Útmutató a kiosztási módszerekről

EURÓPAI BIZOTTSÁG FŐIGAZGATÓSÁG ÉGHAJLAT POLITIKA B. igazgatóság Európai és nemzetközi szénpiacok 2. sz. útmutató dokumentum az EU 2012 utáni kibocsátás-kereskedelmi rendszerére vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztási módszerről Útmutató a kiosztási módszerekről Végleges változat kiadása: 2011. április 14. és a 2011. június 29-én frissítve 1

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 3 1.1 Az útmutató dokumentumok állapota... 3 1.2 A CIM útmutató dokumentumok háttere... 3 1.3 Az útmutató dokumentumok használata... 4 1.4 Kiegészítő útmutató... 5 1.5 A jelen útmutató dokumentum kiterjedése és a kiosztási módszerek áttekintése. 5 2 A létesítmény felosztása létesítményrészekre... 8 2.1 A termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek értékelése... 8 2.2 A hő-referenciaérték szerinti létesítményrészek értékelése... 9 2.3 A tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek értékelése... 11 2.4 A technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészek értékelése... 12 3 A létesítményrész szerinti kiosztás meghatározása... 15 3.1 Termék-referenciaérték szerinti létesítményrész... 15 3.2 Hő-referenciaérték szerinti létesítményrész... 18 3.3 Tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész... 19 3.4 Technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész... 20 4 Éves alap, előzetes és végleges kiosztás létesítményenként... 23 4.1 Alap kiosztás... 23 4.2 Előzetes kiosztás... 23 4.3 Végleges kiosztás... 23 5 A kezdő kapacitás meghatározása a CIM 7.3 cikke szerint... 25 6 A múltbeli tevékenységi szint meghatározása... 27 6.1 Az alapidőszak kiválasztása... 27 6.2 Alapmódszer... 27 6.3 A működés indítása 2005. január 1. után... 29 6.4 Változások a kapacitásban... 33 7 További példák... 47 7.1 1. példa: Létesítmény termék-referenciaértékek nélkül és különböző CO 2 - kibocsátásáthelyezési állapotokban... 47 7.2 2. példa: Kapcsolt hő és villamos energia (CHP)... 48 7.3 3. példa: Összetett példa... 50 2

1 Bevezetés 1.1 Az útmutató dokumentumok állapota A jelen útmutató dokumentum egy olyan dokumentációkészlet része, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és azok illetékes hatóságainak Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló irányelv 10a. cikkének (1) bekezdése szerinti átmeneti, közösségi szintű és teljesen harmonizált végrehajtási intézkedések -ről (CIM) hozott 2011/278/EU Bizottsági Határozatban az EU (2012 utáni) kibocsátás-kereskedelmi rendszerének III. fázisára vonatkozóan megállapított, és a nemzeti végrehajtási intézkedéseket (NIM) kialakító új kiosztási módszer következetes megvalósításában az egész unióra kiterjedően. Az útmutató nem jelenti a Bizottság hivatalos álláspontját, és jogilag nem kötelező érvényű. A jelen útmutató dokumentum egy tanácsadói konzorcium (Ecofys NL, Fraunhofer ISI, Entec) által rendelkezésre bocsátott tervezeten alapul. Figyelembe veszi az informális Műszaki Munkacsoport által az éghajlatváltozással foglalkozó bizottság (Climate Change Committee CCC) WGIII munkacsoportjának felügyelete alatt a referenciaértékmeghatározásról folytatott több találkozó megbeszéléseit, valamint a tagállamok érintett feleitől és szakértőitől kapott írásos észrevételeket. Az egyezség szerint a jelen útmutató dokumentum az éghajlatváltozással foglalkozó bizottság 2011. április 14-én tartott találkozóján elhangzott véleményt tükrözi. Az útmutató dokumentumok nem részletezik azokat az eljárásokat, amelyeket a tagállamok alkalmaznak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyek kiadásakor. Ismeretes, hogy a GHG kibocsátásokra vonatkozó engedélyekben lefektetett létesítmény határok meghatározásának koncepciója tagállamonként eltérő. 1.2 A CIM útmutató dokumentumok háttere A CIM intézkedésekben olyan speciális témák lettek meghatározva, amelyek további magyarázatot vagy útmutatást igényelnek. A CIM útmutató dokumentumok célja, hogy a lehető legkiemeltebb és legvilágosabb módon foglalkozzanak ezekkel a témákkal. A Bizottság szükségesnek tartja a maximális szintű harmonizációt a kiosztási módszer III. fázisban való alkalmazásakor. A CIM útmutató dokumentumok célja, hogy következetes legyen a CIM intézkedések értelmezése annak érdekében, hogy támogassák a harmonizációt és megakadályozzák a Közösségen belül az esetleges visszaéléseket vagy versenytorzulásokat. Az alábbiakban ezen dokumentumok teljes listája található: Elsősorban: - 1. sz. útmutató dokumentum általános útmutató: ez az útmutató a kiosztási eljárásról ad általános áttekintést, és elmagyarázza a kiosztási módszer alapjait. - 2. sz. útmutató dokumentum útmutató a kiosztási módszerekről: ez az útmutató magyarázza el a kiosztási módszer működését és fő jellemzőit. 3

- 3. sz. útmutató dokumentum adatgyűjtési útmutató: ez az útmutató azt magyarázza el, hogy milyen adatokat kell az üzemeltetőknek benyújtaniuk az illetékes hatóságok felé, és hogyan kell azokat begyűjteni. Az EK által rendelkezésre bocsátott adatgyűjtési sablon szerkezetét tükrözi. - 4. sz. útmutató dokumentum útmutató a NIM adathitelesítésről: ez az útmutató a nemzeti végrehajtási intézkedések céljából végzett adatgyűjtés hitelesítési folyamatát magyarázza el 1. - 5. sz. útmutató dokumentum útmutató a CO 2 -kibocsátásáthelyezésről: a CO 2 - kibocsátásáthelyezés témáját mutatja be és azt, hogy az miként befolyásolja az ingyenes kiosztás számítását. - 6. sz. útmutató dokumentum útmutató a határokon keresztül folyó hőáramokról: azt fejti ki, hogyan működnek a kiosztási módszerek a létesítmény 'határain' keresztül történő hőátadás esetében. - 7. sz. útmutató dokumentum útmutató az új belépőkről és záradékokról: ez az útmutató az új belépőkre és a záradékok kezelésére vonatkozó kiosztási szabályokat magyarázza el. - 8. sz. útmutató dokumentum útmutató a hulladékgázról és a technológiai kibocsátású létesítményrészről: ez az útmutató a technológiai kibocsátású létesítményrészre, különösen a hulladékgáz kezelésére vonatkozóan magyarázza el a kiosztási módszert. - 9. sz. útmutató dokumentum ágazatspecifikus útmutató: ez az útmutató a termékreferenciaértékekről és a CIM intézkedésekben felsorolt egyes termékreferenciaértékek rendszerhatárairól ad részletes leírást. A dokumentumok listájának célja, hogy kiegészítse az Európai Bizottság által az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének III. fázisával kapcsolatban kiadott egyéb útmutató dokumentumokat, elsősorban az alábbiakat: - Útmutató az EU ETS irányelv I. mellékletének értelmezéséről (a légi közlekedést nem ideértve), és - Útmutató dokumentum a villamosenergia-termelő cégek azonosításához A jelen dokumentum cikkeiben szereplő hivatkozások általában a módosított EU ETS irányelvre és a CIM intézkedésekre utalnak. 1.3 Az útmutató dokumentumok használata Az útmutató dokumentumok az EU ETS III. fázisára vonatkozóan adnak tájékoztatást a 2013- tól érvényes új kiosztási módszer végrehajtásáról: a tagállamok ezt a tájékoztatást használhatják, amikor adatgyűjtést végeznek a CIM 7. cikke szerint abból a célból, hogy meghatározzák a létesítmények teljes listáját, illetve kiszámítsák a 2003/87/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti végrehajtási intézkedések (NIM) esetében megállapítandó ingyenes kiosztást. 1 A 2003/87/EK irányelv 11. cikke 4

1.4 Kiegészítő útmutató Az útmutató dokumentumokon kívül a tagállamok hatóságai további segítséget kapnak egy telefonos ügyfélszolgálat és egy EK honlap formájában, amely az útmutató dokumentumok listáját, a gyakran ismétlődő kérdéseket (GYIK) és a hasznos referenciákat tartalmazza, http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/benchmarking_en.htm. 1.5 A jelen útmutató dokumentum kiterjedése és a kiosztási módszerek áttekintése Négy kiosztási módszer került kidolgozásra az ingyenes kibocsátási egységek létesítmények közötti kiosztásának számításához. A módszerek az alábbi szigorú sorrendben alkalmazandók: - Termék-referenciaérték - Hő-referenciaérték - Tüzelőanyag-referenciaérték - Technológiai kibocsátásokra vonatkozó koncepció Az 1. táblázat az egyes kiosztási módszerekre vonatkozó feltételekről ad áttekintést. A 2. bekezdés a létesítményrészekre való felosztást mutatja be, a 3.1-3.4 bekezdések pedig egyszerű példák használatával mutatják be az egyes módszereket. A kiosztás befejező lépéseit ezt követően a 4-6. bekezdések magyarázzák el, és további példák találhatók a 4. bekezdésben. 5

