HUTKAI ZSUZSANNA ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁRSFINANSZÍROZOTT HAZAI PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSÁNÁL *

Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2012 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 HUTKAI ZSUZSANNA ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL TÁRSFINANSZÍROZOTT HAZAI PROJEKTEK MEGVALÓSULÁSÁNÁL * A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a demokrácia egyik alappillérének, az esélyegyenlőség fogalmáról az uniós és a hazai szabályozás keretében, valamit összefoglalja annak szempontrendszerét az EU által társfinanszírozott, hazai fejlesztésekben megvalósuló projektnél. 1. Az esélyegyenlőség fogalmának meghatározása Sartori megfogalmazásában 1 a világ természete szerint egyenlőtlen, a törvényhozásnak az egyenlőtlenségek megszüntetésére kell törekednie. Az egyenlőség egyes számban a hierarchiák, a privilégiumok, a születési előnyök vagy hátrányok ellenei lázadás szimbóluma. Sokféle egyenlőségről lehet beszélni; az egyenlőségek egyik osztályozása a következő: - jogi politikai, - társadalmi, - esélyegyenlőség és - gazdasági egyenlőség. Sartori könyvében arra is rámutat, hogy ugyan az esélyegyenlőség új keletűnek tűnik, azonban ez csupán részben igaz, mivel részben a francia forradalomból származik. Az 1789. évi Emberi és polgári jogok nyilatkozatának 6. cikkelyében rögzítették, mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. Az 1795. évi augusztusi alkotmány 3. cikkelye szerint: Az egyenlőség abban áll, hogy a törvény mindenki számára egyenlő Az egyenlőség nem ismer el sem születési, sem örökletes hatalmi * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjének keretében készült. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Dr. Török Gábor egyetemi tanár(nke). A szerző egyetemi adjunktus (NKE Közigazgatás- tudományi Kar); elérhetősége: Hutkai.Zsuzsanna@uni-nke.hu 1 Giovanni SARTORI: Demokrácia, OSIRIS Kiadó, Budapest, 1999

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 2 különbségeket. Ezek egyenlő hozzáférést jelentenek. Az esélyegyenlőség azonban ennél heterogénebb: kiegészül az egyenlő indulási feltételek kritériumával. Az egyenlő hozzáférés lebontja az akadályokat, az egyenlő indulási feltételek azonban egy felépítendő helyzet. Az egyenlő hozzáférést a hozzáférés formái jogok, eljárások, módozatok biztosítják, az egyenlő indulási feltételeket az anyagi feltételek és körülmények határozzák meg, azonban az egyenlő indulási feltételeket megteremtő eszközök nem csupán gazdasági eszközök, azért sem, mert az esélyegyenlőség céljai nem azonosak a gazdasági egyenlőség céljaival. Az esélyegyenlőség kettéválasztása a gazdasági egyenlőséget is kettéválasztja: lehet pozitív (viszonylagos), amikor viszonylag kiegyenlített vagyon és tulajdonlás vagy negatív (radikális) amikor senkinek nincs semmije. Sartori az egyenlőségek típusait a következőképpen határozza meg: - jogi politikai - társadalmi - egyenlő hozzáférés (esélyegyenlőség) - egyenlő indulási feltételek (esélyegyenlőség) - viszonylagos gazdasági (gazdasági egyenlőség) - radikális gazdasági (gazdasági egyenlőség) - totális egalitarizmus ( mindenki egyenlő mindenben) Az egyenlőség kritériumai Az egyenlőség egyszerűsített kritériumai 1/ ugyanaz mindenkinek: egyenlő egyenlő hányad mindenkinek hányadok (terhek, kedvezmények) a releváns különbségeknek vagy szabályok mindenkinek 2/ ugyanaz az ugyanolyanoknak: megfelelően arányos hányadok a releváns különbségeket semlegesítő egyenlő hányadok (terhek, aránytalan hányadok kedvezmények) vagy szabályok az egyenlőknek és egyenlőtlenek az mindenkinek képessége szerint mindenkinek szükségletei szerint egyenlőtleneknek 2A/ arányos (monoton vagy progresszív) 2B/ egyenlőtlen hányadok a releváns különbségek szerint 2C/ egyenlő hányadok egyenlő érdemek szerint (mindenkinek képességei szerint) 2D/ egyenlő hányadok egyenlő szükségletek szerint (mindenkinek szükségletei szerint)

