Ügyiratszám: MN/9099-7/2017. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 413/2017. (IV. 25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (1016 Budapest, Naphegy tér 8. 2. em., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) Kossuth Rádió adóján 2017. március 20-án 05:59:55 órai kezdettel sugárzott 180 perc című műsorszámmal kapcsolatban, 2017. március 22-én benyújtott kiegyensúlyozottsági kérelme alapján 2017. március 23-án indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság) lehet kérni a Médiatanácshoz benyújtandó keresetlevéllel. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérhet. A keresetet a bíróság 60 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező a Médiatanácshoz 2017. március 22-én érkezett, MN/9099-1/2017. ügyiratszámú beadványában (a továbbiakban: kérelem) a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján 2017. március 20-án 05:59:55 órai kezdettel sugárzott 180 perc című műsorszámot kifogásolta. A Kérelmező szerint a Médiaszolgáltató megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 12. (2) bekezdésében, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 13. -ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség követelményeit, mivel a 06:45:15 órától közzétett, Meszerics Tamás európai parlamenti képviselővel folytatott beszélgetésben nem került megjelenítésre, hogy az Európai Bizottság 2016. január elején megnyitott egy ablakot, ahol a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló beruházás mellett és ellen bárki mindenféle regisztráció nélkül lobbitevékenységet fejthetett ki, továbbá, hogy a Bizottság ugyanígy járt el az Egyesült Királyság atomerőmű-építése esetében, ahol az építéssel szemben negyvenezer oldal érkezett Brüsszelbe. A Kérelmező sérelmezte azon információ megjelenésének hiányát is,
miszerint az általa képviselt szervezet 2016. február 2-án 11 oldalas összeállítást küldött Brüsszelbe, ennek beérkezését az Európai Bizottság vissza is igazolta. A Kérelmező a 06:51:17 órától közzétett, Hárfás Zsolt energetikai mérnökkel, az atomenergiainfo.hu szakértőjével folytatott beszélgetéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem hangzott el dr. Korényi Zoltán, világot járt magyar mérnök nézete, amely azonos teljesítményű, 60 éves üzemelési idejű nukleáris, lignit-, gáztüzelésű erőműre és szélparkra vonatkozó modell-számításokon alapul, s kimondja, hogy anyagilag az atomerőmű építése a leggazdaságosabb, kölcsön is ilyen beruházásra kapható, továbbá ezzel spórolható a legtöbb pénz. A Kérelmező beadványához mellékelte a 180 perc című műsor szerkesztősége, a Közönségszolgálat, illetve Személyes adat elektronikus levélcímére 2017. március 20-án, 07 óra 51 perckor küldött kifogását, valamint a kifogás elutasításáról szóló, 2017. március 20-án, 15 óra 14 perckor elektronikus úton küldött médiaszolgáltatói döntés, továbbá a Kérelmező médiaszolgáltatói döntés visszautasításáról szóló, 2017. március 20-án 17 óra 9 perckor küldött elektronikus válaszának másolatát. Az Mttv. 181. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy Smtv. 13. -ában és az Mttv. 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása az Mttv. 181. (1) bekezdése és a 182. u) pontja értelmében a Médiatanács hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató közszolgálati, egyúttal JBE médiaszolgáltató. Az Mttv. 166. -a értelmében a Médiatanács a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv. 181. -ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. ) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. -a értelmében a Médiatanács hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. (1) bekezdése szerint 2017. március 23-án hatósági eljárás indult és a Médiatanács a 2017. március 23-án kelt, dr. Auer János koordinátor tag, a Médiatanács tagja által aláírt MN/9099-2/2017. ügyiratszámú végzésével függő hatályú döntést hozott a Ket. 71/A. (1)-(2) és (4) bekezdése alapján. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. 181. (1) bekezdése értelmében az Smtv. 13. -ának, vagyis a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén benyújtott panasz kérelemnek, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató kérelmezőnek minősül. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén tehát a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. 2
