Költég-haszon elemzés keretprogram az SR3 és SR4 feladatokhoz



Hasonló dokumentumok
A CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA. Szalai Sándor Szent István Egyetem

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Növekvő városi területek a területváltozási folyamatok modellezése agglomerációs térségekben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

VIDÉKKUTATÁS

A Natura 2000 Kilátásai

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Dr. Hetesi Zsolt óraadó tanár/vezető kutató ELTE/Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

LIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete

Sikertényezők. Budapest, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Vaszkó Csaba Szakértő

2.4 Area covered by Habitat. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében között végzett felmérések kutatási jelentése

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

Climate action, environment, resource efficiency and raw materials

Gyorsító pályán a Vidékfejlesztési Program pályázatai

Környezeti állapot és előretekintés 2015-ös jelentés (SOER 2015)

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

2.4 Area covered by Habitat

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Technikai információ a környezetbarát infrastruktúráról. amely a következő dokumentumot kíséri

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A magyarországi tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepe és ökológiai szolgáltatásai Halasi-Kovács Béla SCIAP Kft.

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

Bódis Pál WWF Magyarország A WWF ÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ÉLET AZ ERDŐBEN PROJEKTBEN

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

Éghajlatváltozással kapcsolatos akció, környezet, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok

A NATéR továbbfejlesztése

A magyarországi földhasználatváltozás. előrejelzése. Lennert József Farkas Jenő MTA KRTK RKI

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A fenntartható jóléti állam gazdaságtani alapjai

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére.

DÖNTÉSTÁMOGATÓ TERÜLETI MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN

AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE PROGRAMJA

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ MEGOLDÁSOK PILOT PROGRAMJAI ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A GYAKORLATBAN

Gazdasági szempontok a Duna hajózó út fejlesztése kapcsán. Ungvári Gábor BCE/REKK Vízgazdasági Csoport 2009 április 5-6 Győr - Baja

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

A NATéR Projekt általános bemutatása

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

ÉLŐHELYEK Branka Trčak, Monika Podgorelec HABITATS

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

A évi LIFE környezetvédelmi pályázati felhívások SZIJÁRTÓ ÁGNES

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

A Lápos-hegység Varatec hegyének (1358m) tájhasználata és ennek hatása a hegytető tőzegmohalápjának hidrológiai változásaira az elmúlt 500 évben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

LIFE Természet és biodiverzitás - hagyományos pályázatok benyújtásával kapcsolatos újdonságok

Deloitte Magyarország, Lukács Ákos, Fenntarthatóság és klímaváltozás terület vezetője

A NATéR használatának lehetőségei az önkormányzatok számára

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében

A szellemivagyon-értékelés alapjai

LIFE-MICACC PROJEKT BEMUTATÁSA

Átírás:

Költég-haszon elemzés keretprogram az SR3 és SR4 feladatokhoz

Áttekintés SR 1. MÉLYREHATÓ TANULMÁNY AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VÍZBÁZISOKRA GYAKOROLT FŐ VESZÉLYEIRŐL ÉS HATÁSAIRÓL SR 2. - MÉLYREHATÓ TANULMÁNY AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÖKO-SZISZTÉMÁRA GYAKOROLT VÍZBÁZISOKRA GYAKOROLT FŐ VESZÉLYEIRŐL ÉS HATÁSAIRÓL SR 3. - MÉLYREHATÓ TANULMÁNY AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS AZ ÖKOSZISZTÉMA ALAPÚ TERMELÉSRE GYAKOROLT HATÁSAIRÓL SR 4. - MÉLYREHATÓ TANULMÁNYAZ ALKALMAZKODÁSI INTÉZKEDÉSEKRŐL SR 5. AZ ÉRINTETTEK BEVONASA AZ ELEMZESEKBE SR 6. - INTERGRÁLT SÉRÜLÉKENYSÉGI ÉRTÉKELÉS A MINTATERÜLETEKEN SR 3. 2 feladat: Mélyreható tanulmány az éghajlatváltozás többfunkciós tájra és füves területekre gyakorolt hatásáról SR 4. 3 feladat: Betekintés erdőségek, vizes területek és nem-mezőgazdasági füves területek költségeinek és hasznának alakulásába

Az éghajlatváltozás veszélye Középhőmérséklet évszakonkénti változása A klimatikus csapadékmennyiség középértékének évszakonkénti változása H o t t e r D r i e r (RegCM-version 3 project)

