Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Borsod-Abaúj-Zemplén Megye demográfiai, halandóság és morbiditási jellemzői Bevezetés A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/216. (XII.2.) Korm. rendelet szerint a Kormány egészségügyi államigazgatási szervként - ha e rendelet vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Szolgálatot és a Kormányhivatalt jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény szerinti feladatok ellátására. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény határozza meg a népegészségügyi szervek feladatait a lakosság egészségi állapotával kapcsolatban. A törvény alapján elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető befolyásoló tényezőket. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészségének megőrzése, illetve fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotáról összeállított beszámoló anyagunk bemutatja a megyében élők demográfiai helyzetét, részletesen elemzi halálozási / megbetegedési viszonyait, és rámutat a megye kedvezőtlen egészségi mutatókkal bíró területeire is. Az elkészített szakmai beszámolóban hasznos információkat találnak az egészségügy, a civil szervezetek, az önkormányzatok vezetői és képviselői is saját programjaik megvalósításának kiindulópontjához. A Népegészségügyi szakemberek szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal és szemléletükkel tudnak hozzájárulni Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotjavításához. Statisztikai adatokat, elemzéseket tudunk szolgáltatni megyei/ járási / és korlátozottan, ugyan de települési szinten is, hogy célirányosan lehessen szervezni a lakosság egészségi állapotát javító programokat. Tájékoztató anyagunk elkészítése során alkalmazott leíró epidemiológiai megközelítések oksági kapcsolatok (ok-okozati összefüggés) vizsgálatára nem alkalmasak, de feltételezések (hipotézisek) megfogalmazásához hozzá járulhatnak. Első lépést jelenthetik a probléma feltárásához, azaz a miért és hogyan kérdések további (elemző vagy kísérletes epidemiológiai) módszerekkel történő kutatásához. Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 6

2 Az egyes halálokoknál leírt és feltételezhetőnek minősített oki tényezőket a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmi eredmények alapján szerepeltettük. A halandósági mutatók nem csak a meghaltakról adnak információt, hanem korlátozott mértékben ugyan, de a morbiditási helyzetre is lehet belőlük következtetni. A halandóság dinamikáját jellemző mutatók nagyságát két tényező befolyásolja: a halandóság általános szintje, valamint a népesség korstruktúrája. Összegzés Lakosság száma 216.1.1. 66 549 fő volt. Az ország egészére jellemző népességfogyás megyénk településtípusaiban eltérően alakult. Megyénket továbbra is az egyre fokozódó elöregedés folyamata jellemzi, mely a hazaitól lassabb ütemben zajlik. A -14 évesek száma 21-ben érte el a 65 év felettiekét, majd ollószerűen távolodik egymástól e két korcsoport lélekszáma. A legnépesebb korcsoportot továbbra is a nyugdíj előtt állók alkotják. A nők lélekszámában 45 éves kortól jelentkezik a többlet és valamennyi idősebb korévnek megfelelően meg is marad, a férfiak magasabb halandósága okán. Miskolc megyeszékhely lélekszáma 216.január 1-jén 158 11 fő volt, a 15 év alattiak részaránya mind az országos, mind a megyei mutatókhoz képest alacsonyabb 13,8%, míg a 65 év felettieké jóval magasabban alakult 19,2%. Előzetes adatok szerint 216-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a főbb népmozgalmi események kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban. A megyében 725 gyermek született, és 93 személy hunyt el. Az élveszületések száma 2,8%-kal nőtt, a halálozásoké 3,2%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó népességfogyás következtében 25 fővel csökkent a megye lakónépessége, 2%-kal kisebb mértékben, mint 215-ben. A megyében 38 csecsemőhalálozás történt, 2-vel több, mint az előző évben. Ezer élveszületésre az országos átlagnál (3,9) több, 5,2 egy éven aluli halálozás jutott. 215-ben a csecsemőhalálozási arány 5,1 ezrelékre csökkent, a csecsemőkorban bekövetkező halálozások 84 %-át a perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok és a veleszületett rendellenességek okozták. Az előző évhez hasonlóan minden tízedik újszülött, valamint az egy éven aluli elhunytak 58 %-a 25 gramm alatti súllyal jött a világra. A születéskor várható élettartam jelentős nemi különbséget és az emelkedő tendencia ellenére elmaradást mutat az országos átlagától (férfiak:2év, nők:1év elmaradás), férfiaknál megyék közötti viszonylatban, Borsodban a legalacsonyabb. 215-ben egy megyénkben született fiúgyermek közel 8 évvel számíthat rövidebb élettartamra (7 év), mint lány társai (77,5 év). Majdnem minden második elhunyt a keringési rendszer és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a 15-64 éves férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtják a keringési rendszer és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozások (31, illetve 31 százalék), addig a nőket nagyobb arányban fenyegeti a daganat okozta, mint a keringési eredetű mortalitás (39, illetve 29 százalék), vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a rákos megbetegedések a felelősek. A 214-es egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A

3 felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez a WHO ajánlásainak megfelelő testmozgást, minden 2. alkoholfogyasztása már egészségkárosító, és minden harmadik dohányzik. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek jelentős népegészségügyi intézkedései ellenére a naponta dohányzók aránya 29 óta lényegében nem változott, sőt a naponta cigarettára gyújtó fiatal felnőttek aránya még emelkedett is az elmúlt 5 évben. LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS Egy-egy térség lakóinak korösszetételét jellemzi az öregedési index, azaz a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét az országhoz hasonlóan az elöregedés folyamata jellemzi, ezt tükrözi a Melléklet 1. táblázat öregedési index mutatója is. A hazai öregedési folyamattól lassabb ütemben idősödik megyénk lakossága, de az eltelt tizenöt év kedvezőtlen folyamata itt is megfigyelhető. A legnépesebb korcsoportot jelenleg a nyugdíj előtt állók alkotják. Megyeszékhelyünk tekintetében melyet a Melléklet 1. ábra szemléltet, megállapíthatjuk, hogy a 15 év alattiak részaránya mind az országos, mind a megyei mutatókhoz képest alacsonyabb - 215. év végén:13,83% százalék volt -, míg a 65 év felettieké jóval magasabban alakult (19,21%) az elmúlt esztendőben. 216. január elsején Miskolc lélekszáma 158 11 fő volt - a KSH 211. évi népszámlálásból továbbszámított adatai alapján -. 215-ben 159 554, míg 214-ben 161 265 fő volt a városi lakosság száma. 211-ben a népszámlálás évében még 165 321-en éltek a megyeszékhelyen. A két népszámlálás közötti időszakban - 21 és 211 között -, közel 17 ezerrel csökkent a város lakossága, 198-ban még 27 ezren éltek itt, és a második legnépesebb város volt az országban. A Melléklet 2.-4 ábrái mutatják, hogy -14 éves korcsoportba tartozó megyei lakosság száma 21-ben érte el a 65 év felettiek számát, az azt követő kettő évben - 212-ig - közel azonosan alakult, majd ollószerűen távolodik egymástól a két korcsoport lélekszáma. Tehát mérsékelten, de emelkedik a már gazdaságilag nem aktív 65 év feletti - lakosság száma és folyamatos kicsit nagyobb léptékű csökkenő tendenciát követ a gyermekkorú népesség lélekszáma. 21-től a gyermekkorúak - -14 évesek száma közel 4 ezerrel csökkent, míg a 65 év feletti korosztály számának emelkedése 5 ezer körüli lakónépesség szám emelkedést eredményezett 216-ig megyénkben. ALAPVETŐ NÉPMOZGALMI ESEMÉNYEK Borsod-Abaúj-Zemplén megye alapvető népmozgalmi mutatóinak alakulását 21-215-ig, a Melléklet 5-7. ábrái szemléltetik. Megyénk természetes népmozgalmi eseményeinek - élveszületés és halálozás alakulása 21-től eltelt tizenöt év tekintetében a hazai viszonyokhoz képest a halálozások tekintetében mindvégig kedvezőtlenebbül, míg az élveszületések vonatkozásában kedvezőbben alakultak. A vizsgált időszakban mindvégig a természetes fogyás jellemzi megyénket az országos átlaghoz hasonlóan, a negatív mutató értéke megyénk tekintetében 215-ben kedvezőbben alakult, az időszak többi éveiben az országos átlagtól gyakrabban mutatkozott rosszabbnak, mint kedvezőbbnek az ezer lakosra jutó halálozások száma. A Melléklet 7.ábra adatai szerinti tényleges fogyást tovább fokozza a megyéből történő elvándorlások száma. Központi Statisztikai Hivatal 216. évi előzetes népmozgalmi eseményei: Előzetes adatok szerint 216-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a főbb népmozgalmi események kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban, amelyet a Melléklet 8.ábra szemléltet. A megyében 725 gyermek született, és 93 személy hunyt el. Az élveszületések száma 2,8%-kal nőtt, a

