NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK biztonságtechnikájával kapcsolatos mv.-i feladatok Készítette:Hajzer Menyhért igazságügyi munkavédelmi szakértő Nyíregyháza.2017.
Bevezető Az iparban de a mindennapi életben is találkozhatunk: - tartállyal,palackkal - ezekből kialakított termelőtechnológiákkal Jellemzőjük: légköri nyomásnál nagyobb(túlnyomás) légköri nyomásnál kisebb nyomás(vákuum) néhány tizedtől több ezer bár lehet térfogatuk néhány litertől több ezer köbméter Tartályok, rendszerek tartalmazhatnak: veszélytelen anyagokat(nitrogén,levegő,víz) veszélyes anyagot(mérgező, tűzveszélyes)
Bevezető Az edényekben lévő veszélytelen anyagok lehetnek veszélyesek? - ha a nyomás és a térfogat nagy - pl. egy 5 köbméteres és 10 bar nyomású levegővel töltött tartályban a tárolt energia 5 MJ Mi lehet a következménye az edény meghibásodásának: - komoly pusztítás a robbanáskor(anyagi kár) - súlyos környezeti kár(mérgező töltet esetén) - emberi életeket veszélyeztet,balesetet okozhat
Esettanulmány
Esettanulmány
A nyomástartó edény vagy tartály Zárt, merevfalú edény, melyet a környezeténél nagyobb vagy kisebb nyomású folyadék vagy gáz tárolására terveztek A nyomástartó edények anyaga: - általában fém, leggyakrabban szénacél vagy ötvözött acél - de készülnek tartályok könnyűfémekből - műanyagból és kompozit szerkezetű falakkal is - tartályok köpenyét acéllemezből hidegen hengerelve alakítják hengeressé - az edényfenekeket pedig lemezből melegen sajtolva alakítják ki a nyomástól függően csekélyebb vagy erősebben domborított véglapokkal, úgynevezett edényfenekekkel
A nyomástartó edény vagy tartály A nyomástartó edények változatos geometriai formájúak lehetnek: de majdnem kivétel nélkül forgástest-alakúak ezek között is leggyakoribbak a hengeres edények (pl. fekvő)
A nyomástartó edény vagy tartály
A nyomástartó edény vagy tartály Lehetnek ún.gömbtartályok is
A nyomástartó edény vagy tartály A köpeny egyes részeit a 18-19. században szegecseléssel, ma csaknem kizárólag hegesztéssel erősítik egymáshoz.
Jogszabályi háttér 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról A kazánok és nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. -ának (1) bekezdése alapján
Jogszabályi háttér E rendelet hatálya kiterjed olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.
Jogszabályi háttér Nem vonatkozik többek között: a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak;
Jogszabályi háttér 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszakibiztonsági hatósági felügyeletéről E rendelet alkalmazási köre azokra a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, szállítható nyomástartó berendezésekre és töltőlétesítményekre terjed ki, amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás több mint 0,5 bar (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény).
Jogszabályi háttér 1993 évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 23/2006.(II.3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója által kiadott rendszabályok
Jogszabályi háttér:rendszabályok Nyomástartó Berendezések Műszaki-Biztonsági Szabályzata (NybMBSZ) [a 63/2004. (IV.27.) GKM rendelet és a 23/2006. (II.3.) Korm. rendelet végrehajtásához szükséges részletes műszaki követelmények] NybMBSZ1. számú melléklete: A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal eljárási követelményei [a 63/2004. (IV.27.) GKM rendelet és a Nyomástartó Berendezések Műszakibiztonsági Szabályzata végrehajtáshoz]
Jogszabályi háttér:rendszabályok NybMBSZ 2. számú melléklete: A Fogyasztóknál Elhelyezett Cseppfolyósított Propán- Butángázos Nyomástartó Berendezések Műszaki Követelményei [a 23/2006. (II.3.) Korm. rendelet és a Nyomástartó Berendezések Műszaki-Biztonsági Szabályzata végrehajtáshoz]
Jogszabályi háttér:rendszabályok A munkáltató által hozott és a munkavédelemre vonatkozó általános szabályok, szabályzatok. A berendezések üzemeltetésére vonatkozó (technológiai) utasítások. A munkáltató által elrendelt, a nyomástartó berendezésekre vonatkozó nemzeti szabványok. A munkáltató vagy az őt képviselő közvetlen felettes, a nyomástartó berendezés biztonságára vonatkozó utasítása.
8. számú melléklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez A nyomástartó berendezések megfelelőségértékelési eljárásai A gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt minden egyes nyomástartó berendezést a megfelelősségértékelési eljárások egyikének alávetni(i-iv.kategória +modulok A rendelet részletesen tárgyalja a egyes megfelelősségértékelési eljárásokat Az üzemeltetőnek azt kell ismernie hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek szükséges kísérői kell legyenek a nyomástartó berendezéseknek
4. számú melléklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez Megfelelőség jelölés (CE-jelölés) A jelölés kicsinyítése vagy nagyítása esetében az ábra arányait be kell tartani. A jelölés különböző elemeinek függőleges méretei azonosak legyenek, és nem lehetnek kisebbek, mint 5 mm.
