EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 2014/0000(INI) 3.3.2014 JELENTÉSTERVEZET az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő lehetséges bevezetéséről (2014/0000(INI)) Gazdasági és Monetáris Bizottság Előadó: Werner Langen PR\1020918.doc PE529.857v01-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...6 PE529.857v01-00 2/9 PR\1020918.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő lehetséges bevezetéséről (2014/0000(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2013. július 3-i állásfoglalására 1, tekintettel az euróövezet kibővítéséről szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására 2, tekintettel a Parlamenttel az euróövezet bővítése témájában folytatott konzultáció módszerének javításáról szóló, 2007. június 20-i állásfoglalására 3, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 83. cikkére, A. mivel az euróövezethez való csatlakozás jogi feltételeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 140. cikke és a konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv rögzíti, és az euróövezethez való csatlakozáshoz a négy konvergenciakritériumot (az árstabilitás magas fokának elérése, az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága, az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok és a hosszú távú kamatszint betartása) hosszú távon be kell tartani; B. mivel az Európai Unió pénzneme az euró, és mivel alapvetően a konvergenciakritériumokat teljesítő minden uniós tagállamnak be kell vezetnie az eurót, és ez alól csak Dánia és az Egyesült Királyság képez kivételt; C. mivel Litvánia maga törekszik arra, hogy 2015. január 1-jén bevezesse az eurót; D. mivel a Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) értékelései, valamint a 2014-es konvergenciajelentés ezzel kapcsolatos végleges számadatai még nem állnak rendelkezésre, ezért e jelentésnél csupán a 2014-es téli előrejelzés számadataira lehet támaszkodni; 1. a tények előzetes megvizsgálása alapján támogatja az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetését, 2. megállapítja, hogy Litvánia ugyan a legutóbbi, 2012-es konvergenciajelentés szerint nem teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi konvergenicakritériumot, azonban a litván kormány és lakosság azóta jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a 2014-es 1 2 3 http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+ta+p7-ta- 2013-0313+0+DOC+XML+V0//DE HL C 298E., 2006.12.8., 249. o. HL C 146E., 2008.6.12., 251. o. PR\1020918.doc 3/9 PE529.857v01-00
téli előrejelzésnél minden konvergenciakritériumot teljesíteni tudjanak; 3. üdvözli, hogy 2014 februárjában az elmúlt év során Litvániában mért átlagos inflációs ráta 0,9% volt, és ezáltal ez a konvergenciakritérium teljesült; 4. üdvözli, hogy a 2014-es téli előrejelzések szerint 2013-ban Litvánia államadóssága a GDP 39,5%-a, államháztartásai hiánya pedig 2,7% volt, és ezáltal ez a konvergenciakritérium szintén teljesülhet; 5. üdvözli, hogy a litas és az euró között nem állapítható meg semmilyen árfolyamfeszültség, így Litvánia ezt a konvergenciakritériumot is teljesíti; 6. üdvözli, hogy Litvániában az Európai Központi Bank idevágó adatai szerint az átlagos nominális hosszú távú kamatláb 2014 februárjában 3,8%, és ily módon Litvánia teljesíti ezt a konvergenciakritériumot; 7. örömmel veszi, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint Litvániában semmilyen makrogazdasági egyensúlyhiány nem mutatkozik; 8. üdvözli, hogy a litván Parlament 2014. január 23-án több törvényt is módosított annak érdekében, hogy a litván központi bank mérlegén belül minden eszközt ideértve az ingatlanokat is a központi bank tulajdonába helyezzék át, és ily módon biztosítsák a függetlenségét; 9. tudomásul veszi, hogy