Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 16/II/2015. K i v o n a t Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 2-i rendkívüli zárt ülésének jegyzőkönyvéből /Kihagyva a kihagyandókat!/ 219/2015.(IX.02.)határozat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálása a Kiskunmajsa 0150/95. hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan H a t á r o z a t Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei igazgatósága BACS01-03324-1/2015. sz. állásfoglalására Baranyi László 6120 Kiskunmajsa, Ady E. u. 43. szám alatti lakos által benyújtott kifogást, melyre előterjesztés 6. számú mellékletében szereplő határozatot hozta. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy döntéséről a helyi földbizottságot, a mezőgazdasági igazgatási szervet és a kifogást benyújtó ügyfelet értesítse. Felelős: Dr. Tóth-Péli Emőke jegyző Határidő: 2015. szeptember 7., értesítés megküldésére /Kihagyva a kihagyandókat!/ K.m.f. Á. Fúrús András s.k. dr. Tóth-Péli Emőke s.k. polgármester jegyző Hitelesítők: Faludi Tamás s.k. képviselő Papp Mihály s.k. képviselő A kivonat hiteléül: Szalainé Borbély Brigitta tanácsos
2 Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 219/2015. (IX.02.) számú határozata Tárgy: Kamara állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálásáról H a t á r o z a t Kiskunmajsa Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei igazgatósága BACS01-03324-1/2015. sz. állásfoglalására Baranyi László 6120 Kiskunmajsa, Ady E. u. 43. szám alatti lakos által benyújtott kifogását jóváhagyja, az adásvételi szerződésben foglalt vételárat elfogadja, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága által kiadott állásfoglalást megváltoztatja. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Ezen döntés ellen további jogorvoslatnak nincs hely, de jogszabálysértésre hivatkozással annak bírósági felülvizsgálata kérhető a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A kérelmet a határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani Kiskunmajsa Város Jegyzőjénél ( 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.) I n d o k o l á s A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 2015. augusztus 7. napján megküldte Kiskunmajsa Város Jegyzőjének a BACS01-03324-1/2015. számú állásfoglalását, a kiskunmajsai 0150/95 hrsz. alatt felvett szántó, kivett út, legelő megjelölésű külterületi ingatlan vételi ajánlatával kapcsolatosan, melyben a szerződés szerinti szerződő féllel- Baranyi László 6120 Kiskunmajsa, Ady E. u. 43 sz. a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés jóváhagyását nem támogatja. Az Agrárgazdasági Kamara döntését azzal indokolta, hogy a helyi földbizottságként eljáró szerv a Földforgalmi törvény 24. (2) bekezdése szerinti értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a vételár a köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem áll arányban a föld forgalmi értékével Pl.:, mivel köztudású tény, hogy a településen a földek átlagára jelentősen magasabb. Nevezett állásfoglalás 2015. augusztus 10. napján a hivatal hirdetőtáblájára 5 napra kifüggesztésre került. A kifüggesztés lejáratának napja 2015. augusztus 17. napja volt. A hirdetőtábláról 2015. augusztus 18. napján került levételre. Az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI. 5.) számú határozata rendelkező részének 5. pontjában foglaltakat alapul véve a név szerint ismert érdekelteket Kiskunmajsa Város Jegyzője írásban tájékoztatta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának döntéséről, illetve a kifogás előterjesztésének lehetőségéről. Az eladó és vevő által megbízott ügyvéd az állásfoglalás másolatát illetve az állásfoglalásról szóló értesítést 2015. augusztus 25. napján átvette.
