Dr. Szabó Tünde Emberi Erőforrások Minisztérium Sportért Felelős Államtitkár
A 16 kiemelt sportág fejlesztési stratégiája Nem kiemelt sportágak felzárkóztatási alapja A sport ösztöndíj-rendszere Az olimpiai pályázat - Budapest 2024 Képzés, kutatás, sporttudomány: A Testnevelési Egyetem (TF) helyzete és fejlesztése Közoktatás, mindennapos testnevelés, TTT Program, SLT Szabadidősport és az egészséges életmód támogatása Sportegészségügy További célkitűzések- feladatok: Nemzeti Sportinformációs Rendszer
asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás Sportágfejlesztési koncepciók 2014-2020. Célok: eredményesség javítása nemzetközi szinten, felkészülés segítése, sportegészségügyi háttér biztosítása, részvétel, valamint versenyrendezés támogatása az érintett sportágakban a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámot tekintve több mint 30%-os a növekedés mértéke, a tagszervezetek száma pedig több mint 5%-kal nőtt 2013. és 2015. között
A kiemelt sportágak 2013. évi sportfejlesztési elképzeléseinek támogatásáról, továbbá a 2014-2020. évre vonatkozó sportágfejlesztési igények bemutatásáról szóló 1526/2013. (VIII. 12.) MOB határozat; Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet: a Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása, valamint sportszövetségek adósságrendezése előirányzat; A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása előirányzat.
2014: az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 7,6 milliárd Ft 2015: 8,2 milliárd Ft. Sportágfejlesztési támogatás 47,3%-a a versenysport, élsport, 26,9%-a az egyesületek, műhelyek, akadémiák, 25,8%-a az utánpótlás-nevelés fejlesztés; Szervezetfejlesztés, informatikai fejlesztés, kommunikáció fejlesztés, a nemzetközi sportdiplomácia; Nemzetközi szintű eredményesség javítása, olimpiai felkészülés, edző-, illetve sportszakember-képzés, továbbképzés, konferencia részvétel, fogyatékosok sportját támogató projektek, utánpótlás-bázis szélesítése, edzőtáboroztatás, versenyeken történő részvétel, sporteszköz beszerzés, sportszakemberek foglalkoztatási költségei.
Kiemelt sportágak sportági szakszövetségei Összes versenyengedéllyel rendelkező sportoló száma (fő) 2013.07.01 2014.07.01 2015.07.01 Viszonyszám (2015/2013) Magyar Asztalitenisz Szövetség 3 887 4 098 4 924 126,68% Magyar Atlétikai Szövetség 3 596 4 005 4 069 113,15% Magyar Birkózó Szövetség 2 376 4 328 4 307 181,27% Magyar Evezős Szövetség 431 1 101 1 688 391,65% Magyar Judo Szövetség 2 370 2 862 3 100 130,80% Magyar Kajak-Kenu Szövetség 3 120 3 294 3 950 126,60% Magyar Kerékpáros Szövetség 707 783 656 92,79% Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 387 409 507 131,01% Magyar Ökölvívó Szakszövetség 952 1 560 1 727 181,41% Magyar Öttusa Szövetség 123 197 932 757,72% Magyar Röplabda Szövetség 1 930 2 317 2 576 133,47% Magyar Sportlövők Szövetsége 3 419 3 536 3 505 102,52% Magyar Tenisz Szövetség 2 060 2 143 2 588 125,63% Magyar Torna Szövetség 2 249 2 327 2 446 108,76% Magyar Úszó Szövetség 6 317 7 791 8 676 137,34% Magyar Vívó Szövetség 1 338 1 544 1 580 118,09% Összesen 35 262 42 295 47 231 133,94%
2014: 1,7 milliárd Ft támogatás. Magyar Olimpiai Bizottság Hozzájárul a legeredményesebb, legtehetségesebb edzők pályán tartásához, továbbképzéséhez, magyarországi foglalkoztatásához, illetve munkavégzésük egységes követelményrendszerének kialakításához; Kiemelt edző státuszt kizárólag az olimpiai sportágakban válogatott sportolókkal foglalkozó eredményesen dolgozó edzők kaphatnak, akik legalább középfokú edzői végzettséggel rendelkeznek; Az edzőhöz kapcsolódó eredményt elérő sportoló olimpiai A válogatott kerettag, illetve a szövetség által javasolt utánpótlás korosztályának válogatott keret tagja, aki magyar színekben vesz részt a világversenyeken; 5 kategória: A kiemelt edzők létszáma 2014-ben 161 fő volt, 2016-ban 181 szakember.
