os mellig érő vízben töltötték, senki sem betegedett meg. Ami ennél is több, hogy a már lázas meghűléssel küszködő munkatársaik pedig gyógyultan hagyták el a barlangot. Nagy Ferenc, edelényi tiszti főorvos, közbenjárására a debreceni Gyógyszerkutató Intézet munkaközössége a feltűnő jelenséget hamarosan alaposan megvizsgálta. A barlang levegőjében található penészgomba spórák valamint a talajban tenyésző alacsonyrendű talajgombák vizsgálata után megállapították, hogy a barlangban egy addig részben ismeretlen fajhoz tartozó penészgomba él. Ezek a penészgombák egy addig ismeretlen, új antibiotikumot termelnek. Más nézetek szerint a barlang levegőjének magas páratartalma, pormentessége és egyenletes hőfoka idézi elő a légzőszervi megbetegedések javulását. (Jakucs, 1961) A barlang cseppkövei óriási méretűek, általában élők, azaz folyamatos fejlődési állapotban vannak. Szín- és formagazdagságuk rendkívül változatos, valamennyi, a szakirodalomban elkülönített típusra adnak példát. Állapotuk összességében jó, pusztítások nagyon kis mértékben fedezhetőek fel. A barlang jellegzetességei közé tartoznak a gyakran a járatoldalhoz simuló, patakmeder felett függő, jobbára gömbölyded, vízzel telt medencékkel borított, egymásra párnákként települő mésztufaképződmények, a Fő-ág talpát némely szakaszon nagy számban borító édesvízi mészkőgömbök: barlangi tojások. Érdekesek még a falakat egyenletesen borító borsókőszerű képződmények (szegfűkalcitok). Agyagpiramisok, -barázdák és kutak teszik változatossá a felső járatait és a Fő-ág magasabban fekvő részeit, mivel ezek nagyon el vannak agyagosodva. (Békebarlang, 2012) 24

Földvári-barlang Az Esztramos-hegy a Szalonnai-hegység vonulatának ÉK-i részén található, hajdani 384 m magasságát az 1948-tól 1996-ig folyó kőbányászat alaposan megcsonkította. A bányaszint fölé emelkedő részéből csupán a botanikai ritkaságokat őrző rákói oromrész és egy sziklasziget maradt meg. Az említett sziklasziget őrzi magában az egyetlen fennmaradt képviselőjét azoknak az ásványkiválásokban rendkívül gazdag, tágas barlangüregeknek, amelyek két szintet alkotva kb. 320 valamint 305 m tszf. magasságban a bányaművelés során tárultak fel a hatvanas és hetvenes években. Az Esztramosi Földvári Aladár-barlang a miskolci egyetem egykori kiváló geológusprofesszorának a nevét viseli. A barlangot egy működő kőbánya területén, védőpillér kijelölésével sikerült megőrizni. Tágas barlangtermei dúsan díszítettek ásványkiválásokkal. Látványos képződményei közé tartoznak a helyenként kialakult cseppkőmedencék. A mennyezetét sztalaktitok (függő jégcsapra emlékeztető cseppkő) ezrei borítják, amikből sajnos csak az egy-két arasznyi példányok maradtak épek, a többiek az alattuk képződő állócseppkövekkel egyetemben a pusztítás áldozatául váltak. De van ahol a természet maga pusztította el korábbi műveit, a legépebb barlangüregben a mennyezetre kicsapódó párával oldotta vissza a képződményeket. Viszonylag sértetlenek a méretes cseppkőoszlopok, amik a barlangot igazi cseppkőerdővé változtatják. (Földvári-barlang, 2012) 18.ábra: Az Esztramos forrás: (Tornaszentandrás-Bódvarákó: Esztramos-hegy) 25

Kossuth-barlang Kevesen tudják Kossuth Lajosról, hogy természettudománnyal is foglalkozott. Hazai viszonylatban ő volt az első, aki amikor a Baradlát meglátogatta, tudományosan felvetette az ottani cseppkőképződés ütemének, valamint a cseppkövek korának kérdését. Az ottani ásatásokhoz önálló, komoly jelentőségű tudományos dolgozat formájába szólt hozzá. Ennek emlékére kapta az 1956-os évek elején feltárt a Tohonya-forrás földalatti barlanghálózata a Kossuth-barlang elnevezést. (Jakucs, 1961) A Fő-ág felett 300 m hosszú, cseppkövekben és borsókövekben dús, jelentősen elagyagosodott emeleti járat helyezkedik el, mely több részen csatlakozik az alsó szakaszhoz. A száraz emeleti járatok szifonon túli járataiban rövid, de agyagos kúszó ágak és nagyobb képződményekben bővelkedő szakaszok váltják egymást, melyeket kétfelé ágazó, ellaposodó és elagyagosodó végpontok zárnak le. (Kossuth-barlang, 2012) Meteor-barlang A térség legjelentősebb víznyelő barlangja a Meteor-barlang, amely az Alsó-hegy Bódvavölgy felé eső letörésében található meg. Horizontális víznyelő létére a legnagyobb függőleges kiterjedésével mély magyarországi barlangnak is számít. A barlang járati főleg a bejárati zónában omladékosak és aknákkal tagoltak. A rendszerint permetező vízesés vezet be a barlang további 2/3-át kitevő Titánok csarnokába, ami az ország második legnagyobb barlangterme. A 110 m hosszú, 20-30 m széles, egybefüggő, de mégis rendesen tagolható terem legnagyobb, 10-15 m magasságú, névadó cseppkőoszlopai az É-ÉK-i részen találhatók meg. A Titánokhoz társuló képződmények leírhatatlanul változatosak, a cseppkőlefolyások, -zászlók, -medencék szín- és formagazdagsága rendkívüli. A szemet gyönyörködtető látványt az álló-, függő- és szalmacseppkövek és a heliktitek (görbecseppkő) tömeges megjelenése fokozza. (Meteorbarlang, 2012) 26

