a Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban

Az intézményi minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer a Budenz József Általános Iskola és Gimnáziumban 1

Tartalomjegyzék 1. Az intézmény bemutatása... 4 2. Intézményünk minőségpolitikája... 5 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat... 5 2.2. Minőségpolitikai célok:... 6 2.3. Célok a pedagógiai folyamatok rendszerében:... 6 2.4. Célok az intézményi szervezet működése, az oktató-nevelő munka feltételeinek fejlesztése érdekében... 7 2.5. Célok az intézményvezetésben... 7 2.6. Célok a nevelő-oktató munka eredményessége érdekében... 7 2.7. Célok a partnerközpontú működésben... 8 2.8. Mérés és értékelés rendszerünk céljai... 8 3. Intézményünk minőségpolitikai rendszere... 8 3.1. A vezetés irányító tevékenysége... 8 3.2. Stratégiai tervezés... 10 3.3. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe... 11 3.3.1. Alapelvek... 11 3.3.2. Célrendszer... 12 3.3.3. Hasznosítása... 12 3.3.4. Vonatkozási területe... 12 4. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei... 12 4.1 Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése... 13 4.2 Vezetők teljesítményértékelése... 13 Vonatkozik: az intézmény vezető beosztású dolgozóira... 13 4.2.2. Módszer... 13 4.2.3. Eljárásrend... 13 4.2.4.Szempontok... 14 4.3. Pedagógusok teljesítményértékelése... 16 4.3.1. Vonatkozási terület... 16 4.3.2. Módszer... 16 4.3.3. Eljárásrend... 16 4.3.4. Kompetenciák:... 17 4.4.Nem pedagógus kollégák értékelése... 18 4.4.1. Vonatkozási terület:... 18 4.4.2. Szempontrendszer:... 19 4.4.3. Eljárásrend... 19 4.4.4. Értékelés... 19 4.5. Partneri igény és elégedettség mérés... 19 4.5.1. Vonatkozási terület... 19 4.5.2. Módszer... 19 4.5.3. Eljárásrend... 19 4.5.4. Szempontok... 20 4.6. Partnerkapcsolatok működtetése... 20 4.6. A teljes körű intézményi önértékelés... 25 4.6.1. Vonatkozási terület... 25 4.6.2. Módszer... 25 4.6.3. Eljárásrend... 25 2

4.6.4. Szempontok... 25 5. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje... 25 5.1. A teljes körű önértékelés és a partneri igény elégedettség vizsgálatának eljárásrendje... 26 6. A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele... 27 6.1. Vonatkozási terület... 27 6.2. Módszer... 27 6.3. Eljárásrend... 27 6.4. Szempontok... 28 6.5. Indikátorok:... 30 7. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele... 31 7.1. Vonatkozási terület... 31 7.2 Módszer... 31 7.3. Eljárásrend... 31 7.4. Szempontok... 31 8. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése... 32 8.1.Vonatkozási terület... 32 8.2. Módszer... 32 8.3. Eljárásrend... 32 Függelékek... 36 3

1. Az intézmény bemutatása Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának. 1984 óta működünk az új épületben is. 1996. szeptemberétől gimnáziumi tagozattal bővültünk. 1984-től iskolánk fő profilja a nyelvoktatás. Első osztálytól tanítunk angolt, németet. Az 1-3- ig osztályig az idegen nyelvet vizuális nyelvoktatással (a rajz és az idegen nyelv integrációja) oktatjuk. A francia nyelvet második nyelvként, illetve fakultációs keretben tanítjuk. A nyelvtanítás bontott csoportokban történik. A második idegen nyelv belépésének ideje hetedik osztály. A gimnáziumban szintén angol, német és francia nyelvet oktatunk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak alkalmuk legyen az iskolában tanult idegen nyelvet anyanyelvi környezetben gyakorolni, az adott ország kultúrájával közelebbről megismerkedni. Külföldi iskolakapcsolataink vannak Angliával, Németországgal és Franciaországgal. Alsó tagozat: Kiemelten kezeljük az első négy év alapozó munkáját. Mindazon képességek és készségek, személyiségjegyek fejlesztését, önfejlesztését tartjuk fontosnak, amely a későbbi hatékony munkavégzéshez, fejlődéshez elengedhetetlen. Az első osztályban tanulóink nyugodt, kényelmes ütemben, szótagoló módszerrel tanulnak olvasni, az írás tanítása késleltetett. (Meixner módszer). Az alsó tagozaton kétféle programmal tanítunk: Lépésről-lépésre program jellemzői: kooperatív tanítási-tanulási technikák, differenciálás, témaórák (projektek). Művészeti program: a diákok az alapórák mellé a következő tantárgyakból, műveltség területekből kapnak több órát: drámafoglalkozások, furulyaórák, néptánc, kézműves foglakozások. A művészeti programunkat tantárgytömbösített formában, epochálisan tanítjuk 2009/2010-es tanévtől. Negyedik osztályig integrált természetismeretet tanítunk. A bevált jó gyakorlat alapján a környezetismeret és technika tárgyakat továbbra is integráltan kezeljük. 1-5. osztályig emberismeret címmel tantárgyat vezettünk be. Felső tagozat: 5. és 6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatással tanítunk a következő óraszám elosztás szerint: 7. évfolyamtól bevezetjük a heti 5 magyar és 5 matematika órát a következőt bontásban: minden osztály 4-4 órában tanulja a magyart és a matematikát. az 5. órát évfolyam szerinti bontásban a tanulók képességei szerinti bontásban: 1-1 óra magyar - felzárkóztató, gyakorló vagy tehetséggondozó óra, 1-1 óra matematika - felzárkóztató vagy tehetséggondozó óra. 7. évfolyamtól a diákok szabadon választhatják a második idegen nyelvet. Gimnáziumi oktatásunk öt évfolyamos, első évfolyamunk nyelvi előkészítő, ahol az idegen nyelveket oktatjuk magas óraszámban: első idegen nyelv: 12 óra /hét második idegen nyelv: 2 óra/hét 10. osztálytól emeltszintű magyar nyelv és irodalom valamint matematikatanítás folyik.. Tizenkettedik évfolyamtól a pedagógiai programunk szerinti szaktárgyakból a kerületi intézkedési tervet figyelembe véve (indítás: min. 8 fő esetén) fakultációkat indítunk. Diákjainkat a lehetőségeinkhez igazítva (az igények és az óraszámok összeegyeztetése után) felkészítjük az emelt szintű érettségire. 4

