A hazai területfejlesztési támogatási rendszer 1996-2008 Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak 2009. November 17. NAGY András vezető tervező VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda
A területfejlesztés hazai forrásai Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) / Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása - Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (TEKI) A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása - Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT) A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása (TEHU) Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat (TTFC) Kistérségi Támogatási Alap (KITA) Vállalkozási övezetek célelőirányzata (VÖC)
II. 1. TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TFC) Az előirányzat életciklusa: 1996-2003 A döntés szintje: megyei / regionális / központi Területi kötöttség: kedvezményezett térségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, humán-, műszaki infrastruktúrafejlesztés, tervezés II. 1. TERÜLET- ÉS RÉGIÓFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TRFC) II. 1. TERÜLETI KIEGYENLÍTÉST SZOLGÁLÓ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK TÁMOGATÁSA (TEKI) Az előirányzat életciklusa: 2004-től folyamatos A döntés szintje: regionális / központi Területi kötöttség: jellemzően, de nem kizárólag a kedvezményezett térségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, humán-, műszaki infrastruktúrafejlesztés, turizmus Az előirányzat életciklusa: 1996-tól folyamatos A döntés szintje: megyei / regionális Területi kötöttség: kedvezményezett térségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A leggyakrabban támogatott célok: humán-, műszaki infrastruktúrafejlesztés (oktatás, közút-, szennyvízhálózat) II. 1. CÉLJELLEGŰ DECENTRALIZÁLT TÁMOGATÁS (CÉDE) Az előirányzat életciklusa: 1998-tól folyamatos A döntés szintje: megyei / regionális Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A leggyakrabban támogatott célok: humán-, műszaki infrastruktúrafejlesztés (oktatás, önkormányzati hivatalok)
II. 1. LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ KISTÉRSÉGEK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (LEKI) Az előirányzat életciklusa: 2006-tól folyamatos A döntés szintje: megyei / regionális Területi kötöttség: leghátrányosabb helyzetű kistérségek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások A leggyakrabban támogatott célok: humán-, műszaki infrastruktúrafejlesztés (oktatási-, szociális infrastruktúra, közutak) II. 1. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI SZILÁRD BURKOLATÚ BELTERÜLETI KÖZUTAK BURKOLATFELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (TEUT) Az előirányzat életciklusa: 2005-től folyamatos A döntés szintje: regionális Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok Támogatott cél: belterületi utak burkolatának felújítása II. 1. TELEPÜLÉSI HULLADÉK KÖZSZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA (TEHU) Az előirányzat életciklusa: 2005-2006 A döntés szintje: regionális Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok A leggyakrabban támogatott célok: szilárd-, folyékony hulladékgyűjtés
II. 1. TÉRSÉG ÉS TELEPÜLÉSFELZÁRKÓZTATÁSI CÉLELŐIRÁNYZAT (TTFC) A működés ideje: 2003 A döntés szintje: regionális / központi Területi kötöttség: nincs Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, humán-, műszaki infrastruktúrafejlesztés (oktatás, szennyvízhálózat) II. 1. KISTÉRSÉGI TÁMOGATÁSI ALAP (KITA) A működés ideje: 2003 A döntés szintje: központi Területi kötöttség: leghátrányosabb helyzetű kistérségek, halmozottan hátrányos települések Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: humán infrastruktúrafejlesztés (oktatás, egészségügy) II. 1. VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK TÁMOGATÁSI CÉLELŐIRÁNYZATA (VÖC) A működés ideje: 2003 A döntés szintje: központi Területi kötöttség: vállalkozási övezetek Kedvezményezettek: helyi önkormányzatok, vállalkozások, nonprofit szervezetek A leggyakrabban támogatott célok: munkahelyteremtés, üzleti infrastruktúra, közútfejlesztés