Rákóczi-barlang Az Esztramosi kőbánya műhelyépülete mellett induló, kettős bejáratú (Csillés- és Szallagos-) tárón át egyaránt megközelíthető oldaltáróban, mintegy 160 m távolságra található a Rákóczi-barlang. A barlang fokozottan védett aktivitása, genetikai és hidrológiai jelentősége és minta értékű ásványkiválásai miatt. A Rákóczi-barlang két óriási teremből áll, amit hasadék köt össze. A hegytömb legtöbb ürege, így a Rákóczi-barlang is a kalcit anyagú kiválások gazdag és változatos előfordulásáról híres. Termeiben gyakoriak a több méteres függőcseppkövek, gyakran a borsókövekről lógnak le, a tavak következményeképpen állócseppkövek csak kevés részen tudtak képződni. Az állócseppkövek egyik érdekes csoportja egy leszakadt függőcseppkő oldalára nőtt rá, kisméretű mozdonyt formázva. Az Ékszerdoboz nevű részen erősen visszaoldott cseppkőzászlók láthatók hatalmas bokrokat képező heliktitekkel és oldott felületű lefolyásokkal. A heliktitek egyik példánya 10 cm-nél hosszabb szigony alakúvá nőtt, ami érdekességnek számít ennél a gravitációnak ellentmondó girbegurba képződménynél. A különböző kiválások sokasága mellet színvilága is gazdaggá teszi a barlangot, a cseppkövek és borsókövek egymásra települése kevés hazánkban lévő üregrendszerben ennyire változatos és látványos. (Rákóczi-barlang, 2012) Vass Imre-barlang A barlang elnevezése emléket állít Vass Imrének, mint kiváló barlangkutatónak, aki a Baradla legjelentősebb szakaszát ismertette meg velünk. (Jakucs, 1961) Az Aggteleki-karszt egyik jelentősebb üregrendszere a Vass Imre-barlang. Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló Kis-Tohonya-forrás felszínalatti vízrendszerében alakult ki. A Vass Imre-barlang különleges értékét mutatja, hogy a 12 ha felszíni területével már 1958-ban védelem alá került, 1982 óta pedig fokozottan védett természeti értékké nyilvánították, amit a képződmények gazdagsága és különleges tektonikai valamint hidrológiai viszonyai indokolnak. 27

A Vass Imre-barlang rendszerében öt terasz-szint alakult ki. Járatainak ismert hossza 1000 m, függőleges kiterjedése 42 m, a maximális vízszintes kiterjedése pedig 422 m. A barlang hasadék jellegű leggyönyörűbb szakaszán a 6 m széles és 10 m magas főág falát foltokban színlő, csoportosan pedig hullámkagyló és ujjbegykarr díszíti. A barlang végpontja a Cyklopsok-csarnoka. Főként a felső szintek járatai mondhatók cseppkőképződményekben dúsnak, ahol nagy felületeken látható cseppkőkéreg, cseppkőlefolyás. Leginkább cseppkőoszlopok, szalmacseppkő de cseppkőmedence is előfordul. (Baross, 1998) Speciális barlangi flóra és fauna 19. ábra: Vass Imre-barlang főága forrás: (Vass Imre-barlang) A barlangok flórája viszonylag szegényesnek mondható, bár ilyen életfeltételek között ez számít normálisnak. A barlangok növényzetét három ökológiai csoportba sorolhatjuk, ezek a bejárati flóra, a lámpaflóra és a sötétflóra. Azaz a bejáratnál élők, az ember által beépített lámpák körül élők és a sötétben élők. Virágos növények a barlangokban csak nagyon ritkán fordulnak elő, azonban a bejárati és a lámpaflóra részévé vált néhány harasztfaj. A növényi biomassza nagy részét mohok alkotják a barlangokban. Találkozhatunk még algákkal is, mint például a zöldmoszatok, kovamoszatok és kékmoszatok. A kedvezőtlen élőhelytől a 28

kedvező felé haladva a növények következő elhelyezkedését figyelhetjük meg: kékmoszatok zöldmoszatok, kovamoszatok mohok páfrányok. Problémát jelent a barlangok növényzetétől idegen, a lámpák körül megjelenő növényzet. Mivel a természetvédelem célja az, hogy az értékeket -ez esetben a barlang élővilágát- a természet által adott formájában őrizze meg az emberi beavatkozástól, így ezeknek a növénytársulásoknak az elszaporodását szabályozni kell. Ezek a növények olyan helyeken alakulnak ki, ahol a világítás erősebb és tartósan használt. Ezzel az a probléma, hogy a barlangokban pont a legértékesebb képződményeket szokás megvilágítani, és ezzel pont ezeket roncsolják. Védelmük érdekében gyengébb világítást kell alkalmazni, valamint kevesebb ideig szabad őket megvilágítani. A barlangot pedig úgy célszerű kivilágítani, hogy a világítás olyan pontokra kerüljön, amik képződményektől mentesek. (Hajdu, 1977) Az Aggteleki nemzeti park faunájának legérdekesebb képviselői közé tartoznak a valódi barlanglakó (troglobiont) fajok, amik alkalmazkodtak a barlangi körülményekhez, a fény hiányához, állandó hőmérséklethez, magas páratartalomhoz valamint az alacsony mennyiségű táplálékhoz. Ilyen például az aggteleki vakbolharák (Niphargus aggtelekiensis). A barlangi körülményekhez való alkalmazkodás a vakbolharák esetében a szemek hiányában, a kültakaró elszíntelenedésében mutatkozik meg. Mikroszkopikus méretük miatt nem annyira ismertek a barlangi vizekben élő evezőlábú rákok, pedig sok ezekhez az élőhelyekhez alkalmazkodott fajuk található itt meg. A barlang ugróvillás faunájának részét képezi a szintén valódi barlanglakó Pseudosinella aggtelekiensis, a bogarak közül pedig ritkasága miatt kiemelkedő jelentőségű az Aggteleki-karszt bennszülött bogárfaja, a magyar vakfutrinka (Duvalius hungaricus). A barlangi szálfarkút (Eukoenenia spelaea) csak a Meteor-barlangból, a Baradla-barlangból és a Szabadságbarlangból mutatták ki. (Angyal, 2014) A barlangi faunában kiemelkedő jelentőségű a három patkósorrú faj. Ezek közül a legritkább a kereknyergű patkós denevér (Rhinolophus euryale), néha ezer fölötti egyedszámmal is megfigyelhető. (Baradla-barlang, 2012) 29