3 A kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő utolsó napja 2015. augusztus 31. napja. Az állásfoglalás ellen a vételi ajánlatot tevő Baranyi László (6120 Kiskunmajsa, Ady Endre u. 43.) jogi képviselő útján kifogást terjesztett elő határidőben - 2015. augusztus 26. napján- Kiskunmajsa Város Jegyzőjénél. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról Kiskunmajsa Város Jegyzője 2015. augusztus 26. napján értesítette a mezőgazdasági igazgatási szervet. Kifogás indokaként Baranyi László a következőket adta elő: Adásvételi szerződést kötöttem 2015. március 20. napján Szalai Sándor eladóval a kiskunmajsai 0150/95 hrsz. alatt felvett, szántó kivett út, legelő megjelölésű, 1 ha 2122m2 kiterjedésű, 6,33AK értékű külterületi ingatlan ½ tulajdoni hányadára vonatkozóan 20.000-Ft vételárért. Az átvett állásfoglalás értelmében a NAK a Földforgalmi tv. 24.. (2)-bek-re hivatkozva arra a következtetésre jutott, hogy a vételár a köztudomású tények és a helyi földbizottsági szerv legjobb ismeretei alapján nem álla arányban a föld forgalmi értékével. A településen a földek átlagára jelentősen magasabb. Szerződő felek között kialakuló alku kétségtelenül szubjektív körülmény. Egy ingatlan forgalmi értékének a megállapítását több szempontból kell figyelembe venni. A jelen ingatlan vonatkozásában az ár meghatározásánál jómagam a következőket vettem figyelembe. Mint ahogy a szerződésből is kitűnik az ingatlan tulajdonának ½ részét vásároltam meg Szalai Sándortól. A jelen kifogáshoz másolatban csatolt tulajdoni lapból kitűnik, hogy az ingatlan társtulajdonosa akit külön is étesítettem a Földtörvény alapján, Szikora Alajos Kiskunmajsa Tabán köz 4. szám alatti lakos. Jogi képviselőm részére az ajánlott tértivevényes levél nem kereste jelzéssel érkezett vissza, tehát a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban megadott lakcímen a társtulajdonos nem található. Azt, hogy a társtulajdonos nem elérhető igazolta a tértivevényes levél, de előadom, hogy szándékom szerint az egész ingatlan tulajdonjogát meg kívántam volna szerezni, de nekem sem sikerült a tulajdoni lap alapján a Tabán köz 4. szám alatt felkutatni Szikora Alajost. Senki nem tudott a környezetemben róla részemre felvilágosítást adni. Amennyiben az ingatlanrészen tulajdonjogot szerzek, azt is számításba kell vennem ennek alapján, hogy az ingatlanrészre fölhasználati bejelentést nem tudok eszközölni, mivel ennek előfeltétele lenne, hogy a társtulajdonossal használati megállapodást kössek. Jogi képviselőm tájékoztatott, hogy a törvény ilyen esetben külön további eljárást ír elő, mely további költséget jelent. A használati megállapodást el kell készítenem, ehhez csatolnom kell hiteles térképmásolatot, ismételten ajánlott tértivevényes levélben értesítem kell a társtulajdonost, és amennyiben érdemben terjeszt elő kifogást akkor alakulhat ki egy használati rend. Amíg ezt nem teszem meg addig természetesen a földrészlet után állami támogatást sem tudok igényelni. Az ingatlant amennyiben a képviselő testület természetben megtekintené, úgy láthatja, hogy teljesen elhanyagolt, több éve nincs művelve. A szántóként nyilvántartott ingatlanrészben több méteres gaz nő. A föld termőképességét egyik tulajdonos sem őrizte meg. Az ingatlant jelentős költséggel tudom termőképessé tenni, és több év után lehet igazán termést várni róla. Mindezeket számításba véve tettem ajánlatot Szalai Sándor eladónak és fogadta el a 20.000.-Ft vételárat. Az előírásoknak megfelelően a hirdetőtáblán és az internetes portálon 60 napig kifüggesztésre került az adásvételi szerződés. Senki nem tett elfogadó nyilatkozatot. Az elővásárlási jogcímem helyben lakó szomszéd. A Földforgalmi tv. 18. -ában fogalmazottak szerint számos más földműves megelőz az elővásárlási jogok rangsorában. Bárkinek lehetősége lett volna ezen a vételáron elővásárlási joggal élni, de ezt feltehetően az ingatlan természetbeni és jogi állapotát ismerve senki nem tette meg, míg a NAK állásfoglalás szerinti