A decentralizáció szintje 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Központi Regionális Megyei TFC TFC TEKI CÉDE TFC TTFC KITA VÖC TTFC TRFC TRFC TEUT TEHU LEKI TEKI CÉDE LEKI
Decentralizált források allokációja TFC 1996-2000 között :20%: lakónépesség, 30% egy főre jutó GDP, 50% kedvezményezett térségeiben élő lakónépesség szerint (különbéget téve a kedvezményezettség oka szerint is.) 2001-től a megyék mellett a PHARE támogatásból kimaradt régiók is kaptak forrásokat. Ezek 50%-át a fajlagos GDP, 20%-át a régiók fejlettsége (kedvezményezett térségekben élők aránya), 30%-át normatív alapján TEKI 1996-2000: 50% egy főre jutó GDP, 50 % a kedvezményezett térségekben élők alapján 2001-től: 50 helyett 70% a kedvezményezett térségekben élők alapján nincs jelentősége a kedvezményezettség típusának) CÉDE 40% lakónépesség, 20% az önkormányzatok száma, 40% az önkormányzatok átengedett jövedelemadó összegének eltérése alapján LEKI Teljes egészében az érintett kistérségekben élők arányában kerül felosztásra TEHU Települési szilárd- és folyékony hulladék mennyiségek, lakosságszám TEUT Helyi közutak burkolatterülete arányában - a forgalomsűrűséget kifejező súlyokkal
A kiadvány célja A korábban Országos Területfejlesztési Tanácsnak készített éves beszámolók után összefoglaló kép az 1996-2008 közti időszak hazai területfejlesztési támogatásairól. Az egyes támogatási előirányzatok sajátosságai, - decentralizáció szintje, támogatott célok és térségek stb. - azok változásai 13 év alatt működő 10 előirányzat közel 50 ezer projektjének adatainak összesített elemzése a hazai területfejlesztési forrásokból kiemelten támogatott fejlesztési célok és térségek bemutatása A fejlesztések sokszínűségét, bemutató egyedileg feltérképezett mintaprojektek
Módszertan 1996-tól 2008. október 15-éig megítélt támogatások 2006-ig megkötött támogatási szerződések, 2007 és 2008 esetében döntési adatok Adatforrások: Kincstár (1996-2006) regionális fejlesztési tanácsok (2007-08) a teljes költség, illetve támogatási összeg a döntés évéhez rendelve pénzügyi adatok (költség, támogatás) a beruházási árindexszel összehasonlíthatóvá téve, a 2007. év bázisán Lokalizálás a megvalósítás helye szerint, ha több települést is érintett, azt a legkisebb területegység, amelyhez egyértelműen köthető a megvalósulás Naturáliák csak TFC/TRFC munkahelyteremtő/megőrző beruházásai esetében (itt is korlátozottan) Országos összesítő, és regionális elemzések 41 kiválasztott mintaprojekt (interjúk projektgazdákkal, érintett önkormányzatokkal)
A támogatások nagysága Előirányzatok Decentralizált támogatás, millió Ft Központi támogatás, millió Ft Összes támogatás, millió Ft CÉDE 62 151 0 62 151 KITA 0 2 580 2 580 LEKI 20 855 0 20 855 TEHU 2 869 0 2 869 TEKI 140 917 0 140 917 TEUT 40 275 0 40 275 TFC 100 758 15 534 116 292 TRFC 54 786 2 634 57 420 TTFC 19 141 0 19 141 VÖC 0 1 054 1 054 Összesen: 441 752 21 802 463 554 TEUT 8,7% TTFC LEKI 4,1% 4,5% TEHU 0,6% KITA 0,6% VÖC 0,2% TEKI 30,4% TRFC 12,4% CÉDE 13,4% TFC 25,1%
A támogatások relatív nagysága A területfejlesztési támogatások aránya az összes beruházáshoz képest, 1996-2007 22,5 52,2 49,3 9,6 9,3 15,4 18,0 30,8 31,0 8,6 14,9 11,0 28,6 10,8 20,9 20,8 13,2 28,2 18,1 23,6 Jelmagyarázat Támogatás nagysága milliárd Ft Támogatás aránya % 3,51-6,21 2,01-3,50 1,51-2,00 0,81-1,50 0,01-0,80
Kedvezményezettek Támogatások megoszlása a pályázó típusa szerint, 1996-2008 vállalkozás 18,7% non-profit szervezet 3,9% önkormányzat 77,4%
Környezetvédelem 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Támogatási intenzitás Támogatás aránya a projektek összköltségéből, 1996-2008 Tervezés Településüzemeltetés Közfoglalkoztatás Közlekedés Humán infrastruktúra Egyéb Lakossági infrastruktúra Turizmus Gazdaság Humán erőforrás Támogatás aránya, %
Tervezés Közfoglalkoztatás 30,0 28,0 26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Átlagos támogatás Egy projektre jutó átlagos támogatás célonként, 1996-2008 Gazdaság Lakossági infrastruktúra Közlekedés Humán erőforrás Humán infrastruktúra Turizmus Egyéb Településüzemeltetés Környezetvédelem Átlagos támogatás, millió Ft
