Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1955/2012. (XI. 7.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1955/2012. (XI. 7.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) sajtófőnökének (1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19., a továbbiakban: Kérelmező) személyes adat által képviselt az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 elnevezésű médiaszolgáltatásában szeptember 17-én, 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott Tények című műsorszámmal kapcsolatban szeptember 27-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján indult eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálata a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblától a Médiatanács (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) ellen indított keresettel kérhető. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetlevelet harminc napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. Indokolás A Kérelmező a Médiaszolgáltató TV2 állandó elnevezésű csatornáján szeptember 17- én 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott Tények című műsorszámmal kapcsolatban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett a Médiatanács előtt. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. -ában és az Mttv. 12. (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont

2 képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, a kérelem elbírálására pedig a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatóként azonosította. Fenti rendelkezést alapul véve a jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása az Mttv (1) bekezdése és a 182. u) pontja alapján a Médiatanács hatósági hatáskörébe tartozik. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Médiatanács a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a kérelem a törvényi eljárási rendnek megfelelően, határidőben került benyújtásra. A Kérelmező a Médiaszolgáltató által szeptember 17-én közzétett műsorszámmal kapcsolatos kifogását a kérelemhez mellékelt képernyőfelvétel tanúsága szerint, elektronikus levél formájában, szeptember 18-án küldte el a Médiaszolgáltató közönségszolgálatának e- mail címére, ahonnan szeptember 18-án keltezéssel automatikus választ is kapott, miszerint a Médiaszolgáltató közönségszolgálata az illetékes kollegák részére továbbította a kifogást. A Kérelmezőnek a Médiatanácshoz címzett kérelme szeptember 27-én, az Mttv (3) bekezdésében rögzített tíz napos határidő betartásával került feladásra. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Médiatanács a október 3. napján kelt, MN/ /2012. ügyiratszámú értesítésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, és egyben felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és iratbetekintési jog illeti meg. 2

3 A Kérelmező a kifogásolt műsorszám kapcsán sérelmezte, hogy a Médiaszolgáltató súlyosan megsértette az Mttv. 12. (2) bekezdésében és az Smtv ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség követelményét. A Kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám a választási rendszer átalakításával foglalkozó hír kapcsán nem ismertette a Jobbik vonatkozó véleményét, holott azt a párt képviselője, Személyes adat sajtótájékoztatója keretében megfogalmazta. A Jobbik képviselője által tartott sajtótájékoztató tartalma alapján kiadott, a Médiaszolgáltatónak szóló kifogás mellékleteként szereplő, így a Kérelmező által a Médiatanácsnak is benyújtott kérelemhez csatolt MTI közlemény a következőket tartalmazta: A Jobbik elutasítja az előzetes választási regisztráció bevezetésének kormánypárti tervét, azt pedig "végképp elfogadhatatlannak" tartja az ellenzéki párt, hogy az előzetes választási feliratkozás nyomán létrejövő önkéntes választói névjegyzék négy évre szóljon - reagált Személyes adat hétfői bejelentésére Személyes adat a Jobbik szóvivője sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn elmondta, hogy a 2013 szeptemberében induló feliratkozással a szavazók három voksolásra jelentkeznek majd be: az egyaránt re eső országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásra. Személyes adat hozzátette: a Fidesz elnöksége hétfő délután tesz pontot a még nyitott kérdésekre. Ezek között szerepel például a jelöltté válás mikéntje, amellyel kapcsolatban Személyes adat - mint elmondta - azt fogja indítványozni, hogy szűnjön meg az ajánlószelvény-gyűjtés, ezzel ugyanis szerinte