Az Mttv. 181. (2) bekezdése szerint: Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt. Az Mttv 181. (3) bekezdése szerint: A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Médiatanács a kérelem mellékleteit megvizsgálva megállapította, hogy a Kérelmező a 180 perc című műsor szerkesztősége, a Közönségszolgálat, valamint Dobos Menyhért vezérigazgató elektronikus levélcímére 2017. március 20-án 07:51 órakor küldte meg a 180 perc című műsorszámmal kapcsolatos kifogását, amelyet a Médiaszolgáltató ugyanezen a napon 15:14 órakor küldött elektronikus válaszában elutasított. Erre tekintettel megállapítható, hogy a Kérelmező határidőben fordult a Médiaszolgáltatóhoz. A médiaszolgáltatói elutasítást a Kérelmező nem fogadta el, amelyről 2017. március 20-án 17:09 órakor küldött elektronikus levelében tájékoztatta a Médiaszolgáltatót. Ezt követően a Kérelmező 2017. március 21-én, postai úton kérelemmel fordult a Médiatanácshoz. Az előadottak alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Kérelmező mind a kifogásolásra nyitva álló 72 órás, mind pedig a kérelem előterjesztésére jelen esetben vonatkozó 48 órás határidőt betartotta. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelel, így érdemben elbírálható. A Médiatanács a 2017. március 23-án kelt, dr. Auer János koordinátor tag, a Médiatanács tagja által aláírt MN/9099-3/2017. ügyiratszámú végzésével a Ket. 29. (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, továbbá kötelezte, hogy a végzés közlésétől számított 8 napon belül terjessze elő a végzés mellékleteként másolatban csatolt irattal, azaz a Kérelmező kiegyensúlyozottsági kérelmével kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát. A Médiaszolgáltató nyilatkozata 2017. április 7-én, postai úton érkezett meg a Hatósághoz. Nyilatkozatában a Médiaszolgáltató elsődlegesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelem hiányos és érdemi nyilatkozattételre alkalmatlan, ugyanis az Mttv. 181. alapján elvárható minimális követelményeket, mint az érintett médiaszolgáltató, a kifogásolt műsorszám és a hiányolt álláspont pontos megjelenítését sem tartalmazza. Véleménye szerint kiegyensúlyozottsági kifogásra az MN/9099-3/2017. ügyiratszámú médiatanácsi végzés, valamint az előzmény e-mail üzenet alapján logikai úton meghatározott feltevéssel lehetett következtetni. 3
A Médiaszolgáltató feltevése szerint a Kérelmező által hiányolt álláspontok az alábbiak: 1. nem került kifejezésre, hogy az Európai Bizottság 2016. január elején megnyitott egy ablakot, amelyen a Paks II. beruházás mellett és ellenében bárki kifejthetett lobbitevékenységet, a lobbizás érdekében semmiféle regisztrációra nem volt szükség, az angol atomerőmű építése során egy hasonló eljárási rendben 40.000 oldal érkezett az atomerőmű építésével szemben Brüsszelbe, a Paks II. beruházás során nincs lehetőség korrupcióra, mivel a beruházást a ROSATOM fix összegért vállalta, a beszállítók vonatkozásában pedig tenderek kerülnek kiírásra, kimaradt az is, hogy a rendszerváltozás után felszámolásra került több állami építőipari vállalat; 2. nem került kifejezésre, hogy a dr. Korényi Zoltán magyar mérnök által képviselt nézet szerint négy modellerőmű (nukleáris, lignit, gáztüzelésű és szélpark) beruházása és üzemeltetése során mennyi pénz marad a fogyasztók által kifizetett számlákból az országban; 3. nem kerültek említésre a rendszerváltozás utáni magyar gazdaságstratégia főbb gazdasági elemei; 4. nem került kifejezésre, hogy banki algoritmus szerinti modellszámítás mellett a modellerőművek közül a bank az atomerőmű építésére adna kölcsönt; 5. nem jelent meg, hogy az MVM Zrt. működése során, ha a vezetői között lenne megfelelő szakember, úgy 13 milliárd forint többletfedezet jutna az egészség és oktatás ügyére; 6. az ország villanyszámlája hasonló összeggel lett volna kevesebb, ha leállítottuk volna az összes szélerőmű kapacitást. A Médiaszolgáltató véleménye szerint a tárgyi műsorszám megfelelt az Smtv. 13. -ában, valamint az Mttv. 12. (2) bekezdésében foglalt kiegyensúlyozottsági követelménynek. A kifogásolt beszélgetéseket illetően előadta, hogy a 06:45:15 órától közzétett műsorrészben tájékoztatást adott Meszerits Tamás LMP-s európai parlamenti képviselőnek egy sajtótájékoztatón elhangzott véleményéről, miszerint az Európai Bizottság paksi bővítés állami támogatása ügyében hozott határozatai korrupciógyanúsak és illegális lobbi-tevékenységet feltételeznek. A megszólaltatott kifejtette, hogy szerinte felmerül államtitok, illetve nemzetbiztonsági titok megsértésének gyanúja is, kifogásolta egyúttal a bizottsági eljárást is. A beszélgetés során a