5. számú melléklet a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelethez Megfelelőségi nyilatkozat Az EK-megfelelőségi nyilatkozat tartalma a következő: - a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője, név és cím, - a nyomástartó berendezés vagy rendszer leírása, - az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárás, - adott esetben a nyomástartó rendszert alkotó nyomástartó berendezések leírása, valamint az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárások
Megfelelőségi nyilatkozat - adott esetben hivatkozás az EKtípusellenőrzési tanúsítványra, az EKtervellenőrzési tanúsítványra vagy az EKmegfelelőség tanúsítványra, - adott esetben a gyártó minőségügyi rendszerét felügyelő bejelentett szervezet neve és címe, - adott esetben hivatkozás az alkalmazott harmonizált szabványokra,
Megfelelőségi nyilatkozat - adott esetben más alkalmazott műszaki előírások és szabványok megadása, - adott esetben hivatkozás más alkalmazott jogszabályokra, - a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nevében a nyilatkozatok aláírására jogosultak aláírásainak azonosítása, hitelesítése.
A megfelelőség A CE megfelelősségi jelöléssel, valamint EK megfelelősségi nyilatkozattal ellátott nyomástartó berendezéseket és rendszereket, valamint az egyszerű edényeket úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a rendelet (9/2001. IV.5.GM)valamennyi követelményének beleértve a megfelelősségértékelést is
A nyomástartó berendezés A nyomástartó berendezést a következő elemek alkotják: - nyomástartó edény - csővezeték - biztonsági szerelvények - egyéb üzemi szerelvények, szabályozók
Nyomástartó berendezés és rendszer Nyomástartó berendezés és rendszer: amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0, 5 bart meghaladja, és része az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek).
Nyomástartó edény Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat.
Folyadék töltetű nyomástartó berendezés folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó berendezés, ha töltete olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten legfeljebb 0, 5 bar (500 mbar) értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar).
Gáz töltetű nyomástartó berendezés ha a töltet legalább egy a következőkből: gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz vagy olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten több mint 0, 5 bar (500 mbar) értékkel haladja meg a normál légköri nyomást (1013 mbar).
Kazán-létesítmény olyan nyomástartó létesítmény: amely legalább egy - tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő - nyomástartó berendezést tartalmaz és 110 C-ot meghaladó hőmérsékletű (gőz, forró víz, vagy szerves anyag) hőhordozó közeg előállítására szolgál, függetlenül attól, hogy ez a berendezés erőműnek, távhőszolgáltató létesítménynek, vagy központi fűtő berendezésnek a része.
Egyszerű nyomástartó edény minden olyan levegő vagy nitrogén befogadására szolgáló hegesztett edény, amelynek belső túlnyomása nagyobb, mint 0,5 bar, és nincs kitéve tüzelés hatásának, továbbá - nyomással igénybe vett alkotórészei és csatlakozásai ötvözetlen minőségi acélból, ötvözetlen alumíniumból vagy öregedésálló alumíniumötvözetekből készülnek; és - az edény: = domború és/vagy sík fenekekkel lezárt körhenger, amennyiben a két fenék és a hengeres rész forgástengelye közös, vagy = két közös forgástengelyű kifelé domború fenékből készül
Egyszerű nyomástartó edény - az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar, és e nyomásból és a térfogatából képzett PS x V szorzat legfeljebb 10 000 bar x liter; és - a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, - a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, mint -50 C, és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acél edények esetében legfeljebb 300 C, az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetén legfeljebb 100 C.
Csővezeték Töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt különösen cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő.
Biztonsági szerelvény a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen: - a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés); - a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérsékletvagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó készülék).
Nyomásmérők A nyomástartó berendezés mindegyik nyomásterére legalább egy kifogástalan állapotú,kalibrált,helyszínen ellenőrízhető,közvetlen működésű nyomásmérő műszert kell felszerelni.(engedélyezési nyomás jelzése)
engedélyezési nyomás jelzése
Nyomásmérők. Lemezrugós manométer csak 2,5 bar túlnyomásig használható. E fölött csak a csőrugósak használhatók.
Nyomásmérők Gyakran változó nyomások mérésére a piezoelektromos, illetve a kapacitív elven működő nyomásmérők a legalkalmasabbak. Ellenállás-változás alapján működő a nagy nyomások méréséhez, hővezetésen és ionizációs elven működő műszerek a vákuum mérésére. A manométer állandóan üzemképes legyen. Egyidejűleg egy másik, ún. ellenőrző műszert is lehessen működtetni. E célra csatlakozási lehetőséget kell biztosítani.
Nyomásmérők?!
l
Biztonsági szelepek Valamennyi nyomásteret olyan nyitónyomású és teljesítményű nyomáshatároló biztonsági szeleppel kell védeni, amely üzemi körülmények között megakadályozza a legnagyobb megengedhető nyomás 10%-ánál nagyobb mértékű nyomásnövekedést
Biztonsági szelepek Csak hitelesített, és- a gyártó által megbízott szakszervíz általbizonylatolt biztonsági szelep szerelhető fel. A biztonsági szelep lehet: - súlyterhelésű(közvetlen és karos) - rugóterhelésű A nyitónyomást a súly nagyságával és a kar hosszával, illetve a rugót feszítő állítócsavarral lehet beállítani. A beállítást csak vizsgáló szakembervégezheti aki plombát helyez el a szelepen. A plombát feltörni és a szelep beállításán módosítani szigorúan tilos!(vízmű)
Súlyterhelésű biztonsági szelepek
Rugóterhelésű biztonsági szelepek
Rugóterhelésű biztonsági szelep akkor alkalmazható, ha a rugó csak nyomásra van igénybe véve, nincs rugalmasságát befolyásoló hőhatásnak kitéve, és a rugófeszültség a hitelesítés után nem növelhető.