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 3 2. Az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód kérdése, szabályozása az Európai Unióban Az egyenlő bánásmód az Unió egyik legfontosabb alapelve az integráció kezdetétől számítva. Az 1957-es Római Szerződésben a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód a bérezés területen szabályozott, azaz gazdasági megfontolásokra vezethető vissza és ezen túlmenően nem fogalmaz meg követelményeket a szerződésen kívüli, a harmadik országok tekintetében sem. Az 1972-es párizsi csúcson a tagállamok állam- és kormányfőinek megállapodása alapján született meg a szociális terület megerősítését előirányzó 1974-es Szociális Akcióprogram, melynek alapján fokozatosan dolgozták ki az egyenlő bánásmód koncepcióját és annak megvalósulását támogató irányelveket. Az akcióprogram három fő célja a foglalkoztatási helyzet, az élet- és munkakörülmények javítása, továbbá a közösségi döntéshozatal során egy szélesebb körű párbeszéd kialakítása volt. Az 1986-os Egységes Európai Okmány megteremtette a szociális politika dinamikusabb közösségi fejlődésének alapját. Az 1992-es Maastrichti Szerződés külön dokumentumként rendelkezik a szociális jogról, a 14. számú Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és a Szociálpolitikai Megállapodás keretében. Az 1997 es Amszterdami Szerződéssel a Szociálpolitikai Megállapodás szövege bekerült a Szerződés szociálpolitikai fejezetébe. A módosítás bevezette a diszkrimináció tilalmának tágabb, nem csupán a nemek közötti megkülönböztetésre vonatkozó értelmezését és nyilatkozat formájában foglalkozott a fogyatékos személyek jogaival is. 2000-ben került sor a Közösség öt évre szóló első szociálpolitikai programjának, az Európai Szociálpolitikai Menetrendnek (2000-2005) az elfogadására, amely a szociális párbeszéd megteremtésére, az esélyegyenlőség biztosítására, a szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemre fókuszált. A 2006-2010 közötti időszakra vonatkozó Menetrend középpontjában a lisszaboni célkitűzések megvalósítása és azok végrehajtása állt. A Tanács 2000-ben két irányelvet fogadott el: a faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor és szexuális beállítottság alapján történő közvetlen és közvetett megkülönböztetés tilalmát elrendelő EK-jogszabályokat 2. Ezek kiegészítették a nemi alapon történő megkülönböztetés területére vonatkozó jogszabálygyűjteményt; tartalmazzák a közvetlen és közvetett megkülönböztetésre, valamint a zaklatásra vonatkozó részletes fogalom- meghatározásokat is, de arra is rámutattak, hogy bizonyos esetekben jogos lehet kivételeket tenni az egyenlő elbánás elve alól. A 2000/43/EK irányelv értelmében tilos a faji alapon történő megkülönböztetés a következő területeken: foglalkoztatás, képzés, oktatás, szociális védelem, szociális előnyök, valamint árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A 2000/78/EK irányelvben rögzítettek szerint a vallás vagy meggyőződés, kor, fogyatékosság és 2 A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19.) és a Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2.)