4 halálozásoké 3,2%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó népességfogyás következtében 25 fővel csökkent a megye lakónépessége, 2%-kal kisebb mértékben, mint 215-ben. A megyében 38 csecsemőhalálozás történt, 2-vel több, mint az előző évben. Ezer élveszületésre az országos átlagnál (3,9) több, 5,2 egy éven aluli halálozás jutott. HALÁLOZÁSI MUTATÓK Születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható élettartam a vizsgált év halálozási viszonyait tükröző mutató, melyet a csecsemőhalandóság jelentősen befolyásol. CSECSEMŐHALANDÓSÁG A csecsemőhalandóság mutatója jól jellemzi egy adott ország egészségkultúráját, egészségügyi ellátórendszerét és annak fejlettségét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 215-ben a csecsemőhalálozási arány 5,1 ezrelékre, az ezredfordulót követően mért eddigi legalacsonyabb szintre csökkent. 212-214 évek összevont időszakában a csecsemőkorban bekövetkező halálozások közel 84 %-át a perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok és a veleszületett rendellenességek okozták, lsd. Melléklet 9-11.ábra. Magyarországon a csecsemőhalandóság értéke továbbra is meghaladja a fejlett európai országokét, de az utóbbi években megközelítette az Európai Unió tagországainak átlagát, lsd. Melléklet 12.ábra A Melléklet 2.táblázat adatai mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 215-ben minden tízedik újszülött 25 gramm alatti súllyal jött a világra, ez a mutató hazai viszonylatban közel nyolc újszülöttet érintett. Megyénkben az egy éven aluli elhunytak 58 %-a 25 g alatti születési súllyal jött a világra, amely az országos átlagnál kedvezőbb (ez a mutató országosan tíz százalékkal (68,7%) magasabb arányt képviselt). 215-ben a születéskor várható átlagos élettartam hazánk területén férfiaknál 7, 73,9 évek között, nőknél 76,9 79,7 évek között mozgott, mindkét nem esetében Budapesten és a nyugat-dunántúli megyékben a legmagasabb ez az érték. A születéskor várható átlagos élettartam jelentős nemi különbséget és az emelkedő tendencia ellenére elmaradást mutat az országos átlagától (férfiak: 2 év, nők:1 év elmaradás), továbbá férfiaknál Borsodban a legalacsonyabb. 215-ben egy megyénkben született fiúgyermek közel 8 életévvel számíthat rövidebb élettartamra (7 év), mint lány társai (77,5 év). Lsd. Melléklet 13. ábra Központi Statisztikai Hivatal 215. évi legfrisebb halálozási adatai: A közzétett adatok alapján az ezer megfelelő korú és nemű lakosra számolt korcsoportos halálozásnál szembetűnő a férfiak kifejezettebb halandósági érintettsége, mely az életkor előrehaladtával egyenes arányban növekszik, amelyet jól szemléltet a Melléklet 14.-15. ábra. Megyénk teljes lakossága körében férfiaknál 4 74 haláleset történt, nők körében 4 872 fő halálozott el. A 15-64 éves felnőtt férfi népesség körében 1 73, nőknél 89 haláleset történt, ez a megyében élő teljes férfi lakosság halálozásának 36 százalékát adta, míg a nők haláleseteinek mindössze 16 százalékát tette ki. Haláloki struktúra A Központi Statisztikai Hivatal 215. évi legfrissebb nemenkénti halálozási adatait a Melléklet 16. ábra szemlélteti, amely szerint a teljes megyei népesség körében, mindkét nem esetében a keringési

5 rendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások súlya volt a legnagyobb (nők: 55%, 2764 fő halálesettel; férfiak: 45%, 2121 fő halálozásával), ezt követi a daganatok halálozási főcsoportja, mely férfiaknál a teljes korosztályban magasabbnak bizonyult 25%-os részaránnyal a nőkénél (2%). Ezen két haláloki főcsoport adta megyénk lakossága körében a teljes halálozás több mint 7 százalékát. A korcsoportos halálozási adatok tekintetében: a 15-39 éves korban a morbiditás és mortalitás külső okai (nem betegség függő) miatt bekövetkező halálozások dominálnak, az összhalálozásukon belül közel 4 százalékos részesedéssel, továbbá a daganatos és a keringési rendszer betegségei okán bekövetkező halálokok is jelen vannak, a kettő együtt közel 4%-os súlyaránnyt képviselt ezen korcsoport körében bekövetkező összes halálozásában. a 4-59 évesek korcsoportját a daganatos és a keringési rendszer betegségeit érintő halálokok magas részaránya jellemezte, mely két halálok a mortalitások közel kétharmadáért volt felelős ezen életszakaszban. a légzőrendszer és az emésztőrendszer betegségei okozta mortalitás jelentősebb haláloki súlya (5%,1%) a 4-59 éves népesség körében jellemző leginkább, az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások részesedése a 15-39 évesek körében is az összes halálozásuk 6 százalékáért volt felelős. a fertőző és élősdiek okozta betegségek miatt bekövetkező halálozások súlyaránya a 14 év alattiak valamint a 4-59 évesek korcsoportjában mutatta meg magát, mely az utóbbi korcsoportban csak megemlítendő. A 14 év alatti fiatal népesség körében a daganatok és a külső okok végett bekövetkező halálozások jelentőségét kell kiemelni, míg a 65 év felettiek körében a daganatok mellett a keringési rendszer betegségeit érintő halálozások ezen korcsoport teljes mortalitásának mintegy 4 százalékát tették ki. Lsd. Melléklet 17. ábra. Halálozási Mutatók Információs Rendszere 213-ban az Országos Tisztifıorvosi Hivatal létrehozta a Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszerét (továbbiakban HAMIR). Az elemzések során a halálozások és megbetegedések idősoros és területi különbségeinek vizsgálatakor szükséges az egyes zavaró tényezők (pl: különböző koreloszlás a vizsgált területeken) kiküszöbölése. Ennek egyik módja a standardizálás. A HAMIR programban nem csak nyers adatok érhetőek el, hanem megfelelő statisztikai módszerekkel standardizált és stabilizált halálozási hányadosok és arányszámok is (SHH, SHA). A népegészségügyi szakemberek számára elérhető adatbázisok és a jól érthető területi ábrák azzal a céllal készültek, hogy országosan egységes módszertan és megjelenítés segítségével lehetővé váljon az egészségpolitika szereplői számára a magas megbetegedési/halálozási kockázattal bíró területek azonosítása. Ezzel lehetőség van minden térségben a problémák priorizálására és a helyileg legnagyobb problémát okozó megbetegedések kiemelésére, célzott megelőző és szűrőprogramok szervezésére. Az okspecifikus halálozás nemenkénti bemutatása lehetőséget ad a betegségekkel kapcsolatos befolyásoló tényezők visszaszorítására. Ennek lehetőségei az elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos megelőzés. A halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a korai vagy idő előtti (65 év előtt bekövetkezett) halálozás. Ennek a figyelemnek az oka a korai halálozás népegészségügyi jelentősége, a betegségek

6 okozta korai halálozások több mint 9 százaléka a 25-64 éves életkortartományban következik be. Egy területi egység lakosainak egészségi állapotát első megközelítésben az idő előtt bekövetkezett halálozások mértékével és struktúrájával szokás jellemezni, ezért az okspecifikus elemzések elsősorban a korai halálozásra és rákos megbetegedésekre terjednek ki (15-64 éves korosztály). Elemzésünk során a haláloki főcsoportok tekintetében a 15-64 éves lakosság körében bekövetkező korai halálozások okozta megyei időbeni valamint járási területi egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg, ezek az egyenlőtlenségek nemcsak megyén belül, de járáson belül is nagy heterogenitást mutatnak. Egyes megbetegedések illetve halálozások esetében, a túl alacsony esetszámok elemzése nagy statisztikai bizonytalanságot hordozhat, ezért a HAMIR program az adatok stabilizálására az évek összevonását alkalmazza, ezért az elemzések nem egy évről, hanem öt év összevont adataiból származnak. A továbbiakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának halálozási és Rákos megbetegedési elemzéseit (Rák Incidencia) a HAMIR rendszerében feldolgozott adatok alapján mutatjuk be. A HaMIR rendszerből származó adatok alapján, a teljes megyei lakosság körében a vizsgált öt évben férfiaknál összesen 24 321 haláleset történt, nők körében 24 3 fő halálozott el. A 15-64 éves felnőtt férfi népesség körében 9 381, nőknél 4 26 haláleset történt, ez a megyében élő teljes férfi lakosság halálozásnak 38 százalékát adta, míg a nők haláleseteinek mindössze 17 százalékát tette ki. A 21-214. évek összevont időszakában nemenkénti bontásban a megyében élő lakosság összes és a korai életszakaszban bekövetkező halálozásának struktúráját vizsgáltuk a hazai adatok tükrében a teljes és a felnőtt 15-64 éves korosztály körében. A vizsgált öt éves időszakban, valamennyi korcsoportban mindkét nem körében a keringési rendszer betegségei okán bekövetkező halálozások súlya volt kifejezettebb majd ezt követte a daganatok okozta haláloki főcsoport, mely férfiaknál a teljes korosztályban magasabbnak bizonyult a nők körében mértektől, ellenben a keringési rendszer betegségei okozta halálozások a női lakosságot sújtják leginkább. Ezen két vezető halálok a teljes halálozások férfiaknál 7, míg nőknél 75 százalékáért volt felelős. A 15-64 éves megyei lakosság körében megfigyelhető vezető haláloki főcsoportok struktúrája eltérő képet mutat a teljes lakosság körében tapasztaltaktól. Ezen korai életszakaszban bekövetkező keringési rendszer betegségei okozta halálokok súlya, férfiaknál bizonyult magasabbnak, míg a női lakosságot a rosszindulatú daganatok okozta mortalitás sújtotta leginkább. Mindkét halálok az idő előtti halálozások 62 illetve 67 százalékáért volt felelős ezen életszakaszban. Az emésztőrendszer betegségei valamint a külső okok által bekövetkezett halálozások súlyaránya mindkét nem körében a korai életszakaszban mutat magasabb részarányt, mely férfiaknál 13 %-os részesedéssel bírt, a külső okok által bekövetkezett halálozásokkal megegyezően. Ezen halálokok az összhalálozásban a nők körében alacsonyabb részarányt képviseltek. A teljes és a korai életszakaszban ábrázolt haláloki struktúra megyei és országos trendje hasonlóan alakult, ellenben kiemelendő a rosszindulatú daganatok okozta halálozások részesedése, melynek megyénkben az országostól alacsonyabbnak bizonyult haláloki súlya. Lsd. Melléklet 18-19.ábra. A magas vérnyomás és az agyér betegségek haláloki súlya a vizsgált öt év időszakában a nők körében mutatkozott magasabbnak, mely a férfiak körében mértektől leginkább a korai életszakaszban tért el. Az iszkémiás szívbetegségek haláloki csoportján belül a heveny szívizomelhalás miatt bekövetkező korai halálozások a férfiakat sújtották jobban. Lsd. Melléket 2-23. ábra