20 sportág: Búvárúszás, Curling, Golf, Gyeplabda, Íjászat, Karate, Kickboksz, Lovassport, Műugrás, Rögbi, Sí, Snowboard, Súlyemelés, Szinkronúszás, Szörf, Taekwondo, Táncsport, Tollaslabda, Triatlon, Vitorlázás. Az eredményességen túl több sportág jelentős utánpótlás, vagy szabadidős bázissal rendelkezik; A felzárkóztatásra biztosított forrásokat a szövetségek az alábbiakra használhatják fel: szervezetfejlesztésre, edzőtáboroztatásra, nemzetközi versenyekre történő felkészülésre és részvételre; sportfelszerelések beszerzésére, sportszakember-képzésre (több esetben neves külföldi szakemberek bevonásával megvalósított képzések), sportszakmai kiadványokra, nemzetközi jelentőségű hazai események megrendezésének támogatására, sportegészségügyi és sportdiplomáciai feladatok ellátására, a tömegbázis szélesítésére és a sportág népszerűsítésére
Felzárkóztatási programban lévő sportágak - Keresztféléves finanszírozása 2015: 450 millió Ft A szakszövetségek adatszolgáltatásai alapján az edzői létszám 23,6%-kal, a tagszervezetek száma pedig 1,1%-kal nőtt az érintett sportágakban 2013. és 2015. között Több felzárkóztatási sportágban a versenyengedéllyel rendelkező sportolói létszám tekintetében jelentősebb mértékű növekedés tapasztalható (pl. műugrás, sí, szörf, triatlon stb.).
Gerevich-Aladár sportösztöndíj Olimpiai járadék A Nemzet Sportolója címhez kapcsolódó járadék Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogram Héraklész Program Héraklész Bajnokprogram Héraklész Csillagprogram
A 2024. évi XXXIII. Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, az olimpiai játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 17-én terjesztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elé. (1. szakasz) A további két szakasz dokumentumait 2016. októberében (2. szakasz Irányítás, jogi háttér és létesítményfinanszírozás), illetve 2017. februárjában (3. szakasz az Olimpiai Játékok lebonyolítása, tapasztalatok és örökség) kell benyújtani Döntés 2017-ben a limai NOB kongresszuson A főváros mellett Los Angeles és Párizs verseng
Az 1. pályázati szakasz anyaga öt fejezetből áll: Olimpiai Vízió és a Budapesti Olimpia koncepciója Örökség és illeszkedés a hosszú távú tervekhez Az infrastruktúra és az erőforrások általános bemutatása Ország elemzés Pénzügyi elemzés
A Budapesti Olimpiai és a Paralimpiai Játékok víziója Az első olyan Olimpia és Paralimpia lehet, amelynek Közép- Európa adhat otthont NOB reformtörekvései: célunk egy gazdaságos és hosszú távon is értéket teremtő olimpia Olimpiai helyszíneink tökéletesen kapcsolódnak a város épített és természeti adottságaihoz: a Duna, mint Budapestet és a térséget összekötő ütőér A városi és sportinfrastruktúra fejlesztésén túl az olimpia élénkíti a magyar gazdaságot, új munkahelyeket teremt, elősegíti az egészséges és sportos életmód terjedését, garantálja Budapest és az ország hosszú távú és fenntartható fejődését
Az olimpiai koncepció kidolgozása és a kapcsolódó helyszínek kiválasztása során figyelembe vették a NOB Olimpiai Agenda 2020 programjának alapelveit A budapesti olimpiai Master Planje 28 budapesti helyszínt határoz meg, amely 25 sportág 36 versenyszámának megrendezésére alkalmas A terv két térséget, hét klasztert és öt különálló létesítményt nevesít Mind a hét klaszter az Olimpiai Falu tíz kilométeres körzetében, a városközponttól maximum hat kilométerre található, közúton és tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető
A Paralimpiai Játékokkal kapcsolatban a Master Plan 21 helyszínt nevez meg, amelyek 22 sportág és 24 szakág versenyeinek adnának otthont A Paralimpiának egy vidéki helyszíne is lenne: az evezős versenyszámokat Szeged látná vendégül A központi (budapesti) versenyarénák mellett öt közeli és könnyen megközelíthető olimpiai térség is bekapcsolódhat a versenyek megrendezésébe (Balatoni régió, Debrecen, Győr, Miskolc és Szeged) Magyarország lakosságának 90%-a 90 percen belül el tud majd jutni valamennyi helyszínre
Az Olimpiai és Paralimpiai Falu folyóparti környezetben elhelyezkedő épületei a Duna keleti partján, közvetlenül az Olimpiai Park mellett kapnának helyet A Budapest 2024 pályázat javaslata szerint a 2024. évi Olimpiai Játékok megnyitójára július 19-én, pénteken, a záróünnepségre pedig augusztus 4-én, vasárnap kerülne sor A Paralimpiai Játékok javasolt kezdési időpontja augusztus 21., szerda (megnyitó), zárónapja pedig szeptember 1., vasárnap (záróünnepség) Az Olimpiai terv szervesen illeszkedik Budapest Fenntartható Fejlesztési Terveihez
Az infrastruktúra és az erőforrások általános bemutatása: Szálláshelyek Repülőtéri infrastruktúra Közlekedés Energia, telekommunikáció és egészségügyi szolgáltatások
Ország elemzés: A pályázat politikai támogatottsága Támogatás más érintettek részéről A kormányzati és a nonprofit szektor szerepe az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban A Magyarországon korábban rendezett események irányítási tapasztalatai Gazdasági elemzés Jogi környezet Biztonsági környezet
Pénzügyi elemzés: Pénzügyi stratégia és finanszírozási források Pályázati költségvetés
A 90. évfordulóját ünneplő TF a világ legrégebbi mozgáskultúrával foglalkozó egyeteme. A stratégiai ágazat programjában a Testnevelési Egyetem fejlesztése, Több mint százezer négyzetméteres területen épülhet meg és 2018 szeptemberére készülhet el. A leégett csarnok helyére 50 méteres fedett uszoda épülhet; A Csörsz utcai sporttelep BAH csomópont felőli oldalán multifunkcionális sportcsarnok 309/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 1527/2016. (IX. 29.) Korm. határozat
Cél: a fiatal korosztály testi és szellemi állapotának fejlesztése 1.173.000 diák minden nap mozog Általános- és középiskolában, 12 évfolyamon, minden tanítási napon; Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Program: tanuszoda, tanterem, tornaterem; Társadalmi felzárkóztatási program
Az iskolás gyermekek sportba történő széleskörű bevonása; Az iskolai testnevelés keretei között a sportágak bemutatása; Országszerte sportágakat bemutató eseményei (20 megyei); Helyi sportlehetőségeket népszerűsítő programok ( 230 db) Sporteszközcsomagok kihelyezése (közel 1200 intézmény); 22 sportági szakszövetség bevonása (kézilabda, kosárlabda, asztalitenisz, atlétika, judo, röplabda, tenisz, torna, vívás, tollaslabda, labdarúgás, jégkorong, vízilabda, birkózás, evezés, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, úszás); 15 ezer gyermek részvétele a programokban
