Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2016. 02.29 Örvös galamb (Columba palumbus) 1
Örvös galamb commons.wikimedia.org 2
Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Örvös galamb (Columba palumbus) Vadászhatóság: aug. 15.- jan. 31. (okt. 31-ig volt 2012-ig) Felismerés legnagyobb termetű európai vadgalamb (38-43 cm); feje és nyaka kékesszürke, melle vörhenyes; nyak alján ércfényű, zöld és bíbor tollak; nyak két oldalán fehér folt ( örv, fiataloknál még nincs); csőre sárga, de a csőrtő rózsaszín; szárnyon széles fehér keresztcsík; farok végén fekete szalag; járás közben a galambok bólogatnak Elterjedés - állományhelyzet Skandinávia és Oroszország északi területeit kivéve egész Európában; Mo.-on gyakori költőfaj (49-116ezer pár), vonul (febr.-nov.), néha áttelel; Rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneumban tölti; 2014/2015-ös teríték: 5984 db (OVA) 3
Élőhely - fészkelőhely fás vegetációhoz kötődik: sík- és dombvidéki erdők, erdőfoltok és sávok, fasorok, arborétumok, városi parkok; vonuláskor előnyben részesíti a mg-i területeket, de költőhelyén is kijár oda táplálkozni; a fészkek fákon, cserjéken vannak, néha más fajok régebbi fészkét használja; fészke lapos, gallyakból összerakott, hevenyészett, tojás alulról is látszódhat; Költés monogám (egy szaporodási ciklusra), de költési időn kívül csapatokban él; fészkelés áprilisban kezdődik, augusztusig 2-3-szor is költhet; ált. 2 tojás; 15-17 nap alatt kelnek ki; fészeklakók, mindkét szülő nevel, egy hónaposan hagyják el a fészket; Táplálkozás növényevő- főleg magfogyasztó: termesztett és gyomnövények magvai, a vetést is kiszedheti; alkalmanként csigákat és gilisztát is fogyaszt; utódait 8-10 napos korukig mindkét szülő eteti begytejjel (állati fehérje!); A galambok sajátsága, hogy a csőrüket a vízbe merítve isznak, azaz a folyadékot felszívják. 4
Kék galamb (Columba oenas) Kék galamb www.bto.org 5
Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Kék galamb (Columba oenas) Vadászhatóság: védett Felismerés kisebb (28-32 cm) és rövidebb farkú, mint az örvös galamb; szárnyán és nyakán nincs fehér folt; szárnya alulról szürke (parlagi galambé fehér); tollazata hamvaskék, nyaka oldalt zöldes; szárnyán két rövid fekete folt, de nem keresztsáv (mint szirti galambnál); kisebb csapatokban jár, röpte gyorsabb, mint az örvösgalambé Elterjedés-állományhelyzet Európa nagy részén előfordul; Magyarországon költ (5-10ezer pár), vonuló (febr.-nov. nálunk); néha áttelel, akár többszáz fős csapatokban; rövidtávú vonuló faj; a Földközi-tengernél telel. 6
Élőhely - fészkelőhely öreg fákkal tarkított, nyíltabb ligetes erdőket kedveli; hazánkban főleg bükkösökben; előfordul tölgyesekben, ártéri erdőkben, sőt akár parkokban is; fészkét faodvakba, sziklák közé, épületekre építi; szinte kizárólagosan a fekete harkály által vájt mélyebb odvakat foglalja el; Költés monogám faj; az egyik legkorábban érkező madarunk, így már márciustól kezdi a költést; évente akár 5-6 alkalommal is költhet; 2 tojásból álló fészekalj; a szülők 16-17 napig felváltva kotlanak; a fiókák kb. 4 hetesen repülnek; a tojó gyakran a fiókák mellé rakja le a következő tojásokat, vagy ha kicsi az odú, akkor egy másik, közeli odúban ( váltóódú ). Táplálkozás étrendjében apró magvak dominálnak; fiókáknál begytej Vadgerle (Streptopelia turtur) 7
Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Vadgerle (Streptopelia turtur) Vadászhatóság: védett Felismerés legkisebb hazai galambféle (25-28 cm), karcsú; feje szürke, nyaka kékes-rózsaszínes; nyakán két oldalt fekete és fehér vonalak (fiatalon nincs); szárnya narancsbarna, fekete pettyekkel (fiataloké barnásszürke); farka lekerekített, faroktő alulról fekete, a farok alsó oldalán fehér végszalag feketével határolva; repülés közben enyhén billeg oldalirányban; párban vagy kisebb csapatban jár Elterjedés - állományhelyzet Írországot, Skóciát, Skandináviát és Oroszország északi részét kivéve egész Európában; Mo.-i becsült fészkelő állománya 64-150ezer pár (nálunk: április vége-szeptember vége); Augusztus-szeptemberben a gyülekezéskor akár több tízezres csoportosulások is előfordulhatnak; A telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. 8
