LOVÁSZPATONA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2005 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETI KOMPETENCIA ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT
TARTALOMJEGYZÉK AZ ELVEK MEGHATÁROZÁSA... 5 HELYZETFELTÁRÁS... 7 1. A MEGLÉVŐ INFORMÁCIÓBÁZIS ÉS TERVEK KIÉRTÉKELÉSE... 7 2. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FELMÉRÉSE... 7 2.1. Általános jellemzők... 8 2.1.1. Természetföldrajzi jellemzés... 8 2.1.2. Társadalmi jellemzők... 8 2.1.3. Táj, területhasználat... 9 2.2. A környezet állapotát befolyásoló hatótényezők számbavétele... 10 2.2.1. Mezőgazdaság... 10 2.2.2. Ipar... 10 2.2.3. Közlekedés... 10 2.2.4. Energiaellátás... 11 2.2.5. Hulladékgazdálkodás... 11 2.2.6. Vízellátás... 11 2.2.7. Szennyvízkezelés... 12 2.2.8. Zajterhelés... 13 2.2.9. Radioaktív sugárzás... 13 2.3. A környezeti elemek állapota... 14 2.3.1. Levegőminőség... 14 2.3.2. Felszíni vizek... 14 2.3.3. Talaj és talajvíz... 15 2.3.4. Élővilág... 15 2.3.5. Épített környezet... 17 2.3.6. Zöldfelületek... 17 2.3.7. Környezetegészségügy... 18 2.4. A környezeti állapot javítására tett intézkedések (megelőzés, kezelés, kárelhárítás)... 18 2.5. Önkormányzati és közszféra... 18 2.6. Civil és magánszféra... 19 3. ÉRTÉK ÉS PROBLÉMAKATASZTER... 20 ELÉRNI KÍVÁNT KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS FELADATOK... 21 1. FÖLD-, TALAJ- ÉS TALAJVÍZVÉDELEM... 21 2. VÍZVÉDELEM... 21 2.1. Felszíni vizek védelme... 21 2.1.1. Cél... 21 2.1.2. Leírás... 21 2.1.3. Végrehajtás... 21 2.1.4. Monitoring... 21 2.1.5. Szervezet... 21 2.1.6. Ütemterv... 21 3. LEVEGŐMINŐSÉG JAVÍTÁSA... 22 3.1. Fűtésből eredő légszennyezés mértékének csökkentése kistelepüléseken... 22 3.1.1. Cél... 22 3.1.2. Leírás... 22 3.1.3. Végrehajtás... 22 3.1.4. Monitoring... 22 3.1.5. Szervezet... 22 3.1.6. Ütemterv... 22 3.2. A parlagfű által kiváltott allergiás megbetegedések számának és súlyosságának csökkentése... 23 3.2.1. Cél... 23 3.2.2. Leírás... 23 3.2.3. Végrehajtás... 23 3.2.4. Monitoring... 23
3.2.5. Szervezet... 23 3.2.6. Ütemterv... 24 3.3. Pormentes utak arányának növelése... 24 3.3.1. Cél... 24 3.3.2. Leírás... 24 3.3.3. Végrehajtás... 24 3.3.4. Monitoring... 24 3.3.5. Szervezet... 24 3.3.6. Ütemterv... 25 4. TÁJ- ÉS ÉLŐVILÁGVÉDELEM... 25 4.1.1. Érintett települések... 25 4.1.2. Cél... 25 4.1.3. Leírás... 25 4.1.4. Végrehajtás... 25 4.1.5. Monitoring... 25 4.1.6. Szervezet... 26 4.1.7. Ütemterv... 26 5. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME... 26 5.1. Települések szennyvíztisztítása és elhelyezése... 26 5.1.1. Cél... 26 5.1.2. Leírás... 26 5.1.3. Végrehajtás... 27 5.1.4. Monitoring... 27 5.1.5. Szervezet... 27 5.1.6. Ütemterv... 27 5.1.7. Vonatkozó jogszabályok... 28 5.2. Hulladékgazdálkodási terv végrehajtása... 28 5.2.1. Cél... 28 5.2.2. Leírás... 28 5.2.3. Végrehajtás... 28 5.2.4. Monitoring... 28 5.2.5. Szervezet... 28 5.2.6. Ütemterv... 28 5.2.7. Vonatkozó jogszabályok... 29 5.3. Szabálytalan hulladéklerakók felszámolása, a lerakás megakadályozása... 29 5.3.1. Cél... 29 5.3.2. Leírás... 29 5.3.3. Végrehajtás... 29 5.3.4. Monitoring... 29 5.3.5. Szervezet... 29 5.3.6. Ütemterv... 29 5.3.7. Vonatkozó jogszabályok... 30 5.4. Zaj- és rezgésterhelés csökkentése... 30 5.4.1. Cél... 30 5.4.2. Leírás... 30 5.4.3. Végrehajtás... 30 5.4.4. Monitoring... 30 5.4.5. Szervezet... 30 5.4.6. Ütemterv... 30 5.5. Radioaktív sugárzás elleni védelem... 30 5.5.1. Cél... 30 5.5.2. Leírás... 31 5.5.3. Végrehajtás... 31 5.5.4. Monitoring... 31 5.5.5. Szervezet... 31 5.5.6. Ütemterv... 31 5.6. Környezettudatosság fejlesztése... 31 5.6.1. Cél... 31
