Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program)
Az előadás felépítése 1. Bevezetés 2. Történeti áttekintés (irodalom) 3. A földértékelési rendszerek ismertetése (mg., erdő) 4. Az egységesítés lehetőségei (D-e-Meter) 5. A D-e-Meter rendszer erdészeti háttere 6.Következtetések, további kutatások
A témában talált szakirodalom NYME Központi Katalógus Magyar Erdészeti Bibliográfia Országos Erdészeti Egyesület MTA GGKI Könyvtári Adatbázis MTA TAKI Könyvtár
A témában talált szakirodalom Erdészeti földértékelés (1966): Kísérletügyi Közlemények (1966.,LXVI./D kötet 1-3 sz., 3-11p.) Farkas Julianna (1980): Az erdészeti földértékelés kísérleti munkáiról (in.: Az Erdő 1980. v.:29.n.9., 413-416 p.) Bacsai Imre (1981):Erdészeti földértékelés (in.: Agrártudományi Közlemények 1981., v.40, n.2-4, 589-591.p. in: Járó Z.) Dr. Illyés Benjámin (1984): Az erdészeti földértékelés módszertani kérdései (in.: Erdészeti Kutatások 1984-85., v.76-77.,341-345p.) Márkus L. - Mészáros K.(2000):Erdőérték-számítás, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Bp.
Erdészeti földértékelés I. A termőterületek értékelését az 1875. évi VII. törvénycikk szabályozta =AK rendszer (kataszteri tiszta jövedelem alapján) Az erdő tiszta jövedelmét az átlagos gazdálkodás mellett tartósan kitermelhető fakészlet, az erdei mellékhaszonvételek értéke, valamint az erdőművelésre, ápolásra, fakitermelésre és az erdészeti irányítás általános költségére kalkulált ráfordítások különbözeteként határozták meg. Ezt a tiszta jövedelmet nem erdőrészletenként, hanem körzetenként változó, maximálisan 8 minőségi osztályra állapították meg. Minőségi osztályok szerint mintaterületeket tűztek ki, ennek alapján határozták meg a jellegzetes tiszta jövedelmi adatokat.
Erdészeti földértékelés II. Minisztertanács 2012/1979.V.26. sz. határozata elrendelte a földek komplex ökológiai és ökonómiai értékelését. Az erdőket szintén a mezőgazdasági termelésre kialakított termőhelyi pontszám segítségével kellett értékelni. Az alaptermékenység megállapítása a mezőgazdasági és az erdőgazdasági hasznosítástól függetlenül azonos elvek szerint történik, amelynek lényege, hogy a termőhelyek pontértékét a genetikai talajtípusok, az éghajlati és a hidrológiai adottságok (a domborzat hatása az utóbbi kettőben érvényesül) alapján kell meghatározni. (Termőhely-értékelő táblázatok készültek)
Termőhely-értékelő táblázat
A mg.-i és erdészeti talaj ill. termőhely osztályozási rendszer összehasonlítása Publikáció: Rajkai k., Bidló A.,Heil B.,Kovács G.,Patocskai Z.: A mezőgazdasági és erdészeti talaj illetve termőhely osztályozási rendszer összehasonlítása (Talajtani Vándorgyűlés, Sopron, 2006.08.23-25.)
A D-e-Meter projekt Célja: Új földminősítési viszonyszámok kidolgozása A termőföldek termékenységének pontosabb meghatározása Eu-s és hazai mg.-i támogatások, azokhoz juthat el akinek a környezeti adottságai miatt leginkább szükséges Megalapozottabb termelés Adatszolgáltatás megkönnyítése Feladatai: A földminőség on-line térinformatikai eszközökkel történő térképi megjelenítése Földhasználat számítógéppel történő tervezése Az egyes művelési ágak összevethetők (szántó, gyep, erdő)
D-e-Meter rendszer Publikáció INTERNET BASED LAND VALUATION SYSTEM POWERED BY A GIS OF 1:10 000 SOIL TYPE MAPS Németh, T., Tóth, T., Bidló, A., Dér, F., Fekete M., Fábián, T., Gaál, Z., Heil, B., Hermann, T., Horváth, E., Kovács, G., László, P., Makó, A., Máté, F., Mészáros K., Patocskai Z., Pásztor, L., Speiser, F., Szűcs, I., Tóth, G., Várallyay, Gy., Vass, J., Vinogradov, Sz.