Egy projektre jutó átlagos támogatás alakulása, 1996-2008 20,0 18,0 16,0 14,0 Átlagos támogatás, millió Ft 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Projektek támogatási összeg szerinti megoszlása előirányzatonként, 1996-2008 TTFC KITA VÖC TEUT LEKI TRFC TFC TEKI CÉDE TEHU 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1,0 millióig 1,1-2,0 millió 2,1-5,0 millió 5,1-10,0 millió 10,1-20,0 millió 20,1-50,0 millió 50,1-100,0 millió 100,1 millió felett
Támogatások célok szerint Területfejlesztési támogatások célok szerinti megoszlása, 1996-2008 Településüzemeltetés 4,4% Lakossági infrastruktúra 9,6% Turizmus 3,6% Tervezés 2,8% Egyéb 2,1% Közfoglalkoztatás 0,7% Humán erőforrás 0,6% Közlekedés 25,2% Környezetvédelem 11,9% Humán infrastruktúra 20,6% Gazdaság 18,6%
A támogatás megoszlása fejlesztési célok és régiók szerint, 1996-2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld 0% 20% 40% 60% 80% 100% Gazdaság Humán erőforrás Humán infrastruktúra Közlekedés Közfoglalkoztatás Környezetvédelem Lakossági infrastruktúra Településüzemeltetés Tervezés Turizmus Egyéb
Régió Támogatások térségenként Összes támogatás, millió Ft Egy főre jutó támogatás, Ft Közép-Magyarország 53 000 18 293 Közép-Dunántúl 37 637 34 066 Nyugat-Dunántúl 31 607 31 672 Dél-Dunántúl 59 002 61 455 Észak-Magyarország 94 541 76 447 Észak-Alföld 114 224 75 444 Dél-Alföld 73 289 54 918 Régiók összesen 463 300 46 146 Egy főre jutó támogatás kistérségenként, 1996-2008 Jelmagyarázat Ft/lakos 120001-340000 80001-120000 50001-80000 20001-50000 6700-20000
140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Egy főre jutó összes támogatás népességnagyság-kategóriánként, 1996-2008 100000 - X. lakos 50000-99999 lakos 30000-49999 lakos 20000-29999 lakos 10000-19999 lakos 5000-9999 lakos 3000-4999 lakos 2000-2999 lakos 1000-1999 lakos 500-999 lakos 0-499 lakos Budapest Ft Településkategóriák CÉDE KITA LEKI TEKI TEUT TFC TEHU TRFC TTFC VÖC
OTK térségek Egy főre jutó támogatás az OTK térségtípusai szerint, 1996-2008 140 000 120 000 100 000 Ft 80 000 60 000 40 000 20 000 0 Aprófalvas térségek Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek Tisza-térség Határmenti kistérség Balatontérség Tanyás térségek Nemzeti kisebbségek által lakott térségek Természeti táji értékekben gazdag térségek Duna-mente Budapesti metropolisztérség Gazdaság Humánerőforrás Humán infrastruktúra Közfoglalkoztatás Közlekedés Környezetvédelem Lakossági infrastruktúra Település-üzemeltetés Tervezés Turizmus Egyéb Fejlesztési pólusok
Elmaradott térségek Egy főre jutó támogatás előirányzatonként a kistérségek (2007-es) kedvezményezettsége szerint, 1996-2008 120 000 100 000 80 000 Ft 60 000 40 000 20 000 0 Nem elmaradott kistérségek Hátrányos helyzetű kistérségek Leghátrányosabb helyzetű kistérségek Felzárkóztatási komplex program lehetőségével bíró kistérségek CÉDE KITA LEKI TEKI TEUT TFC TEHU TRFC TTFC VÖC
33 LHH Támogatások célok szerinti megoszlása régiónként a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, 1996-2008 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Gazdaság Humánerőforrás Humán infrastruktúra Közfoglalkoztatás Közlekedés Környezetvédelem Lakossági infrastruktúra Település-üzemeltetés Tervezés Turizmus Egyéb
TOP 100 település
Gazdaságfejlesztés 78%-ban közvetlen vállalkozásfejlesztésre 36 ezer új, 65 ezer megtartott munkahely
Turizmusfejlesztés Fogadókapacitás és vonzerőfejlesztés aránya 1:2 Elsősorban TFC/TRFC forrásból Kiemelkedően támogatott kistérségek főleg gyógyfürdőre A turizmusfejlesztésre megítélt támogatások egy lakosra jutó összege, 1996-2008 Jelmagyarázat Forint 0 1-500 501-2000 2001-5000 5001-10000 10001-18817
Közlekedés 90%-ban közútfejlesztésre, felújításra 4 régió 9 repülőtere A közútfejlesztésre-, felújításra megítélt támogatások egy lakosra jutó összege, 1996-2008 Jelmagyarázat Forint 1500-5000 5001-10000 10001-20000 20001-30000 30001-60061
Lakossági infrastruktúra A földgázhálózat-fejlesztésre megítélt támogatás egy lakosra jutó összege, 1996-2008 Jelmagyarázat Forint 0 1-500 501-2000 2001-5000 5001-10000 10001-58896