1. táblázat: négy kiosztási módszerre vonatkozó feltételek Módszer Érték Feltételek Termékreferenciaérték Hőreferenciaérték Lásd a listát a CIM I. mellékletébe n 62.3 Kibocsátási egységek / hőfogyasztás TJ mennyisége Termék-referenciaérték található a CIM I. mellékletében. A hő esetében az alábbi hat feltételt kell teljesíteni, hogy a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész vonatkozhasson rá (3. cikk (c) pont): - A hő mérhető (mivel azonosítható csővezetékeken vagy vezetéken keresztül, hővezető közeg használatával történik a továbbítása, így hőmennyiségmérő van beszerelve vagy szerelhető be) - A hőt felhasználják (termékek gyártása, mechanikus energia, fűtés, hűtés) - A hőt nem használják villamos energia előállítására - A hő nem a salétromsav termék-referenciaérték határain belül keletkezik (10. cikk (6) bekezdés). - A hőt nem fogyasztják el a termék-referenciaérték rendszerhatárain belül - A hőt: az ETS létesítmény határain belül fogyasztják el, és ETS létesítmény állítja elő; VAGY az ETS létesítmény határain belül állítják elő, és nem-ets létesítmény vagy más entitás fogyasztja el villamos energia előállításon kívüli egyéb célra Vonatkozó kibocsátások Kibocsátások a termék rendszerhatárain belül Az elfogyasztott mérhető hő előállítására vonatkozó kibocsátások, amelyekre nem vonatkozik a termékreferenciaérték Tüzelőanyagreferenciaérték 56.1 Kibocsátási egységek / tüzelőanyagfelhasználás TJ mennyisége Az ETS-en kívül előállított hő nem használható ingyenes kiosztásra. A hővel kereskedő (és azt nem előállító vagy fogyasztó) üzemeltetők nem kapnak ingyenes kiosztási egységeket ilyen hő esetében. A határon keresztüli hőáramra vonatkozó további információk találhatók a 6. útmutató dokumentumban. A tüzelőanyag ráfordítás esetében az alábbi négy feltételt kell teljesíteni, hogy a tüzelőanyag-referenciaérték létesítményrész vonatkozhasson rá (3. cikk (d) pont): - A tüzelőanyagot nem fogyasztják el a termék- vagy hőreferenciaérték szerinti létesítményrész határain belül - A tüzelőanyagot nem használják villamos energia előállítására - A tüzelőanyagot nem fáklyázzák a biztonsági fáklyázás kivételével. - A tüzelőanyag égetésének célja: közvetlen fűtés vagy hűtés hővezető közeg nélkül VAGY mechanikus energia előállítása, amelyet nem villamos energia előállítására használnak VAGY termékek gyártása Tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások, amelyekre nem vonatkozik termék- vagy hőreferenciaérték. 6

1. táblázat: négy kiosztási módszerre vonatkozó feltételek. A négy kiosztási módszerre vonatkozó feltételek (folytatás) Módszer Érték Feltételek Technológiai kibocsátásokra vonatkozó koncepció 0.97 Kibocsátási egységek/t echnológia i kibocsátás ok t mennyiség e A technológiai kibocsátások esetében az alábbi két feltételt kell teljesíteni, hogy a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész vonatkozhasson rájuk (3. cikk (h) pont): - A kibocsátásokra nem vonatkozik termék-referenciaérték vagy bármely más tartalék-referenciaérték; - A technológiai kibocsátásoknak tekintett kibocsátások: olyan nem-co 2 üvegházhatású gázkibocsátások, amelyeket a 2003/87/EK irányelv I. melléklete sorol fel és amelyek a CIM intézkedések I. mellékletében felsorolt termék-referenciaérték rendszerhatárokon kívül fordulnak elő az alábbiakban felsoroltak közül bármelyik tevékenységből származó CO 2 kibocsátások; Csak a gyártási technológia vagy kémiai reakció közvetlen és azonnali eredményeként kapott CO 2 vehető figyelembe. A CO vagy más tökéletlenül oxidálódott szén oxidációjából származó CO 2 nem tartozik ide függetlenül attól, hogy az oxidáció ugyanabban vagy más műszaki egységben megy-e végbe. Példa: A CO nyitott kemencében lezajló oxidációjából származó CO 2 nem tekinthető a jelen kategóriába tartozó technológiai kibocsátásnak (de a harmadik kategória alá eshet, ha a kritériumok teljesülnek). Mérhető hő, nem mérhető hő vagy villamos energia előállítása céljából az alábbi tevékenységek eredményeként keletkező, tökéletlenül oxidálódott szén égetéséből eredő kibocsátások, LESZÁMÍTVA az adott gázokéval azonos energiatartalmú földgázmennyiség égetéséből származó kibocsátásokat, figyelembe véve az eltérő energiaátalakítási hatékonyságokat (lásd a hulladékgázokra vonatkozó 8. útmutató dokumentumban a hulladékgázok meghatározására és a megfelelő kiosztásra vonatkozó további információkat). Vonatkozó kibocsátások A létesítményen belüli, az előző koncepciók körébe nem tartozó valamennyi technológiai kibocsátás A nem-jogosult kibocsátások nem tartoznak ide. Tevékenységek: o Ércek, dúsítmányok és szekunder anyagok fémvegyületeinek kémiai vagy elektrolitikus redukciója; o Fémek és fémvegyületek szennyeződéseinek eltávolítása; o Karbonátok lebomlása hő hatására, a füstgáz mosáshoz használt karbonátok kivételével; o Kémiai szintézis, amelyben széntartalmú anyag vesz részt a reakcióban, a hőtermelésen kívüli egyéb elsődleges célból; o Széntartalmú adalékanyagok vagy nyersanyagok felhasználása, a hőtermelésen kívüli egyéb elsődleges célból; o Félfém-oxidok vagy nemfém-oxidok, például szilikon-oxidok és foszfátok kémiai vagy elektrolitikus redukciója. 7

2 A létesítmény felosztása létesítményrészekre Valamely létesítmény kiosztásának számításakor első lépésben az ún. létesítményrészeket kell meghatározni. A létesítményrész alatt az adott kiosztási rendszerhez kapcsolódó valamennyi ráfordítás, teljesítmény és megfelelő kibocsátás értendő. A létesítményrész határait nem szükségszerűen a fizikai technológiai egységek határai határozzák meg. Egy létesítmény legfeljebb n+6 létesítményrészre osztható fel, ahol n a létesítményen belül alkalmazandó termék-referenciaértékek száma (lásd a CIM intézkedések alatt a létesítményrészek négy típusának hivatalos meghatározásait: termék-referenciaérték szerinti létesítményrész (3. cikk (b) pont, hő-referenciaérték szerinti létesítményrész (3. cikk (c) pont), tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész (3. cikk (d) pont) és technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész (3. cikk (h) pont); lásd még az 1. útmutató dokumentumban a létesítményrészekre vonatkozó magyarázatot). Ügyelni kell arra, hogy a létesítményrészek között ne legyen átfedés. A ráfordításokra, teljesítményekre és megfelelő kibocsátásokra egynél több létesítményrész nem vonatkozhat, és minden egyes létesítményrész esetében kizárólag egy kiosztási módszer szerint végezhető a kiosztás. (Lásd az adatgyűjtésről szóló 3. útmutató dokumentumban a ráfordítások és teljesítmények felhasználására vonatkozó leírást) A létesítmények az alábbi lépésekben oszthatók fel létesítményrészekre. 2.1 A termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek értékelése 1a. lépés Egy vagy több termék-referenciaérték szerinti létesítményrész meghatározása (adott esetben) Termék-referenciaérték szerinti létesítményrészt kell meghatározni minden egyes alkalmazandó termék-referenciaérték esetében. Minden egyes termék-referenciaérték szerinti létesítményrész esetében: Azonosítsa a rendszerhatárokat (lásd az adatgyűjtésről szóló 3. és az ágazatspecifikus útmutatóról szóló 9. útmutató dokumentumokban a határok leírását). Keresse meg a vonatkozó termék-referenciaértékeket Keresse meg a CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapotot a CIM intézkedések I. és II. mellékletében (a megfelelő CO 2 -kibocsátásáthelyezési expozíciós tényezővel (CLEF) együtt) (A CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapotra vonatkozóan további információk a CO 2 -kibocsátásáthelyezésről szóló 5. útmutató dokumentumban találhatók) 8

Vegye figyelembe, hogy a BM p termék-referenciaértékek állandók a k év (2013-2020) alatt, míg a CLEF expozíciós tényező a k év alatt a CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapottól függően változhat (ha a termék esetében várható a CO 2 -kibocsátásáthelyezés expozíciós kockázata, akkor lényegében állandó marad, ellenkező esetben csökkeni fog az évek során; lásd a CO 2 - kibocsátásáthelyezésről szóló 5. útmutató dokumentumban a további információkat). 1b. lépés A vonatkozó ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (Ez csak akkor alkalmazandó, ha nem minden kibocsátásra vonatkoznak termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek.) Rendelje hozzá az összes megfelelő ráfordítást (pl. a termék előállításához szükséges nyersanyagok, tüzelőanyagok, hő és villamos energia) és teljesítményt (pl. gyártási tevékenység, hő, technológiai kibocsátások, hulladékgázok) a létesítményrészhez a 2005 és 2010 közötti időszak minden olyan évére vonatkozóan, amelyben a létesítmény üzemel. Ha egynél több termék-referenciaérték vonatkozik egy létesítményre, akkor ügyelni kell arra, hogy az egyes létesítményrészek ráfordításainak és teljesítményeinek hozzárendelése ne kétszer történjen meg. Ha egy létesítményben csak termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek vannak, akkor nem szükséges pontosan kiszámítani az egyes létesítményrészekhez rendelt tüzelőanyag- és hőmennyiségeket, mivel a kiosztás kizárólag az egyes termékekhez előállított termékmennyiségen alapul. Példa: létesítmény két termék-referenciaértékkel Az alábbi példában a hő és a tüzelőanyag beérkező áramait lényegében a két létesítményrész között kell megosztani; az egyes létesítményrészekhez rendelt energiatartalom összege nem haladhatja meg a létesítményen belül elfogyasztott hő és tüzelőanyag összes energiatartalmát, figyelembe véve a veszteségeket. CO 2 Production process Benchmarked Product 1 Fuel Heat CO 2 Production process Benchmarked Product 2 Production process gyártási technológia, Benchmarked Product Referenciaértékkel rendelkező termék, Fuel - Tüzelőanyag, Heat - Hő 2.2 A hő-referenciaérték szerinti létesítményrészek értékelése 2a. lépés Egy vagy két hő-referenciaérték szerinti létesítményrész meghatározása (adott esetben) 9