egyszerűsödne a rendszer. A helyébe lépő eljárásra nemzetközi példák alapján tesznek majd javaslatot - közölte, a lehetséges megoldások között pedig példaként említette néhány száz aláírás összegyűjtését, továbbá, hogy a már parlamenti pártoknak ne kelljen aláírást gyűjteniük a jelöltállításhoz, a kauciót, illetve korábbi országgyűlési képviselők vagy közéleti személyiségek ajánlását. A kormánypárti tervek szerint emellett a választásokat megelőzően 30 napos lenne a kampányidőszak. Személyes adat úgy reagált: a Jobbik az ajánlószelvények eltörlését saját sikerének tekinti és támogatja, azonban elutasítják a parlamenti pártok előnyhöz juttatását, valamint a jelöltséghez szükséges ajánlások túl alacsony számát is. Az ellenzéki párt ezzel szemben azt javasolja, hogy választókerületenként 200 aláírást kelljen összegyűjteni a jelöltséghez és az aláírásokat a területileg illetékes jegyzőknél lehessen leadni. A Jobbik szóvivője hangsúlyozta: álságosnak tartják a 30 napos kampányt, hiszen a Fidesz elképzeléseinek megvalósulása esetén már az előzetes regisztrációt megelőzően megkezdenék a pártok a kampányukat, így az sem rövidebb, sem olcsóbb nem lenne. Az ellenzéki párt szerint a regisztráció bevezetése "felesleges bürokráciát hozna magával és nem lenne valódi egyfordulós a választás. Mindezek alapján a Kérelmező a jogsértés tényének megállapítását, a Médiaszolgáltató közlemény közzétételére, vagy a Jobbik álláspontját tartalmazó interjú közlésére kötelezését kérte a hatóságtól. A Médiaszolgáltató - a csatolt képviseleti meghatalmazás révén megfelelő módon igazolt - jogi képviselője útján benyújtott nyilatkozata október 12-én érkezett meg a Médiatanácshoz, melyben a következőket adta elő: 3

4 A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám a jogszabályoknak mindenben megfelelt, mivel sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan mutatta be a kifogás tárgyát képező, a választási rendszer átalakításával kapcsolatos hírt. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában előadta: A műsorvezető a hírblokk felvezető szövegében is ismertette, hogy az MSZP álláspontja szerint elfogadhatatlan az előzetes regisztráció intézménye. A műsorszám rövid összefoglalásának részeként a Médiaszolgáltató ismertette, hogy az LMP képviselője, Személyes adat az előzetes regisztráció intézményének bevezetését elfogadhatatlannak tartja, kifejtette, hogy a magyar Alkotmányban a választói jog szerepel állampolgári jogként, és nem a regisztrációhoz való jog. Személyes adat, az MSZP országgyűlési képviselőjének sajtótájékoztatójából bevágott részletben elmondta, hogy több száz, vagy több millió magyar állampolgárt zárnának ki a választásból ezzel a regisztrációval. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a jelen eljárás alapjául szolgáló kérelemben hiányolt, a Jobbik által képviselt álláspont a műsorszámban megjelenítésre került. A kérelemhez csatolt MTI közlemény szerint a Jobbik egyetért az ajánlószelvények megszüntetésével ebben a kérdésben, tehát álláspontja megegyezik a Fidesz álláspontjával, amely a Műsorszámban bemutatásra került. A Jobbik előzetes regisztrációval kapcsolatos, azt ellenző álláspontja megegyezik az LMP és az MSZP álláspontjával, amely a műsorszámban szintén bemutatásra került. A hírblokk végén a riporter ismertette az egyes parlamenti pártok nyilatkozatait arról, hogy a törvényjavaslat vitáján részt vesznek-e, és ennek körében a Jobbik ezzel kapcsolatos nyilatkozata is bemutatásra került. A Médiaszolgáltató hivatkozott arra, hogy a jogszabály a műsorszámban feldolgozott kérdéssel kapcsolatos álláspontok bemutatását írja elő, így az MTI közleményben előadott további részletek nem kapcsolódtak a feldolgozott témához, mivel a kifogásolt műsorszám nem a választási törvény egyes, részletes rendelkezéseit tárgyalta - erre a hírműsor terjedelme miatt sem lenne alkalmas -, hanem kizárólag az előzetes regisztráció és az ajánlószelvények intézményére fókuszált, mellyel kapcsolatban az ellentétes álláspontok teljes körűen bemutatásra kerültek. Fentiek alapján a Médiaszolgáltató meglátása szerint a téma feldolgozása során ismertette az egymással szembenálló álláspontokat. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában rögzítette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye az Smtv ában foglalt követelmények (sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség, tárgyilagosság és kiegyensúlyozottság) együttes megvalósulását jelenti, vagyis azt, hogy egy adott témában a releváns álláspontokat kell megjeleníteni. Nem értelmezhető azonban a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye az összes érintett vélemény bemutatására vonatkozó kötelezettségként, és nem követelhető ennek alapján a Médiaszolgáltatótól, hogy a témához kapcsolódó, egymástól érdemben és markánsan nem különböző minden egyes véleményt - függetlenül annak a feldolgozott témához való tényleges és közvetlen kapcsolatától - be kellene mutatnia. A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának megítélése során azt kell vizsgálni, hogy egy témát érintően egymással szembenálló nézetek megjelenítésre kerültek-e. Tekintve, hogy az érintett hírblokkban bemutatásra került a Fidesz álláspontja, valamint az MSZP és az LMP ezzel markánsan ellentétes álláspontja is, a Médiaszolgáltató a témát sokoldalúan, tényszerűen, időszerűén, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan dolgozta fel és mutatta be. A fentiek alapján a Médiaszolgáltató a kérelem elutasítását és a megindult hatósági eljárás megszüntetését kérte. 4

5 A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A kérelemmel érintett, 19 óra 05 perckor kezdődő hírblokk a következőket tartalmazta: A hírösszeállítás kezdetekor a hírolvasó a következőket mondta: Az országgyűlési, az Európa-parlamenti és az önkormányzati választásokra is egyszerre kell regisztrálni a Fidesz javaslata szerint. Aki tehát jövő áprilisig nem jelentkezik, egyik választáson sem vehet majd részt. Személyes adat miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, vannak részletkérdések, amikről még nem döntöttek, de a javaslata szerint megszűnik az ajánlószelvény gyűjtés is. Az MSZP szerint így végképp elfogadhatatlan az előzetes regisztráció intézménye. Ezt követően narrációban a következő hangzott el: A választásokon a pártoknak eddig az első feladata az volt, hogy összegyűjtsék a szükséges ajánlószelvényeket az induláshoz 2010-ben, amikor az MDF nem tudott mindenhol elindulni, már szinte biztos volt, nem is fognak bejutni az országgyűlésbe. Személyes adat javaslata szerint ez megszűnne, helyette az lehetne képviselőjelölt, aki vagy megfelelő számú aláírást, vagy ajánlást gyűjt össze. Erről még nem döntöttek. Arról viszont igen, hogy megkönnyítik a fogyatékkal élők szavazását, például minden körzetben lesz akadálymentesített szavazóhely. Ezt Személyes adat, a Fidesz siketnéma Európa-parlamenti képviselője jelentette be. A hírösszeállításban ezt követően Személyes adat jelelését narrálva a következő hangzott el: Az eddigi választási eljárási törvények nem feleltek meg semmilyen formában a fogyatékossággal élő emberek igényeinek. Narráció: És eldőlt az előzetes regisztráció, szeptembertől a választás előtti tizenötödik napig kell jelentkezni, egyszerre rögtön három választásra. Személyes adat miniszterelnökséget vezető államtitkár a hírösszeállításban elmondta: 2014-ben egy feliratkozással három választásra jelentkezik be valaki, a parlamenti, Európaparlamenti és a helyhatósági választásra egyszerre. Narráció: Személyes adat LMP-s képviselő szerint - aki személyesen hallgatta meg Személyes adat bejelentését - ez elfogadhatatlan. Személyes adat, az LMP frakcióvezető-helyettese elmondta: Fontos látni azt, hogy a magyar választójogban és a magyar Alkotmányban a választójog szerepel állampolgári jogként és nem a regisztrációhoz való jog. Narráció: A regisztrációt az MSZP sem tudja elfogadni és szerintük álságos dolog ezt azzal együtt bejelenteni, hogy megkönnyítik a fogyatékkal élők szavazását. Személyes adat, az MSZP országgyűlési képviselője a hírblokkban elmondta: Nagyon helyes és nemes célok ezek, azonban nem összekeverendők azzal, hogy több száz, vagy több millió magyar állampolgárt zárnának ki a szavazásból ezzel a regisztrációval. 5

