augusztus 17. csütörtök Kaposfest Times A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál napilapja Ára: 200Ft English content Page 5 > Segal ebéd a Kaposfesten Holnap 13:00-tól Segal Viktor várja Önöket négyfogásos Kaposfest ebédjével a La Pergola étteremben (Ady Endre utca 15.). A menü főszereplői: - Szepsy Furmint, a Kaposfest bora - Beethoven kedvenc étele, a sajtos makaróni - Bolyki György fesztiváligazgató baromfitenyészetének tyúkjai Az ebédre 6.000Ft-os áron válthatók jegyek a Tourinform irodában. Nyári napnak START THE GAME jelénél Megállék a fortyogó zenénél, Kaposfestre zakatolt a drága, Mint rossz kölök ront be cukrászdába. A zene hol vadul, hol szelíden, Dérrel-dórral, frídben, mixolídben Ténfergett, és az eurós boltban Nájsz napszemcsit vett leárazottan. Aztán betért a Kapos plazába, Hol sok tündér risza-táncát járja, Szinte hallszik műkörmök pengése, Vérzik rajtuk a fény konyhakése. Zálogfiók néma méltóságban Magasodott - órát, ékszert, bátran... Elefántlábak a platáncsordák, Közmunkások az ágyást locsolták... Túl a valón, néma félhomályban Cikkan a por, dolgozik az áram, A színpadot reflektor ágyúzza, Feketében jó pár alak húzza. Lackfi János ZENEPARTI Nem temetnek, épp ellenkezőleg, Feltámasztás ez, égi előleg! Boldog órák életet lehelnek Zenéibe régholt embereknek. Ez mennyei malomnak zúgása, Niagara örvénylik, mint kása, A hegyomlás-muzsikát hallgatván Nő a lélek: százhuszadik hatvány! Ó, Beethoven, nagyszerű Beethoven, Görbületek térben és időben, A királynak hét életet adsz hát, Napóleonnak meg hősi fricskát! A kávémat kóstolgatva nyeltem, Mintha bús zenébe érne nyelvem. Szájpadláson mámor szállt rallyzve, Mint egy pórmenyecske csókja íze. Estelen a nagy terembe Mozart Rontott be, lehajítva parókát... Mint egy sármőr, színre pattant Schumann, Elszedte száz lány eszét a zsúrban. Dúlt a zene, felrobbant, esengett, Keringőre kérte fel a csendet. Visszahalkult, majd hegyormot mászott, Tépett lószőrökkel hadonászott. Aztán Schönberg lépett a porondra, Széppé gyúrta mindazt, ami ronda, Belső hentesboltját kipakolta, Volt itt szív máj, velő, emberborda. Mint az őrült, vágtattak a lelkek, De messzire azért mégse mentek, Bősze uram egy szörfdeszkán állván Nyargalt a zenetörténet hátán. Éjjel értünk át a vendéglőbe, Hova cowboy elég ritkán lő be, Egy-két hangsort ki-ki még elrágott, Álom nyelte le a nagyvilágot. Napi fárasztó Két rezes találkozik. - Neked milyen a hallásod? kérdi az egyik. - Református! feleli a másik. szinte mindent magunknak kell kitalálnunk, elég kreatívnak kell lennünk A -et nem könnyű elkapni, a Kaposfesten is folyamatosan próbálnak, együtt és külön-külön is, bár fellépni leginkább együtt szeretnek. Végül egy kávézóban csíptük őket nyakon két próba között, hogy interjúra bírjuk a három fiatal nőt. Ebből kiderül, hogy az őket jellemző komolysággal és elhivatottsággal vett triózás olyan, mint egy házasság, pedagógiai érdeklődésű olvasóink pedig figyelem! briliáns ötleteket lophatnak tőlük. Folytatás a 3. oldalon. > Egy fesz vál természetesen arra való, hogy fantasz kus zenét hallgassunk, de ami talán még fontosabb, hogy amikor az emberek eljönnek a koncertekre, a zenészek játékának segítségével reflektálnak önmagukra. A zenével elérjük a társadalmat, jelen esetben többek közö a kaposváriakat. A közönség elkezd többes számban beszélni, hogy mi, együ mit élünk át. Az emberek hazamennek, és elmondják az ismerőseiknek, hogy nekünk van egy fesz válunk Kaposváron. E ől válik igazán fontossá a Kaposfest. Ricardo Gallardo Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 1 2017.08.17. 2:53:12
Kaposfest Times 2 Igen, egy kutatás szerint a nagy német zeneköltő használta a legkevesebb hangot zenei gondolatainak lejegyzéséhez. Ha visszagondolunk hihetetlenül egyszerű, lapidáris témáira, akkor kezdjük érteni, mennyire nehéz hozzáérni is műveihez. Muszáj, hogy a hangulatváltásokat, a zenei íveket, a mondatokat teljes mértékben birtokba vegyük, hiszen nem sok minden maradt, ami mögé elbújhatunk, szinte mezítelenre vetkőzteti az előadókat ez a zene. Ez járt a fejemben a délelőtti koncert után. A variációsorozat a God Save the King dallamára Kiss Péter tolmácsolásában csendült fel, aki igen virtuóz megoldásokat választott, és győzte is azokat, csak közben végig valami egyhangúság ülte meg a zongora tetejét, egy-két váltás jól sikerült, de nem volt meggyőző, igazi az előadás. Az ezután következő Eroica zongorakvartett pedig nagyon különösen hangzott: alig voltak benne dinamikai változások, a zenészek a kottát bújva, néha egészen görcsösen játszottak, és bizony sok elkent hang, kimaradt kottafejek pöttyözték az előadást. A beethoveni vadságból, kétségbeesésből, örömből, a nyers, Beethoven és néhány tanulság megragadó lényegi elemekből nem sok érkezett el hozzánk. Mi tagadás, ezzel még kell majd dolgozni. És Beethovent bizony tanulni kell Este először egy Mozart-divertimentót hallhattunk, fuvola-fagott-szaxofon összeállításban. A szaxofon