7 21-214. években a rosszindulatú daganatok korai haláloki struktúráját a légcső, hörgő és a tüdő valamint az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai okozta halálozások határozták meg, melyek férfiaknál az idő előtti halálozások feléért, nőknél egy harmadáért voltak felelősek. A prosztata és a vastagbél rosszindulatú daganatainak magasabb haláloki súlya a teljes férfi lakosság körében mutat magasabb kockázatot. Nőknél a rosszindulatú daganatok halálozási struktúráját a 15-64 évesek körében a légcső, hörgő és a tüdő, valamint az emlő rosszindulatú daganatai okozta halálozások haláloki súlya határozta meg, míg a teljes női lakosság körében a vastagbél részaránya is jelentős halálozási súllyal bírt. Lsd. Melléket 24-27. ábra Halandóság időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Vizsgáltuk 21-214. összevont éveiben Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási területein élő 15-64 éves korcsoportba tartozó lakosság halandóságának időbeni alakulását továbbá a halálozás területi egyenlőtlenségeit, az országos halálozási indexhez illetve hazánk halálozási szintjéhez viszonyítva. A területi egyenlőtlenségek térképes ábrázolásánál Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai tekintetében az országos halálozási szintnél a lilás árnyalatú területek kedvezőtlenebb halálozási helyzetet tükröznek (a halálozási index értéke 1,-tól nagyobb értéket mutat) míg a zöldes árnyalatba átmenő területek halálozási mutatói a hazai átlagszinttől kedvezőbben alakultak (a halálozási index értéke 1,-tól kisebb értéket mutat) megyénk területén a vizsgált években. A pontozással jelölt területeken az országos átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérés szignifikáns, azaz statisztikailag megalapozott a hazai átlagszinttől való különbözőség. A megye közigazgatási területén élő lakosság körében vizsgáltuk a halálozási főcsoportokat továbbá adott főcsoporton belül a leginkább meghatározó halálozási terheket szemléltetjük, térképi ábrázolással. Általános halandóság Általános halandóság időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Ahogy már az előzőekben írtuk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a halálozás gyakorisága és trendje tekintetében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez megfigyelhető a standardizált halálozási arányszámnál is. Az összes halálok együttes elemzésekor mind a férfiaknál, mind a nőknél, minkét vizsgált korcsoportban meghaladja az országos halálozási átlagot, a nők esetében alacsonyabb szinten mozog a halandósági mutató értéke a férfiaknál ábrázoltaktól. Lsd. Melléklet 27. ábra Az általános halandóság települési szintű elemzésnél jól látszik, hogy vannak olyan települések megyénk területén, ahol az országos átlagtól kedvezőtlenebb a halálozás, és ez az eltérés statisztikailag megalapozottnak bizonyult, míg vannak olyan települések, ahol a halálozás kedvezőbb, mint az országos átlag vagy azzal megegyezően mutatkozott. A 15-64 éves férfiak esetében a megye északi része érintettebb a hazai szinttől magasabb halálozással, a megyeszékhely esetében közel azonosan alakult, míg nők körében a kedvezőtlen eltérés alacsonyabb szinten mutatkozik a magyar átlagszinttől. Ez lehetőséget ad megyén belül a problémák feltérképezésére. Lsd. Melléklet 1-2. térkép

8 Okspecifikus halandóság A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A rosszindulatú daganatok okozta halálozás a második leggyakoribb halálok mind országos, mind pedig megyei viszonylatban. Ezen okspecifikus halálozás tekintetében a megyében élő 15-64 éves férfi lakosság körében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez ábrázolódik a standardizált halálozási mutató időbeli alakulása esetében is. Nők tekintetében közelíti a hazai halálozási szintet, de a vizsgált években alakult attól kedvezőbben is (Pl. 28. és 214.), jellemző még, hogy alacsonyabb szinten mozog a halandósági mutató értéke a férfiaknál ábrázoltaktól. Lsd. Melléklet 28. ábra Nők esetében az edelényi járásban mutatkozik a legkedvezőtlenebb halálozási eltérés az országos átlagtól, mely eltérés nem volt statisztikailag kellően megalapozott, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi járás esetében szignifikánsan kedvezőbb eltérést tapasztalunk mindkét nem körében a vizsgált időszakban. Férfiaknál a megye északi részére volt leginkább jellemző a hazai szinttől megalapozottan magasabb halandóság, míg a miskolci járás területén azzal megegyezően alakult. A megye déli csücskében a mezőcsáti járásban 35 százalékkal bizonyult magasabbnak a magyar átlagszinttől. Mint ahogyan megyén belül, úgy járási területen belül is lehetnek olyan települések ahol az országos átlagtól kedvezőtlenebb a halálozás, és ez az eltérés szignifikáns, míg lehetnek olyan települések is, ahol a halálozás kedvezőbb, mint az országos átlag. Lsd. Melléklet 3-4. térkép A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai vezető daganatos haláloki szerepük mellett döntően a dohányzással hozhatók kapcsolatba. A hazánkban több ízben készült lakossági egészségfelmérések szerint a dohányzás igen elterjedt a 15 év feletti férfi és női népesség körében. Ezen okspecifikus halálozás tekintetében a megyében élő 15-64 éves férfi lakosság körében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez ábrázolódik a standardizált halálozási mutató időbeli alakulása kapcsán is. Nők tekintetében közelíti a hazai halálozási szintet, de a vizsgált években alakult attól kedvezőbben is (Pl. 27. és 214.), jellemző még, hogy alacsonyabb szinten mozog a halandósági mutató értéke a férfiaknál ábrázoltaktól. Lsd. Melléklet 29. ábra A 15-64 éves férfi lakosság körében két járási területen (sátoraljaújhelyi, sárospataki) volt a hazai átlagtól szignifikánsan kedvezőbb halálozási színt, míg a tokaji járásban az országossal megegyezőn alakult, de itt az eltérés nem volt szignifikáns. Nőknél a hazai halálozási szinttől az ózdi, és edelényi járásban mutatkozott kedvezőtlen eltérés, míg a mezőkövesdi és sátoraljaújhelyi területeken kedvezőbben alakult. Statisztikailag megalapozottnak bizonyult mindkét esetben. Lsd. Melléklet 5-6. térkép Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak kialakulása szempontjából kiemelt rizikótényezőnek számít az alkoholfogyasztás, dohányzás és a nem megfelelő szájhigiéne, melyek az elsődleges megelőzéssel befolyásolható tényezők közé tartoznak. Lsd. Melléklet 3. ábra, 7. térkép. A rosszindulatú daganatok halálozási csoportján belül a női emlő elváltozásait jelentős haláloki súlyuk mellett a szervezett népegészségügyi szűrés miatt is fontosnak tartottuk szemléltetni. A jelenleg elfogadott szűrési program (45-65 közötti hölgyek 2 évente kapnak központi behívólevelet) lágyrész-röntgen- és fizikális emlővizsgálatot alkalmaz. A stratégia a célját csak abban az esetben érheti el, ha kellő mértékű a megjelenés a vizsgálaton, hiszen a megfelelő és rendszeres átszűrtség nélkül a jó gyógyulás esélyét növelő korai felismerés nem valósulhat meg. A megye járási területei a vizsgált időszakban döntően a hazai átlagnál kedvezőbb, vagy azt közelítő eredménnyel bírtak (nem szignifikáns eltérések). Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső és északi