a litván parlament 2014 márciusában megkezdte az euró bevezetéséről szóló törvényjavaslat megvitatását, amely az euró bevezetésére, a litas euróra való átváltására és a nemzeti valuta megszüntetésére irányuló eljárást, valamint az euró bevezetésével kapcsolatos egyéb gyakorlati és technikai szempontokat hivatott szabályozni; 10. megállapítja, hogy 2013. június 21-én Litvániával szemben megszüntették a túlzott költségvetési hiány miatt indított eljárást; megállapítja továbbá, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács egy 2013. novemberi jelentésben elismerte, hogy Litvánia ambiciózus erőfeszítéseket tesz a költségvetési konszolidáció érdekében; 11. megállapítja, hogy Litvániát nagy energiafüggőség jellemzi, és ezért az energiaellátás biztonsága szempontjából a legveszélyeztetettebb tagállamok közé tartozik, és elsősorban Oroszországtól függ igen nagy mértékben; 12. sajnálja, hogy e függőség kialakulásához az is hozzájárult, hogy az EU két atomerőmű mihamarabbi bezárását követelte, aminek következtében a villamosenergia-termelésben jelentősen megnőtt gáz felhasználása; 13. megállapítja, hogy ezért Litvánia az elért előrehaladás ellenére az Unión belül relatíve magas energiaintenzitással rendelkezik; megállapítja továbbá, hogy a litván fogyasztói árukosár esetében magas energia-részarány figyelhető meg; 14. üdvözli, hogy a litván kormány tudatában van az ország energiaproblémájának, és azt egy átfogó nemzeti energiafüggetlenségi stratégiával igyekszik megoldani; üdvözli PE529.857v01-00 4/9 PR\1020918.doc
továbbá, hogy Litvánia a gázszektorban a függetlenség elérésre törekszik (az EU harmadik energiacsomagjával összhangban); 15. megállapítja, hogy Litvánia fizetőképes és jól tőkésített pénzügyi rendszerrel rendelkezik; megállapítja ezenkívül, hogy a litván pénzügyi szektorban a skandináv bankok vannak túlsúlyban, amelyek a piac 90%-át uralják; megállapítja továbbá, hogy a litván központi bank legfrissebb adatai szerint Litvánia időközben enyhén csökkenő, 38,3%-os likviditási rátával (2013. harmadik negyedév), csökkenő számú, nem teljesítő hitelekkel és csökkenő hitel/betét aránnyal rendelkezik; 16. sajnálja, hogy a 2013 májusában végzett közvélemény-kutatás keretében megkérdezett litván lakosság több mint fele aggodalmát fejezte ki az euró bevezetésével kapcsolatban; bízik azonban abban, hogy 2014 folyamán mihelyt megkezdődhetnek az euró bevezetésével kapcsolatos tájékoztató kampányok a lakosság körében jelentősen javulni fog annak elfogadottsága; üdvözli, hogy a litván kormány egyértelműen az euró bevezetése mellett áll. PR\1020918.doc 5/9 PE529.857v01-00
INDOKOLÁS Az euróövezethez való csatlakozás jogi feltételeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv rögzíti. Litvánia azon országok közé tartozik, amelyekre az euró bevezetése tekintetében eltérés vonatkozik. Az EKB és a Bizottság legalább kétévente egyszer, illetve valamely eltéréssel rendelkező tagállam kérésére jelentést tesz a Tanácsnak az eltéréssel rendelkező tagállamok által a gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében megtett előrehaladásról. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdése szerinti következő konvergenciajelentés 2014 júniusára várható. A várakozások szerint ebben a konvergenicajelentésben Litvánia esetében megerősítik a maastrichti kritériumok teljesítését. Az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdése szerint a Tanács a Bizottság és az EKB jelentése alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően és a Bizottság javaslatára minősített többséggel határoz arról, hogy az (1) bekezdésben megállapított szempontok alapján mely eltéréssel rendelkező tagállamok teljesítik a szükséges feltételeket, majd az érintett tagállamokra