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 4 szexuális beállítottság alapján történő megkülönböztetés elleni védelem alkalmazási területe a foglalkoztatásra, munkavégzésre és szakképzésre korlátozódik. A 2004/113/EK irányelv 3 kiterjeszti a nemi alapon történő megkülönböztetés elleni védelmet az áruk és szolgáltatások területére, kivéve azokat az egyéb területeket, amelyek a 2000/43/EK irányelv hatálya alá tartoznak. A 2004/113-as irányelv is rögzíti, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapelve, tilos a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden téren biztosítani kell. A 2004-es Egyenlőség és megkülönböztetés- mentesség a kibővített Európai Unióban című zöld könyvre 4 vonatkozó észrevételek nagy része kiemelte a szakpolitika fejlesztésének támogatására, a megkülönböztetés elleni jogszabályok végrehajtására irányuló EU-finanszírozás hozzáadott értékét. Fő prioritásként került meghatározásra a tájékoztatás és a tudatosság erősítése, a megkülönböztetés elleni jogszabályok hatásának elemzése és ellenőrzése, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelemben érintett csoportok hálózatba szervezése. A zöld könyv alapján a Bizottság a megkülönböztetésmentesség és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség pozitív és aktív előmozdítását célzó stratégiát irányoz elő, amelynek egyik alapeleme az EU-n belüli hatékony jogi védelem biztosítása a közösségi jogszabályok tagállamok általi teljes átültetésén keresztül, de további intézkedéseket is támogat, mint az információterjesztés, a tudatosság erősítése, a tapasztalatok megosztása, a képzés és az igazságszolgáltatáshoz való jog elfogadását. A 2005-ös Keretstratégia 5 rámutat, hogy Európai Unió elkötelezte magát, hogy mindenki számára támogatást nyújt az alapvető jogokat, a megkülönböztetésmentességet és az esélyegyenlőséget illetően. A megkülönböztetés hátrányosan hat az egyénre, a gazdaságra és társadalom egészére, aláássa az egyenlőség és a jogállamiság mint alapvető európai értékek iránti bizalmat és ezek támogatását. A nemi alapon történő megkülönböztetés csökkentésén, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdításán túl a faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, kor és szexuális beállítottság alapján történő megkülönböztetés elleni védelem itt is előtérbe került. Alapvető fontosságú a foglalkoztatás, képzés és egyéb lehetőségek útjában álló akadályok hatékony felszámolása, amelynek a hátterében a kedvezőtlen demográfiai folyamatok is meghúzódnak. A Bizottság 2006/33/EK határozatában 6 döntött az etnikai kisebbségek társadalmi integrációjával és teljes mértékű munkaerő-piaci részvételével foglalkozó magas szintű 3 A Tanács 2004/113/EK Irányelve A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról; (2004.12.21. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 373/37) 4 Zöld könyv 2004. május 28. Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség a kibővített Európai Unióban (COM(2004) 379 végleges) 5 Megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség mindenki számára Keretstratégia, Brüsszel, (1.6.2005; COM(2005) 224 végleges) 6 A Bizottság (2006/33/EK) határozata: Az etnikai kisebbségek társadalmi integrációjával és teljes mértékű munkaerő-piaci részvételével foglalkozó magas szintű szakértői csoport létrehozásáról;(l 21/20 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.1.25.)