9 területein láthatunk hazai átlagnál kissé magasabb korai halálozású területeket. Lsd. Melléklet 31. ábra, 8. térkép A méhnyak rosszindulatú daganatai ( méhnyakrák ) szűrésére szolgáló népegészségügyi stratégia citológiai vizsgálatot is tartalmazó nőgyógyászati vizsgálatot takar, melyet a 25-65 éves korcsoportban, meghívásos alapon, 3 évente indokolt végezni (amennyiben negatív az eredmény). A hazai megjelenési arányok és ez által az átszűrtség javítása érdekében indult a Védőnői Méhnyakszűrő Program, mely a nők lakhelyéhez közelebb igyekszik vinni a szűrést. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi és középső részén ábrázolódtak leginkább hazai átlagot meghaladó korai halálozású járási területek, azonban az eltérések nem voltak statisztikailag megalapozottak. Lsd. Melléklet 31. ábra, 9. térkép A prosztata rosszindulatú daganatainak kialakulásában számos egyéb tényező mellett fontos szerepet tulajdonítanak az állati zsírban gazdag táplálkozásnak. Mivel ezen, tényező elsődleges megelőzés révén befolyásolható, népegészségügyi értelemben indokoltnak tartottuk a betegségcsoport vizsgálatát. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye esetében döntően hazai átlagnál kis mértékben kedvezőtlenebb vagy azzal megegyező járási területek ábrázolódtak, azonban a véletlen szerepe nem volt kellő biztonsággal elvethető. Lsd. Melléklet 32. ábra, 1. térkép A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A keringési rendszer betegségeinek népegészségügyi jelentőségét alátámasztja, hogy igen jelentős súllyal alakítják a lakosság korai halálozását. Az országostól való kedvezőtlen halálozási szint mindkét nem esetében közel azonos járási területeket érintően ábrázolódik, mely eltérés statisztikailag megalapozottnak bizonyult valamennyi kedvezőtlen terület esetében. A tiszaújvárosi férfiaknál ábrázolódik egyedül az országos átalaggal megegyező halálozási szint, mely eltérés nem volt statisztikailag kellően megalapozott. A nők esetében igen hasonló kép ábrázolódott, azzal a különbséggel, hogy az eltérések nagyobb hányada tartozott a hazai átlagot több mint 35%-kal meghaladók osztályába. Lsd. Melléklet 33. ábra, 11-12. térkép A keringési betegségek döntő hányada a magas vérnyomás, agyérrendszeri betegségek és ischaemiás szívbetegségek miatt következik be. Mindhárom betegségcsoport az ún. elkerülhető halálozások csoportjába tartozik a -74 éves korcsoportban. A férfiak körében a betegségcsoportok okozta korai halálozás megyénk esetében jelentős járási területeken mutatott olyan hazai átlagot meghaladó értéket, amely statisztikailag is megalapozott volt. A nők körében a megye északi valamint keleti és középső részén is látható hazai átlagot szignifikáns mértékben meghaladó halálozás. Lsd. Melléklet 34. ábra Az ischaemiás szívbetegségek legfontosabb kockázati tényezői, mint pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás, népegészségügyi beavatkozásokkal befolyásolhatók. A férfiak esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének döntő része (kiemelten az északi területek) hazai átlagot jelentősen meghaladó korai halálozással volt jellemezhető, és ezek az eltérések döntően statisztikailag is megalapozottak voltak. A nők körében a megye északi felében egy összefüggő, hazai átlagot legalább 35%-kal meghaladó, statisztikailag megalapozott halálozás azonosítható.

1 A légzőrendszer betegségei okozta korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A légzőrendszer betegségeinek kiemelését elsősorban nem haláloki súlyuk, hanem a csoportba tartozó, elkerülhetőnek tekinthető halálokok (pl. tüdőgyulladás -74 éves korban) indokolják. A férfiak korai halálozása Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi és keleti területein volt statisztikailag szignifikáns mértékben magasabb a hazai átlagnál, nők körében is hasonló területi eloszlást figyelhettünk meg. Miskolc Járás területén férfiak esetében az országos halálozási átlagtól kedvezőbb nőknél kedvezőtlenebb eltérést figyelhetünk meg. Lsd. Melléklet 35. ábra, 13-14. térkép Az idült alsó légúti betegségek igen jelentős hányadát közel kétharmadát - képezik a légzőrendszer betegségeinek, kialakításukban életmódtényezők közül a dohányzás nagy szerepet játszik. A férfiak körében összefüggő, hazai átlagot jelentősen meghaladó területek ábrázolódtak (döntően szignifikáns eltérések). A nők esetében a megye területén jelentős a többlethalálozású területek száma. Az alsó légúti megbetegedések korai halálozásának mintázata összességében követi a légzőrendszer, mint főcsoport betegségeinél leírtakat. A jelenség hátterében az állhat, hogy az idült alsó légúti betegségek képezik a légzőrendszer betegségeinek főcsoportjában a legnagyobb haláloki súlyt. Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Az emésztőrendszer betegségei igen összetett kategória, melyen belül a májbetegségek (ezen belül is a májzsugor) úgy a morbiditás, mint a mortalitás vonatkozásában meghatározó súllyal szerepelnek. Magyarországon az emésztőrendszer betegségeinek főcsoportján belül a májbetegségek bírnak a legnagyobb haláloki súllyal, melyek között az alkoholos eredetű májzsugor a leggyakoribb önálló kórkép. 21-214. évek összevont időszakában nők esetében a hazai halálozási átlaggal megegyező területet is láthatunk (szikszói járás) és az országostól kedvezőbbet is, de az eltérés nem volt szignifikáns egyik járási terület vonatkozásában sem. Férfiaknál a tiszaújvárosi és sárospataki járások halálozási szintje bizonyult kedvezőbbnek a magyar átlagtól, de ez sem volt statisztikailag kellően megalapozott. A lilás járási területeken mind két nem esetében a hazaitól magasabb halálozási szint ábrázolódott, melyek statisztikailag megalapozott szignifikáns eredményt mutattak, ezen, kedvezőtlen halálozási szint a Miskolci járás területét is érintette, mely megalapozottnak bizonyult a vizsgált időszakban. Lsd. Melléklet 36. ábra, 15-16. térkép Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Magyarországon az emésztőrendszer betegségeinek főcsoportján belül a májbetegségek bírnak a legnagyobb haláloki súllyal, melyek között az alkoholos eredetű májzsugor a leggyakoribb önálló kórkép. A függőség sajátos problémája mellett ennek a megelőzhető haláloknak a területi mintázata jelentős nemi különbséget mutatott, férfiak esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége igen kifejezett, a megye területének döntő többsége hazai átlagot jelentősen meghaladó, szignifikáns halálozást mutatott. A nők körében egyedül a megye északkeleti és középső területein mutatkozott szignifikáns halálozási többlet, amely a férfiaknál látható kiterjedtséget nem érte el. A függőség sajátos problémája mellett ennek a haláloknak a területi mintázata jelentős nemi különbséget mutatott, férfiak esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége igen kifejezett, a megye területének döntő többsége hazai átlagot jelentősen meghaladó, szignifikáns halálozást mutatott. A nők körében egyedül a megye középső területein mutatkozott szignifikáns halálozási többlet, amely a férfiaknál látható kiterjedtséget nem érte el. Lsd. Melléklet 37. ábra, 17-18. térkép

11 A dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Az Európai Unió statisztikai hivatalának 214-es időszakot vizsgáló jelentése szerint az uniós tagországokban 24 százalék volt a 15 év feletti dohányzó lakosok aránya 214-ben. A vizsgált időszakban Magyarország 15 év feletti lakosságának 27,5 százaléka cigarettázott, a férfiak 33,5, a nők 22,2 százaléka. A statisztikai hivatal azt állapította meg, hogy az uniós dohányosok legtöbbje férfi. Az EU-s átlag e tekintetben 9,2 százalékos eltérést mutatott, azaz 28,7 százalék férfi és 19,5 százalék nő dohányzott az Európai Unióban. Magyarországon a lakosság 9,9 százaléka érintett a passzív dohányzásban, jóval elmaradva az uniós 21,6 százalékos átlagtól. Lsd. Melléklet 38. ábra, 19-2. térkép (Forrás: http://medicalonline.hu/kitekinto/cikk/minden ötödik Uniós polgár passzív dohányos) ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁS Az elkerülhető halálozások két jól elkülönítendő indikátorcsoportja egyrészt az egészségügyi szolgáltatásokhoz köthető haláleseteket, másrészt az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, - népegészségügyi beavatkozások révén - elkerülhető halálozásokat összefoglaló két csoport. Jelen tájékoztató anyagunk az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás mint indikátorcsoport - időbeni alakulását, és térbeli eloszlását szemlélteti. Az elkerülhető halálozások szintjét jelentősen befolyásolja az adott lakosság körében uralkodó betegségek gyakorisága és a körükben előforduló különböző kockázati tényezők. Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás csoportjába tartozónak tekintették azokat a nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott 75 év alatt bekövetkező haláleseteket, melyek széles körben szervezett (populációs szintű) eredményes elsődleges megelőzés, valamint e halálozások csökkentésére irányuló céltudatos egészségpolitikai, népegészségügyi döntések, beavatkozások révén befolyásolhatóak, illetve elkerülhetőek. Az elsődleges megelőzéssel, - népegészségügyi beavatkozások révén - befolyásolható, elkerülhető halálozások tekintetében a férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének nagy része hazai átlagot meghaladó korai halálozással bírt két járási terület kivételével és az eltérések kialakításában a véletlen szerepe kellő biztonsággal elvethető volt. A nők körében szintén láthatunk szignifikáns halálozási többletet az ózdi és a tokaji járások érintettsége volt a legkifejezőbb, azonban ennek földrajzi kiterjedtsége nem érte el a férfiak esetében látható mértéket. Lsd. Melléklet 39. ábra, 21-22. térkép MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK Az egészségügyi ellátórendszer szükségletekhez igazított kapacitásainak tervezése, a betegségteher (családra és társadalomra egyaránt nehezedő) mérése, valamint az egészségfejlesztési programok tervezése és hatékonyságuk elemzése a megbetegedési mutatók ismeretét igényli. A halálozási részben láthattuk, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek okozta korai halálozás megyénk esetében is kiemelt problémaként jelentkezik. A rákos megbetegedések esetszámait összesítve elkészítettük a megye területére jellemző megbetegedési struktúrát, mely a leggyakoribb daganatos betegségeket tartalmazza. A mellékletben szereplő, vonatkozó térképeken a lilás területek az országos halálozási szinttől való kedvezőbb, míg a barnás árnyalatú térségek a kedvezőtlenebb eltérést mutatják az alábbi