vonatkozó eltérést megszünteti. Az Európai Parlamentnek meg kell vizsgálnia a konvergenciajelentést a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt, majd véleményt kell róla kibocsátania. Idén a 2014. májusi európai választások miatt időbeli szempontból különleges kihívások előtt áll ez a folyamat, mivel egyrészről az érintett tagállamnak (Litvániának) hat hónapot kell biztosítani arra, hogy ténylegesen felkészüljön az euró bevezetésére, másrészről azonban az új Európai Parlament csak 2014. július 1-jén kezdheti meg a munkáját. E kihívásokra való tekintettel a Parlament gyors határozathozatalt támogat, jóllehet a múltban mindig jogos kritikával illették, ha a csatlakozási döntéseknél feszített ütemtervet alkalmaztak. A Gazdasági és Monetáris Bizottság és az előadó ezért még a jelenlegi jogalkotási ciklus alatt megkezdi munkáját azzal a céllal, hogy a 2014 júliusában megalakuló Parlament egy ideiglenes politikai ha jogilag nem is kötelező ajánlással szolgáljon. E jelentésen felül a tervek szerint 2014 márciusában meghallgatják a litván hatóságokat (a pénzügyminisztert és a litván központi bank igazgatóját), valamint a Bizottságot. A jogi eljárást ezt követően majd 2014 júliusában az új Parlament gyorsított eljárás keretében fogja megindítani, amennyiben javasolják az euró 2015. január 1-jei bevezetését. Az újonnan megválasztott Parlamentnek így kevés ideje lesz véleményének elfogadására, amelyről sürgősségi eljárás keretében kell majd szavaznia. A szokványos ütemtervhez viszonyítva ez sajnálatos módon jelentős korlátozásokat von maga után. A nyelvi szabályoknak azonban eleget kell tenni. Az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése szerinti konvergenciakritériumok betartása tekintetében az előadó 2014 márciusában előzetesen a következő megállapításokat teszi: 1. A nemzeti jogszabályok összeegyeztethetősége a 130. és 131. cikkel és az EKB alapokmányával Biztosítani kell az EUMSZ rendelkezéseivel (123., 124., és 130. cikk), valamint az EKB PE529.857v01-00 6/9 PR\1020918.doc
alapokmányának rendelkezéseivel (7., 12. cikk (1) bekezdés, 14. cikk (2) bekezdés, 14. cikk (3) bekezdés és 37. cikk) való összeegyeztethetőséget. 2014. január 23-án a litván parlament (Seimas) elfogadta több törvény módosítását, ami lehetővé teszi, hogy a litván központi bank szabadon rendelkezzen a vagyonával, illetve módosítsák a nemzeti felügyeleti szerv központi bank felügyeletével kapcsolatos hatáskörét. A módosítások értelmében a központi bank mérlegében szereplő minden eszköz köztük az ingatlanok a központi bank tulajdonát képezik, amelyekkel a központi bank szabadon rendelkezik. A hatályos jogszabályok értelmében ezek az eszközök az állam tulajdonát képezik, amelyekkel a központi bank csupán bizalmi alapon rendelkezik. A 130. és 131. cikkel, illetve az EKB alapokmányával való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban meghatározott jogalapot és rendelkezéseket az euró bevezetésével párhuzamosan meg kell vizsgálni. A litván parlament (Seimas) tavasszal (2014 márciusában) kezdi meg az euró bevezetéséről szóló törvénytervezet megvitatását. A tervezet meghatározza az euró bevezetésének előkészítésére, a litas euróra való átváltására és a nemzeti valuta megszüntetésére irányuló eljárásokat, valamint az euró bevezetésével kapcsolatos más gyakorlati szempontokat is. A tervezetet véleménynyilvánítás céljából megküldik az EKB részére. Az Európai Parlamentnek szintén meg kell vizsgálnia a tervezet szövegét. 