Adatbázisok vizsgálata 1.ÁESZ Erdőállomány Adatbázis 2004 (kb.:400.000 erdőrészlet) 2.ÁESZ EVH (1064 pont) 3.ÁESZ Termőhelyi adattár (kb.20000 erdőrészlet)
Az adatok statisztikai vizsgálata Többváltozós regresszióval A termőhelytípus változatot alkotó kategóriák fafajonkénti sorba rendezésével
Az erdészeti termőhely értékelésben különböző fejlődési szakaszokat lehet szétválasztani. A felismerések során kialakult a termőhely fogalma. Ezt követték a részletek elemzése. Megállapították,hogy a termőhelynek összetevői vannak,ezek nem egyforma súlyúak,de egymást részben helyettesítik. A tényezőket tovább boncolták tulajdonságaik szerint. Mikor ezeknek a résztulajdonságoknak az összefüggését keresték az állományok növekedésével és összetételével kapcsolatban, rájöttek, hogy a kapcsolatok nagyon gyengék. (Járó et al.1966) A fafajok termőhely igényének vizsgálata során bebizonyosodott, hogy nem a tényezők, illetve valamely tulajdonságuk a döntő, hanem az összhatás!!!
Az adatbázis előkészítése, szűrési feltételek A fatermési táblák kiválasztása Fafajok szerint Kor szerint Termőhely-meghatározás módja sz. Eredet szerint Fatermőképesség szerint Elegyarány szerint
A vizsgálatban használt fatermési táblák
A vizsgálatban használt fatermési táblák
Az állományok kora A növekedést sztochasztikus folyamatnak tekintjük Mi a valószínűsége annak, hogy az állomány fejlődése során megmaradjon ugyanabba a fatermési osztályba? Pl. ÓNY esetén 5 éves időszakra 79% 10 éves időszakra 55% 15 éves időszakra 39%. Lassan növő fafajok esetén: kor>40 év Gyorsan növő fafajok esetén: kor>15 év EF és FF esetében: kor>30 év
Az állományok kora
A termőhely-meghatározás módja I. Közvetett módszerek: 1.Természetszerű erdőtársulás meghatározás 2.Számítástechnikai, matematikai módszerek 3.Termőhelyminősítés fafaj, eredet, kor és magasság alapján II. Közvetlen módszerek: 4.Termőhelyleírás 5.Részletes termőhelyleírás és termőhelytípus változat meghatározása 6.Termőhelytérképezés A 3., 4., 5., módszerek szerepelnek a vizsgálatban. (MÉM 1984;ÁESZ 2001)
Eredet 1. mag 2. gyökérsarj 3. tuskósarj ÁESZ(2001)
Elegyarány A fafajsorok kiválasztásának további kritériuma az volt, hogy a fafajsorokhoz tartozó elegyarány ne legyen kisebb mint 80%, mert az állományokat a magassági növekedés szempontjából így gyakorlatilag elegyetlennek tekinthetjük. (Gál, 1986)
A vizsgálat SPSS programmal Syntax-fájlok készítése 3D-s adatlekérdezés
Talajbonitációs faktortáblázat
Az erdészeti D-e-Meter rendszer informatikai háttere
Erdészeti klímatérképek A poligonok a magyar közigazgatási határok alapján készültek. A poligonok jellemző erdészeti klímájának meghatározása a poligonon belüli erdőrészletekben leggyakrabban előforduló klíma hozzárendelésével történt. Ahol nincs erdő, interpolációval határozták meg az erdészeti klímát. A térkép a Phare-Mera projectben készült 1999-ben. A formátum ESRI shape (ArcView) poligon.
Köszönöm a figyelmet!