HISTOSOLS (HS) TECHNOSOLS 1 (TN)

Hasonló dokumentumok
Alkalmazott talajtan VI. Gypsisols Durisols Calcisols Albeluvisols Alisols Acrisols Luvisols Lixisols Umbrisols Arenosols Cambisols Regosols

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols

Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

1. ábra: Az xml alapú tesztelés eredményei a HUMBOLDT Alignment Editor segítségével

2. Hazai talajinformációs rendszerek

A hazai talajosztályozás korszerűsítése és nemzetközi megfeleltetése

A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály

Homoktalajok tulajdonságai

LEJTŐHORDALÉK TALAJOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEVETÉSE A WRB MINŐSÍTŐIVEL

Lejtőhordalék talajok helye különböző talajosztályozási rendszerekben. Place of colluvial soils in various soil classification systems

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

2. szelvény. 4. szelvény. 5. szelvény. 1. szelvény. 3. szelvény

In der Bezeichnung von Böden besteht international weiterhin Chaos. M. Payer 1998.

LEJTŐHORDALÉK TALAJOK OSZTÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

A szikes talajok osztályozása 2014

A városi talajok osztályozása Szeged talajtípusainak példáján

ValiDat.DSM WRB alapú validációs adatbázis Közép-Európára.

A Bodrogköz vízhatás alatt álló talajainak osztályozási problémái. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

SZEGED KÜLVÁROSI, KERTI TALAJAINAK OSZTÁLYOZÁSA

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

VITAANYAG

Nagy duzzadó agyagtartalmú talajok osztályozásának diagnosztikai szemléletű korszerűsítése

Andosols: a vulkáni anyagon kifejlődött ásványi talajok

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

A talajok fizikai tulajdonságai I. Szín. Fizikai féleség (textúra, szövet) Szerkezet Térfogattömeg Sőrőség Pórustérfogat Kötöttség

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola. Doktori (Ph.D) értekezés tézisei. Csorba Ádám

Hazai rendzinák megfeleltetése a WRB nemzetközi talajosztályozási rendszerben

Domborzatmodell alapú digitális talajtérképezési módszerek alkalmazása a

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

VÁROSI TALAJOK: A SZEGEDI TALAJOK KOMPLEX ÉRTÉKELÉSE ÉS OSZTÁLYOZÁSA. PhD értekezés tézisei. Puskás Irén. Témavezető: Dr.

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok

Javaslat az antropogén talajok osztályozására a hazai, megújuló osztályozási rendszer keretei között

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

Permafrost 1830, Jakutszk ( m) ott alakul ki, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron felenged

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Földtani alapismeretek III.

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS



Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: Cégjegyzékszám: Telefon: 30/

Előregyártott fal számítás Adatbev.

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

Földtani alapismeretek

1 N fekete + N fekete erős hiátuszos. alapanyag színe alapanyag izotropitása szövet

Aquanil Hungary Kft. MŰSZAKI ADATLAP AQUANIL VÍZZÁRÓ CEMENTESZTRICH C-25

Készült az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Kiállítás dátuma: BOLASECA SUPERTABLET NEUTRO UTÁNTÖLTŐ ABSZORBENS TABLETTA 450 GR.

AGRO D OC UNION DES CETA D OC

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Karsztvidékek felszínformái

Válaszfalak és térelhatároló falak

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI

2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Szakmai ismeret A V Í Z

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

Vízszállító rendszerek a földkéregben

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

Talajvédelem, talajtan

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

BEVEZETÉS A TALAJTANBA KÖRNYEZET- TANOSOKNAK

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Átírás:

Azok a talajok, amelyekben szerves talajanyag van, és az 1. legalább 10 cm vastag és alatta közvetlenül jég, egybefüggõ olyan törmelékes kõzet található, melynek, réseit, repedéseit szervesanyag tölti ki; 2. a talaj felsõ 100 cm-én belül, legalább 60 cm összesített vastagságban, ha térfogatának legalább 75 százaléka tõzegmoha, legalább 40 cm, ha más anyagokból áll, és felsõ határa a talajfelszíntõl számított 40 cm-en belül van. HISTOSOLS (HS) 1. legalább 50 cm vastag hortic, irragric, plaggic, terric szintjük van; 2. anthraquic és egy alatta fekvõ hydragric szintjük van, melyek együttes vastagsága legalább 50 cm. ANTHROSOLS (AT) Más talajok, amelyek 1. legalább 20 térfogat % (súlyozott átlag) ember által létrehozott anyagot (artefacts f ) tartalmaznak a talaj felsõ 100 cm-ében, az egybefüggõ kemény kõzetig, cementált, tömör rétegig, amelyik a felszínhez közelebb van; 2. egybefüggõ, vizet nem, csak nagyon lassan áteresztõ, bármilyen vastagságú, mesterséges geomembránt tartalmaznak a felszíntõl számított 100 cm-en belül; 3. mesterséges kemény kõzetet (pl.beton, aszfalt f ) tartalmaznak a felszíntõl számított 5 cm-en belül, ami a talaj vízszintes kiterjedésének legalább 95 százalékában jelen van. TECHNOSOLS 1 (TN) Limnic Lignic Fibric Hemic Sapric Floatic Subaquatic Glacic Ombric Rheic Cryic Hydragric Irragric Terric Plaggic Hortic Escalic Fluvic Spodic Regic Ekranic Linic Urbic Spolic Garbic Cryic Fluvic Alic Toxic Petrogleyic Tidalic Toxic Reductic 1 Ebben a referencia csoportban (RSG) gyakran fordulnak elõ eltemetett rétegek, melyek jenlétét a RSG a minõsítõ elõtti Thaptoelõtaggal jelezhetünk (Pl: egy hulladék anyagokat tartalmazó Technosol, amely eltemet egy öntéstalajt: Garbic Technosol thapto- Fluvisolic f )

1. Cryic szintjük van, melynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 100 cmen belül van, 2. Cryic szintjük van, melynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 200 cmen belül van és a krioturbáció egyértelmû jeleit 2 mutatja a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül. CRYOSOLS (CR) Glacic Natric Spodic Cambic Reductaquic Thixotropic Más talajok, amelyekben 1. az alábbiak egyike igazolható: a. összefüggõ kemény kõzet a talajfelszíntõl számított 25 cm-en belül; b. a talajfelszíntõl számított 75 cm-en belül, ha sekélyebben összefüggõ kemény kõzet húzódik, akkor a felett, a földes rész aránya 20 tömeg %-nál kevesebb; és 2. nincs calcic, gypsic, petrocalcic, petrogypsic spodic szintjük. LEPTOSOLS (LP) 1. szintjük van, melynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 100 cmen belül van, és 2. a felsõ 20 cm megkeverése után a felszíntõl a vertic szintig valamennyi talajszintjük legalább 30 % agyagfrakciót tartalmaz, és 3. idõszakosan nyíló és záródó repedéseik 3 vannak. VERTISOLS (VR) Nudilithic Lithic Rendzic Cambic Grumic Mazic Endoleptic Brunic Protothionic Novi Hyposalic Hyposodic Mesotrophic Hypereutric Pellic 2 Krioturbáció (fagy általi gyúrás) jelei: fagydagadók, fagyáltali osztályozódás, fagyrepedezés, jéglencsék, polygonális felszín mintázat, stb. 3 Repedésnek tekinthetõk az egymástól elkülönülõ talajrögök közötti hézagok, melyekben a nedvességmozgás nem akadályozott, akkor sem ha a hézagokat a felszín mûvelésébõl természetes aprózódásából származó morzsalék tölti ki. Ha a talaj öntözött, a felsõ 50 cm-ben a lineáris kiterjedési koefficiens (COLE) értéke legalább 0,06 mindenütt.