Élőhely - fészkelőhely fás vegetációk, de nem zárt erdők: ligetek, állományszegélyek, fasorok, erdősávok; az emberközeli élőhelyekről a balkáni gerle jórészt kiszorította; laza fészkét, védett helyre, 6-7 m magasba, cserjékre, fákra építi; Költés monogám (egy évre szóló párkapcsolat); nászrepülés visszaérkezés után egyből kezdődik; 2 fehér tojásán mindkét szülő kotlik; a 14-17 nap után kelő fiókákat is mindkét szülő gondozza; fiókák 25-30 nap után repülnek; rendszerint kétszer költ; Táplálkozás gyommagvak, termesztett magvak, olykor vetőmagot is felszedi; balkáni gerlével kemény konkurencia; fiókáit eleinte begytejjel eteti. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) 9
Balkáni gerle Rend: Galambalakúak Család: Galambfélék Faj: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) Vadászhatóság: aug.15 -jan. 31. (feb. 28-ig volt 2012-ig) Felismerés a vadgerlével azonos nagyságú (29-33 cm); de hátoldala sárgásbarna és a nyak alján rövid, fekete gallér fehéren szegve (fiatalokon még nincs); szürkés zsemleszínű test (két nem eltérő árnyalatú); farok alsó oldala fehér, kézevezők feketék; szeme piros; csőre fekete 10
Elterjedés - állományhelyzet Erdeteileg Kis-Ázsiai faj, század elején kezdődő lassú terjeszkedése robbanásszerűvé vált; Mo.-on először 1926-ban figyelték meg Tiszaugon, az ötvenes évekre a zárt erdőségeket kivéve mindenhol; állandó madarunk, nem vonul; 290-380 ezer költő párt becsülnek Mo.-on; 2014/2015-ös teríték: 67780 db (OVA) 11
Élőhely - fészkelőhely egyes populációk kimondottan emberi településekre specializálódtak; mg-i területeken, erdőszéleken, galériaerdőkben, parkokban; laza fészkét fákra építi, de városokban erkélyekre, virágládákra, villanyoszlopra stb.; Költés monogám (egy szaporodási ciklusra); költési időn kívül csapatokban él; februártól folyamatosan akár novemberig, egy évben 4-5 fészekalj is lehet; 2 fehér tojás, két hét alatt kelnek ki, mindkét nem kotlik; a fiókák a 3. héten elhagyják a fészket; Táplálkozás termesztett és gyomnövények magja, néha csigák esetleg giliszta; fiókákat első hetekben begytejjel táplálják Galambok terítéke 12
Dolmányos varjú (Corvus cornix) Dolmányos varjú 13
Rend: Énekesmadár-alakúak (Verébalakúak) Család: Varjúfélék Faj: Dolmányos varjú (Corvus cornix) Vadászhatóság: júl.1.-febr. utolsó napja (Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető) Felismerés 44-51 cm; a fej, a torok, a begy, a szárny és a farok fekete; a testalj, az alsó farkfedők és a szárnyfedők szürkék; a csőr és a csüd fekete; a kormos varjúval (C. corone) hibridizálódhat, kormos varjú egyszínű fekete, de nincs csupasz pofafoltja mint a vetési varjúnak; laza csapatokban jár, gyakran vetésivel együtt 14
Elterjedés - állományhelyzet Észak- és Kelet-Európa gyakori költőfaja; a hibridizációs vonal az Elba és Nyugat-Magyarország között húzódik, (hibridizációs vonaltól Ny-ra kormos varjú, K-re a dolmányos varjú); északi populációk vonulók, a délebbiek (mint a hazaiak) állandóak; télen kóborolhat; 2015 tavaszi becslés: 99915 db, 2014/2015-ös teríték: 23260 db (OVA); madarász becslés: 37-45ezer költőpár; Élőhely - fészkelőhely az összefüggő nagy erdőségeket kivéve mindenhol; kedveli a fasorokkal, erdősávokkal, erdőfoltokkal tarkított mg-i területeket, de előfordul az ártéri liget- és galéria erdőkben is; páronként vagy laza csoportokban, felső lombkorona szintbe fészkel, fészkét gyakran több évig használja; A Duna-menti nyárfákon az egész ország területén nagy sűrűségben költenek; Településeken is gyakori (Bp-en 1970-es évek óta); Költés Tartós párkapcsolatot kialakító monogám faj; március elején fészkelőhelyek elfoglalása: tatarozás v. építés (mindkét nem); március közepétől 4-6 db zöldeskék színű, barna foltozású tojás; 18-20 nap kelési idő, csak a tojó kotlik, a hím eteti; 4-5 hét után hagyják el a fészket, augusztustól nagyobb csapatokban; Táplálkozás rovarok, emlősök, madarak, tojások, hüllők, növényi táplálék, termesztett magok 15
