TÁJÉKOZTATÓ a játékvezetői elszámolásokról és a kapcsolódó adózásról Tisztelt Játékvezető Sporttárs! Az elmúlt években több alkalommal adtunk tájékoztatást körlevél formájában, illetve a továbbképzéseken azokról a jogszabályokról, rendelkezésekről, amelyek a játékvezetői költségek, költségtérítések elszámolásával, adóbevallással kapcsolatosak. Tavaly már egy egységes szerkezetbe foglalt körlevél került kiadásra a témában. Az idei évben az adó- és TB jogszabályok ismét változtak, ezért a korábbi körlevelet aktualizálni szükséges. Ez egyrészt azon kollégáknak is hasznos lesz, akik már korábban az országos keretben dolgoztak, hiszen ily módon a legújabb változásokról is információt kapnak, másrészt feltétlenül szükséges az új tagokat is tájékoztatni az érvényben lévő, elszámolással kapcsolatos rendelkezésekről. Hangsúlyozom a tájékoztatás kifejezést, hiszen köztudott, hogy az Elnökség feladata a tagok tájékoztatására terjed ki, sem az elszámolások, sem az adóbevallások ellenőrzését nem vállaljuk fel és nem is kívánunk ezzel foglalkozni. Mindenki saját felelősségére végzi ezt a tevékenységet. Amennyiben a csapatok részéről kétség merül fel az elszámolások jogosságát illetően, vagy egy játékvezetőt az Adóhivatal elmarasztal, mert nem az előírások szerint adózott, az illetőnek kell vállalni a következményeket. Az anyag összeállításában közreműködött a pénzügyi és társadalombiztosítási jogszabályokban járatos játékvezető kolléga, Adler László, akinek munkáját ezúton is köszönöm. Amennyiben év közben a jogszabályokban, vagy értelmezésükben bármilyen érdemi változás történik, természetesen minden érintettet tájékoztatni fogunk.. I. Személyi jövedelemadó A 2008. évi Személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban Törvény) az elszámolás két módját teszi lehetővé: Önálló tevékenységből származó jövedelem(költség elszámolható) 1. Önálló tevékenységből származó jövedelemként tekintett bevételek elszámolása A Törvény 4.. alapján a (esetünkben a játékvezetéssel kapcsolatos) jövedelem az adóév során a (játékvezetői tevékenységgel szerzett) bevétel és az azzal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolt költség különbsége. A mérkőzésért felvett játékvezetői díj a Törvény értelmében olyan bevétel, amellyel költséget szembeállítva kell azt a jövedelmet meghatározni, amely után a személyi jövedelemadót megállapítjuk. Változatlan, hogy az utazási költségként felvett összegek is jövedelemnek számítanak, akár vonatot, akár személygépkocsit számolunk el a klubnak. Tehát ezekből az összegekből is adóelőleget kell vonnunk és a klubnál hagynunk! Emellett a jogszabályok szerint kötelezően vezetett útnyílvántartásunk szerinti évi összeg beleszámít a nyilatkozatunkban szereplő elszámolható költségekbe. Magyarázat: Ez azt jelenti ha valakinek a játékvezetői bevétele 100.000 forint és emellett még felvett 50.000 forint utazási költséget is, akkor a teljes jövedelme 150.000 forint, és ennek az összegnek az 50 %- át számolhatja el költségként, tehát 75.000 forintot. Ebből 50.000 forint költsége már megvan, vagy az útnyílvántartás, vagy 1