Más talajok, amelyekben 1. fluvic talajanyag jelenik meg, amelynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 25 cm-en belül van és mélysége a felszíntõl számított legalább 50 cm ig terjed, közvetlenül a szántott réteg alatt kezdõdik és mélysége a felszíntõl számított legalább 50 cm ig terjed; és 2. nincs argic, cambic, natric, petroplinthic plinthic szintjük a talajfelszíntõl számított 50 cm-en belül; és 3. nincsenek a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül 30 cm összesített vastagságot elérõ andic vitric tulajdonságú rétegek, amelyek 25 cm-en belül kezdõdnek. FLUVISOLS 4 (FL) a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül natric szintjük kezdõdik. SOLONETZ (SN) 1. a talajfelszíntõl számított 50 cm-en belül salic szintjük kezdõdik; és 2. nincs a talajfelszíntõl számított 50 cm-en belül kezdõdõ thionic szintjük. SOLONCHAKS (SC) Subaquatic Tidalic Limnic Petrosalic Hypersalic Puffic Petrogleyic Glossalbic Magnesic Aceric Chloridic Sulphatic Carbonatic 4 Ebben a referencia csoportban (RSG) gyakran fordulnak elõ eltemetett rétegek, melyek jelenlétét a RSG a minõsítõ elõtti Thapto- elõtaggal jelezhetünk.

1. az ásványi talajfelszíntõl számított 50 cm-en belül van egy legalább 25 cm vastagságú rétege, mely egyes részein reduktív tulajdonságot mutat és amelyben végig megfigyelhetõ a glejes színmintázat (gleyic colour pattern); és 2. nincsenek andic vitric tulajdonságú rétegeik melyeknek összesített vastagsága a. legalább 30 cm a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül, és felsõ határuk a talajfelszíntõl 25 cm-en belül van; b. legalább 60 százaléka a talaj teljes vastagságának, amennyiben összefüggõ kõzet egy cementált tömör réteg kezdõdik a felszíntõl számított 25-50 cm-en belül. GLEYSOLS (GL) 1. egy, több andic vitric tulajdonságú rétegük van, melyeknek összesített vastagsága a. legalább 30 cm a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül, és felsõ határuk a felszíntõl számított 25 cm-en belül van; b. legalább 60 százaléka a talaj teljes vastagságának, amennyiben összefüggõ kõzet egy cementált tömör réteg kezdõdik a talajfelszíntõl számított 25-50 cm-en belül; és 2. nincs argic, ferralic, petroplinthic, pisoplinthic, plinthic spodic szintje (kivéve, ha az 50 cm-nél mélyebben van eltemetve). ANDOSOLS 5 (AN) olyan spodic szintjük van, melynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 200 cm-en belül van. PODZOLS (PZ) Anthraquic Fluvic Spodic Alic Aluandic Eutrosilic Silandic Melanic Fulvic Hydric Petroduric Ortsteinic Carbic Rustic Entic Toxic Petrogleyic Acroxic Thixotropic Hortic Plaggic Terric 5 Ebben a referencia csoportban (RSG) gyakran fordulnak elõ eltemetett rétegek, melyek jelenlétét a RSG a minõsítõ elõtti Thapto- elõtaggal jelezhetünk.

1. plinthic, petroplinthic, pisoplinthic szintjük van, melynek felsõ határa a felszíntõl számított 50 cm-en belül van; 2. olyan plinthic szintjük van, melynek felsõ határa a felszíntõl számított 100 cm-en belül van és közvetlenül e felett egy olyan, legalább 10 cm vastag réteg található, amelyben az év egy részében reduktív tulajdonságok jelennek meg, és a talajtérfogat legalább felében megjelenik az alábbi bélyegek egyike, azok kombinációja: a. pszeudoglejes színmintázat (stagnic colour pattern), b. albic szint PLINTHOSOLS (PT) 1. nitic szintjük van, melynek felsõ határa a felszíntõl számított 100 cm-en belül van; és 2. a felszín és a nitic szint közötti határ fokozatos, elmosódó 6 ; és 3. nincs ferric, petroplinthic, pisoplinthic, plinthic vertic szintjük a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül; és 4. a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül nem jelenik meg glejes, pszeudoglejes színmintázat (gleyic, stagnic colour pattern). NITISOLS (NT) Petric Fractipetric Pisolithic Gibbsic Posic Geric Vetic Vetic Alic Endoduric Pachic Umbriglossic 1. ferralic szintjük van, melynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 150 cm-en belül van; és 2. nincs olyan argic szintje, melynek a felsõ 30 cm-ében a vízben diszpergálódó agyagtartalom eléri a 10%-ot, kivéve, ha az argic szint felsõ 30 cm-ét az alábbiak közül egy, mindkettõ jellemzi: a. geric tulajdonságok; b. legalább1,4% szerves szén. FERRALSOLS (FR) Gibbsic Posic Geric Vetic Sombric Xanthic 6 FAO szerinti értelmezés (FAO, 2006)

