A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ és a Centre Ressources AROBASE

A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ és a Centre Ressources AROBASE A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET, MINT HELYI KÖZÖSSÉGI INNOVÁCIÓ nemzetközi konferencia 2012. október 18-19. Szekszárd

Először az 1875. évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalmak kezdeményezőjének javaslatára, az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak, köztük az 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott.

HANGYA Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja 1940-ben, több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400 nál több boltja volt. Az 1945 után bekövetkezett államosítás során az összes HANGYA vagyon kártalanítás nélküli lefoglalásra került.

Erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá, a kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára, így a 60-as évekre gyakorlatilag a mezőgazdasági földterületek csaknem egésze termelőszövetkezetek kezelésébe került, a tagok a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát. Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás 1989 után már nem akartak szövetkezetekben maradni, így tömegesen léptek ki, és ezáltal a mezőgazdasági szövetkezetek nagy része felszámolás alá került.

Ma Magyarországon 5300 szövetkezet működik 1 millió 800 ezer taggal. Ebből mintegy 4 ezer lakásszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, ipari szövetkezet, takarékszövetkezet és diákszövetkezet, tehát a mezőgazdaságon túl mutatja a szövetkezés sikerét és lehetőségét. Az 5300 szövetkezet tőkeállománya 230 milliárd forint, árbevételük megközelítőleg 800 milliárd, nyereségük pedig több mint 6 milliárd forintra tehető

A kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk; A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898 évi XXIII. tc; A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. tc. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1920. évi XXX. tc;

A szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény; A szövetkezetek felügyeletéről szóló 1949. évi 10. törvényerejű rendelet; 1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről; A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; 1971. évi 35. sz. törvényerejű rendelet a fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetekről; 1971. évi 32. sz. törvényerejű rendelet az ipari szövetkezetekről; 1977. évi 12. sz. törvényerejű rendelet a lakásszövetkezetekről; A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. sz. törvényerejű rendelet; A takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet a végrehajtásáról szóló 32/1978. (XI.29.) PM. rendelet; 16/1986. (V. 16.) MT sz. rendelet az. iskolai szövetkezetekről;

A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló 1989. évi XV. törvény; Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény; A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény; 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről; A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény; Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény; 2004. évi CXV. törvény. a lakásszövetkezetekről; 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről; 2006. évi LXIX. törvény az európai szövetkezetekről;

2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 141/2006 (VI.29.) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekről 124/2006. (V.19.) Korm. rendelet a szövetkezetek által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra A 2012. évi XXXVII. Törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosításáról

A szövetkezet fogalma 7. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A szociális szövetkezet fogalma 8. (1) A szociális szövetkezet a 7. -ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, A) amelynek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése; b) amely iskolaszövetkezetként működik. (2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve - iskolaszövetkezet vagy foglalkoztatási szövetkezet esetében - az iskolaszövetkezet, foglalkoztatási szövetkezet megnevezést. (3) A szociális szövetkezet külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet.

A foglalkoztatási szövetkezet fogalma 8/A. (1) A foglalkoztatási szövetkezet olyan a 8. (1) bekezdés a) pontja szerinti szociális szövetkezet, amelynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. (2) A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint a magánmunkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a saját tagjai tekintetében munkaerő-kölcsönzési tevékenységet láthat el.

10. (1) Szövetkezetet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. (3) A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Kizárólag szövetkezetek részvételével másodlagos szövetkezet alapítható és működtethető. (4) Szociális szövetkezetnek - az (5) és (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - csak természetes személy tagjai lehetnek. (5) Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges. (5a) Szociális szövetkezetnek (az iskolaszövetkezetet ide nem értve) a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat) is lehet a tagja.

59. (1) A közgyűlés - az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló ismeretében - dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról. (2) A közgyűlés meghatározza, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredmény a) mekkora része jár a befektetői részjegyek után, a 60. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; b) mekkora hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában; c) mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba; d) mekkora hányadát osztja szét a tagok között a részjegyeik arányában; e) mekkora hányadát fordítja egyéb célra. (3) 2 A szociális szövetkezet közgyűlése - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a szociális szövetkezet nyilvántartásba vételét követő két üzleti évben nem dönthet az adózás utáni eredménynek a tagok részére történő bármilyen jogcímen történő kifizetéséről. A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - közhasznú céljának megvalósítására fordítja.