Felszíni karsztformák Ha a nemzeti parkot teljes egészében szeretnénk megismerni, nem lehet kihagyni a sorból nevezetesebb felszíni karsztjelenségeit sem. Területére jellemző azt úgynevezett dolina vagy töbör kialakulása. Ezek a leszivárgó vizek hatására jönnek létre, amik miatt a hasadékrendszerek annyira kibővülnek, hogy a kőzet megroggyan és a felszínén néha több száz méteres átmérőjű üstök, lefolyástalan mélyedések alakulnak ki. Érdekesek a terület dolinatavai, mint például a Vörös-tó Jósvafő község határában, ami kialakulását ennek a jelenségnek köszönheti. A felszíni karsztformák közé sorolandóak a kopár, karsztos mészkőoldalak, amire tipikus példát találhatunk az Aggteleki-tó feletti hegyoldalon. Ezt a fajta karsztos sziklafelszínt a nép ördögszántásnak szokta nevezni. (Jakucs, 1961) 20. ábra: Ördögszántás Aggteleken forrás: (Ördögszántás Aggteleken 2) 30

5. Világörökség A világ összes országának van olyan természeti gyöngyszeme, sajátossága, egyedülálló műemléke, amire büszke lehet. Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, amelyeknek természeti és kulturális értékeit az UNESCO Világörökség Bizottsága megóvásra érdemesnek ítélte. Az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) 1972-ben elfogadott egy a világ természeti és kulturális örökségeinek védelméről szóló 1975-ben hatályba lépő egyezményt. Úgy ítélték meg, hogy az emberiség számára fontos értékek megőrzésének érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Azok a tagországok, melyek az egyezményt elfogadták Világörökség Bizottságot hoztak létre, aminek a feladata, a világörökségi lista nyilvántartása, a beérkező kérelmek elbírálása, a veszélybe kerülő világörökségi javak nyilvántartásba vétele valamint megtenni a megfelelő intézkedéseket a védelmük érdekében. 21. ábra: A világörökségi embléma forrás: (A világörökségi embléma, 2015) A világörökséggé nyilvánítás egy viszonylag hosszú folyamat, és sok előfeltétele van. Az első a természeti vagy kulturális érték felvételének kérelme a várományosi (tentative) listára. Ezután összeállításra kerül a dokumentáció, ami a védetté nyilvánításhoz szükséges. Ebben a dokumentációban nem csak az adott terület értékeit mutatják be a pályázók, hanem a terület védelmét hosszútávon biztosító tervezetet is. A világörökségi területek körül ütköző vagy átmeneti zónát alakítanak ki, hogy azoknak zavartalansága biztosított legyen, gondozásukat pedig szigorúan ellenőrzik. 31

A listára való felvételről a Világörökség Bizottság döntését a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN), a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) és a Nemzetközi Restaurációs Központ (ICCROM) szakvéleményének a segítségével hozza meg. A listára való felvétel feltétele, hogy a terület feleljen meg legalább egy természeti vagy kulturális kritériumnak a következők közül: Kulturális követelmények: 1. Az emberiség alkotó természetének kimagasló megnyilvánulása. 2. Az építészet, technika, a művészet vagy táj fejlődése szempontjából az emberiség kultúrájának meghatározó állomása. 3. Bármely élő vagy holt civilizáció vagy hagyomány, egyedülálló, kimagasló értéke. 4. Bármely épületfajta technikai megoldás vagy természeti képződmény, amely az emberiség történelmének meghatározó állomása. 5. Bármely kultúra hagyományos életvitele vagy földművelési formája, ha a környezet átalakulása veszélyezteti fennmaradását. 6. Egyetemes értéket képviselő vallási szokásokkal, jelentős hagyományokkal, irodalmi és művészeti alkotásokkal kapcsolatos értékek. Természeti követelmények: 1. A föld története, a felszín és az élet kialakulása szempontjából meghatározó állomások, jellegzetes geológiai jelenségek. 2. Jellegzetes környezetbiológiai rendszerek, a növény- és állatvilág kialakulását meghatározó természeti folyamatok kimagasló példái. 3. Lenyűgöző területek, különleges természeti jelenségek helyei. 4. Növények, állatok különleges élőhelyei, a veszélyeztetett, vagy bármely más szempontból különös értéket képviselő fajok megőrzése és természetes életkörülményeik fenntartásának biztosítása. (Nagy, 2003, 10. 0.) 32

A felkerülés szigorú feltételeinek napjainkig 1073 helyszín felelt meg, 167 állam területéről. A felvételt nyert helyszínek közül 832 a kulturális, 149 a természeti és 35 helyszín pedig a vegyes kategóriába sorolandó. (World Heritage List) Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez, és jelenleg nyolc világörökségi területtel büszkélkedhet, amiből egy természeti, hét pedig kulturális besorolású.(nagy, 2003) Ezek a következők: 1. Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987) 2. Hollókő ófalu és környezete (1987) 3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995) 4. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996) 5. Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999) 6. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000) 7. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001) 8. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtáj(2002) (Az UNESCO Világörökségi Listája) 1995-ig csak két barlang nyerte el a világörökség címet: a Mammoth-barlang, ami a világ leghosszabb barlangja (560 km), az Egyesült Államokban található Kentuckyban; valamint a Skocjani-barlang, ami Szlovéniában található, és a világ legnagyobb vízhozamú folyómedrével büszkélkedhet. Majd miután Magyarország és Szlovákia közös pályázatot nyújtott be, 1995. december 6-án a Világörökség Bizottság berlini ülésén az Aggteleki és a Szlovák karszt barlangjai is megszerezték ezt a címet. (Illés, 2017) 33