hangszíne nagyon sajátosan, de jól illeszkedett a másik két hangszerhez, és Szaller István jól is játszott a mű folyamán. Majd egy ritkábban játszott Schumann-triót adott elő Thomas Hoppe, Giovanni Guzzo és Várdai István. Már az indító ütemekben érezni lehetett, hogy itt megtalálták a teljes összhangot és nemcsak ennyit, hanem minden hangnak lett története, indítása és vége; azonkívül teljesen érzékelhető volt, hogy tudják azt is, milyen folyamatossága lesz a muzsikának, amely négy tételen keresztül áradt a színpadról. Csodálatos pillanatokat hoztak Várdai sul ponticello, vagyis a lábnál játszott, fojtott zizegése és zengő csellója, Guzzo leheletfinom pianói és gyönyörűen frazeált melódiái, Hoppe kerek tónusú zongorajátéka. A harmadik tétel semmibe tűnése egyszerűen hátborzongatóra sikerült. Hibátlan, cédére kívánkozó előadást kaptunk. A közönség szemével A szünet után pedig Schönberg: A megdicsőült éj c. híres darabjának eredeti, hét vonósra írott változatát hallhattuk. A rendkívüli technikai és zenei igényeket támasztó darabban egymást múlták felül a muzsikusok, ami kellett is ahhoz, hogy tökéletes élményben lehessen részünk. Külön kiemelném ismét Giovanni Guzzót és a vele szemben ülő Akasaka Tomokót, aki brácsán játszott, az ő kettősük tökéletes összjátéka rányomta az egész előadásra a bélyegét. A függönyszerűen, leheletfinoman szövődő belső szólamok kristálytisztán és pontosan töltötték ki a teret Schönbergnél a hangzás puszta jelenléte is már a mű alkotóeleme. A rendkívül összetett műben alig-alig vannak nyugvópontok, de a játékosok győzték szellemi és fizikai energiával, a kusza motívumszövés közben tudniillik embert próbáló feladat felmutatni a zenei szakaszokat, mondatokat. Ez pedig fényesen sikerült, a tomboló, kiabáló közönségnek Várdai István nem véletlenül mondta: most hagyjuk az energiákat körözni, aztán leülepedni bennünk Kutasy Zsolt Fotó: K.M. K. M. Hány Kaposfesten vett részt eddig? Mindegyiken itt voltam, kaposvári lakos vagyok, és a kezdetektől részt veszek minden fesztiválon. Úgy gondolom, a komolyzene nagyon fontos minden ember számára, ezért jöttem el a legelső fesztiválra. Nagyon jól indult már az elején, és ezt a színvonalat azóta is tartják, már rögtön a legelején meggyőztek. Szinte minden különprogramon látom Önt. Melyik volt a kedvence? Érdekes volt a VR szemüveg bemutató, a Rippl-Rónai festménnyel. Aztán volt a képregénykotta kiállítás, az nagyon tetszett. Fantasztikus ötlet volt, leleményesek a gyerekek és a felnőttek, akik elkészítették ezeket. Tavalyról a kedvencem Rimbaud szobája, ami itt, a Szivárvány Zeneház előtt volt berendezve. Mindegyik kísérő programot színvonalasnak tartom, nagyon érdekesek. Mi az első dolog, ami eszébe jut arról a szóról, hogy Kaposfest? A fesztivál-hangulat. Ami itt szerintem fantasztikus. Ahol hirtelen ennyi ember van egyszerre, az már szinte eleve egy fesztivál. Nagyon szeretek itt lenni, és kívánom, hogy sokáig tartson! Miért ajánlaná a Kaposfestet? Leginkább azért, mert - ahogy említettem, a komolyzene nagyon fontos mindenki számára. Látom, hogy itt sok a fiatal, nagyon jó lenne, ha rákapnának az ízére, és klasszikus zenét is hallgatnának. Sokkal maradandóbb élmény ez minden más zenénél, egész életükben emlékezni fognak erre, a mai slágerekre pedig nem. A komolyzene száz év múlva is zene lesz. Ki a kedvenc művésze? Hát nekem több is van. Diemut Poppen nagy kedvencem idén, a másik pedig Lakatos György, ő egy csúcs, ő tavaly is nagyon tetszett. Az első igazi nagy kedvencem pedig Pekka Kuusisto volt, őt nagyon szívesen látnám itt újra, főleg itt mezítláb a színpadon. Látom, hogy nagyon sok képet készít a fesztiválon. Igen, próbálok minél többet fényképezni. A tömegről, a közönségről is szoktam, de főként a művészekről szeretek készíteni fényképeket. Támogatóink Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 2 2017.08.17. 2:53:13
Kaposfest Times 3 > Folytatás az első oldalról. szinte mindent magunknak kell kitalálnunk, elég kreatívnak kell lennünk Bogi, először csak Téged kérdezlek, és most még nem németül: hogy jutottál Németországba? Pecze Boglárka: Egy Baranya megyei kis faluból származom nem messze Kaposvártól, és Pécsett jártam zeneművészeti szakközépiskolába. Érettségi után Németországban kötöttem ki, és ma már 12 éve ott élek. Megtaláltam a számításomat és két csodálatos kamarapartnert. Hol és hogyan találtátok meg egymást? Eva Boesch: A frankfurti International Ensemble Modern Academy-ben, a híres Ensemble Modern által alapított intézményben találkoztunk. Egymástól függetlenül felvételiztünk az akadémia oktatási programjába, és 2009 és 2010 között tanultunk ott ösztöndíjjal. Miután trióként összeálltunk, Thomas Adès kvartettjének címe nyomán választottuk a Catch nevet, amelyben a klarinét mintegy bújócskát játszik egy zongorás trióval néha kívülállóként játszik, mintha elbújna, néha előjön a többi hangszer elé, néha teljes egyetértésben játszanak, olykor meg-megszakítva egymás mondanivalóját. Hét