műsorvezető részéről elhangzott, hogy a bizottsági eljárással kapcsolatos korrupciós gyanú nem bizonyított, és rámutatott arra, hogy az LMP több alkalommal is aggálytalannak minősítette az Európai Bizottság eljárását egyéb ügyekben. A 06:51:17 órától közzétett beszélgetéssel kapcsolatban kifejtette, hogy abban Hárfás Zsolt energetikai szakértő mondta el véleményét a megújuló energiaforrások-atomenergia kérdéskör kapcsán. Ennek keretében az energetikai szakértő több szakmai érvet is felhozott a megújuló, illetve a nukleáris energia mellett és ellen, bemutatva azokat az alapvető véleménykülönbségeket, amelyek az energiaforrások előnyeivel, hátrányaival kapcsolatosak. A megkérdezett a Paksi Atomerőmű bővítése mellett szóló érveket is ismertette, úgy, mint a versenyképesség javítása, a több lábon állás szempontja, továbbá kifejezésre juttatta a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos véleményét ezek potenciálja és korlátai, valamint a jelentős összegű állami támogatási igénye kapcsán. Gyakorlati példával illusztrálta, hogy Németországban a Német Számvevőszék szerint a megújuló energiaforrások állami támogatása átláthatatlan, illetve, hogy a német állam egy év alatt állami támogatásként többet költ a megújuló forrásokra, mint a paksi beruházás teljes költsége. 4
A tájékoztatás ismertetését követően a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét meghatározó jogszabályi háttérre [Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdés; Smtv. 13., Mttv. 12. (1) bekezdés, Mttv. 83. (1) bekezdése] hivatkozással előadta, hogy szerkesztői szabadságával élve közérdeklődésre számot tartó kérdésnek minősítette az LMP európai képviselőjének véleményét a bővítéssel, illetve a bővítéshez kapcsolódó állami támogatás jóváhagyására vonatkozó Európai Bizottsági határozatokkal kapcsolatban. E témához véleménye szerint szervesen kapcsolódik és közérdeklődésre számot tartó kérdésnek minősül az ugyanezen beruházással kapcsolatos energetikai szakértői vélemény, valamint a nukleáris energia, illetve egyéb energiaforrások előnyei és hátrányai. Megjegyezte, hogy egyazon műsorszámon belül mutatta be az eltérő véleményeket és a kérdéskör sokoldalú megközelíthetőségét. Kifejtette, hogy törvényben rögzített céljai és feladatai körében a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése érdekében tájékoztatást nyújt a Magyarország területén élőknek többek között az új tudományos eredményekről, valamint a környezetvédelmi ismeretekről A kifogásolt műsorszám arra vállalkozott, hogy a közmédia törvényben rögzített céljai elérése, feladatainak teljesítése keretében közérdeklődésre számot tartó eseményekről adjon tájékoztatást sokoldalúan, aktuálisan, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan. A műsorszámban a sokoldalúság szempontjából a tervezett beruházással kapcsolatos környezetvédelmi aggályok, továbbá a szélkerekekkel kapcsolatos ellenérzések is hangsúlyt kaptak. A megszólalt személyek a téma szempontjából autentikusnak minősültek és a műsorszámban szereplő eseményekről hiteles tájékoztatást tudtak adni. Álláspontja szerint a Kérelmező által hiányolt szempontok a műsorszám tartalmával, a megjelenített témával semmilyen tematikus vagy tartalmi összefüggésben nem álltak, mivel az európai parlamenti képviselő a paksi beruházással, illetve az Európai Bizottság határozatával kapcsolatos korrupciós gyanúról és a bizottsági eljárás kritikájáról beszélt, ugyanakkor a műsorvezető részéről elhangzott, hogy e gyanú nem bizonyított; továbbá, mivel a műsorszám nem a fogyasztók közüzemi számláinak esetleges megtakarításairól, a rendszerváltozás utáni magyar gazdaságstratégiáról, illetve az energiaszektoron belüli banki hitelezésről szólt. Ugyancsak nem volt a műsorszám témája az MVM Zrt. működése, valamint Magyarország szélerőmű kapacitásának működtetése és annak költségkihatása. A szélerőművek, mint megújuló energiaforrások kapcsán ugyanakkor elhangzott, hogy azok működtetése rendkívül magas állami támogatási forrást igényelnek. A fentiek alapján a Médiaszolgáltató kérte a kérelem elutasítását. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. A Kérelmező álláspontja A Kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt műsorszámban 06:45:15 órától közzétett műsorrészeben, Meszerics Tamás európai parlamenti képviselővel folytatott beszélgetés nem felelt meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, figyelemmel arra, hogy nem került megjelenítésre, hogy az Európai Bizottság 2016. január elején megnyitott egy ablakot, ahol a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló beruházás mellett és ellen bárki mindenféle regisztráció nélkül lobbi-tevékenységet fejthetett ki, továbbá, hogy a Bizottság ugyanígy járt el az Egyesült Királyság atomerőmű-építése esetében, ahol az 5