Környezetvédelmi infrastruktúra A szennyvíz-elvezetés, -tisztítás infrastruktúrájának fejlesztésére megítélt támogatás egy lakosra jutó összege, 1996-2008 Jelmagyarázat Forint 0 1-2000 2001-5000 5001-10000 10001-15000 15001-61000 245411
Humán infrastruktúra Felerészt oktatásra (ahol az átlagnál nagyobb projektek) Fajlagosan az elmaradott régiókban a legmagasabb támogatás sport infrastruktúra 3% gyermek-,ifjúsági infrastruktúra 1% kulturális, közösségi infrastruktúra 14% egészségügyi infrastruktúra 15% oktatási infrastruktúra 48% szociális infrastruktúra 19%
Humánerőforrás-fejlesztés A humán infrastruktúrára jutó összeg kevesebb mint 1%-a Közfoglalkoztatás Elaprózott eszközbeszerzések (fűnyíró, fűkasza) Településüzemeltetés Fele közigazgatási intézményekre, ötöde kegyeleti infrastruktúrára Tervezés Koncepciók, programok döntően az időszak elején
Közép-Magyarország Egy főre jutóan az országos átlag harmadát jelentő támogatás Felerészt közlekedésfejlesztésre jutó források Támogatások három-negyede 5 kistérségbe Turizmus 1,9% Településüzemeltetés 2,5% Tervezés 1,8% Egyéb 1,6% Humán erőforrás 0,5% Közfoglalkoztatás 0,2% Gazdaság 7,0% Lakossági infrastruktúra 8,3% Közlekedés 50,1% Környezetvédelem 9,9% Humán infrastruktúra 16,2%
Közép-Dunántúl Mindössze 37,6 milliárd Ft támogatás Környezetvédelemre itt a relatív legnagyobb arányban (16%) 10 legnagyobb támogatású beruházásból 3 autóipar
Nyugat-Dunántúl A legalacsonyabb abszolút és átlagos támogatás Negyedrészt közlekedésre
Dél-Dunántúl Szám szerint a legtöbb projekt (11,3 ezer) Vállalkozásfejlesztésre kis és elaprózott összeg Pécs különösen kevés egy főre jutó támogatás
Észak-Magyarország Fajlagosan legtöbb támogatás Salgótarján és Miskolc országosan 2. és 3. hely Legtöbb forrás gazdaságfejlesztésre Településüzemeltetés 4,9% Turizmus 4,0% Tervezés 2,2% Egyéb 1,9% Közfoglalkoztatás 0,8% Humán erőforrás 0,2% Gazdaság 21,9% Lakossági infrastruktúra 10,6% Környezetvédelem 14,6% Közlekedés 19,7% Humán infrastruktúra 19,2%
Észak-Alföld A legtöbb támogatás (114 Mrd) Fele gazdaság- és közlekedésfejlesztésre Szabolcs-Szatmár-Beregre koncentrálódó vállalkozásfejlesztés
Dél-Alföld A többi elmaradott régióhoz képest kevésbé elaprózott támogatások Harmadrészt közlekedésfejlesztésre jutó források 10 legtámogatottabb projektből 8 Békésben
Mintaprojektek
Összegzés A támogatási előirányzatokat tartósan fenntartani A rendelkezésre álló fejlesztési források nagyságát több évre előre kellene rögzíteni Tisztább profilú támogatási forrásokra lenne szükség Világosan el kellene különíteni a településfejlesztést szolgáló önkormányzati infrastrukturális támogatásokat, és a térségi hatással bíró gazdaságfejlesztési támogatásokat A területiség elvének hatékony érvényesítése az ágazati források elosztásában is Az önkormányzatok finanszírozásának átalakításával csökkenteni kell azt a kényszert, hogy a legkisebb beruházásaikhoz is pályázni kényszerüljenek. Az egyedi, kis összegű fejlesztések mellett a térségi összefogással megvalósuló komplex fejlesztéseket kell elsősorban támogatni Az infrastruktúra fejlesztése mellett jóval kevesebb forrás jutott a humán erőforrások fejlesztésére
Továbbra is az elmaradott térségekre kell koncentrálni, kiemelten kezelve a leghátrányosabb helyzetű térségeket. Ugyanakkor a fejlettebb térségek olyan (pl. gazdaságfejlesztési) beruházásait is támogatni szükséges, amelyek érdemi térségi hatással bírnak A jogosultság meghatározása során az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott térségtípusoknak jóval nagyobb szerepet kellene biztosítani A régiók önállóságának növelése a pályázati célok meghatározása terén (program alapú regionális fejlesztési rendszer keretében). Más ágazati források esetében is érdemi decentralizációra lenne szükség A támogatások megvalósítás helye szerinti pontos lokalizációját, a célok pontos azonosítását lehetővé tevő adatnyilvántartásra, területi monitoring és értékelési rendszer kialakítására és működtetésére van szükség, különösen indokolt a naturáliák esetében A nyilvántartott adatkör bővítése során törekedni kell arra, hogy az ne növelje a pályázók adminisztrációs terheit
A kiadvány elérhetősége www.terport.hu
Köszönöm a figyelmet!