4 túlzóan alacsony vételáron sem. A túlzóan alacsony vételár értelmezésem szerint nem, hogy mást hátráltatna az elővásárlási joga gyakorlásától, hanem éppen előnyt jelentett volna az elővásárlónak. Ezért érthetetlen számomra a NAK állásfoglalása. Kérem a T. képviselő Testületet, hogy az általam itt leírt érveket elfogadva a NAK állásfoglalását módosítsa és az adásvételi szerződés jóváhagyását támogassa. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103. (1) bekezdése értelmében, ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken. A Fétv. 103/A. (1)-(2) bekezdése a következőket mondja ki: (1) A helyi földbizottság az állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen - 5 napon belül - az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet. (2) A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23-25. -a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselőtestület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel. Baranyi László (6120 Kiskunmajsa, Ady Endre u. 43.) vételi ajánlatot tevő és Szalai Sándor (6120 Kiskunmajsa, Marispuszta tanya 145/A.) eladó a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződésben nevezett külterületi ingatlan ½ tulajdoni hányadára vonatkozó vételárat kölcsönösen 20.000-Ft, azaz Húszezer forintban állapították meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága állásfoglalásának indokát alapul véve és megvizsgálva, hogy az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban álle, Kiskunmajsa Város Jegyzője elkészítette a kiskunmajsai 0150/95 hrsz.-ú felvett szántó, kivett út, legelő 1 ha 2122m2 kiterjedésű külterületi ingatlan ½ tulajdoni hányadára vonatkozó adó-és értékbizonyítványt a terület helyszíni megtekintésével, mely értékelés szerint nevezett ingatlan becsült értéke 150.000-Ft,-ban azaz Százötvenezer Ft-ban határozható meg. Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megállapította, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága által kiadott állásfoglalás megsértette a Földforgalmi törvény 24. (2) bekezdés d) pontját, továbbá nem járt el szabályszerűen, amikor a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés jóváhagyását nem támogatta, mivel:
5 A Földforgalmi törvény 24. (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli: az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától. Kiskunmajsa Város Jegyzője által elkészített adó- és értékbizonyítvány alátámasztja azt a megállapított tényt, hogy a településen a földek átlagára ténylegesen jelentősen magasabb, de ez akkor lehetett volna az Agrárgazdasági Kamara döntésének az indoka, ha a szerződésben rögzített vételárat túlzottan magas összegben állapították volna meg a szerződő felek. Akkor az aránytalansággal a vevő ténylegesen elővásárlásra jogosultat tartott volna távol az elővásárlási jogának gyakorlásától. Az adásvételi szerződésben szereplő vételár bár megállapítottan ténylegesen alacsony, azonban ez az aránytalanság nem tartott távol elővásárlásra jogosultat az elővásárlási jogának gyakorlásától. Mindezek alapján Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága által kiadott BACS01-03324-1/2015 számú állásfoglalására benyújtott kifogást jóváhagyja. Az adásvételi szerződésben foglalt vételárat elfogadja, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága által kiadott állásfoglalást megváltoztatja. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 330. (2) bekezdése alapján adtam. A Képviselő-testület hatáskörét és illetékességét Fétv. 103/A. (2) bekezdése határozza meg. Határozat a fentieken túl a Ket. 71. (1) és a 72. (1) bekezdésén alapul. Kiskunmajsa, 2015. szeptember 2. Ábrahám-Fúrús András polgármester Értesülnek: 1. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága- 6000 Kecskemét, Tatár sor 6.- tértivevénnyel 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály (6000 Kecskemét, Fecske u. 25.) tértivevénnyel 3. Kifogást benyújtó jogi meghatalmazott képviselője Dr. Szabó Klára (6400 Kiskunhalas, Bethlen G. tér. I/7.) tértivevénnyel 4. Irattár