5.6.2. Leírás... 31 5.6.3. Végrehajtás... 32 5.6.4. Monitoring... 33 5.6.5. Szervezet... 33 5.6.6. Ütemterv... 33 FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS DOKUMENTUMOK... 34 MELLÉKLETEK... 35
AZ ELVEK MEGHATÁROZÁSA Az egzakt megismerés elve Megbízhatóan akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha arról helyes jellemzőket gyűjtünk. Kiválasztásuknál igyekezni kell a szükséges és elegendő elv betartására. Az élet tiszteletének és védelmének elve A környezetvédelem alapvető célja az élet védelme. Az erkölcsileg fejlett ember ezt átlátja, cselekedeteiben érvényesíti. Az erkölcsi érés nagy részben kultúra- és nevelésfüggő. Azonban a magas erkölcsi szinten hozott döntés is hibás lehet, ha a cselekedet hatását helytelenül ismerjük fel, ezért a környezetről alkotott ismereteink és etikai szintünk együttes fejlesztésére van szükség az élet tiszteletének érvényre juttatásakor. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve Az emberre, vagy környezetére káros tevékenység vagy még nem kezdődött meg, vagy folyamatban van, illetve már megtörtént. Első esetben lehetőség van megelőzésre, amelynek eszköze a környezeti hatásvizsgálat végzése. A második esetben azt kell eldönteni, hogy a tevékenység okoz-e és, ha igen, milyen mértékű kárt. Az vonatkozó vizsgálatot környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatnak, vagy állapotfelmérésnek (auditálás) nevezzük. A harmadik esetben az okozott kárt fel kell számolni, és amennyiben lehetséges a környezetet helyre kell állítani. A visszaforgatás (recycling) elve A környezetből kivont anyagok a környezetben hiányt, hulladékként való megjelenésük környezeti terhet jelent, ezért a felhasznált anyagokat vissza kell vezetni a termelési ciklusba, vagy terhelés nélkül a környezetbe. A legnagyobb környezeti haszonnal az jár, ha ugyanabban a formában, ugyanabba a termelési folyamatba vezetjük vissza a hulladékot (üres palackok begyűjtése, majd újratöltése), mert minimális energiabefektetés szükséges hozzá. Jelentősebb energiabefektetéssel jár, ha a hulladékot anyagként vonjuk be a termelés valamelyik fázisába (üvegtörmelék újraolvasztása). A legkisebb környezeti haszonnal (magas energia felhasználással) jár az, ha a hulladék nem ugyanabba a termelési folyamatba kerül vissza, amelyben A takarékosság keletkezett. elve Energia- és nyersanyagforrásaink egy része nem megújuló, belőlük csak véges nagyságú készlet áll rendelkezésünkre. Megőrzésük módja a takarékosság. Az elővigyázatosság elve A környezetről alkotott ismereteink végesek, ezért cselekedeteink hatása csak valószínűsíthető, ezért helyes, ha a legrosszabbra számítva cselekszünk. Az alkalmazkodás elve Számos tapasztalat mutatja, hogy a környezetterhelő, a természet ellenére elkövetett cselekedeteink idővel súlyos károkat okoznak, ezért alapvetően fontos, hogy a természeti folyamatokhoz leginkább alkalmazkodó, környezetbarát eljárásokat válasszunk a célokhoz. A fenntartható fejlődés elve Megállapítást nyert, hogy a gazdasági növekedést egyetlen célnak tekintő modell tarthatatlan, ezért helyette a harmonikus fejlesztés elvét kell követni. Ez alapján csak olyan fejlődést szabad serkenteni, amely a környezet rombolása nélkül valósítható meg, és nem sérti az elkövetkező nemzedékek fejlődési esélyeit. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztés tervszerű tevékenységgel (pl. terület- és gazdaságfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem) érhető el minden területi szinten (ország, régió, település, otthon). A környezetvédelmi cselekvéshez megfelelő környezeti politikára van Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 5