2. Az árstabilitás magas fokának elérése Az említett időpontban (2014 márciusában) azonban még nem lehet értékelni az árstabilitással kapcsolatos kritériumot, mivel ezt a kritériumot majd júniusban, a 2014 áprilisával bezárólag összegyűjtött adatok alapján értékelik a harmonizált fogyasztói árindex szerinti infláció 12 havi átlagában. Amennyiben azonban a számítást előrejelzési célokból már 2014 márciusában elvégeznénk, megállapíthatnánk, hogy a 2013. február és 2014. január közötti referencia-időszakban a harmonizált fogyasztói árindex szerinti infláció 12 havi átlaga Litvánia esetében 0,93%, tehát az 1,54%-os referenciaérték alatt van. A referenciaérték kiszámításának alapjául a három legjobban teljesítő tagállam, jelen esetben Lettország, Ciprus és Bulgária szolgál. Görögországot kiugróként nem vették figyelembe a számításnál. Bár a harmonizált fogyasztói árindex szerinti infláció valószínűleg nőni a fog a jelenlegi nagyon alacsony szinthez képest, az előrejelzések szerint Litvánia a következő hónapokban így is a referenciaérték alatt fog maradni. A prudens költségvetési politika várhatóan képes lesz hosszú távon szavatolni az árstabilitás fenntartható szintjét. 3. Az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága A 2014-es (2014. februári) téli előrejelzésekből az derült ki, hogy a 2013-as referenciaévben Litvánia költségvetési hiánya a GDP 2,7%-a (a referenciaérték 3,0%), a Bizottság szerint pedig a tendencia további csökkenést mutat. A bruttó államadósság a GDP 39,5%-a, ami szintén biztosan a 60%-os referenciaérték alatt marad. 2013. június 21. óta Litvániával szemben már nem folytatnak eljárást a túlzott költségvetési hiány miatt. A legutóbbi (2013. júliusi) országspecifikus ajánlások keretében, valamint egy 2013. novemberi jelentésben a Tanács, illetve a Bizottság egyaránt megerősítette, hogy Litvánia 2009 óta ambiciózus erőfeszítéseket tett a költségvetési konszolidáció érdekében. PR\1020918.doc 7/9 PE529.857v01-00
Ellenben kifogásolták, hogy az ország továbbra sem rendelkezik kellő költségvetés-politikai mozgástérrel ahhoz, hogy kezelni tudja a káros sokkhatásokat. A Tanács és a Bizottság azon a véleményen van, hogy az adórendszert úgy kellene kialakítani, hogy kevésbé torzítsa a versenyt, valamint az adószabályokat még jobban be kellene tartatni. 4. Az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartása legalább 2 évig A litván litas 2004. június 28-án csatlakozott az árfolyam-mechanizmushoz (ERM II); a litas euróval szemben meghatározott paritásának értéke 3,45280, és a valutatanács-rendszer alapján a ± 15%-os lehetséges normál ingadozási sávon belül maradt, tehát nem állapítottak meg ingadozást. Litvánia ERM II-be történő belépésekor a hatóságok egyoldalú kötelezettséget vállaltak arra, hogy az árfolyam-mechanizmusban is fenntartják az akkori valutatanácsrendszert. A valutatanács-rendszer esetében így a jegybanki tartalékok az előtérbe kerülnek, mivel ez megerősíti a valutatanács megbízhatóságát. Litvániában már csak e tekintetben sem állapítható meg semmilyen probléma, tehát ezt a kritériumot is teljesíti. 5. A konvergencia fenntarthatósága, ami a hosszú távú kamatszintben tükröződik A hosszú távú kamatlábak alakulását a másodlagos piacok hozamai alapján értékelik, egy 10 évhez közeli hátralévő futamidejű, egyetlen irányadó államkötvény alapján. A legutóbbi konveregenciajelentés esetében a hosszú távú nominális kamatlábak már 2012-ben a tűréshatáron belül maradtak, ezáltal pedig teljesítették a megfelelő konvergenciakritériumot. Amennyiben a becslést előrejelzési célokból 2014 februárjában elvégeznénk, megállapíthatnánk, hogy a 2013. február és 2014. január közötti referencia-időszakban a harmonizált fogyasztói árindex szerinti infláció 12 havi átlaga Litvánia esetében 3,8%, tehát az 5,4%-os referenciaérték alatt van, amelyet az árstabilitási kritériumhoz hasonlóan a három hasonló ország, azaz Lettország, Ciprus és Bulgária adataiból számítják ki. Mivel a Cipruson uralkodó különös körülmények miatt ez az ország adott esetben