Egy vagy két hő-referenciaérték szerinti létesítményrészt 2 kell meghatározni, ha: A létesítmény mérhető hőt fogyaszt a termék-referenciaérték szerinti létesítményrész határain túl, amennyiben: - a hőt maga a létesítmény vagy egy másik ETS létesítmény állítja elő - a hő nem egy salétromsav termék-referenciaérték határain belül keletkezik - a hőt nem használják fel villamos energia előállítására A létesítmény mérhető hőt exportál egy nem-ets létesítményhez vagy entitáshoz, amennyiben: - a hő nem egy salétromsav termék-referenciaérték határain belül keletkezik - a hőt nem használják fel villamos energia előállítására A mérhető hőáramok az alábbiak közül az összes jellemzővel rendelkeznek: Nettó hőáramok, ami azt jelenti, hogy a hőellátóhoz visszatérő kondenzátum vagy hővezető közeg hőtartalmát le kell vonni. A mérhető hőadatok meghatározására vonatkozóan lásd az adatgyűjtésről szóló 3. útmutató dokumentumot. A hőáramok továbbítása azonosítható csővezetékeken vagy vezetékeken keresztül történik ÉS A hőáramok továbbítása hővezető közeg, pl. gőz, forró levegő, víz, olaj, folyékony fémek vagy sók használatával történik ÉS A hőáramok mérése hőmennyiségmérővel történik vagy lehetséges (ahol a hőmennyiségmérő olyan eszköz, amely az áramlás mennyiségek és hőmérsékletek alapján mérni tudja az előállított energiamennyiséget) A különböző hőforrásokból származó hő nincs megkülönböztetve Nincs megkülönböztetve a különböző forrásokból származó hő (pl. a különböző tüzelőanyagokból előállított, kazánok vagy CHP alkalmazásával, referenciaértékkel rendelkező gyártási technológia stb. melléktermékeként előállított hő) Lényegében a hő akkor jogosult az ingyenes kiosztásra, ha az ETS vonatkozik rá, és ha nem elektromos kazánnal történik az előállítása. Ez különösen abban az esetben lehet érvényes, amikor a mérhető hő közvetlenül kapcsolódik (égési folyamat vagy exoterm gyártási technológia) olyan forrásáramokhoz, amelyek az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmény nyomonkövetési (MP) tervében szerepelnek. E szabály alól az alábbiak jelentenek kivételt: 2 Rendszerint egy hő-referenciaérték szerinti létesítményrész lefedi az e részben meghatározott valamennyi megfelelő hőtermelést és/vagy hőfogyasztást. Csak abban az esetben szükséges két hő-referencia szerinti létesítményrész, ha a hőtermelés és/vagy hőfogyasztás a CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett és nem kitett ágazatok/termékek folyamatait egyaránt szolgálja (további információkat a CO 2 -kibocsátásáthelyezésről szóló 5. sz. útmutató dokumentumban találhat). 10

- A salétromsav gyártási technológia során előállított hő exportálása vagy fogyasztása nem jogosult az ingyenes kiosztásra, mivel ezt a hőt már figyelembe vette a salétromsav referenciaérték. - A (GHG engedéllyel nem rendelkező) nem-ets üzemben vagy egységben előállított hő fogyasztása nem jogosult az ingyenes kiosztásra. - A villamos energia előállítására használt hő fogyasztása nem jogosult az ingyenes kiosztásra. Annak eldöntése, hogy egy vagy két hő-referenciaérték szerinti létesítményrészt kell-e meghatározni, azon termék CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapotától függ, amelyhez a hőfogyasztás szükséges: a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek vélhetően kitett termék gyártási technológiáján belül fogyasztott hőt és a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek vélhetően nem kitett termék gyártási technológiáján belül fogyasztott hőt egymástól eltérő létesítményrészben kell szerepeltetni (lásd a CO 2 -kibocsátásáthelyezésről szóló 5. útmutató dokumentumban a téma részletes leírását). 2b. lépés A megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (adott esetben) Rendelje az összes megfelelő ráfordítást (például hőadatok) és teljesítményt (például a hőtermelésre vonatkozó kibocsátások) az egyes létesítményrészekhez a 2005 és 2010 közötti időszak minden olyan évére 3 vonatkozóan, amikor a létesítmény üzemelt. A hő-referenciaérték szerinti létesítményrész által fogyasztott hőmennyiség mérése a hőfogyasztó gyártósorokon, nem pedig a hőtermelő berendezéseknél történik. A hőreferenciaérték szerinti létesítményrészről nem-ets entitásra exportált hő esetében azonban a mérési hely a hőtermelő berendezések kilépésénél van. 2.3 A tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek értékelése 3a. lépés Egy vagy két tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész meghatározása 4 (adott esetben) Egy vagy két tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészt kell meghatározni, ha az 1. táblázat szerinti tüzelőanyag-referenciaérték módszert szükséges használni, amennyiben a létesítmény a termék-referenciaérték határain kívül éget el tüzelőanyagot az alábbi célokra: Közvetlen fűtés vagy hűtés hővezető közeg nélkül Vagy termékek gyártása 3 Mérhető hő irodák és büfék fűtéséhez: ez a hő általában a BM termék rendszerhatárain belül szerepel. Amennyiben egy adott létesítményen belül nem sorolható fel BM termék létesítményrész, akkor az ilyen eszközökhöz kapcsolódó ráfordításokat, teljesítményeket és kibocsátásokat a BM hő létesítményrészen belül kell elszámolni. CL expozíció a létesítményen belüli legrelevánsabb gyártási technológiától függően. 4 A CO2-kibocsátásáthelyezési állapottól függően lásd a 2.2 bekezdésben és a CO2-kibocsátásáthelyezésről szóló 5. sz. útmutató dokumentumban a magyarázatot. 11

Vagy mechanikus energia előállítása, amelyet nem villamos energia előállítására használnak Azzal a feltétellel, hogy: A tüzelőanyagot nem használják villamos energia előállítására A tüzelőanyagot nem fáklyázzák a biztonsági fáklyázás kivételével. A biztonsági fáklyázás az őrlánghoz szükséges tüzelőanyagok és a rendkívül ingadozó mennyiségű, technológiai vagy visszamaradt gázok légköri zavaroknak kitett egységben történő elégetése, amit a vonatkozó engedélyek biztonsági okokból kifejezetten előírnak a létesítmény számára. A fenti meghatározás további magyarázatát a hulladékgázokról szóló 8. sz. útmutató dokumentumban találhatja meg. Megjegyzés: A hulladék kezelésére (mérhető hő visszanyerése nélkül) használt tüzelőanyag nem tekinthető tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészként jogosultnak, mivel nem kapcsolódik a fentiekben felsorolt három gyártási tevékenység (közvetlen fűtés/hűtés, termékek gyártása, mechanikus energia gyártása) közül egyikhez sem. Annak eldöntése, hogy egy vagy két tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészt kell-e meghatározni, azon termékek CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapotától függ, amelyekhez a tüzelőanyagot elégetik: a CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően kitett termék gyártási technológiáján belül elégetett tüzelőanyagot és a CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően nem kitett termék gyártási technológiáján belül elégetett tüzelőanyagot egymástól eltérő létesítményrészben kell szerepeltetni. Lásd a CO 2 - kibocsátásáthelyezésről szóló 5. útmutató dokumentumban a téma részletes leírását. 3b. lépés A megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (adott esetben) Rendelje az összes megfelelő ráfordítást (elégetett tüzelőanyag) és teljesítményt (az elégetett tüzelőanyaghoz kapcsolódó kibocsátások) az egyes létesítményrészekhez a 2005 és 2010 közötti időszakon belül minden olyan évre vonatkozóan, amelyben a létesítmény üzemelt. 2.4 A technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészek értékelése 4a. lépés Egy vagy két technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész meghatározása 5 (adott esetben) Egy vagy két technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészt kell meghatározni, ha a létesítmény technológiai kibocsátásai egy adott termék-referenciaérték határain kívül vannak, ahol a technológiai kibocsátások típusa lehet: 5 A CO2-kibocsátásáthelyezési állapottól függően lásd a 2.2 bekezdésben és a CO2-kibocsátásáthelyezésről szóló 5. sz. útmutató dokumentumban a magyarázatot. 12