Hasadó nyomáshatárolók A nyomástartó berendezésen olyan karimák közé szorított törőelem alkalmazható, amely az engedélyezési nyomást legfeljebb 10 %-kal meghaladó nyomáson törik és a lefúvó vezetéken elvezetendő túlnyomást okozó töltet távozására elegendő méretű nyílást tesz szabaddá.
Hasadó nyomáshatárolók
Hasadó nyomáshatárolók A hasadó nyomáshatárolókat akkor célszerű (kell) használni, amikor a) A nyomásnövekedés olyan hirtelen történik, hogy a biztonsági szelepek a tehetetlenségük miatt nem tudják azt követni, b) A nagyon veszélyes gázok, gőzök esetében, amikor is a hasadó nyomáshatárolót és a biztonsági szelepet sorba kapcsoljuk, s a hasadó nyomáshatároló biztosítja az üzem közbeni tömör zárást, c) A hasadó nyomáshatároló védi az utána sorba kapcsolt biztonsági szelepet a ragadós, a szelep letapadását (beragadását) okozó vagy a korrozív töltettől.
Olvadó nyomáshatárolók Olvadó nyomáshatárolóként használható minden olyan tömören záró olvadóelem, amely a legnagyobb megengedhető nyomást legfeljebb 10 %-kal meghaladó nyomásnak megfelelő hőmérséklet elérésekor kiolvad, és a lefúvó vezetéken a túlnyomást okozó töltet elvezetésére elegendő méretű nyílást tesz szabaddá.
Olvadó nyomáshatárolók
Olvadó nyomáshatárolók Alkalmazható biztonsági szelep helyett vagy mellett, ha az üzemviszonyok indokolják, vagy lehetővé teszik. Olvadó fémként legfeljebb 523 K (250 o C) hőmérsékleten kiolvadó ötvözetet szabad használni. Az olvadó nyomáshatároló (olvadótárcsa) például a bojlerkazánok kötelező melegoldali szerelvénye, a hidegoldali biztonsági szelep mellett.
Szintjelzők Minden cseppfolyósított gáztöltetű és minden olyan folyadéktöltetű nyomástartó berendezésre, amelynél üzemszerűen a nyomástartó berendezés biztonságát veszélyeztető mértékű folyadékszint-csökkenés vagy túltöltés lehetősége fennáll, legalább egy, helyszínen leolvasható, folyamatos ellenőrzésre alkalmas, a segédenergia-hálózattól független működésű szintmutatót vagy közegsúly-jelző berendezést kell felszerelni.
Szintjelzők A cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló nyomástartó berendezést el kell látni a töltet felső határszintjének elérése előtt riasztó jelzést adó határszintjelző berendezéssel is. Veszélyes töltetű nyomástartó edényhez a töltettel közvetlenül érintkező üvegcsöves szintjelző nem alkalmazható.
Folyadékszint mutató Fűtött tartályok esetében kiemelten fontos, mert a folyadékszint csökkenése következtében meg nem engedhető hőmérsékletre melegedhet, vagy a töltet bomlást szenved és így robbanást okozhat. 1. Közvetlen működésű folyadékszintjelzők: Az edény folyadékterével közvetlenül összekapcsolt, készülhet: sík, rovátkolt, sima vagy alakos üvegű, Üvegcsöves folyadékszint-mutató Mágneses folyadékszint-mutató (vegyipar Üveghasábos, Klinger-féle folyadékszint-mutató.
Szintjelzők
Hőmérő, hőmérséklet-jelző Hőmérőt kell felszerelni a nyomástartó berendezés minden olyan kritikus részére, ahol a töltet, illetve az edényfal hőmérséklete külső fűtés, hűtés vagy hőfelszabadulással járó vegyi folyamat révén rendeltetésszerű üzemeltetés közben olyan mértékben változhat, amely a nyomástartó berendezés biztonságát veszélyeztetheti.
Hőmérséklet-határoló Indokolt esetben a hőmérőt riasztó jelzést adó, illetve regisztráló műszerrel kell kiegészíteni. A legnagyobb megengedhető nyomáshoz A legnagyobb megengedhető nyomáshoz tartozó legmagasabb üzemi hőmérséklet értékét a hőmérőn meg kell jelölni.
Hőmérséklet-határoló A nyílt (túlnyomás nélküli) fűtőrendszerekben a termosztátoknak szabályozó feladatuk van. A termosztát lényegében olyan hőmérséklet- szabályozó készülék, amely a melegítendő közegnek előírt, általunk beállított hőmérsékletét általában két, egymáshoz közelálló értékhatár között, tehát gyakorlatilag állandó értéken tartja.