éve játszunk együtt, és számunkra a trió a legfontosabb a szakmai életünkben. Ez máshogy nem is menne: háttérbe kell szorítanunk mindent, ha jól akarjuk csinálni. Szinte csak együtt lépünk fel; a triónak prioritása van a fellépéseink tervezése során. Ha valamelyikünk egyedül szeretne koncertezni vagy más produkcióban részt venni, az csak a trió után jöhet, vagyis ha éppen akkor nincsen lekötött közös koncertünk vagy lemezfelvételünk. Sokat is utaztok együtt. Nem vitatkoztok, sosem unjátok meg egymást? A Kapos Hotelben azért mégis külön-külön szobákban laktok. EB & PB: Hát igen, ez olyan, mint egy házastársi kapcsolatban! Mindig vannak nézeteltérések, de ügyelünk rá, hogy jól oldjuk meg azokat. És amikor bejön a képbe egy koncert vagy koncertsorozat erejéig egy negyedik zenész, mint például Kristóf, akivel itt, a Kaposfesten is együtt játszunk, az vidám helyzeteket eredményez Sun-Young Nam: Vele nemcsak Kaposvárott játszunk, hanem néhány hét múlva a kölni filharmóniában is, Thomas Adès Catch-ét és egy másik kvartettjét. Hogyan ismertétek meg Kristófot? PB: A rádióban hallottam őt először, és egész egyszerűen beleszerettem a játékába. Előtte még a nevét se hallottam. Megmutattam Evának és Sun- Youngnak, és úgy döntöttünk, hogy kapcsolatba lépünk vele az impresszárióján, Körner Tamáson keresztül. És úgy tűnik, egy klasszikussal élve, hogy this is [just] the beginning of a beautiful friendship. Hogyhogy ti magatok kerestétek meg őt? Nincs impresszáriótok? PB: Mi mindent magunk csinálunk. Nehéz impresszáriót találni egy ilyesfajta trióra és a túlnyomórészt modern repertoárunk miatt is. Szinte mindent magunknak kell kitalálnunk, elég kreatívnak kell lennünk. A pedagógiai programjaitokra gondolsz? SYN: Azokra is. Hadd említsem meg, hogy az egyik pedagógiai projektünk keretében gyakran szervezünk zeneszerzés-workshopokat gyerekeknek. Ezeken például mindennapi, használati tárgyakból a fóliától kezdve a evőeszközökig komponálhatnak kis zeneműveket, a valódi hangszerekből pedig a lehető legfurcsább hangokat csalhatják ki: belekiabálhatnak a zongorába és hasonló furcsa effekteket kelthetnek. PB: A felnőtteknek pedig saját koncertsorozatot találtunk ki Hamburgban, ahol lakunk: különböző termekbe viszünk el egy egyórás rendezvényt, amely mindig egyetlen kortárs darabra összpontosít. A közönség kétszer hallja a darabot az estén: a koncertworkshop elején egyszer eljátsszuk, majd a közönség előtt próbáljuk a darabot, miközben a közönség kérdezhet, odajöhet hozzánk és akár tanácsokat is adhat, s a próbafolyamat végén még egyszer elhangzik a darab. Ha lehetséges, a zeneszerzőt is meghívjuk. EB: Ennek a koncertsorozatnak az ötlete egyébként onnan jött, hogy ma is játszunk még szalonkoncerteket (Hauskonzertnek hívjuk ezeket) is szerte Németországban, amelyeken korábban gyakran előjátszottunk egy-egy darabot a nyilvános ősbemutató előtt. Ezek visszajelzései nyomán alakítottuk ki a koncert-workshopjaink koncepcióját. Egy évben négy ilyen koncert-workshopot szervezünk, amelyeket Ohrknacker -nek, fültörőnek nevezünk. Már-már ez is pedagógia. Hagyományos módon is tanítotok-e? EB: Mindhárman tanítunk hagyományos intézményben, de nem hagyományos módon: együtt, trióként oktatunk a hamburgi zeneművészeti főiskolán kortárszene-interpretációt, és a zeneszerzés tanszak hallgatóival is együtt dolgozunk: kérdezhetnek tőlünk, ha például játéktechnikai, notációs kérdéseik vannak, vagy hozzánk fordulhatnak, ha ki szeretnének próbálni különböző szokatlan zenei megoldásokat vagy tanácsokat szeretnének kapni a próbafolyamatról. PB: Itthon, a budapesti Zeneakadémián 2016 márciusában adtunk ízelítőt a hamburgi munkánkból: Helmut Lachenmann Allegro sostenuto c. darabjáról tartottunk workshopot zeneszerző és hangszeres szakos hallgatóknak a szerző 80. születésnapja alkalmából. Lachenmannal együtt is dolgoztok. SYN: Igen, számos ma élő zeneszerzővel dolgozunk együtt, Lachenmann mellett Mark Andrét, Georges Aperghist és Beat Furrert említeném közülük. Az elmúlt bő fél évtizedben legalább 30 mű íródott a triónk számára! Ma már nemritkán minket keres meg egy-egy szerző, hogy komponálni szeretne nekünk. Az általad említett egyik szerző művét itt, a Kaposfesten is játsszátok. Ti javasoltátok a darabot? PB: Kristóffal együtt találtuk ki a Kaposfesten játszott darabokat, s ezek között van a svájci születésű osztrák komponista, Beat Furrer Aer c. műve klarinétra, csellóra és zongorára 1991-ből, amely erre a triófelállásra ma már klasszikusnak számít. Mindegyik hangszernek van legalább egy-egy nagyon nehéz rész benne, és sok újdonsásgot kellett tanulnunk a mű kapcsán. SYN: Ráadásul koreográfiailag is jól meg kell tervezni az előadást majd meg fogják látni!, és mindig különösen gyorsan kell reagálnunk egymásra is. Milyen különbséget érzékeltek a magyar és a német közönség között? PB, EB: Bár még nem sokat játszottunk Magyarországon, az eddigi reakciók nyomán úgy érezzük, hogy a magyar közönség