Egy helyszínen,100 sportág kipróbálása Egyedülállóan sok sportág kipróbálásának lehetősége egy helyszínen, szakemberek, edzők közreműködésével Olimpikonok, élsportolók jelenléte Tehetségek kiválasztása Sportba történő bevonás, egészséges életmód EU-s projektek: EU 2020 Stratégia célkitűzései EFOP-3.2.8-16 T.E.S.I. - 2.0 Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében projekt és az EFOP-3.2.10-16 Tehetséggondozás sport által projekt Céljuk: az iskolarendszer az optimális biológiai fejlődéshez elengedhetetlen, megfelelő szintű és minőségű testmozgás, rendszeres fizikai aktivitás lehetőségét minél fiatalabb életkorban biztosítani tudja a gyermekek számára
A felnőtt lakosság 10-15%-a sportol rendszeresen (heti két alkalom), a mindennapos testnevelésen kívül a gyerekek csupán 10%-a A lakosság a legkönnyebben saját lakóhelyén érhető el létesítményfejlesztés, új létesítmények kialakítása a szabadidősport területén Az elmúlt években egyre nagyobb teret nyer a szabadidős sportban az úgynevezett street workout Nemzeti Szabadidős Egészség Sportpark Program
Sportolási lehetőség biztosítása saját lakóhely közelében Minden korosztály számára aktív időtöltés Szabadidős kondiparkok és futópályák a középpontban
Első alprogramja: 23 megyei jogú város: a helyi önkormányzati szinten megvalósítandó szabadidősport gyakorlásával összefüggő programok Második alprogramja: a helyi szinten integrált sportszervezetek utánpótlásneveléssel összefüggő feladatainak támogatása mentén a Sportegyesületek Országos szövetsége (SOSZ) közreműködésével, helyi szinten működő egyesületi keretek között A megyei jogú városok saját hatáskörben, a helyi önkormányzati szinteken jelentkező szabadidősport igényekhez igazítva megalkotják a működési területükre vonatkozó privilegizált szabadidősport program listájukat Első ütemben 250 millió forintot biztosít a sportkormányzat a Program megvalósítására
Budapest, 2016. szeptember 29.
Fotó: Szaka József
Aranyérem: 1 Ezüstérem: 8 Bronzérem: 9 Forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság
Sportegészségügyi Csoport Forrás: Sportkórház- Országos Sportegészségügyi Intézet
Sportegészségügyi Csoport "Láthatatlan" munka, világszínvonalú eredmények A legismertebbé vált eset az volt, amikor Kozák Danuta gyors meggyógyításában játszott nagy szerepet Toman dr. úr.
Az ezredfordulóra a Sportkórház több területen is nehéz helyzetbe került. Eszközei, létesítményei meglehetősen elavultak. Felmerült, hogy az épületei egy esetleges felújítás után sem üzemeltethetőek gazdaságosan, a helyzetet csak egy új klinikai tömb létrehozásával lehetne elfogadhatóvá tenni, megoldani. 2002 februárjában a kivitelezési munkák megkezdődtek, de a költözés elmaradt, mert az építkezés nem fejeződött be. 2010 előtti években fenyegette az Intézetet a megszűntetés és a fekvőbeteg ágyszámok csökkentése is. Forrás: obuda.hu, index.hu
Forrás: terasz.hu; nava.hu;
Célok: magyar sport versenyképességének megtartása, erősítése, az egészségtudatos életmód támogatása, sportegészségügyi feladatok komplex ellátása, sportegészségügyi szolgáltatások színvonalának emeléséhez források biztosítása, hozzáférés megkönnyítése, OSEI feladatainak hatékonyabb ellátása, Jövőben: több versenyző ellátása, gyorsabb, hatékonyabb és magas színvonalú egészségügyi sportszolgáltatással, eszköz-parkkal.