a típus: a 2003/87/EC irányelv I. mellékletében felsorolt nem-co 2 üvegházhatású gázkibocsátások. Az N2O az egyetlen olyan nem-co 2 üvegházhatású gáz, amely szerepel az EU-ETS-ben a referenciaértékkel nem rendelkező termékekre vonatkozóan (csak a glioxal és glioxilsav gyártásából származó kibocsátások esetében). Az N2O globális felmelegedési potenciálja 310. b típus: a 2. táblázatban felsorolt tevékenységek közül bármelyikből származó CO 2 kibocsátások (amelyek nem az e tevékenységek során létrejött tökéletlenül oxidálódott szén égetéséből származnak; mivel az ilyen 'közvetett CO 2 kibocsátások lényegében a c típusba tartoznak); c típus: Mérhető hő, nem mérhető hő vagy villamos energia előállítása céljából a 2. táblázatban felsorolt tevékenységek eredményeként termelt tökéletlenül oxidálódott szén égetéséből eredő kibocsátások, LESZÁMÍTVA az adott gázokéval azonos energiatartalmú földgázmennyiség égetéséből származó kibocsátásokat; Lásd a hulladékgázokra és technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészre vonatkozó 8. útmutató dokumentumban a hulladékgázok meghatározására, a b és a c típusú kibocsátások megkülönböztetésére és a megfelelő kiosztásra vonatkozó további információkat Annak eldöntése, hogy a technológiai kibocsátás szerinti koncepció alapján egy vagy két létesítményrészt kell-e meghatározni, azon termékek CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapotától függ, amelyek gyártási technológiája az alábbi technológiai kibocsátásokkal jár: a CO 2 - kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően kitett termék gyártási technológiájából származó kibocsátásokat és a CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázatának vélhetően nem kitett termék gyártási technológiájából származó kibocsátásokat egymástól eltérő létesítményrészben kell szerepeltetni (lásd a CO 2 -kibocsátásáthelyezésről szóló 5. útmutató dokumentumban a téma részletes leírását). 2. táblázat A technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészek meghatározása alá tartozó tevékenységek meghatározásai és példái (a CIM intézkedések 3. cikkének (h) pontja) Tevékenység meghatározása Példa Ércek, dúsítmányok és szekunder anyagok Réz előállítása réz-karbonát ásványokból fémvegyületeinek kémiai vagy elektrolitikus redukciója Fémek és fémvegyületek szennyeződéseinek Egy újrahasznosító technológia részeként eltávolítása kibocsátott hulladék szennyeződéseinek oxidációjából származó kibocsátások Karbonátok lebomlása, a füstgáz mosáshoz Magnézium-karbonát előállítása. használt karbonátok kivételével Kémiai szintézis, amelyben széntartalmú anyag vesz részt a reakcióban, a hőtermelésen kívüli egyéb elsődleges célból Széntartalmú adalékanyagok vagy nyersanyagok felhasználása, a hőtermelésen kívüli egyéb elsődleges célból Akrilsav előállítása, acetilén előállítása (részleges oxidáció), akrilnitril előállítása (ammonoxidáció), formaldehid előállítása (részleges oxidáció/dehidrogénezés) A szerves adalékanyagok kerámiatermékek porozitásának növelése céljából alkalmazott oxidációjából származó kibocsátások 13

Félfém-oxidok vagy nemfém-oxidok, például szilikon-oxidok és foszfátok kémiai vagy elektrolitikus redukciója Szilícium előállítása, foszfát érc előállítása A negyedik és az ötödik kategória esetében fel kell mérni, hogy a hőtermelésen kívül a CO 2 tartalmú anyag felhasználásának van-e más célja is, és ha igen, melyiket kell az elsődleges célnak tekinteni. Példa: Mészgyártás, mivel a magas hőmérsékletű eljárás jelentős mennyiségű tüzelőanyag felhasználását igényli a kémiai reakcióhoz szükséges hő előállításához. Amennyiben a meszet többlet CO 2 mennyiséget igénylő finomítási eljárásokhoz (pl. cukorgyártáshoz) használják, az égési CO 2 kiegészítő célra szolgál. Ugyanakkor az eljárás nagy energiaintenzitása miatt a hőtermelést kell a tüzelőanyagégetés elsődleges céljának tekinteni és az így keletkező kibocsátások nem vonhatók a technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész körébe 6. 4a. lépés A megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése Rendelje az összes megfelelő ráfordítást (annak az anyagnak az adatai, amelyből a technológiai kibocsátások származnak, adott esetben) és teljesítményt (pl. a hulladékgázok felhasználásához kapcsolódó technológiai kibocsátások, adatok, beleértve az égetésükből származó kibocsátásokat) az egyes létesítményrészekhez a 2005 és 2010 közötti időszakon belül minden olyan évre vonatkozóan, amelyben a létesítmény üzemelt. 6 A fenti szempontoktól függetlenül a finomítási eljárásokhoz ugyanabban a létesítményben használt mésztermékek előállítása során keletkező karbonátok lebomlásából származó kibocsátások nem tekinthetők a technológiai kibocsátás létesítményrész tárgyának, és nem vonhatók a nyomon követés és jelentéskészítés körébe. A kicsapódott kalcium-karbonát (PCC) előállítása nem tekinthető finomítási eljárásnak, és ezért a PCC előállításhoz gyártott és felhasznált mész a "mész" termék-referenciaérték körébe tartozik. Ezenkívül az ilyen kibocsátások esetében az ETS létesítményekre vonatkozó szabályok szerinti nyomon követés és jelentéskészítés szükséges. 14

3 A létesítményrész szerinti kiosztás meghatározása A megfelelő létesítményrészek meghatározása után kiszámítható a létesítményrészekhez való kiosztás. Minden egyes létesítményrész kizárólag egyetlen kiosztási módszert alkalmazhat. Ez a fejezet a különböző kiosztási módszerek alkalmazását magyarázza el. Az egyes létesítményrészek esetében a múltbeli tevékenységi szintet a 6. fejezetben körvonalazott koncepció szerint kell meghatározni. 3.1 Termék-referenciaérték szerinti létesítményrész Az 1. ábrán egy termék-referenciaérték szerinti létesítményrész látható. A pontozott vonal a létesítményrész rendszerhatárait mutatja. A kiosztás meghatározása a referenciaértékkel rendelkező termék gyártásán alapul. CO 2 Földgáz Fűtőolaj l Hő Production Gyártási technológia process Referenciaértékkel rendelkező termék 1. ábra Termék-referenciaérték szerinti létesítményrész 1c. lépés Múltbeli tevékenységi szint meghatározása Az egyes termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek múltbeli tevékenységi szintjei (HAL p ) a referenciaértékkel rendelkező termék gyártási mennyiségeiben vannak megadva. A termék definíciók és a gyártási egységek meghatározása a CIM intézkedésekben találhatók, és az ágazatspecifikus útmutatóról szóló 9. útmutató dokumentum magyarázza el őket. 1d. lépés Előzetes ingyenes kiosztás számítása Az egyes termék-referenciaérték szerinti létesítményrészekre vonatkozó előzetes éves mennyiség kiosztás: F sub_ p BM HAL P p Ahol: F _ A p termék előzetes éves kiosztása (EUA-ban kifejezve) sub p BM p HAL p A p termék termék-referenciaértéke (EUA-ban/termékegységben kifejezve) A p termék múltbeli tevékenységi szintje, tehát az éves mediántermelés az alapadat gyűjtésben meghatározottak és hitelesítettek szerint az 15

alapidőszakon belül (termékegységben kifejezve) Lásd az ágazatspecifikus útmutatóról szóló 9. útmutató dokumentumban a különböző termékek esetében használandó gyártási egységeket. A tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetősége Az olyan eljárásokban, ahol tüzelőanyagot vagy villamos energiát használhatnak egyenértékű termék (pl. ásványgyapot) gyártásához szükséges hő vagy mechanikus energia előállításához, az energiahordozó kiválasztása nem befolyásolhatja a referenciaérték meghatározását. Ezekben az esetekben a referenciaérték meghatározásakor közvetett kibocsátások lettek figyelembe véve. A 2. ábra azt mutatja, hogyan veszi figyelembe a referenciaérték-görbe (sárga görbe) mind a közvetett (kék oszlop), mind a közvetlen (sárga oszlop) kibocsátásokat a referenciaérték (zöld) megállapításához. Emissions/unit output Kibocsátások/egység teljesítménye Indirect emissions (from electricity consumption) Közvetett kibocsátások (villamos energia fogyasztásból) Direct emissions Közvetlen kibocsátások Plants (sorted with respect to performance) Üzemek (teljesítmény szerint rendezve) Benchmark Referenciaérték 2. ábra A referenciaértékek meghatározása a tüzelőanyag és a villamos energia felcserélhetősége esetén A kiosztás azonban kizárólag a közvetett kibocsátásokon alapulhat. Annak érdekében, hogy a referenciaértékek és a kiosztás között ne legyen ellentmondás, az érintett (a CIM intézkedések I. mellékletének (2) bekezdésében meghatározott) termék-referenciaértékek esetében az előzetes kiosztást a közvetlen és az összes kibocsátás arányának felhasználásával kell kiszámítani (lásd az alábbi egyenletet). Az ágazatspecifikus útmutatóról szóló 9. útmutató dokumentum további információkat ad azokról az ágazatokról, amelyekre ez vonatkozik. Ha a referenciaérték közvetlen és közvetett kibocsátásokon alapul, az előzetes éves kiosztási mennyiséget az alábbiak szerint kell meghatározni: F P Em Em direct direct Em Em NetHeatImport NetHeatImport Em Elec BM P HAL P Ahol: 16

F P : Egy termék-referenciaérték szerinti létesítményrész előzetes éves kiosztása (EUA-ban kifejezve). BM P : Termék-referenciaérték (EUA-ban/termékegységben kifejezve). HAL P : Múltbeli tevékenységi szint, tehát az éves mediántermelés az alapadat gyűjtésben meghatározottak és hitelesítettek szerint az alapidőszakon belül (termékegységben kifejezve). Em direct : Közvetlen kibocsátások a termék-referenciaérték szerinti létesítményrész rendszerhatárain belül az alapidőszakban. Ezek adják a teljes alapidőszakra (2005-2008 vagy 2009-2010) vonatkozó összes halmozódó kibocsátást a kapacitás, tevékenység vagy működés esetlegesen előforduló változásaitól függetlenül. A közvetlen kibocsátások közé tartoznak a referenciaértékkel rendelkező gyártási technológia rendszerhatárain belül fogyasztott hő azonos ETS létesítményen belüli előállításából származó kibocsátások. A közvetlen kibocsátások közé (meghatározás szerint) nem tartoznak a villamos energia termeléséből, illetve a nettó hőexportból/más ETS létesítményekből vagy nem-ets entitásokból származó importból adódó kibocsátások. Em NetHeatImportl : A más ETS létesítményekből és nem-ets entitásokból származó nettó mérhető hőimportból az alapidőszakon belül adódó kibocsátások a termékreferenciaérték szerinti létesítményrész esetében. A hőtermelés helyétől és módjától függetlenül a tonna CO 2 -ben kifejezett kibocsátások számítása az alábbiak szerint történik: Em NetHeatImp ort Net Heat Import 62.3 Ahol a nettó hőimport a más ETS létesítményekből és nem-ets entitásokból az alapidőszakon belül származó összes nettó, mérhető hőimport a termékreferenciaérték szerinti létesítményrész esetében, TJ-ben kifejezve. Ez adja a teljes alapidőszakra (2005-2008 vagy 2009-2010) vonatkozó összes halmozódó nettó hőimportot a kapacitás, tevékenység vagy működés esetlegesen előforduló változásaitól függetlenül. Em Elec : A villamos energia fogyasztásból származó közvetett kibocsátások a termékreferenciaérték szerinti létesítményrész rendszerhatárain belül az alapidőszakban. A villamos energia termelés helyétől és módjától függetlenül a tonna CO 2 -ben kifejezett kibocsátások számítása az alábbiak szerint történik: Em Elec Elec. use 0.465 Ahol az Elec.use a referenciaértékkel rendelkező termék gyártásának rendszerhatárain belüli villamos energia fogyasztás az alapidőszak alatt, MWh-ban kifejezve. Ez adja a teljes alapidőszakra (2005-2008 vagy 2009-17