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 5 szakértői csoport létrehozásáról, melynek célja az volt, hogy egységes és hatékony megközelítést alakítsanak ki a hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek társadalmi integrációja és teljes mértékű munkaerő-piaci részvétele érdekében, fő feladata pedig az, hogy elemezze az etnikai kisebbségek társadalmi integrációjának biztosítását és ajánlásokat fogalmazzon meg ezzel összefüggésben a szakpolitikákról. 2006-ban az Európai Parlament és a Tanács döntött a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról. 7 Ennek keretében kívánták összefogni a korábban különálló kezdeményezéseket: a foglalkoztatással, a társadalmi befogadással és a szociális védelemmel, a nemek közötti egyenlőség előmozdításával és a megkülönböztetés- mentesség elvével kapcsolatos közösségi intézkedéseket. A Progress célja, hogy pénzügyileg támogassa az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósítását a foglalkoztatás és a szociális ügyek területén. A program öt szakaszból áll, öt tevékenységi területet jelöl ki: foglalkoztatás, szociális védelem és társadalmi befogadás, munkakörülmények, sokféleség és megkülönböztetés elleni küzdelem, továbbá a nemek közötti egyenlőség. 2007-2013 közötti időszakban a kölcsönös tanulási, tudatosságépítési és terjesztési tevékenységeket, valamint a fő szerepvállalóknak nyújtott támogatásokat finanszírozzák. A források felhasználhatóak az érintett területekhez kapcsolódó elemzésekre, kölcsönös tanulási, tudatosságépítési és terjesztési tevékenységekre, az uniós hálózatok működési költségeinek a támogatására, munkacsoportok szervezésére, szakszemináriumokra, illetve a nemzeti közigazgatások közötti személyzetcserékre és a nemzetközi intézményekkel való együttműködés fejlesztésére. Az Európai Bizottság tanulmánya 8 a Progress rövid távú eredményeit öt területen keresztül mutatja be: 1. Információmegosztás és tanulás - Társadalmi befogadás és szociális védelem: a társadalmi kísérletekre vonatkozóan két pályázati felhívást indítottak el, amelyeken keresztül hozzájárulnak többek között az etnikai kisebbségek, különösen a romák társadalmi integrációjához a szociálisan innovatív megközelítések fejlesztéséhez és teszteléséhez. - A megkülönböztetés tilalma: 2003 óta minden évben megrendezésre kerülnek képzési szemináriumok az EU megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló jogszabályairól, amelyek a faji vagy etnikai származás alapján történő megkülönböztetés minden formájának, továbbá a vallás, meggyőződés, fogyatékosság, életkor és szexuális beállítottság alapján történő foglalkoztatási és munkahelyi megkülönböztetés minden formájának tiltásáról szóló uniós irányelvek végrehajtásával foglalkoznak. 7 Az Európai Parlament és a Tanács 1672/2006/EK határozata (2006. október 24.) a Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program létrehozásáról (Hivatalos Lap L 315., 2006.11.15.) 8 A Európai Bizottság, Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága, PROGRESS folyamatban: az Európai Unió foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja (2007 2013), 2011. augusztus, http://ec.europa.eu/progress

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 6 - Nemek közötti egyenlőség: 2008. júniusban indult a politikai és gazdasági döntéshozatalban részt vevő nők európai hálózata, melynek célja a nemek közötti egyensúly döntéshozói pozíciókban történő javítása. A Bizottság egy átfogó adatbázist épített ki a politikai, állami, jogi, szociális és gazdasági területeken a döntéshozatalban részt vevő férfiakról és nőkről Európában. 2. Bizonyítékon alapuló politikák - Társadalmi befogadás és szociális védelem: a társadalmi hatásvizsgálatról szóló tanulmány azokat a különböző módszereket vizsgálja, amelyekkel az EUtagállamokban a társadalmi hatásvizsgálatot végezték és javaslatot fogalmaz meg a hatékony társadalmi hatáselemzésekre vonatkozóan. - A megkülönböztetés tilalma: az életkor, fogyatékosság, nem, vallás vagy meggyőződés, faji vagy etnikai származás és szexuális beállítottság alapján történő megkülönböztetés pénzügyi szolgáltatásokban történő alkalmazásáról szóló tanulmány a biztosítási és a banki szektorban tapasztalható hátrányos megkülönböztetést vizsgálja. - Nemek közötti egyenlőség: az Európában tapasztalható, nemek közötti bérszakadékot vizsgáló 2010-es jelentés rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőség sok tagállam kormányprogramjában nem kap megfelelő szerepet - ezen javítani szükséges. 