Egyéb, a biztonságot szolgáló szerelvények Nyomástartó berendezés üzemi szerelvényeit úgy kell elhelyezni, beépíteni, hogy a biztonságos kezelést, áttekintést lehetővé tegye. Az üzemi szerelvényeket olyan kiegészítő jelzésekkel kell ellátni, hogy azok működtetésének iránya és helyzete egyértelműen megállapítható legyen.
Egyéb, a biztonságot szolgáló szerelvények A felszerelt elzáró szerelvényeknek lehetővé kell tenniük, hogy üzemzavar esetén a nyomástartó berendezés biztonságosan elzárható és a csatlakozó rendszer szakaszolható legyen. Ha a nyomástartó berendezés legnagyobb megengedhető nyomása kisebb a tápforrás nyomásánál, akkor nyomáscsökkentő szerelvényt kell közbeiktatni, előtt és utána egy-egy elzáró szerelvénnyel.
Egyéb, a biztonságot szolgáló szerelvények Minden olyan csatlakozásnál, ahol a töltetvisszaáramlás veszélyt jelenthet, visszacsapó szelepet kell alkalmazni. Ha a légtelenítést egyéb szerelvény nem teszi Ha a légtelenítést egyéb szerelvény nem teszi lehetővé, a nyomástartó berendezés minden nyomásterének legmagasabb részén légtelenítő szelepet vagy menetes záródugót kell felszerelni.
Egyéb, a biztonságot szolgáló szerelvények Ha a nyomástartó berendezés légtelenítő, ürítő és egyéb elvezető szerelvényein kiáramló töltet a nyomástartó berendezés környezetét vagy a nyomástartó berendezés biztonságát veszélyeztetheti, annak biztonságos elvezetéséről, szükség szerint hígításáról, semlegesítéséről, szellőző kéményhez, éghető fáklyarendszerhez vagy más biztonságos befogadó rendszerhez továbbításáról gondoskodni kell.
Egyéb, a biztonságot szolgáló szerelvények Veszélyes töltetű nyomástartó berendezés minden olyan csonkjára, amely a környező légtérrel összekötetésbe kerül, sorba kötve legalább két elzárószelvényt kell felszerelni. Minden közvetlenül a szabadba vezető nyíláson levő szelepnek a feladat elvégzésére alkalmas legkisebb mérettel kell rendelkeznie.
Egyéb, a biztonságot szolgáló szerelvények Tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezés főelzáró szerelvényeit feltűnően meg kell jelölni.
Az üzemeltetés személyi feltételei A felelős vezető felsőfokú szakirányú végzettség esetén legalább egyéves, középfokú végzettség esetén legalább hároméves, az adott területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezzen.
Kezelővel szembeni követelmények: Nyomástartó berendezést csak olyan kioktatott személy kezelhet: Akit a vonatkozó jogszabály szerint szervezett munkavégzés keretében alkalmaznak, Aki a 18. életévét betöltötte, Akinek a vonatkozó jogszabály szerint a nyomástartó berendezésekre és eljárásokra vonatkozó szakképesítése van, Aki a vonatkozó jogszabályokat és a szakma általános ismert szabályait betartja,
Kezelővel szembeni követelmények: Akitől elvárható, hogy feladatát megbízhatóan teljesíti, aki egészségileg alkalmas a feladat elvégzésére, Amennyiben a munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat.
Kezelővel szembeni követelmények: Orvosi vizsgálattal kell elbírálni, hogy a munkavállaló egészségügyi szempontból alkalmas-e a munkakör felelősséggel való ellátására, illetve egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélküli munkavégzésre.
Kezelővel szembeni követelmények: Az üzemben tartó kötelessége az előzetes, az időszakos és a rendkívüli munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatokat, valamint a kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi ellátást a vonatkozó hatályos jogszabályok és előírások figyelembevételével megszervezni, illetve az üzemeltetési utasításban előírni.
A kezelők oktatása: A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése lőtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavaros eseményeket követően mindig kell soron kívüli oktatást tartani.
Az oktatás terjedjen ki: A nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást, A nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire, Üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra, A tűzoltó készülékek és személyi védőfelszerelések használatára.
EGYÉB feltételek Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni. A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani, s kérésre az illetékes hatóság képviselőjének bemutatni.
A nyomástartó berendezések kezelőire és vizsgálóira előírt szakmai képesítések Munkakör Szakmai képesítés/végzettség OKJ azonosító száma Munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú szakmai gyakorlat Nyomástartó Nyomástartóedény- 1 év berendezés gépész kezelése 52 524 01 0100 31 01 Kompresszor kezelése Kompresszorkezelő 31 522 02 0100 21 01 1 év Kazán kezelése 1400 kw (2 t/h) teljesítményig Kis teljesítményű kazán fűtője 31 522 02 0100 31 02
A nyomástartó berendezések kezelőire és vizsgálóira előírt szakmai képesítések Kazán kezelése 1400 kw 8400 kw (2..12 t/h) teljesítményig Kazán kezelése 8400 kw (12 t/h) teljesítmény felett Kazánkezelő 31 522 02 0010 31 04 Kazángépész 31 522 02 0010 31 03 Nyomástartó berendezés kezelése, vizsgálata Szakirányú felsőfokú vagy középfokú szakképesítés és az (5) rendelet 3. 29 pontja szerinti vizsga 1 év 3 év
Az alábbiak közül mely hatóság az, amely ellenőrzi felügyeleti jogkörben a nyomástartó berendezéseket? O O O Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály; Munkavédelmi Osztály Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről
KÉRDÉS? melyek azok a nyomástartó berendezések amelyek Bejelentésre nem kötelezettek Bejelentésre kötelezettek Hatósági eljárásokra kötelezettek
E rendelet hatálya kiterjed kiterjed a hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények üzemben tartóira. E rendelet alkalmazási köre azokra a nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, szállítható nyomástartó berendezésekre és töltőlétesítményekre terjed ki, amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás több mint 0,5 bar (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény).