6. Turisztikai szolgáltatások az Aggteleki Nemzeti Parkban A nemzeti park kínálata szolgáltatások terén nagyon gazdag. Az ökoturizmus jegyében idelátogató természetjárók bátran válogathatnak a lehetőségek közül. Nagy a választék a felszín alatti és a felszín feletti világ megismeréséhez kötődő szolgáltatásokban, mint például a különböző túrák, amik közül nem egy lóháton és kerékpáron is megtehető. Nem beszélve a környék településeinek és lakosainak történetével és hagyományaival megismertető falusi túrákról, az alkalomhoz illő programokról és bemutató helyekről, amik a nemzeti park kínálatát tovább bővítik. 6.1 Barlangtúrák Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjaiba induló túrák kínálatának kétféle típusa van. Vannak a naponta induló túrák, amiket az éppen oda érkező turisták ott helyben, azonnal igénybe tudnak venni. Ezek általában rövidebb időtartamúak, a barlangok kisseb szakaszán futnak végig. A másik típust az előzetes bejelentkezést igénylő túrák jelentik, amik jelentősen hosszabbak, és több időt vesznek igénybe. Alapvetően minden túrához javasolt a meleg öltözet és az alkalomnak megfelelő lábbeli, de vannak köztük olyanok is, amikhez kifejezetten szükséges a speciális védőfelszerelés. A túrákhoz tartoznak még az úgynevezett Élmény-Barlang túrák, amiken általában a rövidebb túraútvonalakat járhatják be a gyerekek, családok, iskolás vagy óvodás csoportok, esetenként plusz programokkal a gyermekek mulattatására. Naponta induló túrák Az igazgatóság szervezésében a látogatók 3 barlangban 5 különböző túraszakaszt járhatnak be. Ezeknek a rövidtúráknak menetrend szerinti indulása van napi szinten, amikre ugyan ott helyben jelentkezni lehet, de nagyobb csoportok esetén ajánlott az előre bejelentkezés az esetleges torlódás elkerülésének érdekében. A Baradla-barlangban indul a barlang két különböző szakaszát bemutató aggteleki és jósvafői rövidtúra valamint a vörös-tói középtúra. A maradék két túra helyszínei a Vass Imre-barlang és a Rákóczi-barlang. 34

1. Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra A túra Baradla-barlang 1 km-es szakaszán a barlang nevezetesebb részeit mutatja be. A túra körülbelül 60 percet vesz igénybe. 22. ábra: Aggteleki rövidtúra útvonala forrás: (Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra; 2011) 2. Baradla-barlang, jósvafői rövidtúra A túra a Baradla-barlang jósvafői bejáratától indul és oda is érkezik vissza. A túra hossza oda-vissza 1400 m, ami körülbelül 60 percet vesz igénybe. Ami azt jelenti, hogy a barlang egy 700 m-es szakaszát mutatja be. 3. Baradla-barlang, vörös-tói középtúra A túra a barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakaszát mutatja be 2300m hosszon. A barlangtúra a Baradla-barlang vörös-tói bejáratától indul és a jósvafői kijáratánál végződik. Nagyjából 100 percet vesz igénybe. A túra nagy része a Styx-patak medrét követi. Útvonala érinti Magyarország legmagasabb állócseppkövét a Csillagvizsgálót és a barlang legnagyobb termét, az Óriások termét. 35

4. Túra a Rákóczi-barlangban A barlang megközelítése egy vasérckutató tárón keresztül lehetséges, ami odavissza 400 m-t jelent. A barlang hossza oda-vissza körülbelül 300 m. Az útvonal bejárása körülbelül 45 percet vesz igénybe. A fontos tudnivalók közé sorolandó, hogy a túra különböző dőlésszögű vaslépcsőkön halad, ezért a bejárása fokozott figyelmet igényel. A részvételi korhatár a lépcsők meredeksége miatt minimum 10 év. A résztvevők maximális létszáma is 10 fő lehet a barlang védelmének érdekében. Ha az érdeklődők száma ezt meghaladja, akkor több csoportban tekinthetik meg a barlangot. 23. ábra: Rákóczi-barlang túra útvonala forrás: (Túra a Rákóczi-barlangban, 2012) 5. Túra a Vass Imre-barlangban A túra a Baradla-barlang jósvafői kijáratánál lévő jegypénztártól indul, ahonnan egy gyalogtúra vezet a barlang bejáratáig, aminek hossza oda-vissza 6 km. A barlangi túra hossza oda-vissza 500 m. A túra bejárása nagyjából 3 óra, amiből a barlangban töltött idő megközelítőleg 45-50 percet vesz igénybe. A résztvevők száma a barlang védelmének érdekében 10 főre korlátozott. (Naponta induló barlangtúrák, 2011) 24. ábra: Vass Imre-barlang túra útvonala forrás: (Túra a Vass Imre-barlangban, 2012) 36

Előzetes bejelentkezést igénylő túrák Az előzetes bejelentkezést igénylő túrákból jelenleg négyféle létezik, amiből kettőnek a Baradla-barlangban van a helyszíne. A maradék kettő a Kossuth-barlang és a Meteor barlang túrája. Ezeknek a túráknak a hossza és időtartama jelentősen hosszabb. 1. Baradla-barlang, hosszútúra Az egyik legkönnyebben teljesíthető kalandtúra, aminek során a látogatók megismerkedhetnek a barlang főágával, ami 6,7 km hosszúságú. Ezen útvonal bejárása nagyjából 4-5 órát vesz igénybe. A túra az aggteleki főbejárattól indul, és a jósvafői kijáratánál ér véget. A túrán résztvevőket felmerülő igény esetén a kijárattól az Igazgatóság járművei szállítják vissza a kiindulási ponthoz, aminek a díját a belépőjegy ára tartalmazza. A túra minimum 10 fő esetén indul, a maximális létszám pedig 35 fő a barlang védelmének érdekében. A részvételi korhatár minimum 10 év. A barlang kivilágítatlan részében a látogatók számára a világítóeszközöket külön, térítésmentesen biztosítják. 25. ábra: Baradla-barlang hosszútúra útvonala forrás: (Baradla-barlang, hosszútúra; 2012) 37

2. Baradla-barlang, Retek-ági speciális túra A barlangtúra az aggteleki főbejárattól indul és a jósvafői kijáratánál ér véget. A jósvafői kijárattól az aggteleki bejáratig a gépjárművel való visszaszállítási lehetőség valamint a világítóeszközök biztosítása megegyezik a hosszútúráéval. Az útvonala egybevág a hosszútúra 6,7 km hosszú útvonalával, viszont kiegészül a Baradla-barlang különleges oldalágának, a Retek-ágnak, 1250 m-es szakaszával. Ez az ág a retek alakú cseppköveiről kapta a nevét. A túra hossza így 9,2 km, aminek a bejárása nagyjából 6-7 órát vesz igénybe. A túrán maximum 14 fő vehet részt, a részvételi korhatár 14 év. Előzetes írásbeli jelentkezés valamint minimum 5 db egész jegy vagy annak megfelelő értékű jegy megváltása esetén indul a túra. Indulása függ még az időjárási körülményektől is. 26. ábra: Baradla-barlang Retek-ági speciális túra útvonala forrás: (Baradla-barlang, Retek-ági speciális túra; 2012) 38