Más talajok, amelyekben 1. a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül a textúrában megjelenõ hirtelen változás észlelhetõ, mely alatt felett közvetlenül található egy legalább 5 cm-es réteg, amelyben az év egy részében reduktív tulajdonságok jelennek meg, és a talajtérfogat legalább felében megjelenik az alábbi bélyegek egyike, azok kombinációja: a. pszeudoglejes színmintázat (stagnic colour pattern), b. albic szint; és 2. nincsenek kilúgzott, kifakult nyelves benyúlások (albeluvic tonguing) a felszíntõl számított 100 cm-en belül. Más talajok, amelyekben PLANOSOLS (PL) 1. az ásványi talajfelszíntõl számított 50 cm-en belül reduktív tulajdonságok jelennek meg az év egy részében, és a talajtérfogat legalább felében megjelenik az alábbi bélyegek egyike, azok kombinációja: a. pszeudoglejes színmintázat (stagnic colour pattern), b. albic szint; és 2. nincsenek kilúgzott, kifakult nyelves benyúlások (albeluvic tonguing) a felszíntõl számított 100 cm-en belül. 1. mollic szintjük van; és STAGNOSOLS (ST) 2. a Munsell-féle chroma értéke nedves állapotban 2-es, kisebb, legalább a talajfelszíntõl számított 20 cm-es mélységig, ugyanez a chroma érték jellemzõ közvetlenül a legalább 20 cm vastag szántott réteg alatt; és 3. calcic szint másodlagos karbonát felhalmozódás van a mollic szint alatt, annak alsó határától számított 50 cm-en belül,, ha cementált tömör réteg van jelen, akkor a felett; és 4. a felszíntõl a calcic szintig a másodlagos karbonát felhalmozódás megjelenési mélységéig a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal) legalább 50%. CHERNOZEMS (CH) Solodic Alic Alic Voronic Vermic Endofluvic Petrogypsic Petroduric Geric Geric Glossic Pachic

1. mollic szintjük van; és 2. calcic szint másodlagos karbonát felhalmozódás van a mollic szint alatt, annak alsó határától számított 50 cm-en belül,, ha cementált tömör réteg van jelen, akkor a felett; és 3. a felszíntõl a calcic szintig a másodlagos karbonát felhalmozódás megjelenési mélységéig a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal) legalább 50%. 1. mollic szintjük van, és KASTANOZEMS (KS) 2. bázistelítettségük (mólos ammónium-acetáttal) legalább 50 %, a talajfelszíntõl számított 100 cm-es mélységig, az összefüggõ kemény kõzetig, cementált tömör rétegig, amelyik a felszínhez közelebb található. PHAEOZEMS (PH) 1. a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül petrogypsic szintjük kezdõdik; 2. amelyeknek a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül gypsic szintje kezdõdik és nincs agric szintjük, kivéve a gipsszel kalcium-karbonáttal átitatott argic szinteket. a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül petroduric, duric szintjük kezdõdik. GYPSISOLS (GY) DURISOLS (DU) Vermic Petrogypsic Petroduric Vermic Rendzic Petrogypsic Petroduric Petric Hypergypsic Hypogypsic Arzic Petroduric Petric Fractipetric Glossic Glossic Pachic