6 Narráció: A kormány szerint az előzetes regisztrációra azért van szükség, mert csak így lehet a kettős állampolgársággal szavazóknak egyenlő szavazati jogot adni. A hírösszeállítás végén Személyes adat riporter bejelentkezése keretében a következőket mondta el: Személyes adat államtitkár azt ígérte, a még nyitott kérdések még ma eldőlnek. Ezután a parlament az ősszel tárgyal a választási eljárásról szóló törvényről, ezen a vitán a Demokratikus Koalíció nem lesz ott, az MSZP még nem döntött, az LMP és a Jobbik viszont azt ígérte, ott lesz a parlamentben. A TV2-t Személyes adat tudósította. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az Mttv. 12. (1) és (2) bekezdése és az Smtv a együttesen határozzák meg. Az Smtv. a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. Mttv. 12. (2) bekezdése értelmében a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Mttv. és az Smtv. fent hivatkozott rendelkezései által körülhatárolt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el. A kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmi elemei mint ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság BH szám alatt közzétett eseti döntésében kifejtette a sokoldalúság, a tényszerűség, az időszerűség és a tárgyilagosság követelménye, tehát a kiegyensúlyozottság olyan általános kategória, melynek részelemeit a törvény nevesíti. Az Mttv a kizárólag a kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetére határoz meg eljárásrendet, a törvény hatásköri szabályai szintén csak a kiegyensúlyozottsági kötelezettség vizsgálatáról rendelkeznek. A közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat kell a közösség számára összegyűjteni és bemutatni. A média által közvetített információk birtoklása segít abban, hogy a polgárok szelektáljanak, és az információk birtokában alakítsák viszonyukat egymáshoz és a valósághoz, ezért fontos az objektivitásra való törekvés. A tájékoztatásban döntő szempont, hogy az adott esemény fontos-e, hogy eljusson a nézőhöz, vagyis van-e hírértéke. Fontos a tájékoztatáskor mérlegelni, hogy mi az, ami a közönséget érdekelheti, amely által tájékozott emberként alakíthatják ki véleményüket és viszonyukat környezetükhöz. 6

7 Egy vitatott kérdés, közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásakor az egyes, az ügy szempontjából releváns nézeteknek kell megjelenniük. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) számú határozatában kimondta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Elegendő lehet az is, ha egy ellentétes álláspont megjelenik, illetve ha érzékeltetik, hogy létezik ellentétes álláspont. Valamennyi szembenálló nézet bemutatására nem minden esetben van lehetőség, a szerkesztés során olykor választani kell a releváns, és szükséges súllyal, a kellő arányban képviselt nézetek között. Nem határozható meg előre, hogy hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban, ám amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, párt is ugyanazt az álláspontot képviseli egy adott ügyben és azok között releváns különbségek nem fedezhetőek fel, abban az esetben elég csak egy szervezet vagy csoport álláspontját megjeleníteni. A törvény ugyanis a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények tulajdonosait. A jelen eljárás tárgyát képező, a választási rendszer átalakításával, az előzetes regisztráció intézményének bevezetésével foglalkozó hírösszeállításban az alaptémával kapcsolatos tények ismertetése mellett megjelent az MSZP, valamint az LMP, mint ellenzéki pártok álláspontja is. A hírolvasó a hír felvezetésekor az MSZP, mint ellenzéki parlamenti párt véleményének hangot adva elmondta, hogy felfogása szerint az előzetes regisztráció intézményének bevezetése elfogadhatatlan. Ezt követően a hírösszeállításban a kormány elképzeléseinek ismertetésén túl, mind az MSZP, mind az LMP képviselőjének témával kapcsolatos, az előzetes regisztráció intézményét, illetve annak bevezetését elítélő álláspontja helyt kapott. Az összeállítás végén a riporter részletesen beszámolt arról, hogy a választási eljárásról szóló törvény tervezett parlamenti vitáján mely párt fogja képviseltetni magát, illetve mely párt marad távol attól. A Médiatanács a Kérelmező által csatolt, a fentiekben ismertetett MTI közlemény tartalma alapján, a Médiaszolgáltató nyilatkozatában kifejtett állásponttal egyetértve, megállapította, hogy a Jobbik véleménye ismertetésének elmaradása nem eredményezte a hírösszeállításban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát, mivel az abban megjelent ellenzéki vélemények és a Jobbik vonatkozó álláspontja között markáns különbség nem állapítható meg. A Jobbik felfogása szerint az előzetes regisztráció intézményének bevezetését elutasítja, elfogadhatatlannak tartja az előzetes regisztráció révén létrejövő választói névjegyzék négy évre szóló mivoltát. A Kérelmező által becsatolt MTI tudósításban az ajánlószelvények eltörlésével, illetve a bevezetni tervezett harminc napos választási kampánnyal kapcsolatos