SZAKDOLGOZAT. Fodor Nikoletta Diána 2017.

SZAKDOLGOZAT Fodor Nikoletta Diána 2017. 1

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK A De facto élettársi viszonyok szabályozása az Új Polgári Törvénykönyvben Szakdolgozat Készítette: Fodor Nikoletta Diána J3II2 tankör Konzulens: Dr. Barzó Tímea Egyetemi docens Miskolc 2017 2

UNIVERSITY OF MISKOLCI FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CIVIL LAW De facto cohabitation relationshipstothe New Civil Code Degree thesis Author: Fodor Nikoletta Diána J3II2 academic circle Consultant: Dr. Barzó Tímea Reader Miskolc 2017 3

Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok... 5 1. A Magyarországon előforduló párkapcsolati formák... 8 1.1 Házasság intézménye... 9 1.2. Bejegyzett élettársi kapcsolat... 11 2. Az élettársak fogalmának meghatározása... 14 2.1. Két személy együttélése... 15 2.2 Közös háztartás és érzelmi gazdasági közösség... 16 2.3. A fogalom negatív elemei... 19 3. Az élettársi szabályanyag elhelyezkedése a Ptk-ban... 20 4. Élettársi kapcsolat joghatásai... 22 4.1. Élettársi kapcsolat családjogi joghatásai... 22 4.2. Élettársi kapcsolat kötelmi jogi joghatásai... 25 4.3. Az élettárs öröklése?... 29 5. Az élettársakat érintő nyilvántartások... 31 5.1. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása... 31 5.2. Az Élettársi Vagyonjogi Szerződések Elektronikus Nyilvántartása... 34 Zárógondolatok... 36 Felhasznált irodalom... 42 4

A jog ( ) az állam nyelve, hivatalos formában történő gondoskodás, és mint ilyen, gyarló, még az embernél is gyarlóbb, az ember szenvedését nem képes enyhíteni, de kísérletet tesz annak megelőzésére. /Kornis Mihály/ Bevezető gondolatok Szakdolgozatom témája a klasszikus értelemben vett élettársi viszonyok szabályozása. Azért választottam ezt a témát, mert érdekesnek és igen lényeges feladatnak tartom jelen korunkban, hogy erről szót ejtsünk. Úgy vélem, a mai világban igenis ezzel foglalkoznunk kell, és rendkívül meglepőnek tartom, hogy alig foglalkoznak a kérdéssel, holott mindenki életében jelen van oly módon, hogy az emberek megválasztják milyen párkapcsolati formában akarnak élni, de mégsincsenek tisztában azzal, mit is rejt ez valójában. Dolgozatomban elsősorban az élettársi kapcsolat fogalmát szeretném tisztázni, kitérni a főbb elhatárolási kérdésekre, melyek megkülönböztetik és egyedivé teszik más kapcsolati formákhoz képest. A fogalmak tisztázása után mutatnám be az élettársi kapcsolat különböző joghatásait, azt, hogy milyen jogi következményekkel jár, ha valaki ezt a formát választja Tanulmányomban a jogszabály által említett hiányosságait kívánom legfőképp vizsgálni. A téma fontosságából adódik, ezért szakdolgozatom célja is egyben, hogy az élettársi kapcsolatnak mind a pozitív mind a negatív oldalára felhívjam a figyelmet. Fontosnak tartom, hogy elmerüljünk a témában, hogy milyen folyamatok vezettek az élettársi kapcsolat, mint jogintézmény létrejöttéhez. A házasság intézménye a kor előrehaladtával egyre kisebb népszerűségnek örvend. 1 A régi jogban is létezett vadházasság, ami férfi és nő tartós együttélését jelentette, házasságkötés nélkül. Viszont a XIX. században már terjedt az élettársi kapcsolatban élők száma, a lakosság 8-10 ezreléke élt ilyen kapcsolatban. 2 1 Kriston Edit: Az élettársi kapcsolatok szabályozása az új Ptk. tükrében, ADVOCAT, 2014/1-2. 35-36. oldal 2 PETRIK Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kötelmi Jog; HVG-ORAC; Budapest; 2013; Az új Ptk. magyarázata VI/VI.; 107. oldal 5

Manapság egyre gyakrabban halljuk azt a szót, hogy élettársi kapcsolat vagy élettársi viszony, míg emellett a házasság intézménye egyre jobban feledésbe merül. Az emberek változnak, a társadalom átalakul és ezáltal a társas kapcsolatok is formálódnak a mai rohanó világban. Manapság a fiatalok már nem igénylik a hagyományos házasságkötés formáját. Legfőképp a fiatalabb korosztályban figyelhető meg ez a társadalmi szemléletváltás, miszerint egyre többen gondolják úgy, hogy nincs szükség a házasságkötésre, hiszen az csak egy darab papír 3 és inkább az együttélés más formáját választják a mai modern társadalomban. Az ember már csak együtt akar élni a párjával minden kötöttség nélkül és nem kíván a házasság intézményébe lépni. Ezek a kapcsolatok azonban nem részesülnek megfelelő védelemben. Ezen állításaimat az alábbi statisztikai elemzéssel kívánom alátámasztani: Bejegyzett és megszüntetett élettársi kapcsolatok az elmúlt években 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 167 133 111 103 96 92 83 87 75 66 55 59 56 61 50 41 38 30 31 17 21 2 4 8 13 15 9 7 0 2 7 11 14 8 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Nők bejegyzése Nők megszűnése Férfiak bejegyzése Férfiak megszűnése Bejegyzés összesen Ezért is tartom fontosnak, hogy jelen korunkban foglalkozzunk e témával, hiszen úgy vélem védelemben kell részesíteni őket az élettársak jogi helyzetére nézve. Legfőképp arra a kérdésre keresem a választ, hogy mit is jelent az, hogy élettársi kapcsolatban élünk, és milyen joghatások fűződnek ehhez a társas kapcsolathoz. 3 Kriston 2014. 35. oldal 6

Jelen dolgozatomban a klasszikus de facto élettársak jogaival kívánok foglalkozni, a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályozást nem kívánom különösebben részletezni, hisz a két szabályozás egymástól jelentősen eltér, és jelen helyzetben a de facto élettársakra vonatkozó szabályozást fontosabbnak tartom. Mindemellett azonban az elhatároláshoz elengedhetetlen a bejegyzett élettársak fogalmának tisztázása és azon elemeinek említés szinten történő ismertetése, melyek az elhatárolás alapját képezik. Munkám végén megoldási alternatívaként nemcsak a házasság intézményének kiterjesztésére teszek javaslatot, hanem - csatlakozva Jobbágyi Gábor javaslatához- az élettársi kapcsolatok áttekinthető szabályozási rendszerének megteremtésére is. 7

