Kisadózás szabályai Előadó: Bonácz Zsolt, adószakértő, adótanácsadó 1 1
KISADÓZÁS SZABÁLYAI Jogszabályi háttér: Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2 2
KATA VÁLASZTÁSA ÉS AZ ADÓALANYISÁG MEGSZŰNÉSE 3 3
Kisadózás választására jogosult személyek köre I. a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó, b) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni cég, c) kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, e) ügyvédi iroda, feltéve, hogy legalább 1 fő kisadózóval rendelkezik. 4 4
Kisadózás választására jogosult személyek köre II. Az ügyvédi iroda átmeneti rendelkezés hiányában legkorábban 2018. február 1-jétől választhatja a katát. 2018. január 1-jétől katás egyéni vállalkozó nem egyéni vállalkozóként megszerzett jövedelmeire nem alkalmazhatja az EKHO szerinti adózást. Alanyi adómentes katásnak nem kell bankszámla 2018. január 1-jétől!!! 5 5
Nem főállású kisadózó I. Tárgyhó minden egyes napján megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (több munkaviszony esetén a munkaidők összeszámítása); b) Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül; c) külföldön biztosított személynek minősül; d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül; 6 6
Nem főállású kisadózó II. e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül; f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 %-os vagy kisebb mértékű; 7 7
Nem főállású kisadózó III. g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is; h) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll (2017. január 1-jétől); 8 8
Nem főállású kisadózó II. i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti középvagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban középvagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat (2018. január 1- jétől); 9 9
Kisadózó fogalma Kisadózónak minősül: a) egyéni cég esetén annak tagja, b) maga az egyéni vállalkozó, c) Kkt., bt. tagja, aki(k) bármilyen jogviszonyban ide nem értve a munkaviszonyt végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) vesz(nek) részt a vállalkozás tevékenységében. 10 10
Kisadózó bejelentésére vonatkozó szabályok A kisadózás választására vonatkozó bejelentés keretében meg kell adni a kisadózó(k): a) nevét és címét, és b) adóazonosító jelét, és c) státusát (főállású vagy nem főállású), és d) főállású státus esetén azt, hogy ezáltal biztosítotti jogviszony is létesül-e; e) TAJ számát. Bármely változást 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni. 11 11
a) már b) tevékenységüket Bejelentés határideje működő vállalkozás esetében bármikor, a kataadóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával kezdődik; megkezdők az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg (az előtársasági időszak vonatkozásában is). 12 12
a) az b) az 68.20 Kisadózás választása alól kizárt személyek köre a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből a kataadóalanyiság választására vonatkozó bejelentés évében bevételt szerzett. 13 13
Adóalanyiság megszűnésének esetei I. a) bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti; b) egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; c) egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; d) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; 14 14
Adóalanyiság megszűnésének esetei II. e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre (az adóalanyiság fennmarad, ha a kilépő tag kilépését követő napig egy másik tagot kisadózóként bejelentenek, feltéve, hogy ténylegesen kisadózónak minősül); f) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz; 15 15
Adóalanyiság megszűnésének esetei III. g) számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírság, jövedéki bírság kerül kiszabásra, a bírság kiszabásáról határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával (2017. június 20-tól); h) az adószám alkalmazását felfüggesztő -, vagy határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti, vagy törli; 16 16
Adóalanyiság megszűnésének esetei IV. i) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot (az önkormányzati adóhatóság felé fennálló esetleges adótartozást a törvény nem említi) és a tartozást a jogerőre emelkedés napjáig nem fizeti meg (2017. július 19- től); j) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; 17 17
Adóalanyiság megszűnésének esetei V. k) a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet tevékenységből származó bevétel szerzését megelőző nappal (2017. január 1-jétől a bevétel megszerzését követő 15 napon belül ezt a tényt az adóhatóság felé be kell jelenteni); l) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem betéti társaság, közkereseti társaság. 18 18