a vasúti jegyek ÁFÁ-s számlái alapján. Csak a maradék 25.000 forintról kell ÁFÁ-s számlát gyűjtenie. Ebben az esetben olyan bevételnek tekinti a kifizetést a játékvezető, amellyel költséget állít szembe és a tényleges jövedelem (bevétel-költség különbözete) után állapítja meg az adót. Magyarázat: A jogszabály alapján lehetőség van a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása között választani. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy egy adóévben csak egyfajta költségelszámolás alkalmazható bármely önálló tevékenység után. Ez azt jelenti, hogy ha a játékvezető munkáltatójától, vagy bármely más kifizetőtől olyan bevételhez jut, amely után 10%-os költséghányadot alkalmaz, akkor a játékvezetői elszámolásoknál is ezt kell figyelembe vegye. Költségnek csak a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő, a tevékenység folytatása érdekében kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, számlával alátámasztva Magyarázat: Ez azt jelenti, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is elszámolható a játékvezetői egyenruha (nadrág, trikó, tornacipő, táska) beszerzése, (ha biztosított, hogy ezek kizárólag a játékvezetéshez használtak), valamint az ezek tisztítása. Költségként elszámolható továbbá a mi esetünkben a játékvezetői testületi tagdíj és továbbképzés költségének összege. Törvény. 3.sz melléklete) A Törvény 11.. alapján a magánszemélynek (játékvezetőnek) önadózóként meg kell állapítania a különböző tevékenységekből származó jövedelmei alapján az összevont adóalapját, az adót be kell vallania és meg kell fizetnie következő év május 20-ig. (aki egyéni vállalkozó is egyidejűleg, annak február 15-ig) A Törvény 46.. alapján a kifizetőnek (a klub) a kifizetett adóalapot képező jövedelemből 36 %-ot kell adóelőlegként levonnia. Amennyiben a magánszemély (játékvezető) a tételes költségelszámolást választotta és nyilatkozik arról, hogy a kifizetés összege maximum 50%-ig a tevékenységgel (játékvezetéssel) összefüggő kiadásai fedezésére szolgál, akkor a kifizető ezt figyelembe veszi és a maradék 50% után vonja le a 36%-ot adóelőlegként és havonta az adóhatóságnak befizeti. Példa: egy játékvezető a mérkőzésért 12.000 Ft játékvezetői díjat vehet fel. Utazási költségként elszámolhat 3512 Ft-ot. Adóelőleg: (15.512 Ft x 50%) x 36% =2.792 Ft Felvehető: 15.512-2792 =12720 Ft Nagyon fontos azonban a Törvény. 49 (18) bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy ha az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett becsült 50%-nyi jövedelem helyett nagyobb jövedelem keletkezik (vagyis nem sikerül 50 %-os költséget igazolni, akkor a különbözet 12 %-át külön adóként, valamint a 11%-át EHO-ként meg kell fizetni Ha ez a különbözet azonban nem haladja meg az adóelőlegek megállapításához figyelembe vett költségek 5 %-át, akkor a külön adót nem kell megfizetni. Példa: egy játékvezető az év során az adóelőlegek megállapításához arról nyilatkozott, hogy összesen 18 000 Ft költséget fog tudni elszámolni. Az év végén azonban kiderül, hogy számlával csak 11 500 forintot tud számlával igazolni. Ekkor a 18 000-11 500 = 6 500 Ft x 0,12 = 780 forintot külön adóként, valamint a 6.500 Ft x 0,11=715 forintot EHO-ként be kell vallani és meg kell fizetni. Ha a számlával igazolt költség év végén 17 500 Ft, akkor mivel a 18 000-17 500 = 500 Ft kisebb mint 18 000 * 0,05 = 900 Ft, akkor a külön adó megfizetése elmarad. 2