építéssel szemben negyvenezer oldal érkezett Brüsszelbe. A Kérelmező sérelmezte azon információ megjelenésének hiányát is, miszerint az általa képviselt szervezet 2016. február 2-án 11 oldalas összeállítást küldött Brüsszelbe, ennek beérkezését az Európai Bizottság bármiféle regisztrációs kötelezettség előírása nélkül vissza is igazolta. Véleménye szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás megkövetelte volna annak megjelenítését is, hogy a Paks II-beruházás kapcsán kizárt a korrupció, mivel - a Rosatom orosz állami cég fix összegért vállalta a beruházást, s nemzetközi hírnevének megőrzése okán elemi érdeke, hogy a tervezett költségekbe beleférjen a beruházás, - a megrendelő kettős könyveléssel működő magyar állami cég, amelynek ellenőrzésére magyar hatóságok jogosultak, az adatok közérdekű adatszolgáltatásként megkérhetők, - a beszállítók kiválasztása pedig tendereztetéssel történik. A Kérelmező a 06:51:17 órától közzétett műsorrészben, Hárfás Zsolt energetikai mérnökkel, az atomenergiainfo.hu szakértőjével folytatott beszélgetéssel kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelmét látta abban, hogy nem hangzott el dr. Korényi Zoltán, világot járt magyar mérnök nézete, amely azonos teljesítményű, 60 éves üzemelési idejű nukleáris, lignit-, gáztüzelésű erőműre és szélparkra vonatkozó modell-számításokon alapul, s kimondja, hogy anyagilag az atomerőmű építése a leggazdaságosabb, kölcsön is ilyen beruházásra kapható, továbbá ezzel spórolható a legtöbb pénz. 2. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján 2017. március 20-án 05:59:55 órai kezdettel sugárzott 180 perc című műsorszámban a 06:45:15, illetve 06:51:17 órától közzétett beszélgetésekben a következők hangzottak el: 1. Beszélgetés 06:45:15 órától Riporter: Háromnegyed hét a pontos idő. A telefonnál Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője, jó reggelt kívánok! Meszerics Tamás (=MT): Jó reggelt kívánok! Riporter: Azt mondják egy sajtótájékoztatón, hogy Paks II, tehát a paksi bővítése engedélyeztetése, engedélyezése az Európai Unió egészére kiható lobbi, lobbitevékenység, és korrupciót sejtenek. Van egy üzletember, egy német üzletember, Klaus Mangold-nak hívják, az ő gépén utazott az uniós biztos, Günther Oettinger, és azt mondják, hogy közbenjárt Paks II engedélyeztetésére. Miért lett volna ez probléma, hiszen a lobbi-tevékenység az nem büntetőjogi kategória. MT: Nem, a lobbi-tevékenység az önmagában természetesen nem. Az már mondjuk nagyobb probléma, hogy Klaus Mangoldot sehol nem jegyzik be, mint lobbitevékenységet végző szereplőt. Van ugyanis Európában egy lobbi-regiszter, csak ez önkéntes. Riporter: De Önnek van arra bizonyítéka, hogy a Paks II-dosszié átment Mangold asztalán? MT: A Paks II-dosszié? Hát a Miniszterelnökségtől sikerült beszereznünk azt a közérdekű adatkikéréssel azt az információt, ami szerint szerződésben állt Mangold úr a Miniszterelnökséggel, és ismerte egyébként a nemzetbiztonsági titkokat tartalmazó szerződésszöveget. 6
Riporter: És mit bizonyít mindez Ön szerint? MT: Hát önmagában az, hogy ezeket ismerte, szerintem, így már tudjuk. Mellékszál, az Ön kérdésére is vissza fogok térni, mellékszál, de nem lényegtelen az is, hogy tudomásunk szerint nemzetbiztonsági átvilágításon nem esett túl Mangold úr, és így tudott meg nemzetbiztonsági titkokat, a magyar miniszterelnök állítja, hogy ezek nemzetbiztonságot érintő titkok. Riporter: És van ott megbízási szerződés is, hogy mit kellett teljesíteni az említett úriembernek, és hogy ezt teljesítette-e vagy sem? MT: Én arról nem tudok, hogy ez ott lenne az iratok között, azt viszont látjuk, és ez szintén, ha úgy tetszik, önmagában nem kellene, hogy meglepő legyen, hogy a kifizetések, hát nagyon közvetlenül, az egyes eljárások megszüntetése után kerültek sorra. Tehát a kronológia az úgy történt, hogy amint megindult egy eljárás, Mangold úr megkapta a pénzét. Riporter: Tehát azt mondja, hogy az Európai Bizottság azért döntött úgy, ahogy döntött a paksi bővítésről, mert van itt valaki, aki lebeg a vizek felett, nincs megbízási szerződése, nem tudjuk, hogy ő kinek dolgozik és mit tesz, és ő az, aki hatékonyan befolyásolta az