EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COMP A3 [ ](2013) XXX draft A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE (XXX) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (II. általános csoportmentességi rendelet) HU HU
A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE (XXX) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (II. általános csoportmentességi rendelet) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre és különösen a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, [e rendelet tervezetének közzétételét követően,] [az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,] mivel: [ ] [ ] (1) A Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a természeti csapás (katasztrófa) vagy más rendkívüli esemény által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás összeegyeztethető a belső piaccal. E rendelet alkalmazásában természeti katasztrófának minősül a földrengés, a földcsuszamlás, az áradás és a lavina. A Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás valóban mentességben részesül. E célból a rendeletben a bevált módszerek alapján meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése révén biztosítható, hogy a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás csoportmentességben részesüljön. A feltételeknek különösen a következőkre kell vonatkozniuk: az esemény természeti katasztrófának minősítése a tagállami hatóságok által, a természeti katasztrófa okozta kár és a kedvezményezett vállalkozás által elszenvedett kár közötti közvetlen okozati összefüggés, valamint a túlkompenzáció megakadályozása. (2) A légi és tengeri utasközlekedéshez nyújtott támogatás szociális jellegű abban az esetben, ha a távoli területek lakosainak állandó összeköttetését biztosítja a jegyárak csökkentése révén. Ez az eset állhat fenn a legkülső régiók, Málta, Ciprus, a valamely tagállam területéhez tartozó szigetek és a ritkán lakott területek esetében. Amennyiben egy távoli területet több szállítási és közlekedési útvonal is az Európai Gazdasági Térséghez köt, mindegyik ilyen útvonal és az azokon üzemelő valamennyi társaság számára biztosítani kell a támogatás lehetőségét. A támogatás nyújtását függetleníteni kell a szállító kilététől, illetve a szolgáltatás típusától, amely lehet rendszeres, charter vagy diszkont szolgáltatás. (3) Az Európa 2020 stratégiában foglalt, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, az innovációra és a társadalmi és területi kohézióra irányuló célok HU 1 HU
eléréséhez stratégiai jelentőségű a széles sávú összeköttetés 1. A széles sávú infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás célja az ilyen infrastruktúra kiépítésének és a kapcsolódó mélyépítési munkák elvégzésének támogatása azokon a területeken, ahol még nincs ilyen infrastruktúra, és a közeljövőben nem is valószínű, hogy a piaci szereplők kiépítenék. A Bizottság eddigi tapasztalatai alapján az ebben a rendeletben felsorolt feltételek teljesülése mellett az ilyen beruházási támogatás nem torzítja túlzott mértékben a kereskedelmet és a versenyt. A feltételeknek elsősorban a versenytorzulás korlátozására kell irányulniuk, egyrészt a támogatás technológiasemleges pályáztatáshoz kötése, másrészt a támogatott hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés biztosítása révén. [OPCIÓ: Amennyiben a költségbevétel jövőbeli alakulása rendkívül bizonytalan, és erősen aszimmetrikus az információmegoszlás, a tagállamoknak utólagos jellegű intézkedéseket (pl. a váratlan nyereség kiegyensúlyozott elosztását lehetővé tevő visszakövetelés alkalmazását) is tartalmazó finanszírozási modellt kell elfogadniuk. Indokolt lehet azonban, hogy küszöbértéket állapítsanak meg a visszakövetelési mechanizmus esetében, nehogy aránytalanul nagy teher nehezedjen a kis, helyi projektekre.] (4) Az innovációs klaszterek támogatásának célja azon koordinációs problémákhoz kapcsolódó piaci hiányosságok orvoslása, amelyek akadályozzák a klaszterek kialakulását, vagy korlátozzák a klaszterek közötti kölcsönhatásokat és ismeretáramlást. Az állami támogatás kétféleképpen segítheti e probléma megoldását: egyrészt az innovációs klaszterek nyitott és megosztott infrastruktúráiba történő beruházás támogatásával, másrészt pedig a klaszterek működésének támogatásával, erősítve