A sportegészségügyi ellátás központi szerve: Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), amely az EMMI felügyelete alatt áll 100 ágyon kifejezetten sportspecifikus fekvőbetegszakellátó 27 szakterület járóbeteg-szakrendelés, sportorvosi engedélyek kiadásához szükséges vizsgálatok, konzíliáriusi háttér biztosítása, a speciális sportolói körök specifikált, sportigényekhez igazodó ellátását végzi Központja és működtetője az Országos Sportegészségügyi Hálózatnak (OSH) Irányítója a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálatnak (VKESZ)
OSEI-OSH-VKESZ Regiszter a sportorvosi engedélyek online nyilvántartó rendszere Call Center (24 órás) Komplex szolgáltatási kör, speciális szaktudással rendelkező sport szakorvosok Sportorvosi biztosítás, szakmai felügyelet, sérülések ellátása, biztosításának szervezése; 2016-ban 265,4 millió Ft támogatás
Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (Miskolc), Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum (Debrecen), Kastélypark Klinika Kft. (Tata), Országos Gerincgyógyászati Központ (Budapest), Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Budapest), Országos Sportegészségügyi Intézet (Budapest), Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (Pécs), Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Győr), Semmelweis Egyetem (Budapest), Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (Szeged), Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Budapest);
A teljesítmény-élettani laboratórium vizsgálataival kapcsolatos feladatok ellátása (legális teljesítményfokozás elősegítését biztosító módszerek kidolgozása, a maximális teljesítőképesség vizsgálata); A TE keretei között működő diagnosztikai laboratórium működésének sportegészségügyi felügyelete; A kialakítás alatt álló NSR részét képező Versenyengedély Modul sportorvosi engedélyezési feladatkörének szakmai felügyelete, az igazolások kiállítása, digitális rendszerben való feldolgozása, vezetése.
Szakmai érdekképviselet (Magyar Sportorvos Társaság), sportorvosi képzések, továbbképzések módszertanának kidolgozása, felügyelete; Nemzetközi kapcsolattartás (FIMS); Hazai kapcsolattartás a sport további állami és civil intézményrendszerében működő jelentősebb szervezetekkel, szövetségekkel;
Az új Sportegészségügyi Intézet 2005/2015. (XII. 28.) Korm. Határozat a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítésének érdekében szükséges források biztosításáról. Tavaly decemberben eldőlt a Testnevelési Egyetem fejlesztése. Egy a sporthoz és a sportegészségügyhöz is méltó, új helyszín, modern feltételekkel! Az új kormányzati koncepció tervei szerint is az OSEI önálló sportegészségügyi intézetként fog működni. Forrás: 11.kerulet.ittlakunk. hu
Az új Sportegészségügyi Intézet
Az új Sportegészségügyi Intézet A kormány úgy döntött, hogy biztosítja a sportegészségügyi intézet elhelyezését, ezért a feladatra külön miniszteri biztost nevezett ki a kormányfő (35/2016. (VII. 29.) EMMI utasítás; 46/2016. (IX. 20.) EMMI utasítás). Az OSEI új helyszíne a Kútvölgyi tömb (1333/2016. (VII. 4.) Korm. Határozat az Egészséges Budapest Program előkészítéséről). 1587/2016. (X. 27.) Korm. Határozat az Országos Sportegészségügyi Intézettel kapcsolatos további intézkedésekről
Új Nemzeti Sportstratégia elkészítése; Az utánpótlás-nevelés új rendszerének kialakítása; A Nemzeti Sportinformációs Rendszer kidolgozása; Sportdiagnosztikai Laboratórium fejlesztése; Táplálékkiegészítő Bevizsgáló Laboratórium létrehozása A fogyatékkal élők, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának támogatása;
+ Versenyengedély modul + Sportegészségügyi modul Nemzeti szintű elektronikus sportkataszter Sportolói kataszter Sportszakember kataszter Sporteredmény kataszter Sportlétesítmény kataszter Sportesemény kataszter Szolgáltatás kataszter Szervezet kataszter + Támogatási modul
Sportcélú fejlesztések, beruházások egészségesebb társadalom A magyar sport társadalmi szerepének és megítélésének megerősítése A sporttal, sportolási lehetőségekkel, szakmai szereplőkkel kapcsolatos információk, adatok megbízható forrásból, egy helyen, sportszakmailag és jogilag rendszerezett formában, a felhasználók számára kényelmes és jól áttekinthető hozzáféréssel