2010) vonatkozó összes villamos energia fogyasztást a kapacitás, tevékenység vagy működés esetlegesen előforduló változásaitól függetlenül. Hőimport nem-ets létesítményektől A salétromsav-referenciaértékek hatálya alá tartozó termékeket gyártó nem-ets létesítmény vagy létesítményrész által termelt hő fogyasztása nem jogosult az ingyenes kiosztásra. Ezért, amikor egy termék-referenciaérték szerinti létesítményrész nem-ets létesítmény által termelt hőt importál, a hőmennyiséghez tartozó kiosztást le kell vonni az összes kiosztásból. Lásd a határon keresztüli hőáramokról szóló 6. útmutató dokumentumban a téma részletesebb magyarázatát. 3.2 Hő-referenciaérték szerinti létesítményrész A 3. ábrán egy hő-referenciaérték szerinti létesítményrész látható. A pontozott vonal a létesítményrész rendszerhatárait mutatja. A kiosztás a mérhető hőfogyasztás alapján kerül megállapításra. CO 2 Földgáz (TJ) Fűtőolaj (TJ) Hő (TJ) Production Gyártási technológia process Referenciaé rtékkel nem rendelkező termék 3. ábra Hő-referenciaérték szerinti létesítményrész. 2c. lépés A múltbeli tevékenységi szint meghatározása Egy hő-referenciaérték szerinti létesítményrész éves múltbeli tevékenységi szintje (HAL h ) TJben van kifejezve és az alábbiak összege: - Maga a létesítmény vagy másik ETS létesítmény által előállított nettó mérhető hő fogyasztása a termék-referenciaérték határain kívül, amennyiben a hő termelése nem salétromsav termék-referenciaérték határain belül történik, és azt nem villamos energia termelésére használják. - Nem-ETS fogyasztókhoz exportált nettó mérhető hőtermelés, amennyiben a hőt nem salétromsav termék-referenciaérték határain belül termelik és nem villamos energia termelésre használják. Lásd a határon keresztüli hőáramokról szóló 6. útmutató dokumentumban a téma részletesebb leírását. Lényegében nincs megkülönböztetve a különböző forrásokból származó hő (lásd a 2. bekezdésben a 2a. lépés alatt a további magyarázatokat) 18

Ha nem állnak rendelkezésre múltbeli mérhető hőmennyiség adatok, a múltbeli tevékenységi szintet közelítő adatokkal kell számítani. Lásd az adatgyűjtésről szóló 3. útmutató dokumentum B mellékletében a közelítő adatok használatának részletesebb leírását. 2d. lépés Előzetes ingyenes kiosztás számítása Az alábbi egyenlet használatával számítsa ki az egyes hő-referenciaérték szerinti létesítményrészekre vonatkozó előzetes éves kiosztást: F sub_ h BM HAL sub h BM h ahol F _ A létesítményrészre vonatkozó előzetes, éves kiosztás k évben, a hőreferenciaérték alapján (EUA-ban kifejezve) Hő-referenciaérték; beállított értéke: 62,3 tco 2 / TJ. h h Csak a nettó hőáramoknak van jelentőségük, ami azt jelenti, hogy a hőellátóhoz visszatérő kondenzátum vagy hővezető közeg hőtartalmát le kell vonni. A nem-ets fogyasztók részére exportált hő esetében a nettó hőexportot kell használni a nettó hőfogyasztás helyett, és a kiosztást a hőtermelőhöz kell rendelni. Általános szabályként a nem-ets üzem esetében nem feltételezhető a CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázatának való kitettség. Amennyiben az üzemeltető indokoltan véli úgy, hogy a nem- ETS hőfogyasztót CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázata érheti, ezt kellő mértékben kell bizonyítania az illetékes hatóságok felé. Lásd a határon keresztüli hőáramokról szóló 6. útmutató dokumentumban a téma részletesebb leírását. 3.3 Tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész A 4. ábrán egy tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész látható. A pontozott vonal a létesítményrész rendszerhatárait mutatja. A kiosztás a mérhető tüzelőanyagfogyasztás alapján kerül megállapításra. CO 2 Földgáz (TJ) Fűtőolaj (TJ) Hő (TJ) Production Gyártási technológia process Referenciaért ékkel nem rendelkező termék 4. ábra Tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész 19

3c. lépés A múltbeli tevékenységi szint meghatározása A tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész éves múltbeli tevékenységi szintje (HAL f ) a (TJ-ben kifejezett) termék-referenciaérték határain kívüli tüzelőanyag-fogyasztást jelenti, azzal a feltétellel, hogy a tüzelőanyagot termékek, mechanikus energia vagy fűtés/hűtés előállításához használják fel, nem pedig villamos energia termeléséhez vagy mérhető hő termeléséhez. Az éves múltbeli tevékenységi szint magában foglalja a biztonsági fáklyázáshoz használt tüzelőanyag mennyiséget. Az egyéb célokra (pl. a termékreferenciaérték határain kívüli hulladékkezelésre) használt üzemanyagot nem lehet figyelembe venni. Amennyiben egy folyamat teljes tüzelőanyag ráfordításának részeként a tüzelőanyag nem kerül felhasználásra nem mérhető hő termelésére szolgáló égetési folyamatban, mivel azt hulladékgázokat előállító egyéb kémiai reakciókra használják fel (pl. fémércek kémiai redukciója, kémiai szintézisek stb.), ez a tüzelőanyag mennyiség nem vehető figyelembe a tüzelőanyag létesítményrész(ek) múltbeli tüzelőanyag-fogyasztásának megállapításában. A témával kapcsolatban további információk a hulladékgázokról szóló 8. útmutató dokumentumban találhatók. 3d. lépés Előzetes ingyenes kiosztás számítása Az alábbi egyenlet használatával számítsa ki az egyes tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészekre i vonatkozó előzetes éves kiosztást: F sub_ f BM HAL f f ahol F _ A létesítményrész előzetes éves kiosztása (EUA-ban kifejezve) sub BM f HAL f f Tüzelőanyag-referenciaérték; beállított értéke: 56,1 tco 2 / TJ. A létesítményrész múltbeli tüzelőanyag-fogyasztása (TJ-ben kifejezve) 3.4 Technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész Az 5. ábrán egy technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész látható. A pontozott vonal a létesítményrész rendszerhatárait mutatja. A kiosztás a múltbeli technológiai kibocsátások alapján kerül megállapításra. 20

Non Nem -CO 2 CO 2 CO (tökéletlen égés) Redukálószer (TJ) Hő (TJ) Production Gyártási technológia process Referenciaér tékkel nem rendelkező termék 5. ábra Technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész 4c. lépés A múltbeli tevékenységi szint meghatározása A technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész múltbeli tevékenységi szintje (HAL e ) (tco 2 e egységben kifejezve) az alábbiak összege: olyan nem-co 2 üvegházhatású gázkibocsátások, amelyeket a 2003/87/EK irányelv I. melléklete sorol fel, és amelyekre nem vonatkozik termék-referenciaérték vagy bármely más tartalék-referenciaérték ( a típus) a 4a. lépésben felsoroltak közül bármely tevékenységből származó CO 2 kibocsátások ( b típus, lásd a 2. bekezdést) Mérhető hő, nem mérhető hő vagy villamos energia előállítása céljából a 4a. lépésben (lásd 2. bekezdés) felsorolt tevékenységek eredményeként keletkező, tökéletlenül oxidálódott szén égetéséből eredő kibocsátások, LESZÁMÍTVA az adott gázokéval azonos energiatartalmú földgázmennyiség égetéséből származó kibocsátásokat, figyelembe véve az eltérő energiaátalakítási hatékonyságokat. A tökéletlenül oxidálódott szénre vonatkozó kiosztás lényegében a hulladékgázok kiosztását foglalja magába ( c típus) A technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészekre és hulladékgázokra vonatkozó további információk a 8. útmutató dokumentumban találhatók. 4d. lépés Előzetes ingyenes kiosztás számítása Az alábbi egyenlettel számítsa ki az egyes olyan létesítményrészekre vonatkozó kiosztást, amelyekre a múltbeli kibocsátások koncepció érvényes: F sub_ e PRF HAL e ahol F _ A létesítményrész előzetes éves kiosztása sub e PRF HAL e Redukciós tényező, amelynek beállított értéke 0,97 (dimenzió nélküli). A létesítményrész múltbeli technológiai kibocsátásai (tco 2 eq egységben kifejezve) 21

