Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika

Hasonló dokumentumok
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

Biofizika I

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Kollár Veronika

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Izomélettan. Vázizom

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

Biofizika I

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

Biofizika I

Energia források a vázizomban

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

Izom energetika. Szentesi Péter

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

A citoszkeletális rendszer

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

Mozgás élettani jelentősége

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom.

Az izomműködés élettana

A citoszkeletális rendszer

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

Szignalizáció - jelátvitel

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma 3

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai

11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

Emberi szövetek. A hámszövet

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

A motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Az izomkontrakció szabályozása molekuláris szinten

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

Mozgás, mozgásszabályozás

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

A vázizom Ca 2+ -homeosztázisának módosulása egyes regulatórikus fehérjék expressziójának megváltozása esetén

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

Excitáció-kontrakció csatolása szívizomsejtekben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

A mozgatórendszer biomechanikája. Az előadás diáinak magyarázó szövege

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Mire költi a szervezet energiáját?

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

Membránszerkezet Nyugalmi membránpotenciál

Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA II. 1. kulcsszó cím:energia

A glükóz reszintézise.

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

Átírás:

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek Szerkesztette: Fekete Veronika

Az izomtípusok jellemzői Simaizom lassú nincs rajzolat Szívizom gyors harántcsíkolt Harántcsíkolt izom belső szervek akaratlan nem fáradékony extracelluláris Ca 2+ is különálló sejtek vázizom akarattal működtetett fáradékony intracelluláris Ca 2+ izomrost / szincícium

A haráncsíkolt izmok anyagcseréje 1.Lassú oxidatív izmok vörös izmok folyamatosan kis intenzitású munkát végző izmokban (pl. antigravitációs izmok) lassan fáradnak a magas mioglobin- és mitokondriumtartalom jól kapillarizált glikogént nem tartalmaz energiaigényüket zsírsavak és ketontestek oxidációjával fedezik 2. Gyors glikolítikus izmok fehér izmok rövid ideig tartó igen intenzív erőkifejtésre képes izmok hamar elfáradnak kevés mitokondriumot és mioglobint tartalmaznak fejlett szarkotubuláris membránrendszert tartalmaznak energiaigényüket glikogénraktáraik lebontásából fedezik 3. Gyors oxidatív-glikolítikus izmok gyors kontrakciós sebességűek vegyes anyagcseréjük miatt fáradtságtűrésük jobb, mint a fehér izmoké

A vastag filamentumok a miozin szerkezete A miozin szerkezete: Nehéz lánc: 230 kd 2 lánc -helikális elrendeződésben a 150 mm hosszú, 2 nm átmérőjű farki részt alkotja Könnyű lánc: 20 kd a 4 könnyű lánc a globuláris feji részt alkotja (4x11 nm) tartalmazza az ATP-bontó aktív centrum helyét A vastag filamentumok jellemzői: miozin polimerek a miozin molekulákat elektrosztatikus kölcsönhatások tartják össze a hinge régió segítségével a miozinfejek a farki rész irányába történő elmozdulásra képesek a feji részek a vastag filamentum 2 végén 6 sávot alkotnak egy sávon belül a miozinfejek 58 nm-en belül ismétlődnek www.hupe.hu

A vékony filamentum az aktin az élővilág egyik legáltalánosabban elterjedt fehérjéje G-aktin (globuláris): 42 kd, monomer F-aktin (fibrilláris): polimer Típusai: -aktin: a szív-, a váz- és a simaizmok kontraktilis rendszere -, -aktin: minden sejt citoszkeletális rendszerében megtalálható Tropomiozin (70 kd): elfedi az aktin felületén lévő kereszthidak kialakítására képes régiót Troponin komplex: troponin T (37 kd): a tropomiozinhoz kapcsolódik troponin C (18 kd): Ca 2+ -kötő doméneket tartalmaz troponin I (24 kd): inhibitoros alegység, interakcióba lép a kereszthídkötésekkel

Az izomkontrakció mechanizmusa a kereszthídciklus ATP-t köt a miozin disszociál az aktinról hidrolízis ADP disszociál izomkontrakció -foszfátcsoport elvesztése a miozinfej az aktinhoz kötődik

A harántcsíkolt izom kontrakciójának relaxációjának szabályozása a miozin ATP-áz aktivitása Mg 2+ jelenlétéhez kötött ha a [Ca 2+ ] < 10-6 M TnC nem köt Ca 2+ -t a TnI ráfekszik az aktin miozinkötésre alkalmas régiójára relaxáció ha a [Ca 2+ ] > 10-6 M a TnC Ca 2+ -t köt elhúzza a TnI-t, így kialakulhat a kereszthíd kontrakció Troponin C Miozin Ca 2+ Troponin T Troponin I Tropomiozin AKTIN

A harántcsíkolt izom felépítése izom Z-csík A-sáv I-sáv miofibrillum szarkomer izomrostok kötege Izomrost: a harántcsíkolt izom felépítő egysége Szerkesztette: Fekete Veronika