E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a) az egyes nyomástartó berendezések és rendszerek külön jogszabályban meghatározott tervezésére, gyártására és megfelelőség értékelésére, valamint e külön jogszabály szabályozási körébe nem tartozó berendezésekre, b) a veszélyes áruk vasúti és közúti szállítására használt szállítható nyomástartó berendezésekre, valamint egyes ilyen berendezések külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatalára, megfelelőségük újra értékelésére, ismételt felhasználására és időszakos ellenőrzésére,
E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a külön jogszabály alapján bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, nyomástartó berendezésekre, rendszerekre, létesítményekre, szállítható nyomástartó berendezésekre és töltő létesítményekre. d) a gázt a szállítható nyomástartó berendezésből a nyomástartó berendezésbe töltő létesítményre, ha töltési képessége legfeljebb 1000 kg/h, e) a gázt a szállítható nyomástartó berendezésbe töltő létesítményre, ha töltési képessége legfeljebb 10 kg/h.
Fogalommeghatározások nyomástartó létesítmény: telepített nyomástartó berendezések kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően meghatározza. A nyomástartó létesítményhez tartozik, de nem képezi annak részét az építmény (építményrész), illetőleg a felszín alatti vagy felszín feletti olyan terület a) ahol annak nyomástartó berendezéseit, tartozékaival, biztonsági szerelvényeivel együtt elhelyezik, b) ahol az üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenységeket végzik, c) amely a nyomástartó létesítmény és környezete kölcsönös biztonsága miatt szükséges; üzemeltető: az a magánszemély, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja;
Bejelentési kötelezettség A hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, javításáról, átalakításáról és megszüntetéséről az üzemben tartó előzetesen tájékoztatni köteles a hatóságot. A bejelentés a hatóság által, vagy más módon rendelkezésre bocsátott külön adatlapon történik. A bejelentést a hatóság nyilvántartásba veszi.
Hatósági eljárások A hatóság felügyelete alá tartozó létesítmény újonnan telepített alkotó része csak olyan nyomástartó berendezés lehet, amely megfelel az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek.
Hatósági eljárások A hatósági felügyelet alá tartozó, az e rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározott veszélyességi határértékeket meghaladó berendezést magukban foglaló létesítményeket, továbbá a külön jogszabály szerinti szállítható nyomástartó berendezéseket - amennyiben töltésük az üzemeltetés helyszínén történik - a hatóság engedélyével lehet: a) meghatározott helyen létesíteni, b) használatba venni, üzemeltetni, c) más helyre áttelepíteni, d) létesítési feltételeit megváltoztatni, e) megszüntetni
Létesítési engedélyezési eljárás A létesítési engedélyezési eljárást az üzemben tartó vagy megbízottja írásban kezdeményezi a hatóságnál. A létesítési eljáráshoz szükséges közmű nyilatkozatokat az üzemben tartó köteles beszerezni. A létesítési engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell: a) a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza b) a létesítmény bejelentő adatlapját; c) átalakítás esetében általában azokat a rajzokat és leírásokat, amelyeket az átalakítás érint.
Létesítési engedélyezési eljárás Áttelepítés esetén magára a berendezésre vonatkozó részletes műszaki dokumentációt nem kell benyújtani, ha a berendezés érvényes használati vagy használatba vételi engedéllyel rendelkezik. Használt berendezés létesítésénél a hatóság határozza meg azt, hogy a) a berendezés biztonságos állapotának igazolására milyen kiegészítő ellenőrzés, szakvélemény, b) a berendezés eredeti dokumentációjának részleges vagy teljes hiánya esetén ennek pótlásaként milyen dokumentumok beszerzése szükséges
Létesítési engedélyezési eljárás A létesítési engedély érvényét veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintő változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdődött meg. Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a hatóság kérésére bemutatni
Használatbavételi engedélyezési eljárás A használatbavételi engedélyezési eljárást az üzemben tartó írásban kezdeményezi a hatóságnál. A használatbavételi eljárás kezdeményezésének feltétele a létesítési engedély megléte. A hatóság az első üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzést a használatbavételi eljárás keretében végzi. Ez a helyszíni ellenőrzés a létesítési engedélyben előírt feltételek teljesülésének, továbbá a létesítmény rendeltetésszerű állapotának és biztonságos működése feltételeinek meglétére vonatkozik. A helyszíni ellenőrzés eredményét írásba kell foglalni. Az eljárás szükség esetén megismételhető.