1. A Magyarországon előforduló párkapcsolati formák Hazánkban a párkapcsolati formákat illetően a komoly vita akkor kezdődött, amikor a 2009.évi CXX.törvény (a hatályba nem lépett Ptk.), a családjogi szabályozásba be kívánta emelni a bejegyzett élettársi kapcsolatot, illetve ezzel együtt az élettársi kapcsolatot. A törvényhozó ugyanis együtt kívánta szabályozni és státusz szintre helyezni az azonos, illetve a különnemű élettársak helyzetét, csupán néhány eltérést említve a házastársak szabályozásától. Ezzel kezdődött a különböző élettársi kapcsolatok családjogi szintre emelése. Az alapjogokból eredeztethető állami elismerés jele, a 2009. évi XXIX. törvény nagy előrelépést jelentett a magyarországi családi jogi szabályozásban, de álláspontom szerint mindössze egy ígéretes kezdetnek tekinthető, és nem hatékony illetve hosszan tartó jogi megoldásnak. A Kodifikációs Bizottság a hatályos Ptk. tervezetében a Családjogi könyvben kívánta elhelyezni a bejegyzett élettársi, s az élettársi kapcsolatot, mindkét formát széleskörű jogokkal felruházva. Ha a nemeket nézem, házasságot csak különnemű személyek köthetnek, bejegyzett élettársak csak azonos nemű személyek lehetnek, addig de facto élettársi kapcsolatot létesíthet különnemű és azonos nemű személy is. Magyarországon az elmúlt évtizedben számos olyan gazdasági, társadalmi és jogi folyamat játszódott le, amelyek együttesen hozzájárultak a magyar társadalom családszerkezetének megváltozásához. Ma Magyarországon jogilag elismert párkapcsolati formaként a házasság intézménye mellett elsőként a bejegyzett élettársi kapcsolat került előtérbe (bár megjegyzendő, hogy mind a mai napig külön törvényben van), és joghatásait tekintve majdhogynem egy szinten van a házassággal. Emellett a de facto élettársak szabályozása is helyet kapott a 2013. évi V. törvényben, igaz elég egyedi megoldással. Miközben a házasság maradt a családi együttélés hagyományos jogi kerete, egyre gyakoribbak az élettársi kapcsolat más formái a család-típusú együttélést választók körében. A népszámlálási adatok alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évtizedben az élettársi kapcsolat a házasság széles körben elfogadott alternatívájává válta magyar társadalomban. Ugyanakkor az élettársi viszonyokban jelen helyzetünkben mára már elengedhetetlenné vált az élettársi kapcsolatból eredő jogviták kezelése. 8

Úgy gondolom, hogy a házasságon kívüli társas kapcsolatokat szabályozó joganyag még mindig nem teremt kellő jogbiztonságot az érintettek számára. A legnagyobb probléma egyértelműen az, hogy az élettársakat egyáltalán családnak tekinthetjük-e. Ez sajnos a mai napig nem egyértelmű véleményem szerint. 1.1 Házasság intézménye A párkapcsolati formák elhatárolásához elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk róla, mi is az a házasság. Leegyszerűsítve a hatályos magyar jog szerint ez egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége. Az okok, amiért az emberek házasodnak széles körben változnak, de általában a következők: törvényes, társadalmi és gazdasági stabilitás, egy családi egység létrehozása, gyermeknemzés és gyermeknevelés, szexuális kapcsolat legitimizálása, a szeretet nyilvános nyilatkozata. 4 A kialakult szokások és a törvényes tartalom alapján a házasság legalábbis annak megkötésénél tartós, adott esetben egész életre szóló kapcsolatot tételez fel. Ez a legősibb párkapcsolati forma, mely hatályos jogunk szerint is státuszt keletkeztet a felek között. A jogintézmény védelme már Alaptörvényünkben megjelenik, miszerint Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő gyermek viszony. 5 A Polgári Törvénykönyv a korábbi szabályozáshoz képest változatlanul tartja fenn a házasságkötés feltételeit, ez alapján: Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. 6 4 In: https://hu.wikipedia.org/wiki/h%c3%a1zass%c3%a1g, 2017. február 10. 5 Magyarország Alaptörvénye, L cikk, (1) bekezdés 6 Ptk. 4:5. (1) bekezdés 9

A házasság tehát egy férfi és egy nő személyes akaratkijelentése, mely joghatásait tekintve a Ptk. Családjogi Könyvében megfogalmazott személyi és vagyoni joghatással jár. Ezen joghatások részletesen szabályozásra kerültek mind korábban, mind a hatályos jogunkban és széleskörű jogi védelmet biztosítanak az érintett feleknek. Így egyet kell értsek Hámori Antal megállapításaival, melyek alapján a kérdés helyes megválaszolása tekintetében véleménye szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatnak a házassággal szinte teljesen megegyező joghatásai hibásak és ezzel kifejezetten önkényesen jár el az állam. 7 Hámori szerint az emberi faj szaporodása, fennmaradása, a közjó és az igazságosság követelménye azt kívánja, hogy az állam ( )a házasság intézményéhez fűzzön házasságjogi joghatást, azaz ne az egyéb kapcsolathoz. 7 HÁMORI Antal, Vélemény az azonos neműek házasságáról, a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozásáról az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében, Családi Jog, 2008./ 1. szám. VI. évfolyam, 30. 10

1.2. Bejegyzett élettársi kapcsolat Az azonos nemű párok kapcsolatát a különböző korszakok másként értékelték. Hazánkban az első kísérletet -jóval a rendszerváltás után- a 2007. évi CLXXXIV. törvény elfogadása jelentette, amely azonban az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával nem lépett hatályba. Ilyen előzmények után az Országgyűlés megalkotta és elfogadta a jelenleg is hatályos 2009. évi XXIX. törvényt (továbbiakban: Bét.). A jogszabálynak azonban számos pozitív szabályozása mellett álláspontom szerint sok és lényeges hiányosságai vannak. A következőkben a hazai bejegyzett élettársi kapcsolatot és annak jogi tartalmát mutatom be. Magyarországon jogilag elismert párkapcsolati formaként szabályozásra került ez a 2jogintézmény, mely joghatásait tekintve majdnem egy szinten van a házassággal. Az Alkotmánybíróság több eseti döntésében is kimondta, hogy a magánélet sérthetetlenségébe és az emberi méltósághoz való jogba igenis beletartozik az, hogy azonos nemű személyek is jogilag elismert formában élhessenek párkapcsolatban. A bejegyzett élettársak szabályanyagát külön törvényben találjuk, mely alapján a fogalmát az alábbiak szerint definiálták: Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. 8 Ez a házasságkötéssel teljesen azonos formai jegyeket hordozó jogi lehetőség. Az alaki kellékek mint látható szinte ugyanazok mint a házasság intézményénél, tehát a kölcsönösen, személyesen, együttesen jelenlévő, azonos nemű, 18. életévét betöltött személy egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre a bejegyzett élettársi kapcsolat. Ugyanúgy történik anyakönyvi bejegyzés is, akárcsak a házasságkötésnél, ami szintén deklaratív hatályú. Erről készül egy közokirat, amit házasságnál Házassági Anyakönyvi Kivonatnak neveznek, itt Bejegyzett Élettársak Anyakönyvi Kivonata. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének feltételei tehát majdhogynem mindenben ugyanazok, mint a házasságkötésé, de azzal a különbséggel, hogy 8 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: BÉK Tv.) 1. (1) bekezdés 11