Vetési varjú (Corvus frugilegus) Foto Biopix: N Sloth Fotó: Fraser Simpson Vetési varjú kekvercse.mme.hu kekvercse.mme.hu 16
Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Vetési varjú (Corvus frugilegus) Vadászhatóság: védett Felismerés 41-49 cm, kékes fémfényű, fekete tollazat; az öregek csőrtöve és torka csupasz (elsőéveseké még nem); bozontos gatyája csüdig ér; felborzolt hastollai miatt nagy hasú ; csőre karcsúbb és hegyesebb, fejtetője csúcsosabb mint a dolmányos és kormos varjúé Elterjedés - állományhelyzet Európában csak az Ibériai- és az Appenin-félszigeten, Dél- Franciaországban és a Balkán Ny-i felén nem fészkel, de téli kóborlásai során ezeken a helyeken is megjelenhet; hazai állományok nem vonulnak, csak kóborolnak; október végén ÉK-ről többszázezres vonuló csapatok érkeznek (helyileg akár milliós telelő állományok alföldi nagyvárosokban); 2015 tavaszán becsült: 169806 db (OVA); madarászok: 18500-23500 költő pár; 1980-as évektől komoly állománycsökkenés (varjúperek mérgezés, lelövés); Élőhely - fészkelőhely a nagy erdőtömböket kivéve, minden fás vegetációban; természetes fészkelőhelyek az alföldi puszták facsoportjai; kolóniában költ, gyakran több száz fészek is lehet (kék vércse, vörös vércse, erdei fülesbagoly is használja a fészkeket, ezért védett a vetési varjú); városokba húzódott (külterületi fészkelőhelyek hiánya) ide kék vércse nem jön be, ill. humán konfliktusok 17
Költés tartós monogámiában élő faj; a tél végén kezdődik a fészkek rendbehozatala v. építése a hím hordja a fészek anyagot, a tojó épít; fészkei a fákon nagyobb magasságban helyezkednek el (7-20 m); a 3-6 kékeszöld alapszínű, barna foltos tojást március végétől kezdik lerakni; a tojó kotlik (16-18 nap) ezalatt a hím etet; a fiókák egy hónap után hagyják el a fészket, de egy ideig még a telepen maradnak, ahol a szülők etetik őket; Táplálkozás termesztett és gyommagvak, gyümölcsök, egyéb növényi részek, csigák, gyűrűsférgek, bogarak, lárvák, sáskák, szöcskék, rágcsálók, tojás és madárfiókák; a XX. század második felében az intenzív mezőgazdaság térnyerésével az addig domináns állati táplálék másodrendűvé vált a növényivel szemben; XX. század elején az első varjúperben még a mezőgazdasági kártevők fogyasztása miatt hasznos fajnak ítélték, az 1960-as években a számlájára írt nagymértékű mezőgazdasági kár miatt üldözni kezdték (2. varjúper ). Holló (Corvus corax) Fotó: Paul Lantz 18
Holló en.wikipedia.org http://vk.com Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Holló (Corvus corax) Vadászhatóság: védett Felismerés legnagyobb európai varjúféle, és a legnagyobb énekesmadár is; testhossza 54-67 cm, jóval nagyobb mint a varjak; hatalmas csőrének felső vonala ívelt; tollazata kékesen fénylő fekete; torkán bozontos szakállszerű tollak; farka ék alakban lekerekített; a levegőben gyakran köröz párban vagy kisebb csapatban; hívóhangja jellegzetes mély korrogás 19