Használatbavételi engedélyezési eljárás az üzemben tartónak a használatba vételhez üzemeltetési utasítást kell készítenie, különös tekintettel a berendezés indítására, normál üzemmódjára, leállítására, vészleállítására és az esetleg bekövetkező rendkívüli események esetén szükséges teendőkre
Használatbavételi engedélyezési eljárás A használatbavételi engedély határozatlan ideig érvényes. Érvényességének feltétele az előírt időszakos hatósági ellenőrzés elvégzése. Az időszakos hatósági ellenőrzést az üzemben tartó rendeli meg a hatóságtól, legalább 30 nappal az ellenőrzési tervben a meghatározott ciklusidőhöz tartozó határnap előtt. Az üzemben tartó a használatbavételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt, beleértve az időszakos hatósági ellenőrzések bizonylatait is, köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a hatóság kérésére bemutatni.
Használatbavételi engedély visszavonása Amennyiben a hatóság az időszakos vagy rendkívüli ellenőrzés során személyeket vagy környezetet veszélyeztető hiányosságot állapít meg, köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, így elrendelheti a létesítmény üzemeltetésének felfüggesztését, javítások, különleges vizsgálatok elvégzését, vagy a használatbavételi engedély visszavonását, valamint a hiányosságok megszüntetését. A használatbavételi engedély érvényét veszti, ha az esedékes időszakos hatósági ellenőrzés az üzemben tartó magatartására visszavezethetően nem történik meg.
Használatba vett berendezés javítása, átalakítása A telepített nyomástartó berendezés jelentős beavatkozással járó javítása, átalakítása esetén a hatósági felügyelete alá tartozó létesítmény újonnan telepített alkotó része csak olyan nyomástartó berendezés lehet, amely megfelel az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek. A javítási, átalakítási dokumentációnak alkalmasnak kell lennie a beavatkozás utáni állapot és az eredeti állapot biztonsági szintjének összehasonlító értékelésére. Hegesztéssel járó javítást, átalakítást a külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet végezhet.
Megszüntetés A megszüntetéssel kapcsolatos hatósági eljárást a szükséges szakhatósági hozzájárulások csatolásával az üzemben tartónak kell kezdeményeznie. A megszüntetett létesítmény adatai a megszűnést követő 10. évben törölhetők a nyilvántartásból.
Ciklusidő, időszakos és rendkívüli hatósági ellenőrzés A hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény élettartama alatt időszakos hatósági ellenőrzéseket kell tartani. Az ellenőrzés feltételeit az engedélyes köteles biztosítani.
Ciklusidő, időszakos és rendkívüli hatósági ellenőrzés Az alábbi berendezéseknél a ciklusidő: külső ellenőrzését 3 évenként, belső ellenőrzését 5 évenként, szilárdsági ellenőrzését 10 évenként kell elvégezni,
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Gáz töltetű nyomástartó edény - azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, térfogata nagyobb mint 1 liter és PS V > 200 (bar liter), és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Gáz töltetű nyomástartó edény vagy egyszerű nyomástartó edény el - azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, térfogata nagyobb mint 1 liter és PS V > 1000 (bar liter), és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportba
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Folyadék töltetű nyomástartó edény azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, térfogata nagyobb mint 1 liter és PS V > 200 (bar liter), és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Folyadék töltetű nyomástartó azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, térfogata nagyobb mint 10 liter és PS V > 10 000 (bar liter), és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Gáz töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb, mint 100, vagy a PS DN > 1000, és a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 25, és töltetük a veszélyes anyagok csoportjába tartozik
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Gáz töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 100, és a PS DN > 3500, és töltetük nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Folyadék töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 25 és a PS DN > 2000, és töltetük a veszélyes anyagok csoportjába tartozik
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Folyadék töltetű csővezeték, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 10 bar, a mm-ben megadott DN névleges méret nagyobb mint 200, és a PS DN > 5000, és töltetük nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába
Ciklusidő, időszakos és rendkívüli hatósági ellenőrzés Az alábbi berendezéseknél a ciklusidő külső ellenőrzését évenként, belső ellenőrzését 3 évenként, szilárdsági ellenőrzését 9 évenként kell elvégezni,
Hatósági eljárásokra kötelezett berendezések a 63/2004. (IV. 27.) GKM rendelet mellékletének 7. pontja szerint: Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb mint 110 C töltet hőmérsékletű kazán, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény, azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 0,5 bar, térfogata nagyobb mint 2 liter és PS V > 200 (bar liter), vagy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb mint 32 bar, és töltete gőz vagy forró víz
Ciklusidő, időszakos és rendkívüli hatósági ellenőrzés a töltő-létesítmény üzem közbeni külső ellenőrzését legalább 5 évenként kell elvégezni, a folytonos üzemben működő nyomástartó létesítmény berendezéseinek belső szerkezeti ellenőrzését és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások során kell megtartani, legalább a ciklusidőnek megfelelő naptári éven belül.