szükség. Legfontosabb dokumentumai a hosszú távú környezetpolitikai koncepció és a középtávú nemzeti környezetvédelmi program. Ezekre épülhetnek a regionális és helyi sajátosságoknak megfelelő területi programok. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Bár a környezet megóvása az egyes egyéneken múlik, de közösségük, az állam szerepe elvitathatatlanul nagy az alábbi szerepekben: irányítás a környezetvédelem szabályozásában és cselekvésben, a gazdaság szabályozása, a környezetvédelmi kutatások finanszírozása, irányítása, a környezetvédelmi információs rendszer kialakítása és irányítása, a környezeti ismeretek oktatása és terjesztése, nemzetközi együttműködés szervezése és koordinálása. Mindezeken túl az állam felelősséget és kötelezettséget is kell, hogy vállaljon a környezet védeleméért. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezeti károk általában emberi közösségeket érintenek. A káros hatások elhárítása akkor lehet sikeres, ha a folyamatokba bevonjuk az érintett lakosságot. Az együttműködés elve A környezeti problémák összetettek, megoldásukhoz sok szereplőre van szükség, de munkájuk csak akkor eredményes, ha együttműködve és a célokat tekintve egyetértésben cselekszenek. Települési szinten ez azt jelenti, hogy a térség szereplőivel (megye, kistérség, környező települések), a település lakosaival és gazdasági szereplőivel egyeztetve, azonos célok mentén cselekedve képes csak hatékonyan megoldani a problémákat. Az életminőség javításának elve Elsősorban az egészséges élet lehetőséget kell megadni, másodsorban az emberi igényeket magas szinten kielégíteni a környezettel harmóniában. A teljes emberi élethez nem csak az egészséges élelmiszerek és ivóvíz tartozik, de az egészségügyi, a kulturális és oktatási szolgáltatások is. A távlati gondolkodás elve Az emberi tevékenység a természeti környezetre rövid- és hosszútávon hat. Döntéseinket úgy kell meghozni, hogy mindkét időtávlatban ne fokozzák a környezetre gyakorolt terhet. Az információk szabad áramlásának elve A társadalom tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek mindazon információkhoz, amelyekkel a hivatalos szervezetek rendelkeznek és beleszólást kell kapjanak a döntéshozatali folyamatokba is. Az alacsony környezettudatú lakosság nem látja át saját érdekeit, ezért még akkor sem él a döntés lehetőségével, ha elegendő információ áll a rendelkezésére, ezért a színvonal emelése alapvető feladat. Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 6
HELYZETFELTÁRÁS 1. A meglévő információbázis és tervek kiértékelése Az önálló települési környezetvédelmi programok készítését a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény rendeli el. A törvény egy új típusú tervezési rendszert vezet be a hazai tervezési rendszerekbe, a környezetvédelmi tervezést. A környezetvédelmi tervezés alapja a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a NKP-val összhangban álló önálló települési környezetvédelmi programok és az önkormányzatokkal egyeztetett megyei környezetvédelmi programok. A törvény 47. -a kimondja...települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervek, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. A törvény részletes formai követelményeket nem ír elő a települési környezetvédelmi programok készítéséhez ezért munkánk során a Decentralizált környezeti tervezés és management című Phare projekt keretében készült programalkotási útmutatót használtuk. A települési környezetvédelmi programok célja egyrészt az országos és regionális szinten prioritásnak ítélt környezetvédelmi problémák megoldásához hozzájárulni, másrészt a településen felmerülő fontos problémák kezelése. Az aktuális környezeti állapot felmérése és leírása szükséges a környezetvédelmi program szakmai és információs megalapozásához, részben azért, hogy a program készítése során a környezeti minőségjavító intézkedéseket fontossági és sürgősségi sorrendbe lehessen állítani és a környezeti koncepcióban meghatározott jövőképet milyen alapállapotról kiindulva kell elérni. Az aktuális környezeti állapot felméréséhez felhasznált információ forrásait a jelen dokumentum végén levő Felhasznált irodalom és dokumentumok alatt soroljuk fel. 2. A környezeti állapot felmérése A szövegközi Lp kezdetű hivatkozások a mellékletben csatolt térképre vonatkoznak (3. sz. melléklet). Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 7
2.1. Általános jellemzők 2.1.1. Természetföldrajzi jellemzés Lovászpatona Veszprém megye észak-keleti szélén fekszik Győr-Moson-Sopron megye határán. A község a Kisalföld nagytáj, Marcal-medence középtáj, Pápa-Devecseri-sik kistáj észak- keleti részén helyezkedik el. A Marcal félmedencéje a Bakony és Kémeneshát között helyezkedik el. A Bakonyból eredő patakok a medence keleti részén hordalékkúpokat építettek és ezzel nyugat felé szorult a Marcal. A medence északról nyitott, a Rábaközzel érintkezik. Tanúhegyek is találhatóak a medencében, a Somló és a Ság hegy, amelyek bazaltból és bazalttufából állnak és viszonylag fiatal vulkáni működés eredményei. A Marcal széles árterén öntés- és homoktalaj a jellemző, a rossz lefolyású helyeken pedig tőzeges a felszín. A Bakony elalacsonyodó fennsíkját enyhén hullámos hegylábfelszín övezi. Talajtakarója változatos a barna erdőtalaj az uralkodó, de megtalálható a mészkövön képződött rendzina is. A Marcal folyót kizárólag jobb oldali mellékfolyókkal rendelkezik, vízgyűjtő területe a Marcal-medence, a Bakonyalja és a Pannonhalmi dombság egy része. Lovászpatona a sokorói dombság és a Bakony alja találkozásánál fekszik. A lakott terület átlagos tengerszint feletti magassága 145-160 m közti, a legmagasabb pontja a 257, 6 m az Öreg hegyen van, amely a Sokorói dombság DNy-i részén található. Felszíne változatos a dombságtól az enyhén tagolt hordalékkúp-síkságig. 2.1.2. Társadalmi jellemzők A település összterülete 4 990 ha, amiből belterület 224 ha és külterület 4708 ha és zártkert 56 ha. Lakosság száma 1 386 fő, korosztály-összetétele elöregedő, bár a természetes fogyás aránya a nyolcvanas évekhez viszonyítva felére csökkent. A hetvenes években majdnem 20%- os volt az elvándorlás az akkori fiatalok körében, oka a munkanélküliség volt, ez a nyolcvanas években csökkent, napjainkban elenyésző mértékű. A 378 család él Lovászpatonán, a családban élők a lakosság 81%-át teszik ki, a lakosság 23%-a gyermek. A családok 77%-ában a szülők között házastársi kapcsolat van, 23%-nak egy gyermeke van, 21%-nak kettő, 10%-nak három és 3%nak négy vagy annál több. A családok 8%-ában a szülök közt élettársi kapcsolat van. A 14%-a családoknak csonka, ebből 11%-a apa és 89% anya aki egyedül neveli gyerekét vagy gyerekeit. Az egyedül élők száma csaknem a népesség 19%-át teszi ki, amely a korai férfihalandósággal és a család összetartó erejének csökkenésére vezethető vissza elsősorban. Ez a jelenség a környezetre számos ponton hat: lakások száma, az egy főre jutó energiafogyasztás, egyéni használati cikkek miatt fokozódó fogyasztás és közlekedési intenzitás, stb. A lakosság etnikai összetételére vonatkozó 2001. évi népszámlálási és a helyi közlésű (2005) adatok között jelentős eltérés mutatkozik, ezért zárójelben közöljük a helyi adatokat is. A népesség 94 (79) százaléka magyar nemzetiségű, az etnikumok aránya 1 (21) százalék. Népszámláláskor 16 (1) személy cigánynak és 2 (0) személy németnek vallotta magát. Környezetvédelmi szempontból fontos tényező a népesség környezettudatosságának fejleszthetősége, amely jelentős mértékben függ a kultúra gyökereitől, az erkölcsi normáktól és az iskolázottságtól. Az erkölcsi normák hordozói a vallások. A népesség 89 %-a valamilyen istenhiten alapuló vallást követ, 2 % nem tartozik felekezethez vagy egyházhoz. Sajnos a legutóbbi népszámlálás alkalmával 9% nem tudta, vagy nem akarta azonosítani magát sem a vallásnélküliekkel, sem a vallást követők egyik csoportjával sem (1. ábra). Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 8