3. Túra a Kossuth-barlangban A túra az aggteleki barlangpénztár elől indul, ahonnan a résztvevőket a nemzeti park gépjárművei szállítják át Jósvafőre valamint a túra végén vissza Aggtelekre. Jósvafőről egy felszíni túra vezet a Kossuth-barlang bejáratáig, ami oda-vissza 1 km. A barlangtúra hossza oda-vissza 1,2 km. A túra összességében 4-5 órát vesz igénybe, amiből a barlangban töltött idő körülbelül 2-3 óra. Fontos megjegyezni, hogy ez a kalandtúra nehéz túrának számít. Fontos, hogy jó erőnléttel és mászó készséggel rendelkezzünk. Ez a túra kiépítetlen, kivilágítatlan útvonalon halad, de a világítóeszközöket biztosítják a látogatók számára. Ez egy aktív, patakos barlang, tehát állandó víz van, ami indokolja a gumicsizmát vagy váltócipőt, valamint a réteges öltözéket és váltóruhát. A 14 éves részvételi korhatár mellett kritérium még a minimum 160 cm-es testmagasság. A résztvevők száma a barlang védelmének érdekében maximum 10 fő lehet. Szükséges az előzetes írásbeli jelentkezés valamint a minimum 5 db egész vagy annak megfelelő értékű jegy megváltása, ugyanis a túra csak e feltételek mellett indul. 27. ábra: Túra a Kossuth-barlangban útvonala forrás: Túra a Kossuth-barlangban, 2012) 39

4. Túra a Meteor-barlangban A Meteor-barlang túrája az aggteleki barlangpénztár elől indul és ott is végződik. A résztvevőket a pénztártól gépjárművel szállítják Bódvaszilasra majd a túra végeztével vissza Aggtelekre. A barlangbejáratát egy oda-vissza 4,4 km-es gyalogtúrával érhetjük el Bódvaszilastól indulva. A barlangtúra hossza oda-vissza 800 méter, ami 2-3 órát vesz igénybe. A túra megtétele összesen 5-6 órát vesz igénybe. Az Aggteleki Nemzeti Park barlangtúrái közül a Meteor-barlangi túra joggal mondható a legnehezebbnek. A látogatók a túra során omladéktömbök között kúszva, mászva aknákba szerelt létrákon haladva közlekednek. Ez a túra is a barlang kiépítetlen, kivilágítatlan útvonalán halad, ami indokolja a világítóeszközöket, valamint a réteges öltözéket és a váltóöltözéket. A részvételi korhatár minimum 14 év, kritérium még a minimum 160 cm-es testmagasság. A túrán résztvevők száma a barlang védelmének érdekében nem haladhatja meg a 8 főt. A túra áprilistól szeptember végéig előzetes jelentkezés és minimum 5 db egész jegy vagy annak megfelelő értékű jegy megváltása esetén indul. (Előzetes bejelentkezést igénylő túrák, 2013) 28. ábra: Túra a Meteor-barlangban útvonala forrás: Túra a Meteor-barlangban, 2012) 40

Élmény - Barlang Ezekből a túrákból jelenleg kettő létezik. Az egyik egy általános túra gyermekek részére, a másik pedig egy karácsonyi témájú túra szintén a gyermek közönség és az őket kísérők részére. 1. Baradla-manó túra a Baradla-barlangban A túra az aggteleki jegypénztártól indul és az aggteleki rövidtúra útvonalán megy át. A megtételéhez szükséges idő körülbelül 1 óra. Minimum 5 fő jelentkezésével indul.(baradla-manó túra, 2012) 2. Mikulástúra a Baradla-barlangban A túra folyamán a gyerekek játékos feladatok által jutnak el a barlang legnagyobb termébe (az Óriások terme), ahol a Mikulás várja őket. Megadott napokon indul és előzetes bejelentkezés szükséges a túrán való részvételhez. Minimum 10 fő esetén indítják.(mikulástúra a Baradla-barlangban, 2012) 6.2 Felszíni túrák Bár a nemzeti park hírnevét a barlangjainak és így az azokban helyt foglaló különböző túráknak köszönheti, felszín feletti természetjáró túrákban sem marad le a többi nemzeti parkkal szemben. A különböző túrák között vannak, amiket gyalogszerrel, de kerékpárral is meg lehet tenni. Gyalogtúrák Ezen gyalogos túrák közé tartoznak a tanösvények, amiket önállóan, a tanösvény jelzéseit követve bejárhat az idelátogató, valamint a vezetett túrák, amiket az Aggteleki Nemzeti Park munkatársainak a kíséretében tehetnek meg. Vezetett túrák 1. Ökotúrák Ezek a túrasorozatok jeles növények virágzásához, állatok előfordulásához és aktivitásához kötöttek. A térség egy-egy kultúrtörténeti látványosságát is megtekinthetjük. 41

2. Esztramosi túra Az Esztramos-hegyi egykori bányaterületet tekinthetjük meg a túra során. 3. Keleméri túra A túrázók megismerkedhetnek a Mohos-tavak állattani, növénytani és kultúrtörténeti értékeivel. Nagyjából 4 óra alatt tehető meg. A túra kiegészíthető a Tompa Mihály Emlékmúzeum és a műemlék református templom megnézésével, valamint előzetes egyeztetés alapján a Mohos Házban természetvédelmi előadás és biológiai óra is igényelhető. 4. Hegyek ormán, völgyek mélyén A túra a Baradla-barlang aggteleki fogadóegységéből indul. A túra hossza 8 km, ami körülbelül 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonala Baradla-völgyön, Kecsővölgyön, Mész-völgyön majd végezetül a Baradla-tetőn halad át. 5. Barangolás a Baradla-barlang tetején A túra a Baradla-tetőn és a Mész-völgyön halad át. A túra hossza körülbelül 3 km, ami nagyjából 1,5-2 órát vesz igénybe. 6. Karszt Start A túra útvonala a Baradla oldalon és az Ördögszántáson halad át. A túra hossza 4 km, aminek a bejárása nagyjából 3 órát vesz igénybe. A látogatók megismerkedhetnek Aggtelek település természeti, épített és kulturális környezetével. 7. Naplemente túra A túra útvonala a Baradla oldalon és az Ördögszántáson halad át. A túra hossza 4 km, aminek a bejárása körülbelül 2 órát vesz igénybe. Ahogy az elnevezése is mutatja, ez egy esti séta, melynek során a látogatók megismerhetik a környék élő és élettelen értékeit. 42