Üzemeltetés Az üzemben tartó a hatósági felügyelet alá tartozó létesítményeket köteles megfelelő műszaki állapotban tartani, rendeltetésszerűen üzemeltetni, a karbantartási munkákat időben elvégeztetni, minden biztonsági előírást betartatni és az előírt hatósági eljárásokat, ellenőrzéseket kezdeményezni. A hatósági felügyelet alá tartozó létesítményt kezelőknek a biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő létszámát, a létesítmény veszélyességének megfelelő képesítését, továbbá a kezelőkre vonatkozó egyéb feltételeket az üzemben tartónak kell meghatároznia és biztosítania.
Üzemeltetés Az üzemben tartónak a hatóság felügyelete alá tartozó létesítmény biztonságos üzemeltetése érdekében megfelelő üzemeltetési utasítással kell rendelkeznie. Ha az üzemben tartó az üzemeltetés során rendellenességet észlel, a veszély elhárítása érdekében köteles minden szükséges intézkedést - beleértve a létesítmény üzemen kívül helyezését is megtenni.
Eljárás rendkívüli esemény alkalmával A hatósági felügyelet alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos rendkívüli eseményeket az üzemben tartó köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd ezt 24 órán belül írásban a területi hatóság által rendelkezésre bocsátott bejelentő űrlapon részletezni A rendkívüli esemény helyszíne a hatósági vizsgálat befejezéséig nem változtatható meg, kivéve, ha a további károk, balesetek megelőzése vagy más ok azt indokolttá és szükségessé teszi. Ez esetben a helyszín megváltoztatása előtti állapotot rögzíteni kell (például fotón, videofelvételen, helyszínrajzon).
Eljárás rendkívüli esemény alkalmával A hatóság vagy az általa bevont szakértő a helyszínen vizsgálja meg a rendkívüli esemény okait, valószínű lefolyását és következményeit. Ha a hatóság a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a gyártással, üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatban mulasztás áll fenn, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése vétkes magatartás következménye, köteles kezdeményezni a szükséges felelősségrevonási eljárás megindítását.
A kazánok vegyi kezelését végző szervezetek alkalmassági követelményei A kazánok és a hozzá tartozó berendezések, továbbá a hatósági felügyelet alá tartozó egyéb nyomástartó berendezések vegyi kezelését kik végezhetik? a)akik tevékenységi jegyzékében a kazánok gyártása, szerelése, javítása, karbantartása, vagy a vegyi kezeléssel rokon tevékenység szerepel, vagy több, általa karbantartott és rendszeresen vegyi kezelés alá vont kazánt üzemeltet és rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi és technológiai feltételekkel, és b) rendelkezik a hatóság vegyi kezelési tevékenység végzésére való alkalmasságát tanúsító jóváhagyásával. A hatósági jóváhagyás három évre szól, azonban érvényességének feltétele a jóváhagyáskor teljesített feltételek folyamatos megléte, amit a hatóság az érvényességi időn belül egy alkalommal ellenőriz
Az ellenőrzést végző személyekkel szemben támasztott követelmények A hatósági ellenőrzést végző személyeknek felsőfokú szakirányú végzettséggel, a külön jogszabályban előírt szakvizsgával és szakmai gyakorlattal kell rendelkezniük. A hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények üzemeltetése során szükséges ellenőrzéseket a hatóság felügyeletével és feljogosítása alapján az üzemben tartói ellenőrző szervezet (a továbbiakban: ellenőrző szervezet) is végezheti (üzemben tartói ellenőrzés). Az ellenőrző szervezet csak saját gazdálkodó szervezete részére végezhet ellenőrzést.
Az ellenőrzést végző személyekkel szemben támasztott követelmények Az ellenőrző szervezetnek rendelkeznie kell az ellenőrzés műszaki és adminisztratív feladatainak szakszerű elvégzéséhez szükséges személyzettel és felszereléssel. Az ellenőrzést végző személyek javadalmazása nem függhet sem az elvégezett ellenőrzések számától, sem az ellenőrzések eredményétől. Az ellenőrző szervezet saját maga köteles elvégezni a feladatát képező ellenőrzéseket(alvállalkozó!!)
14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról
A Szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya alá tartozik: a belföldön használatba kerülő, belföldön gyártott vagy belföldi használatra külföldről behozott gázpalack (a továbbiakban: palack). A palackra vonatkozó előírásokat ha a Szabályzat másként nem rendelkezik a gázhordóra is alkalmazni kell.
Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá: a legfeljebb 0,22 liter űrtartalmú palack, a legfeljebb 2 liter űrtartalmú, folyadékkal részben töltött palack (pl. aerosol), az erőgép indító és hajtó palackja, a belenyomott gázzal működő tűzoltó készülék tartánya, valamint a halonnal oltó tűzoltó készülék szabvány szerinti tartánya (MSZ EN 3-3), a hűtőberendezés (jéggyártó és hűtőgép) tartánya, az olyan gáz tárolására szolgáló palack, amelynél a tárolt gáz hőmérséklete rendeltetésszerű használat mellett 50 C fölé emelkedik,
Nem tartozik a Szabályzat hatálya alá: külföldről az ország területére csak töltés, illetőleg egyszeri használat céljából behozott palack, a szénsavas italok vagy gyógyvíz szállítására és kimérésére szolgáló palack, a vízben oldott ammónia szállítására szolgáló palack, ha az oldatban legfeljebb 35 tömegszázalék ammónia van, a tudományos, kutató- vagy fejlesztő intézet tulajdonában álló laboratóriumi vagy tudományos célra szolgáló palack, ha azt az intézet saját telepén (laboratóriumában) tölti, és kizárólag tudományos (kísérleti) célra használja,
Palack azonosítása Megjelölés E Szabályzat hatálya alá tartozó minden palackot jól olvasható és tartós megjelöléssel kell ellátni. A palackon a megjelöléseket a felső vállrészben kell elhelyezni az Ha a rendelkezésre álló hely vagy a vállrész falvastagsága ezt nem teszi lehetővé, akkor a fenék zömített részébe vagy a palackhoz forrasztott táblára vagy a palackhoz hegesztéssel rögzített védőkosáron kell a megjelöléseket elhelyezni. Teljes felületen bevont kompozit palackon a hengeres részen, jól olvashatóan, címkén kell elhelyezni a megjelöléseket.