A tanórai foglalkozásokon kívül az európai projektekben is részt veszünk sikeres pályázatok esetén. A délutáni, tanórákon kívüli foglalkozások színesek, változatosak. Profiljuk a kereslet - kínálat összeegyeztetésével alakul minden évben. Hagyományosnak tekinthetőek, hisz több éve működnek a felvételire előkészítő, az agyagozás a furulya tanfolyamok, a dramatikus játék, a játékos nyelvoktatás, a sportfoglalkozások. A sokszínű sporttevékenység (kosárlabda, foci, floorball, falmászás, kosárlabda), a különböző mozgásstúdiók, a péntek délutáni foglalkozások pl.: gyöngyfűzés, kézműves foglalkozás stb. is hasznos elfoglaltságot biztosítanak tanulóinknak. 2001-ben írt, majd 2004-ben módosított pedagógiai programunkat a törvényi változásokra figyelemmel módosítjuk. Intézményünk 2001-ben átvette a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program teljes körű minőségirányító modellje bevezetésében való részvételt tanúsító oklevelet. A program befejezése után is folytatjuk a partnerközpontú működést. 2. Intézményünk minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés iránt. A Budenz József Általános Iskola és Gimnázium minden dolgozója törekszik arra, hogy megerősítse az iskola pozícióját, hogy az intézmény sokszínű kínálatával és gyermekközpontú befogadó pedagógiájával, humanista értékeivel a Szent-Györgyi Albert-i gondolatot megvalósítsa. (Ped.program) Vallja, hogy minden gyermek tehetséges, valami egyéni, különleges képességekkel rendelkezik, és ennek megfelelően igyekezik mindenkiben megtalálni és kibontakoztatni a benne rejlő egyediséget. Törekszik az intézményen belüli egység kialakítására, amelynek legfontosabb területe a szakmai minőség iránti elkötelezettség. Ehhez az értékteremtéshez szükséges a pedagógiai folyamatok szabályozottsága, a mérések rendszerének kidolgozása. A tanulók teljesítményének növekedése érdekében kibővítjük a szaktárgyi mérési rendszereinket, valamint a szülői házzal való rendszeres kapcsolattartást. Törekszünk arra, hogy gimnáziumi tanulóink mindegyike nyelvvizsgát tegyen, érettségi végéig akár mindkét nyelvből is. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a korszerű oktatási módszerek segítségével olyan infokommunikációs rendszereket ismerjenek meg, amelyek segítségével nagyobb esélyük van a felsőoktatásban és a munkaerő piacon való boldogulásra. 5

2.2. Minőségpolitikai célok: Célunk, hogy Intézményünk Minőségirányítási Programja harmonizáljon az Önkormányzat Minőségirányítási programjában kitűzött célokkal. A partnerek együttes igényeinek megfelelő oktatási és nevelési tevékenységrendszerrel biztosítjuk tanulóink készség- és képességfejlesztését. Külső - és belső partnereinkkel folyamatosan egyeztetve elvárásaikat figyelembe vesszük az intézményi pedagógiai folyamatok kidolgozásánál. A pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelveknek, cél-és értékrendszernek megfelelően folytatjuk nevelő munkánkat. Elkötelezettek vagyunk a felzárkóztatás és az esélyegyenlőséget segítő eredményes oktatás és nevelés módszerei iránt. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, az idegen nyelv tartalomorientált oktatását a legváltozatosabb tanítási módszerekkel, emelt óraszámban és iskolán kívüli tevékenységkínálat biztosításával valósítjuk meg. Szervezeti struktúránkat továbbfejlesztjük. Céljainkat a folyamatszabályozásokban is megjelenítjük. A minőségi munka, az innováció belső igényként jelenik meg iskolánk dolgozóiban. Pedagógiai munkánk során a NAT-ban megfogalmazott kompetenciák fejlesztése kiemelt szerepet kap. 2.3. Célok a pedagógiai folyamatok rendszerében: Célunk, hogy az éves munkatervünkben megfogalmazott feladatok koherensek legyenek a pedagógiai programunkban és az IMIP-ben foglalt célokkal, feladatokkal. Évente három a partneri elégedettségmérések alapján szükségesnek tartott - nevelési területet emelünk ki, és ennek alapján fogalmazzuk meg az intézkedéseket. Célunk, hogy a pedagógiai módszerek, innovációk során a vállalt többletfeladatokat az intézmény pedagógusainak legalább 30%-a vállalja. A többlet vállalás eredményét mérjük, és eredményességének mutatóit közzétesszük. Célunk, hogy a helyi tanterv tartalma legalább 70 %-ban jelenjen meg a mindennapi tanítás tanulás folyamatában. Célunk továbbá az, hogy a tehetséggondozás, a készség - és képességfejlesztés mérhető eredményességet mutasson. Célunk, hogy a szabadidős tevékenységek, a tanórán kívüli tevékenységek, a kiemelt nevelési területek a partnerekkel egyeztetett színes kínálat szerint valósuljanak meg. A partneri elégedettség érje el a 75%-ot. 6

2.4. Célok az intézményi szervezet működése, az oktató-nevelő munka feltételeinek fejlesztése érdekében Célunk, hogy a tantestület kompetenciái 100%-ban illeszkedjenek a vállalt feladatokhoz, a továbbképzési tervben szereplő prioritások legyenek összhangban az IMIP-pel és a PP-vel, az oktató-nevelő munka szervezettsége, komfortja szakszerűséget és a partnerek legalább 75%-os elégedettségét mutató állapotban legyen. a tanév megtervezése, a szakmai közösségek intézményi szinten is összehangoltak legyenek, a belső munkamegosztás az oktató-nevelő munka folyamatában szakszerű legyen, az intézményen belüli információáramlás legyen szabályozott, a rendszer zavar nélkül működjön, az intézmény alkalmazotti, szülői, tanulói közösségei tevékenységük (ön)szabályozottsága az SZMSZ-ben rögzítettek szerint valósuljon meg, az intézmény alkalmazotti, szülői, tanulói közösségeinek kapcsolatrendszere legyen együttműködő, érvényesüljenek az intézményi alapelvek, a szervezeti kultúra elégedettségi mutatója legalább 75%-os legyen, az oktatás tárgyi feltételei mutassanak jogi és szakmai (PP) megfelelőséget. 2.5. Célok az intézményvezetésben A vezetési funkciók gyakorlása során (tervezés, döntés, szervezés, ellenőrzés, értékelés) érvényesüljön a jogszerűség, a szakszerűség, a hatékonyság. A belső ellenőrzés célszerűen delegált, tervezett, konkrét, objektív, visszacsatolt, hasznosított dokumentált legyen. A vezetés vállalja az innovációs folyamatok menedzselését, az oktató-nevelő munka eredményes támogatását, valósítson meg fejlesztéseket, bővítse forrásait. 2.6. Célok a nevelő-oktató munka eredményessége érdekében A tanulók tanulmányi eredményei (tantárgyi, tanórán kívüli, érettségi, versenyek, pályázatok) feleljenek meg a pedagógiai program célkitűzéseinek, az IMIP sikerkritériumainak. Neveltségi szint feleljen meg a PP-nek, az IMIP sikerkritériumainak. 7