Az állami sportirányítás munkájának segítése A magas színvonalú döntés-előkészítés feltételeinek biztosítása Megfelelő mennyiségű és minőségű adatszolgáltatás a sportélet szereplőinek tevékenységéhez, működtetési, üzemeltetési és fejlesztési feladataihoz Gyors és pontos tájékozódás a sportban tevékenykedők (sportolók, klubok, szövetségek, edzők, sportszakemberek, gazdasági szakemberek, segítők, szülők) és a sport iránt érdeklődők számára
Segíti az ágazati stratégiaalkotást Információ: sportolók, sportszakemberek általános, sportegészségügyi, sportszakmai státuszáról, a sportszervezetekről és sportszövetségekről, a sport egyes szervezeti szintjeinek adminisztrációjáról, gazdálkodásáról, sportlétesítményekről Szolgáltatások: a központi és területi közigazgatás, a MOB, az MPB, a sportszervezetek, a sportszövetségek és egyéb, a sportban érdekelt szereplők, az érdeklődő polgárok számára egyszerűbb tervezési folyamat
Forráselosztás, ellenőrzés, fejlesztés: megalapozó adatok Az NSR támogatja és megalapozza a valid adatokon alapuló sportadminisztrációt A sportágazatban, mind a kínálati oldalon, mind a keresleti oldalon naprakész információk sportpiac ösztöntézése Több millió embert, több ezer családot lehet elérni az állampolgárok gyorsan és naprakészen tájékozódhatnak: közelükben milyen sportolási lehetőségek vannak, milyen feltételekkel Sportszervezők: milyen az érdeklődés, melyek azok a sportlétesítmények, amelyeket érdemes hétvégén is kinyitni a közönségnek
Gyorsaság és megbízhatóság Sporteseményeknél azonnal láthatja az érdeklődő az eredményeket, a versenyről, meccsről készült jegyzőkönyveket Az összes igazolt sportolóról információ (kb. mintegy 430 ezer fő) Sportszolgáltatások, szabadidős sportszervezetek, a versenysport szervezetek adatai, sporttudományi kutatások, a kereslet és kínálat oldaláról is rendszerezve 15 ezer szakemberről megbízható információk
Sportszakmai folyamatok nyomon követhetők a szakma és a sportkormányzat részéről Átfogó kormányzati sportágfejlesztési programok (látvány-csapatsport támogatás, kiemelt sportágak fejlesztése) hatásainak mérése egységes rendszerben A sportszövetségek, illetve a már meglévő, a sportágazatban működő rendszerek (online sportorvosi engedélyezési rendszer) összehangolása, egységes rendszerbe szervezése Bürokratikus terhek csökkentése, költséghatékonyság, hatékonyság növelése
Állami Sportinformációs Rendszer: Nemzeti Sportközpontok EMMI SFÁT (2016) Az EMMI, mint sportpolitikáért felelős minisztérium a jogutód, a szoftver tulajdonjog: EMMI Régi, elavult, nem használt rendszer elhagyása teljesen új, modern rendszer kifejlesztése indokolt Az NSR jogszabályi és informatikai szintű felülvizsgálata szükséges a legkorszerűbb informatikai feltételrendszer biztosítása és működtetése mellett Az NSR üzemeltetése az EMMI keretei között a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által Digitális Jólét Program
Sporttörvény:,, a sportpolitikáért felelős miniszter, mint sportigazgatási szerv biztosítja a Nemzeti Sportinformációs Rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja az NSR-ben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását a sport érintett civil szereplőitől hatáskört nem von el a versenyengedély kiadása a sportszövetség feladat- és hatáskörébe tartozik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatási feladatai körében ellátja különösen a versenyengedélyek kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, meghatározza a versenyengedély sportágaktól függetlenül egységes formáját, valamint együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel az NSR működtetésében
Az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet; A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat prioritásként határozta meg egy felhasználóbarát központi elektronikus platform a nemzeti sportinformációs rendszer (a továbbiakban: NSR) létrehozását; Az NSR funkcionális keretrendszerének tervezése 2010. július hónapban kezdődött, amelyet követően 2011. május hónapban a próbaüzem időszaka is elindult; 2011-ben elkészült az NSR és a külső modulként kapcsolódó rendszerek igazgatási szabályozási és rendszertervdokumentumai; Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján született 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat (Digitális Jólét Program) is aktuálissá teszi az NSR felülvizsgálatát.