Földhasználat változás és parlagon hagyott földek általi veszélyek Threats in land abandonmen 1990-2000 között és 2000-2006 között a Kárpátokban az egyes földhasználat i formák hozzájárulása a teljes változáshoz. (EEA datasets) Mezőgazdasági területek megszűnése és erdőnövekedés jellemző a Lengyel Kárpátokban (Kozak, 2010)

Öko-rendszer szolgáltatások (TEEB 2010)

Jelenlegi körülmények 2012 Jövőbeli Forgatókönyv 2020/2050 Éghajlatváltozás Alkalmazkod ási intézkedések (költségek) Grassland ecosystem (T0) Az öko-rendszerek hasznai (Alap eset) Föld parlagon hagyása Földhasználat változás A (vál toz ás me gel ősé B (BA U) Füves ökorendszer (T1) Füves ökorendszer (T1) Az öko-rendszerek haszna(t1)

Költség-haszon elemzés A költség-haszon elemzés azt jelenti, hogy az összes költséget és hasznot, amely penzben kifejezhető, kiszámoljuk és összehasonlítjuk. A várható költségek és hasznok összehasonlítása segítség a döntéshozók számára a projekt valószínű hatékonyságáról képet alkotni. Költségek Hasznok

A projekt témakörei SR 3. 2 feladat: Mélyreható tanulmány az éghajlatváltozás többfunkciós tájra és füves területekre gyakorolt hatásáról SR 4. 3 feladat: Betekintés erdőségek, vizes területek és nem-mezőgazdasági füves területek költségeinek és hasznának alakulásába Kiválasztás Kárpátok egésze Mintaterületek Reprezentatív élőhely típusok kiválasztása (N2000)

Élőhely típusok kiválasztása Komplex krirériumok alapján: 1.A lefedettség területe 2.Éghajlatváltozás miatt érzékenység bility to climate change 3. Előfordulás a minta területeken 1.Jelenlegi veszélyek 2.Megőrzési állapot 3.Helyi fajok 4.A Kárpátokat képviseli -e 5.Fontos öko-rendszerként Öko-rendszer típusok = természetes füves terület, Fél-természetes füves terület, Vizes (lápos) terület, Erdő Egész Kárpátokban = 6 (FT), 3 (VT), 3 (ER) Mintaterület = 1 (VT), 1 (ER), 2 (FFT), 1 (TFT)

Példa: Szilikátos alpesi és északi füves területek (Natura 2000 kód : 6150) Mintaterület Öko-rendszer A Magas Tátra Természetes füves terület Élőhely típus 6150 Leírás Jellemző helyszín Terület (ha) Éghajlatváltozásra sérülékenység Előfordulás a minta területeken Jelenlegi veszélyek Megőrzési státusz Helyi fajok A Kárpátokat képviseli -e Szilikátos alpesi és északi füves területek A magasabb régiókban 1550 ha (Montane and alpine grasslands) Magas sérülékenység 2 Betelepülő fajok elterjedése, túlnövés A Vannak Igen

Élőhely típus Leírás Öko-rendszer Terület 3260 Water courses of plain to mountaine levels with the Ranunculion fluitantis and Callitricho-Batrachio vegetation Vizes terület Vaskapu NP 6150 Szilikátos alpesi és északi füves területek Természetes füves terület 6520 Hegyi legelők Fél.természetes füves terület Magas Tátra Bükk 9410 Acidophilous Picea forests of the montane to alpine levels (Vaccinio-Piceetea) Erdő Rodna-Maramureş 6210 Semi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareous substrates (Festuco- Brometalia) Fél.természetes füves terület Târnava Mare 6150 Szilikátos alpesi és északi füves területek Natural grasslands Carpath wide 6170 Alpine and subalpine calcareous grasslands Natural grasslands Carpath wide 6210 Semi-natural dry grasslands and scrubland facies on calcareous substrates (Festuco- Brometalia) (* important orchid sites) 6230* Species-rich Nardus grasslands, on silicious substrates in mountain areas (and submountain areas in Continental Europe) Fél.természetes füves terület Fél.természetes füves terület Carpath wide Carpath wide 6510 Lowland hay meadows (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Fél.természetes füves terület Carpath wide 6520 Hegyi szénalegelők Fél.természetes füves terület Carpath wide 7110 Active raised bogs Vizes terület Carpath wide 3260 Water courses of plain to mountaine levels with the Ranunculion fluitantis and Callitricho-Batrachio vegetation Vizes terület Carpath wide 7140 Transition mires and quaking bogs Vizes terület Carpath wide 9410 Acidophilous Picea forests of the montane to alpine levels (Vaccinio-Piceetea) Erdő Carpath wide

