TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 1730 1818 II. GAZDASÁG 1819 1842 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 1843 1846

Budapest, 2013. augusztus 30. Ára: 5200 Ft 9. szám TARTALOMJEGYZÉK I. PÉNZÜGY 1730 1818 II. GAZDASÁG 1819 1842 III. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA, MUNKAÜGY 1843 1846

1730 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám I. PÉNZÜGY JOGSZABÁLYOK 2013. évi CXXVI. törvény 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 12/2013. (VII. 23.) MNB rendelet 13/2013. (VII. 31.) MNB rendelet 14/2013. (VIII. 14.) MNB rendelete 15/2013. (VIII. 14.) MNB rendelet 29/2013. (VII. 3.) NGM rendelet 30/2013. (VII. 23.) NGM rendelet 32/2013. (VIII. 14.) NGM rendelet 1512/2013. (VIII. 1.) Korm. határozat Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról... 1731 A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról... 1738 Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról... 1741 A jegybanki alapkamat mértékéről... 1798 A Gárdonyi Géza: Egri csillagok rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról... 1798 Az I. Lajos aranyforintja arany emlékérme kibocsátásáról... 1800 A szélfelirattal ellátott I. Lajos aranyforintja arany emlékérme kibocsátásáról... 1802 Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról... 1803 A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2013. (II. 20.) NGM rendelet módosításáról... 1806 A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet és a katonai csapat- és árumozgásokra vonatkozó vámeljárás különös szabályairól szóló 42/2004. (XI. 17.) PM rendelet módosításáról... 1807 A pénztárgépek cseréjének és beszerzésének támogatásához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról... 1816 HIRDETMÉNYEK 1818

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1731 2013. évi CXXVI. törvény egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról* 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása 1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül] e) távszerencsejáték szervezése, 2. (1) Az Szjtv. 2. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Liberalizált tevékenység az 1. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. -ban, valamint az 1. (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység. (2) Az Szjtv. 14. -a a következő g) ponttal egészül ki: (A szerencsejátékok fajtái:) g) távszerencsejáték. 3. Az Szjtv. Távszerencsejátékok alcíme és 29/C. -a helyébe a következő 5. cím lép: 5. cím Távszerencsejáték 29/C. Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás. 29/D. A 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie. 29/E. (1) A 3. (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembevételével kell meghatározni. (2) A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni. (3) A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év. 29/F. (1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg. (2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja. (3) Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja. * A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 26-i ülésnapján fogadta el.

1732 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám (4) Az állami adóhatóság az engedélyt ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki. 29/G. (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. (2) A 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni. (3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget. (4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az engedélyt jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével visszavonja. 29/H. (1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7 11. -ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi: a) családi és utónév, születési családi és utónév, b) lakcím, c) állampolgárság, d) azonosító okmány típusa, száma, e) születési hely és idő. (2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. (2) bekezdése szerint végzi el. (3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg: a) családi és utónév, születési családi és utónév, b) lakcím, c) állampolgárság, d) személyazonosító igazolvány száma, e) születési hely és idő. (4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja. (5) A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol. 29/I. (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat: a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai, b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai, c) a játékosi panaszok kezelésének rendje, d) a szerencsejáték-szervező a) c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége, e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés, f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés, g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége, h) az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1733 i) a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedélyezett játéktípus vagy játéktípusok megjelölése, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama. (2) A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét. 29/J. (1) Az állami adóhatóság honlapján a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében közzéteszi a következő információkat: a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték- szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedélyezett játéktípusok, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama, b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége, c) az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban. (2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja. 29/K. (1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján elektronikus úton az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz. (2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel. (3) A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön hozzáférhetővé tenni. 29/L. (1) Az állami adóhatóság a 3. (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam különösen a koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő távszerencsejáték- (online szerencsejáték-) engedélyt kiadó állam szerencsejáték-felügyeleti hatóságával. (2) A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított, szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben használhatja fel. (4) Az e -ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet. 4. Az Szjtv. 32. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A távszerencsejáték kétheti gyakorisággal teljesítendő játékadója a 37. 2.1. pontja szerint meghatározott tiszta játékbevétel 20%-a. 5. (1) Az Szjtv. 36/C. (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: [A kötelezett] h) távszerencsejáték-szervezés esetén a negyedévi tiszta játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint (felügyeleti díjat fizet.) (2) Az Szjtv. 36/D. (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A felügyeleti díjat a kötelezett] d) a 36/C. (2) bekezdés h) pontja esetén negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig [fizeti meg az állami adóhatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.]