érdeklődő, kíváncsi, nyitott, hálás; talán többet szeretnének tanulni a németeknél a pesti, zeneakadémiai workshopunkból ítélve ez mindenképpen igaz. A német publikumnak gyakran kell megküzdenie a koncert-túlkínálattal, s kicsit fáradtabbak meg persze van valami igazság abban is, hogy kicsit hűvösebbek a németek. Van valamilyen álomprojektetek, amelyet mindenképp meg szeretnétek valósítani? Olyan zeneszerző, akivel még együtt szeretnétek dolgozni? EB, PB: Persze! Nagyon szeretnénk egy hármasversenyt zenekarral ilyen még nem született a mi hangszerösszeállításunkra. SYN: Szeretnénk egy olyan produkciót, amelyben a triónk táncosokkal együtt lép fel. PB: És van még egy olyan komponista, akivel nagyon szeretnénk együtt dolgozni: Kurtág. A repertoárotokon klasszikus és kortárs muzsika is szerepel, de jóval több modern, ill. kifejezetten kortárs művet játszotok. Eddig is szinte csak a kortárs repertoárról esett szó ezt kedvelitek jobban? EB: A kortárs és a klasszikus tökéletesen kiegészíti egymást számunkra és alapvetően fontos nekünk, hogy a modern zenét a lehető legjobban játsszuk klasszikus minőségben. Mit gondoltok, mi lesz veletek 30 év múlva? EB: Hát, magunkénak tudhatunk legalább tíz zenekari hármasversenyt PB: legalább száz ősbemutatót, és egy trióprofesszori állást valamelyik európai zeneakadémián. SYN: Harminc év múlva az Európán kívüli koncertéletben is otthon leszünk. SL Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 3 2017.08.17. 2:53:13
Kaposfest Times 4 PROGRAM augusztus 17. csütörtök 11:00 Koncert Helyszín: Szivárvány Kultúrpalota (Noszlopy Gáspár utca 5-7.) Dmitri Dmitriyevich Shostakovich: c-moll zongoratrió No.1 Op.8 Pusker Júlia hegedű, Somodari Péter cselló, Suzana Bartal zongora Bartók Béla: I. rapszódia BB. 94 Suzana Bartal zongora, Várdai István cselló Bartók Béla: II. rapszódia BB. 96 Baráti Kristóf hegedű, Farkas Gábor zongora Ludwig van Beethoven: Fúvós szexte Op.71 Pecze Boglárka klarinét, Kohán István klarinét, Lakatos György fagott, Mohai Bálint fagott, Tóth Bálint kürt, Hamar Máté kürt 18:00 Első Kaposvári Kézműves Sörünnep - Megnyitó Kóstolja meg a Dél-Dunántúl legjobb kézműves söreit, és az általunk meghívo vendég főzdék kínálatát augusztus 17-20 közö az Első Kaposvári Kézműves Sörünnepen! Természetesen a grill ételek sem hiányozhatnak, melyekről Lokodi Ákos, az Erzsébet Sörház krea v sé e gondoskodik. Emelle megrendezésre kerül az I. Donner János darts verseny is, melyre bárki benevezhet. 19:00 Koncert Helyszín: Szivárvány Kultúrpalota (Noszlopy Gáspár utca 5-7.) John Bull: In nomine VI Beat Furrer: AER (1991) Bach-improvizáció Oláh Kálmán zongora, Baráti Kristóf hegedű szünet Dubrovay László: Solo No.7 Lakatos György fagott Bartók Béla Kocsis Zoltán: Két kép (Op.10, Sz.46, BB 59) Fejérvári Zoltán zongora, Balog József zongora Bartók Béla: Szonáta két zongorára és ütősökre (Sz.110, BB 115) Fejérvári Zoltán zongora, Balog József zongora, Tömösközi László ütő, Joó Szabolcs ütő 22:00 Kirándulás a Zselici Csillagparkba A kirándulás ala nemcsak az éjszakai égbolt csodáival ismerkedhetnek meg, de Közép-Európa legnagyobb holdkőzetét is megcsodálhatják, mely most először mutatkozik be a nyilvánosság elő. 22:00 Kodály Spicy Jazz a Vigasságok terén Az Első Kaposvári Sörünnep keretein belül meghallgathatják Kodály Zoltán műveit, jazz-köntösbe öltöztetve. 22:00 Cigányzene A fesztivál ideje alatt minden este i. Sárközy Lajos és zenekara várja Önöket igazi cigány muzsikával a Kapos Hotel teraszán. Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 4 2017.08.17. 2:53:14
Kaposfest Times 5 PROGRAM 17th august, Thursday 11:00 Concert Venue: Rainbow Culture Palace, (5-7 Noszlopy Gáspár Street, Kaposvár) Dmitri Dmitriyevich Shostakovich: Piano Trio No.1 in C minor Op.8 Júlia Pusker violin, Péter Somodari cello, Suzana Bartal piano Béla Bartók: Rhapsody No.1 BB 94 Suzana Bartal piano, István Várdai cello Béla Bartók: Rhapsody No.2 BB 96 Kristóf Baráti violin, Gábor Farkas piano Ludwig van Beethoven: Wind Sextet Op.71 Boglárka Pecze clarinte, István Kohán clarinet, György Lakatos bassoon, Bálint Mohai bassoon, Bálint Tóth horn, Máté Hamar horn 18:00 First Handcra ed Beer Fes- vi es in Kaposvár Taste the best handcra ed beer of South-Transdanubium and the invited breweries between 17th and 20th August ont he First Handcra ed Beer Fes vi es in Kaposvár. The grill food is provided by Ákos Lokodi, the crea ve chef of Erszébet Brewery. The First Donner János Darts Compe on is organized to entertain everyone who wants to test their skills. 