Európai Bizottságot. Nem sci-fi ez? MT: Nem, nem teljesen. Azt azért tudjuk, hogy Mangold úr többek között egyébként, de hát Oettinger úrral is a Baden-Württenbergi CDU-ban nagyon régóta együtt politizáltak. Tehát van egy ilyen saját közös történetük, személyes politikai történet. Azt is tudjuk, hogy Oettinger úr valójában támogatta a paksi szerződés első változatát is. Most már közben ezt is tudjuk. Azt is tudjuk, hogy Oettinger úrnak komoly szerepe volt az engedélyezési eljárásban, annak ellenére, hogy ez a Bizottságban nem váltott ki egyértelmű örömet. Ebből mind nem következik önmagában egyébként, hogy bizonyítani tudjuk, hogy korrupció történt. Ez teljesen nyilvánvaló, mert a korrupciót általában nem lehet így bizonyítani. De hát nyilván ezt Ön is tudja, a hallgatók is tudják, de hogy a történet elég gyanús, az szerintem világos. Riporter: Jó hát, én ezt értem, de örülök, hogy Ön mondja, hogy viszont nem bizonyított. De az Európai Bizottság elfogadta a paksi bővítés mögött álló érveket, gazdaságidiplomáciai érveket. Önök ezt miért nem fogadják el? MT: Hát, többek között, nem azt nem fogadjuk el, hogy emögött a gazdasági-diplomáciai érvek mögött történt változás, mert történt változás, vállalt olyan kötelezettségeket a magyar kormány, amelyeket korábban nem. Megjegyzem, azokkal mellesleg Magyarország rosszabbul jár, ugyanis kénytelenek piaci áron értékesíteni azt az elektromos áramot, amit a Paksi Atomerőmű fog termelni, amiből az következik, hogy ha abban a pillanatban drágábban termeli ki, akkor a paksi erőművet közpénzből, költségvetésből dotálni kell. De ezt most tegyük félre, hogy ez most jó gazdasági lépés vagy nem jó gazdasági lépés. Riporter: Értem, csak most nem ez volt a kérdésem, bocsánat. Bocsánat. Képviselő úr, Képviselő úr. MT: Igen. Riporter: Csak azt kérdeztem, hogy, Ön is ott van sok időt Brüsszelben. Az LMP pártja is rengetegszer hivatkozik az Európai Bizottságra, amikor Magyarországot kritizálja, és úgy hivatkozik az Európai Bizottságra, mint akinek az érveit el kell fogadni különösebb 7
fenntartások nélkül. Most miért nem ebből a pozícióból látják azt, hogy az Európai Bizottság hogy döntött. MT: Egyrészt azért, mert még nem nyilvánosak az érvek, kezdjük ott, hogy a magyar kormány ugyan ismeri ezeket az érveket, de nem hozta nyilvánosságra, de én például szeretném ismerni. Ezért mindent meg fogok tenni európai parlamenti képviselőként. Kezdjük ott, hogy nem tudom, hogy mik azok az érvek. Másrészt szerintem azt soha senki nem állította, hogy minden körülmények között el kell fogadni a Bizottság minden egyes érvét. Nagyon rosszul nézne e ki az én munkám szempontjából is, mondjuk éppen a foglalkoztatási és szociális bizottságban, ahol az Európai Bizottság egyébként olyan érvekkel szokott előállni, ami hajmeresztő tud lenni. Nem arról van szó, hogy az Európai Bizottságnak mindig igaza van. Arról van szó, hogy van, amikor igaza van meggyőződésünk szerint, valamikor meg nincs igaza. Ezt hívják politikának, és eszerint fogunk eljárni. Riporter: Köszönöm, Meszerics Tamás, az Európai Parlament képviselője. 2. Beszélgetés 06:51:17 órától Riporter: És folytatjuk részben ezt a témát, de jó volna látni egy fontos kérdést, adatokkal, tényekkel alátámasztva, és ez pedig a megújuló energia kontra atom. Ez egy régi-régi téma, régi-régi vita, sokféle érvvel. Jöjjön egy újabb beszélgetés ez ügyben, Hárfás Zsolttal, az atomenergiinfo.hu szakértőjével, energetikai mérnökkel. Jó reggelt kívánok! Hárfás Zsolt (=HZs): Jó reggelt kívánok! Riporter: Mi a legfontosabb és cáfolhatatlan érv az atom mellett, a megújulók ellen? HZs: Elöljáróban szeretném azt elmondani a tisztelt hallgatóknak, hogy felelősen gondolkodó mérnökként én mindig képviseltem, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükség van, ugyanakkor nagyon fontos azt kijelentenünk,hogy csak úgy tudunk reálisan értékelni egy energiaforrást, ha ismerjük a hozzá tartozó összes adatot, és visszatérve az első kérdésére, mi a legfőbb érv a Paks II-beruházás mellett, miért építünk két új paksi blokkot. Erre, én úgy gondolom, a legfőbb érv az, hogy számos számítás, számos nemzetközi tanulmány is egyértelműen azt mutatja ki, hogy teljes üzemidőre számolva az atomerőművek tudják a legversenyképesebben termelni a villamos energiát, megelőzve még a megújuló energiaforrásokat is. Riporter: Fordítva is feltettem volna a kérdést, van-e cáfolhatatlan érv a megújulók mellett és az atom ellen. HZs: Mint már mondtam Riporter: Bár értem, hogy az Önök szakmája területéről lopott kifejezéssel élve egy mixben kell gondolkodni. HZs: Én is ugyanazt gondolom, hogy egy országnak több lábon kell állni, tehát éppúgy szükség van atomerőműre, éppúgy szükség van megújuló energiaforrásra, éppúgy szükség van szénerőműre, vagy éppen gázerőműre is. Ugyanakkor azt látnunk kell, hogy jelen pillanatban a megújuló energiaforrások csak és kizárólagos állami támogatásokkal életképesek, tehát állami támogatások nélkül veszteségesek lennének. 8