1. petrocalcic szintjük kezdõdik a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül; 2. calcic szintjük kezdõdik a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül; és a. amennyiben a calcic szint felsõ határa 50 cm-nél mélyebben van, úgy a felszíntõl számított 50 cm és a calcic szint közötti mátrix végig karbonátos; és b. nincs agric szintjük, hacsak az argic szint gipsszel kalcium-karbonáttal nem átitatott CALCISOLS (CL) Petric Hypercalcic Hypocalcic Más talajok, amelyekben a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül olyan argic szint kezdõdik, melynek felsõ határán kilúgzott, kifakult nyelves benyúlások (albeluvic tonguing) vannak. ALBELUVISOLS (AB) 1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammónium-acetáttal) legalább 24 cmol c kg -1 a szint egészében, az argic szint felsõ határától számított 50 cm mélységig, amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felsõ határának a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül kell lennie, 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, annál durvább, és 2. a talajfelszíntõl számított 50 és 100 cm közötti réteg nagyobb részében a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal) kisebb, mint 50%. ALISOLS (AL) Cutanic Cambic Hyperalic Cutanic Nitic Hyperdystric Epieutric Profondic Nudiargic Silltic

1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammónium-acetáttal) legfeljebb 24 cmol c kg -1 a szint egészében, az argic szint felsõ határától számított 50 cm mélységig, amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felsõ határának a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül kell lennie, 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, annál durvább, és 2. a talajfelszíntõl számított 50 és 100 cm közötti réteg nagyobb részében a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal) kevesebb, mint 50%. ACRISOLS (AC) olyan argic szintjük van, melynek agyagfrakcióra vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammónium-acetáttal) legalább 24 cmol kg -1 a szint egészében, a szint felsõ határától számított 50 cm vastag rétegben, amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felsõ határának a felszíntõl számított 100 cm-en belül kell lennie, 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, durvább. LUVISOLS (LV) Vetic Cutanic Nitic Cutanic Escalic Nitic Sombric Hyperdystric Epieutric Profondic Nudiargic Epidystric Hypereutric Profondic Nudiargic

argic szintjük van, melynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül van, 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, durvább. Más talajok, melyeknek umbric mollic szintjük van. Más talajok, melyeknek LIXISOLS (LX) UMBRISOLS (UM) 1. textúrája (súlyozott átlag) a talajfelszíntõl számított 100 cm-es mélységig az 50 cm és 100 cm között megjelenõ petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic szintek mélységéig vályogos homok, durvább, és a az annál finomabb textúrájú rétegek összesített vastagsága kevesebb, mint 15 cm; és 2. valamennyi rétegükben kevesebb, mint 40 térfogat % kõzettörmeléket, durva vázrészt tartalmaznak a talajfelszíntõl számított 100 cm-es mélységig, az 50 cm és 100 cm között megjelenõ petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic szintek mélységéig; és 3. nincs fragic, irragric, hortic, plaggic terric szintjük; és 4. amennyiben andic vitric tulajdonságú rétegek fordulnak elõ, azok összesített vastagsága nem haladja meg a 15 cm-t. ARENOSOLS (AR) Vetic Cutanic Nitic Fluvic Cambic Hypoluvic Hyperalbic Rubic Brunic Hydrophobic Protic Endostagnic Epidystric Hypereutric Nudiargic Profondic Brunic Glossic Hyperdystric Endoeutric Pachic Laxic Hyposalic Petrogleyic

1. olyan cambic szintjük van, amelynek felsõ határa a talajfelszíntõl számított 50 cm-en belül van, alsó határa pedig a felszíntõl számított legalább 25 cm, a szántott réteg alsó határától számított 15 cm-nél mélyebben van; 2. anthraquic, hortic, hydragric, irragric, plaggic terric szintjük van; 3. a talajfelszíntõl számított 100 cm-en belül fragic, petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic, thionic vertic szintjük kezdõdik; 4. van olyan egy több andic vitric tulajdonságú rétege, melyek összesített vastagsága a felsõ 100 cm-es rétegben legalább 15 cm. Minden más talaj. CAMBISOLS (CM) REGOSOLS (RG) Anthraquic Hortic Irragric Plaggic Terric Fluvic Gelistagnic Aric Thaptovitric Thaptandic Gelistagnic Laxic Pisocalcic Escalic Brunic Hyposalic Vermic Escalic