1734 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám 6. Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki: Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele 36/G. (1) Az állami adóhatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg. (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az állami adóhatóság 90 napra rendeli el. (3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az állami adóhatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell az állami adóhatóság honlapján közzétenni. (4) A (3) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza: a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat, c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba. 36/H. (1) Az állami adóhatóság 36/G. bekezdése szerinti határozatának kötelezettje annak határozatban történő megjelölése nélkül valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató. (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi. (3) Az állami adóhatóság 100 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. és e szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható. 36/I. (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 90 nap elteltével megszűnik. (2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt az állami adóhatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha a) az elrendelés oka megszűnt, vagy b) a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján az elektronikus adattal kapcsolatban tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban. (3) A határozatra a 36/G. (2) (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. 36/J. Az állami adóhatóság a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését. 7. (1) Az Szjtv. 37. 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik. (2) Az Szjtv. 37. 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Távszerencsejáték esetében kaszinójáték a sorsolásos játék kivételével a kaszinójáték játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek. (3) Az Szjtv. 37. 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték. (4) Az Szjtv. 37. -a a következő 27 29. ponttal egészül ki: 27. Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszakiinformatikai berendezés és szoftver. 28. Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz. 29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték-szervező által vezetett egyenleg.

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1735 8. Az Szjtv. a) 13. (3) bekezdésében az a kártyaterem működtetőjével szövegrész helyébe az a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték-szervezővel szöveg, b) II. fejezet 2. cím Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója alcímének címében, a 32. (5) bekezdésében, valamint a 38. (2) bekezdés i) pontjában a távszerencsejátékok szövegrész helyébe a távszerencsejáték szöveg, c) 41. -ában az 1. (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. (5b) bekezdése, 1. (7) bekezdése, 2. (1) bekezdése, 13/A. -a, 26. (1a) és (1b) bekezdése, 26. (3) és (4) bekezdése, 26. (22) (25) bekezdése, 29/C. (4) (8) bekezdése, 37. 23. pontja szövegrész helyébe az 1. (3) bekezdés e) pontja, 2. (1) bekezdése, 26. (3) és (4) bekezdése, 29/C 29/L. -a, 37. 21., 27 29. pontja, 36/G 36/J. -a szöveg lép. 9. Hatályát veszti az Szjtv. a) 1. (5a) és (5b) bekezdése, b) 7/A. (4) bekezdésében a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szövegrész, c) 37. 23. pontja. 2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. -a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint a távszerencsejátékból származó nyeremény. 3. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása 11. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 4. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosítása 12. A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény a következő 71/A. -sal egészül ki: 71/A. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/E. (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a) egy játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén 100 millió forint, b) több játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési engedély esetén játéktípusonként 100 millió forint. 5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása 13. (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény hatálya a (3) (5) bekezdésben foglalt kivételekkel kiterjed arra, aki Magyarország területén] i) játékkaszinót, kártyatermet működtet vagy távszerencsejátékot szervez; (2) A Pmt. 3. t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: t) ügyfél-átvilágítás: ta) a 6. -ban meghatározott esetben a 7 10. -ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, tb) a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/H. (1) és (2) bekezdésében meghatározott játékos nyilvántartásba vétele.