ezzel együttműködésüket, hálózatépítésüket és egymástól való tanulásukat. Az innovációs klaszterek működési támogatása azonban csak ideiglenes alapon, korlátozott időszakra nyújtható. A támogatás teljes összegét az ebben az időszakban elszámolható összes költséghez viszonyítva az arányszám nem haladhatja meg az 50 százalékot. (5) Az eljárási és a szervezési innováció terén fennállhatnak piaci hiányosságok, pl. hiányos információk és pozitív externáliák, amelyeket egyedi intézkedések révén kell kezelni. Az ilyen típusú innováció támogatása elsősorban a kkv-k számára fontos, mivel őket akadályozhatják különböző tényezők, amelyek hátráltatják a termelési és szállítási módszerek, illetve a külső kapcsolatok javítását és a munkahelyi szervezet átalakítását. A nagyvállalkozások és a kkv-k közötti, eljárási és szervezési innovációs tevékenységekben való együttműködés ösztönzése érdekében azokat a támogatási intézkedéseket is csoportmentességben kell részesíteni, amelyek a nagyvállalkozások ilyen tevékenységgel kapcsolatos költségeire irányulnak. (6) A kultúra és a kulturális örökség megőrzése terén tett bizonyos tagállami intézkedések nem minősülnek támogatásnak, mivel nem teljesítik a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételt, például azért, mert a tevékenység nem gazdasági jellegű, vagy mert az intézkedés nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Amennyiben ezek az intézkedések mégis a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnek, kulturális intézetek és projektek általában nem okoznak jelentős versenytorzulást, a Bizottság esetei pedig azt mutatják, hogy az ilyen támogatás csak korlátozott hatással van a kereskedelemre. A Szerződés 167. cikke elismeri, hogy a kultúra támogatása fontos az Unió és tagállamai számára, valamint rendelkezik arról, hogy az Unió a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó 1 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend, COM(2010) 245 végleges. HU 2 HU
tevékenysége során figyelembe vegye a kulturális szempontokat, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében. A kultúra kettős jellege (egyrészt a gazdasági javak körébe tartozik, és fontos eszköze a jólét- és munkahelyteremtésnek, másrészt a társadalmainkat tükröző és formáló identitást, értékeket és jelentéseket közvetít) miatt az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó szabályoknak figyelembe kell venniük a kultúra és az ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységek sajátosságait. (7) [A filmiparban mutatkozó szoros verseny miatt a forgatókönyvírást, az audiovizuális művek fejlesztését, gyártását, terjesztését és promócióját külön szabályok szerint kell értékelni. Mivel a filmművészeti közlemény felülvizsgálat alatt áll, a Bizottság audiovizuális művekre vonatkozó tapasztalatát érvényüket vesztett összeegyeztethetőségi feltételek alapján szerezte, ezért az ágazatot ebben a szakaszban nem mentesítheti a bejelentési kötelezettség alól. A filmművészeti közlemény elfogadását követően azonban csoportmentességben kell részesíteni az audiovizuális művekre nyújtott támogatást.]az (akár írott, akár elektronikus) sajtótermékek és magazinok a piachoz való közelségük és a versenytorzulás nagyobb valószínűsége miatt nem részesíthetők kulturális támogatásban. Ahhoz, hogy meghatározzuk a rendelet kulturális téren való alkalmazási körét, meg kell állapítani a lehetséges kulturális célok és tevékenységek jegyzékét és az elszámolható költségeket. Egy adott összeghatárig a beruházási és a működési támogatás egyaránt mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy kizárják a túlkompenzáció lehetőségét. (8) Csoportmentességben részesíthetők a sportinfrastruktúrára nyújtott beruházási támogatási intézkedések, amennyiben állami támogatásnak minősülnek, és teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott feltételeket. A sport terén hozott tagállami intézkedések egy része nem minősül állami támogatásnak, mivel vagy a kedvezményezett nem végez gazdasági tevékenységet, vagy a támogatás nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ez az állítás bizonyos körülmények között igaz lehet a tisztán helyi jellegű vagy az amatőr sport terén hozott támogatási intézkedésekre. A Szerződés 165. cikke elismeri az európai sport támogatásának