60. (1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat tag kivételével - nem lehet befektető tagja. (2) A befektető tag pénzbeli hozzájárulás vagy a 49. (3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával a szövetkezetnél befektetői részjegyet jegyez (továbbiakban: befektetői részjegy). (3) A befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át, a befektetői részjegyek névértéke pedig nem haladhatja meg a részjegytőke 30%-át. (4) A befektető tag örököse (jogutóda) az e törvényben meghatározottak szerint kérheti a befektető taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni. (5) A befektető tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt befektető taggal, illetve örökösével (jogutódával) az elszámolásra a tagsági jogviszony megszűnését követően a befektető tag és a szövetkezet által kötött megállapodásban foglalt időpontban és módon kerül sor. (6) A befektető tag (volt befektető tag; örökös; jogutód) befektetői részjegye összege arányában jogosult a, szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó adózás utáni eredményéből részesedésre, ugyanilyen arányban viseli a veszteséget is. (7) A befektető tag jogai és kötelezettségei a tag e törvényben meghatározott jogaival és kötelezettségeivel azonosak az alábbi eltérésekkel: a) a befektető tag az 50. (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a pénzbeli hozzájárulás teljes összegét is köteles az alapításkor (belépéskor) befizetni; b) a befektető tag személyes közreműködésre nem kötelezhető; C) a befektető tag a befektetői részjegyét befektető tagra, a szövetkezetbe befektető tagként belépő személyre, valamint - szociális szövetkezet befektető tagja kivételével - a szövetkezeti tagra és a szövetkezetbe tagként belépő személyre is átruházhatja.

OFA Szövetkezz/2007 Szociális szövetkezetek létrehozása és működtetése A támogatási program 4 éves időtartamú, melyet évente hirdet meg az OFA (két év valósult meg) Kétfordulós pályázat Az első fordulóban vázlatos projekt tervekkel és költségtervvel A második fordulóra részletesen kidolgozott projektekkel és üzleti tervvel lehetett pályázni, amelynek keretében a megalakulással járó feladatok költségeire és egy év működési költségeire volt igényelhető támogatás.

OFA Szövetkezz/2007 pályázók "A" - szociális szövetkezet alapítására vállalkozó, természetes személyek legalább 7 főből álló csoportjai. "B" - Szociális szövetkezet működtetésére és fejlesztésére, cégbíróságnál bejegyezett szociális szövetkezeteket. Célcsoport A pályázói kör "A" pontja szerint pályázók esetében az alapító tagok között 3-4 fő munkanélkülinek-, A pályázói kör "B" pontja szerint pályázó, már megalakult szociális szövetkezetek esetében az összesen foglalkoztatottak (tagok és külső munkavállalók) 50%-ának a munkanélküli célcsoportból kell kikerülnie.

OFA Szövetkezz/2007 tevékenységi területek Háztartásban ellátandó munkák kiváltása vásárolt szolgáltatással, Személyi, szociális, oktatási és kulturális szolgáltatások, Minden olyan közfeladat ellátása, melynek fenntartására ellátási szerződés köthető az állammal (közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is), A munkába járást, a munkavállalást gátló tényezők lebontását megvalósító tevékenységek, Háziipari, vagy kisipari szolgáltatások. Termelés, feldolgozás, értékesítői, beszállítói tevékenység (ipari, kereskedelmi területen egyaránt), illetve Más, a szövetkezeti törvény által nem tiltott tevékenység, amely hosszú távon fenntartható.

OFA által 2007-ben támogatott szövetkezetek 2011-es működése OFA támogatottak száma; 49 ebből 2011-ben működő szövetkezetek száma; 7

OFA által 2008-ban támogatott szövetkezetek 2011-es működése ebből 2011-ben működő szövetkezetek száma; 7 OFA támogatottak száma; 21

OFA által 2008-ban támogatott szövetkezetek 2011-es működése OFA támogatottak száma; 21 2007 és 2008ban is támogatott, de megszűnt; 1 21-ből 2007-ben is támogatott; 5 ebből 2011-ben működő szövetkezetek száma; 7

Az állami pénz a halál csókja a szövetkezeteknek.(?) Alexander Laidlaw Állami támogatás? - Rosszul célzottak, többcélúak, - Célok: szolgáltatás kiszervezés?, feketegazdaság csökkentése? - Nem hatékonyak - Nem hatásosak

TÁMOP 2.4.3. támogatott szociális szövetkezetek száma Összesen 141 50 45 40 35 30 25 20 49 41 15 10 5 0 23 4 1 1 16 5 1

A projekt célja a hátrányos helyzetű emberek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése, valamint munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak munkalehetőségének megteremtése és foglalkoztatásának biztosítása. Pályázók szociális szövetkezetek Támogatható tevékenységek köre Üzleti terv készítés, piackutatás Foglalkoztatás Felújítás Képzések, továbbképzések Gazdasági/üzleti tanácsadás igénybevétele