Riporter: Németország egy példa lehet, egy közeli példa, egy európai példa, ahol egy váltásban gondolkodnak a politikusok, ugye az atomerőművek bezárásával és a megújuló energia előállításának segítésével. Vannak-e számok, amelyek valamennyire jellemzik ezt a váltást? HZs: Valójában tényleg egy váltás van ott folyamatban. Riporter: Meglátjuk, hogy ezt végig tudják-e vinni, de a példa esetleg jó lehet. HZs: A példa bizonyos szempontból jó lehet, bizonyos szempontból nem lehet jó, hiszen azt tudjuk, hogy tényleg Németországban évente több ezer megawatt, például nap- és szélerőmű-kapacitást építenek be a villamos energia-rendszerbe, ugyanakkor nem szoktak a Paks II-ellenesek beszélni, hogy ennek az erőltetett megújulós fejlesztésnek, túlzott állami támogatásnak mára már az lett az eredménye, hogy Dánia után Németországban a legdrágább a villamos energia. Egy német háztartási fogyasztó jelen pillanatban, átszámítva közel 94,- Ft-ot fizet egy kwh villamos energiáért. Riporter: Nem is beszélve arról, ugye nem elhanyagolható mellékszál, amiről a Német Számvevőszék beszél, hogy ezek a támogatások elég átláthatatlanok. HZs: Igen, szó szerint ezt a kifejezést használta, hiszen azt is látnunk kell, hogy ezeknek a támogatásoknak a mértéke az évről-évre növekszik, hiszen például 2016-ban a németországi megújuló energiaforrások még csak 25,5 milliárd euró támogatást kaptak, és ez a támogatási összeg az idei évben tovább fog növekedni, és elérheti a 27 milliárd forintot, amit hogyha gyorsan átszámítunk forintba, az azt jelenti, hogy a német megújulók 2017-ben közel 8200 milliárd forint támogatást fognak kapni, és hogy ha ezt összehasonlítjuk a paksi blokkok árával, amit majd építeni fogunk, akkor azt láthatjuk, hogy Németország ebből évente négy új paksi blokkot tudna megépíteni. Riporter: Ráadásul azt gondolná az ember, cserébe legalább a szennyezőanyagkibocsátás csökken egy állam, egy ország esetében, de hát ez nagyon nem így van. HZs: Ez is egy zöld álom, hogy csökkennie kellene, de a valóság az azt mutatja, hogy Németországban évek óta növekszik a széndioxid-kibocsátás is. Ez pedig annak az eredménye, hogy hiába vannak hatalmas megújulós kapacitások beépítve a német rendszerbe, mindenképpen, hogy ha garantálni akarjuk az ellátás-biztonságot, akkor a németeknek is ugyanúgy kell tartani szénerőműveket, gázerőműveket a rendszerben, és például a tavalyi évben a német gázerőművek közel másfélszer több villamos energiát termeltek, mint egy évvel korábban. Riporter: Gázerőművek? Az pedig szennyező. HZs: Hát egyrészt szennyező, másrészről ez tovább növeli Németországnak a gázfüggőségét, hiszen a gázerőművekhez szükség van megfelelő mennyiségű gázra is. Riporter: Csak nagyon röviden: mennyire mérhető, mennyire számítható ki egy országnak a képessége a megújuló forrásokban? HZs: Én úgy gondolom, hogy a szakemberek ezt, hogy ha tényleg, valójában Riporter: Évtizedekre előre ezt ki lehet számítani? HZs: Szakemberek ezt tudják vizsgálni, tudják mindenféle szimulációkkal kimutatni, és fel tudják mérni, hogy egy adott országban például milyen megújulós potenciálok vannak, ugyanakkor szakemberek azt is tudják, hogy a megújuló energiaforrásoknak mik a 9
korlátai. Tehát amikor egy szakember egy megújuló energiaforrást ítél meg, akkor ő azt az ítéletet úgy hozza meg, hogy egyrészről tudja, hogy mi a rendelkezésre állás, mik azok a műszaki kihívások, amivel például egy megújuló energiaforrás. Riporter: Nem beszélve a természet kiszámíthatatlanságáról. HZs: Igen. Riporter: Köszönjük, Hárfás Zsolt, az atomenergiainfo.hu szakértője. HZs: Én köszönöm. 3. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. -a és az Mttv. 12. (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. -a szerint: A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg. Az Mttv. 12. (1) és (2) bekezdései szerint: A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. szerinti kötelezettségnek. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. 17. pontja határozza meg: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket foglalkozó műsorszám.. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. 10