19:00 Concert Venue: Rainbow Culture Palace, (5-7 Noszlopy Gáspár Street, Kaposvár) John Bull: In nomine VI Beat Furrer: AER (1991) Bach Improvisa on Kálmán Oláh piano, Kristóf Baráti violin intermission László Dubrovay: Solo No.7 György Lakatos bassoon Béla Bartók Zoltán Kocsis: Two Pictures (Op.10, Sz. 46, BB 59) Zoltán Fejérvári piano, József Balog piano Béla Bartók: Sonata for Two Pianos and Percussion (Sz. 110, BB 115) Zoltán Fejérvári piano, József Balog piano, László Tömösközi percussion, Szabolcs Joó - percussion 22:00 Trip to the Zselic Park of Stars During the trip you can discover the wonders of the night sky as well as take a look at Mid-Europe s biggest Moon rock for the first me. 22:00 Kodály Spicy Jazz at the Fes vi es Square Listen to Zoltán Kodály s masterpieces, redressed in jazz at the Beer Fes vi es. 22:00 Gypsy music Every evening Lajos Sárközy Jr. and his band provides prime quality Gypsy music at the Terrace of Hotel Kapos. Opinion Page Malcolm Gillies (London) Review of Wednesday s 11am concert. It was so nice to devote all the listening time in today s morning concert to Beethoven. The opening God Save the King variations, in the capable hands of Hungarian pianist Péter Kiss, had just the right balance of profundity and parody. Whether in the earlier variations, with their embellishments and harmonic elaborations, or the more profound excursions of Beethoven s more bravura, later variations, the performance was assured. Indeed the one, more contemplative variation almost became a love song in Kiss s hands. The piano-quartet arrangement of Beethoven s third, Eroica Symphony, made in Beethoven s own day by his colleague Ferdinand Ries, was skilfully led by Josef Spaček, but somewhat inconsistently realized by the ensemble. The challenge lay not so much in the technical difficulty of the music, as in achieving a smooth and colourful representation of the evolving musical lines, given the reallocation of Beethoven s orchestral parts to Ries s much narrower band of instruments. The piano (József Balog), in particular, had many functions to fulfil: now the soloist, now taking a collegial role in the part-writing (particularly of the original wind or brass instruments), sometimes providing the harmonic backstop, while at other times just being the demure accompanist. The crucial moment in the first movement s return, where originally the horn appears to enter prematurely, was given a beautifully understated performance in its reallocation now to the cello (Julia Hagen). Despite rapturous applause, as much for the Master s conception as for yesterday s performance, some more time on fine-tuning the detail of the musical choreography would have paid dividends. Review of Wednesday s 7pm concert. Sometimes a concert ends up in a very different place from where it set out. Mozart s unspectacular Divertimento, here realized on flute (Lívia Duleba), bassoon (Bálint Mohai) and saxophone (István Szaller), was proficiently played, and dutifully applauded. Schumann s Piano Trio in D minor commenced, with its restless, moody first movement, and following lively Scherzo, along the way establishing an uncommonly tight rapport, balance and articulation between violin (Giovanni Guzzo), cello (István Várdai) and piano (Thomas Hoppe). It was, however, the exceedingly bleak opening to the third, slow movement, firstly on violin, then involving all three, that proved one of those sublime, transformational moments, when form and time somehow become immaterial, and we momentarily glimpse... is it, the composer s soul? The strands of the music melt, rather than move, from one part into another, and for just a few minutes there is only one entity, not three, playing. Soon enough, however, with coming of the finale, time, form and individualization returned, but only to place these priceless moments in higher relief. Something of this magic flowed over into the performance of Schoenberg s Transfigured Night after interval. It is harder for a septet, as here, to rival the unity of conception of a trio, but Schoenberg s translucent, sometimes hyperchromatic score, was reverentially realized, sometimes with tight coordination and elsewhere splaying out into each player s independent foray. Giovanni Guzzo (violin) and Tomoko Akasaka (viola) were particularly important in characterizing the rich but vital tone that Schoenberg s score demands. Yes, the musical enlightenment of both audience and players was on a different plane after these performances. Preview of Thursday s 11am concert: Thursday is Bartókday, with two works each at the morning and evening concerts. It is hard to avoid Bartók at a Hungarian chamber-music festival, although this year none of his most famous set of chamber works, the string quartets, are being played. Bartók s two rhapsodies of 1928, each based around a medley of folksongs in traditional slow-fast (lassú-friss) paired movements, are played at this morning concert. The first Rhapsody exists in three versions, and today No. 1 appears in the arrangement for piano (Suzana Bartal) and cello (István Várdai). Its No. 2 companion appears in the violin (Kristóf Baráti) and piano (Gábor Farkas) original that was dedicated to the violinist Zoltán Székely, for whom Bartók a decade later wrote a violin concerto. These Bartók rhapsodies are framed by two youthful works: Shostakovich