Mindezek ismeretében a költségelszámolásokat az alábbiak szerint kell végezni: - A jelenlegi jogszabályok szerint a kifizetés akkor jogszerű, ha az megbízási szerződés keretében történik. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, iratokat a klubnak kell biztosítania a mérkőzés előtti kifizetésnél. Ebből 2 példányt kell kitölteni azért, hogy egy a játékvezetőnél maradjon, másrészt csak a nyilatkozatot kell kitölteni és otthagyni a kifizetőnél. Természetesen ilyenkor elszámolási nyugtát nem tölt ki a játékvezető. Amennyiben a klub nem ragaszkodik a fenti eljáráshoz, akkor elszámolást az erre a célra rendszeresített nyugtatömbben kell végezni. - Az elszámolási nyugtán a személyi szám helyett az ún. adóazonosító szám feltüntetése kötelező. A jogszabály szerint az adóazonosító szám közlésének elmulasztása miatt a kifizetőnek joga van a kifizetést megtagadni! -.A játékvezetők költség bevételi- és kiadási naplót kötelesek vezetni, (ezt nem kell hitelesíteni) és naptári év végén önadózni. (bevételi bizonylatok nyugták másolatai, kiadási bizonylatok a játékvezető működésével kapcsolatos és a nevére szóló ÁFA-s számlák). A játékvezetői bevételeket a főfoglalkozásban kapott éves és az egyéb tevékenységből származó jövedelemhez kell adni, ezekkel szembe kell állítani a bizonylatolt kiadásokat és a levont adóelőlegek figyelembe vételével az együttes évi jövedelem után kell adózni. II. Elszámolás egyéni vállalkozóként Abban az esetben, ha a játékvezető egyéni vállalkozó és tevékenységi körébe felvette a játékvezetést egyébként erre egyre több példa van akkor választhatott: - vagy alanyi adómentességet kért (5 M Ft értékhatárig). Ebben az esetben az illetőnek nem kell ÁFA- t felszámolni, vagyis nem számolhat fel ÁFA t és nem is igényelhet vissza. - Amennyiben ÁFA alanyiságra jelentkezett be, úgy ÁFA-t kell felszámolnia, amelynek mértéke 20 % és annak alapja az MRSZ Elnöksége által az adott bajnoki évre meghatározott játékvezetői díj. Az egyéni vállalkozóként működő játékvezetőknek célszerű adótanácsadó ill. könyvelő igénybevétele. III. Saját személygépkocsi költségtérítésének elszámolása A saját személygépkocsi használatára fizetett költségtérítések az igazolás nélkül elszámolható költségek közé tartoznak. ( Törvény 3. sz. melléklet II.6. pont és IV.3.pont) A saját személygépkocsi használatára fizetett költségtérítés összegéből az eseti belföldi kiküldetésben meghatározott kilométer-távolság szerint a közúti gépjárművek üzem- és kenőanyag fogyasztása, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség) igazolás nélkül elszámolható ( az érvényben lévő kormányrendeletben foglaltak alapján). Példa a személygépkocsi utazási költség elszámolására (ehhez természetesen a JT által küldött "Személygépkocsi elszámolható" feliratú küldőlap, illetve NB I-ben e-mailes küldés szükséges!) 3
Távolság : 150 km (egyszeri út) Üzemanyag fogyasztási norma: 9 liter/ 100 km Üzemanyag ára: 300 Ft Elszámolható: 300 Ft/liter x 9 liter = 27 Ft 100km + 9 Ft =36 Ft x 2 x 150 km = 10.800 Ft A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy a játékvezető 9 Ft-nál többet számoljon el általános személygépkocsi normaköltségre (amortizáció), amely esetben a 9 Ft feletti rész adóköteles, azonban az MRSZ és a JT vezetése egyértelműen a 9 Ft kötelező alkalmazása mellett döntött. Ezért az ettől eltérő elszámolás fegyelmi eljárást von maga után! A személygépkocsi költségelszámoláshoz az SZJA törvény 5.sz. melléklet II.7.pontja alapján szükséges járművenként külön útnyilvántartás vezetése, amely az alábbi adatokat tartalmazza: - gépjármű típusa, forgalmi rendszáma, fogyasztási normája - utazás időpontja, - év első és utolsó napján a kilométeróra állása. - utazás célja (honnan-hová ) - csapat neve - közforgalmú útvonalon megtett km-k száma IV. Társadalombiztosítási járulék Az elmúlt években módosított társadalombiztosítási jogszabályok jelentősen bővítették azon tevékenységek körét, amelyeknél valamilyen TB járulék fizetése kötelező. Ezek a szabályozások csak azokra vonatkoznak, akik nem vállalkozóként folytatják játékvezetői tevékenységüket. Sajnálatos módon azonban a TB hatóságok korábbi állásfoglalásával ellentétesen a játékvezetői, versenybírói tevékenységek is már ebbe a kategóriába tartoznak. Ennek megfelelően tehát járulékok terheli azt az összeget, amit a játékvezető, versenybíró a mérkőzésért kap. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI.törvény 4. szakasza értelmében minden olyan kifizetés után, amelyből nem vonnak nyugdíjjárulékot és nem fizettek utána 29 % TB járulékot, a kifizető 11% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A járulék adó jellegű. Ez a jogszabály a játékvezetőket anyagilag nem érinti kedvezőtlenül, a számára kifizetett játékvezetői díj levonása nem növekszik. Jogszabály szerint a klub minden kifizetés után be kell fizetnie a megfelelő TB járulékot, amely a játékvezetői díjat nem terheli. Ez bármely típusú kifizetésre érvényes. A törvény szerint a játékvezetői díjat nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség is terheli, ha a kiküldő és a kifizető személye megegyezik. Ez azt jelenti, hogy amikor a Magyar Röplabda Szövetség a kifizető, akkor a kifizetésből 9.5% nyugdíjjárulékot és 4% egészségbiztosítási járulékot is vonni kötelesek. Ezért kell megadni a TAJ számokat, valamint nyilatkozni magánnyugdíj pénztártagságról. Ezeket az összegeket akkor is le kell vonni, ha valaki heti 36 óra munkaidőt meghaladó alkalmazásban áll. Eltérő elszámolás 4
vonatkozik a klubok kifizetésére, ugyanis ekkor a kiküldő és a kifizető személye nem azonos, ezért az SZJA levonáson felül SEMMILYEN MÁS JÁRULÉKOT NEM KELL levonni a játékvezetőtől. Összegzésül felsorolnánk azokat az adatokat, amelyet a kifizető kérésére a játékvezetői díj és költségtérítés átvétele alkalmával a kifizetőnek kötelezően meg kell adni, amennyiben azt kéri. - TAJ szám, - születési idő, - születési hely, - lánykori név, - anyja neve. (Az adóigazolási számot eddig is rá kellett írni a nyugtára, tehát ez nem többletadat.) - magánnyugdíj pénztári tagságról nyilatkozat Ezért amennyiben a kifizető kéri fenti adatok közlését a játékvezetőtől, (esetleg egy nyomtatványon), akkor azokat meg kell adni. V. A játékvezetői elszámolással kapcsolatos egyéb tudnivalók 1. Ismeretes, hogy az autópályákon a matricás rendszer működik. Eszerint az autópályát négy napos, 10 napos, havi vagy éves matricával lehet igénybe venni. A játékvezetői elszámolásokban csak a négy napos matrica árát lehet érvényesíteni. A vásárlásánál kapott ÁFÁ-s számlát meg kell őrizni, és az szja bevalláskor költségként elszámolni. Ilyenkor az autópálya matrica díját fel kell tüntetni a játékvezetői elszámoláson. Ha a klub ragaszkodik hozzá, hogy az ÁFÁ-s számlát ott kell hagyni náluk, akkor ebben az esetben, a játékvezetői elszámoláson az autópályadíj összegét nem kell feltüntetni. Az érvényességi idő alatt más klubnál nem lehet elszámolni a matrica árát! Természetesen bármely esetben a játékvezetőnek rendelkeznie kell gépkocsis küldéssel. 2. A bajnokság és a Magyar Kupa Versenykiírása rögzíti, hogy a játékvezetők költségeit a mérkőzés előtt kell kifizetni. Amennyiben a klub erre valamilyen ok miatt nem hajlandó és ez az ok nem a játékvezető hibájából merül fel (pl. késői érkezés, vagy rossz elszámolás) akkor a Versenykiírásra hivatkozva a mérkőzés levezetését meg kell tagadni. Ez a rendelkezés arra az esetre is érvényes, ha ilyen probléma az adott mérkőzés nem minden játékvezetője esetében merül fel. Budapest, 2008. január Játékvezetői Testület 5