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, tehát egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül annak is van jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, annak feldolgozása, bemutatása milyen módon szerepelt benne, ez a körülmény pedig jelen ügy kapcsán is kiemelt szerepet játszik. Az Smtv. a demokratikus közvélemény biztosítása érdekében írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen politikai vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A 180 perc a Médiaszolgáltató rádiós hírmagazin-műsora, Hírösszefoglaló, időjárás, sport, stúdióbeszélgetések ; Hírek, a hírek. Friss, fontos és lényeges, információk röviden, tömören, érthetően. A közélet legfontosabb kérdései egy helyen, három órában. A 180 perc Magyarország leghallgatottabb rádiós hírmagazinja, minden hétköznap reggel hattól kilencig., azaz közéleti, közérdekű kérdésekről nyújt tájékoztatást. Erre tekintettel tehát a tárgyi műsorszámmal szemben egyértelműen fennáll a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége. Az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Médiatanács a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a Kérelmező által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 11
4. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont illetve annak egyes tartalmi elemei a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A 06:45:15 órától közzétett műsorrészben a beszélgetés a jelen határozat indokolásának 2. pontjában részletesen ismertetett tartalommal arról folyt, hogy a megszólaltatott európai parlamenti képviselő szerint a Paks II-beruházás Európai Bizottság általi engedélyezése/engedélyeztetése során korrupció történhetett, azt gyanítja ugyanis, hogy az önkéntes bejelentésen alapuló európai uniós lobbi-regiszterben nem szereplő Klaus Mangold német üzletember, aki feltehetően kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, anyagi ellenszolgáltatásért közbenjárt Günther Oettinger energiaügyi uniós biztosnál a paksi beruházás európai bizottsági engedélyezése érdekében. A 06:51:17 órától közzétett műsorrészben a beszélgetés a jelen határozat indokolásának 2. pontjában részletesen ismertetett tartalommal a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások összehasonlításáról szólt, s a megkérdezett energetikai szakértő kifejtette, hogy - a különböző energiaforrások összehasonlítása sok szempont vizsgálatával végezhető el, - nemzetközi tanulmányok alapján az atomerőművek termelik a legversenyképesebben a villamos energiát a teljes üzemidőre számítva, még a megújuló energiaforrásokat is megelőzik, - a megújuló energiaforrások felhasználása megfelel a klímavédelmi követelményeknek, azonban rendkívül nagy az állami támogatás-igényük, illetve a túlzott állami támogatás villamos energia-árdrágulással jár, - árnyaltabb képet mutatott a német energiarendszerről (a megújuló energiaforrások egyre növekvő tendenciája mellett a hagyományos fosszilis erőművek kapacitása is növekszik, amely növekvő CO2-kibocsátással jár). A Médiatanács a kérelemben foglaltak kapcsán a következőket állapította meg: 12
A Kérelmező által a 06:45:15 órától közzétett beszélgetéssel kapcsolatban hiányolt információ, miszerint az Európai Bizottság az általános szabályok szerint járt el az engedélyeztetés során: az egyesült királyságbeli atomerőmű-építéshez hasonlóan fórumot biztosított a lobbizáshoz, s a lobbi-tevékenység nem volt regisztrációhoz kötve, nem releváns a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz képest, mivel ahhoz közvetlenül, szervesen nem kapcsolódik. Ezen vélemény ugyanis nincs összefüggésben azzal, hogy az LMP európai parlamenti képviselője szerint a magyar kormány megbízásából egy német üzletember kijárta az Európai Bizottság energiaügyi biztosánál a paksi beruházás engedélyezését. A beszélgetés a megszólaltatott európai parlamenti képviselő korrupciós gyanújáról szólt, nem pedig arról, hogy a paksi beruházással kapcsolatban lehetővé tett lobbi-tevékenység regisztrációhoz kötött-e vagy sem. A regisztráció kérdését a megszólaltatott képviselő is csak mellékesen említette a lobbi-tevékenységgel vádolt Klaus Mangold regisztrációjának hiánya vonatkozásában, másrészt maga is elmondta, hogy az európai lobbi-regiszter önkéntes. A 06:51:17 órától közzétett beszélgetéssel kapcsolatban hiányolt információk ugyanakkor (Korényi-modell/számítás) relevánsnak tekinthetők, mert szervesen kapcsolódnak a beszélgetés témájához, tartalmához (erőmű-típusok gazdaságossági elemzése és összehasonlítása). A Kérelmező által a második beszélgetés kapcsán hiányolt információk tehát részben relevánsnak minősülnek, mivel érintették a tájékoztatás lényegi mondanivalóját. 