8. Aggteleki faluséta A túra 4 km-es útvonala a Baradla-tetőn, az Ördögszántáson és Aggtelek falun halad át. Bejárása nagyjából 3 órát vesz igénybe. A túrázók megismerkedhetnek a táj jellegzetes képződményeivel, Aggtelek legendákkal átszőtt múltjával és ellátogathatnak a barlangokhoz kapcsolódó neves személyiségek emlékhelyeihez. Megállóhelyek: Baradla-barlang aggteleki fogadótere, Baradla-tető, Baradla-oldal, Tóvég, Ördögszántás, Torony, Temető, Kopjafa emlékpark, Református templom, Nagy-kút, Harangtorony, Tájház, Baradla-barlang előtti fogadótér. (Vezetett túrák a környéken, 2013) 9. A természet patikája Az 1 km-es túra megtétele körülbelül 2 órát vesz igénybe. Útvonala érinti a Vöröstói Látogatóközpontot, a Vörös-tavat és a Medvesziklákat. A túra során a jelentkezők egy képzett fitoterapeuta segítségével ismerkedhetnek meg a környék gyógynövényeivel és azzal, hogy milyen módon hasznosíthatják azokat. Vezetett túrák gyermekeknek 10. Manó Matyi nyomoz Ennek a túrának a hossza 500 m, ami nagyjából 1 órát vesz igénybe. Helyszíne a Baradla-barlang látogatóközpontja és környezete. Ez a bábos interaktív túra az aggteleki Tourinform Iroda mellől indul és az 5-12 éves gyerekekkel érkező családok számára ajánlott. (Vezetett túrák a környéken, 2013) Tanösvények 1. Baradla-tanösvény Tanösvény jelzése a sárga szín, hossza 7,5 km, ami körülbelül 3 órát vesz igénybe. Érdekessége, hogy a nemzeti park legrégebbi és leglátogatottabb tanösvénye, ami 1983-ban létesült. A felszíni túra a Baradla-barlang aggteleki bejáratától tart a barlang jósvafői bejáratáig. 43

2. Tohonya-Kuriszlán tanösvény A tanösvény jelzése a sárga és két útvonalból áll: az 1-es útvonal (1-13. megállóhely) kb. 4 km; megtétele kb. 2,5 3 óra; a 2-es útvonal (13-20. megállóhely) kb. 6 km. megtétele kb. 3 3,5 óra. A túrázók megismerkedhetnek az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, képződményeivel és tájhasználati módjaival valamint azok nyomaival. A tanösvény útvonala érinti a hucul ménest is. 3. Szádvár tanösvény A tanösvény kiindulási és egyben végpontja a szögligeti Szalamandra Ház. A túra hossza 4,5 km, aminek a bejárása nagyjából 3 órát vesz igénybe. Nincsen önálló jelzése, meglévő turista útvonalakon halad. A nyilakat elágazási pontok jelzik. Az idelátogatók megismerhetik a környék természeti értékeit és megtekinthetik a térség egyik legjelentősebb kultúrtörténeti értékét az egykori Szádvár romjait. 29. ábra: Szádvár tanösvény forrás: (Szádvár tanösvény,2012) 4. Zöld határ tanösvény A tanösvény jelzése a narancssárga, hossza 7 km, aminek a bejárása nagyjából 4-5 órát vesz igénybe. A tanösvény útvonala a Baradla-Domica-barlangrendszer aggteleki és domicai bejáratát köti össze. Érdekessége az, hogy ez a térség első határon átnyúló túraútvonala. A terület természeti értékeinek a megismerése mellett a turisták az állomáshelyek játékos feladványait is megoldhatják. 44

5. Bódva-völgyi tanösvény Ez az időszakos tanösvény a Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi tábor ideje alatt (szeptember 1-től október 26-áig) látogatható. Hossza 2 km, aminek a bejárása nagyjából 1,5 órát vesz igénybe. A tanösvényen haladva megismerhetjük a terület jellegzetes növény- és állatfajait, valamint a folyóparti élőhelyeket. 6. Borz tanösvény A tanösvény jelzése a borz jelzés. Hossza 2,8 km, aminek a bejárása nagyjából 2 órát vesz igénybe. Ennek a 2001-ben kiépített tanösvénynek két célja van. A terület természeti értékeinek a bemutatása mellett a területen folyó erdő- és vadgazdálkodással, jellegzetes erdőtípusokkal kapcsolatos ismereteket közvetíti, amihez szakvezetés is igényelhető. 7. Natura Trail Gömör-Tornai karszt A tanösvény jelzései szakaszonként változnak, a jelzés magyar területen zöld, Szlovákiában sárga. Hossza 8 km, aminek a bejárása körülbelül 5 órát vesz igénybe. Útvonala érinti a Szalamandra-házat, Szádvárat, Derenket, Vidomájpusztát, a Határátkelőt és a Torna-patakot. Az útvonala a Szádvár kivételével kerékpárral is bejárható. Tanösvények gyermekek számára 1. Fürkész-ösvény A tanösvény jelzése a narancssárga, hossza 3 km, ami körülbelül 2,5 órát vesz igénybe. A tanösvény állomásait jelölő táblákon megjelenik annak logója, egy fürkészdarázs mesefigura, ami játékos feladatokat ad az odalátogatóknak. A túrát leginkább óvodás és kisiskolás csoportoknak ajánlják. 2. Kincskereső játékösvény A játékösvény helyszíne az aggteleki Baradla-barlang fogadótérsége. A hossza körülbelül 1 km, bejárásának ideje pedig nagyjából 1 óra. A játékösvény 2017. április 14. és augusztus 31. között látogatható. A résztvevő családok és gyermekcsoportok egy 6 állomásból álló, az élményösvényhez tartozó játék során ismerhetik meg az Aggteleki Nemzeti Park értékeit. (Tanösvény, 2013) 45