1736 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám (3) A Pmt. 3. v) pont vc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [üzleti kapcsolat:] vc) az 1. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele. 6. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 14. (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hatóság) 28. szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat büntetőügyben elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, valamint a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását, és ennek érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát, valamint közreműködik a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges technikai környezet biztosításában. (2) Az Eht. 92/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 92/A. (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott egyszerű adatátvitelt és hozzáférést biztosító közvetítő szolgáltatást végző elektronikus hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató) a Hatóság értesítését követően köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül a büntetőügyben eljáró bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által, az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adathoz való hozzáférés megakadályozásával elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételt teljesíteni. (2) Ha a Hatóság azt észleli, hogy a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató nem teljesíti az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét, annak haladéktalan teljesítésére hívja fel. Ha a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének a felhívás ellenére nem tesz eleget, a Hatóság ezt jelzi az elrendelő bíróságnak vagy a külön törvényben meghatározott, elrendelő hatóságnak. (3) A bíróság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott mértékű rendbírságot szabhat ki. A külön törvényben meghatározott hatóság a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben a külön törvényben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. (4) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elrendelő bíróság vagy a külön törvényben meghatározott elrendelő hatóság megnevezésével és az elrendelő határozat számának a megjelölésével tájékoztatni a felhasználókat a tartalomhoz való hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásának a jogalapjáról. (5) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a bíróság vagy a külön törvényben meghatározott hatóság által a szolgáltatás Magyarországon történő megkezdésének időpontja előtt elrendelt elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes és végleges megakadályozását a szolgáltatás megkezdésétől a 159/C. (1) bekezdése szerint teljesíteni. (3) Az Eht. a 159/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 159/B. (1) A Hatóság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 158/D. (5) bekezdése és 596/A. (6) bekezdése alapján, illetve az egyéb törvényben meghatározottak alapján szervezi és ellenőrzi a büntetőügyben a bíróság által elrendelt elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását, továbbá a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele végrehajtását. (2) A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. (3) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba a) a bíróság által elrendelt ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétel esetén a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai, b) a külön törvényben meghatározott hatóság által elrendelt hozzáférhetetlenné tétel esetén a külön törvényben meghatározott hatóság, a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1737 (4) A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a Hatóság a KEHTA-ban rögzíti a) az eljáró bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság megnevezését és a határozat számát, b) az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést, c) az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat. (5) A Hatóság a hiányosan megküldött értesítéssel kapcsolatosan az adatok pótlása érdekében a bíróságot, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságot elektronikus úton megkeresi, továbbá jelzi a bíróságnak, illetve a külön törvényben meghatározott hatóságnak, ha a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet. (4) Az Eht. 159/C. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként talált vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék. (5) Az Eht. 159/C. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A KEHTA és a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, illetve a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók közötti adatcsere elektronikus formában, hitelesített adatkapcsolat útján történik. A bíróság, illetve a külön törvényben meghatározott hatóság és a Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján történik. 7. Záró rendelkezések 15. (1) Ez a törvény a (2) (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A 6. és a 14. 2014. január 2-án lép hatályba. (3) A 4 5., 10 11. és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 32. napon lép hatályba. 8. Jogszabály tervezetének egyeztetése 16. E törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Áder János s. k., köztársasági elnök Kövér László s. k., az Országgyűlés elnöke 1. melléklet a 2013. évi CXXVI. törvényhez 1. Az Art. 2. számú melléklet I/Határidők alcím 6. pont 6.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: 6.3. A távszerencsejáték-szervezés után fizetendő játékadóról a szervező kéthetente a hónap 1 15. napjáig tartó tárgyidőszakáról e hónap 20. napjáig, illetve a hónap 16. napjától a hónap utolsó napjáig tartó tárgyidőszakáról a következő hónap 5. napjáig tesz adóbevallást a játékadó egyidejű megfizetésével az állami adóhatósághoz.