2.7. Célok a partnerközpontú működésben Célunk, hogy az intézmény a működéssel kapcsolatos információit ismertesse meg a közvetlen partnerekkel, legyenek elérhetőek a dokumentumok, a rendszer zavar nélkül működjön. Célunk, hogy a tanulói teljesítményeket naprakészen értékeljük, a szülőket és a tanulókat informáljuk a tanulmányi teljesítményről, a magatartás-szorgalom értékeléséről. Az értékelés legyen folyamatos, az adminisztráció követhető. 2.8. Mérés és értékelés rendszerünk céljai A tanulók tárgyi méréseit (helyi, országos, nemzetközi) a PP szerint végezzük, a mérési eredmények az IMIP sikerkritériumainak feleljenek meg, ezek mutassanak javuló tendenciát. Valósuljon meg az intézményi pedagógiai munka mérése, értékelése, elemzése, minősítése az év végi beszámoló, a mérési eredmények értékelése az IMIP-ben megfogalmazott sikerkritériumok alapján. Legyen működtetett partneri igény-és elégedettségmérési operatív rendszer. Legyen működtethető komplex mérési rendszer. 3. Intézményünk minőségpolitikai rendszere 3.1. A vezetés irányító tevékenysége Cél: Az intézményvezetés biztosítsa az intézmény minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez a szükséges erőforrásokat a partneri előírásoknak megfelelően. A külső és belső jogrendszer betartása a belső dokumentumok segítségével biztosítja az intézmény működését. A folyamatos fejlesztéshez szükséges a pedagógiai program négyévenkénti felülvizsgálata, az éves munkaterv készítése, a négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolítása. Tartalmi leírás: Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. Hozzáférhetőség: - CD-jogtár /iroda/ - Jogi Értesítő /KAT elnöke/ - Oktatási Közlöny /igazgatói iroda/ 8

- Magyar Közlöny /gazdasági iroda vagy igazgatói iroda/ - Iskolaszolga füzetek /igazgatói iroda/ - Pedagógiai program /honlap, igazgatói iroda, könyvtár, tanári/ - Házirend /honlap, igazgatói iroda, könyvtár, pedagógusok/ - Szervezeti és működési szabályzat /igazgatói iroda, tanári, könyvtár/ - Iratkezelés, dokumentumkezelés szabályai /igazgatói iroda, tanári/ - Egyéb szabályzatok: Tűzvédelmi Munkavédelmi HACCP igazgatói iroda KAT működési szabályzat Szülői Választmány A működés szabályait megismerő eljárásrend: Az igazgató áttekinti a közlönyökben és a postai úton érkezett jogi információk tartalmát. Továbbítja: igazgató helyettesnek KAT-nak belső információs hálóra teszi pedagógiai tanács felé mérésvezető rendszergazda minőségirányítási vezető folyamatgazdák 9

3.2. Stratégiai tervezés Az intézményi folyamatok hosszú távú, meghatározó tervezése a pedagógiai programban történik. A tervezés folyamatában a munkatársak közösen vesznek részt. A stratégiai tervezést az igazgató koordinálja. A tervezéskor figyelembe kell venni: a közoktatási törvényt, a rendeletek, végrehajtási utasítások előírásait, a fenntartói elvárásokat, az intézményi önértékelés eredményeit, a partneri igényeket és elvárásokat. A pedagógiai tervezés szabályozása Feladat Felelős Határidő Dokumentum Ellenőrzés Megjegyzés A tantestülettel igazgató, Törvény Törvények, megismertetni a minőségügyi szerint végrehajtási módosítás okait vezető utasítások, feljegyzések, jelenléti í Munkaanyag vek A munkacsoport Igazgató 4 év, ill. tantestület, felállása jogszabály Szülői választmány, szerint DÖK A PP módosításá- Minőségügyi Ütemterv javaslatok Igazgató nak elkészítése A javaslatok elfogadtatása a tantestülettel A módosítások beillesztése A PP eéfogadtatása a DÖK-kel és a szülői szervezettel Az elkészült PP megszavaztatása a nevelőtestülettel A módosított PP felterjesztése az önkormányzathoz vezető Igazgató Minőségügyi vezető Minőségügyi vezető, DÖK-vezető, Igazgató Igazgató szerint Ütemterv szerint Ütemterv szerint Ütemterv szerint Ütemterv szerint Ütemterv szerint Munkaanyag Munkaanyag Munkaanyag, jegyzőkönyv Munkaanyag, jegyzőkönyv PP Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Az SZMSZ felülvizsgálata: Cél: Az intézményi szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése, optimalizálása, az intézményi működés fejlesztése, részletes szabályozása. A PP módosítását követi, annak megvalósítását segíti. A felülvizsgálat történhet a törvények változása miatt, a fenntartó utasítására, a munkatársak igénye szerint. Az elfogadásához az alkalmazotti kör 2/3-os támogatása szükséges.