3% 9% 0% 22% 2% római katolikus Református Evangélikus Egyéb istenhit 64% Egyházhoz, felekezethez nem tartozó Nem válaszolt 1. ábra: A népesség megoszlása vallások szerint. (Forrás: KSH) Az általános iskola első osztályát sem végezte el és már elmúlt 10 éves a lakosság 0,4 %-a. A község lakosságának majdnem 80%-a elvégezte az általános iskola nyolcadik osztályát, 16%-uk érettségizett és 4% rendelkezik felsőfokú végzetséggel. A megye többi régiójához viszonyítva a diplomások száma alacsony. Az aktív lakosság 44% -a a településen dolgozik, 55%-a a környező településeken és városokban dolgozik. Az ingázok 68%-a férfi, 31%-a nő, iskolai végzetségük 76%-uknak érettséginél alacsonyabb és 23%-nak van érettségije. Elhelyezkedési körük első sorban az ipar itt dolgozik 65%-uk és a szolgáltatás itt dolgozik 26%-uk. A munkanélküliekről nem készült friss felmérés, a polgármester becslése szerint az aktív lakosság 20-25% munkanélküli. 2.1.3. Táj, területhasználat A művelési ágak szerinti megoszlást az 1. táblázat és a 2. ábra mutatja. Művelési ág Összes terület ha % szántó 3129 63 kert 6 0 gyümölcsös 16 0 szőlő 16 0 rét 42 1 legelő 29 1 Mezőgazdasági terület fásított - erdő 1300 26 halastó 30 1 nádas - Termőterület kivett 422 8 Összesen: 4990 100 1. táblázat: Művelési ágak megoszlása. (Forrás: Földhivatal) erdő 26% halastókivett 1% 8% legelő rét1% 1% szőlő 0% gyümölcs kert ös 0% 0% szántó 63% 2. ábra: A nagyobb területfoglalású művelési ágak. Az épített környezet és a természetközeli táj vonzó jellegének megőrzése helyi érdek. Az építészetileg és településszerkezetileg karakteres településeken, a védett természeti területeken, a hagyományos tájhasználatú térségekben gondot kell fordítani a köztárgyak, az Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 9
építmények, az utcabútorok, a különféle műszaki létesítmények (pl.: hírközlési antennák) elhelyezésére és a zöldfelületek tájbaillesztésére. A tájat súlyosan romboló tájsebek (pl.: roncsolt felszínek, külszíni bányák, depóniák), lepusztult ipari, mezőgazdasági létesítmények és lakóterületek felszámolása és újrahasznosítása gazdasági értéket is jelenthet. Nem a táj maximális igénybevétele a cél, hanem a természeti kincsekkel való optimális gazdálkodás, a táj teljesítőképességének fenntartására, illetve növelése. A település területén jelentős tájsebet nem találtunk, a régi téglagyári gödör területét rekultiválták. 2.2. A környezet állapotát befolyásoló hatótényezők számbavétele 2.2.1. Mezőgazdaság A területhasználati táblázatból kitűnik, hogy az összterület 63%-a szántó, ebben gabonaféléket és takarmányokat termelnek. Lovászpatonán 10-15 őstermelő van bejegyezve. A háztáji állattartás a lakosság körében csekély, néhány helyen 1-2 disznót tartanak. Néhány kisebb tehenészet van még 10-15 tehénnel. Két nagyobb állattartó telep is működik. A pulykanevelő telep (Lp6 2. sz. melléklet 1-2. ábra) a volt téesz területén 48 000 pulykát nevel egyszerre. A telep saját ásót kúttal rendelkezik, aminek vizét automata vegyszeradagolóval fertőtlenítik. A trágyát az almozáshoz használt szalmáért adják cserébe. Az elhullt tetemeket az önkormányzat által működtetett dögkútba teszik, a dögkút 2006-tól megszűnik. A szomszédos telephelyen a COMITAS terménytárolója (Lp5 2. sz. melléklet 4. ábra) üzemel. A sertéstelepen (Lp7 2. sz. melléklet 3. ábra) 180 koca szaporulatát hizlalják. A hígtrágyát aknában gyűjtik, majd szippantós kocsival kiviszik a szántóföldre és kiszórják. Az almozásnál használt szalmás trágyát, trágyagyűjtőben tárolják. A telep 2 saját fúrt kúttal rendelkezik. Az elhullt állatokat a győri Atev Fehérjefeldolgozó Rt. szállítja el. 2.2.2. Ipar Lovászpatonán 14 ipari vállalkozás működik, jelentősebbek a két varroda, amelyek a helyben dolgozó hölgy lakosságot foglalkoztatják és a Szabó-Folia Kft. (Lp12 2. sz. melléklet 5. ábra) amely csomagolási hulladék újrahasznosításával állit elő fóliát. A település területén 13 kereskedelmi, vendéglátó vállakózás működik, 11 javító, szolgáltató egység, 4 gazdasági szolgáltató és egy vadgazdálkodással, vadászattal foglalkozó cég tevékenykedik. A településen iskola, orvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, posta és pénzintézet is működik. 2.2.3. Közlekedés A község Győr felöl a 83. számú főközlekedési úton, Tétnél délkelet felé letérve, Gyömörén áthaladva érhető el, illetve a 82. számú főközlekedési útról nyugat fele letérve, Gicen, Nagydémen keresztül. A főközlekedési utak elkerülik a falut, ezért lakossági felháborodást kelltet az áthaladó kamion forgalom, amely házak alapjában repedéseket okoz. A település közúthálózatának hossza 32,9 km, amiből kiépített belterületi közút 4,49 km, kiépítetlen belterületi közút 7, 61 km, kiépített külterületi közút 3,66 km és kiépítetlen Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 10
külterületi közút 17,09 km. Az utak átlagszélessége belterületen 3,6 m, külterületen 4m. A kiépített utak burkolata utótömörödő aszfalt. A tömegközlekedést főleg a Bakony Volán Rt buszai látják el, napi tizenkét járat indul Pápára. Győrből négy járat indul Lovászpatonára naponta, és nyolc járattal lehet téti vagy pápai átszállással eljutni. A település vasúton nem megközelíthető. A gyalogutak és járdák hossza 12 km, ebből 8,3 km burkolata utótömörödő aszfalt és 3,7 km beton. Kerékpárutak nincsenek kiépítve. A közeljövőben útépítés nem várható a településen. 2.2.4. Energiaellátás A településen a villanyáram van minden lakásban. A gáz hálózat 100%-osan kiépített a rákötöttség aránya 88%-os. A lakások 56%-ban van palackos gáz is. A gáz kiépítettsége ellenére sokan fűtenek fával. Az energiaforrásokat csak a háztartási igények kielégítésére használják így a fogyasztás átlagosnak mondható. 2.2.5. Hulladékgazdálkodás A településen képződő hulladék térfogata 2516 m 3 lakossági és 16 m 3 közületi, a települési szilárd hulladék sűrűsége 0,2 t/m 2, így kiszámolható a szilárd hulladék mennyisége 506,4 t/év. A települési szilárd hulladékot heti egy alkalommal a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. szállítja el pormentes, öntömörítős gépjárművel a Somlójenőn található hulladéklerakójába. A szelektív hulladékgyűjtés jelenleg még nem megoldott a településen. A településen jelenleg nem üzemel környezetvédelmi felülvizsgálat köteles hulladéklerakó. Korábban működött a település közigazgatási területén egy kommunális hulladéklerakó, amely 1999. december 31-én bezárt. Területe jelenleg nyitott nagy környezeti kockázatott jelentő rekultiválandó terület. A terepi bejárás során a Tsz. volt vegyszerraktára helyén dögszagú hulladéklerakó helyet találtunk. A veszélyes hulladékok mennyiségéről nem áll rendelkezésre konkrétadat. Begyűjtésük szakszerű kezelésük megoldatlan. A településen 2005 végéig üzemel a dögkút, üzemeltetője az önkormányzat. A dögkút telítettsége 30%-os volt 2002-ben. Felépítése kb. 3-5 m-es átmérőjű betongyűrűk alkotják a talaj felszínétől mért magassága 1,4-1,5 m. Közterületi hulladékgyűjtés keretében évi 16 t szemetet gyűjtenek össze, amit a Győri Kommunális Szolgáltató szállít el, heti rendszerességgel. 