1738 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám A Kormány 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelete a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. n) pont nd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában: költségvetési szerv vezetője:) nd) a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző; (2) Az R. 2. n) pont nh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában: költségvetési szerv vezetője:) nh) társulás esetén a létrehozott költségvetési szerv, illetve szervezet vezetője; (3) Az R. 2. n) pont ni) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában: költségvetési szerv vezetője:) ni) társult képviselő-testület esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője; 2. Az R. 11. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A fejezethez tartozó költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv vezetője a tárgyévet követő év április 30-áig megküldi az államháztartásért felelős miniszternek az általa vezetett költségvetési szervre vonatkozó nyilatkozatot és a fejezethez tartozó költségvetési szervekre vonatkozó nyilatkozatok másolatát. 3. Az R. 15. (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az önkormányzati költségvetési szerveknél a belső ellenőrzést elláthatja) a) az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr; 4. (1) Az R. 16. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A belső ellenőrzési tevékenység (2) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó írásbeli megállapodásban rendelkezni kell a 22. (1) és (2) bekezdésében foglalt tevékenységek és kötelességek ellátásának módjáról, valamint az alvállalkozó bevonásának lehetőségéről, illetve annak feltételeiről. (2) Az R. 16. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az (5) bekezdést nem kell alkalmazni akkor, ha a külső szolgáltató (1) bekezdés szerinti bevonásának indoka olyan speciális szakértelem szükségessége, amellyel a belső ellenőr képzettsége és szakmai tapasztalata ellenére nem rendelkezik, mert ahhoz elengedhetetlen valamely más szakma, szakterület ismerete is. 5. Az R. 20. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt bizonyosságot adó tevékenységben, amennyiben) a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója; 6. Az R. 24. (1) (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet az Áht. 70. (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkező személy végezhet.

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1739 (2) A belső ellenőrzési tevékenység ellátásához szükséges engedély szakmai feltételeinek az felel meg, aki legalább két éves ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli, vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlattal és a) a következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik: aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikus közgazdász, igazgatásszervező, okleveles igazgatásszervező, okleveles közigazgatási szakértő, okleveles közigazgatási menedzser vagy ab) olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi, vagy b) az a) pontba nem tartozó felsőfokú iskolai végzettséggel és a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik: ba) okleveles pénzügyi revizori, bb) pénzügyi-számviteli szakellenőri, bc) ellenőrzési szakelőadó, bd) okleveles könyvvizsgálói, be) költségvetési ellenőri, bf) mérlegképes könyvelői, bg) a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA), bh) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), bi) közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, bj) felsőfokú költségvetési, vagy bk) felsőfokú államháztartási szakképesítéssel rendelkezik. (3) Ha a költségvetési szerv belső ellenőrzési szervezeti egységgel rendelkezik, a költségvetési szerv vezetője a felsőfokú iskolai végzettségűeknek felmentést adhat a (2) bekezdésben foglalt szakmai gyakorlati feltétel alól, de ebben az esetben is köteles gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési szervezeti egység rendelkezzen mindazzal a szaktudással, gyakorlattal és egyéb ismerettel, amely a feladatok elvégzéséhez szükséges. 7. Az R. 12. alcíme a következő 24/A. -sal egészül ki: 24/A. (1) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásához szükséges és a regisztrációs kérelemhez csatolandó bizonyítási eszközök az alábbiak: a) a 24. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakirányú és más felsőfokú iskolai végzettséget igazoló oklevél, bizonyítvány másolata, b) a 24. (2) bekezdése szerinti legalább kétéves szakmai gyakorlat bemutatását tartalmazó kérelmezői nyilatkozat vagy a 24. (3) bekezdésének alkalmazása esetén a szakmai gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum; c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum (a fizetési számlára történő készpénzbefizetés esetén a készpénz befizetési megbízást igazoló szelvényrészének, vagy a kérelmező fizetési számlájának megterhelését tanúsító bizonylatnak a másolata). d) hatósági erkölcsi bizonyítvány, amellyel a kérelmező igazolja azt a tényt, hogy megfelel az Áht. 70. (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az eljárás során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező büntetlen előélethez vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik. (3) A büntetlen előélet és a foglalkozástól való eltiltás hatályának igazolása céljából a kérelmező kérheti, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére a belső ellenőrzési tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján továbbítsa. 8. Az R. 32. (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző, illetve főjegyző részére a tárgyévet megelőző év november 30-ig. Társulás esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a létrehozott költségvetési szerv vezetője és a társulási tanács elnöke részére. (4) Helyi önkormányzatok esetében az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig hagyja jóvá.