A Minőségirányítási program készítése, módosítása: Cél: az iskolai folyamatok hatékony működtetése. Biztosítja az intézményi minőségpolitika céljainak a megvalósulását. A MIP elkészítéséért az igazgató felelős. A feladat elvégzését a minőségirányítási csoport segíti. Munkájukat elfogadott ütemterv alapján végzik. A MIP elfogadásához 2/3-os alkalmazotti támogatás szükséges. Az éves operatív tervezés: Az éves munkatervet az igazgató készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Ki kell kérni a szülői szervezet és a DÖK véleményét. Elkészítésének főbb szempontjai: Könnyen áttekinthető legyen. A PP-hez kapcsolódóan, továbbá a tanév kiemelt feladataihoz illeszkedve az év fő nevelési és szakmai stratégiáit kell benne kiemelni. Elkészítésénél figyelembe kell venni az előző év mérési eredményeit, a statisztikai átlagokat, a partneri igény-és elégedettség mérés eredményeit. Az egész intézményi munkát átfogja. Időtervet is tartalmazzon. Tartalmazza továbbá: - a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az ünnepségek idejét, - a nevelőtestületi értekezletek, konferenciák időpontjait, - a pedagógiai és minőségirányítási feladatokat, - a tanítási év ellenőrzési feladatait is. 3.3. Az ellenőrzés, mérés és értékelés alapelvei, célrendszere, hasznosítása, vonatkozási területe 3.3.1. Alapelvek Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerűen, szakszerűen, tervezett módon, partnerközpontúan, hatékonyan és alapvetően a gyermekek, a tanulók érdekében működjön. Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. Legyen átfogó, az intézmény egészére alkalmazható. Legyen objektív, konkrét, gyakorlatias és könnyen adminisztrálható. Legyen áttekinthető, reprodukálható, egyértelmű, fejleszthető. Az objektivitás növelése érdekében az értékelendő területet több szempontból közelítse az információk forrása széles tartományú legyen. Építsen az intézményen belüli és kívüli humán erőforrásokra is. Legyen alkalmas komplex értékelésre, de elemenként illetve részterületenként is használható legyen. A nyilvánosság kérdés esetenként kerüljön meghatározásra. A folyamat minden lépése legyen a tantestület által legitimált. 11

3.3.2. Célrendszer Az értékelési folyamatban résztvevők feladatköre, felelősségi és hatásköre pontosan rögzített legyen. Normaként legyen kezelve, azaz minden érintettre nézve egyező és azonosan értelmezhető alkalmazást jelentsen. Az intézményi folyamatokat az adatfelvétel ne zavarja meg. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer meghatározó módon járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény az elvárásoknak megfelelően teljesítse a jogi és szakmai követelményeket. A működtetett rendszer célja, hogy megfelelő információkkal rendelkezzünk az állandó minőségjavításhoz. A pedagógusok mérhető tevékenységének megerősítésével, szükség esetén annak fejlesztésével biztosított legyen az egyéni és a szervezeti célrendszer öszszehangoltsága. Az egyes teljesítményértékelési ütemek végén ismertekké váljanak az értékelt személyhez kapcsolódó munkafeltételek, az általa befolyásolt folyamatok és kimenetek egymásra gyakorolt hatása; továbbá az egyén fejlesztésének lehetősége. 3.3.3. Hasznosítása Az ellenőrzési, mérési és értékelési folyamat során keletkezett adatokról, tényekről, megállapításokról szóló dokumentáció (jelentés) kerüljön feldolgozásra és képezze alapját a visszacsatolásnak, fejlesztésnek. A teljesítményértékelés tapasztalatai szempontként vehetők figyelembe az értékelt előmenetelénél. A rendszer tartalmazza az egyes vizsgálati területek nyilvánosságra hozatalának szintjét. 3.3.4. Vonatkozási területe Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer vonatkozik: az intézményre, az IMIP által meghatározott és az eljárásrendben érintett partneri körre, az intézményben az IMIP alapján ellenőrzést, mérést és értékelést végzőkre. 4. Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer területei Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelése. Partneri igény és elégedettség mérés. A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi értékelése. A teljes körű intézményi önértékelés 12

4.1 Az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelése A MIP meghatározza az intézményi vezetők, pedagógusok ellenőrzésének, mérésének és értékelésének alapjait, ezen belül a folyamatok elvégzéséért felelős személy kiválasztásának szempontjait, a teljesítményértékelés tárgyát, időszakát, módszereit, időintervallumokat. 4.2 Vezetők teljesítményértékelése Vonatkozik: az intézmény vezető beosztású dolgozóira igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető, minőségügyi vezető. 4.2.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva: intézményvezető esetében önértékelés, tantestületi szintű értékelés. vezető esetében önértékelés és intézményvezetői értékelés, az intézmény vezetője által megbízott vezető beosztású dolgozó(k) által történő értékelés, Külső erőforrások felhasználásával: Felkért külső szakértő(k) által végzett értékelés. 4.2.3. Eljárásrend Intézményvezető esetében: Az intézményvezető ütemezett teljesítményértékeléséről a fenntartó gondoskodik az ÖMIP alapján. Az intézményvezetői önértékelést illetve az intézményvezető tantestületi szintű értékelést kezdeményezheti a KT, a tantestület vagy az intézmény vezetősége. Az írásos felkérést követő 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti önértékelését a 2. számú függelékben szereplő Vezetői értékelő és önértékelő lap kitöltésével és a teljes tantestület számára nyilvánosságra hozza. Egy vezetői ciklus alatt a felsorolt csoportok legfeljebb egy-egy alkalommal kérhetik fel önértékelésre az intézmény vezetőjét. Egyéb teljesítményértékelések mellett az intézményvezető a vezetői ciklus utolsó évében a MIP szerint komplex önértékelést végez. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. Vezetők esetében: Az intézmény négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő vezető beosztású dolgozók 13

vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve című segédanyag alapján éves rendben meghatározza a vezetők vonatkozásában elvégzendő mérésértékelés időpontját, tartalmát (mint szaktanár), azaz konkrétan kijelöli a vezető szaktanári szerepére vonatkoztatva kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden vezető teljesítménye értékelésre kerüljön. A vezetői önértékelés és a vezető intézményvezetői értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap- 2.számú függelék) mindkét fél kitölti, és az eredményt közösen értelmezik. Ezt követően az intézmény vezetője a vezető társa számára fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az értékelés ezen módja nem nyilvános. A vezető tantestület által történő értékelése az alábbiak szerint történik: az e célra alkalmazott mérőeszközt (Vezetői önértékelő lap-2.számú függelék) az értékeltre vonatkoztatva minden tantestületi tag kitölti és az adatokat az intézményvezető által megbízott személy kizárólag az intézményvezető számára összesíti, aki az eredményről és javaslatairól tájékoztatja a tantestületet. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 4.2.4.Szempontok A teljesítményértékelés során vizsgált vezetői (intézményvezetői is) feladatok: tervezés (stratégiai és operatív), teljes körű perspektíva nyújtása, feladatszervezés, végrehajtás koordinálása, döntéshozatali folyamatok irányítása, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás. Az értékelésbe bevont folyamatok, tevékenységek, amelyekben a vezetői (intézményvezetői is) feladatok érvényesülését értékeljük: 2. számú függelék Az intézmény jogszerű működésének biztosítása Belső szabályozottság, dokumentációs rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés és elosztás Tantestület és a segítők (végzettség, fluktuáció, továbbképzés, külső szakértelem bevonása) Tárgyi környezet, eszközök, pályázatok Gazdálkodás A szervezeti struktúra és kultúra, illetve ezek fejlesztése Struktúra és a feladatok összhangja, hierarchia működtetése, szerepek kiosztása Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatdelegálás, szervezeti csatornák működtetése, perspektíva adása, hajtóerők biztosítása Pedagógiai folyamatok vezetése, fejlesztése PP végrehajtása (helyi tanterv, egészségnevelés, környezet), diákönkormányzat, fórumok Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság 14

Vezetői értékelés Szempontok Jogszerűség: Belső szabályozottság Dok.rend, szabálytisztelő gyakorlat Forrásteremtés, elosztás: Tantestület (fluktuáció, innováció) Tárgyi környezet, pályázatok Gazdálkodás Szervezeti struktúra, kultúra, ezek fejlesztése: Struktúra és a feladatok összhangja Szervezeti klíma, vezetői ellenőrzés, értékelés, feladatok delegálása,csatornák működtetése Pedagógiai feladatok vezetése, fejlesztése Pedagógiai folyamatok tervezése, fejlesztése Pedagógiai folyamatok irányítása, végrehajtása Pontértékek 3 pont 3 pont Tanórán kívüli folyamatok támogatása Minőségirányítás, minőségfejlesztés Partnerközpontú működés, mérés-értékelés PR, nyitottság Maximális 36 A pedagógus és nem pedagógus értékelése a jogszabály szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig: 29-36 pont kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig: 23-28 pont alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig: 11-22 pont kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt: 0-10 pont alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. 15

4.3. Pedagógusok teljesítményértékelése 4.3.1. Vonatkozási terület A Pedagógusok teljesítményértékelése folyamatleírás az intézménnyel jogviszonyban álló, pedagógusi munkakörben foglalkoztatott minden alkalmazottra vonatkozik. 4.3.2. Módszer Az intézmény belső erőforrásait felhasználva az intézmény vezetője által megbízott vezető (szakmai vezető) beosztású dolgozó(k) végezhetik. A mérés-értékelés folyamatának minden esetben több résztvevője van, nevezetesen a mérés vezetője, illetve az adatszolgáltatásban közreműködők. Külső erőforrások felhasználásával: Az intézményvezető külső szakértő bevonásával is élhet, ebben az esetben a teljesítményértékelést a szakértő ezen dokumentumban rögzítettek alapján végzi. 4.3.3. Eljárásrend A teljesítményértékelés ütemezése A vezetés négyéves program alapján éves alprogramokra bontva célirányosan alkalmazza a teljesítményértékelésre kerülő személyek vonatkozásában a jelen dokumentumot. Az 1. számú függelékben szereplő A teljesítményértékelés végrehajtásának feladatterve című segédanyag alapján éves rendben meghatározza az adott személyek vonatkozásában elvégzendő mérés-értékelés időpontját, tartalmát, azaz konkrétan kijelöli a kiválasztott területeket, valamint az értékelést végző személyt, személyeket. Az alprogramot (éves ellenőrzési ütemtervet) úgy kell elkészíteni, hogy négy év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelésre kerüljön. Az intézmény vezetője a fenti alprogramot az éves munkatervhez csatolja, ezáltal annak elfogadásakor tantestületi legitimitást kap a teljesítményértékelés adott tanévi ütemezése is. A teljesítményértékelés folyamata: 3., 4. számú függelék Az értékelésbe bevont mérésvezető felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez a kollégáktól támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 3. számú függelékben szereplő Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. Az egyes részterületek vizsgálata során az adatgyűjtésekhez a Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez dokumentumhoz csatolt mérőlapokat kell használni (függelékben). A mérőlapokon szereplő rovatokat ki kell tölteni. A tapasztalatok alapján az adatfelvevő néhány szóban rögzíti a megadott szempontok szerint megfigyelt tényeket és a 10-es skálán értékeli a szempontokhoz viszonyított tapasztalatait. Szakmai jellegű területhez tartozó adatgyűjtést amennyiben megoldható - az értékelttel azonos szakképzettséggel rendelkező pedagógus (lehetőleg munkaközösség- vezető vagy mérésvezető) végezze. 16

Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez 3. számú függelék táblázatainak kitöltése: o a Tapasztalatok rovatát a mérésvezető lényegre törő megállapításokkal kitölti, o a táblázat Értékelés rovatait az alábbi jelölések alkalmazásával kell kitölteni: az Értékelés megfelelő (kiváló, megfelelő, fejlesztendő) rovatába X-et kell tenni, illetve rövid szöveges értékelést kell megfogalmazni, o a Következmény rovatba az ellenőrzés és mérés alapján megtett értékelés függvényében meg kell fogalmazni azt a javaslatot, hogy az illető pedagógus milyen további segítséget kell, hogy kapjon az intézménytől (vezetői megerősítés, motiválás, továbbképzés, mentori támogatás ), o az Indoklás rovatba az értékelést végző röviden indokolja valamennyi döntését, amit a folyamatban meghozott (értékelés, következmény), o az értékelést vezető ezt követően megosztja információit, véleményét tapasztalatait az értékelttel és bemutatja a rögzített folyamat lényegét az értékelő lap segítségével. Ehhez a képhez a pedagógus az Észrevételek rovatban megjegyzéseket tehet, o az így véglegesnek minősülő szakmai tartalmú értékelő lapot mindkét fél aláírásával látja el, o az aláírt értékelő lapot a mérés vezetője az intézmény igazgatójához juttatja, kérésére szóban kiegészíti azt. Az intézmény vezetője gondoskodik a Következmények rovatban szereplő javaslatok realizálásáról, melynek első lépése az értékelttel való beszélgetés, melynek egyik eleme - az értékelt egyetértésével - dönteni arról, hogy az értékelés milyen nyilvánossági szintet kap (teljes körű, tantestületi, vezetői). Az elkészült szöveges értékelésből és a diákok körében végzett mérések grafikonos eredményből a dolgozó egy példányt kap. A vezető intézkedik a Következmények megvalósulásának nyomon követéséről. A folyamatban keletkezett dokumentumokra a továbbiakban az intézmény adatkezelési szabályzata vonatkozik. 4.3.4. Kompetenciák: Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozási kompetencia (pl. pályázatok, továbbképzések) Szaktanári szerep értékelése Felkészültsége a szaktanári szerepre Foglalkozásvezetése A tanítás helyi tanterv szerinti tartalmi megfelelése Tanítványai tantárgyi teljesítménye Követelményrendszere Tantárgyi értékelési gyakorlata, kultúrája Tanítványai tantárgyi teljesítménye Pedagógusi tulajdonságai Felzárkóztatás, tehetséggondozás A sajátos nevelésű tanulókkal való bánásmód, foglalkozás 17