Kerékpártúrák Az Aggteleki Nemzeti Park területén több kerékpárút is van. A kerékpáros turizmus lehetőségeinek kiaknázása és kerékpártúráinak népszerűsítése végett a nemzeti park a szögligeti Szalamandra Házban működteti kerékpárkölcsönzőjét. 1. Bükk - Aggtelek kerékpártúra A túra az Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából kerül megrendezésre a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park szervezésében, amik egyben a túra végállomásait is jelölik. A túra 75 km-es útvonala Szilvásváradtól Aggtelekig 12 települést érint. Útvonala: Szilvásvárad Nagyvisnyó Dédestapolcsány Uppony Borsodbóta Sajómercse Putnok Kelemér Zádorfalva Ragály Trizs Aggtelek. 2. Galyasági körtúra A kerékpártúra útvonalának hossza 50 km, ami 10 települést érint. A túra során az érdeklődők megismerhetik a nemzeti park természeti és kultúrtörténeti értékeit. Útvonala: Aggtelek Trizs Ragály Imola Kánó (leágazás Égerszög, ill. Teresztenye zsáktelepülésekre) Szőlősardó Éger-völgyi elágazás Perkupa- Kenyérgyári elágazás Szin Szinpetri Jósvafő Aggtelek. 3. Szelce-Szádvár körtúra Az Aggteleki Nemzeti Park területén az Aggtelek-Domica határátkelő ponttól a Baradla-barlang aggteleki bejáratáig tartó 51 km összhosszúságú, kerékpáros körtúra 32 km-es szakasza közúton, 19 km-es szakasza terepúton vezet. Útvonala: Aggtelek Jósvafő Szelce-völgy Szelcepuszta Patkós-völgy Csemetekert Ménes-völgy Vidomáj puszta Vár-völgy Szögliget Szin Szinpetri Jósvafő Baradla-barlang jósvafői kijárata Aggtelek. A túraútvonal az Aggtelek-Domica határátkelőnél csatlakozik a Szlovák-karszton kialakított kerékpárúthoz. (Kerékpártúrák és kerékpár bérlés, 2013) 46

6.3 Lovasturisztikai szolgáltatások Az Aggteleki Nemzeti Park lovasturisztikai szolgáltatásainak a kulcsszereplője a hucul lófajta. Magyarország legnagyobb törzstenyészete a nemzeti park igazgatóságának kezelésében áll, és a Gömör-Tornai-karszt területén az év szinte bármely szakában megtekinthető. Az idelátogató számtalan sportolási lehetőség és program közül választhat a lovakkal kapcsolatban a Kúria Hucul Ménesközpont jóvoltából. A szolgáltatások egy részének igénybevételéhez, például a gyermekek lovagoltatásához vagy a lovas oktatáshoz nem szükséges az előzetes jelentkezés. A komolyabb tereplovaglás és lovastúrák esetében nem csak szándékunkat kell előre jelezni, de azt is, hogy mennyi tapasztalatunk van a nyeregben, mivel egy hosszú túra próbára teszi mind a ló mind a lovas rátermettségét. Ilyen például a Napos túra, ami hat órát vesz igénybe, vagy a Shadow Ranger, ahol a nemzeti park védett területeit csodálhatjuk meg lóháton az Aggtelei Nemzeti Park természetvédelmi őrének kíséretében. Lovaskocsizás Azok a vendégek, akiknek szívéhez közelebb áll a lovaskocsizás vagy fogatozás három lehetőség közül választhatnak: 1. Jósvafői séta postakocsival Egy 30 perces postakocsikázás közben ismerhetjük meg Jósvafő műemlék jellegű belterületét és annak nevezetességeit. 2. Fogattal a hucul méneshez A Jósvafőtől 1,5 km-re rideg tartásban lévő ménest tekinthetjük meg egy egyórás túrakocsikázás keretében. 3. Fogattal a hucul méneshez és a Vass Imre-barlanghoz A ménes megtekintését egy barlanglátogatás egészíti ki a korlátozottan látogatható Vass Imre-barlangban. A túra hossza körülbelül 2 óra, és igénybevételéhez előzetes bejelentkezés szükséges. 47

Osztálykirándulás A ménesközpont külön a gyermekek iskolás kirándulásaihoz igazított programajánlattal is rendelkezik. A gyerekek megismerkedhetnek Jósvafővel és nevezetességeivel egy izgalmas sétakocsikázás keretében, vagy meglátogathatják a ménest is, valamint a bátrabb jelentkezők kipróbálhatják milyen az élet a nyeregben. Az alábbi programok választhatók: 1. Sétakocsikázás Jósvafőn és lovaglási lehetőség. 2. Méneslátogatás Gergés-lápán fogattal és lovaglási lehetőség. 3. Méneslátogatás Gergés-lápán fogattal, Vass Imre-barlang megtekintése és lovaglási lehetőség. Lovastábor Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett lovas nyári tábor megfelelő kikapcsolódásként és tapasztalatgyűjtésként szolgálhat a lovas élet iránt érdeklődő 8-16 éves gyermekek számára. A gyerekek megismerhetik a hucul lovakat és a mindennapos gondozásukat, valamint eltanulhatják a lovaglás fortélyait a kijelölt oktatóktól. A tábor során sok más izgalmas programmal is szolgálnak, ilyen például a barlanglátogatás, a kézműves tábor vagy a kerékpártúra. (Hucul lovas programok, 2013) 6.4 Bemutatóhelyek Az Aggteleki Nemzeti Park területén négy bemutatóhely szolgál a terület történetének, a nemzeti park életében fontos szerepet betöltő személyeknek, a természeti értékeiről készült művészi alkotásoknak, hagyományoknak, szokásoknak a megismertetésére, bemutatására, hogy ezek a fontos dolgok a következő nemzedék számára is ismertek legyek. Művészetek Magtára Bódvaszilason található a Művészetek Magtárának nevezett volt Eszterházy uradalmi magtár, ami a Magyarország- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül újult meg. Az együttműködési program keretében a két volt magtárépületet több mint 2 millió euróból újította fel az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ALMA-Centrum obnovy a ochrany ľudovej architektúry a tradícií 48