1740 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám 9. (1) Az R. 49. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést megküldi a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve főjegyzőnek a tárgyévet követő év február 15-ig. (2) Az R. 49. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: (3a) A polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra. 10. (1) Az R. 56. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett helyi önkormányzatok jegyzői, főjegyzői írásos véleményének figyelembevételével történik. (2) Az R. 56. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatok jegyzőit, főjegyzőit. 11. Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 12. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 13. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve 9 10. cikkének való megfelelést szolgálja. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes 1. melléklet a 264/2013. (VII. 11.) Korm. rendelethez 1. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez NYILATKOZAT A) Alulírott..., a... költségvetési szerv vezetője jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az előírásoknak megfelelően... évben / időszakban az általam vezetett költségvetési szervnél gondoskodtam a belső kontrollrendszer kialakításáról, valamint szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéről, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról, a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az intézményi számviteli rendről, olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, biztosítja az elszámoltathatóságot, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak, arról, hogy a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában legyenek a kitűzött célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a meghatározott feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1741 A vonatkozó jogszabályok belső kontrollrendszerre vonatkozó előírásainak az alábbiak szerint tettem eleget: Kontrollkörnyezet: Kockázatkezelési rendszer: Kontrolltevékenységek: Információs és kommunikációs rendszer: Nyomon követési rendszer (monitoring): Kijelentem, hogy a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljeskörűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket. Az általam vezetett költségvetési szerv gazdasági vezetője eleget tett tárgyévben esedékes továbbképzési kötelezettségének a belső kontrollok témakörében: igen nem Kelt:... P. H.... aláírás B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni: Kelt:... P. H.... aláírás A Kormány 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelete az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. (1) bekezdés 15. pontjában, az 1. és 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. (1) bekezdés a) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. (1) bekezdés d) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. (1) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. (1) bekezdés 1., 12., 16., 17., 18., 19., 21., 23., 27., 28., 37., 38. és 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása 1. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz1.) 11. (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (A féléves elemi költségvetési beszámoló) e) a helyi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai mellékletet (tartalmazza.)

1742 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám 2. Az Áhsz1. 40. (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:) e) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások: ea) a helyi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása, eb) a cél- és címzett támogatás elszámolása, ec) a központosított előirányzatok és egyéb költségvetési támogatások elszámolása, ed) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának elszámolása, ee) a helyi önkormányzatok előző évi normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása, ef) a helyi önkormányzatok előző évi központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása. 3. Az Áhsz1. 55. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) E rendeletnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évi féléves költségvetési beszámolókra kell alkalmazni. 4. (1) Az Áhsz1. 8. számú melléklete az 1. melléklet, 25. számú melléklete és 26. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (2) Az Áhsz1. 24. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 5. Az Áhsz1. 1. 6. (1) bekezdésében a feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások szövegrész helyébe a feladatmutatóknak, továbbá a helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak szöveg, 2. 11. (2) bekezdés d) pontjában az adóerőképessége mellékletet szövegrész helyébe az adóerőképessége mellékletet, szöveg, 3. 11. (3) bekezdésében a 24. számú melléklet B) C) pontja szövegrész helyébe a 24. számú melléklet szöveg, 4. 19. (3) bekezdésében a vagyonkezelési szövegrész helyébe a megbízási szöveg, 5. 44. (2) bekezdésében az elszámolásokat szövegrész helyébe az elszámolásokat, valamint a 11. (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti mellékleteket szöveg, 6. 47. (1) bekezdésében a negyedévenként a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni szövegrész helyébe a havonta az eszközök értékcsökkenése, a 28. (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. (18) bekezdése, valamint a 31/A. (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén negyedévenként a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni szöveg, 7. 51. (1) bekezdés b) pontjában a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni szövegrész helyébe a tárgyhónapot az eszközök értékcsökkenése, a 28. (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. (18) bekezdése, valamint a 31/A. (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni szöveg, 8. 9. számú melléklet 3. Számlaosztály részében a 3313. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla szövegrész helyébe a 3313. Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla szöveg, 9. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 2. pont c) alpont ca) alpontjában a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig szövegrész helyébe a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig szöveg, 10. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 3. pont d) alpontjában a kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgynegyedévet követő 15-ig szövegrész helyébe a kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig szöveg, 11. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 4. pont d) alpont db) alpontjában a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig szövegrész helyébe a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig szöveg,