házasságot már 16. életév betöltésével lehet kötni - ha gyámhatóság engedélyt ad rá - a bejegyzett élettársi kapcsolatnál viszont nem lehet, csak 18. életévét betöltött személyek esetén. Joghatásait tekintve a bejegyzett élettársi kapcsolat szintén majdnem teljes mértékben megegyezik a házasság személyi és vagyoni hatásaival, az azonos neműségből adódóan azonban néhány kérdés tekintetében korlátozást emel a bejegyzett élettársakat érintő joghatások tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvény 9. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése tekintetében is szinte a házassággal megegyező eseteket sorol fel a törvény, az igazán szembetűnő különbség négy pontban jelentkezik. Ez alapján az alábbi korlátozások fordulnak elő: 1. Emberi reprodukcióra irányuló eljárásban bejegyzett élettársak nem vehetnek részt közösen, Magyarországon ez nem engedélyezett, hiszen a jogszabály házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak, mely szintén a gyerekvállalás jogának korlátozásként értelmezhető. 2. A bejegyzett élettárs nem fogadhatja örökbe a bejegyzett élettársa gyermekét, tehát hiába fog szülni egyedülállóként az a nő, aki utána összeköti valakivel az életét a másik fél nem fogadhatja örökbe az ő gyermekét. Ezért jogi értelemben soha nem lehet közös gyermeke bejegyzett élettársaknak itt Magyarországon. Elviekben közösen gyermeket sem fogadhatnak örökbe. Igaz, hogy az egyik bejegyzett élettárs által örökbefogadott gyermeket a pár együtt neveli, vagyis bár de iure nem szülője, de facto mégis az, úgy vélem azonban, hogy ez gyengébb jogi védelmet jelent a pár tagjai számára a szülői jogok gyakorlása során. 3. Apasági vélelmet sem keletkeztet az, hogy valaki bejegyzett élettársi kapcsolatban van. Ez utóbbi tilalom fő indoka a házasság intézményének, valamint a gyermekek védelmében keresendő. A jogalkotók a házasság intézményének kiüresedésének és leértékelésének megakadályozása érdekében nem engedélyezték a gyermekvállalást az azonos nemű párok számára. 9 BÉK Tv. 3. 12

Egy kis érdekesség, hogy az Egyesült Államokban a kinti szabályozás szerint, a magánszemélyek autonómiáját sérti, ha a formanyomtatványokon az szerepelne: anyja neve. Ezt jogsértőnek minősítik azért, mivel a gyermeknek kell eldöntenie kit jelöl meg anyjaként. Így az amerikai formanyomtatványokon szülő 1 és szülő 2 van, mivel elég sok az azonos neműek párkapcsolata, amiben gyermek él. Erre példát rá a sztárvilágból is találunk. Angliában Elton Johnnak már 15 éve azonos nemű párja van jogilag elismerten, mégis közösen fogadtak örökbe 2 gyermeket. 4. Utolsó korlátozás, hogy a házastársak névviselésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. Erre bejegyzett élettársaknál nincs lehetőség, mind a ketten meg kell tartsák a saját nevüket. Ennek a jognak a megvonása úgy vélem felesleges volt a jogalkotó részéről, mivel a névviseléshez való jog korlátozásának tekinthető, hiszen a személyiségi jogokat nem lehet korlátozni. A négy korlátozás közül meglátásom szerint az első, a közös gyermekvállalás jogának megvonása az, ami a legérzékenyebb pont lehet az azonos nemű párok számára. Meglátásom szerint a csonka családnál, a gyermek számára is kiegyensúlyozottabb egy normális házasságon alapuló családban élni, ahol a gyermek egészséges testi- lelki fejlődése megalapozott. A bejegyzett élettársaknál további különbség, hogy akár közös megegyezéssel is fel tudják bontani a bejegyzett élettársi kapcsolatot, ha meg tudnak egyezni a felek a lakásról, a volt házastárs tartásáról és a közös vagyonról. Lényeges feltétel, hogy ne legyen tartásra jogosult kiskorú gyermek, akinek a tartása a bejegyzett élettársak feladata lenne. A megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a feleknek és kölcsönös kérelmük, valamint ezen dokumentum becsatolása után nemperes eljárásban a közjegyző is felbonthatja a kapcsolatukat. 10 Ha bármilyen vitás kérdés van a felek közt, akkor viszont bírósági eljárás keretében, a bíróság fogja felbontani a bejegyzett élettársi kapcsolatot egy peres eljárás során. Végezetül az élettársi kapcsolatot értelemszerűen mindemellett megszünteti bármelyikük halála. 10 BÉK Tv. 4. 13

2. Az élettársak fogalmának meghatározása A történeti előzményeket tekintve az 1959-es Ptk. eredeti szövege nem szólt az élettársakról, viszont a 1977. évi IV. törvénnyel való módosítás során már beemelték az élettársi kapcsolatot a polgári jogi társaság szabályai közé. 11 Ekkor még csak férfi és nő élettársi kapcsolatáról szólt a jogszabály, viszont az Alkotmánybíróság többször is alkotmányellenesnek minősítette, hogy csak férfi és nő élhessen ilyen párkapcsolati formában. Az 1959-es Ptk. 578/G. -a elhatárolta az élettársak fogalmát. Így az élettárs fogalmán értette, hogy a felek éljenek együtt házasságkötés nélkül, rendelkezzenek közös háztartással, továbbá köztük érzelmi és gazdasági közösség egyaránt fennálljon. 12 Az 1959-es Ptk. 578. (1) bekezdése értelmében az élettársak a házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi. 13 Az 1959-es Ptk. 578. (1) bekezdésének első mondata alapján tehát az élettársi együttélés megállapításának az volt a feltétele, hogy a különnemű felek ne legyenek házastársak, közös háztartásban éljenek és közöttük érzelmi és gazdasági közösség álljon fenn. Ezt követően az 578/G. 14 az élettárs fogalmának meghatározását, viszont a 685/A. már hozzátartozónak minősíti az élettársakat, akik két házasságkötés nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személyt 15 jelentettek. Ekkor még az élettársi kapcsolatról nem szólt a Ptk. és a Csjt., s az élettársak nem kaptak megfelelő jogi védelmet. 16 1996. évi XLII. törvény lehetővé tette, hogy az élettárs fogalma alkalmazható legyen azonos neműek vonatkozásában is. A 2013-as Ptk. már nagyobb jogi védelmet teremt az élettársak vonatkozásában, viszont sajátos módon talált erre megoldást. Egyfelől ragaszkodott a korábbi szabályozás elveihez, mely szerint az élettársak szabály anyagának a kötelmi jogban a helye, másfelől azonban akadnak a gyakorlatban olyan helyzetek, melyek azt indokolták, hogy családjogi hatást fűzzön a törvény a kapcsolathoz, így ezek a szabályok a Családjogi Könyvbe kerültek. A legnagyobb problémát azonban továbbra is 11 1959. évi IV, törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 578/G. 12 1959-es Ptk. 578/G. (1) bekezdés 13 1959-es Ptk. 578/G. (1) bekezdés 14 PETRIK Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kötelmi Jog; HVG-ORAC; Budapest; 2013; Az új Ptk. magyarázata VI/VI. 15 1996. évi XLII. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról 16 PETRIK Ferenc (szerk.): Polgári Jog - Kötelmi Jog 4:85. ; HVG-ORAC; Budapest; 2013; Az új Ptk. magyarázata VI/VI.; 107. oldal 14

