1 NEMZETI - TÖRTÉNELMI EMLÉKPARK A Szent Korona, a magyarság legbecsesebb ereklyéje, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában. 1000 éves jelképünk. Születése, küldetése az Államalapítás, a szuverenitás. Szent feladata a kezdetektől, a Magyarság és Európa védelme. Kiáltás Azt írja Vörösmarty, hogy Hazádnak rendületlenül! Te pedig élsz, csendben tétlenül, sokszor reménytelenül? Hát Kölcsey szavai: Hass, alkoss, gyarapíts hatnak-e rád? Az ősök emléke s a vér kötelez. Időd, erőd, mit a köznek adhatsz, ne bánd! Éld magyar! Éld végre életed! Ezt várja tőled, s ettől szépül nemzeted. Ne csak éld, de megéld, minden perced Éld büszkén, ahogy minden más nép sarja s hassa át őseid s a múlt minden mozzanata. Ha hiszel, ha bízol erődben s tetteidben a tisztelet vezérel, ott a szívedben, ott legbelül Lesz barátod, hidd el, rengeteg! S melletted állnak majd rendületlenül!
2 Arra törekedtünk, hogy az emlékpark különböző elemei, történelmünket meghatározó eseményeit jelképezzék, annak érdekében, hogy méltó legyen mindahhoz, amit képvisel: a Hazánkat, a dicső - de sokszor fájdalmas múltunkat, a nemzet Hőseit és emléküket! A Szent Koronáért milliók hullatták vérüket az elmúlt ezer esztendő alatt, ezért éreztem, hogy e Szent ereklyénk központi megjelenítése fontos, ahogy az államalapításnak, úgy e nemzeti emlékhelynek is, ez kell, legyen az alapja. Kell körülötte tér, mely a nemzetet jelképezi és védő fal, mely eszmei határainkat. A magyarság, különös tekintettel a határainkon kívüli magyarság tudatában él erősen, mely szerint a Magyar Koronához hozzá tartozik a Kárpát-medence egész területe. Ennek oka az a jogviszony, melynek értelmében a Kárpát-medence a Magyar Szent Korona tulajdona. Ebből következően a Kárpát-medence minden polgára, aki a Magyar Szent Korona uralma alatt került be a Kárpát-medencébe, a Magyar Szent Korona polgára. 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján Szent István magyar király Székesfehérvárott a Mennybe emelt Szűz Mária templomában országát a Magyar Szent Korona képében a Mennybe emelt Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette és ezért, ezen a jogi helyzeten, a földi hatalmak nem változtathatnak. A szentkorona-eszme Szent István tudatos politikai és államjogi alkotása. A Korona megjelenítésében törekedtünk szellemisége, jelentősége tiszteletben tartására, ami abban mutatkozik, hogy másolása helyett, mint nemzeti jelkép jelenjen meg, arányos, de monumentális méretezéssel, és formával. Ugyanakkor nyitva hagytuk annak lehetőségét, hogy az ikonok képzőművészeti alkotásként jelenjenek meg dombormű, tűzzománc festett üveg, vagy más formában.
3 Csaknem száz esztendő elteltével, a legnagyobb megbecsülés a nemzettől, hogy a legnagyobb magyar áldozatot követelő világégésben hősi halottaink emléke is megörökíttessék! Erre az anyaföldből készült, Hősök tégláiból épített fal a legméltóbb. Történelmünk során, négyszer tett kísérletet idegen hatalom, nemzetünk elpusztítására, vagy identitása eltörlésével a beolvasztására. Tatár pusztított, török feldúlt és beolvasztott birodalmába, Habsburg gyarmatosított, szovjet leigázott. E négy, nagy tragédiát jelképezi a négy, - vörös téglával kirakott - Hősök fala, Nevük a fal mindkét oldalának, minden téglájában, mint emléktábla jelenik meg. Elképzelésünk az, hogy minden település annyi téglát ad, ahány katonája elesett a nagy háborúban, melybe nevüket bevésik. Az utolsó, a legnagyobb magyar emberáldozatot követelő pusztítás 1914-18 között volt. Ebben a világégésben vesztette életét 661 ezer Magyar katona. Annak érdekében, hogy kiemelkedő ünnepeink során érzékelhető legyen e hatalmas áldozat, egyben nemzetünk oly sok szenvedése, a falak tetejére, kaputól-kapuig, 25-30 cm magas lánggal égő tűzfolyamot terveztünk, melyet a falak tetejébe beépített, biztonságos, acél tartályba töltött, bio-metál füstmentes égése biztosítja. A térelemek számával és méretével is utalunk egy-egy történelmi eseményre, a Szent Koronához vezető 14 sugárút száma, a nagy háború kitörésének 1914 -, esztendejét is jelképezi. Befogadó nemzet voltunk, és vagyunk. Akik békével jöttek, akik gyarapítani akarták a nemzetet, azokat a Korona befogadta és voltak, akiket egy-egy nagy pusztítás után hívtunk. Ők, a velünk élő nemzetiségek. Szám szerint 13. Tiszteletből, részükre tizenhárom, a világ valamennyi magyarjának, egy további nyitott kaput, összesen 14 kaput nyitottunk, nemzetünk határát is jelképező falon. E kapuk, az együtt élő népek közötti, egymás tiszteletén és megbecsülésén alapuló, a jövő érdekében megvalósuló nyílt együttműködést is jelképezik. Ma 100 esztendő elteltével, - nyújtsunk baráti jobbot szomszédjainknak. Baráti jobbot, mert Isten is úgy intézte a Magyarság sorsát, hogy a Szent Jobbot hagyományozta ránk. Jobb kezünket tesszük a szívünkre, amikor esküt mondunk, és a jobbunkat nyújtjuk barátságunk jeléül. A kapu szimbólum is. Bejutni valahova, bejutni egy jobb és szebb világba. 1956-ban, a szabadságra szomjazó nemzet, megpróbált bejutni az évszázadok óta áhított világba. Harcuk, áldozatuk emlékéért került a falakba, 56 nyitott boltív, hogy soha többet, ne lehessen a szabadságot elzárni. A nyitott bejáraton, kapukon át beérkezünk történelmünk panteonjába. A Hazáért, a Királyért és a Szent-koronáért, a Nagy Háborúban elesett magyarok emlékéért, e hely, lehetőség is egyben, hogy megjelenítsük mindazokat, akik formálták történelmünk, akik nevét hőstetteikért megőriztük, akik élete, vagy hősi halála, méltó e helyhez. Királyaink, Fejedelmeink, Hőseink akik megjelenítése folyamatosan, egy - egy évforduló alkalmával is történhet.