Kisadózás alkalmazására való jogosultság megszűnéséhez kapcsolódó szabályok Az adóalanyiság megszűnéséről az a), b), c) pontjában meghatározott okok kivételével az adóhatóság határozat útján dönt. Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra (2017. június 20-tól) az adóalanyiság ismételten nem választható. 19 19
TÉTELES ADÓ ÉS 40 %-OS ADÓ 20 20
Tételes adó mértéke Kötelező főállású kisadózó után havi 50 eft/fő (ellátási alap 2018. január 1-jétől 94 400 Ft),nem főállású után havi 25 eft/fő. Főállású kisadózó bejelentés alapján választhatja a havi 75 eft (ellátási alapján 2018. január 1-jétől 158 400 Ft) összegű tételes adó fizetését. 2017. január 1-jétől a bejelentés hónapját követő hónaptól kell a magasabb tételes adót megfizetni. A magasabb tételes adót a bejelentés visszavonásának hónapjára kell utoljára megfizetni. Főállású kisadózó tételes adója teljes körűen kiváltja a szokásos közterheket. 21 21
Tételes adó alóli mentesülés esetei I. A kisadózó tevékenységi körébe tartozó munkát a teljes hónapban nem végez, feltéve, hogy táppénzben, baleseti táppénzben, vagy l csecsemőgondozási díjban, vagy a) gyermekgondozási díjban, vagy b) gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy c) gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, továbbá d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, e) fogvatartott, f) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, g) kiegészítő tevékenységet folytató kisadózóként keresőképtelen volt (2017. január 1-jétől). 22 22
Tételes adó alóli mentesülés esetei II. Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósítása megszűnik, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonai, vagy fogvatartotti státusa megszűnt, feltéve, hogy ez az állapot legalább 30 napig fennállt. 23 A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után más jogcímen az adót nem kell megfizetni. Bejelentési kötelezettség a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A szüneteltetés esetén folyamatos bejelentést nem kell tenni, csak a mentesülés első hónapjára vonatkozóan. A szüneteltetés időszakra a kisadózó biztosítása is szünetel (nem minősül biztosítottnak). 23
40 %-os adó A tételes adó mellett naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak a naptári évben elért bevételének 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni. A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak nem minősülő vállalkozás a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállása alatt az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 000 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. Adótervezési szempontok érvényesíthetők! 24 24
Alanyi adómentesség és 40 %-os adót nem viselő bevételhatár kapcsolata Nincs kapcsolat!!! Alanyi adómentesség értékhatára teljesítési elven, a kata bevétel pedig alapvetően pénzforgalmi szemléleten alapul. 2017. január 1-jétől bevételnek minősül az adóalanyiság megszűnéséig kiállított bizonylat szerinti összeg is (jogértelmezési problémák merülnek fel, bizonyos esetekben adótervezésre nyújt lehetőség). Például időszakos elszámolású ügyletnél előfordulhat, hogy a katás vállalkozás átlépi a 40 %-os adót nem viselő bevételhatárt, de nem kell bejelentkeznie az áfa -körbe. Ezt a helyzet fordítva is megvalósulhat. 25 25
Bevallási kötelezettség Az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot kell tenni az adóévben adóalanyként megszerzett bevételről, a 40 %-os adó összegéről. Az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnését követő 30 napon belül kell megtenni. Szüneteltetés esetén a normál határidő. Egyéni vállalkozó nem köteles 58' sz. bevallás benyújtására, az egyéni cég, társaság pedig a bejelentett kisadózóval kapcsolatban 08M' nyomtatványt nem köteles benyújtani. Kisadózói státus bejelentésére nem 'T1041-es lap szolgál, korábbi jogviszonyt meg kell szüntetni. 26 26
Tételes adó és a %-os adó előírása A tételes adót az adóhatóság a kisadózókra vonatkozó bejelentés, az abban foglaltak változására vonatkozó bejelentés, valamint a tételes adó alóli mentesülésre vonatkozó bejelentés, mint végrehajtható okirat alapján írja elő. A fizetendő 40 %-os mértékű adót a nyilatkozat (amely bevallásnak minősül) alapján kerül előírásra. A nyilatkozat (mint bevallás) önellenőrzés útján módosítható. 27 27
Kisadózó vállalkozás által kibocsátott számlára vonatkozó szabályok Az Áfa tv. szabályai szerint kiállított nyugtán vagy számlán a Kisadózó szöveges megjelölést kell feltüntetni. Ennek elmaradása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. 28 28