fontosságát, tekintettel a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére. Szintén csoportmentességben kell részesíteni a többféle szabadidős tevékenységet lehetővé tevő, multifunkcionális létesítmények támogatását. A multifunkcionális turisztikai létesítményekre szabadidőpark, szállodai létesítmények stb. nyújtott támogatást csak akkor kellene mentesíteni, ha támogatott területen folytatott olyan turisztikai tevékenységekre irányuló regionális támogatási program részét képezi, amely tevékenységek különösen kedvező hatással vannak a regionális fejlődésre. E két támogatás összeegyeztethetőségi feltételeinek különösen a következőkre kell vonatkozniuk: a létesítményhez való szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása, valamint tisztességes eljárás a létesítmény megépítésével, felújításával és/vagy működtetésével megbízandó harmadik fél koncessziós megbízása során. Biztosítani kell a túlkompenzáció elkerülését, HU 3 HU
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás (1) A földrengés, a lavina, a földcsuszamlás, illetve a folyó- vagy tópartot elöntő víz miatti áradás okozta károk helyreállítására nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (2) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) A támogatás odaítéléséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a tagállam illetékes hatóságai az eseményt természeti katasztrófává minősítették, és e természeti katasztrófát az intézkedések megkezdésétől számított [tizenöt] napon belül a Bizottságnak bejelentették; valamint b) a természeti katasztrófa okozta kár és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. (3) A konkrét természeti katasztrófához kapcsolódó támogatási programokat az esemény bekövetkeztétől eltelt három éven belül kell beindítani. Az e programok alapján történő támogatást az esemény bekövetkeztétől számított négy éven belül kell nyújtani. (4) A természeti katasztrófa közvetlen következményeként bekövetkezett, független szakértő által megállapított anyagi kár összege minősül elszámolható költségnek. A kár érinthet vagyontárgyat (pl. épület, berendezés, felszerelés, raktári készlet) vagy a gazdasági tevékenység legfeljebb három hónapra történő részleges vagy teljes felfüggesztése miatti bevételkiesést. Az anyagi kár kiszámítása a javítási költséget vagy az érintett eszköz katasztrófa előtti gazdasági értékét (pl. a könyv szerinti értéket) alapul véve történik. A bevételkiesés kiszámítása a vállalkozás egy korábbi, összehasonlítható időszakának pénzügyi adatait (kamatfizetés és adózás előtti eredmény (EBIT), amortizációs és munkaerőköltség) alapul véve történik. A kárt az egyedi kedvezményezettek szintjén számolják ki. (5) A kompenzáció nem haladhatja meg az ahhoz szükséges mértéket, hogy a kedvezményezett helyreállítsa a katasztrófa előtti helyzetet. A támogatott kárra folyósított támogatási és egyéb kifizetések, beleértve a biztosítási szerződés alapján történő kifizetéseket is, nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át. 2. cikk A távoli területek lakosainak közlekedésére nyújtott szociális támogatás (1) A légi és tengeri személyszállításra nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. A 10. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott közzétételi követelmények kizárólag a támogatási programokra alkalmazandók, az egyedi támogatásokra nem. HU 4 HU
(2) A támogatást teljes egészében azok a végső fogyasztók kapják, akiknek a szokásos tartózkodási helye távoli területen van. (3) A támogatás olyan útvonalon történő utasszállításra nyújtható, amely egy távoli területen lévő repülőteret vagy kikötőt az Európai Gazdasági Térség egyik repülőterével vagy kikötőjével köt össze. (4) A támogatás nyújtása független a szállító kilététől, a szolgáltatás típusától és a távoli területre vezető pontos útvonaltól. (5) Az elszámolható költség a távoli területről vagy a távoli területre megváltott menettérti jegy ára, amely tartalmazza a szállító által a fogyasztónak számlázott összes adót és díjat. Az elszámolható költség összege legfeljebb a választott közlekedési mód szerinti legkedvezőbb útvonal költsége lehet. (6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. Fogalommeghatározások: távoli terület : a legkülső régiók, Málta, Ciprus, a valamely tagállam területéhez