Elterjedés - állományhelyzet Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában elterjedt faj; hazánkban a XX. század közepéig főleg az Északi-középhegység erdőinek lakója; mára az alföldi területeken is megjelent; Magyarország nagy részén már előfordul, és növekvő számban fészkel; nem vonuló faj; madarászok becslései alapján 4900-6000 fészkelő pár lehet jelenleg az országban; a vadgazdálkodók adatai alapján 2015 tavaszán 43995 egyed volt nálunk; Élőhely - fészkelőhely Kevéssé zavart erdőkben, sziklákon, szirteken költ. Költés egész életre szóló monogámia jellemzi; 4-6 tojást rak le, a tojó kotlik 20-21 napig, a hím pedig táplálja; a fiókák 5-6 hetes korukban röpképesek, a család sokáig együtt marad. Táplálkozás Jelentős a dögfogyasztásuk, a vadászatkor kinthagyott zsigerek az állományaik fennmaradását segítik; a legnagyobb hazai hollóállományok a nagyvadas erdős területeken élnek; kisemlősök, hüllők, ízeltlábúak, puhatestűek, tojások, fiókák; télen nagyobb csapatokba verődve jelenhet meg, pl. a sasetetők környékén. Szarka (Pica pica) Katona Krisztián 20
www.mnt.ee Szarka 21
Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Szarka (Pica pica) Vadászhatóság: júl.1.-febr. utolsó napja (Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető) Felismerés 40-51 cm (ebből a farok 20-30 cm); tollazata fekete-fehéren mintázott; feje, melle, háta és szárnya fekete; széles szárnyfoltja és hasa fehér, csőre és lába is fekete; szárnyán és hosszú farkán zöldes, kékes, bíboros fémfényű tollak; repülés közben gyakran siklik; járás közben időnként nagyot ugrik; riasztása erőteljes cserregő hang; tanulékony, éntudattal bizonyíthatóan rendelkezik 22
Elterjedés - állományhelyzet Egész Európában gyakori költőfaj, gyakorlatilag az egész hideg és mérsékelt égövben, a Brit szigetektől Kamcsatkáig; Mo.-on is gyakori költőfaj; állandó, nem vonul; 2015 tavaszi becsült: 93439 db, 2014/2015-ben a teríték: 40711 db (OVA) madarász becslés: 34-86ezer költőpár; Élőhely - fészkelőhely ligetekkel, fasorokkal, erdősávokkal tagolt rétek-legelők, mg-i területek, árterek, parkok; jellegzetesen a külterjes állattartás helyszínein él; városiasodása is feltűnő (Bp. kertvárosaiban már 1980 óta); ágak sűrűjébe építi jellegzetes kalapos fészkét tüskés-tövises fás fajokra; fészküket vércsék, kabasólymok, erdei fülesbaglyok is használják; Költés tartós párkapcsolatot kialakító monogám faj; fészeképítés ill. javítás márciustól - hím hordja az anyagot, a tojó épít; 6-7 zöldeskék, barna foltozású tojás, 17-18 nap után kelnek ki a fiókák; a fiókákat mindkét szülő eteti és egy hónap után hagyják el a fészket; költési időn kívül akár 100-as csapatokba is verődhet; Táplálkozás állati-növényi egyaránt: rovarok, puhatestűek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak és madártojások, kisemlősök, magvak és dögök Larsen-csapda vadaszforum.net 23
Szajkó (Garrulus glandarius) Fotó: Szerencsi Gábor Szajkó foto-natura-huesca-2.blogspot.com cb.naturalsciences.be monvillage.blog50.com 24
Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Varjúfélék Faj: Szajkó (Garrulus glandarius) Vadászhatóság: júl.1.-febr. utolsó napja (aug. 1-től volt volt 2012-ig) (Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető) Felismerés 35 cm testhosszúságú; tollazata rózsaszínes világosbarna; farka fekete, torka, farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek; feketés szárnyán széles, fehér folt és feketén vonalazott égszínkék szárnyfolt; fejtető tollai feketén és fehéren vonalkázottak; szeme világoskék; fekete csőr tövétől két oldalra fekete barkó húzódik; remek hangutánzó (pl. ölyv vijjogása), hangos, recsegő riasztóhang 25
Elterjedés - állományhelyzet Skandinávia északi részét kivéve egész Európában; Mo.-i fészkelő állománya kb. 29-72ezer költőpár (MME); 2014/2015-ös teríték: 19145 db (OVA); állandó madár, bár a költési időszak után csapatokba verődve nagyobb távolságokra is elkóborolhat; Élőhely - fészkelőhely síksági, domb- és hegyvidéki erdők lakója; lomberdőket kedveli (tölgy, cser, bükk), de fenyvesekben is előfordul; megtelepszik ártéri és galéria erdőkben, arborétumokban, parkokban; Költés monogám, szezonális párkapcsolat jellemzi; március közepén kezdődik a fészeképítés (mindkét nem); április végén tojásrakás (5-6 db); 16-17 nap kotlás (mindkét szülő); a fiókák 3 hetesen már elhagyják a fészket; Táplálkozás mindenevő; utódokat főleg állatival eteti: hernyók, bogarak, pókok, csigák; kisemlősök, énekesmadár fiókák, tojás; ősszel-télen tölgy, bükk szelídgesztenye termése (makkpredáció vs. erdőültetés ); kukorica és búza (főleg madár- és nagyvadetetőkről, szórókról); fészekfosztogatásával elsősorban a kistestű énekesmadarakat károsítja Becsült állományok 26