12 megbetegedési ábrák tekintetében. A pontozással jelölt területek az országos halálozási átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérések statisztikai megalapozottságát szemléltetik. Ilyenkor a halálozási különbözőség szignifikáns adott területen. A továbbiakban a megye lakossága körében kizárólag a leginkább meghatározó valamint a szervezett népegészségügyi szűréssel érintett daganattípusokat mutatjuk be. A legnagyobb súllyal szereplő diagnózisok önmagukban csaknem felét tették ki az újonnan diagnosztizált daganatoknak. Kihangsúlyozzuk, hogy az Egyéb lokalizációjú rosszindulatú daganatok csoport igen jelentős számú diagnosztikus egységet (különböző lokalizációjú daganatok) foglal magába, melyek egyenként kisebb súllyal járultak csak hozzá a daganatos megbetegedési struktúra kialakításához. Újonnan felfedezett és bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések alakulása (Rák incidencia), a HaMIR 21-214. évek összevont időszakának adatai alapján: A megye területén a legnagyobb rákos megbetegedési részarányt 21-214. évek összevont időszakában a 15-64 éves férfiak körében a légcső, hörgő és a tüdő (19%) képviselte, majd ezt követően alacsonyabb rákos megbetegedési súlyt képviselve az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedései (12%), ezt követően a vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatos betegségei (1%) is alakították. Nők körében a két legnagyobb rákos megbetegedési részarányt az emlő (19%) valamint a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedései (12 százalék) tették ki. Lsd. Melléklet 4-45. ábra, Rosszindulatú daganatos megbetegedések időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A járási térképeken nők esetében láthatunk a hazai átlagtól kedvezőbb rosszindulatú daganatok okozta megbetegedési területeket főleg a megye északi és keleti területein, Miskolc járástól délre valamint északabbra lévő területek szignifikánsan eltérő rosszindulatú daganatos megbetegedési többletet mutatnak a hazai átlagtól. A 15-64 éves férfiak körében a kedvezőtlenebb megbetegedéssel bíró járási területek kiterjedtebben vannak jelen a megye területén, mely eltérés statisztikailag kellően megalapozottnak bizonyult. Miskolc Járás tekintetében a lakosság rosszindulatú daganatos betegségterhe az országos átlagtól kedvezőtlenebb, mely eltérés szignifikáns. Lsd. Melléklet 23-26. térkép A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai összefoglalóan tüdődaganatok jelentős súllyal szerepelnek a daganatos megbetegedési struktúrában. A betegség népegészségügyi jelentőségét támasztja alá a kialakításában kiemelt szerepet játszó dohányzás hazai elterjedtsége, melyet prevenciós programok tervezésénél is szükséges figyelembe vennünk. Férfiak esetében a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedés két járási területen (sárospataki, sátoraljaújhelyi) bizonyult kedvezőbbnek a hazai átlagtól, nőknél több járást is találunk, mely kedvezőbb megbetegedéssel bírt, bár egyik terület esetében sem volt szignifikáns az eltérés. A cigándi járásban élő nőknél statisztikailag megalapozottnak bizonyult a hazai átlagtól való magasabb megbetegedési gyakoriság. Miskolc járás területén élő lakosság körében a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedés mérsékelten ugyan, de meghaladta az országos megbetegedési átlagszintet, mely kedvezőtlen eltérés csak a férfiaknál bizonyult szignifikánsnak. Lsd. Melléklet 46. ábra, 27-28. térkép

13 Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak kialakulása szempontjából kiemelt rizikótényezőnek számít az alkoholfogyasztás, dohányzás és a nem megfelelő szájhigiéne, melyek az elsődleges megelőzéssel befolyásolható tényezők közé tartoznak. Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedései kedvezőtlen ábrázolást mutatnak a megyében élő férfiak körében. Nőknél kevesebb járási területet érint a hazai átlag szinttől magasabb daganatos megbetegedés, de az ózdi járás kivételével a véletlen szerepét kellő biztonsággal nem lehetett sehol sem elvetni. A miskolci járáshoz tartozó települések férfiaknál a megyeszékhely kivételével szignifikánsan kedvezőtlen eltérést mutatnak a hazai átlagtól, nőknél is kedvezőtlen vagy jól közelíti az országos átlagszintet, viszont statikailag nem szignifikáns az eltérés. Lsd. Melléklet 47. ábra, 29-3. térkép A női emlő rosszindulatú daganata szervezett népegészségügyi szűréssel érintett daganattípus, az általa jelentett társadalmi teher megítéléséhez fontos adatokat szolgáltatnak a megbetegedési vizsgálatok. A megye területén csak az edelényi járás mutatott az országostól magasabb megbetegedési szintet, az eltérés nem volt szignifikáns. Lsd. Melléklet 48. ábra, 31. térkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében jelentős számú olyan település ábrázolódott, amelyek országos átlagnál kedvezőbb megbetegedési hányadossal voltak jellemezhetők, és az eltérés szignifikáns volt. Miskolc Járás területét kedvezőbb megbetegedési szint jellemezte, mely nem volt szignifikáns eltérés. Fontos kiemelnünk, hogy a szervezett emlőszűrés hazai célcsoportját a 45-65 éves nők képezik, akik 2 évente kaphatnak behívólevelet a mammográfiás szűrésre. Az újonnan diagnosztizált méhnyakrák miatti megbetegedés esetében hazai átlagot meghaladó, statisztikailag megalapozott eltérést igen kis földrajzi kiterjedéssel Borsod-Abaúj-Zemplén megye délidélkeleti részén láthatunk. A járásokat vizsgálva öt területen volt kedvezőtlen, de nem szignifikáns eltérés. Miskolc Járás területe a hazai átlaggal megegyezőn alakult, a megyeszékhely eltérése kedvezőbb volt attól, de statisztikailag egyik eltérés sem volt megalapozott. Lsd. Melléklet 49. ábra, 32. térkép A prosztata rosszindulatú daganatainak kialakulásában számos egyéb tényező mellett fontos szerepet tulajdonítanak az állati zsírban gazdag táplálkozásnak. Mivel ezen, tényező elsődleges megelőzés révén befolyásolható, népegészségügyi értelemben indokoltnak tartottuk a betegségcsoport vizsgálatát. Megbetegedési arányszám az országos szinttel közel megegyezően alakult a vizsgált években. Borsod- Abaúj-Zemplén Megye esetében döntően hazai átlagnál kis mértékben kedvezőtlenebb vagy azzal megegyező járási területek is ábrázolódtak (7 járás), azonban a véletlen szerepe nem volt kellő biztonsággal elvethető. Statisztikailag megalapozott a magyar átlag megbetegedési szinttől kedvező mutatóval bíró terület a mezőkövesdi járás volt megyénkben. Lsd. Melléklet 5. ábra, 33. térkép A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A 214. ÉVI EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS ALAPJÁN Az egészségi állapot és a legjelentősebb befolyásoló tényezők népegészségügyi szempontból nélkülözhetetlen populációs becslésére a lakossági egészségfelmérések a legalkalmasabbak. Az