4 A belső fal mentén húzódó járdát követő pázsitfüves terület szélén, kőrben a történelmi hőseinkkel, mint pl. Hunyadi János, Kinizsi Pál, Dobó István, Zrínyi Miklós, Dugovics Titusz, Esze Tamás, Vak-Bottyán, Kossuth, Bem, stb., illetve kiemelkedő események megjelenítésével, mint a Pozsonyi csata, a Rigómezei ütközet, vagy Nándorfehérvár diadala találkozunk. Ezek megjelenítését, 60x60 cm-es, 40 cm magas, fehér, mészkő tömbre helyezett rézkarcon gondoltuk bemutatni - de adott a lehetőség egy olyan interaktív bemutatási lehetőségre is, amely ezektől az emléktábláktól vezérelhető.. A kapuktól sugárút vezet a Koronáig, kétoldalt padokkal, kandeláberekkel A széles, kaputól - kapuig terjedő, 24m hosszú füves mezők, a pihenni vágyóknak, vagy alkalmakként a közönségnek biztosítanak teret. Ezt követi a korona alapzatáig az egybefüggő, szintén 24m-es, díszszázad felvonulására, és az országzászlónak helyet adó, az előtti díszszemlének is helyet biztosító, térkővel burkolt terület. A faltól, a központig húzódó, tágas, ugyanakkor szabályos és rendezett terület, a nemzet nagyságát, egyben a szabadság érzését sugallja, melyért 1848. március 15-én fegyvert fogott a magyar. Tiszteletükre e szabad térben, a mészkő tömbre helyezett bronztáblás emlékkövek közötti terület távolsága, 48 méter. Odaérve a Szent Koronához vezető lépcsőhöz, előbb a pázsitgyűrűben - 2 sorban -, majd az első - második, végezetül a hetedik-nyolcadik lépcsőfokokon, kőrkörösen elhelyezett további 60x60 cm-es, 40 cm magas, fehér, mészkő tömböket találunk. Összesen 75 db-ot, melyeken szintén bronztáblán gondoltuk megörökíteni: az első sorban, Erdély 21 fejedelmét, tovább haladva a magyar Királyság 54 felkent, apostoli királyának nevét, uralkodását, emlékét. A Koronához 11 lépcső visz fel. Fejedelmi lépcsősor. Egy fejedelem, aki a török kiűzését követő Habsburg uralom 17-ik évében, 1703-ban, élére állt a Hazáért és a Szabadságért indított szabadságharcnak. 1711-ben az orosz cár hatalmas serege letetette a fegyvert a Kurucokkal. E 11 lépcső emlékeztessen mindenkit a Szabadságharcra, II.
5 Rákóczi Ferenc Nagy Fejedelemre és arra, hogy egyetlen szabadságharcunkat sem tudta önmagában leverni senki! Mindig kellett egy nagyhatalmat segítségül hívni ellenünk. Ha felmegyünk a lépcsősoron, a Korona alatti tér biztosít lehetőséget, a legméltóbb előadóművészi műsorokhoz, mely színpadként is szolgál. Az emlékhely, a felnövekvő generáció részére is, méltó helyet biztosít, dicső, de sokszor fájdalmas történelmünk teljesebb megismeréséhez. Legyen e Királyok, Fejedelmek, Katonák által vívott csaták, háborúk, hőstettek tömény történelmével átitatott hely, minden magyar ember zarándokhelye, ahol méltón tud emlékezni és feltöltődni, mert e hely, oly sok fájdalmas évtized, évszázad után a jövőbe vetett hit és bizalom jelképe is egyben. A NEMZETI - TÖRTÉNELMI EMLÉKPARK valamennyi magyar embernek fontos éljen bárhol a világban! A Történelmi Emlékpark a Nemzeti Összetartozás méltó jelképe lehet, de ahhoz hozzátartozik a méltóságának megfelelő látogathatóság. Nem rohanás, hanem megpihenés. Magyar a magyarral való találkozásának lehetősége, Kárpát-medencei szinten, beleértve a diaszpóra magyarságát is. A emlékpark szerves része lehet a Minden Magyarok Háza, ahol mind ez megvalósítható és további, a magyarságunkhoz méltó események tehetik felemelővé, tartalmassá diák és felnőtt részére az eltöltött, akár 2-3 napot. A két projekt, Heves megyében megvalósítandó Fél Edit - Hofer Tamás Terv része, mely a megyét a magyarság zarándokhelyévé, a projekt egészével pedig, nemzetközi nép építészeti és kultúr-turisztikai központ valósulhat meg.
6 Átány, 2017-18 Székely Csaba