2. táblázat: Kommunális hulladékkezelés. Hulladékszál lítás rendszeressé ge Hulladéklerakó helye Kommunális hulladék mennyisége Lomtalanítás t/év gyakorisága Évi egy Hulladékg azdálkodá si terv Hulladékgyűjtő cég Győri Kommunális Heti egy Szolgáltató Kft. alkalom Somlójenő 506,4 alkalom van * Becslés: 250 kg/fő/év átlagos hulladékképződéssel számolva, kertes, családiházas környezetben. ** Ismert adat 1248 m 3 /év, 140 kg/m 3 -el átszámítva. 2.2.6. Vízellátás A község ivóvízhálózata 100%-osan kiépített, a rákötöttség mértéke 84%-os. A lakások 4%-a saját vízellátással rendelkezik. A szolgáltató adatközlése alapján a bekötések száma 636 darab, ami jóval a lakások száma felett van és arra enged következtetni, hogy egy lakásban Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 11
több bekötés is lehet. Meleg folyóvíz van a lakások 75%-ában és 70% rendelkezik vízöblítéses WC-vel. A településen működő két állattartó telep saját kúttal rendelkezik. A vízellátási rendszer 17 település ivóvízellátását biztosítja, a vízkivételi művet és a fővezeték egy részét a Pannon-Víz Rt. üzemelteti, a nyomvezeték további részét és Lovászpatona elosztóhálózatát az Ép-Gép Szolgáltató Kft. üzemelteti. Az ivóvizet a Fenyőfő 1 számú bányamezőre épült Bakonyszentlászlói vízkivételi műből búvárszivattyúk emelik ki, a kiemelt víz tisztítás nélkül hálózatba juttatható. A vízbázisból kitermelhető vízmennyiség 6 m 3 /perc. A jelenlegi vízigények biztonságos ellátása a rendszerről megoldható. Lovászpatona éves vízfogyasztása 2004-ben 33 046 m 3, aminek éves eloszlása kéthavonként mért adatok szerint 8 965 m 3 és 6 047 m 3 között változik. A vízfogyasztás július-augusztusban a legnagyobb és november-decemberben a legkisebb. 2.2.7. Szennyvízkezelés Fogalom lehatárolások: Szennyvíz: a termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a használat - illetve az üzemi területen összegyűlő csapadékvizek esetében bemosódás vagy keveredés - következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól) Folyékony hulladék: Azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton ill. szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni. (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) A településen az ivóvíz hálózat 100% -osan kiépített, a szennyvíz hálózat nincs kiépítve. A szennyvíz hálózat kiépítését és szennyvíztisztító telep kialakítását hét térségi településsel közösen tervezik. A szennyvíztisztító telep helye Bakonyságon lesz. Becslés szerint a településen keletkezett települési folyékony hulladék éves mennyisége 2002-ben 60174 m 3 (66191 t) volt. A szennyvizet nem előírásszerűen kialakított és üzemeltetett szennyvíztározókban gyűjtik, amelyek lényegében földmedencék. Valószínűleg a szennyvíz 91-92% elszivárgott, a medencékben maradt mennyiség kb. 5115 m 3. Az elszállítást a pápai Talajerő gazdálkodási Kft. Végzi és az elszállított mennyiségről nem rendelkezünk információval. 3. táblázat: Települési folyékony hulladék és kezelésének módja. Települési folyékony hulladékgyűjtés módja egyéni medencék Csatornahálózatra rákötött háztartások aránya % 0 Folyékony hulladék mennyisége* t/év 66191 Folyékony hulladék 80%-a t/év 52953 Adat forrása Lovászpatona község helyi hulladékgazdálkodási terve Szippantott szennyvíz t/év 0 Nem megfelelő ártalmatlanítás aránya** % 100% Szennyvíztisztító telep helye: * Azok a lakosságnál hulladékká vált folyadékok, amelyeket nem vezetnek el szennyvízelvezető hálózaton ill. szennyvíztisztító telepen keresztül. Párolgási veszteség következtében ennek 80%-a vár kezelésre. ** A nem megfelelően ártalmatlanított folyékony hulladék aránya. A település nem fekszik a szennyvízkezelés szempontjából érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén. A felszín alatti vizek érzékenysége besorolásban az érzékeny területek kategóriában szerepel (1. sz. melléklet 4. ábra). Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 12