3. Magas színvonalú és részvételen alapuló vita - Társadalmi befogadás és szociális védelem: Konszenzus Konferencia a Hajléktalanságról, valamint Európai kerekasztal a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről. - A megkülönböztetés tilalma: a 2010-ben megrendezett, a fogyatékkal élők európai napja alkalmából rendezett konferencia a fogyatékossággal, az egyének mobilitásával és társadalombiztosítási rendszerekkel, valamint a szabadidővel és kultúrával kapcsolatos kérdésekre helyezte a hangsúlyt. - Nemek közötti egyenlőség: a 2010-ben megrendezett, a férfiak és nők közötti szakmai egyenlőtlenségeket tükröző bérszakadék elleni küzdelemről szóló konferencia a bérszakadék megszüntetésére irányuló elkötelezettség megerősítését állította a középpontba. 4. Nagyobb kapacitású hálózatok - Társadalmi befogadás és szociális védelem: az Eurocities hálózat több mint 30 európai ország több, mint 140 nagyvárosának helyi önkormányzatát öleli fel, tevékenységei között szerepet kapnak a foglalkoztatással és szociális ügyekkel kapcsolatos szakpolitikák is. Az Európai Szegénységellenes Hálózat 1990-ben létrejött független hálózat civil szervezetekből és az Európai Unió tagállamaiban fennálló szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben részt vevő csoportokból áll. - A megkülönböztetés tilalma: az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen és annak legújabb árnyékjelentései az európai rasszizmusról kiemelték, hogy a rasszizmus még mindig mélyen gyökerező probléma Európában. Az Európai idős emberek

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 7 platformja az idősebb és nyugdíjas emberekre koncentrál, beleértve a hátrányos megkülönböztetéssel, az idősebb munkavállalók foglalkoztatásával és az aktív öregedéssel, szociális védelemmel, nyugdíjreformokkal, társadalmi integrációval kapcsolatos kérdéseket is. Az Equinet hálózat tevékenysége, nemzeti esélyegyenlőségi szervként a az életkoron, fogyatékosságon, nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, illetve szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemre irányul. 5. A több területet érintő kérdések integrációja - Nemek közötti egyenlőség: az Európai Női Lobbi csoport az Európa 2020 erős nemi dimenziója érdekében lépett fel, javasolva, hogy kötelezettséget vállaljanak a nemek közötti bérszakadék 2020-ra történő megszüntetésére, valamint kiemelik egy hatékonyabb nyomon követési rendszer szükségességét is. A Tanács és az Európai Parlament 2007-et az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évévé nyilvánította. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az EK irányelvekben megfogalmazott követelmények mindenki számára biztosítják a jogot a megkülönböztetés- mentes életre. Ezért szükség van arra, hogy az Unió és a tagállamok szintjén eszközöket dolgozzanak ki a valódi egyenlőség előmozdítására. 2008-ban fogadták el a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB Tanácsi kerethatározatot 9. Ebben meghatározták a származás, vallás, gyűlölet fogalmát, s kiemelték, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet jelentős fenyegetést jelent. 2008-ban a Bizottság a Megkülönböztetés- mentesség és esélyegyenlőség: Megújított kötelezettségvállalás közleményével 10 megújítja az EU területén a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése melletti kötelezettségvállalását: ez magában foglalja a megkülönböztetés elleni küzdelemre vonatkozó meglévő jogi keret véglegesítését, a megkülönböztetés- mentesség politikájával kapcsolatos párbeszéd elindítását és a megkülönböztetés elleni küzdelmet és az esélyegyenlőség előmozdítását ösztönző meglévő politikai eszközök megerősítését is. A hatékonyabb jogszabályi védelmet aktív stratégiával szükséges kiegészíteni a megkülönböztetés- mentesség és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy a meglévő jogszabályi keretet betartassa és jelezte, hogy új jogszabályra van szükség a jogi védelemnek az élet valamennyi területén előforduló, valamennyi diszkriminatív magatartásra történő kiterjesztésére. A 9 Az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok; A Tanács 2008/913/IB kerethatározata: A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (2008.12.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 328/55) 10 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség: megújított kötelezettségvállalás, Brüsszel, (2.7.2008, COM(2008) 420 végleges)