a kapcsolati forma definíciójának értelmezése jelenti, mert a jogalkotó a mai napig nem határozott meg egyértelmű kritériumokat ezzel kapcsolatban. A de facto élettársi kapcsolat definícióját a hatályos Ptk. a következőkben határozza meg: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. 17 - vagyis itt a különneműek és azonos neműek kapcsolatáról is beszélhetünk. Az élettársi kapcsolat főbb fogalmi elemei ez alapján: i. két személy együttélése ii. közös háztartás, érzelmi és gazdasági közösség iii. egyiknek sem áll fenn házassági életközösség, bejegyzett élettársi életközösség vagy élettársi kapcsolat, továbbá nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. 2.1. Két személy együttélése A de facto élettársi kapcsolat a felek közös együttélésén alapszik, azaz nincs szükség semmilyen jogi aktusra, eljárásra, hogy a felek között a kapcsolat létrejöjjön. Éppen ezért nehézséget jelent a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest, hogy mi az az időpont, amely a kapcsolat megkezdésének tekinthető. Erre nézve irányadó jogszabályi előírás nincs, sőt a joggyakorlat sem ad kifejezett választ erre a kérdésre. Említést kell azonban tenni az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásáról, mely a kapcsolat tényének bizonyítását szolgálja illetve megkönnyíti a felek helyzetét, de még ebben az esetben sem beszélhetünk bejegyzésről, csakis nyilvántartásba vételről, így státusz nem keletkezik a partnerek között. A nyilvántartás 2010 óta működik és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. 17 Ptk. 6:514. (1) bekezdés 15

A nyilvántartás elsősorban a következőket foglalja magába: a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. 18 A nyilvántartásba vétel azonban nem kötelessége a feleknek, éppen ezért ezzel a lehetőséggel a jogalkotó két alcsoportot teremt a de facto élettársak között, egyfelől vannak akik a kapcsolatuk nyilvántartásba történő rögzítését kérik, így a szabályanyag alkalmazása náluk egyszerűbb, hiszen a kapcsolat fennállásának ténye bizonyított. Másfelől ott vannak azok a párok, akik nem deklarálják a kapcsolatukat semmilyen hivatalos formában, de mégis együtt élnek. 2.2 Közös háztartás és érzelmi gazdasági közösség A fogalomnak ez az az eleme, ami leginkább magyarázatra szorul a gyakorlat oldaláról. A Kúria több esetben is vizsgálta, hogy mit is jelent az élettársak közötti érzelmigazdasági közösség és az alábbi megállapításokra jutott: Több esetben is kimondta a jogalkalmazó szerv, hogy az élettársi kapcsolat létrejöttének és fennállásának megállapítását feltételezi, hogy az élettársak közös lakásban laknak, közös háztartást tartanak fenn, érzelmi kapcsolatban állnak, együvé tartozásukat harmadik személyek felé nyíltan felvállalják, legalább hallgatólagosan egyetértenek abban, hogy a közös gazdálkodásuk során szerzett vagyon közös is legyen (BH 122/2007) 19, valamint az érzelmi közösségük az egymással szembeni támogatási kötelezettséget is feltételezi (BH 280/2004) 20. Ezzel összefüggésben a Bíróság egyik eseti döntésében az alábbi megállapításokat tette: A házastársi vagyonközösség és az "élettársi vagyonközösség" (a törvény szerint: az élettársak közös tulajdonszerzése) közötti "legfőbb különbség abban van, hogy a házastársakat az életközösség fennállása alatt szerzett közös vagyon - tekintet nélkül arra, hogy az egyik, vagy a másik házastárs 18 2008. évi XLV. Törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 36/E (1) bekezdés 19 Magyar joganyagok BH2007. 122. Az élettársi kapcsolat fennállása alatt keletkezett vagyonszaporulat tekintetében a közös szerzés (BH. 122/2007) 20 Magyar joganyagok BH2004. 280. Érvénytelen az élettársak között létrejött öröklési szerződés (BH. 280/2004) 16

a vagyon megszerzésében saját tevékenységével milyen mértékben vett részt, illetve, hogy a szerzésben egyáltalán részt vett-e, vagy sem - egyenlő arányban illeti meg. Ezzel szemben a házasságon kívüli élettársak között csupán az együttélés alatt közös gazdálkodásuk eredményeként szerzett vagyon kerül közös tulajdonukba és a közösen szerzett vagyonból való részesedésük aránya sem feltétlenül egyenlő, hanem elvileg a szerzéshez való hozzájárulás mértéke szerint igazodik." Lényeges különbség az is, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik házastárs által harmadik személlyel kötött visszterhes ügyletért a harmadik személlyel szemben közös vagyoni illetősége erejéig a Csjt. 30. -ának korlátai között a másik házastárs is rendszerint felel, ezzel szemben a házasságon kívül együtt élő élettársat az élettársa által az ő hozzájárulása nélkül kötött ügyletekért harmadik személyekkel szemben ilyen általánosan hatályosuló felelősség nem terheli. Kétségtelen ugyanis, hogy az együttélésből és a közös gazdasági tevékenységből eredő tartozásokért való közös helytállás lényegesen szűkebb körben érvényesülő felelősség, mint a Csjt. 30. -án alapuló felelősség." (Csjt. Kommentár I. 1. kötet 299. old.). Ennek megfelelően mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság 531. számú Elvi Határozata arra, hogy az élettárs - külön kötelezettség-vállalás hiányában - nem tartozik helytállással a másik élettárs által kötött szerződésből fakadó kötelezettségekért [Csjt. 30. (2) bekezdés, Ptk. 547. - EBH 2001/2/531.]. Helyes jogi okfejtéssel mutatott rá tehát a jogerős ítélet indokolása arra, hogy az alperes által felvett kölcsöntartozás közös törlesztése a felperes javára nem tulajdoni, hanem csupán kötelmi jellegű elszámolási igényt alapoz meg. (BH 122/2007). Ezek a pozitív kritériumok azok, amely leginkább megtöltik tartalommal az élettársi kapcsolat definícióját. A gazdasági közösség vizsgálata során, az élettársi kapcsolat megállapításához nem elegendő figyelembe venni önmagában az együttélés tényét, hanem az érzelmi és szexuális kapcsolat fennállását, a gyermekről való közös gondoskodást is számba kell venni. Törvényi feltétel a gazdasági közösség fennállása is, a mindennapi életvitel során való együttműködés, a jövedelmek közös célra történő felhasználása. A közös gazdálkodás ugyanis a közös gazdasági cél elérése érdekében, vagyoni tevékenységekben is megnyilvánuló gazdasági együttműködést jelent, amelyben a felek egyetértenek abban, hogy a közös gazdasági tevékenység eredményeként szerzett vagyon közös legyen, akkor is, ha kifelé, 3. személyek irányában csak egyikük jelentkezik szerző félként. (BDT 2601/2011.) 17