Gemera nevű civil szervezet, melynek fő célja a Szoroskő alatti falvak fejlesztése az idegenforgalom és a helyi hagyományok által. A magtár helyet ad természetművészeti eseményeknek és kiállítóteremként szolgál a programok során létrejött alkotásoknak. 30. ábra: Művészetek Magtára forrás: (A turizmusra építik a falu jövőjét Bódvaszilason, 2017) Kessler Hubert Emlékház A jósvafői Kessler Hubert Emlékház a Baradlabarlang bejáratánál található. Dr. Kessler Hubertnek (1907-1994) állít emléket, aki a Baradla igazgatója volt 1935-től 1945-ig, egyben a magyar karszt- és barlangkutatás egyik legismertebb és talán legeredményesebb személye. Boldogkőváraljai Tájház 31. ábra:dr. Kessler Hubert forrás: (Kessler Hubert Emlékház, 2012) A Boldogkőváralján található tájház épülete egy - a régi tájépítészetet képviselő - parasztház. A Tájházban megtekinthető a helytörténeti gyűjtemény, a Zempléni-hegység természeti értékeit bemutató kiállítás és a kovácsműhely, amiket a látogatás során egy szakvezető mutat be. 49

Mohos Ház A Mohos Ház Kelemér település felső végén a Tompa Mihály úton található. Ezt, a térség egyetlen emeletes parasztházának számító épületet, a Rási család építette 1903-ban. A ház 2003-ra szinte megsemmisült, rekonstrukciójára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából került sor 2004-ben. Az épületben állandó kiállítás tekinthető meg a Mohos-tavakról, a Mohos-vár történetéről valamint a falu kultúrtörténeti értékeiről. A ház alaksorába egy foglalkoztató terem került kialakításra, amiben különböző környezeti nevelési programok kerülnek megrendezésre iskolás csoportok számára. (Bemutatóhelyek, 2015) 32. ábra: Mohos Ház forrás: (Mohos Ház, 2012) 50

6.5 Egyéb turisztikai látványosságok Az Aggteleki Nemzeti Park területén számos műemlék, vár, kastély és egyéb helyi nevezetesség található, amit az idelátogatóknak feltétlenül meg kell nézniük. Ezeket az értékeket képviseli a Szögliget határában emelkedő középkori épület a Szádvár, ami lenyűgöző látványt nyújt az ideérkezőknek még romjaiban is. A várhoz tanösvény vezet ki. A Szalonna-Rudabányai-hegység területén található a Martonyi Háromhegyi Pálos templom és kolostorrom, ami országos jelentőségű középkori eredetű műemlék. A háromhegyi kolostort 1341-ben a martonyi nemesek alapították. A műemlék a pálos rendhez kapcsolható legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese országunknak. A környéken sok egyéb középkori templom tekinthető meg, amiknek ékessége a Szalonnán található Árpád-kori templom, amelynek freskói a Margit-legendát ábrázolják. Említésre méltó még a Tornaszentandráson, a dombtetőn álló katolikus templom, ami a 12. századból származik. A templomot az esztramosi bányák műveléséhez betelepített tiroliak emelték. A lerombolt Szádvár kápolnájának oltára is itt kapott helyet. A nemzeti park látnivalói közé tartozik a Tornanádaska település legjelentősebb emléke, az U alakú neobarokk Hadik-kastély, aminek egyes részletei a középkorból származnak. A kastély érdekességének számít a belső udvarában ültetett több mint 300 éves akác, ami akkoriban nagy ritkaságnak számított. A térség hasonlóan látványos kastélyai közé tartozik még a Bódvaszilason található Esterházy-Koós-kastély, valamint a ragályi kétszintes Balassa-kastély. A nemzeti park igazgatóságának a fennhatása alá esik a Keleméren található Mohosvár, ami a településtől 2 km-re a dombokon épült. A várat a 13-14. században használták. A vártól nem messze található Mohos-tavak tőzegmohás lápjait pedig egy vezetett túra keretében érdemes megtekinteni az érdeklődőknek. A különböző épületek és emlékek mellett a nemzeti park még egy látványosan nagy érdekességgel szolgál: Színpetriben megtekinthető a Guinness World Records által elismert legnagyobb könyv, a Nagy Könyv, ami az Aggteleki Nemzeti Parkot mutatja be. A könyv 346 oldalas és 1420 kg-ot nyom. (Helyi nevezetességek, 2013) 51

7. Környezeti nevelés Ahhoz, hogy megőrizzük világunk féltett értékeit és környezetét nem elegendő az, hogy csak bemutatjuk azokat a nagyközönségnek. A környezeti nevelés célja az, hogy tudatosítsa a gyermekekben az ökológia összefüggését a társadalmi és gazdasági folyamatokkal. Megismerjék a felmerülő problémák okait és okozatait. Tehát egy olyan a környezettel harmonikus életvitelt, életszemléletet formáljon meg bennük, ami környezetük és családjuk számára természetessé fog válni. Az Aggteleki Nemzeti Park is arra törekszik, hogy kínálatába beépítse a környezetünk iránti érzékenység kialakítására szolgáló környezeti nevelés eszközeit. Ezek az eszközök lehetnek például a képzések a környezetvédelem és természetvédelem témáiról, a különböző természetismereti és természetvédelmi táborok valamint a terepgyakorlatok. A nemzeti park környezeti nevelése 2005-től az úgynevezett Kúria Oktatóközpontban zajlik, ami különböző oktatási és nevelési tevékenységekben ölt testet. Az előadások, tantermi és terepi foglalkozások, erdei iskolai programok széles választéka áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik például a Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor, ami minden éven megrendezésre kerül Szalonna és Perkupa község között, a Bódva partján vagy a nemzeti park erdei iskolája, aminek a Szalamandra Ház szolgál helyszínéül, és igény szerint 1-5 napos programmal szolgálnak az odalátogató csoportoknak. (Kúria Oktatóközpont, 2012) 33. ábra: Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor logója forrás: (XXXII. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor, 2012) 52