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 8 tagállamoknak közel felénél a 2006-os 11 és 2008-es 12 jelentés alapján a problémák nagyobb része abból ered, hogy a nemzeti jogszabályok nem terjednek ki az uniós irányelvek hatálya alá tartozó valamennyi személyre és területre, a megkülönböztetés fogalom- meghatározásai nem egyeznek meg az irányelvekben szereplő fogalommeghatározásokkal, továbbá a megkülönböztetés áldozatainak megsegítésére irányuló rendelkezések nem egységesek. A megkülönböztetés kezelésére szolgáló jogi keret még nem teljes; ennek egyik oka, hogy nincs egységes védelmi minimum az EU-ban a megkülönböztetést elszenvedők számára. Javaslat született a jogi keret továbbfejlesztésére, a megkülönböztetés- mentességgel kapcsolatos európai jogi keret teljessé tételére, azaz, hogy minden tagállam tiltsa a koron, szexuális irányultságon, fogyatékosságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló megkülönböztetés és zaklatás valamennyi formáját, valamint hogy az áldozatoknak hatékony jogorvoslati eszközök álljanak rendelkezésére. Az esélyegyenlőség aktív előmozdítására szolgáló politikai és egyéb eszközök megerősítése keretében a tudatosságerősítés, az általános érvényesítés, az adatgyűjtés és a pozitív intézkedések említhetőek meg. Az azonos bánásmód formális egyenlőséghez vezethet, de ez önmagában nem elég az egyenlőség gyakorlati megvalósításához: a pozitív intézkedések fontos szerepet töltenek be a társadalmakban fellelhető egyenlőség hiányának kezelésében 13. A pozitív intézkedések mellett a megkülönböztetés mérése és az előrelépés értékelése, a tudatosságerősítési és képzési tevékenységek, valamint a munkahelyi sokszínűség előnyeinek támogatása is szerepet kapnak, csakúgy, mint a megkülönböztetés- mentességgel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos párbeszéd kialakítása. A romák helyzetére tartós egyéni és intézményi megkülönböztetés és széles körű társadalmi kirekesztés jellemező, így megfelelőbb eszközöket szükséges találni a romák társadalmi beillesztésének előmozdítására. Az Európai Unió Alapjogi Chartája a III. címben foglalja össze az egyenlőség főbb területeit 14 : - 20. cikk: A törvény előtti egyenlőség: a törvény előtt mindenki egyenlő. - 21. cikk: A megkülönböztetés tilalma: tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi, származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. A Szerződések alkalmazási körében és az azokban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés. 11 COM(2006) 643 végleges. 12 COM(2008) 225 végleges. 13 Beyond Formal Equality: Positive Action under Directives 2000/43/EC and 2000/78/EC (A formális egyenlőségen túl: pozitív intézkedések a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelvek szerint), Európai Bizottság, 2007. október: http://ec.europa.eu/employment_social/fundamental_rights/pdf/legnet/bfe07_en.pdf. 14 Az Európai Unió Alapjogi Chartája,((2010/C 83/02), HU 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/389)

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 9-22. cikk. A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség: az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. - 23. cikk. A nők és férfiak közötti egyenlőség: a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen, így a foglalkoztatás, a munkavégzés és a díjazás területén is biztosítani kell. Az egyenlőség elve nem akadályozza, hogy különleges előnyöket biztosító rendelkezéseket tartsanak fenn vagy hozzanak meg az alulreprezentált nem számára. - 24. cikk: A gyermekek jogai: a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik, az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni. A hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével rendszeres, személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve ha ez az érdekeivel ellentétes. - 25. cikk: Az idősek jogai: az Unió elismeri és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez. - 26. cikk: A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése: az Unió elismeri és tiszteletben tartja a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Az uniós források felhasználására vonatkozó, strukturális alapokkal kapcsolatos szabályozások az esélyegyenlőség területét a következőképpen érintik: A 2007-2013-as költségvetési periódusban a strukturális alapok támogatásainak alapelvei hasonlóak, mint a 2000 2006-os időszakban: a kiegészítő jelleg, összhang, koordináció, megfelelés és addicionalitás. Ezeken túlmutatóan új alapelvek is bevezetésre kerültek: az arányosság, férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma, a