Terítékek Seregély (Sturnus vulgaris) 27
Seregély www.cxdq.com foto.delfi.lt it.wikipedia.org Rend: Énekesmadár-alakúak Család: Seregélyfélék Faj: Seregély (Sturnus vulgaris) Vadászhatóság: Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj Felismerés 19-22 cm; feketés tollazata zöldes, bronzos és bíboros fémfényű; finoman sárgásfehéren pontozott; őszi tollazata sűrűn pettyezett; szárnya hegyes, farka rövid, egyenes csőre hegyes; hím melle tavasszal mintázatlan, a tojóé kicsit pettyes; hím alsó csőrkávájának töve kékesszürke, a tojóé sárgásfehér; a fiatalok piszkosbarna tollazatúak; nem páros lábbal ugrál mint a feketerigó, hanem kicsit rángatódzva lépdel; változatos hangrepertoárja van, kiváló hangutánzó. 28
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet (5) A seregély (Sturnus vulgaris) gyérítését engedély nélkül végezheti a külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, a hegyközség területén működő hegyőr, valamint az ott mezőőri szolgálatot ellátó személy, kizárólag a szőlőültetvényekben, azok termésének megóvása, illetve az azokban keletkező károk mérséklése érdekében, amennyiben tevékenységét a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve, b) védett természeti területeken, illetve különleges madárvédelmi területeken kívül, c) augusztus 1. és október 31. között, d) a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és módszerrel, valamint e) az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi. (6) A vadászatra jogosult, valamint a (3) bekezdés szerinti halászati őr és az (5) bekezdés szerinti hegyőr, valamint mezőőr a (3) és az (5) bekezdés szerinti gyérítést végző személyekről (a vadászjegyük számának feltüntetésével), a gyérítések helyéről, idejéről, módjáról, valamint az elejtett madarak számáról a tárgyidőszakot követően, február 28-ig köteles jelentést küldeni az illetékes természetvédelmi hatóságnak. A 2014. évi hazai derogációs jelentés alapján 89 egyedet lőttek hazánkban, emellett riasztására is számos helyen sor került. Elterjedés - állományhelyzet egész Európában elterjedt eurázsiai faj; betelepítették Ausztráliába és Észak-Amerikába is; Mo.-on gyakori költőfaj, 710-990ezer költő pár (MME becslés); vonuló (nálunk: február vége-október vége), de részben áttelelhet; rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneumban tölti; Élőhely - fészkelőhely fás vegetációhoz kötődik, de nem zárt erdőkhöz; mezőgazdasági területek, árterek, kertvárosok, parkok fészkelője; természetes és mesterséges odúkban fészkel; párban vagy laza telepekben; Költés monogámia (ill. poligínia) jellemzi; az odút a hím választja, de a fészket már mindkét nem építi; 4-6 tojását április közepén rakja; mindkét szülő kotlik, a kotlási idő 12-14 nap; a fiókák 2-3 hét után repülnek ki; a párok 60% másodszor is költ; költési időn kívül hatalmas rajokban mozog, nádasokban éjszakáznak; Táplálkozás télen főleg a vad és termesztett növények húsos bogyói; nyáron giliszták, lepkék, kétszárnyúak, hártyásszárnyúak, pókok; szőlőben, gyümölcsösben jelentős károkat okozhat; növekvő terményfogyasztásában szerepet játszhat a drasztikusan lecsökkent legelőállat állomány és az alacsony füvű rétek eltűnése 29
Köszönet a felhasznált képek készítőinek! - A fotók készítőit ld. az aktuális fotón - A határozó rajzok eredete: Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa madarai. Budapest, Gondolat. - Az elterjedési térképek eredete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu - Országos Vadgazdálkodási Adattár 30