150 éve indult meg a modern magyar közegészségügy kialakítása XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2017. október 4.
Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke
1867 1868 A Belügyminisztérium irányítása alá kerül a közegészségügy. Szlávy József belügyi államtitkár, a későbbi miniszterelnök és főrendiházi elnök lesz az egészségügyi osztály vezetője.
1867 A kiegyezéskor Magyarországon 2 országos közkórház, 28 egyéb közkórház, 2 országos tébolyda, 8 szemkórház és 2 bujasenyves kórház volt, összesen 4484 ággyal Ebben az évben az ország 2000 orvossal és 2500 sebésszel rendelkezett
Marosvásárhely
Kórházalapítások, bővítések Pozsonyi Kórház (1864) Bethesda (1866) Székesfehérvár (1869-től közkórház) Gyulafehérvár, zsidó kórház (1871) Kaposvári kórház, bővítés (1871) Makói kórház (1871-től közkórház) Ungvári kórház (1871-től közkórház) Sátoraljaújhelyi kórház (1871-től közkórház)
Szekszárdi kórház (1872) Budai és Pesti Helyőrségi Kórház (1872) Bővül a régi Szent János kórház (1873-tól) Ceglédi városi kórház (1873) Nagykállói közkórház (1874) Szécsényi kórház (1875) Sümegi kórház (1875) Tatai magánkórház (1875) Bővül a Szent Rókus közkórház (1875)
1867 Harmadik évfolyamához érkezett a Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan címmel az Orvosi Hetilap melléklete, amely 1897-ig jelent meg Fodor József szerkesztésében
1867 Zsigmondy Vilmos befejezi a 119,5 m mély margitszigeti kút fúrását. A kút 1500 m³ vizet adott naponta, magas kén, szénsav, kalcium és magnézium tartalommal.
1868 Balassa János, Markusovszky Lajos, Korányi Frigyes és Jendrassik Jenő: Emlékirat a közegészségügyi és orvosi ügy rendezése tárgyában
Balassa Markusovszky
Korányi Jendrassik
1868. ápr. 9. Megalakul az Országos Közegészségi Tanács elnök: Balassa János alelnök: Kovács Sebestény Endre jegyző: Csatáry (Grósz) Lajos
1868 Megkezdődött a m. kir. honvéd orvosi tisztikar szervezése, 1870-ben a honvédségnél már 82 orvos dolgozott
Ideg-elme 1868: Schwartzer Ferenc alapítása: Budai Közőrülde 1875: megnyílt az első Frim Intézet 1877: Frim Jakab alapítása: Első magyar hülye-nevelő- és ápoló intézet 1897: Képezhetetlen hülyék intézete
Lipótmezei Nemzeti Királyi Tébolyda
Járványok 1866 1876 között 1866 1867: kolerajárvány 1871 1873: himlőjárvány, roncsoló toroklob járvány 1872 1874: kolerajárvány
1868 Az 1866/67. évi kolerajárvány hatására megépült Pest első vízműve, egy ideiglenes kutas vízmű. 1872-ben újat kellett alkotni, természetes szűrőkre építve.
A megyeri vízmű gépterme
1869 A Pest-budai csatornahálózat hossza 63 km, amely 1873-ig további 33,5 kmrel bővült.
1869 MOTV az iskolák építésénél, amióta magyar földön iskolák vannak, nem történt tüzetes intézkedés azok közegészségi állapotára vonatkozólag
Debreceni tanterem a 19. század végén
1871 Megjelent az első magyarországi összeállítású gyógyszerkönyvünk, a Magyar Gyógyszerkönyv. Használatát 1872. márc. 14-től tették kötelezővé.
1872. nov. 10. Megnyílt a kolozsvári M. Kir. Tudományegyetem Államorvostani és orvosi rendészeti tanszék (Fodor József 1872 1873, Ajtai Kovách Sándor 1874-től) Állatgyógytani és állatrendészeti tanszék (Mina János 1872-től) Összevont közegészségtani tanszékek (1883-tól, Rózsahegyi Aladár)
Fodor József (1843 1901) felismerte a bakteriológia fontosságát jelentősek a szénmonoxid toxicitására vonatkozó kutatásai
javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt Markusovszky Lajossal együtt megszervezte az Országos Közegészségi Egyesületet több munkájában élesen bírálta a hazai társadalmi viszonyokat és azok egészségromboló hatását
a magas állású és szennyezett talajvíz következtében (vizes lakások, szennyezett kútvíz stb.) a városi lakosság ellenálló képessége legyengül, fogékonnyá válik a tífusz- és koleramegbetegedésekre kimutatta, hogy 1869 77 között, amíg a vezetett vízzel ellátott házakban 400 lakosra esett egy kolerahalál, a kútvizet használóknál már 200 lakos közül halt meg egy kolerában
1872: megépült Budapest első közvágóhídja
1873: megkezdi működését a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet 1874: az első hazai állategészségügyi törvény (1874. évi XX. tc.), elsősorban a keleti marhavész elleni védekezésről szól
Himlőoltás A Budapesti Központi Védhimlőojtóintézetet 1862-től 1873-ig Patrubány Gergely, a himlőoltás magántanára vezette. Utóda 1874-től: id. Bókai János. 1873: a főváros első tiszti főorvosa: Patrubány Gergely.
Bábaképzés 1873: megnyílt a nagyváradi és a pozsonyi m. kir. bábaképezde. 1875: megalakult az Országos Szülésznői Tanintézet, rendelet szabályozta a bábaképzés kereteit és az oktatás feltételeit. 1882: Bábaképző Budapesten.
1874/75 A budapesti Orvosi Karon létrejött a Közegészségtani Tanszék és a Közegészségtani Intézet. Utóbbi a világ orvosegyetemein az első ilyen intézet volt. Mindkettő megalapítása Fodor Józsefnek köszönhető. A következő évtől kezdődően a közegészségtan kötelező szigorlati tantárgy lett. Az intézet vezetői 1874 1901-ig Fodor József, 1902 1926 között Liebermann Leó.
1876 Megszületett az 1876. évi XIV. tc., a Közegészségügyi törvény. 62. Minden köz- és magánkórháznak és gyógyintézetnek megfelelő számú orvossal és ápolóval kell ellátva lenni. A szervezett ápolónőképzés elindításával hazánkban elsőnek a Magyar Országos Segélyező Nőegylet foglalkozott Budapesten (1879)
1870-es évek Magyarország városaiban átlagosan 969, vidéken 5759 emberre jutott egy-egy orvos
További történeti adatok itt találhatók: http://real.mtak.hu/55785/