Élettársi kapcsolat során bizonyított az érzelmi összetartozás ténye, annak harmadik személyek előtti vállalása, a közös háztartás fenntartása. Érzelmi összetartozásuk a rokoni, ismeretségi körben köztudott, kapcsolatukat felvállalják. Élettársi közösség egyik alapvető elemének, a közös gazdasági cél érdekében történő együttműködést kell tekinteni. Nem minősül közös gazdasági cél érdekében folytatott együttműködésnek, ha a felek érzelmi alapon kölcsönösen szívességi szolgáltatásokat teljesítenek egymás javára. Az élettársi kapcsolatból következő kölcsönös támogatási kötelezettség alapján elvárható, hogy az élettárs az általa elért jövedelmét társával megossza akkor, ha a másik fél az együttélés időszakában, csak kisebb mértékben tud közös javak előteremtésében közreműködni. Ez nem változtat az együttélés teljes időszakára megállapított szerzés arányon. (BH 217/2013). Nem állapítható meg élettársi kapcsolat akkor, ha az életközösség csak együttélésben áll, vagyis csak az állapítható meg, hogy az élettársak egy lakásban lakva egymást gazdaságilag is támogatják, érzelmi alapon kölcsönös szívességi szolgáltatásokat teljesítenek egymás javára. Ha a felek egyike házastársi élet- és vagyonközösségben él, annak a ténye az élettársi vagyonközösség fennállásának a lehetőségét kizárja. Az élettársi kapcsolat érzelmi, vagyoni, érdekközösséget tételez fel. Feltételezi általában a felek közötti nemi kapcsolatot is, a felek egymás támogatását jóbanrosszban, közös vagyoni ügyeiket, keresetüket, jövedelmüket közösen használják fel, 3. személyekkel szemben felelősséget vállalnak egymás tetteiért, magatartásukért. Továbbá szükséges az is, hogy együtt, egy lakásban lakjanak. 21 Az élettársi kapcsolat megállapítását nem zárja ki az a körülmény sem, hogy a közös gazdálkodás során a pénz kezelést kizárólag csak az egyik élettárs végzi. A házasságkötés nélkül házastársak módjára együtt élő nő és férfi között nem csak érzelmi, hanem gazdasági kapcsolat is fenn állhat, ha külön-külön szerzett jövedelmeiket külön kezelik ugyan, de azokból a közös céljaik elérése érdekében egymást kölcsönösen támogatják. (BH 1982/4. sz. 142.) Én úgy vélem, egyértelmű és fontos tény az érzelmi és gazdasági közösségként való elismerés. Nem redukálható két ember között egy ilyesféle kapcsolat egy egyszerű 21 In: http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/harmadik-resz-az-elettarsi-jogviszony-pjk-20062-3-10- o/238, 2017. február 11. 18

szerződéssé, jóval többről van itt szó. Éppen ez adja azonban a fogalom meghatározás nehézségét. 2.3. A fogalom negatív elemei Az előző két alfejezetben igyekeztem a fogalom pozitív elemeit bemutatni, azaz hogy milyen feltételeknek kell fennállnia a felek között, ahhoz hogy a kapcsolat létezése megállapítható legyen. Nem feledkezhetünk el azonban a negatív oldalról, vagyis hogy mik azok az elemek, melyek fennállása kizárja a kapcsolat létrejöttét. Erre a kérdésre leegyszerűsítve nagyon egyszerű a válasz, méghozzá ha valakinek valamilyen fennálló párkapcsolata van. A Ptk. fogalom meghatározása szerint az alábbi esetek zárják ki az élettársi kapcsolat létrejöttét 22 : fennálló házasság fennálló bejegyzett élettársi kapcsolat fennálló de facto élettársi kapcsolat. Ezek az esetek egyértelműen kizáróak, ezzel kapcsolatban már a Kúria is állást foglalt korábban, mely szerint hogy ha a felek egyike házastársi élet- és vagyonközösségben él, annak a ténye az élettársi vagyonközösség fennállásának a lehetőségét kizárja (BH 504/2004). 22 Ptk. 6:514 (1) bekezdés 19

3. Az élettársi szabályanyag elhelyezkedése a Ptk-ban Az élettársi kapcsolatok szabályainak megalkotása mögött igen hosszú folyamat és változás áll és véleményem szerint ez még mai napig nem ért véget, hiszen az emberek között is eltérő a megítélése a 2013. évi V. törvény, az új Polgári Törvénykönyv sajátos megoldási rendszerének. Lényege az, hogy megosztott a szabályozás, mivel az élettársakra vonatkozó szabályanyag egy része családjogi területre került, míg másik része pedig a kötelmi jog előírásai között maradt az alábbiak szerint: Kötelmi jogi Könyv Családjogi Könyv Definíció Élettársi tartás Törvényes vagyonjogi rendszer Lakáshasználat bírói rendezése Élettársak vagyonjogi szerződése Lakáshasználat szerződéses rendezése A felosztás alapja, hogy a jogalkotó különbséget kívánt tenni azon élettársak között, akiknek nincs közös gyermekük és azok között, akiknek van. Utóbbit nagyobb védelemben kívánta részesíteni ezért azokat a kérdésköröket, melyek nem csak az élettársak, hanem esetlegesen a közös gyermekük érdekeit is érintik, a Családjogi Könyvbe helyezte. A többiek viszonyrendszerét továbbra is szerződésként kezeli és a régi szabályozáshoz hasonlóan a kötelmi jogban helyezi el, mint egyfajta speciális szerződést. Meg kell jegyezni, hogy a Ptk. tervezetében a szabályanya egységes volt és egy későbbi módosítás eredményeképp jött létre ez a megosztott rendszer. A téma kutatói közül többen is amellett foglalnak állást, hogy ez a megoldás indokolatlan. Szeibert Orsolya az alábbi megállapításokat tette: Azáltal, hogy a gyermektelen élettársak (azok is, akiknek esetleg egészségügyi okok miatt nem lehet gyermeke?) a kötelmi jog körében kerülnek szabályozásra illetve maradnak anélkül, hogy a kapcsolatnak tartási, lakáshasználati, öröklési jogi következményei lennének, egyértelműen visszalépünk a Ptk. jelenleg hatályos szabályozásához képest 23 23 SZEIBERT Orsolya: Élettársak - a villikirály lányai vagy szürkéllő fűzfák?: A de facto élettársi kapcsolat szabályozásának margójára; http://ptk2013.hu/szakcikkek/szeibert-orsolya-elettarsak-avillikiraly-lanyai-vagy-szurkello-fuzfak/1699 (2013) 20