A b típusú technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészek esetében a múltbeli tevékenységi szint az alapidőszakon belüli CO 2 kibocsátásokon alapul. A tökéletlenül oxidálódó szén (pl. CO) és a CO 2 keverékei esetében a múltbeli tevékenységi szintnek a gáz összes széntartalmán belüli CO 2 arány méréseiből származó eredményeken kell alapulnia a vonatkozó európai szabványok szerint, a megfelelő alapidőszakra kiterjedően. Amennyiben nem állnak rendelkezésre ilyen múltbeli mérési adatok, azon a feltevésen alapuló alapértéket kell alkalmazni, hogy a gázkeverék széntartalmának 75%-a teljesen oxidálódik (CO 2 ). A hulladékgázok égetéséből származó technológiai kibocsátások esetében lásd a hulladékgázokra vonatkozó 8. útmutató dokumentumot. 22

4 Éves alap, előzetes és végleges kiosztás létesítményenként 4.1 Alap kiosztás A létesítményenkénti kibocsátási egységek éves összes alapmennyiségének kiszámításakor a létesítményrészekre kiosztott mennyiségek összegét kell figyelembe venni, a CO 2 - kibocsátásáthelyezési expozíciós tényező figyelmen kívül hagyásával, amely: basis inst F i i sub F basis F inst A létesítmény összes alap kiosztása F Az i létesítményrész éves kiosztása i sub Bár ez az összeg nem szükségszerűen tükrözi a létesítményekhez rendelt előzetes mennyiséget, fel kell tüntetni a NIM intézkedésekben, mivel az ágazatok közötti redukciós tényező meghatározásához lesz felhasználva. 4.2 Előzetes kiosztás A létesítményenkénti kibocsátási egységek előzetes, összes éves mennyiségének kiszámításához meg kell szorozni a kiosztást az egyes létesítményrészek CO 2 - kibocsátásáthelyezési expozíciós tényezőjével. F ( k) F EF ( k) inst i i sub i sub ahol F inst (k) A létesítményhez rendelt előzetes összes kiosztás k évben i F sub Az i létesítményrész kiosztása EF i sub (k) Az i létesítményrész CO 2 kibocsátásáthelyezési expozíciós tényezője k évben. 4.3 Végleges kiosztás A villamosenergia-termelő cégnek nem minősülő létesítmények esetében az egységek éves összes mennyiségét az alábbi módon kell meghatározni: final inst F ahol ( k) F ( k) CSF ( k) inst F final inst (k) A létesítményhez rendelt végleges összes kiosztási mennyiség k évben CSF (k) Ágazatok közötti korrekciós tényező k évben (szükség esetén) 23

A villamosenergia-termelő cégnek minősülő létesítmények esetében az egységek éves összes mennyiségét az alábbi módon kell meghatározni: F ( k) F ( k)* LRF ( k) final inst inst ahol k k év F final inst (k) A létesítményhez rendelt végleges összes kiosztási mennyiség k évben F inst (2013) A létesítmény előzetes kiosztása k évben LRF(k) Lineáris csökkentési tényező (ld: a tábla lentebb) Év Lineáris csökkentési tényező 2013 1,0000 2014 0,9826 2015 0,9652 2016 0,9478 2017 0,9304 2018 0,9130 2019 0,8956 2020 0,8782 24

5 A kezdő kapacitás meghatározása a CIM 7.3 cikke szerint Az üzemeltetőknek az alábbiak tekintetében kell meghatározniuk és benyújtaniuk a létesítményrész kezdő telepített kapacitását: - Valamennyi termék-referenciaérték szerinti létesítményrész - Minden olyan létesítményrész, amelynek kapacitása jelentős mértékben változott az alapidőszakban. Ez a fejezet azt magyarázza el, hogyan kell az alapidőszakon belül bekövetkező jelentős kapacitásváltozások nélküli termék-referenciaérték szerinti létesítményrész kapacitását meghatározni a CIM 7. cikkének (3) bekezdése szerint. A jelen dokumentum 6.4 bekezdése magyarázza el, hogyan kell az olyan létesítményrészt meghatározni, amelynek kapacitásában jelentős változás következett be az alapidőszak során. Meg kell különböztetni az engedélyekben szereplő kapacitás referenciáktól azt a kapacitást, amelynek meghatározása a CIM szerint az ingyenes kibocsátási egységek számának számítása, a standard kapacitás kihasználási tényezők (SCUF) számítása vagy a jelentős változások értékelése céljából történt. A különböző létesítményrészek kapacitásainak meghatározása ugyanazokra a tevékenységekre terjed ki, mint a múltbeli tevékenységi szintek, és ugyanabban az egységben kell kifejezni őket. Lásd a 3. fejezetben a múltbeli tevékenységi szintek meghatározását, valamint az 1. táblázatban azoknak a feltételeknek az áttekintését, amelyeket a hő, tüzelőanyag és technológiai kibocsátások esetében teljesíteni kell ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni őket a hő-referenciaérték szerinti, a tüzelőanyagreferenciaérték szerinti és a technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészek múltbeli tevékenységi szintjeinek és kapacitásainak a meghatározásánál. A rendelkezésre álló adatoktól függően a kapacitást az 1. módszer vagy 2. módszer szerint kell meghatározni. 1. módszer a kapacitás meghatározása múltbeli adatok alapján Amikor az lehetséges, a kapacitásnak mindig a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti termelés múltbeli adatain kell alapulnia. Ha a CIM I. mellékletében nem szerepel más referencia, akkor a kapacitások az eladható (nettó) termelésként kifejezett termék tonnamennyiségére, illetve az érintett anyag 100%-os tisztaságára vonatkoznak (a részletekre vonatkozóan lásd az ágazatspecifikus útmutatóról szóló 9. sz. útmutató dokumentumot). Az üzemeltető meghatározza a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak 2 legnagyobb havi termelési mennyiségét. Ennek a 2 értéknek az átlagát kell az üzem kezdő 25

havi kapacitásának tekinteni minden további korrekció vagy módosítás nélkül. Az üzem kezdő telepített kapacitását ez a 12 hónappal megszorzott érték fogja adni. 2. módszer a kapacitás meghatározása kísérleti hitelesítés alapján A 2. módszer csak akkor alkalmazható, ha a 2005. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak legnagyobb havi termelési mennyiségei azért nem számíthatók ki, mert hiányoznak az ezen időszak alatti termelés adatai (mert például a létesítmény 2 hónapnál rövidebb ideig üzemelt az adott alapidőszakon belül, vagy elveszett a nyilvántartás); ilyen esetben az üzemeltetőnek el kell magyaráznia azokat a körülményeket, amelyek a módszertani jelentésen belül ennek a lehetőségnek a kiválasztásához vezettek, ezt pedig a hitelesítőnek hitelesítenie kell. A végső szót mindig a CA mondja ki. Ha a CA megítélése szerint az indok nem elégséges, akkor a termelést konzervatív módon kell felmérni (pl. eladási adatok, más hónapokból extrapolált adatok vagy létesítményrészekre lebontott, létesítményszintű adatokon alapuló becslések) a kapacitás meghatározása érdekében (lásd az adatgyűjtésről szóló 3. útmutató dokumentumban a konzervatív felmérésekre vonatkozó leírást). Ebben az esetben az alapadatok gyűjtése során az üzemeltető elvégzi a létesítményrész kapacitásának kísérleti hitelesítését egy független harmadik fél felügyelete alatt. A hitelesítés 48 órás folyamatos vizsgálatra terjed ki, amelyet a létesítmény normál üzeme során alkalmazott működési eljárások szerint kell elvégezni. A független harmadik félnek jelen van ezen a vizsgálaton, hogy a termelési szintet, illetve a legyártott termékre vonatkozó paramétereket összevesse az ágazatra jellemző értékekkel, valamint a létesítmény korábbi termelési eljárásaira vonatkozóan rendelkezésre álló adatokkal, ha vannak ilyenek. Különösen a legyártott termék minőségére vonatkozó paramétereket kell figyelembe venni annak ellenőrzése céljából, hogy a vizsgálat alatti termelés minősége megfelel-e a létesítményben általában gyártott termék minőségének. Az üzem kezdő havi kapacitásának megállapításához a kísérleti hitelesítés 2 napja során elért átlagos termelést meg kell szorozni 30 nappal. Az üzem kezdő telepített kapacitását ez a 12 hónappal megszorzott érték fogja adni. Az eredmények korlátozott hozzáadott értéke miatt a termék-referenciaértékekre vonatkozó SCFU tényezők kiszámításához szükséges kezdő kapacitás megállapítása céljából ajánlatos nem a 2. módszert alkalmazni. 26