A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt megvalósítása során munkabér támogatásban részesülő célcsoport tagok 75%-a a projekt lezárásáig a szövetkezet tagjává válik. Célcsoport legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy 2.a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévüket betöltötték, vagy 3. 25. életévüket be nem töltött pályakezdő álláskeresők, vagy 4. regisztrált tartós munkanélküli 5. a saját háztartásban legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevelnek, vagy 6. GYES/GYED-ről visszatérő anya 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban voltak, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötték. 8. megváltozott munkaképességű személyek

A szociális szövetkezetek által, a foglalkoztatásához igényelhető munkaerő-piaci támogatások 1. Közhasznú munkavégzés támogatása 2. Foglalkoztatás elősegítését szolgáló bértámogatás 3. Mikro-, kis- és középvállalkozások és civil szervezeteknél történő foglalkoztatás járulékkedvezménye 4. Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása

Szociális szövetkezet támogatott foglalkoztatási lehetőségei A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás a hátrányos helyzetű álláskereső,továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás közérdekű munkát ellátó foglalkoztató lehet a szociális szövetkezet (szabálysértést elkövetők számára)

2010. májusban alakult meg a Civil Kollégium Alapítvány (CKA) Képzési Központjában Kunbábonyban A SzOSzöv megalakításában összesen 17 szociális szövetkezet vett részt, az akkor bejegyzett szociális szövetkezetek száma 83. Jelenleg a tagjainak száma 29 szociális szövetkezet.

A rendszerváltást követő időben teljesen átalakult a munkaerőpiac szerkezete és ennek következményeként a tartós munkanélküliek aránya elérte a 40%-ot. Szembesülnie kellett a társadalomnak azzal, hogy az információs társadalomnak sokkal kevesebb munkaerőigénye van, amiből következik a tartós munkanélküliség jelenléte a társadalomban. Nem rövid távú működési zavar, hanem egy hosszú távú működési forma egyenes következménye.

Erre a társadalmi helyzetre adott megalapozott válasz a szociális szövetkezet, amely működésében tudja biztosítani a tartós munkanélküliek társadalmi integrációját. 1. a szövetkezeti értékek mentén egy olyan szervezeti keretet hoz létre, amely alkalmas a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci készségeinek újraépítésére; 2. a helyi befogadó közösségre építve a társadalmi integrációhoz szükséges kapcsolatrendszerbe vonja be a munkanélkülieket; 3. a szövetkezet tevékenységén keresztül jövedelemhez juttatja tagjait, ezzel jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, valamint az államháztartás szociális kiadásait; 4. a szövetkezet a demokratikus eljárásaival hozzájárul, a demokratikus társadalmi működés napi gyakorlatához; 5. a szövetkezet gazdasági tevékenységének célja elsősorban a tagjainak (és a környezet) szükségleteinek a kielégítése, így hozzájárul a fenntartható társadalmi fejlődéshez.

Értékek A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben.

A szociális szövetkezet helyi társadalomszervező, védelmi, jóléti és közösségi funkciót is ellát. Működése mintát mutat (a most domináns gazdaság többi szereplőjének, azoknak, akik a haszon, a növekedés, a költséghatékonyság és termelékenység bűvöletében élnek) arra, hogyan lehet: az individuális értékrend helyébe a közösségi értékrendet helyezni; a rövid távú érdekek helyébe a hosszú távú érdekeket tenni; a profit maximalizálása helyett a közösség fennmaradását, jóllétét szolgálni; a nem piacképes, de emberi szükségleteket kielégítő szolgáltatásokat megszervezni; az elidegenedett munkavégzést újra a személyiség kiteljesedésének terepévé tenni

A szociális szövetkezet egy olyan helyi közösség demokratikusan létrehozott és működtetett gazdasági szervezeteként értelmezhető, amelyben a társadalmilag elkötelezett jómódúak, jól képzettek, kapcsolatokkal rendelkezők fognak össze a hátrányban élőkkel, kirekesztettekkel azért, hogy közösen egy élhető, helyi közösséget, munkát adó szervezetet hozzanak létre. Szociális szövetkezet akkor érdemes alakítani, ha a cél az, hogy a piaci rést megtalálva önfenntartó gazdasági szervezetet hozzon létre egy helyi közösség, a minden szempontból való (gazdasági, kulturális, oktatási, demokratikus működést megvalósító) önrendelkezés elérése érdekében.

CompLex Kiadó kft. Céginfó 2011 cégjegyzékben szereplő szociális szövetkezetek száma 2011. év június hónapban 259 működő (összesen 276) szociális szövetkezet.