kiugrónak tekinthető, ezért az 5,4%-os értéket Lettország és Bulgária figyelembevételével számolták ki. 6. Gazdasági integráció és konvergencia (140. cikk (1) bekezdés, utolsó albekezdés) 6.1. Makrogazdasági egyensúlyhiány Az Európai Bizottság véleménye szerint Litvániában semmilyen makrogazdasági egyensúlyhiány nem mutatkozik. Mindazonáltal a Tanács 2013 júliusában kiadott országspecifikus ajánlásainak alapjául szolgáló elemzésében a Bizottság a következőképpen fogalmaz: Litvánia jelentős kihívások előtt áll a növekedésbarát költségvetési konszolidáció és az államháztartás fenntarthatósága, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés, valamint az energiaszektor hálózatba szervezése és az energiahatékonyság tekintetében. 6.2. Pénzügyi stabilitás Az IMF 2013 szeptemberében megállapította, hogy Litvánia fizetőképes és jól tőkésített pénzügyi rendszerrel rendelkezik. A litván pénzügyi szektorban továbbra is a skandináv bankok vannak túlsúlyban, amelyek a piac mintegy 90%-át uralják. A litván központi bank legfrissebb adatai szerint Litvánia időközben enyhén csökkenő, 38,3%-os likviditási rátával (2013. harmadik negyedév), csökkenő számú, nem teljesítő hitelekkel és csökkenő hitel/betét aránnyal rendelkezik. PE529.857v01-00 8/9 PR\1020918.doc
Az Európai Bizottság felszólította Litvániát, hogy fordítson nagyobb figyelmet a kis- és középvállalkozásoknak szóló elégséges hitelkínálatra. Litvániának továbbra is támogatnia kell a beruházások és a növekedés előmozdítását, mivel 2012-ben egyáltalán nem növekedett a hitelállomány a kereslet és a kínálat közötti gyenge kapcsolat miatt. 7. A különleges kihívást jelentő energiaszektor Litvániát nagy energiafüggőség jellemzi: Litvánia az energiaellátás biztonsága szempontjából a legveszélyeztetettebb uniós országok közé tartozik. Az olaj és a gáz tekintetében teljes mértékben egyetlen külföldi szállítótól (az orosz Gazprom állami szállítótól) függ; hiányoznak a több uniós országhoz kapcsolódó rendszerösszekötők. Elsősorban a gáz részaránya nőtt rendkívül módon, hogy ezzel kompenzálják a két atomerőmű EU által megkövetelt bezárását. Litvánia az elért előrehaladás ellenére az Unión belül relatíve magas energiaintenzitással rendelkezik. A fogyasztói árukosár esetében magas az energia-részarány. A litván elnökségi hivatal 2014. február 8-án arról számolt be, hogy a német szövetségi kormány támogatja a litván gázszektor függetlenedését (az EU harmadik energiacsomagjával összhangban). A litván kormány terve az lenne, hogy a Gazprom novemberig kivonulna az Amber Gas gázhálózat-üzemeltető vállalatból, amelyben jelenleg 37%-os részesedéssel rendelkezik. Ezenfelül az E.ON támogatni fogja a Lietuvos Dujos energiavállalat által (amelyben az E.ON 38,9%-os részesedéssel rendelkezik) a Gazprom ellen monopol gyakorlatok miatt indított bírósági eljárást. A litván kormány tudatában van az ország energiaproblémájának, és azt egy átfogó nemzeti energiafüggetlenségi stratégiával igyekszik megoldani. Ez a stratégia a 2020-ig tartó időszakra szól, és sokrétű intézkedést irányoz elő a villamos energia, a gáz és az olaj tekintetében, többek között a megújuló energiaforrások fejlesztése, új atomerőművek építése, a szomszédos országokkal új villamosenergia- és gázhálózatok létrehozása és a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok kiépítése terén. 8. A közvélemény és a politikai viták 2013 májusában a megkérdezett litván lakosság (1029 fő) több mint fele (52%-a) ellenezte, 40%-a támogatta Litvánia euróövezethez való csatlakozását, 8%-a pedig még nem döntött a kérdésben. Remélhetőleg a litván kormánynak az euró 2015. január 1-jei bevezetésével kapcsolatos világos célja segíti majd az elfogadottság növekedését. PR\1020918.doc 9/9 PE529.857v01-00