A vázizom hossz-feszülés összefüggése A vázizom feszülési és erőkifejtési képessége: függ: a szarkomer hosszától a maximumát 2,0 2,5 m szarkomerhossz esetén éri el ha a szarkomerhossz > 3,5 m v < 1,2 m, az izom nem képes aktív feszülésre az izom erőkifejtése és az aktív feszülési képessége a kialakuló kereszthidak számával arányos az izom maximális rövidülési képessége a nyugalmi hossz 1/3 része a maximális erőkifejtés mértéke az izom funkcionális keresztmetszetével arányos

A szarkotubuláris rendszer felépítése sejtmag Z-lemez mitokondrium A-sáv I-sáv szarkolemma szarkoplazma T-tubulus nyílásai szarkoplazmás retikulum triád, T-tubulus, terminális ciszterna miofibrillum

Az excitációs-kontrakciós kapcsolás Az izomkontrakció és relaxáció szabályozója a citoplazmatikus szabad Ca 2+ -koncentráció változása Vázizomban: Dihidropiridin-receptor (DHPR)= L-típusú Ca 2+ -csatorna szinkronizált konformáció változása önmagában elegendő a rianodinreceptorok (Ryr) megnyitásához Szívizomban: Nincs közvetlen mechanikai kapcsolat a DHPR és Ryr között Ca 2+ -indukált Ca 2+ -release jelenségea szívizomsejtek extracelluláris Ca 2+ hiányában nem képesek aktiválódni! Simaizomban: Lassúbb folyamat Az intracelluláris Ca 2+ raktárak elérése inozitol-trifoszfát felszabadulása és intracelluláris diffúziója révén

A Ca 2+ -visszavétel mechanizmusa Az izom relaxációt az ionizált Ca 2+ -koncentráció csökkenése váltja ki a szarkoplazmatikus térben. SERCA (SR Ca 2+ -ATPáz): 1 ATP felhasználásával 2 Ca 2+ -t pumpál a szarkoplazmás retikulum lumenébe SR lumenében lévő Ca 2+ -kötő fehérjék: calsequestrin, calreticulin a szívizomban: a foszfolambán defoszforillált állapotában hozzákapcsolódik a SERCAhoz, és csökkenti annak működését. A -adrenerg stimuláció hatására a foszfolambán foszforilálódik, és leválik a SERCA-ról, így aktivitása megemlkedik. Cori-ciklus: vércukor glükóz tejsav glikoneogenezis anaerob glikolízis glükóz tejsav

Izomfáradás, izomláz Izomfáradás: az az állapot, amikor az izomkontrakció ereje és/vagy sebessége csökken. Szintjei: excitációs-kontrakciós kapcsolat kontraktilis rendszer metabolikus energiabiztosítás Ca 2+ -visszavétel A fáradó izomban megfigyelhető: a glikogénraktárak kiürülése lokálisan a H + -, tejsav- és foszfátkoncentráció emelkedése, acidózis K + -kiáramlás a bomlástermékek okozta hiperozmózis miatti vízbeáramlás Izomláz: durva morfológiai károsodások, a membránelemek, filamentumok disztorziója, szétesése elsősorban excentrikus izommunkában figyelhető meg, a túlnyújtott izom erőkifejtése esetén

Ioncsatorna-betegségek 1. Malignus hipertermia oka: a rianodinreceptor pontmutációja inhalációs anesztetikumok hatására figyelhetők meg a tünetek az izom Ca 2+ -mal árasztódik el tünetek: hiperkontrakció, metabolikus folyamatok felgyorsulása, hőmérséklet általános emelkedése életveszélyes! 2. Miotóniával járó állapotok Cl vagy Na + -csatornák defektusa (pl: hiper- ill. hipokalémiás elhúzódó paralízis) Tünetek: elhúzódó izomrelaxáció 3. Muszkuláris diszgenezis: a dihidropiridin-receptor hiánya

Az izomszövet citoszkeletális vázrendszere I. Z-vonal: alapváza: -aktinin (100 kd) itt rögzül az F-aktin és a hozzá kapcsolódó nebulin titin: a legnagyobb molekulatömegű fehérje (2,5 MD) a Z-vonal és a vastag filamentumok között helyezkedik el feladatai: az izom túlnyújtása után a vastag és a vékony filamentumok eredeti helyzetének helyreállítása, a nyújtás korlátozása Intermedier filamentumok: dezmin: szív- és vázizmokra specifikus vimentin: simaizomban szerepe: az izom morfogenezisének irányítása a szarkomerek, filamentumok, fibrillumok strukturális rendeződése

Az izomszövet citoszkeletális vázrendszere II. A membrán citoszkeletális rendszer: feladata: integráns membránfehérjék, receptorok, csatornák laterális diffúziójának szabályozása kapcsolat a belső citoszkeletonnal és az extracelluláris mátrix komponensivel disztrofin: a citoszkeletális aktinhálózat és egy membránba épülő glikoporteinkomplex között hoz létre kapcsolatot utrofin: a T-tubulus SR junkció és a mioneurális junkció területén Duchenne-kór: X-hez kötötten öröklődő a disztrofin gén defektusa ismétlődő rostelhalások 6-8 évesen járásképtelenek Becker-izomdisztrófia enyhébb forma korai halál a légzőizmok és a szívizom károsodása miatt rövidebb, de még bizonyos mértékben funkcióképes disztrofin szintézise

ATP nyerés az izomban Adenilátkináz Zsírsavoxidáció Kreatin-foszfát Glikogén bontása Kreatin-foszfát