fenntartható fejlődés. A Tanács 1083/2006/EK rendeletében a 16. cikk 15 fogalmazza meg a férfiak és nők közötti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalmát, a következőképpen: a tagállamok és a Bizottság biztosítják a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését az alapok különböző végrehajtási szakaszai során. A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében az alapok különböző végrehajtási szakaszai során, különös tekintettel az alapokhoz való hozzáférésre. A fogyatékossággal élő személyek hozzáférése egy olyan kritérium, amelynek az alapokból társfinanszírozott műveletek meghatározásakor meg kell felelni, és amelyet a megvalósítás különböző fázisaiban figyelembe kell venni. Az Európai Parlament és a 15 A Tanács 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 210/25, 2006.7.31.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 10 Tanács 1081/2006/EK rendeletének 3. cikke 16 kiemeli az esélyegyenlőség szempontjainak horizontális szempontként való érvényesítését. Konkrét intézkedéseket várnak a nők munkavállalásának javítására, a foglalkoztatásban való tartós részvételének és érvényesülési lehetőségeinek növelésére, a munkaerőpiac nemek szerinti szegregációjának csökkentésére, a nemek közötti bérkülönbség közvetlen és közvetett kiváltó okainak kezelésével. Szorgalmazzák a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítését a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjuk céljából és a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmet. A 6. cikk alapján a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség területén a tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok tartalmazzák annak leírását, hogy azok előkészítése, végrehajtása, monitorozása és értékelése során miként ösztönzik a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget. A tagállamok a megfelelő területi helyi, regionális és nemzeti szinteken előmozdítják a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételét az operatív programok irányításában és megvalósításában. Az Európai Bizottság 2011. október 6-án fogadta el azt a jogszabálycsomagtervezetet 17, amely az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikáját határozza meg. A Bizottság az Alapok mindegyikére vonatkozó, több közös alapelvet is javasol: a partnerség és a többszintű irányítás, a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelés, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, a diszkriminációmentesség, valamint a fenntartható fejlődés. A javaslat tartalmazza, hogy az Európai Szociális Alap forrásainak legalább 20 %-át kell a társadalmi felzárkóztatásra és a szegénység elleni küzdelemre fordítani. 3. A hazai szabályozás 2004. januárjában lépett hatályba a 2003. évi CXXV. törvény, amely alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, illetve amelynek az előzőek hatálya alá nem tartozó esetekben 16 Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 210/12, 2006.7.31. 17 Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága: Kohéziós politika 2014-2020; Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe http://ec.europa.eu/inforegio

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 11 tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője - miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a ez előzőekben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. 18 Gyulavári Tamás rámutat, hogy a törvény elfogadásának célja a hatékonyabb jogvédelem biztosítása, összhangban a közösségi joggal, amelyet több eszköz támogat: - széles hatály: valamennyi hátrányos helyzetű csoportra vonatkozó egységes szabályozás - részletes tilalmak: pontos fogalmi rendszer - egyértelmű kimentési szabályok: a jogi felelősség alóli mentesülés - hatékonyabb eljárási szabályok - hatékony intézményrendszer visszatartó hatású szankciókkal - teljes összhang a közösségi joggal. 19 Magyarország Alaptörvénye 20 a következőképpen rendelkezik a XV. cikkében: - (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. - (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. - (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. - (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. 18 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 19 GYULAVÁRI T: Egyenlő bánásmód törvény célok és eredmények. In: Majtényi Balázs (szerk), Lejtős pálya. Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség. L Harmattan Kiadó, 2009 20 Magyarország Alaptörvénye, Magyar Közlöny, 43. szám, 2011. április