14 alábbiakban a 214-es Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) adatai 1 alapján a lakosság egészségi állapota, illetve a kockázati egészségmagatartások gyakorisága kerül bemutatásra. Ahol a felmérések kérdései erre lehetőséget adtak, ott a 29-es és 214-es ELEF adatainak összehasonlítása is megtörtént. Megjegyzendő, hogy a 29-es felmérés még a 21. évi, a 214-es pedig a 211. évi népszámlálásból kialakított és továbbvezetett népességszámot használta sarokszámként a súlyozáshoz. Emiatt a két felmérés becslései közötti (kisebb) változások nem feltétlenül jelentenek tényleges változást, ezeket a mintavételi hibán túl okozhatja az eltérő alapú sarokszám használata és az eltérő népességmegoszlás is. Az összehasonlíthatóságot befolyásoló tényezőket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még vizsgálja, így ezen eredmények értelmezésénél javasolt körültekintően eljárni. Az eredmények értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy a 214-es ELEF gyorsjelentéséből származó adatok a 15 év feletti magyar populációra vonatkoznak, míg a nem és korcsoportos bontások a 18 év feletti felnőtt populációra. 2 214-ban a magyar felnőtt lakosság több mint 6%-a tartotta egészségét jónak vagy nagyon jónak és csupán egytizede rossznak vagy nagyon rossznak, mely a 29-es adatokhoz képest javulást mutat. A lakosság körében a legelterjedtebb krónikus betegségek a magasvérnyomás, a derék- vagy hátfájás és a szív- és érrendszeri betegségek. További gyakori orvos által diagnosztizált megbetegedés még az allergia (12%) és a lakosság 8%-át érintő cukorbetegség. 214-ben a felnőtt lakosság 29%-a dohányzott, szemben a 29-es 31%-os aránnyal. A naponta cigarettázók aránya alig változott 29-hez képest, azonban figyelemre méltó, hogy a fiatalok körében megemelkedett a naponta dohányzók aránya, az elmúlt 5 évben. A vélhetően alulbecsült önbevallás alapján a magyar lakosság 5%-a számít nagyivónak és 2%-a mértékletes alkoholfogyasztónak. A magyar felnőtt lakosság négyötöde véli azt, hogy az egészség megőrzésének egyik kulcsa, hogy az egyén tudatosan tegyen az egészségéért. Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztással kapcsolatban a korábbi felmérésekhez hasonlóan a 214-es ELEF-ben is önbevallásos adatok állnak rendelkezésre, így a felmérés eredményei a szakirodalmi tapasztalatok alapján vélhetően alulreprezentálják a valós értékeket. Az alkoholfogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott alkohol mennyisége alapján különböztettek meg nagyivókat, mértékletes alkoholfogyasztókat, alkoholt ritkán fogyasztókat és alkoholt nem fogyasztókat. Az előzetes eredmények alapján a lakosság 5,4%-a nagyivók, közel egyötöde mértékletes alkoholfogyasztó, több mint fele alkoholt ritkán fogyasztó és közel egyharmada alkoholt soha nem fogyaszt, absztinens. Nemek és korcsoportok szerint vizsgálva az eredményeket, az alkoholfogyasztást tekintve a férfiak közel 4%-a korosztálytól függetlenül nagyivónak tekinthető. A nőknél ez jóval alacsonyabb, egyik korosztályban sem éri el az 1%-ot. A mérsékelt kockázatú alkoholfogyasztók aránya fiatalok között a legmagasabb, közülük pedig a férfiak esetében több mint kétszer gyakoribb, mint a nőknél. A fiatalok 24%-a, a középkorúak 26%-a és idősek 44%-a bevallásuk szerint soha nem iszik. 1 Európai lakossági egészségfelmérés, 214. Statisztikai tükör 215/29. 215. április 3. valamint néhány kiemelt mutatóra a KSH előzetes számításai 2 A serdülőkorúak egészség sajátosságairól részletesebb információval a HBSC vizsgálat (http://www.ogyei.hu/aktivitas/hbsc_jelentes) és az ESPAD (http://www.espad.org/hungary) vizsgálat eredményei szolgálhatnak.

15 Az alkoholfogyasztási szokások megoszlása korcsoportonként és nemenként Dohányzás A felmérés előzetes eredményei szerint 214 végén a magyar felnőtt lakosság 29%-a dohányzott, amely nem változott számottevően a 29-es eredményhez (31%) képest. További részletes elemzésből kiderül, hogy az öt év során a naponta cigarettázók aránya sem változott lényegében, 29 óta csupán fél százalékkal csökkent ez az arány. 3 Ha azonban korcsoportok szerint kerül összehasonlításra a naponta cigarettázók arányának változása, akkor szembeötlő, hogy a fiatalok körében 29 óta megemelkedett a naponta cigarettázók aránya. A középkorúak esetében ugyan csökkent, az időskorúak esetében megint csak nőtt a naponta cigarettázók aránya. A felmérés szerint a naponta elszívott cigaretták átlagos száma 5 szállal csökkent 29 óta. 4 Lsd. Melléklet 51. ábra Egészségtudatosság A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy a 15 évnél idősebb magyar lakosság négyötöde, mindkét nem közel azonos arányban értett egyet azzal, hogy a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének egy kiemelt szempontja, hogy az egyén tudatosan tegyen az egészségéért. A 29-es felméréshez viszonyítva az arányok főleg a nők esetében javultak jelentősen. Az egészségtudatosság tekintetében a válaszadók korcsoportok szerinti megoszlást nézve a fiatalok (18-34 év) több mint 9%-a gondolta úgy, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségért. A középkorúak (35-64 év) már csak 8%-a, míg az idősebb korosztálynak (65+ év) már csak a 65%-a vélekedett így. Vélt egészség A KSH adatai szerint 214-ben a 15 év feletti magyar lakosság több mint tizede (11,1%) tartotta egészségét rossznak vagy nagyon rossznak, és kicsit több mint negyede (27,5%) kielégítőnek, azaz a lakosság közel kétharmada (61,4%) jónak vagy nagyon jónak ítélte meg egészségét. A fiatalok (18-34 év) kevesebb, mint 1%-a, a középkorúak (35-64 év) 1%-a, míg az idősebbek (65+év) mintegy 3%-a mondta rossznak vagy nagyon rossznak az egészségi állapotát. Az ELEF29-es eredményekhez képest minden korcsoportban csökkent a rossz vagy nagyon rossz vélt egészség. 3 A dohányzási szokások ELEF-ben kimutatott lassú változását alátámasztani látszanak a 215 tavaszán a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által végzett felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés idevágó adatai. A felmérés eredmény szerint a dohányzók aránya 31,5%, a naponta cigarettázók aránya 25,3% volt. 4 Ez a csökkenés 95%-os megbízhatósági szinten nem tekinthető szignifikánsnak, így a megállapítás kellő óvatossággal kezelendő.

16 Rossz vagy nagyon rossz vélt egészségi állapot aránya 214-ben és változása 29-hez viszonyítva Rossz vagy nagyon rossz vélt Nők Férfiak Együtt egészségi állapot (%) 18-34 35-64 65+ 18-34 35-64 65+ 18-34 35-64 65+ 214,6 9,6 3,1,9 1,3 24,5,7 1, 28, 29 1,5 16,2 37,8 1,5 13,1 28,8 1,5 14,7 34,5 Változás 29-ről -,9-6,6-7,7 -,6-2,8-4,3 -,8-4,7-6,5 Morbiditási Adattár, 215 A háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről című, (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program [OSAP] 121 ny. sz.) adatgyűjtéshez kétévente kapcsolódó morbiditási felmérésből származó adatok a 215. december 31-i állapotot tükrözik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a morbiditási adatok nem a személyek számát, hanem az egyének betegségeinek számát jelentik. Amennyiben egy személynek több betegsége is van, akkor az többször szerepel a megbetegedési statisztikában. A korcsoportokba való besorolásnál a 215. évben betöltött életkort vettük figyelembe. Az arányszámokat tízezer megfelelő korú és nemű lakosra számítottuk. Lsd. 52-53. ábra. Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere Módszertani összefoglaló Felhasznált adatbázisok és epidemiológiai mutatók: A HaMIR tér-epidemiológiai vizsgálathoz a halálozási adatokat (települési, szinten, évenkénti, nem szerinti, 5 éves korcsoportos bontásban) a Központi Statisztikai Hivatal; a népességi adatokat pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bocsátotta rendelkezésre 27. és 214. közötti időszakra vonatkozóan. 21-214. közötti időszak tekintetében a -X és 15-64 éves korú férfiak és nők (alább felsorolt) különböző betegségek miatti halálozásának területi egyenlőtlenségei kerültek elemzésre és megjelenítésre járási, és települési szinten. A halandóság időbeni alakulása a 15-64 éves korcsoport férfiak és nők (alább felsorolt) különböző betegségek miatti halálozása esetében - 27. és 214. között évenként került ábrázolásra országos és megyei szint tekintetében. Az elemzésbe bevont haláloki főcsoportok, konkrét halálokok: - Általános halálozás (BNO X.: A-Y98) - Keringési rendszer betegségei (BNO X.: I-I99) o Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO X.: I1-I15, I6-I99) o Ischaemiás szívbetegségek (BNO X.: I2-I25) o Heveny szívizomelhalás (BNO X.: I21) - Rosszindulatú daganatok (BNO X.: C-C97)