A rendszer működéséhez több jogszabály módosítása szükséges az EMMI részéről: a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V.21.) Korm. rendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről, valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet
Az Európai Bizottság által készíttetett európai szintű felmérés alapján készült 2013-as jelentés ( Study on a possible future sport monitoring function in the EU ) ajánlásként fogalmazza meg az NSR rendszerhez hasonló sportcélú vezetői információs rendszerek fejlesztését
Szervezeti modul [sportszervezetek, sportszövetségek alapadatai és sportspecifikus kiegészítő adatai a sportról szóló törvény szervezeti típusra vonatkozó sajátosságai alapján]; Szolgáltatási modul [sportszolgáltatások köre kínálati, keresleti oldal szempontjából strukturált rendben: versenysportban működő sportszervezetek szakosztályos működésének adatai, diák és szabadidősportban működő szervezetek által kínált sportolási lehetőségek]; Létesítmény modul [tulajdonosi, fenntartói adatszolgáltatás alapján a sportolás céljára igénybe vehető létesítmények alapadatai, továbbá kapacitás-kihasználtsági térkép folyamatos biztosítása]; Esemény modul [aktív oldal tekintetében választható, alapvetően tömegsportos, szabadidős események listája meghatározott sportszakmai szempontrendszerek alapján csoportosítva (sportági kör, részvétel köre, feltételei, stb.); passzív oldal tekintetében a jelentősebb nézői érdeklődésre számot tartó sportesemények elérhetőségére vonatkozó információk és kapcsolódó felületek kezelése pl. jegyigénylés)];
Versenyengedély modul (MOB, MPB) [a kizárólagos szövetségi hatáskörbe tartozó versenyengedélyek kezelésének felülete, kiegészülve a versenyengedély kiadásának feltételét képező sportorvosi engedély adataival (érvényes, versenyezhet / nem érvényes nem versenyezhet, korlátozottan érvényes / csak bizonyos sportágakban versenyezhet) Személyzeti modul [a sportolók és sportszakemberek adatait tartalmazó adatkörök csoportosított rendszere]. A sportolók tekintetében a sportágak adatszolgáltatása alapján versenyszerű sportoló (hivatásos / amatőr) és regisztrált szabadidő-sportoló alapvető megbontás szerint tagolva. A sportszakemberek tekintetében a tevékenységgel érintett sportágak rendszerében, a sportág képzésre vonatkozó szabályzata alapján fennálló csoportosításnak megfelelően
I. ütem (2017. január 31.) az NSR 1.0 felállása: Az NSR teljes jogi és informatikai koncepciójának kidolgozása és elfogadása Szükséges jogszabályok módosítása A kialakítandó rendszerrel összefüggésben a kockázatok felmérése és védelmének tervezése a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás alapján A rendszer kockázatarányos védelmének kialakítása, rendszertervek elkészítése (logikai, fizikai és adminisztratív védelmi elemek bemutatásával együtt) Informatikai rendszer kifejlesztése Felmérés, szakmai apparátus kiválasztása, tájékoztatás, oktatás és ellenőrzés, szükséges finomítás Az NSR 1.0 indulása: a teljes körű makro adatbázis feltöltése és a meghatározott dokumentum kör csatolása Elektronikus kapcsolat a sportorvosi igazolások rendszeréhez