Szervezeti szerep értékelése Az iskolai szervezeti struktúrában elfoglalt szerep Munkatársi jellemzői: a/a munkaköri leírásban foglaltak betartása b/kapcsolattartás a munkatársakkal c/a szervezett programokban való részvétel d/tanári házirend betartása f/ Etikai kódex betartása A szervezett programokon való részvétel Szervezeti felelőssége A szervezett programokon részvétel Dokumentációkhoz kapcsolódó teljesítményének értékelése Tanulók nyilvántartása Intézményi dokumentációk Az intézményi folyamatokban hasznosuló civil tudásának értékelése Önértékelő ív kitöltése Diákok értékelése 7. osztálytól 4.4.Nem pedagógus kollégák értékelése 4.4.1. Vonatkozási terület: Pedagógus munkát segítők: szabadidő szervező, könyvtáros, oktatás technikus, rendszergazda. Iskolatitkárok, konyhai dolgozók, gondnok-karbantartók. Gazdasági részleg dolgozói. Az értékelést az adott terület vezetője végzi a bevont munkatársak segítségével. Az értékelésbe bevont mérésvezető felveszi a kapcsolatot az értékelésbe vont munkatárssal, és egyezteti a folyamat kezdetének időpontját, egyeztet a folyamat várható tartalmáról, módszeréről, időtartamáról; továbbá a munka folyamatos végzéséhez a kollégáktól támogatást kér (dokumentumok rendelkezésre bocsátása). Az ellenőrzés, a mérés, az értékelés során be kell tartani a 6. számú függelékben szereplő Mérőlapok a teljesítményértékelés fő területeihez című dokumentumok előírásait, az attól való esetleges eltérés okát írásban rögzíteni kell. 18

4.4.2. Szempontrendszer: A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek, A munkakör ellátása során végzett tényleges szakmai, gyakorlati munka, A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség, A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat, A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet, Egyéb, munkakörönként megállapított szempontok. 4.4.3. Eljárásrend Interjú az értékelttel. Munkatársi jellemzők (közvetlen felettesével és két munkatárssal, amely közül az egyiket ő választja) Az értékelést végző vezető a mérés során ellenőrzi a munkaköri leírásokban foglalt feladatok ellátását, annak minőségét. 4.4.4. Értékelés szakterületenként: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig: 29-36 pont kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig: 23-28 pont alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig: 11-22 pont kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt: 0-10 pont alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. 4.5. Partneri igény és elégedettség mérés 4.5.1. Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partneri köre. 4.5.2. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények, és elégedettség felmérésére. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk, az adatokat grafikusan is megjelenítjük. 4.5.3. Eljárásrend Az éves munkaterv önálló fejezeteként a minőségügyi felelős által a MIP alapján tervezetten legalább évente egy-egy partneri kör vonatkozásában - felmérjük partnereink igényeit és elégedettségét. Az eljárás főbb lépései: 19

kapcsolatfelvétel a kiválasztott partnerekkel, mérőeszközök készítése, adatgyűjtés, adatok összegzése, elemzése, értékelése, trendvizsgálatok, célok, prioritások meghatározását javaslatok megfogalmazása, nyilvánosságra hozatal, a partneri igény-és elégedettségmérés értékelése az éves beszámoló részeként. Az eljárás teljes körű lebonyolítása a minőségügyi munkacsoport feladata. Az intézmény munkatársainak minden egyes partneri panaszt ill. a megelégedettségre vonatkozó észrevételt dokumentálniuk kell, és elemzésre át kell adni az intézmény vezetőjének. 4.5.4. Szempontok A felmérés, az adatgyűjtés kiterjed: a partneri elvárásokra, igényekre, a partneri elégedettségre, elégedetlenségre, az oktató-nevelő munka véleményezésére. 4.6. Partnerkapcsolatok működtetése CÉL: Bemutatni az intézményben folyó partnerazonosítási folyamatot, valamint a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése, elemzése a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikáció. A minőségügyi vezető minden év november 30-ig elvégzi a partneri lista frissítését. Külön eljárásban szabályozzuk a partneri igény és elégedettségmérés folyamatát és annak elemzését. A mérés és elemzés eredményét felhasználjuk az intézményünk éves munkájának értékelésében, önértékelésben, a pedagógiai program felülvizsgálatában és a következő évi tervezéseknél. A partnereinkkel történő kommunikáció módjairól listát vezetünk, aminek változásait évente módosítjuk Igyekszünk minél szélesebb körben képviseltetni iskolánkat, a társadalmi szervezetek munkájában résztvevő dolgozóinkat ösztönözzük. Erről listát vezetünk, amit évente megújítunk. A problémák kezelésének rendjét a panasz-kezelési eljárásokban szabályozzuk, itt nagyon fontos szerepet szánunk az osztályfőnököknek, a DÖK-nek, a Fegyelmi bizottságnak, a munkaközösségeknek, az iskolavezetésnek. Iskolánk népszerűsítése érdekében fokozottan figyelemmel kísérjük a kommunikáció sikerességét a partnerekkel, és annak társadalmi környezetre gyakorolt hatását. A továbbtanuló diákok: 8., és 13. évfolyam sikerességének mérése. Új dolgozóink felvételének rendjét, folyamatát szabályzatban és folyamatábrában rögzítettük. 20