6 A múltbeli tevékenységi szint meghatározása Ez a fejezet azt mutatja be, hogyan lehet az ingyenes kiosztás meghatározásában használt múltbeli tevékenységi szintet megállapítani. A 6.1 bekezdés leírja, hogy mely éveket kell figyelembe venni az alapidőszakban. A 6.2 bekezdés azt mutatja be, hogyan lehet meghatározni a múltbeli tevékenységi szinteket azoknál a létesítményrészeknél, amelyek esetében nem történt változás a működésben vagy jelentős változás a kapacitásban. A 6.3 és 6.3 bekezdések a működésben bekövetkező változások és a kapacitásban bekövetkező jelentős változások meghatározásáról adnak útmutatót, és elmagyarázzák, hogyan kell ilyen esetekben a múltbeli tevékenységi szintet meghatározni. 6.1 Az alapidőszak kiválasztása Lényegében az alapidőszak lehet 2005-2008 vagy 2009 és 2010 (a CIM 9.1 cikke). Alapvetően azt az időszakot kell kiválasztani, amely a legnagyobb múltbeli tevékenységi szinteket adja. A múltbeli tevékenységi szintek meghatározásának módját a 6.2-6.4 bekezdések magyarázzák el. A legnagyobb múltbeli tevékenységi szintet adó alapidőszak eltérő lehet az egyes létesítményrészek esetében. Ugyanakkor az összes létesítményrészt tartalmazó teljes létesítmény esetében ugyanazt az alapidőszakot kell kiválasztani. 6.2 Alapmódszer Valamely létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjének meghatározásához azt az alapmódszert kell alkalmazni, amely a létesítményrész alapidőszakra, a 2005-2008 vagy 2009 és 2010 évekre vonatkozó éves tevékenységi szintjeinek középértékét veszi figyelembe, tehát VAGY HAL = középérték 2005-2008 (éves tevékenységi szintek) HAL = középérték 2009-2010 (éves tevékenységi szintek) Ha a létesítmény a CIM 9.8 cikke szerint nem alkalmanként működött (amit az üzemeltető sikeresen bizonyított a CA felé), az alapidőszak minden olyan évét figyelembe kell venni, amelyben a létesítmény legalább 1 napig működött (lásd a 9.6 cikket). Ennek megfelelően bizonyos esetekben figyelembe kell venni a létesítményrésznek a nulla tevékenységi szintű éveit is, ha legalább egy másik létesítményrész működött. Ez különösen azokra a létesítményekre vonatkozik, amelyek különböző, referenciaértékkel rendelkező termékeket gyártottak ugyanazon a gyártósoron. Az alábbi példák azt bizonyítják, hogy a standard módszer ilyen esetekben is működik. Lásd a következő részben a HAL 27

meghatározására vonatkozó útmutatót azokban az esetekben, amikor a létesítmény nem üzemelt legalább 1 napig az alapidőszak alatt. 1. példa Egy üveggyárnak olyan üveggyártó gépsora van, amelyen színes és színezetlen üvegpalackok egyaránt gyárthatók. Tegyük fel, hogy a kiválasztott alapidőszak 2005-2008. A két terméktípusra két különböző termék-referenciaérték vonatkozik. Az alábbi tevékenységi szintek megvalósítása történt meg 2005-2008 során. 3. táblázat: Az üveggyártó létesítmény múltbeli tevékenységi szintjei Színezett üvegpalackok Színezetlen üvegpalackok 2005 2006 2007 2008 800 800 0 0 0 0 800 800 Mivel a létesítményre két termék-referenciaérték vonatkozik, ezért két létesítményrészt kell alkalmazni. A HAL megállapítása érdekében a 9. cikk (6) bekezdése szerint az egyes termékreferenciaértékek esetében annak az alapidőszaknak a középértékét kell figyelembe venni, amely alatt a létesítmény legalább egy napig üzemelt: HAL színezett üveg = középérték 2005-2008 (800, 800, 0, 0) = 400 HAL színezetlen üveg = középérték 2005-2008 (0, 0, 800, 800) = 400 Az egyes létesítményrészekre vonatkozó HAL értékek összege 800, és ez tükrözi az üveggyár múltbeli tevékenységeit. Figyelembe kell venni, hogy fizikai változás hiányában a 9.9 cikkben hivatkozott, az alapidőszakon belül előforduló jelentős kapacitásváltozásokra vonatkozó rendelkezések nem érvényesek. A működés megszüntetésére vonatkozó rendelkezések (a CIM 22. cikke) a meglevő létesítmények esetében sem érvényesek. 2. példa Egy papírgyárnak olyan papírgyártósora van, amelyen 3 féle papír gyártható: újságpapír, nem bevont finompapír és bevont finompapír. A három termékféleségre három különböző termék-referenciaérték vonatkozik. Az alábbi tevékenységi szintek megvalósítása történt meg 2005-2008 során. 4. táblázat: A papírgyártó létesítmény múltbeli tevékenységi szintjei 2005 2006 2007 2008 Újságpapír 800 0 500 700 Nem bevont 200 600 0 300 finompapír Bevont 0 400 500 0 28

finompapír Mivel a létesítményre három termék-referenciaérték vonatkozik, ezért három létesítményrészt kell alkalmazni. Tegyük fel, hogy a kiválasztott alapidőszak 2005-2008. A HAL megállapítása érdekében a 9. cikk (6) bekezdése szerint az egyes termékreferenciaértékek esetében annak az alapidőszaknak a középértékét kell figyelembe venni, amely alatt a létesítmény legalább egy napig üzemelt: HAL újságpapír = középérték 2005-2008 (800, 0, 500, 700) = 600 HAL nem bevont finompapír = középérték 2005-2008 (200, 600, 0, 300) = 250 HAL bevont finompapír = középérték 2005-2008 (0, 400, 500, 0) = 200 Az első példához hasonlóan az eredmények nagyon jól tükrözik a termékszinteket. Az 1. példához hasonlóan fizikai változás hiányában a 9.9 cikkben hivatkozott, az alapidőszakon belül előforduló jelentős kapacitásváltozásokra vonatkozó rendelkezések nem érvényesek. A működés (részleges) megszűnésére vonatkozó rendelkezések (a CIM 22. és 23. cikkei) 2011. június 30. előtt nem érvényesek a meglevő létesítmények esetében, viszont a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti működés (részleges) megszűnése esetén érvényesek. Példa: Egy üveggyárnak két különböző gyártósora van, az egyiken színezett üveget gyártanak, a másikon színezetlen üveget. A színezett üveg gyártósora 2012-ben leáll, de 2012-től kezdve tartalékként szolgál (fizikai változás nélkül). 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Színezett 800 800 800 800 800 800 800 0 0 üveg Színezetlen üveg 800 800 800 800 800 800 800 800 800 Az üveggyár, mint meglevő létesítmény esetében 2 létesítményrészhez történik kiosztás meglevő gyáraként részesül kiosztásban, és mindkét létesítményrész esetében a HAL érték 800. A 23. cikk szerint az üzemeltetőnek értesítenie kell a CA-t, hogy részlegesen megszüntette a működést egy adott naptári évben, és hogy a létesítményrész tevékenységi szintje egyértelműen 0-ra csökkent. Ennél fogva a "színezetlen üveg" létesítményrész kiosztását nullára kell módosítani, mivel a létesítmény részlegesen beszüntette a működést. 6.3 A működés indítása 2005. január 1. után Ez a bekezdés azt magyarázza el, hogyan kell egy olyan létesítmény HAL értékét kiszámítani, amely nem működött az egész alapidőszakban, akár azért, mert az alapidőszak kezdése után kezdte meg a normál működését. Ez a bekezdés nem vonatkozik azokra a 29

létesítményrészekre, amelyek 2005. január 1. után kezdték meg a normál működésüket, ha a létesítmény már működött 2005. január 1-én (ilyen esetekben olvassa el a kapacitásváltozásokról szóló 6.4 bekezdést). A normál működés kezdését a CIM 3. cikke szerint kell meghatározni. Ebből a célból az üzemeltető meghatározza azt a legkorábbi folyamatos 90 napos időszakot, amely alatt a tevékenységi szint a 90 napos időszakra összesítve a névleges kapacitás legalább 40%-a. A folyamatos 90 napos időszak alatt az a 90 egymást követő napból álló időszak értendő, amely alatt az egész létesítmény minden nap működött. A normál működés kezdési ideje alatt az időszak első napja értendő. Amennyiben az ágazat szokásos gyártási ciklusában nem várható ilyen folyamatos 90 napos időszak, az ágazatspecifikus gyártási ciklusok együttesen tesznek ki egy 90 napos időszakot. Hasonlóan kell kezelni azt a helyzetet, amikor a működés megszakad az alapidőszak alatt, és legalább egy naptári évig tartó zéró gyártást eredményez a teljes létesítményben. A jellegüknél fogva csak alkalmanként működő létesítmények, így például a szezonálisan működő létesítmények vagy a tartalékos, illetve készenléti létesítmények esetében a normál működés megkezdése után kiválasztott alapidőszak valamennyi évét figyelembe kell venni, beleértve az 1 napnál rövidebb ideig tartó termelést magukban foglaló naptári éveket is (9. cikk (8) bekezdés). A jellegüknél fogva nemcsak alkalmanként működő létesítmények esetében kizárólag azokat az éveket kell figyelembe venni a múltbeli tevékenységi szint (HAL) kiszámításánál, amelyekben a létesítmény legalább egy napig üzemelt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben figyelembe kell venni egy létesítményrész nulla tevékenységi szintű éveit is, ha legalább egy másik létesítményrész működött. Lényegében ez történik az előző bekezdésben bemutatott 1-3. példákban. 1. eset Olyan létesítmények, amelyek legalább 2 naptári évig működtek Ha a 2005 és 2008 közötti alapidőszakot alkalmazó létesítmény egésze 2007. január 1. napján vagy azelőtt kezdte meg a normál működést, az úgy tekinthető, hogy legalább 2 naptári évig működött, és ezért a HAL értéket a standard képlettel kell kiszámítani. A HAL számításában minden olyan évet (a normál működés megkezdése után) figyelembe kell venni, amelyben a létesítmény legalább 1 napig működött. Ebben az esetben a HAL az összes olyan év tevékenységi szintjének (AL) a középértéke lesz, amelyben a létesítmény működött, amint ezt az a-c példák is mutatják. "a" példa - a létesítmény legalább 1 napig működött az alapidőszak minden egyes évében. HAL = középérték (AL 2005, AL 2006, AL 2007, AL 2008 ) b példa a létesítmény egyáltalán nem működött 2006-ban baleset miatt vagy karbantartási okok miatt (AL2006=0). 30