Költség haszon (CBA) keretprogram I rész: ALKALMAZKODÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS ÖKO-RENDSZER SZOLGÁLTATÁSOK 1 LÉPÉS: Az kiindulási alap meghatározása (mi történne, ha semmi cselekvés nem történne) 2 LÉPÉS : Az alkalmazkodási intézkedések és ezek öko-rendszerekre gyakorolt hatásaink a feltárása 3 LÉPÉS : Változás öko-rendszer szolgáltatásokra gyakorolt hatásainak feltárása II: GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉS 4 LÉPÉS : az alkalmazkodási intézkedések költségeinek számszerűsítése a kiindulási opcióhoz hasonlítva 5 LÉPÉS : a hatások által érintett emberek számának megadása 6 LÉPÉS : az öko-rendszer szolgáltatások változásának gazdasági értékelése 7 LÉPÉS : A csökkentési költségek és hasznok kiszámolása 8 LÉPÉS : Nem pénzben kifejezett hatások kiszámítása Part III: LEFORDÍTÁS ÉS BESZÁMOLÁS 9 LÉPÉS :Érzékenység vizsgálat 10 LÉPÉS : Beszámolás

1/10 Lépés : Az kiindulási alap meghatározása (mi lenne, ha semmi cselekvés nem történne) 1 Lépés 1 : A területen a kiindulási alap jellemzőinek meghatározása 1 Lépés 2 : Legfontosabb öko-rendszer típusok és a jelenlegi jellemzők 1 Lépés - 3 : Fő öko-rendszer szolgáltatások az öko-rendszer típusok függvényében 1 Lépés - 4 : : az éghajlatváltozás hatásair és egyéb trendek miatt bekövetkező változások meghatározása az öko-rendszer szolgáltatásokban (2020, 2050) jelenlegi fejlődés (ten Brink 2008)

2-3/10 Lépés: Az alkalmazkodási intézkedések és hatásianak a beazonosítása az öko-rendszer szolgáltatásokon Definició: Az alkalmazkodási intézkedések olyan cselekvések, amelyek csökkentik az éghajlatváltozás általi sérülékenységet és az éghajlat változatosságát a negatív hatások megelőzésével vagy az éghajlat változáshoz való alkalmazkodás növelésével. Határozza meg a változást számszerűsítve its: Mérték (marginális vagy nem marginálisa kiindulási helyzethez hasonlítva Természet (a nyújtott szolgáltatás minőségének a változása) Irány (javulás vagy romlás) Időzítés (azonnal, fokozatosan, korlátozott időszak, állandó) Értékelje a változást számszerűsítve Természet (a nyújtott szolgáltatás mennyiségének a változása) Egy bizonyos változás előfordulásának a kockázata Controlling invasive species Establishing ecological networks

Târnava Marè qualitative analízis

4-6/10 Lépés: Gazdasági értékelés Az érintettek bevonása az elemzésekbe Határozzuk meg az érintett népességet a következők szerint: Típus (ottlakó, turista, ipar, használó-nem használó) Társadalmi-gazdasági jellemzők (jövedelem, az öko-rendszer szolgáltatástól való függés ) Mérték (marginális vagy nem marginálisa kiindulási helyzethez hasonlítva) a népesség számának a meghatározása Az öko-rendszer szolgáltatás gazdasági értékelése: Revealed Preference Methods Cost- Based Methods Stated Preference Methods Market Price Method Productivity Approach Surrogate Market Approaches Market Prices Effect on Production Travel Costs Replacement Costs Contingent Valuation Hedonic Pricing Cost of providing substitute services Damage cost avoided Conjoint Analysis Choice Experiments

Példa: Krkonose Hegység Csehország Öko-rendszer szolgáltatás Veszélyek ES Alkalmazkodási intézkedés Érintett terület Érintettek Érintett változó Piaci érték Értékelési módszer Élelmiszer termelés Parlagon hagyott föld A mezőgazdaság fenntartása 3.000 ha gulyások (30#) és hobbi kertészek(200#) Juh (5.000#) és szarvasmarha (1.000#) tartás bevezetése 4 euro/kg juh és 3 euro/kg szarvasmarha Éves testtömeg növekedés (20 kg /juh és 250 kg/szervasmarha) 5.000 x 4 x 20= 400.000 euro/év juhtartás haszna 1.000 x 3 x 250 = 750.000 euro/év szarvasmarha tartás haszna Teljes éves haszon Megbizhatóság 1.150.000 euro Közpes (nem tiszázottak a szarvasmarha gazdálkodás költségei, téli tartásé stb.)

Köszönöm a figyelmüket!