tartozó szigetek és a ritkán lakott területek. legkülső régiók : a Szerződés 349. cikkében meghatározott régiók. A Saint-Barthélemy sziget Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról szóló, 2010. október 29-i 2010/718/EU európai tanácsi határozat (HL L 325., 2010.12.9., 4. o.) értelmében a Saint- Barthélemy sziget 2012. január 1-jétől nem minősül legkülső régiónak. A Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról szóló, 2012. július 11-i 2012/419/EU európai tanácsi határozat (HL L 204., 2012.7.31., 131. o.) értelmében Mayotte 2014. január 1-jétől legkülső régiónak minősül. ritkán lakott terület : (az Eurostat népsűrűségi adatai alapján) négyzetkilométerenként kevesebb, mint 8 lakossal rendelkező NUTS II régió vagy a négyzetkilométerenként kevesebb, mint 12,5 lakossal rendelkező NUTS III régió. szokásos tartózkodási hely : az a hely, ahol egy személy személyes és foglalkozási kötelékek miatt naptári évenként legalább 185 napot lakik. Olyan személy esetén, akit a foglalkozási kötelékei és személyes kötelékei eltérő helyhez kötnek, és aki két vagy több tagállamban lakik, az a hely minősül szokásos tartózkodási helynek, ahová a személyt személyes kötelékei kötik, feltéve hogy oda rendszeresen visszatér. Amennyiben valaki meghatározott idejű feladat ellátására valamely tagállamban lakik, az a hely minősül tartózkodási helynek, ahová a személyt személyes kötelékei kötik, függetlenül attól, hogy a tevékenység ideje alatt oda visszatér-e vagy sem. Másik tagállamban folytatott egyetemi vagy iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely megváltoztatását. 3. cikk Széles sávú infrastruktúrára nyújtott támogatás (1) A széles sávú hálózat kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Az elszámolható költségek a következők: a) passzív széles sávú infrastruktúra kiépítésének beruházási költségei; vagy b) a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó mélyépítési munkák beruházási költségei; vagy HU 5 HU
c) széles sávú alaphálózat kiépítésének beruházási költségei; vagy d) nagy sebességű újgenerációs hozzáférési (NGA-) hálózat kiépítésének beruházási költségei. (3) A beruházás olyan területre irányul, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (széles sávú alaphálózat vagy NGA-hálózat), és ahol nem is valószínű, hogy a támogatást odaítélő határozattól számított három éven belül piaci feltételek mellett kiépülne ilyen infrastruktúra, amit nyilvános konzultáció révén kell ellenőrizni. (4) A támogatás kihelyezéséről nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás révén döntenek. (5) A hálózatüzemeltető a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítja tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, beleértve az NGA-hálózatok esetében a hálózat eredményes és teljes függetlenítését. A nagykereskedelmi hozzáférést legalább hét évre biztosítani kell, az alépítményekhez vagy tartóoszlopokhoz való hozzáférés joga pedig időben nem korlátozható. Alépítmény építéséhez nyújtott támogatás esetén akkora alépítményt kell építeni, amely több kábelhálózatnak és különböző hálózati topológiáknak is helyet tud biztosítani. (6) A nagykereskedelmi hozzáférés díja a nemzeti szabályozó hatóság árazási elvein és az ország vagy az Unió hasonló, versenyképesebb területein tapasztalható referenciaértékeken alapul, valamint figyelembe veszi a hálózatüzemeltető által kapott támogatást. (7) [OPCIÓ: A tagállamok ellenőrző és visszakövetelési mechanizmust hoznak létre azon projektek esetében, amelyeknél a támogatási összeg meghaladja a 10 millió EUR-t.] Bejelentési határérték: [70] millió EUR projektösszköltség Fogalommeghatározások: széles sávú alaphálózat : az aszimmetrikus digitális előfizetői vonalakhoz (az ADSL2+ hálózatokig), nem korszerűsített kábelekhez (pl.: DOCSIS 2.0), harmadik generációs mobilhálózatokhoz (UMTS) és a műholdas rendszerekhez hasonló technológiai platformra épülő alapfunkciókat kínáló hálózat; széles sávú infrastruktúrához kapcsolódó mélyépítési munkák : azok a mélyépítési munkák, amelyek a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez szükségesek, például a széles sávú vezetékeket tartalmazó alépítmény lefektetéséhez szükséges útfelbontás. alépítmény : olyan föld alatti cső vagy kábelcsatorna, amelyben a széles sávú hálózat (optikai, réz- vagy koaxiális) kábelei futnak. teljes átengedés : a végső fogyasztó hozzáférési vonalának fizikai függetlenítése, ami lehetővé teszi a versenytárs saját átviteli hálózata számára a közvetlen átvitelt. passzív széles sávú infrastruktúra : aktív komponens nélküli széles sávú hálózat. Jellemzően elektronikus hírközlési építmények, alépítmények, sötétszálak és utcai elosztószekrények alkotják. nagy sebességű újgenerációs hozzáférési (NGA-) hálózat : a következő jellemzőkkel rendelkező fejlett hálózat: a) minden előfizetőnek nagyon gyors és megbízható szolgáltatást nyújt, olyan optikai (vagy azzal egyenértékű technológián alapuló) felhordó hálózat segítségével, amely elég közel található a felhasználó létesítményeihez ahhoz, hogy garantálja HU 6 HU
a nagy sebesség tényleges biztosítását; b) támogatja a különféle fejlett digitális szolgáltatásokat, köztük a konvergáló, teljesen IP-alapú szolgáltatásokat, valamint c) a széles sávú alaphálózatokhoz képest lényegesen nagyobb feltöltési sebességgel rendelkezik. A piaci és a technológiai fejlődés jelenlegi szakaszában, az NGA-hálózatok: a) száloptikás hálózatok (FTTx), b) korszerűsített, fejlett kábelhálózatok, valamint c) egyes fejlett, vezeték nélküli hozzáférési hálózatok, amelyek minden előfizetőnek megbízható, nagy sebességet képesek biztosítani. nagykereskedelmi hozzáférés : olyan hozzáférés, amelynek révén az egyik üzemeltető használhatja egy másik üzemeltető létesítményeit. A legújabb technológiai fejlemények alapján az adott hálózaton keresztüli lehető legszélesebb körű hozzáférés részét kell képezniük a következő elemeknek: FTTH-/FTTB-hálózat esetén: hozzáférés az alépítményhez és a sötétszálhoz, a helyi hurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Kábelhálózat esetén: hozzáférés az alépítményhez és bitfolyam-hozzáférés. FTTC-hálózat esetén: hozzáférés az alépítményhez, az alhurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Passzív hálózati infrastruktúra esetén: hozzáférés az alépítményhez és a sötétszálhoz és/vagy a helyi hurok átengedése. ADSL-alapú széles sávú hálózat esetén: a helyi hurok átengedése és bitfolyam-hozzáférés. Mobil- vagy vezeték nélküli hálózat esetén: bitfolyam-hozzáférés, az oszlopok megosztása és a felhordó hálózathoz való hozzáférés. Műholdas hálózat esetén: bitfolyam-hozzáférés. 4. cikk Innovációs klaszterre nyújtott támogatás (1) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Innovációs klaszterre kizárólag a klasztert működtető jogalany (klaszterszervezet) kaphat támogatást. (3) A klaszter irodaterülete, felszerelése és tevékenységei szabadon és megkülönböztetésmentesen hozzáférhetők. (4) A klaszterfelszerelés használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért fizetendő díj megállapítása piaci vagy költségalapon történik. (5) Az innovációs klaszter létrehozására vagy modernizálására beruházási támogatás nyújtható. (6) Az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek számolhatók el. (7) A beruházási támogatás intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át. A támogatási intenzitás a következő mértékben növelhető: a) középvállalkozások esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal; b) a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken található innovációs klaszter esetében 10 százalékponttal, míg a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában HU 7 HU
előírt feltételeknek megfelelő támogatott területeken található innovációs klaszter esetében 5 százalékponttal. (8) Az innovációs klaszter működtetésére legfeljebb ötéves időtartamra működési támogatás nyújtható. (9) A következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és adminisztratív költségek (beleértve az általános költségeket) számolhatók el: a) klasztermenedzsment, valamint az együttműködés és információcsere elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés; b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhoz történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység; c) klaszterfelszerelés kezelése; d) az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelyek és konferenciák szervezése. (10) A működési támogatás intenzitása az ötéves időszak alatt nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 %-át. Bejelentési határérték: klaszterenként 5 millió EUR Fogalommeghatározás: innovációs klaszter : önálló vállalkozások (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, középés nagyvállalkozások, valamint kutató-ismeretterjesztő szervezetek, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szerveződése, amelyet az innovációs tevékenység ösztönzésére hoztak létre, egyrészt az intenzív interakcióra, a létesítménymegosztásra, az ismeret- és tapasztalatcserére való ösztönzés, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti együttműködéshez való hozzájárulás révén. 