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1743 12. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 15. pontjában a kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgynegyedévet követő szövegrész helyébe a kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgyhónapot követő szöveg lép. 6. (1) Hatályát veszti az Áhsz1. 1. 40. (2) bekezdés f) pontja, 2. 44. (3) bekezdése, és 3. 10. számú melléklete. (2) Hatályát veszti az Áhsz1. 1. 12. -ában a, a továbbadási célú bevételeket szövegrész, 2. 40. (2) bekezdés n) pontjában az, ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása szövegrész, 3. 9. számú melléklet 3. Számlaosztály részében a 3314. Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla és a 332. Céltartalék számla szövegrész, 4. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 4. pont h) alpontjában az A helyi önkormányzatnak a tárgyévet követő költségvetési évet megillető állami hozzájárulások, illetve OEP finanszírozás terhére a tárgyév december hónapban előre leutalt támogatás összegét is függő bevételként kell elszámolnia. szövegrész, és 5. 9. számú melléklet A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások rész 5. pontjában a továbbadási célú bevételek, szövegrész. 2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 7. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) l) törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata. 8. Az Ávr. 78. (5a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Kizárólag a (4) bekezdés szerint részletekben lehet az olyan előfinanszírozással biztosított költségvetési támogatást kifizetni, amelynek összege meghaladja a három millió forintot. E rendelkezést nem kell alkalmazni] e) a kincstári körbe tartozó kedvezményezettek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, valamint a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósított költségvetési támogatásokra. 9. Az Ávr. 79. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ha az Áht. 52. (4) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, és a fenntartó előzetesen benyújtott kérelme alapján a fejezetet irányító szerv vezetője a Kincstárnak legkésőbb a költségvetési támogatás fenntartó részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejének leteltét megelőző 5. napig úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek. A köztartozással terhelt nem állami intézmény fenntartókról a Kincstár a költségvetési támogatás folyósítását követő három munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szerv vezetőjét. 10. Az Ávr. 84. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az Áht. 53. (2) bekezdése szerinti esetben a Ptk. szerinti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja, a késedelmi kamat számításának kezdő időpontja a kötelezett késedelembe esésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

1744 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám 11. Az Ávr. az [Az Áht. 56. -ához] alcíme a következő 100/A. -sal egészül ki: 100/A. E fejezetet a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő kedvezményezettek hitelezésének elősegítése érdekében a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott kezességi díjtámogatásra a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a kezességi díjtámogatás igényléséhez a támogatás igénylője a 72. (2) bekezdés b) d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot csatol, b) a kezességi díjtámogatásoknak a monitoring rendszerben nyilvántartott adatokkal, a támogatási döntéssel és azok módosulásaival kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget a Kincstár részére a 92. (2), (6) és (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatással kell teljesíteni, c) a kezességi díjtámogatásra nem kell alkalmazni a 70. -t, a 71. -t, a 73. -t, a 78. (6) bekezdését, a 79. -t, a 80. -t és nem kell a 77. szerinti biztosítékot kikötni. 12. Az Ávr. 102. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásról az igénylés évében történő lemondás esetén a költségvetési támogatás módosítására irányuló kérelmet a Kincstárnak kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást, kivéve a) a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatásokról történő lemondás esetén, vagy b) ha a kötelezett a lemondással egyidejűleg részletfizetés iránti kérelmet nyújt be. 13. (1) Az Ávr. 104. -a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az Áht. 59. (3) bekezdése szerint megállapított lemondási kötelezettségnek a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül, a 102. szerint tesz eleget. Ha a 102. (1) bekezdés b) pontja szerinti részletfizetés iránti kérelmet a Kincstár elutasítja, a visszafizetési kötelezettséget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat az elutasításról szóló döntés kézhezvételét követő három munkanapon belül teljesíti, a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás kivételével. (2) Az Ávr. 104. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során a) a b) d) pontban foglaltak kivételével a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások egyenlegét, b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, c) a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása összegének egyenlegét, d) a települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása összegének egyenlegét és e) a költségvetési támogatások összegét jogcímenként kell figyelembe venni. (3) Az Ávr. 104. (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (6) Az Áht. 57/A. (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem a) az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettség esetén április 30-áig, b) a 102. (1) bekezdése szerinti lemondás esetén a lemondás benyújtásával egyidejűleg, c) az Áht. 60. -a szerinti felülvizsgálati eljárás során ca) felhívás elfogadása esetén a felhívás elfogadásától számított tizenöt napon belül, cb) határozat hozatala esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, cc) a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén a jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A határidő elmulasztása jogvesztő. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli a 105. (4) bekezdése és 106. (1) bekezdése szerinti kamat. (7) Az Áht. 57/A. (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár abban az esetben nyújtja be, ha a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylés évében történő módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidő leteltét, b) az elszámoláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a (2) bekezdésben megjelölt határidő leteltét, vagy