Palack azonosítása Színjelzés E Szabályzat hatálya alá tartozó palackot a hengeres felső részén a benne tárolható gáz megjelölésére az MSZ EN 1089 3 és az MSZ EN 1089 3/A1 szabvány szerinti színjelzéssel kell ellátni. Az új színjelölésre történő átállást 2007. június 30-ig kellett befejezni
Palack azonosítása Az alkalmazandó alapszín jelzések a következők: acetilén sárga (RAL 1021), minden egyéb éghető gáz vörös (RAL 3000), oxigén kék (RAL 5015), nitrogén zöld (RAL 6001), minden egyéb nem éghető gáz szürke (RAL 7038), sűrített levegő lila (RAL 4005), maró vagy mérgező gáz barna (RAL 8007).
Palack azonosítása szinjelzéssel
Palack azonosítása szinjelzéssel
Palack azonosítása A megjelölésekre és színjelzésekre vonatkozó egyéb előírások A beütött megjelölések és színjelzések használat közben is megfelelő állapotáról a gyártó, illetőleg a töltő vagy karbantartó gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni. A megjelölések és a színjelzések eltávolítása, megváltoztatása a beütött megjelölések, valamint a színjelzés csak a Felügyelet engedélyével távolítható el.
Ellenőrzések Időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés Javítás utáni ellenőrzés Rendkívüli ellenőrzés A palack selejtezése: Ha valamely palack első használatbavétele óta 50 év eltelt, azt selejtezni kell. Az 1990-től gyártott palackokra ez nem vonatkozik. A kompozit palackokat a biztonságtechnikai behozatali engedélyben meghatározott idő után selejtezni kell. Továbbá ha egy palack további használatra alkalmatlanná válik.
A palack selejtezése
Egyéb hatósági ellenőrzések Általános ellenőrzés Üzemi Ellenőrzés Az általános és az üzemi ellenőrzések gyakorisága: esetenként, szúrópróbaszerűen, előzetes bejelentés nélkül kerül sor.
Hatósági nyilvántartás, bejelentési kötelezettség A Felügyelet a kiadott engedélyek másodpéldányát az engedély lejártától számított 2 évig irattárában megőrzi. Az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésről készült nyilvántartási lapot a Felügyelet a következő időszakos ellenőrzés időpontjáig őrzi meg.. Bejelentési kötelezettség A használó, illetőleg az üzembentartó köteles haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni a palack robbanását, a biztonságos üzemeltethetőséget veszélyeztető sérülését, vagy a személyi sérülést okozó meghibásodást
Műszaki ellenőrző vizsgálatok A palackok időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének módja, terjedelme és gyakoriságára példák: szén-monoxid, klór sűrített:2 évenként ammónia, vízmentes, szén-dioxid disszugáz:5 évenként etil-klorid, cseppfolyósított PB gáz.10 év
Palack töltése A palackot csak az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik működő és tanúsított, az érvényben lévő szabványok* szerinti vagy ennek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, és a Felügyelettől a töltési tevékenységre engedélyt kapott.
Palack kezelése, tárolása, szállítása
Palack kezelése, tárolása, szállítása Cseppfolyósított szénhidrogén gázokkal és keverékeivel töltött palackok kezelésére, tárolására és szállítására a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat, valamint az ADR/RID előírások, más töltetű palackokra a vonatkozó szabvány,( MSZ 6292:1997) valamint az ADR/RID előírások érvényesek. A palack töltőjének a mérgező, maró és/vagy cseppfolyósított gáz töltetű palackokat el kell látnia kezelési használati útmutatóval. Az útmutató öntapadós címke vagy nyomtatvány is lehet.
A palackkötegek
A palackkötegek A palackkötegekbe csak a gyártóművi vagy első töltés előtti felügyeleti ellenőrzésnél, illetőleg az időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésnél megfelelőnek minősített palackokat szabad beépíteni. A palackkötegek palackjainál is be kell tartani az előírások szerinti időszakos biztonságtechnikai ellenőrzés periódusait. Acetilén palackkötegekbe csak azonos gyártási idejű, töltő masszájú és töltőnyomású palackok építhetők be. Az acetilén palackköteg gyújtócsöveit 300 bar próbanyomáson kell vizsgálni. A palackkötegekre érvényes egyéb követelményeket az ADR/RID előírások rögzítik.
Köszönöm a megtísztelő Figyelmet!