7. A hiányolt vélemény eltérő tartalma a közzétett véleményhez képest Tekintettel arra, hogy az előző pontban foglalt indokok alapján megállapító, hogy a Kérelmező által 6:51:17 órától közzétett beszélgetéssel kapcsolatosan hiányolt vélemény részben releváns a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, a Médiatanács azt a kérdést vizsgálta, hogy a hiányolt álláspont, vélemény az adott tájékoztatással kapcsolatban ismertetett nézetektől érdemben eltérő volt-e. Nem határozható meg absztrakt módon, hogy hány, a témában álláspontját közzétevő félnek és hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban. Amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, politikai párt is ugyanazon, vagy nagyban hasonló álláspontot képvisel egy adott ügyben, s azok között érdemi különbségek nem fedezhetők fel, abban az esetben elég csak az egyik ilyen szervezet vagy csoport álláspontját közzétenni. A törvényi szabályozás a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények megfogalmazóit. A vonatkozó médiaigazgatási szabályozás alapján a médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében nem köteles egy adott üggyel kapcsolatban valamennyi létező álláspontot felderíteni, a médiaszolgáltatónak nem kötelezettsége, hogy minden egyes nyilvánosságra hozott véleményt, azok képviselőivel együtt megjelenítsen. A médiaszolgáltatónak a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges a fentiek szerint az adott hír vonatkozásában releváns, és egymástól eltérő véleményeket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen, eltérő nézetek. Az egyes véleményeknek, és nem azok képviselőinek kell a médiatartalomban megjelenniük, így több, azonos vagy nagyban hasonló vélemény megléte esetén a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül, akit az adott műsorszámban szerepeltet, vagy akinek a véleményét maga tolmácsolja. A fentiekre tekintettel a Médiatanács megállapította, hogy az Mttv. 3. -ában rögzített s a Médiaszolgáltató nyilatkozatában is helyesen hivatkozott szerkesztői szabadság keretei között, valamint az Mttv. 181. (2) bekezdésében foglaltak alapján a 13
Médiaszolgáltató törvényi kötelezettségének eleget tett, mivel a Kérelmező releváns álláspontja azaz az, hogy az atomerőművek létesítése és működtetése a leggazdaságosabb a megszólaltatott szakértő által kifejezésre került a tárgyi beszélgetésben. A Médiatanács megállapítása szerint a Kérelmező által megjelölt vélemény megjelenítésének hiánya nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértését, mivel a megszólaltatott szakértő a hiányolt információk lényegét tekintve, miszerint az atomerőművek létesítése gazdaságosabb más (elsősorban megújuló energiaforrást használó) erőművekhez képest, jelenleg a legversenyképesebben termelik a villamos energiát, azonos álláspontot fejtett ki, mint a Kérelmező által hiányolt vélemény. A Kérelmező véleménye tehát aki a hasonló eredményeket megállapító Korényi-modell ismertetését hiányolta nem volt eltérő a tájékoztatásban elhangzottakhoz képest, azaz a tájékoztatás kiegyensúlyozott volt. Mivel tehát a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt el, a Médiatanács e beszélgetés kapcsán a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltétel meglétének vizsgálatát mellőzte. A Médiatanács a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, ezért az Mttv. 181. (1) bekezdése alapján, a 182. u) pontjában foglalt hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a kérelmet elutasította. Az eljárás során a Ket. 153. -ában foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdése da) alpontjában, valamint az Mttv. 163. (1) bekezdésében és a 181. (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 338. (1) és (2) bekezdése tartalmazza. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a Pp. 340/B. -a és 397/I. (2) bekezdés b) pontja alapján elektronikusan (űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével) nyújthatja be a keresetlevelet a Médiatanácsnál. Budapest, 2017. április 25. A Médiatanács nevében dr. Karas Monika elnök Kapják: 1. Személyes adat dr. Auer János hitelesítő tag 14