Szociális szövetkezetek alakulásának az éve és számuk 200 180 191 160 140 120 100 80 60 40 20 0 19 18 21 1 1 1 1 1972 1996 2002 2007 2008 2009 2010 2011

Szociális szövetkezetek száma és megyénkénti megoszlása Zala; 9; 3% Győr-Moson-Sopron; 11; 4% Veszprém; 17; 7% Somogy; 5; 2% Baranya; 17; 7% Tolna; 17; 7% Budapest; 39; 15% Pest ; 21; 8% Jász-Nagykun-Szolnok; 10; 4% Fejér ; 2; 1% Komárom- Esztergom; 3; 1% Csongrád; 26; 10% Borsod-Abaúj-Zemplén; 31; 12% Szabolcs-Szatmár; 28; 11% Békés; 4; 2% Nográd; 4; 2% Hajdú-Bihar; 8; 3% Heves; 7; 3%

Harminchárom leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségben a szociális szövetkezetek száma összesen 46 Kadarkúti Lengyeltóti Csurgói Barcsi Tamási Szigetvári Sellyei Sásdi Kisteleki Sarkadi Mezőkovácsházai Jánoshalmai Bácsalmási Tiszafüredi Berettyóújfalui Vásárosnaményi Nyírbátori Mátészalkai Fehérgyarmati Csengeri Baktalórántházai Bátonyterenyei Hevesi Tokaji Mezőcsáti Bodrogközi Abaúj-Hegyközi Szikszói Szerencsi Sárospataki Ózdi Encsi Edelényi 0 1 2 3 4 5 6 szociális szövetkezetek száma

Részjegytőke nagysága ezer forint 12000-12500 6000-6040 1 1 3000-4900 2 1400-1800 3 1000-1100 3 800-960 4 700-735 15 550-600 5 490-525 5 400-450 8 350-390 25 300-330 5 260-280 7 ezer Ft 230-245 210-220 190-200 6 10 23 170-180 6 150-160 4 130-140 16 111-120 5 101-110 4 96-100 12 81-95 8 71-80 44 51-60 7 41-50 6 31-40 21 10-20 4 5-9 11 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 szövetkezetek száma

Szociális szövetkezetek fő tevékenységi területei szerinti száma turizmus; 12; 4% ipar; 74; 27% szolgáltatás; 147; 53% kereskedelem; 18; 7% mezőgazdaság; 25; 9% oktatás; 1; 0%

kereskedelmen belül tevékenységek mezőgazdasági cikk; 5; 28% élelmiszer; 5; 28% iparcikk; 7; 39% használtcikk; 1; 5%

szolgáltatáson belül tevékenységek üzleti ; 14; 10% vendéglátás; 5; 3% állatokkal; 1; 1% egészségügyi; 4; 3% információs; 9; 6% szociális; 48; 33% irodai; 4; 3% kisipari; 19; 13% oktatás; 11; 8% szállítás; 1; 1% sport; 3; 2% kommunális; 7; 5% postai; 1; 1% művészi; 6; 4% munkaerőpiaci; 7; 5% könyvtári; 1; 1% média; 3; 2%

Összes szociális szövetkezetből közhasznúként bejegyezve 300 250 200 150 276 100 50 0 szociális szövetkezet 19 közhasznú

Bejegyzés (költségek, jogrendszer) Alacsony kezdőtőke (2000-50.000, EMultiCoop 2 m) Tagi kölcsön Nem volt piacképes az adott helyen Szociális szövetkezeti probléma: vállalkozás és civil szektor között félúton. Ez befolyásolja a pályázati lehetőségeket Versenyképesség, és a szövetkezeti értékek nincsenek összhangban. Demokrácia vs. autoriter vezetés Hátrányos helyzetű település, régió kereslet-kínálat

Alulról építkezik Jogszabályi környezet megváltozása - Társadalmi funkcióból adódó gazdasági engedmények: Adókedvezmények, Belső elszámolási rendszer, belső pénz - Definíció Tudatos gazdasági tervezés, reális üzleti tervek, üzleti tervek készítésére mentor? Közösségi szemléletmód. Közösségi vállalkozások

Szociális szövetkezetek létrehozása, fejlesztése 1.) Mezőgazdaságban kötött termékpályás élelmiszerek előállítása (Hangya Szövetkezetekkel együttműködésben) 2.) Energiaszövetkezetek alakítása a helyi energiatermelésre (EMMET együttműködés) 3.) Re-Use lomtalanítás kiváltására (KöSzSz és HUMUSZ együttműködés) 4.) Adománybolt hálózat felállítása a foglalkoztatás támogatására (KöSzSz együttműködés)

Elérhetőségeink: Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. Tel.: +36/309410329 E-mail: nemeth.laszlo@szoszov.hu nemeth.laszlo@szoszov.hu Weblap: http://szoszov.hu/ http://szoszov.hu/