17 o Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata (BNO X.: C-C14) o A vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai (BNO X.: C18-C21) o A légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X.: C33-C34) o Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X.: 5) o A méhnyak rosszindulatú daganata (BNO X.: C53) o A prosztata rosszindulatú daganata (BNO X.: C61) - Emésztőrendszer betegségei (BNO X.: K-K93) - Légzőrendszer betegségei (BNO X.: J-J99) o Krónikus alsó légúti megbetegedések (BNO X.: J4-J47) - Sérülések, mérgezések, a morbiditás/mortalitás külső okai (BNO X.: V1-Y98) - Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás - Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás - Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálokok csoportjának képzésekor a WHO Health for All (HFA) adatbázisának meghatározását vették figyelembe. Így a következő halálokok tartoztak e csoportba: a nyelőcső rosszindulatú daganata (C15), a gége rosszindulatú daganata (C32), alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok (F1), alkoholos májbetegség (K7), idült májgyulladás (K73), májfibrosis és májzsugorodás (K74), egyéb májbetegségek (K76), erőszakos (külső ok szerinti) halálokok (V1-Y99). Szintén a WHO HFA adatbázis meghatározását vették alapul a dohányzással összefüggésbe hozható halálozás esetében, ekkor a következő halálokok tartoznak a csoportba: az ajak-, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (C-C14), gége-, légcső a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (C32-C34), nyelőcső rosszindulatú daganata (C15), ischaemiás szívbetegségek (I2-I25), agyérbetegségek (I6- I69), idült alsó légúti betegségek (J4-J47). Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás (EMB) csoportjába tartozónak tekintették azokat a nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott 75 év alatt bekövetkező haláleseteket, melyek elsősorban állami és széles körben szervezett (populációs szintű) eredményes elsődleges megelőzés, valamint e halálozások csökkentésére irányuló céltudatos egészségpolitikai, népegészségügyi döntések, beavatkozások révén befolyásolhatóak, illetve elkerülhetőek. A komplex csoport (EMB) az 1. táblázatban látható konkrét halálokokból tevődik össze. Az elsődleges megelőzéssel megelőzhető, elkerülhető halálokok Megbetegedés A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata Alkoholos májbetegség Idült májgyulladás Májfibrózis és májzsugor Idült májpangás Gyalogos sérülése kerékpárral, 2-3-4 kerekű motoros járművel, teherautóval, busszal ütközés Gyalogos sérülése k.m.n., egyéb vagy nem közlekedési balesetben Kerékpáros sérülése3-4 kerekű motoros járművel, teherautóval, autóbusszal ütközés BNO X. kód C33-C34 K7 K73 K74 K76.1.9. V2-V4 V9.1.2.3 V12-V14

18 Kerékpáros sérülése egyéb vagy k.m.n. szállítási balesetben Motoros, autó, teherautó, nehéz szállító, busz balesetek Lovasbalesetek, de motoros járművel való ütközés Vonatbalesetek Villamos balesetek Ipari, mezőgazdasági, építő, terepjáró, ismeretlen baleset Ismeretlen közlekedési mód Ismeretlen baleset jármű típusa nincs jelölve AIDS V19..1.2.4.5.9 V2-V79 V8.3.4.5 V81..1 V82..1 V83-V87 V88..1.2.3.4.5.6.7.8 V89..2.3.9 B2-B24 Leíró epidemiológiai elemzés A halálozás időbeni alakulásának vizsgálata Megyei és országos szinten a halandóság időbeli alakulásának elemzéséhez, a halálozás torzítatlan összehasonlítása érdekében, a 27-214. közötti időszakban a fentebb sorolt konkrét halálokok vonatkozásában Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA) kerültek alkalmazásra. Az indexek számítása a direkt standardizálás módszerét alkalmazva történt. E korrekciós statisztikai technika a korösszetételi különbségek torzító hatását kiszűri, lehetővé téve a népességek halálozásának közvetlen összehasonlíthatóságát, és így az időbeni változások vizsgálatát. Standardnak az Európai standard populáció 1976. évi (-X, 15-64 éves, 65-74 éves és 75-x éves korú lakosságának) kormegoszlását tekintettük. A halálozás területi különbségeinek vizsgálata A halandóság területi egyenlőtlenségeinek vizsgálata Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) számításával történt. Az SHH azt mutatja meg, hogy az adott település lakosságának adott időszakra és halálokra vonatkozó halálozása hány százaléka az országos halálozási szintnek, tehát a viszonyítási alapot az adott időszakra vonatkozó országos nem-, és korspecifikus halálozási arányszámok képezték. E szerint az ország férfi, illetve női lakosságának korspecifikus halálozási arányszámait a vizsgált kerületek populációjának réteglétszámaival súlyozva számoltunk várható esetszámot (V). Ez megmutatta, hogy mekkora lenne az adott halálozás intenzitása a vizsgált populációban, ha az a standard populációtól (ország férfi és női lakossága az adott évben) csupán az eltérő korösszetételben különbözne. Az SHH a vizsgált populációban a halálozás tényleges esetszámát (T) viszonyítja a halálozás várható számához (V): Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 1, akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság, SHH < 1, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 1, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. Empirikus SHH: Az empirikus Bayes becsléssel korrigált (stabilizált, simított) SHH. Értelmezése azonos az SHH-val.

19 Hierarchikus Bayes becsléssel korrigált SHH: A település szintű vizsgálatok estén alkalmazott stabilizált mutató. Értelmezése hasonló az SHH-hoz. A statisztikai bizonytalanság szemléltetésére, az országos átlagtól való szignifikáns eltérést pontozással jelöltük. A vizsgált időszakokban a halálozás véletlenszerű ingadozásainak csökkentése érdekében legegyszerűbb stabilizálási mód, hogy a mutatókat időben aggregálva (több évre összevonva) határozzuk meg, ezzel növelve a vizsgálatba bevont népesség nagyságát és a várt esetek számát is. A tájékoztatóban szereplő adatok forrásai: - KSH, Statisztikai évkönyvei, STADAT táblák, Tájékoztatási adatbázis, (http://www.ksh.hu/) - Fókuszban a megyék 216. I IV. negyedév, Borsod-Abaúj-Zemplén megye - KSH, Morbiditási Adattár, 215 - KSH, TÉR-KÉP, 215 - Egészségjelentés 215., Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 215. szeptember 29. - Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 216 - OEK, Epidemiológiai Információs Hetilap, 23. évfolyam 45. szám, 216. november 18. - OEK, Epidemiológiai Információs Hetilap, 23. évfolyam 46. szám, 216. november 25. - www.unaids.org, www.ecdc.europa.eu Miskolc, 217. április 18.

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Melléklet LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS 1. Táblázat Lakosság létszáma, korösszetétele és az öregedési index alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a hazai átlag tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 215. január 1. 216. január 1. 215. január 1. 216. január 1. Lakosság létszáma 667 594 66 549 9 855 571 9 83 485 15 év alattiak részaránya 15,7% 15,65% 14,48% 14,49% 15-64 évesek részaránya 67,23% 66,89% 67,62% 67,23% 65 év felettiek részaránya 17,5% 17,44% 17,9% 18,27% Öregedési index 21 212 215 216 21 212 215 216 76,% 11,% 18,6% 111,4% 91,3% 116,4% 123,6% 126,1% 1. ábra Miskolc megyei jogú Város Országos átlag BAZ. Megye Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 6

2 2. ábra Lakónépesség korcsoport szerinti számának változása, adott év január 1-jén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15-14 évesek 65-X évesek 14 korcsoport száma 13 12 11 1 9 8 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 3. ábra

3 4. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének száma nemek és korcsoport szerint, *216. és 212. év január 1-jén ezer fő ezer fő *= Az ábra színes része a 216. január 1-jei, a körvonalas része pedig a 212. január 1-jei a 211. évi népszámlálást követő továbbszámított - eredményeket tükrözi. ALAPVETŐ NÉPMOZGALMI ESEMÉNYEK 5. ábra ezer lakosra 14,5 15 13,5 14 12,5 13 11,5 12 1,5 11 9,5 1 8,5 9 8 Népmozgalmi események alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 Borsod-Abaúj-Zemplén megye halálozás Magyarország halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye élveszületés Magyarország élveszületés 213 214 215

4 6. ábra 1 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás 2 1,5 1,5 -,5-1 -1,5-2 -2,5-3 -3,5-4 -4,5-5 Természetes szaporodás/fogyás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Európai Unió átlaga 2 7. ábra Tényleges szaporodás/fogyás alakulása a belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ezer lakosra -1 1-2 -3-4 -5-6 -7-8 -1-9 -11-12 -13-14 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Belföldi vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, fogyás Nemzetközi vándorlási különbözet

5 Központi Statisztikai Hivatal 216. évi előzetes népmozgalmi eseményei: 8. ábra Élveszületések és halálozások számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 216. 9. ábra Csecsemőhalálozási arány 3 éves átlaga hazánk megyéiben, 213-215. ezer élveszületésre jutó csecsemőhalott 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Budapest Csongrád Országos átlag 4,62 ezrelék Zala Pest Hajdú-Bihar Vas Heves Bács-Kiskun Veszprém Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Tolna Komárom-Esztergom Békés Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén 7,2 Somogy

6 1. ábra Csecsemőhalandósági arány alakulása hazánk megyéiben, 215. ezer élveszületésre jutó csecsemőhalott 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Vas Heves Országos átlag: 4,2 ezrelék Zala Pest Hajdú-Bihar Budapest Csongrád Baranya Győr-Moson-Sopron Tolna Bács-Kiskun Veszprém Fejér Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,1 Nógrád Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom 11. ábra Csecsemőhalálozások megoszlása kiemelt haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 213-215.,8% 26,4% 9,2% 1,1% 2,3% 2,3% 57,9% Fertőző és élősdiek okozta betegségek Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei Légzőrendszer betegségei Perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok Veleszületett rendellenességek A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok

7 12. ábra Csecsemőhalandóság (1 élveszülöttre) 11, 1, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, Csecsemőhalandóság (3 éves mozgó átlag) alakulása a hazai átlag tükrében, 21-215. 21-23 22-24 23-25 24-26 25-27 26-28 27-29 28-21 29-211 21-212 211-213 212-214 213-215 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Európai Unió (28) átlaga 2. Táblázat Csecsemőhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében, 214, 215. Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország 214. év 215 214 215 Élveszületések száma (fő) 7 131 7 54 91 51 91 69 ezen belül 25 g alatti születési súllyal születettek száma (fő) ezen belül a 25 g alatti születési súllyal születettek aránya (%) 779 747 8 12 7 836 1,9% 1,6 8,8% 8,5 1 éven aluli elhunytak száma (fő) 42 36 421 383 ezen belül 25 g alatti születési súllyal születettek száma (fő) ezen belül a 25 g alatti születési súllyal születettek aránya (%) 28 21 288 263 66,6% 58,3 68,4% 68,7 Ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt (ezrelék) 5,9 5,1 4,6 4,2

8 13. ábra 14. ábra A halálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem és életkor szerint, 215. 8 7 79 6 69 55 59 5 54 életkor 45 49 4 44 35 39 3 34 2 29 1 19 9 férfiak nők 5 1 1 5 2 2 5 3

9 15. ábra Halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem és életkor szerint, 215. 8 7 79 6 69 55 59 5 54 életkor 45 49 4 44 35 39 3 34 2 29 1 19 9, 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14, 16, 18, Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozás nők körében Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozás férfiak körében 16. ábra 1% 9% 8% 7% 6% Halálozás a halál oka szerint, nemenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 215. Halálozás a halál oka szerint, 214. 311 31 137 169 375 334 385 449 EGYÉB HALÁLOK XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V1- Y98) XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K-K93) 5% 4% 3% 2 121 2 764 X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI (J-J99) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I-I99) 2% 1% 1 236 975 II. DAGANATOK (C-D48) % Férfi Nő I. FERTŐZŐ ÉS ÉLŐSDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK (A-B99)

1 17. ábra 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% Vezető halálokok megoszlása korcsoportonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 215. EGYÉB HALÁLOKOK XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V1- Y98) XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K-K93) X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI (J-J99) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I-I99) II. DAGANATOK (C-D48) 1% % 14 év alatti 15 39 éves 4 59 éves 6 év feletti I. FERTŐZŐ ÉS ÉLŐSDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK (A-B99) 18. ábra Haláloki struktúra alakulása a főbb halálozási főcsoportokra, az összes halálozáson belül, 21-214. 1% 9% Egyéb halálokok 8% 7% Külső okok (BNO-1.:V1- Y98) 6% 5% 4% 3% 2% Emésztőrendszer betegségei (BNO-1.:K-K93) Légzőrendszer betegségei (BNO-1.:J-J99) Keringési rendszer betegségei (BNO-1.:I-I99) 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Rosszindulatú daganatok (BNO-1.:C-C97) -X éves Nők 15-64 éves Nők

11 19. ábra Haláloki struktúra alakulása a főbb halálozási főcsoportokra, az összes halálozáson belül, 21-214. 1% 9% Egyéb halálokok 8% 7% Külső okok (BNO-1.:V1- Y98) 6% 5% 4% 3% 2% Emésztőrendszer betegségei (BNO-1.:K-K93) Légzőrendszer betegségei (BNO-1.:J-J99) Keringési rendszer betegségei (BNO-1.:I-I99) 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Rosszindulatú daganatok (BNO-1.:C-C97) -X éves Férfiak 15-64 éves Férfiak 2. ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves férfi lakossága körében. 59% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 13% 28% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően Az Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) haláloki csoportjában a Heveny szívizomelhalás (BNO-1.:I21-I22) 22,7 százalékos arányt tesz ki.

12 21. ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében. 6% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 17% 23% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően Az Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) haláloki csoportjában a Heveny szívizomelhalás (BNO-1.:I21-I22) 32 %-os arányt tesz ki. 22. ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves női lakossága körében. 57% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 11% 32% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően

13 23. ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakossága körében. 53% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 15% 32% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően Az Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) haláloki csoportjában a Heveny szívizomelhalás (BNO-1.:I21-I22) 29%-os arányt tesz ki. 24. ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves férfi lakossága körében. 5% 1% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) 39% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) 32% Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 15% 8% Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően

14 25. ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében. 1% 2% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) 36% 37% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 1% 14% Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően 26. ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves női lakossága körében. 3% 14% 46% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 1% Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 2% 14% 2% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően

15 27. ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakossága körében. 1% 15% 5% 38% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 28% 9% 4% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 28. ábra Általános halálozás időbeni alakulása különböző életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Általános halálozás időbeli alakulása, -X éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 16 14 12 1 8 6 4 2 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Általános halálozás időbeli alakulása, 15-64 éves férfiak körében 1 8 6 4 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 1 8 6 4 2 Általános halálozás időbeli alakulása, -X éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Általános halálozás időbeli alakulása, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 4 35 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 1. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 6

17 2. térkép Okspecifikus halandóság A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei 28. ábra Rosszindulatú daganatok okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 év életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 3 25 2 15 1 Rosszindulatú daganatok okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Rosszindulatú daganatok okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214

18 3. térkép 4. térkép

19 29. ábra Rosszindulatú llégzőszervi daganatok okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 év életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Botrsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 12 1 8 6 4 2 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás, 15-64 éves nők körében 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 35 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 3. ábra Rosszindulatú ajak, szájüreg daganatok okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 év életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás a 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 4 35 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás a 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 8 7 6 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 5. térkép

2 6. térkép 7. térkép

21 31. ábra Rosszindulatú méhnyak, emlő daganatok okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 1 8 6 4 2 Méhnyak rosszindulatú daganata okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Emlő rosszindulatú daganata okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 8. térkép

22 9. térkép 32. ábra Rosszindulatú prosztata daganatok okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 7 6 5 4 3 2 1 Prosztata rosszindulatú daganata okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

23 1. térkép 33. ábra Keringési rendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Keringési rendszer betegségei okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Keringési rendszer betegségei okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 12 1 8 6 4 2 27 28 29 21 211 212 213 214

11. térkép 12. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 6

25 34. ábra Keringési rendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Magas vérnyomás és az agyér betegségek okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 8 6 4 2 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 35 3 25 2 15 1 5 Magas vérnyomás és az agyér betegségek okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 6 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Heveny szívizomelhalás okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 8 7 6 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 2 15 1 5 Heveny szívizomelhalás okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

26 13. térkép 14. térkép

27 35. ábra Légzőrendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légzőrendszer betegségei okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légzőrendszer betegségei okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Krónikus alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Krónikus alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 36. ábra Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214

15. térkép 16. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 6

29 37. ábra Alkoholfogyasztással összefüggő halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 3 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 7 6 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 17. térkép

3 18. térkép 38. ábra Dohányzással összefüggő halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás, 15-64 éves férfiak körében 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 14 12 1 8 6 4 2 27 28 29 21 211 212 213 214

19. térkép 2. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) 354 611 Fax: (36-46) 358 6

32 39. ábra Elsődleges megelőzéssel befolyásolható elkerülhető halálozás időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás, 15-64 éves férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 25 2 15 1 5 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás, 15-64 éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 8 7 6 5 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 213 214 21. térkép

33 22. térkép 4. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves férfi lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 53% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) 2% 8% 17% 12% 8% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések

34 41. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves férfi lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 2% 4% 53% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) 19% Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 1% 12% Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések 42. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves női lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 2% 59% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 15% Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 2% 1% 1% 2% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések

35 43. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, 21-214. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15-64 éves női lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 3% 54% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) 19% Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 3% 12% 6% 3% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések 44. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, 21-214. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország -X éves Férfiak 15-64 éves Férfiak Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések Prosztata rosszindulatú daganata (BNO-1.:C61) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO-1.:C43) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14)

36 45. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, 21-214. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye -X éves Nők 15-64 éves Nők Magyarország Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO-1.:C53) Emlő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C5) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO-1.:C43) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 23. térkép

37 24. térkép 25. térkép

38 26. térkép 46. ábra Légzőrendszer rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, 15-64 éves férfiak körében 2 15 1 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, 15-64 éves nők körében 7 6 5 4 3 2 1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

39 Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, 15-64 éves férfiak körében 1 8 6 4 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre 25 2 15 1 Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, 15-64 éves nők körében 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214 47. ábra Ajak és szájüreg rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között 27. térkép

4 28. térkép 29. térkép

41 3. térkép 48. ábra Emlő rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása 15-64 életkorú nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Emlő rosszindulatú daganata okozta megbetegedés, 15-64 éves nők körében Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre 12 1 8 6 4 2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

42 31. térkép 49. ábra Méhnyak rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása 15-64 életkorú nők esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Méhnyak rosszindulatú daganata okozta megbetegedés, 15-64 éves nők körében Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre 3 25 2 15 1 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

43 32. térkép 5. ábra Prosztata rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása 15-64 életkorú férfiak esetében BAZ megyében és Magyarországon 27-214. között Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre 35 3 25 2 15 1 5 Prosztata rosszindulatú daganata okozta megbetegedés, 15-64 éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 27 28 29 21 211 212 213 214

44 33. térkép 51. ábra A naponta cigarettázók aránya Magyarországon 29-ben és 214-ben

45 52. ábra 53. ábra