s sixteen-year-old attempt at a single-movement Piano Trio in C minor, originally entitled Poème ; and Beethoven s early Wind Sextet, in the Eroica key of E-flat major, but written in the preceding decade to the great symphony. This work s highly distinctive sonority arises from the scoring for two clarinets, two bassoons and two horns, here played by six Hungarian musicians. Preview of Thursday s 7pm concert. The Bartók theme continues with two substantial works in the second half of the evening concert. His three-movement Sonata for Two Pianos and Percussion dates from 1937. Both its piano and its percussion parts are complex. Bartók himself lost his way in one performance; and an early Italian performance had to involve five percussionists, although the score suggests only two (as we shall have tonight, with László Tömösközi and Szabolcs Joó). Its companion piece is an earlier Bartók work, the Two Pictures, from 1910. It was written for orchestra, but is here presented in a version for two pianos (Zoltán Fehérvári, József Balog) made by the late Zoltán Kocsis. The programme s first half features something rather different: two performances by Boglárka Pecze (clarinet), Eva Boesch (cello), Sun-Young Nam (piano) named after the work Catch by the British composer, Thomas Adés (which we shall hear at Saturday morning s concert). They present In Nomine IV by the John Bull, a major figure of the English Renaissance, and then Aer, a composition of 1991 by the Swiss composer, Beat Furrer. You can learn more about at www. triocatch.com/en. To conclude this first half, we have a passage of Bach improvisation from Kálmán Oláh (piano) and Kristóf Baráti (violin), and I gather that somewhere on this programme a performance by bassoonist György Lakatos of László Dubrovay s Solo No. 7 is scheduled. Malcolm Gillies Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 5 2017.08.17. 2:53:14
Kaposfest Times 2017. augusztus 17., csütörtök Cselló 6 Ütőhangszerek Somodari Péter Somodari Pèter Veszprémben született, cselló tanulmányait négy évesen kezdte. Zenei versenyeken számos díjjal tüntették ki, melyek közül egyik legjelentősebb a 2005-ben megrendezett markneukircheni csellóverseny első díja volt. Fellépett olyan neves művészek társaságában mint Leonidas Kavakos, Christian Tetzlaff, Tabea Zimmermann, Boris Pergamenschikov, Kurtág György, Truls Mork, Perényi Miklós, Alexei Lubimov, Tugan Sokhiev, Luzerner Sinfonieorchester, valamint a Bécsi Filharmonikusok szólistájaként. Fago Mohai Bálint Tóth Bálint Tóth Bálint 2007-ben nyert felvételt a Zeneakadémiára, ahol tanára Friedrich Ádám volt. 2008-ban megnyerte a Budafoki Dohnányi Zenekar első kürtre kiírt próbajátékát, ahol aztán később szólamvezetőnek nevezték ki. 2011-től a Keller András irányította Concerto Budapest szólókürtöse, 2013-tól pedig a Magyar Állami Operaház szólókürtöse lett. Jelenleg a Magyar Állami Operaház és a Concerto Budapest tagja. 2015-ben Junior Prima díjjat kapott. Trió Joó Szabolcs Oláh Kálmán Joó Szabolcs jelenleg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szóló timpanistája és a Zeneakadémia ütőhangszeres tanára. Számos versenyen helyezett, Belgiumban, Csehországban és Magyarországon. Korábban Fischer Annie ösztöndíjas. Aktív kamarazenész, az elmúlt években játszott már Renaud Capucon, Clemens Hagen, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Kirill Gernstein és az Amadinda partnereként is. 2015ben a Nemzeti Filharmonikusok tagsága az Év Művészének választotta. Három gyermek boldog édesapja. Oláh Kálmán zeneszerzőként is a világ élvonalába tartozó művész: számos nemzetközi, előadóművészi díja mellett 2006-ban megnyerte a legrangosabb amerikai zeneszerzői díjat, a Thelonious Monk Jazz Composers Competition fődíját, amelyet 2006 szeptemberében vett át a washingtoni Kennedy Centerben rendezett, nagyszabású gálán. Szólistaként és a Trio Midnight nevű, 1990ben általa alapított formációjával hamar jelentős nemzetközi sikereket aratott, rangos nemzetközi díjak sorát kapta meg jelentős fesztiválokon és versenyeken. Zongora 2007-ben az Országos Szakközépiskolai Fagottverseny győztese, 2008-ban pedig első díjat nyert a 42. Nemzetközi Concertino Prága Zenei Versenyen. Olyan híres művészekkel szerepelhetett együtt kamarakoncerteken, mint például Klaus Thunemann, Michel Arrignon, Marco Rizzi, Alessandro Carbonare, Jaime Martin, Miroslav Sekera, Angela Firkins, Matthias Backer, Johannes Peitz, Christian-Friedrich Dallmann és Antoni Ortiz. Kürt Hamar Máté A Magyar Állami Operaház kürtöse, Hamar Máté több hazai és nemzetközi díj nyertese. Többek között elnyerte a 2002-es Országos Kürtverseny és a 2005-ös Országos Rézfúvós Kvintett Verseny első díját. A budapesti Yamaha versenyen harmadik helyezést ért el 2009-ben. Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 6 Pecze Boglárka (klarinét), Eva Boesch (cselló) és Sun-Young Nam (zongora) a frankfurti International Ensemble Modern Academy ösztöndíjasaiként találkoztak. Közösen alapították a nevű formációt, mely Thomas Adès Catch című darabjáról kapta a nevét. A klasszikus zenei előadások mellett a három fiatal művészből álló együttes egyik fő célja a kortárs zene interpretációja. Hét éves fennállásuk alatt a hamburgi kötődésű trió számos zeneszerzővel működött együtt (Mark Andre, Georges Aperghis, Beat Furrer és Helmut Lachenmann), akikkel lemezeket és rádiófelvételeket is készítettek. Debütáló hanglemezüket 2014-ben adták ki in between címmel, második lemezük pedig 2016 márciusában, Sanh névvel jelent meg, melyet a German Record Critics Award díjára jelöltek. Fejérvári Zoltán Fejérvári Zoltán fellépett a Budapesti Fesztiválzenekar, a Nemzeti Filharmonikusok, a Verbier Festival Orchestra, a Concerto Budapest Zenekar, a Budapesti Vonósok, a Pannon Filharmonikus Zenekar és a MÁV Szimfonikusok szólistájaként. Koncertjei során olyan nagyhírű muzsikusokkal dolgozott együtt, mint Kocsis Zoltán, Fischer Iván, Kobayashi Ken-Ichiro, Keller András, Takács-Nagy Gábor, Gary Hoff man, Zakhar Bron, Frans Helmerson vagy Ivan Monighetti. 2015-ben Junior Prima-díjat kapott, 2016-ban pedig elnyerte a londoni Borletti-Buitoni Trust Fellowship díját. Suzana Bartal A 2013-as New Concert Artists Concerto Competition nyertese, Bartal Zsuzsa, akinek a játékát «gyöngyözött billentésűnek és abszolút precíznek» jellemezték (Bonner Anzeiger), rangos koncerttermekben lép fel rendszeresen, számos világhírű művésszel. Temesváron született, magyar családban, szülővárosában kezdte zenei tanulmányait nyolc évesen, és már tizenkét évesen első önálló estjét adta, valamint tizenhárom évesen először lépett fel szólistaként zenekarral. Bartal Zsuzsát a Yale Egyetem Harriet Gibbs-díjjal tüntette ki rendkívüli eredmények eléréséért. Zsuzsa 2013 és 2014-ban mint tanársegéd volt tevékeny Yale-n. Jelenleg Párizsban telepedett le. 2017.08.17. 2:53:14
2017. augusztus 17., csütörtök Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 7 Kaposfest Times 7 2017.08.17. 2:53:17
Kaposfest Times 8 Első nekifutásra hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a séf (chef) a szakács (főszakács, konyhafőnök) szónak olyan eltartott kisujjú, pipiskedő változata, amit csakis a sznobok használnak (ők azok, akik selymes emulziónak hívják a szaftot, a habot espumának, a portást reservation managernek, mert akkor sokkal emelkedettebben hangzik). Pedig nem így van. A séf nem azonos a szakáccsal. Aki elolvassa Alain Drouard esszéjét (A séfek, az ínyencek és a falánkok) a XIX. és a XX. század francia konyhájáról, annak némileg tisztul kép. A XIX. század eleje (vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a Nagy Francia Forradalom utáni időszak) a gall konyhaművészet robbanásának ideje. Mind a gyakorlatban, mind az elméletben. A forradalom előtt száz étterem sem volt Párizsban állítja Drouard, 1834-ben pedig már 2000 vendéglő várta a törzsvendégeket, akik étlapról, kötött áron választhatták ki aznapi lakomájuk fogásait. (Dumas szerint az első éttermet a XVIII. század derekán egy Boulanger nevezetű illető hozta létre Párizsban, a Poulies utcában.) A gasztronómia szó is ekkor születik az irodalom és a kulinária közeli kapcsolatát mutatja, hogy éppen egy költő művében (Joseph de Berchoux, 1800). És megjelennek az első gasztronómiai munkák, az első elméleti alapvetések: Alexandre Balthazar Laurent Grimod de La Reynière (1758-1837) az első gasztrokritikus volt, az Ínyencek zsebkönyve éppúgy a műfaj alapműve, mint Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826), a francia gasztropápa Az ízlés fiziológiája című kötete. Már ekkoriban létezett a francia konyha klasszikus felosztása: grande vagy haute cuisine (nagy vagy magas konyhaművészet), aztán a polgári (cuisine bourgeoise), a vidéki (cuisine de province) és a paraszti (cuisine paysanne). A séf természetesen a magas konyhaművészet képviselője, dicsőítik, művésznek és tudósnak tartják. Curnonsky (Maurice Edmond Sailland, 1872 1956), a gasztronómia hercege írta: A grande cuisine a remek séfek kiváltsága, akik felhasználják az évszázadok során szerzett tudást, mely kétségtelenül kifinomult és gazdag; de őszintén szólva, a számtalan recept konyhája az egyes séfek saját zsenialitásán alapul Az első séfnek (vagy sztárséfnek ) Marie- Antoine Carême-et (1784 1833) a királyok szakácsát, a szakácsok királyát szokás nevezni, aki valóban művész volt és tudós egyszemélyben. Meglátása szerint a cukrászat az építészet egyik fajtájaként értelmezhető, ezért édes csodáinak Ízek és harmóniák Ki a séf? hatalmas formákat adott: piramisok, pavilonok, tornyok, épületek kerültek ki a keze alól. Körbefőzte Európát, de előbb Talleyrand-nak dolgozott. Szederkényi Olga írja: A szakácskirály a Császárvárosnak is köszönheti európai hírnevét. Talleyrand ugyanis elvitte magával kedvenc che ét, amikor a Bécsi Kongresszus kezdetét vette. Ez volt az a végeláthatatlan tanácskozássorozat, amely során a napóleoni háborúk után rendezni