A partnerek azonosítását évente felülvizsgáljuk, módosítjuk. Határidő Partnerek azonosítása: minden év november 30. Felelős Támogató csoport Vezetője - lista átvizsgálása - adatok egyeztetése: - belső partnerek: - diákok létszáma - DÖK - dolgozók - külső partnerek: - közvetlen - közvetett Lista a partnerekről Adatgyűjtés, ellenőrzés közvetlen közvetlen közvetett BELSŐ PARTNEREK KÜLSŐ PARTNEREK KÜLSŐ PARTNEREK módosítások 21

Kommunikáció a partnerekkel /lista/ Írásos anyagok Kerületi: Országos: Helyi: Internet: Budai Polgár Hegyvidéki újság XII. ker Hírlevél Pályázati figyelő Hírlevél Budenz újság Iskolanyitogató (alsó tagozat) Budenz bemutató Gimnáziumi tájékoztató Budenz évkönyv Nyitott hét alsó-, gimnázium Filmvetítés iskolai programokról Bemutató anyag alsó tagozatos munkákból Honlap alsós, általános iskolai, gimnázium levelezőlista, e-mail Belső partnerekkel: - tantestületi értekezletek - DÖK gyűlések - Szülői Választmányi gyűlések - Szülői értekezletek - Fogadóórák - Bemutató órák - Nyílt napok - Iskolai előkészítő óvodásoknak - Szombati játszóházak 22

A partneri igény és elégedettségmérés folyamatábrája Azonosított partnerek jegyzéke Az elégedettség feltételeinek Meghatározása /módosítása/ Adatbázis Elégedettségi kritériumok PSZK Művelődési Iroda Művelődési ház Fenntartó Dolgozók Az elégedettségmérés módsze- Elégedettség reinek és gyakoriságának vizsgálat felülvizsgálata szabályzata Mintavétel és módszer meghatározása, módosítása Mintavételi módszerek Az igény és elégedettségmérés Diákok elvégzése Szülők Ped. munkát segítők Az igény és elégedettségmérés Az eredmények Iskola orvos eredményeinek elemzése összegzése Hitoktatók Pszichológus, Nevelési tanácsadó Szakértői bizottság tantestület Az eredmények ismertetése megtárgyalása az érintett felekkel értékelés írásos DÖK SzMSZ IGEN Kell-e beavatkozás? A folyamat Indikátorainkban Módosítás? leírása van-e szükség változásokra IGEN Partnerek Intézményi működési elégedetlenségének NEM NEM és értékelési folyamataiban kezelése módosítás VÉGE STOP 23

Minőségirányítási terv Évente elvégzett belső mérések FELADAT FELELŐS HATÁRIDŐ BESZÁMOLÓ HELYE 5. osztály: Szülők elégedettség-mérése Bederna Lászlóné DOKUMENTÁCIÓ BESZ. IDEJE Május.30-ig Tanévzáró értekezlet 07.06. "Beszámoló az elégedettségmérésről" június DOK. H.IDEJE 6. osztály: Szülők elégedettség-mérése Szentkúti Judit Február végéig Tanévzáró értekezlet 07.06. "Beszámoló az elégedettségmérésről" május 9.osztály: Szülők és tanulók elégedettségmérése (NYEK-ről Teljes körű elégedettség mérés lebonyolítása A minőségirányítási terv felülvizsgálata Szentkúti Judit Május 30-ig Székely Zs. Október 30-ig Bederna Lászlóné, Szentkúti Judit Székelyné Nagy Zsuzsanna, Bederna Lászlóné, Szentkúti Judit Tanévzáró értekezlet 07.06. "Beszámoló az elégedettségmérésről" Február végéig Tanévzáró értekezlet, Szülői választmányi értekezlet május 07.06. Teljes körű dokumentáció február március Tantestületi értekezlet március A minőségirányítási tervdokumentáció március

4.6. A teljes körű intézményi önértékelés 4.6.1. Vonatkozási terület Az intézmény működéséhez kapcsolható, mérhető és értékelhető rendszerelemek, folyamatok összessége. 4.6.2. Módszer Az intézmény teljes körű működését, eredményeit, fejlődését kimutató, az intézmény sajátosságait figyelembe véve adaptált közoktatási minőségdíj-modell vagy más minőségügyi modell alkalmazása. 4.6.3. Eljárásrend A teljes körű intézményi önértékelésre négyévente kerül sor, az intézményvezetői ciklushoz igazítva, annak 4. évében. A teljes körű intézményi önértékelés főbb lépései: az önértékelés területeinek azonosítása, az értékelés szintjének (intézményhez viszonyított, fenntartói, regionális, országos, nemzetközi) meghatározása, viszonyítási pontok meghatározása, az értékelés eszközrendszerének, az alkalmazott módszerek meghatározása, az önértékelést megvalósító modell kiválasztása, adaptálása, az értékelést végzők körének meghatározása, indikátorrendszer kidolgozása, az információk feldolgozása, az eredmények visszacsatolása, a fenntartó tájékoztatása az eredményekről. 4.6.4. Szempontok Az önértékelési modell által meghatározottak szerint. Az önértékelés a fenntartói minőségirányítási rendszerrel összhangban, annak elvárásait figyelembe véve valósul meg. Az önértékelés a folyamatok szabályozottságára, a szervezeti kultúra szintjére és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának megvalósulására is kiterjed. 5. A mérési-értékelési rendszer panaszkezelés rendje A panaszkezelés szabályozásának célja, hogy az ellenőrzés, mérés és értékelés folyamatában felmerülő panaszokat, esetleg jogorvoslati kérelmeket jogszerűen kezeljük, illetve ezáltal is növeljük a folyamat valamennyi résztvevőjének jogi és szakmai biztonságát. Általánosságban minden érintett, akinek az ellenőrzés, mérés, értékelés folyamatához kapcsolódóan kifogása merül fel, írásban az intézmény vezetőjéhez fordulhat.