Kőrös András pedig így fogalmaz:,,az élettársi kapcsolatok szabályainak kétfelé osztása az említett alapon szerződéses vagy családjogi kapcsolat technikailag tökéletlenül sikerült. 24 Számos érv felhozható amellett, hogy miért az egyik, miért a másik elgondolás a helyes 25, véleményem szerint azonban fontos lenne, hogy az élettársak egységes jogi védelmet kaphassanak, amit úgy gondolom csak egy egységes szabályanyag biztosíthat. 24 KŐRÖS András: A családjog jövője: Az új Ptk. Családjogi könyve a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése; Első rész: Alapelvek, Házasság, Élettársi kapcsolat; Családi Jog XI. évfolyam 3. szám, 2013; 8. oldal 25 Kriston Edit: Az élettársi kapcsolatok szabályozása az új Ptk. tükrében, ADVOCAT, 2014/1-2. 36. oldal 21

4. Élettársi kapcsolat joghatásai 4.1. Élettársi kapcsolat családjogi joghatásai A 4. könyv szerint csak abban az esetben vonatkoznak az élettársi kapcsolatra nézve családjogi joghatások, ha az élettársak legalább egy évig együtt éltek, és egy közös gyermekük van. Két családjogi joghatása van mindössze a Ptk. rendszere szerint. Az egyik, hogy élettársi tartás esetköre, azaz, hogy milyen feltételek esetén van arra lehetőség, hogy a volt élettársi tartást követeljen. A másik a lakáshasználat bírói úton való rendezése, azaz amikor az élettársak sem előre, sem utólag nem tudnak megállapodni a közösen lakott lakás sorsáról. 26 Az élettársi tartás feltételrendszere rendkívül összetett. Egyfelől fennállnak azok a feltételek, melyek a rokontartás bármely formájánál szükségesek. Ez alapján tartásra csak az a fél lesz jogosult, aki önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy önmagát eltartani nem képes. Emellett csak az élettársi közösség megszűnése után van lehetőség tartási igénnyel föllépni. További feltétel, hogy a tartásra szoruló fél ne legyen érdemtelen a tartásra. Azt, hogy az élettárs mikor érdemtelen a tartásra a Ptk. egyértelműen meghatározza. 27 Ez alapján érdemtelen az élettárs: - akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez - aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. 28 Az élettárs tartásának azonban vannak egyedi speciális feltételei is, amelyek megkülönböztetik a rokontartás más formáitól. Ilyen az, hogy az életközösségnek legalább egy évig fenn kell állnia a felek között illetve, hogy az élettársak kapcsolatából gyermek született. 29 26 SZEIBERT Orsolya: Az élettársi kapcsolat családjogi joghatásai; Polgári Jog. Családjog. Szerk: Kőrös András, Budapest. Hvg-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft, 2013. Harmadik rész; 147. oldal 27 PETRIK Ferenc: Polgári Jog I-IV. Kommentár a gyakorlat számára (a 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja) - Negyedik kiadás; HVG-ORAC; Budapest; 2013. 28 Ptk. 4: 87 (1) bekezdés 29 Ptk. 4:86 (1) bekezdés 22

A tartásra kötelezett oldalán fontos feltétel a tartási képesség, ennek azonban határt szab a jogalkotó amikor kimondja, hogy,, Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné 30 A tartásdíj megállapítása és teljesítése tekintetében utalószabállyal találkozunk, ugyanis a rokontartás szabályaira utal a Ptk. azonban kiemelésre kerül, hogy a tartás akár egyszeri nagyobb értékű szolgáltatás teljesítésével is rendezhető, azaz úgymond kiváltható vagy megváltható a rendszeres kötelezettség. Ennek feltétele, hogy a felek erről megállapodjanak, közös egyetértésben legyenek és megállapodásukat közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ha azonban megállapodnak, akkor a jövőben nem léphet fel újabb követeléssel az élettárs még akkor sem ha rászorulna. 31 A másik családjogi hatás a lakáshasználat bírói rendezése. Ha az élettársak akár előzetesen akár utólagosan nem kötnek szerződést atekintetben, hogy a lakáshasználatot egymás között hogyan rendezik, akkor a bíróság fogja eldönteni a kérdést. Ha a felek nem tudnak megállapodni, nem tudnak egyezségre jutni, nem tudják szerződéssel rendezni a lakáshasználat kérdését, akkor jön a bírósági rendezés. Ez pedig attól függ, hogy az élettársak közös jogcímen laktak-e ebben a lakásban, tehát az ő közös bérletük volt-e vagy a közös haszonélvezetük illetve közös tulajdonuk az adott lakás vagy sem, és ennek függvénye az, hogy ki maradhat a lakásban. Ha közös tulajdonban van a volt élettársak lakása, tehát közösen vásárolták, közösen bérlik, akkor a bíróság elsősorban fizikailag megosztja a lakáshasználatot. Ez alapján elkülönít részeket, amelyet csak az egyik és elkülönít olyanokat amit csak a másik fél használhat. Például ha van egy két szintes családi ház, amelynek mindkét szintjén vannak szobák, fürdőszoba és konyha, akkor elrendelheti, hogy az egyik élettárs az egyik szinten a másik a másik szinten éljen és azt használja. Előfordulhat, hogy a lakás fizikailag megosztható lenne, de az élettársak egymás közötti viszonya olyan mértékben megromlott, hogy az együttélés még osztott használat esetén is problémát jelentene. Ilyen esetekben mondjuk azt, hogy a lakás szubjektíve megoszthatatlan. Ekkor a bíróság a körülmények mérlegelésével dönthet arról, hogy az egyik élettársat kizárólagos lakáshasználati joggal ruházza fel. Ilyenkor a másik félnek távozni kell a lakásból, viszont a bent maradó élettárs ellentételezést köteles fizetni, hiszen a lakás tulajdona vagy bérleti joga csak részben az övé, részben a másik élettársé, 30 Ptk. 4:88 (1) bekezdés 31 Ptk. 4:89. 23