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1745 c) az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a felhívás elfogadását, illetve a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül, illetve az Áht. 59. (2) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségét a határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül a kötelezett nem teljesítette. 14. Az Ávr. 105. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a 104. (4) bekezdés a) pontjában meghatározott egyenleggel kapcsolatban késedelmi kamat fizetésére kötelezett a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejének leteltét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és b) az Áht. 60. -a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított, illetve az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után. 15. Az Ávr. 108. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 108. (1) Az Áht. 58. (1) bekezdése szerinti ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön ellenőrzés lefolytatására. (2) Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is. (3) A Kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetésének és az eltérés jogszerűsége igazolásának módját a Kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dolgozza ki és teszi közzé a Kincstár honlapján. (4) Az Áht. 58. (2) bekezdése szerinti határozatot úgy kell meghozni, hogy azt a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a soron következő mutatószám módosítás, illetve az elszámolás elkészítési határidejének letelte előtt kézhez kapja. 16. Az Ávr. az [Az Áht. 58. -ához] alcíme a következő 109. -sal egészül ki: 109. (1) Ha az Áht. 58. (1) bekezdése szerinti ellenőrzésre helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az Áht. 58. (2) bekezdése szerinti, Kincstár álláspontját alátámasztó bizonyítékok ismertetése során ad át vagy küld meg az ellenőrzöttnek. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként, c) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat, d) a b) és c) pontban foglaltak közötti eltérés indokait, e) az ellenőrök nevét, aláírását és f) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására, a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását. 17. Az Ávr 110. -a helyébe következő rendelkezés lép: 110. (1) Az Áht. 59. (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatására a 108. (1) (3) bekezdését és a 109. -t az e -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Kincstár az Áht. 59. (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban meghatározott igénylési rendhez igazodóan legfeljebb nyolcnapos határidőt állapít meg. Ha a felhívás címzettje a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, és emiatt a támogatási igény az elbírálásra jogosult szervnek nem továbbítható, a támogatási igény dokumentációját egy másolati példány megtartásával az ok megjelölésével a Kincstár visszaküldi a benyújtónak. (3) A hiánypótlásra történő felhívás tartalmazza a) a felhívással érintett költségvetési támogatással kapcsolatosan benyújtott támogatási igény adatait, b) a hiánypótlás teljesítésének határidejét, c) a hiányok, módosítandó adatok, dokumentumok megjelölésével a hiánypótlásra való felhívást, d) az eltérés indokait, és e) a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást.