5. cikk Szervezési vagy eljárási innováció támogatása (1) A szervezési vagy eljárási innováció támogatása a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Nagyvállalkozásnak csak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során együttműködik kkv-kkal, és ha az együttműködő kkv-k viselik az összes elszámolható költség legalább 30 %-át. (3) A következő költségek számolhatók el: a) személyi jellegű ráfordítások; b) az eszközök, berendezés, épületek és földterület költségei, az innovációs projektben való használatuk mértékéig és idejére; HU 8 HU
c) a szerződéses kutatás, a külső forrásoktól szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeretek és szabadalmak költségei; d) egyéb általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel. (4) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetében nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, kkv-k esetében pedig az elszámolható költségek 50 %-át. Bejelentési határérték: projektenként és vállalkozásonként 5 millió EUR. Fogalommeghatározás: szervezési innováció : új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban; nem minősülnek innovációnak az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, az összefonódások és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak megváltozásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem. 6. cikk Kulturális és a kulturális örökség megőrzéséhez nyújtott támogatás (1) A kulturális és a kulturális örökség megőrzéséhez nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) [E cikk alapján nem nyújtható támogatás forgatókönyvírásra, audiovizuális művek fejlesztésére, gyártására, terjesztésére és promóciójára.] E rendelet alapján nem nyújtható támogatás filmstúdió infrastruktúrájára és sajtótevékenységre. (3) A következő kulturális célok és tevékenységek támogathatók: a) múzeum, művészeti galéria, levéltár, könyvtár, kulturális tér, színház, operaház, koncertterem, filmmúzeum és egyéb hasonló kulturális infrastruktúra és intézmény; b) tárgyi örökség, beleértve valamennyi kulturális örökségi formát, a régészeti lelőhelyeket, emlékműveket, történelmi emlékhelyeket és épületeket; falvak természeti öröksége és vidéki táj abban az esetben, ha közvetlenül kulturális örökséghez kapcsolódik, vagy a tagállam illetékes hatóságai kulturális vagy természeti örökséggé minősítették; c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, beleértve a folklórhagyományokat és a kézművességet; d) művészeti esemény, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység; e) zenei és irodalmi kiadói tevékenység, beleértve a fordításokat is. HU 9 HU
(4) A támogatás formája a következő lehet: a) beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra létrehozására vagy modernizálására nyújtott támogatást; b) működési támogatás. (5) Beruházási támogatás esetén az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költségek számolhatók el, többek között: a) infrastruktúra-építés, -modernizálás, -vásárlás, -megőrzés és -fejlesztés költségei, amennyiben az infrastrukturális kapacitást évente legalább 80 %-ban kulturális célokra használják; b) kulturális örökség megszerzésének költségei, ideértve a bérletet, tulajdonátruházást és a kulturális örökség áthelyezését is; c) a tárgyi és immateriális kulturális örökség megtartásának, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költségei, beleértve a megfelelő körülmények között való tárolás, a speciális eszközök és hagyományos anyagok okozta többletköltségeket, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költségeket is; d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javításával kapcsolatos költségek, ideértve a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek (például fogyatékosrámpák és -liftek, múzeumokban Brailleírásos feliratok, megérinthető kiállítási tárgyak) javításával és a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költségeket is; e) kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárással és a promócióval kapcsolatos, illetve a projekt eredményeként közvetlenül felmerült költségeket. (6) Működési támogatás esetében a következő költségek számolhatók el: a) kulturális intézet vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységeihez kiállítások, előadások, események, hasonló kulturális tevékenység kapcsolódó, a szokásos üzletmenet részeként felmerülő költségek; b) közvetlenül a kulturális projektből vagy tevékenységből eredő működési költség, például a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség, kiállítás építészeti elemei és díszlet, eszköz-, szoftver- és felszerelésamortizáció, promóciós költség és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség; c) kulturális intézet vagy örökségi helyszín személyi jellegű ráfordításai; d) külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerült költségek. (7) A támogatás nem haladhatja meg a projekt becsült finanszírozási igényét, a támogatási intenzitás pedig az elszámolható költségek 100 %-át. A zenei és a fordítást is tartalmazó irodalmi kiadói tevékenység támogatása nem haladhatja meg HU 10 HU
a projekt becsült finanszírozási igényét, a támogatási intenzitás pedig az elszámolható költségek 70 %-át. Bejelentési határérték: Fogalommeghatározások: beruházási támogatás esetén: [70] millió EUR támogatási összeg, működési támogatás esetén: évi [25] millió EUR támogatási összeg. finanszírozási igény : a támogatott projekt várható diszkontált összköltségének és a referencia-időszak várható diszkontált bevételeinek különbsége. 7. cikk Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás (1) A sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek. (2) Támogatásban olyan létesítmény részesülhet, amelyet legalább 80 %-ban sporttevékenységre szánnak. A létesítmény nem szolgálhatja egyetlen profi sportoló/csapat igényeinek kielégítését; a létesítmény kapacitását éves szinten legalább 20 %-ban más profi vagy amatőr sportolóknak/csapatoknak kell igénybe venniük. (3) A támogatásban részesülő multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós jellegű, különösen kulturális és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, kivéve a szabadidőparkokat és a szállodai létesítményeket. A létesítmény több felhasználó számára legyen hozzáférhető. (4) A sportlétesítményhez és a multifunkcionális szabadidős létesítményhez átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A létesítmény beruházási költségeit legalább 50 %-ban finanszírozó vállalkozás kedvezményes bejutási lehetőséget kaphat, feltéve hogy ez legfeljebb a beruházás amortizációjának időszakára szól, és nyilvánossá teszik a kedvezményes bejutás feltételeit. (5) Profi sportklub esetében a tagállamok biztosítják, hogy a létesítmény versenytársak általi használatának árazása nyilvántartást alapul véve hasonló legyen. (6) A sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény megépítésének, modernizálásának és/vagy működtetésének koncesszióba adása vagy egyéb módon harmadik félre bízása átlátható és megkülönböztetésmentes módon történik, a vonatkozó közbeszerzési szabályok kellő figyelembevételével. (7) Elszámolhatók a tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás költségei, valamint a sportlétesítmény vagy multifunkcionális szabadidős létesítmény referencia-időszakban azaz az amortizációs időszakban felmerülő működési költségei. (8) A támogatás összege nem haladhatja meg a projekt becsült finanszírozási igényét, a támogatási intenzitás pedig a teljes elszámolható költség [75] %-át. HU 11 HU
Bejelentési határérték: [15] millió EUR támogatási összeg vagy [30] millió EUR teljes projektköltség Fogalommeghatározások: finanszírozási igény : a támogatott projekt várható diszkontált összköltsége és a referenciaidőszak várható diszkontált bevételeinek különbsége. profi sport : az a gyakorlat, hogy a sportoló a sporttevékenységért pénzügyi ellentételezésben részesül. [ ] Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2020. december 31-ig kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a Bizottság részéről az elnök HU 12 HU