így olyan részt is használ ami nem az övé. Ennek ellentételezéseként kell fizetnie a távozó élettárnak, ami történhet egy nagyobb összegben vagy akár kisebb részletekben is. Ezek a szabályok hasonlóságot mutatnak a házastársak lakáshasználatának bírói rendezésével, aminek az az egyszerű oka, hogy itt is utalószabály alkalmaz a jogalkotó. Tovább folytatva a gondolatmenetet, amennyiben a lakás csak az egyik élettárs kizárólagos tulajdonát vagy bérletét képezi, akkor az a főszabály, hogy ha nincs közös kiskorú gyermek, az marad a lakásban, akinek a tulajdona, önálló bérlete, akinek a jogcímén laknak a lakásban. Előfordulhat azonban, hogy azt az élettársat ruházza fel a bíró kizárólagos lakáshasználattal, akinek nem a tulajdona vagy bérlete az ingatlan. Ennek azonban többletfeltétele, hogy az élettársaknak legyen közös kiskorú gyermeke, és ennek a gyermeknek a szülői felügyeleti joga azt a felet illesse meg, aki nem tulajdonosa vagy bérlője az adott ingatlannak. Ekkor tehát a gyermek érdekeit szem előtt tartva rendeződik a kérdés. A lakáshasználat rendezéséhez tartozik továbbá az is, hogy ugye az élettársat ilyenkor a bérlő jogállása illeti meg, tehát így az élettársa tulajdonában lévő lakásban marad, akkor olyan mintha ő bérelné az adott lakást. Nagyon fontos, hogy nem lehet felmondani, a bérleti szerződésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni a gyermek miatt, csak abban az esetben, ha cserelakást ad neki vagy pénzbeli térítést biztosít, vagyis az élettárs akit a bíróság saját lakása elhagyására kötelez, csak akkor teheti ki a volt élettársát a gyerekkel, ha egy cserelakást ajánl fel, vagy akkora pénzbeli térítést fizet, amelyből a lakhatásuk megoldható. Fontos, hogy nem tarthat igényt a lakáshasználatra a szülői felügyeleti joggal rendelkező élettárs, ha neki van egy másik lakása, vagy egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető lakása van. Bármikor kérhető a lakáshasználat újra rendezése, ha a bíróság osztott lakáshasználatot rendelt el vagy a kizárólagos jogcímmel rendelkező élettársat kötelezte a lakás elhagyására. 24

4.2. Élettársi kapcsolat kötelmi jogi joghatásai A kötelmi jogi joghatások közül az első és talán az élettársak életében legfontosabb szerepet játszó elem az élettársak vagyoni viszonyainak rendezése. E körben az új Ptk. szintén igazodik a házastársak vagyoni viszonyaihoz már ami a szabályozás felépítését illeti és első helyre sorolja a szerződéses rendezést. A Ptk. az élettársak vagyoni viszonyainak szabályai között mindenekelőtt kimondja, hogy az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. 32 Ez a szerződés nem lesz más, mint az élettársi vagyonjogi szerződés intézménye. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. 33 A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely szerződés vagy a Ptk. alapján a házastársak között érvényesülhet. A szerződés 3. személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a 3. személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. 34 Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Élettársi vagyonjogi szerződés szintén egy joghatás, mivel a közszerzeményi rendszer, ami érvényes az élettársak vagyoni viszonyaira, annyira nehezen követhető és bonyolult, hogy pont ennek okán nagyon javasolt, bár kevesen élnek vele. A szerződésre vonatkozóan mögöttes joganyag a házastársak vagyonjogi szerződéseire vonatkozó szabályanyag, így ha az élettársakra vonatkozó speciális szabály nincs, úgy a házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozók az irányadók. Mindezek alapján a szerződés hatálya az élettársi kapcsolatnál főszabály szerint az életközösség megkezdése, de az élettársak ezt is szabadon megválaszthatják. 35 A szerződés szigorú alaki követelményeket ír elő, mert az csak akkor érvényes, ha 32 Ptk. 6:515. (1) bekezdés 33 Ptk. 6:515 34 Ptk. 6:515. (3) bekezdés 35 Polgári Jog. Családjog. Szerk: Kőrös András, Budapest. Hvg-Orac Lap-és Könyvkiadó Kft, 2013. Harmadik rész; 152. oldal 25

közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. 36 [Ptk. 6:515. (1) bekezdés]. A tartalma teljes egészében megegyezik a házassági vagyonjogi szerződéssel, tehát bármiről rendelkezhetnek a felek, és ennek során bármilyen olyan vagyonjogi rendszert kiköthetnek, amely a házastársak között érvényesül, ideértve természetesen a vagyonközösséget is. A szigorúbb alaki követelményeket, a gyengébb fél védelme, illetve a jogviták megelőzése iránti igény teszi indokolttá. Tehát annyi korláttal, hogy ne a másik kisemmizésére irányuljon ez a szerződés. Illetőleg a hitelező védelmi szabály, amely a házassági vagyonjogi szerződésben is szerepel, hogy 3. személlyel szemben kizárólag csak akkor lesz hatályos, hogyha az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába is bejegyzésre kerül. Másik hitelezői védelmi szabály, hogy ha nem jegyeztetjük be az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, akkor adott esetben az ügyletkötésnél tájékoztatni kell a szerződő felet arról, hogy kötött-e az élettársával szerződést vagy sem. Ha viszont nem tájékoztatja, hatálytalan lesz ez a szerződés, ami azt jelenti, hogy a szerződésben szereplő átruházás nem vált ki semmilyen joghatást. Ha az élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, valamint az élettársak nem kötnek vagyonjogi megállapodást, akkor rájuk a törvényes vagyonjog szabályait kell alkalmazni, ami az élettársak esetén egy sajátos közszerzeményi rendszer, mert a törvény azt mondja, hogy az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén külön vagyonnak minősül. 37 Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködés arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. 38 A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. 39 Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. 40 Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a 36 Ptk. 6:515. (1) bekezdés 37 Új Ptk 6:516. (1) bekezdés 38 SZEIBERT Orsolya, Az élettársak és vagyoni viszonyaik különös tekintettel a magyar ítélkezési gyakorlatra és a házasságon kívüli partnerkapcsolatok szabályozási megoldásaira Európában, HVG Orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. 39 Új Ptk 6:516. (2) bekezdés 40 Új Ptk 6:516. (3) bekezdés 26

vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására ha e törvény eltérően nem rendelkezik a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 41 Ez egy közszerzeményi rendszer, ahol mindenki addig amíg az életközösség fennáll vagyonelkülönülésben él. Mindenki magának szerzi a vagyonát, de az életközösség megszűnésének a pillanatában vagyonleltárt kell készíteni. Meg kell nézni, hogy ebbe a vagyonba mi az, ami közszerzeménynek minősül, milyen vagyongyarapodás következett be, és ebből a vagyongyarapodásból értelemszerűen le kell vonni az élettárs különvagyonát, ami nem számítható a vagyonszaporulathoz. A különvagyon meghatározása kapcsán utalószabályt találunk, így a vagyonszaporulathoz nem számítható hozzá az a vagyon, ami házastársak esetén is különvagyonnak minősülne, azaz: a) az élettársi kapcsolat létrejöttekor meglévő vagyontárgy, b) az élettársi kapcsolat fennállása alatt örökölt vagy ajándékozott vagyontárgy, továbbá az élettárs részére nyújtott ingyenes juttatás, c) az élettársat mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, d) kivéve az élettársi kapcsolat fennállása alatt esedékes díjat, az élettárs személyét ért sérelem miatt kapott juttatás, a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, e) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték. [Ptk. 4:38. (1) bekezdés a, -f, pont]. Ami megmarad közszerzemény, ez lesz a vagyonszaporulat, aminek bizonyos részére igényt tarthat a másik fél. A sajátos közszerzeményi rendszer lényege tehát, hogy az élettársak az együttélésük alatt önálló vagyonszerzők: közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az élettársak az életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek Egyik sem felel a másik tartozásaiért. A vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködés arányában tarthat igényt a másik fél. 42 Ezen lehet annyit változtatni a törvény szerint, hogy a bíróságnak 41 Új Ptk 6:516. (4) bekezdés 42 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről; 578/G. (1) bekezdés 27

figyelembe kell venni, hogy ha az egyik fél a közös háztartásban, gyereknevelésben kiveszi a részét, akkor őt is megilleti a vagyon arányos része, így változtató hatása van ennek a körülményben, befolyásolni fogja az arányokat. Gyakori probléma élettársak esetén, ha a fél az élettársa egyéni vállalkozásában családtagként dolgozik, tehát nincs önálló munkája, ezáltal teljesen kivan a másik félnek szolgáltatva, így ha külön mennek és megszűnik az élettársi kapcsolat akkor munkája sem lesz, és azt nem egyszerű megállapítani, hogy ő milyen arányban szerzett vagyont a párja egyéni vállalkozásában. Nagyon nehezen bizonyítható a közreműködés, ami egyenlő azzal, hogy nem lehet tudni, hogy ki milyen arányban vett részt a vagyonszerzésben. Ez alól csak akkor van kivétel, ha az élettársak között e tekintetben eltérő megállapodás van (munkaszerződés, megbízási jogviszony). Maga az igény nem dologi természetű, mint az 1959-es Ptk. esetében, hanem egyértelműen kötelmi jellegű, így elévülhet. A kötelmi joghatások utolsó elemeként jelenik meg szorosan kapcsolódva a vagyoni viszonyok rendezéséhez az élettársak lakáshasználatról történő szerződéses megegyezése. Ez alapján az élettársak számára adott a lehetőség, hogy akár már a kapcsolatuk létrejöttekor, akár annak végén szerződéssel rendezzék a lakáshasználatot, ki maradjon és ki menjen, esetlegesen, hogy együtt használják az ingatlant megosztva. Bárhogy is döntenek, azt szabadon megállapodásba foglalhatják, viszont a Ptk. kötelezettségükké teszi, hogy a gyermekük lakáshasználati jogát vegyék figyelembe, és itt újabb utaló szabállyal találkozunk méghozzá a házastársi közös lakás használatára vonatkozó előírások az irányadóak. A szerződés érvényességének feltételéül szabja a jogalkotó, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a felek, viszont utólagos lakáshasználat rendezése kapcsán még ettől a feltételtől is eltekint. Ez alapján tehát ha az élettársak utólag rendezik a lakáshasználat kérdését, úgy azt bármilyen jognyilatkozat formájában megtehetik 43. 43 Ptk. 6: 517. 28

4.3. Az élettárs öröklése? E tekintetben is eltérő jogok illetik meg az élettársakat a házastársaktól. Míg a házastársak egymás törvényes örökösei, addig az élettársak nem tartoznak a törvényes örökösök közé. Az élettárs csak végrendelet útján örökölhet az elhunyt után. Élettárs csak a Polgári Törvénykönyv tervezete szerint örökölhetett volna, az alábbi feltételek szerint: Először is az élettárs a törvényes öröklés szabályai alapján csak használati jogot örökölhetett volna az örökhagyóval közösen lakott lakás, valamint a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakra nézve. Ennek azonban az lett volna a további követelménye, hogy a felek tartósan együttéljenek, ugyanis a túlélő élettárs csak abban az esetben örökölhetett volna törvényes öröklés jogcímén, ha legalább tíz évet élt együtt az örökhagyóval és annak halálakor is együtt éltek. Ha ez megvalósult volna, akkor a túlélő élettárs megörökölte volna a használati jogot, amely a javaslat rendelkezései szerint korlátozhatatlan. Ez a jogosultság ugyanis a túlélő élettársat egészen haláláig megillette volna függetlenül attól, hogy később házasságot köt-e, vagy új élettársi kapcsolatot létesít. A javaslat emellett nem tette volna lehetővé az örökösök általi megváltást, tehát az örökösök nem kérhették volna a túlélő élettársat, hogy egyezzen bele a használati jog megváltásába. Ezzel szemben az élettársnak már biztosította volna ezt a lehetőséget, tehát ő minden további feltétel nélkül felajánlhatta volna az örökösöknek, hogy váltsák meg használati jogát. 44 Ez az elképzelés azonban nem valósult meg, a hatályba lépett normaanyag semmilyen öröklési jogi joghatást nem fűz az élettársi kapcsolathoz. Ennek különösen olyan párok esetében van jelentősége, akik már jó ideje együtt élnek, idősebbek, közös gyermekük még nem született, viszont együtt élésük alatt szereztek különböző vagyontárgyakat. Ekkor ha valamelyikük elhalálozik, az elhunyt tulajdonában lévő vagyonelemek nem az élettársat fogják megilletni, hanem az örökösöket. Véleményem szerint a hatályban lévő joganyagok még mindig nem szabályozzák kellőképpen az élettárs törvényes öröklésének lehetőségét, bár konkrét magyarázat sem található arra, hogy miért is van ez így. Úgy gondolom, ha már az 44 Kriston Edit: Az élettársi kapcsolatok szabályozása az új Ptk. tükrében, ADVOCAT, 2014/1-2. 37. oldal 29