A panasz a folyamat megindítását követően bármikor megtehető. A panaszokra - kivizsgálást követően - az érkeztetéstől számított 30 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni. Teljesítményértékelés esetén, ha az értékelő és az értékelt között véleménykülönbségek vannak, akkor ezt írásban rögzíteni kell, megfogalmazva azt, hogy ki mivel nem ért egyet, és mivel indokolja véleményét. A teljesítményértékelés vélten vagy valósan hibás ténymegállapításai miatt az értékelt egyeztetést kezdeményezhet a munkáltatójánál. 5.1. A teljes körű önértékelés és a partneri igény elégedettség vizsgálatának eljárásrendje Mintavétel Teljeskörű Partnerek Gyakoriság Köre Módszere Gyakoriság Módszere Diákok 8-12. évf. Évente december 30-ig kérdőív kérdőív Nevelők ott tanítók Pedagógiai munkát segítők Szülők Fenntartó Következő oktatási szint Iskolaorvos Hitoktatók Évente december 30-ig Évente december 30-ig Reprezentatív mintavétel alapján Reprezentatív mintavétel alapján Reprezentatív mintavétel alapján kérdőív 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor kérdőív kérdőív kérdőív személyes interjú személyes interjú személyes interjú személyes interjú 26

Művelődési ház PSZK 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor 4 évente (pedagógiai program) felülvizsgálatának előkészítésekor személyes interjú személyes interjú 6. A tanulók országos mérése és értékelése eredményeinek figyelembe vétele 6.1. Vonatkozási terület A miniszter által kiadott adott tanévre vonatkozó Tanév rendje rendelet szerint, valamint a pedagógus teljesítményértékelésének és az intézmény pedagógiai értékelésének folyamatai. 6.2. Módszer Összehasonlító elemzés. 6.3. Eljárásrend Intézményi vonatkozásban: Az országos mérés, értékelés összesített és az intézményre vonatkozó eredményét az intézmény vezetője beszerzi, és elemzésre átadja a témában érintett munkaközösségvezetőknek vagy mérési felelősnek. A munkaközösség-vezető által szerevezett munkacsoport (érintett szaktanárok) elvégzik az elemzést. A munkaközösség-vezető javaslatot tesz az intézményvezetőnek a mérési eredmények tapasztalata alapján szükséges intézkedések meghozatalára. Az eredmények elemzéséről, a javaslatok megfogalmazásáról az év végi beszámoló részeként dokumentáció készül. Az igazgató gondoskodik a megtett intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséről, a visszacsatolásról. Fenntartói és intézményi vonatkozásban: Kezdeti feltétel: Fenntartói felszólítás érkezik intézkedési terv készítésére (ha az iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó jogszabály szerint köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet.) Ha van felszólítás, akkor az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi az intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. 27

Az intézkedési tervben kell meghatározni a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő színvonalú oktatást. További feltétel: jogszabály szerint, ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint az iskola ismét nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó három hónapon belül intézkedési tervet készít. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az erre illetékes hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, mely egyúttal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. Az intézmény végrehajtja a fenntartó által elkészített fejlesztési tervet. Ha ennek végrehajtása akadályba ütközik (pl. feltételek hiánya), akkor azt haladéktalanul jelzi a fenntartónak. 6.4. Szempontok Az elemzés szempontjai: Az intézményi eredmények trendvizsgálata. Intézményi eredmények és országos eredmények viszonya. 28

Május Az országos mérések lebonyolítása a 4., 6., 8., 10. évfolyamon A beküldendő dolgozatokat lemásoljuk, javítjuk. A tanulók országos mérés és értékelés eredményeinek elemzése (ütemterv) Június vége (tanévzáró ért. előtti időszak) Az dolgozatok kijavítása, a kapott eredmény elemzése, intézkedési terv készítése. A tanulói eredmények egyénenkénti értékelése. Augusztus Az év végén készített intézkedési terv beépítése az éves munkaterve Konkrét operatív tervek készítése pedagógusonként. Felelős: méréskoordinátor Felelős: munkaközösség-vezetők Felelős: intézményvezető Szeptember-június Február Március-május SZeptember: az operatív fejlesztési tervek tanmenetekbe építése. A tanítás során a fejlesztés megvalósítása. A pedagógus értékelés folyamatában ennek súlyozása, az óralátogatások során az ellenőrzése. Az OH-által kiadott méréseredmények elemzése, operatív-fejlesztési tervek készítése, összevetése az előző (két évvel korábbi) méréseredményekkel. Tájékoztatás: nevelőtestület, szülői választmány, középiskola esetés az előző iskola is. Az eredmények közzététele a honlapon. Az eredményekről és a fejlesztési tervekről a szülői választmány véleményének a kikérése. Az eredmény elemzése, operatív fejlesztési terv kidolgozása: az egyéni fejlődések és az egyes osztályok fejlődésének követése. A nevelőtestület és a szülői választmány által javasolt intézkedések megküldése a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. A tanítás során a fejlesztés megvalósítása. A pedagógus értékelés folyamatában ennek súlyozása, az óralátogatások során az ellenőrzése. Év végi diagnosztizáló mérésekben a fejlesztési tevékenységek, irányok követése, mérése. Felelősök: Mk.-vezetők, intézményvezető Felelősök: Mk.-vezetők, intézményvezető Felelősök: Mk.-vezetők, intézményvezető 29

6.5. Indikátorok: Évfolyamok Nevelőtestületi értékelés Matematikalogika eredménypontok legyenek legalább: Szövegértésszövegalkotás eredménypontok legyenek legalább: 4. évfolyam 6. évfolyam 580-600 között 580-600 között 8. évfolyam 580-600 között 580-600 között 10. évfolyam 560-580 között 580-600 között Nevelőtestületi értékelés Ha az évfolyam eredménye a fenti intervallumban van, akkor a tanulók kompetenciája megfelelő. Ha az alsó érték alatt van, akkor fejlesztési stratégiát kell kidolgozni a munkaközösségnek. 30

7. A külső mérések és értékelések eredményeinek figyelembe vétele 7.1. Vonatkozási terület A mérési eredmények felhasználhatóságának lehetőség szerinti legszélesebb területe. 7.2 Módszer Elemzés, értelmezés, beazonosítás. 7.3. Eljárásrend A mérési folyamatok tervezése előtt, az intézményvezető vagy az általa megbízott személy az előző négy év vonatkozásában áttekinti az intézményben lefolytatott külső méréseket, elemzi ezek dokumentációit. Beazonosítja a külső mérési eredményeket az intézményben aktuálisan történő mérési értékelési folyamatok eredményeivel. A külső mérési eredményeket azok nyilvánossági szintjét figyelembe véve - a mérésvezető számára hozzáférhetővé teszi. 7.4. Szempontok A külső mérési eredmények objektív figyelembe vétele. 31