2.2.8. Zajterhelés A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 31. alapján a környezeti zaj és a rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A 12/1983. (V. 12.) MT rendelet szabályozta a zaj és rezgés elleni védelmet, települések esetében ennek felelőse a jegyző A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerint stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteniük Budapest és vonzáskörzete és a 100 000-nél több lakosú városok önkormányzatainak a közigazgatási területen belül a fő és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények által keltett zajkibocsátásról. A fő közlekedési létesítmény által keltett zaj (beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken) esetén pedig a közlekedési miniszter jelöli ki a kötelezettet. A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályait a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet határozza meg. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet állapította meg. A településről zajmérési adat nem áll rendelkezésünkre. Lakosságot zavaró zaj és rezgés forrásként a kamion forgalom említhető, aminek hatására néhány ház megrongálódott. 2.2.9. Radioaktív sugárzás A Bakony- hegységet felépítő kőzetek az átlagot meghaladó U- és Th-tartalmúak. Veszprém megye területének légiradometriai felvétele a hazai uránkutatás során 1965-ben megtörtént. Az 1958 és 1980 között lezajlott uránkutatás során megvizsgáltak minden működő nyersanyag bányát. A KGI Környezetvédelmi Intézete 1986-1992. években vizsgálta a széntüzelésű erőművek radioaktív emisszióit. A Radon Kontroll Bt. 2005-ben tanulmányt készített Veszprém megye radiológiai helyzetértékeléséről. Ajka és környékén a szén és a bauxit ásványoknak magas a radioaktív elem tartalma. A szén esetében a radioaktivitás meghaladja a világátlagot, a salak és pernyében pedig 11-64- szeresen múlja felül, ezért ez a terület és legalább 10-20 kilométeres körzete tekinthető a megye radiológiai szempontból leginkább szennyezett területének (Radon Kontrol Bt.). A szenek radioaktivitását nagyobbrészt a radioaktív kálium okozza. Az égetés során a radioaktív anyagok az égéstermékekbe kerülnek, ahol feldúsulnak. A környezetet az összesen kibocsátott aktivitás terheli. Az erőműi salakot korábban építkezéseknél is felhasználták akár betonelemek gyártásánál, akár feltöltésnél. Ezek az építmények sugárterhelési kockázatot jelentenek. A radioaktív nemesgáz, a radon, sok helyen előfordul a természetben, az urán radioaktív bomlásakor keletkezik. Nagy koncentrációban található urántartalmú talajokban és sziklákban. A radon miatti lakossági sugárterhelést főleg a lakásban fellépő sugárzás okozza. A lakásba a ház alatti talajból és az épületszerkezetekből (beton) kerül a radon, de a felhasznált ivóvíz is tartalmazza. A lakáson belüli koncentráció a levegő por tartalmától, a szellőzöttségtől és a dohányfüst mértékétől is függ, ennek koncentrációjával nő a kockázat mértéke. Veszprém megye egyes térségeiben a radon koncentráció magas lehet. A magyar szabvány az ivóvízben levő radon (Ra226) koncentrációját 630 mbq/l értékben határozta meg, az eu-szabvány pedig 490 mbq/l értékben. (Radon Kontrol Bt.). Környezeti Kompetencia és Innovációs Központ 9400 Sopron, Csatkai E. u. 6.; Tf.: (99) 506-016 Fx.: (99) 506-017; kik@emk.nyme.hu 13