II. ütem (2017. július 30.) az NSR 2.0 funkciók kiépítése: Moduláris felépítés Szervezeti modul Szolgáltatási modul Létesítmény modul Esemény modul Versenyengedély modul (MOB, MPB) Sportszakember modul Sportolói kártya funkcionalitás, NEK kapcsolódás TAO nyilvántartás Sportlétesítmények adat- és szolgáltatási köre és térképes megjelenítése Adatszolgáltatás a diák- és szabadidős (többek között diáksport körök, Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Szabadidősport Szövetség, stb.) sport területén Támogatási szponzorációs és ellenőrzési (állami támogatás felhasználási) adatkörök Adminisztratív működés támogatási modul (NSR felület vagy interfész a szövetségi rendszerekkel) NSR-rendszer közhitelessége
Személyadatok: Alapadatok (személyes azonosító adatok) Egyéb adatok (lakcím, elérhetőségek) Tevékenységek Versenyzői adatok Eltiltások Sportorvosi engedélyek Támogatások Tagságok Szervezet adatok: Alapadatok Elérhetőségek Egyéb adatok (statisztikai, cégbírósági adatok stb.) Sport kapcsolat (elérhető sporttevékenységek) A sportszövetségek közgyűlése által jóváhagyott sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint a következő évre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervek Csatolmányok (fotók stb.) Számlaegyenleg (kártyakiadáshoz kapcsolódóan a kártyakiadó szervezet által létrehozva) Számlatétel
Létesítmény adatok: Alapadatok Szolgáltatás adatok Műszaki adatok Esemény adatok: Alapadatok (szervező, sportág, időpont, EB, VB stb.) Résztvevő adatok (országok, létszám, para stb.) Nézői, kommunikációs adatok (közvetítés, nézőszám) Sportág adatok: Alapadatok Sportágtörténet Sportág bemutatás Csatolmányok
Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek megoszlása:
A sportolók és sportszakemberek megoszlása:
Személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága Széleskörű jogi egyeztetés Az NSR egyes moduljai kapcsán az adatkezelés terjedelme és módja eltérő Az NSR első ütemében jelzett jogszabály-módosítások keretében az adatkezelési kérdések felülvizsgálata is szerepel Törvényi szinten meg kell határozni az adatkezelésre jogosultak személyi körét + az adatkezelést milyen módon teljesíti az NSR Az adatkezelési jogosultság meghatározása primer jelentőséggel bír Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény: személyes adatok védelme Infotv. 5. (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adat adatkezelése csak az érintett hozzájárulásával kezelhető, az adatkezelésre vonatkozó jogviszony csak a hozzájárulással jön létre felek között szükséges lesz az erre vonatkozó hozzájárulások beszerzését megszervezni és végrehajtani
Infotv. 7. (1): adatbiztonság követelményére vonatkozó elv: az adatkezelési műveleteket úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét Az adatbiztonság: szükséges az NSR informatikai hátterét megfelelően biztosítani Az adatkezelő köteles a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazni az adatvédelem érdekében úgy, hogy a több lehetséges megoldás közül a magasabb szintű védelmet nyújtó eljárást kell alkalmaznia
Az egészségügyi állapottal kapcsolatos adatkezelés: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény Az egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelés csak a törvényben taxatív módon felsorolt esetekben valósulhat meg A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy bármilyen sportigazgatási, vagy sport-szakmai feladat ellátása célból történjen az adatkezelés jogszabály módosítás A jelenlegi jogszabályi környezet alapján az egészségügyi adat statisztikai célra történő felhasználása csak személyazonosításra alkalmatlan módon történhet Összhang az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénnyel A sportolói kártya modul tekintetében figyelembe kell venni az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit
Köszönöm a figyelmet!