kívánták Európa térképét. A francia diplomácia vezére a jól bevált módszert alkalmazta, és bevetette becses gasztroágyúját. Mire a hónapokig tartó ülés véget ért, a politikusok átrajzolták Európa térképét, Carême pedig az uralkodó osztályok gasztronómiai ízlését változtatta meg örökre. A konyhaművészettel kapcsolatos tradíciókat gyökerestül felforgatta ez alatt a szűk kilenc hónap alatt. Megszületett az Új Ínyesség. Ahogy Dumas fogalmaz, Carême renoméja együtt nőtt Napóleon birodalmával. A császár bukása után sztárséfünk Anglia felé vette az irányt, ahol a még trónra nem lépett IV. Györgyöt szolgálta, majd a bécsi és a moszkvai udvarban is megfordult. A mesének nincs vége, folytathatnánk még Beauvilliers úrral, aki séfnek, vendéglősnek és gasztronómusnak sem volt utolsó, áttérhetnék Escoffier-ra, aki újragombolta a francia séf kabátját, aztán jöhetne Bocuse és a nouvelle cuisine, és így tovább De ne folytassuk, mert témánk ezúttal nem a séfek története, hanem a kérdés maga: Ki a séf? Szakadjunk el most a chef konyhai hierarchiában betöltött szerepétől is. Mert persze a séf lehet azonos a chef de cuisine-nel, vagyis a konyhafőnökkel, aki alatt a ranglétrán a helyettese áll: a sous-chef de cuisine, ő alatta a chef de partie, és csak utána jön a cuisinier, a szakács. De mondom, szakadjunk el most ettől, a valódi különbség egészen más a séf és a szakács között. Térjünk vissza Curnonskyhoz, a gasztronómia hercegéhez és az ő már idézett megállapításához a séfekről. Mit állít? 1. A grande cuisine a remek séfek kiváltsága, 2. felhasználják az évszázadok során szerzett tudást, mely kifinomult és gazdag, 3. a magas konyha az egyes séfek saját zsenialitásán alapul Igen, itt van a lényeg. Semmi kétség, a szakács is használja az évszázadok során megszerzett tudást (mely akár lehet gazdag vagy éppen szegényes is, attól függ, melyik gasztronómiai tájon született szakácsunk és lehet kifinomult vagy éppen rusztikus, megint csak a kulinárföldrajzi helyzettől függően) de nem lesz művész. Az igazi szakács nagyon tisztességes mesterember, Programajánló mondhatnám, hogy szakember, nagy tudással, tapasztalattal, rutinnal, aki a hagyomány alapján áll de zseninek, úttörőnek, forradalmárnak, újítónak nem nevezném. Nem is ez a feladata. A szakács nem fogja újraírni az étlapot. Nélküle nem lehetne hétköznapja a gasztronómiának (és akkor mindennek vége volna). Nélküle nem ehetnénk a saját konyhánkat. Ő a gasztronómia fundamentuma: a szakács. A séf egész más. Ő az ünnepnap. A művész. A kreatív. A teremtő. Az újraértelmező. Ő elsöpri a régit és újat teremt. Vagy nem söpri el, csak a feje tetejére állítja. Tótágast áll a fazékban. Már-már azt hinnénk, hogy szakácssüvege a bohóc sipkája, de nem, nem az. A végén neki lesz igaza. A világ arra fog kanyarodni, amerre ő kormányozza. Hallgassuk csak, hogyan beszél egy séf: A tűzhelyeim mögött India, Kína, Egyiptom, Görögország, Törökország, Itália, Németország és Svejc konyhaművészetén tűnődtem, és éreztem, amint ennek nyomán összeroskad bennem a rutin gyalázatos építménye. Ezt mondja Carême. Escoffier pedig így fogalmaz: A főzés művészet és fantázia kell hozzá. Egy-egy mártás elkészítése néha álmatlan éjszakákba kerül. Egyik oldalon a rutin, a másik oldalon a művészet, a fantázia és az álmatlan éjszakák. A jó szakácsnak nincsenek álmatlan éjszakái, megtanulta a callos a la madrileñát, a pot au feu-t, az ossobucót vagy a szalontüdőt, és tudja nincs mitől félnie. És akkor itt a végére döntsünk el egy évezredek óta húzódó vitát. A Gorgiaszban az i ú Pólosz azt kérdezi Szókratésztől, vajon milyen művészet a szakácsmesterség. Semmilyen, válaszolja a Mester, majd úgy fogalmaz, hogy a szakácsmesterség valami gyakorlat gyönyör vagy élvezet szerzésében. Hogy művészetszámba megy ugyan, szerinte azonban nem művészet, csak ügyesség. Hízelgés. Vajon igaza van Szókratésznek? Igaza van. Akiről beszél: a szakács. Ha nem lenne, meghalnánk. Nem ehetnénk körmös pacalt, hagymás rostélyost, ököruszálylevest, szegedi halászlevet vagy töltött káposztát. De Szókratész úgy látszik nem találkozott egyetlen séffel, vagyis konyhaművésszel sem. Nélkülük pedig szomorú képet mutatna a világ. Ezt éppen Carême-től tudjuk: Midőn nem lesz többé konyhaművészet a világban, irodalom sem lesz, sem emelkedett és fürge észjárás, sem inspiráció, sem baráti együttlét; és megszűnik a társadalmi egység. Cserna-Szabó András A ma kezdődő Első Kaposvári Kézműves Sörünnep zenei programjaira szeretnénk felhívni figyelmüket. 17-én 22:00-tól a Kodály Spicy Jazz játssza Kodály Zoltán műveinek jazz-es feldolgozásait. 18-án 22:00-tól REFRAME! Fellépők: 30Y-Beck Zoltán, Akkezdet Phiai, Elefánt együttes Szendrői Csaba, Anima Sound System-Prieger Zsolt, Baráti Kristóf, Kaposfedst Kamarazenekar. A koncert programja: Vivaldi A négy évszak, valamint a fellépő együttesek 3-3 dala. 19-én 20:00-tól Bolyki Balázs és a Bolyki Soul&Gospel Kórus koncertje. Kaposfest_2017_aug_17_240x330_1.indd 8 2017.08.17. 2:53:18