álláspontja, konkrét elképzelései szerepeltek. A Jobbik által a témában tartott sajtótájékoztató keretében ismertetett és az MTI tudósításban szereplő, a fentiek szerint összefoglalható álláspontjával a hírösszeállítás keretében narrációban interpretált, illetve az ellenzéki pártok képviselői által bemutatott ellenzéki vélemény megegyezett, mindhárom azt fogalmazta meg, hogy az előzetes regisztráció intézményének bevezetését elfogadhatatlannak tartja, illetve elutasítja. A Jobbik sajtótájékoztatója keretében elhangzott egyéb információk, vélemények, mint az ajánlószelvények eltörlésével, illetve a bevezetni tervezett harminc napos választási kampánnyal kapcsolatos álláspontok közzétételének, ismertetésének elmaradása nem eredményezte a hírösszeállítás keretében elhangzott tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát. Az ajánlószelvények eltörlése vonatkozásában a Jobbik álláspontja megegyezett a 7

8 hírblokkban bemutatott kormánypárti véleménnyel, a harminc napos választási kampány bevezetésével kapcsolatos híradás pedig nem szerepelt a műsorszámban. A Médiaszolgáltató feladata, kötelezettsége jelen esetben az volt, hogy a témához kapcsolódó, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az ügy szempontjából releváns álláspontokat összegyűjtse és bemutassa. A választási rendszer átalakításával, az előzetes regisztráció intézményének bevezetésével kapcsolatban a kormányoldalról megszólalt Személyes adat miniszterelnökséget vezető államtitkár, valamint Személyes adat, a Fidesz siketnéma Európa-parlamenti képviselője, emellett az ellenzék véleménye is megjelent a hír kapcsán Személyes adat LMP-s, valamint Személyes adat MSZP-s képviselő tolmácsolásában, illetve az összeállításban szereplő narráció interpretálásában. Nem várható el a Médiaszolgáltatótól, hogy egy híranyagát illető valamennyi létező álláspontot felderítse, azonban azokat érintően, amelyeket adott esetben sajtótájékoztató keretében nyilvánosságra hoztak, alaposan kell eljárnia. A Médiaszolgáltatónak azonban nem kötelezettsége, hogy az adott üggyel kapcsolatos minden egyes, nyilvánosságra hozott és sajtótájékoztató keretében közölt álláspontot, azok képviselőivel együtt megjelenítsen, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az adott hír vonatkozásában releváns egyes, szembenálló nézeteket kell bemutatnia, vagy legalább utalni arra, hogy léteznek ilyen nézetek. Az egyes nézeteknek, és nem azok képviselőinek kell megjelenniük: az adott helyzetben a szerkesztő választhat valamely nézet több képviselője közül. A kifogásolt híranyagban megjelent a választási rendszer átalakításával, az előzetes regisztráció intézményének bevezetésével kapcsolatos, azt támogató kormányzati, valamint az azt ellenző, kritizáló ellenzéki vélemény is. A Médiaszolgáltató a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének eleget téve megjelenítette az adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges releváns álláspontokat, azaz a kormány álláspontját és az azzal ellentétes véleményt, az MSZP képviselője, az LMP képviselője, valamint a narráció interpretálásában. Az Mttv. 12. (2) bekezdése a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét a műsorszámokon belül, illetve a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában írja elő. Jelen esetben a Médiaszolgáltató a műsorszámon belül eleget tett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, éppen ezért a műsorszámok sorozatában történő kiegyensúlyozott tájékoztatás vizsgálata nem bír relevanciával. A Médiatanács a fent kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással illetett műsorszám sugárzásával nem sértette meg az Smtv ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét és az Mttv ában foglalt rendelkezést, azaz a kérelem nem alapos. A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv (1) bekezdése alapján, a 182. u) pontjában foglalt hatósági hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. 8

9 A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, a jogorvoslat előterjesztésének helyére és határidejére vonatkozó tájékoztatás az Mttv (6) bekezdésén, a halasztó hatály az Mttv (3) bekezdésén, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 338. (2) bekezdésén alapul. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, november 7. a Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök Dr. Koltay András hitelesítő tag Kapják: Személyes adat 9