1746 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám (4) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv tartalmazza: a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, b) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve a megállapított költségvetési támogatás összegét, c) a Kincstár által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve költségvetési támogatás összegét, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adataitól való eltérés indokait, d) az ellenőrök nevét, aláírását és e) ha a helyszíni ellenőrzés befejezésével nem kerül sor a jegyzőkönyv átadására a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását. 18. Az Ávr. 112. (4) (6) bekezdése helyébe következő rendelkezések lépnek: (4) Az Áht. 60. (5) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv a 109. (2) bekezdése, illetve a 110. (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. (5) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait a helyszíni ellenőrzés időpontjától függően az Áht. 60. (6) bekezdése szerinti felhívásban, (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben vagy (10) bekezdése szerinti határozatban kell szerepeltetni. (6) Az Áht. 60. (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmazza a) a 109. (2) bekezdés b) d) pontja szerinti adatokat, illetve a támogatások összegét, b) a 110. (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat, c) az Állami Számvevőszék által a felhívás címzettje vonatkozásában megállapított, (3) bekezdés szerinti eltéréseket, d) az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást, és e) a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást. 19. Az Ávr. 114. (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép: (1) Az Áht. 60. (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv tartalmazza a) a 109. (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, b) a 112. (6) bekezdés a) c) pontja szerinti adatokat, valamint c) a jegyzőkönyvben foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatást. 20. Az Ávr. 116 118. -a helyébe a következő rendelkezések lépnek: 116. (1) Önkormányzati biztos megbízását a képviselő-testületnél a) a polgármester, b) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága, c) a jegyző, d) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy e) a költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti. (2) Önkormányzati biztosként a) az a magyar állampolgár bízható meg, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy az (5) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy b) az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság bízható meg, amelynek ágazati besorolása megfelel az önkormányzati biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az önkormányzati biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el. (3) Az önkormányzati biztost a (2) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé. (4) A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntési jogát a pénzügyi bizottságára átruházhatja. (5) Nem lehet önkormányzati biztos az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki a) az adott költségvetési szerv foglalkoztatottja, b) a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv foglalkoztatottja volt,

9. szám NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 1747 c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél, d) az Áht. 71. (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy más alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig. 117. (1) Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, b) a megbízatás időtartamát, c) az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét, és d) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését. (2) Az önkormányzati biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni, b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni, c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni, d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait, e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és f) szakértőt igénybe venni. (3) Az önkormányzati biztos köteles a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását, b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek, c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, amelyet a képviselő-testület fogad el, d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák, e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon, f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást, g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre, h) a költségvetési szervvel együttműködve intézkedési tervet kidolgozni a gazdálkodás, a feladatellátás középés hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendők, és i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. (4) Az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre. (5) Az önkormányzati biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést készít, amelyet a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt a képviselő-testület tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. A képviselő-testületi ülésre a költségvetési szerv vezetőjét is meg kell hívni. (6) A polgármester a képviselő-testület által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről azok végrehajtásáig negyedévente tájékoztatja a képviselő-testületet. (7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a polgármester vizsgálatot rendel el a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

1748 NEMZETGAZDASÁGI KÖZLÖNY 9. szám (8) A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. (9) Az önkormányzati biztos megbízásának megszüntetésére a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt akkor kerülhet sor, ha a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs, b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett az önkormányzati biztosra felróható okok miatt, vagy c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható. (10) A képviselő-testület a (6) bekezdés szerinti intézkedések eredménytelensége esetén a) a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben új önkormányzati biztos megbízásáról dönthet, vagy b) a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben intézkedést kezdeményezhet a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv átalakítására, megszüntetésére. 118. (1) Az önkormányzati biztos tevékenységével összefüggő valamennyi kiadás az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve a helyi önkormányzatot terheli. (2) Az önkormányzati biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. (1) bekezdése szerinti megbízási szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi. 21. (1) Az Ávr. 140. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az Áht. 83. (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. (6) bekezdése szerinti hozzájárulás, ha azt a helyi önkormányzat két egymást követő hónapban nem fizette meg, és jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség minősül. (2) Az Ávr. 140. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket a következők szerint kell érvényesíteni: a) a 101. (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás időarányos részét egy összegben, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során, b) a 102. (1) bekezdése alapján lemondott költségvetési támogatást az engedélyezett részletfizetés esetét kivéve egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, c) a 102. (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó, engedélyezett részletfizetés esetén az első részletet legkésőbb a Kincstár értesítését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, a fennmaradó részleteket ezt követően folyamatosan, d) a 102. (1) bekezdés b) pontjához kapcsolódó, elutasított részletfizetés esetén egy összegben, legkésőbb a lemondás kincstári kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és e) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon. 22. Az Ávr. a következő alcímmel egészül ki: [Az Áht. 83/A. -ához] 144/A. (1) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető hányadának ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóság által a tárgynegyedévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által