HAL = középérték (AL 2005, AL 2007, AL 2008 ) c példa a létesítmény egésze 2006. október 31-én kezdte meg a működését; a HAL értéket csak a 2006, 2007 és 2008 évek tevékenységi szintje alapján kell számítani. HAL = középérték (AL 2006, AL 2007, AL 2008 ) 2. eset Olyan létesítmények, amelyek 2 naptári évnél rövidebb ideig működtek Ha egy létesítmény egésze 2007. január 1. után kezdte meg a normál működését (pl. a létesítmény 2-án vagy később kezdte meg a normál működését), akkor a 2005 és 2008 közötti alapidőszakban 2 naptári évnél rövidebb ideig működött. A HAL számításához a létesítménynek két lehetősége van: - A 2009-2010 alapidőszakot választja vagy - Az alábbi módon számítja ki az egyes létesítményrészek HAL értékét (a CIM 9. cikkének (6) bekezdése szerint): HAL = Kapacitás x RCUF Ahol Kapacitás RCUF a jelen dokumentum 0. fejezetében leírtak szerint számított kezdő telepített kapacitás a vonatkozó kapacitáskihasználási tényező (lásd az alábbiakban) Ha egy létesítmény egésze 2009. január 1. után kezdte meg a normál működését (pl. a létesítmény 2-án kezdte meg a normál működését), akkor a HAL értéket a második koncepció szerint kell kiszámítani. A kezdő telepített kapacitást az 5. bekezdésben meghatározott módszerekkel lehet megállapítani. A standard módszer (a két legnagyobb havi tevékenységi mennyiségen alapuló meghatározás) akkor alkalmazandó, amikor a két legnagyobb havi tevékenységi szint adatai rendelkezésre állnak. Ilyen eset áll fenn, amikor egy (meglevő) létesítmény normál működése 2011. június 30-án vagy azelőtt kezdődött meg. Más esetekben (amikor a normál működés 2011. június 30. után kezdődik meg) a kezdő kapacitást kísérleti hitelesítéssel kell megállapítani (2. módszer, lásd az 5. bekezdésben a részletes leírást). Az alkalmazott módszertől függően a kezdő kapacitást 2011. szeptember 30. előtt kell meghatározni. Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok a 18. cikk (2) bekezdése szerint tudják megállapítani az RCUF értéket, a létesítménynek megfelelően alátámasztott és függetlenül hitelesített információkat kell adnia a létesítmény tervezett üzemszerű működésével, karbantartásával, rendes termelési ciklusával, energiahatékony műszaki megoldásaival, és a létesítmény ágazatspecifikus információkhoz viszonyított, az adott ágazatra jellemző kapacitáskihasználásával kapcsolatban. Az üzemeltető a kapacitás %-ában adja meg az 31

egyes létesítményrészek megfelelő kapacitáskihasználási tényezőjét (RCUF). A létesítmény üzemszerű működésére, karbantartására és gyártási ciklusaira vonatkozó, a kapacitás meghatározásából származó információkat kell felhasználni. Az RCUF meghatározásához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A létesítmény tervezett üzemszerű működése: a névleges kapacitáson alapuló, a szállító által adott műszaki dokumentációk/adatlapok és az üzemórák alapján garantált várható gyártási mennyiségek (az üzleti tervek, engedélyek stb. adatainak felhasználásával). Rendelkezésre állás esetén gyártási adatokat kell felhasználni ezeknek a várható gyártási mennyiségeknek az érvényesítésére. Karbantartás: A gyártósorok rendelkezésre állását fel kell mérni (az üzleti tervek, engedélyek, vonatkozó műszaki dokumentációk stb. adatai alapján). Figyelembe kell venni a becsült állásidőket a várható gyártási szintek felmérése során. Általános gyártási ciklus: Az üzleti tervek, engedélyek, vonatkozó műszaki dokumentációk stb. adatai alapján ellenőrizni kell, hogy a folyamatos működés műszakilag lehetséges-e, megfelel-e a termékigénynek (pl. szezonális vagy nem szezonális igény), és jogilag lehetséges-e (a kapcsolódó engedélyekben foglalt korlátozások). Emellett a hő- és tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek esetében figyelembe kell venni az energiahatékony technikákat, amikor a hő- vagy tüzelőanyagfogyasztás becslése a tervezett gyártási adatokon alapul. A technológiai kibocsátás szerinti létesítményrészek esetében a ráfordított anyagok kibocsátási intenzitását, valamint az ÜHG-hatékony technikákat (pl. alacsony CO 2 ráfordítási minőségek, mérséklési technikák) figyelembe kell venni, amikor a technológiai kibocsátások becslése a tervezett gyártási adatokon alapul. Szükség esetén a CA-nak módosítania kell az RCUF előzetes értékét abból a feltevésből kiindulva, hogy ilyen ÜHG-hatékony technikákat alkalmaztak. A kapott RCUF eredményt össze kell hasonlítani az érintett ágazatban jellemző kapacitáskihasználással. Minden jelentős eltérést indokolni kell. Nem fogadhatók el a 100%- os vagy annál nagyobb RCUF értékek. A számítást független harmadik félnek kell hitelesítenie. 32

Összefoglalás Az üzemszerű működés különböző kezdési dátumaira vonatkozó különböző kiosztási módszerek alkalmazását foglalja össze az alábbi táblázat azoknál a létesítményeknél, amelyek legalább 1 napig működtek az üzemszerű működés megkezdése utáni minden egyes évben: Üzemszerű működés kezdése Alapidőszak Múltbeli tevékenységi szint 2007.01.01. és előtte az üzemeltető választása: 2005-2008 vagy 2009-2010 Középérték (9. cikk (1) bekezdés); Középérték (9. cikk (1) bekezdés); 2007.01.02. - 2008.12.31. az üzemeltető választása: 2005-2008 vagy 2009-2010 Kapacitás szorozva a kihasználtsággal (9. cikk (6) bekezdés) Középérték (9. cikk (1) bekezdés); 2009.01.01. 2009 2010 Középérték (9. cikk (1) bekezdés); 2009.01.02. 2011.06.30. (2009 2010) Kapacitás szorozva a kihasználtsággal (9. cikk (6) bekezdés) 6.4 Változások a kapacitásban A Bizottsági Határozat tervezet 9. cikkének (9) bekezdése koncepciót határoz meg a létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjének számításához abban az esetben, amikor jelentős kapacitásváltozás történt a 2005. január 1. és 2011. június 30. közötti időszakban. Ilyen összefüggésben a megváltozott működés kezdése jelenti a megfelelő dátumot. Csak azokat a jelentős kapacitásváltozásokat kell figyelembe venni, amelyek azonosítása a jelen bekezdésben leírt módszer szerint 2011. szeptember 30. előtt megtörtént. Ide tartozik az új kapacitás e dátum szerinti meghatározása is. Adott esetben az új belépőkre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni azokat a jelentős kapacitásváltozásokat, amelyek e nap után lettek azonosítva vagy amelyekre vonatkozóan csak e nap után lett meghatározva az új kapacitás. A koncepció megállapítja, hogy a múltbeli tevékenységi szintet először az általános szabályok szerint kell megállapítani, figyelmen kívül hagyva a jelentős kapacitásváltozást. A hozzáadott/levont kapacitás múltbeli tevékenységi szintjét külön kell megállapítani. A jelentős változáson áteső létesítményrész teljes múltbeli tevékenységi szintje a két múltbeli tevékenységi szint összege lesz. Ezt a koncepciót lépésenként fogjuk bemutatni az alábbiakban, és két példával fogjuk illusztrálni. Noha ebben a bekezdésben csak a termék-referenciaérték szerinti 33

létesítményrészek esetével foglalkozunk, ez a koncepció valamennyi létesítményrészre érvényes: termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek, hő-referenciaérték szerinti létesítményrészek, tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrészek és technológiai kibocsátáshoz kapcsolódó létesítményrészek. 1. lépés: Történt-e jelentős kapacitácbővítés/-csökkentés a létesítményrészben a 2005. január 1. és 2011. június 30. közötti időszak alatt? A 9. cikk (9) bekezdésére hivatkozó üzemeltetőnek először azt kell meghatároznia, hogy a 2005. január és 2011. június közötti időszakban megvalósított beruházása ténylegesen jelentős kapacitásbővítést/-csökkentést eredményezett-e a bizottsági határozat tervezet értelmében. A jelentős kapacitásbővítést/-csökkentést bemutató 2 fő módszer vagy lehetőség a bizottsági határozat tervezet 3. cikkének (3) bekezdésében van lefektetve, és ezek az alábbiak: 1. lehetőség A bizottsági határozat tervezet 7. cikkének (3) bekezdése szerint a létesítményrész kezdő telepített kapacitása jelentős bővítésen/csökkenésen ment át, aminek eredményeként (i) a meglevő gyártósor egyszerű cseréjét nem ideértve a műszaki konfigurációban vagy működésben egy vagy több azonosítható fizikai változásra került sor, és (ii) a létesítményrész legalább 10%-kal nagyobb (bővítések esetében) vagy kisebb (csökkentések esetében) kapacitással működtethető a létesítményrész változás előtti kezdő telepített kapacitásához viszonyítva 2. lehetőség Másik lehetőségként a bizottsági határozat tervezet 7. cikkének (3) bekezdése szerint a létesítményrész kezdő telepített kapacitása jelentős bővítésen/csökkenésen ment át akkor is, ha (i) a meglevő gyártósor egyszerű cseréjét nem ideértve a műszaki konfigurációban vagy működésben egy vagy több azonosítható fizikai változásra került sor, és (ii) annál a létesítményrésznél, amelyre a fizikai változások vonatkoznak, jelentősebb nagyobb (bővítések esetében) vagy kisebb (csökkentések esetében) tevékenységi szint van, aminek eredménye a bizottsági határozat tervezetben lefektetett szabályok alapján számított kibocsátási egységek kiegészítő kiosztása, évente több mint 50.000 kibocsátási egységet figyelembe véve. Ez az 50.000 kibocsátási egység a változtatás előtt ennél a létesítményrésznél ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5%-át jelenti. 34

A százalékos értékek (10% az 1. lehetőség esetében és 5% a 2. lehetőség esetében) a teljes létesítményrész kapacitására utalnak. Példa: Egy finomító az egyik CWT egységének kapacitását 30%-kal növeli. Ez nem jelent szükségszerűen jelentős kapacitásnövekedést, mivel a finomító termék-referenciaérték szerinti létesítményrészeinek összes CWT értékét kell figyelembe venni. 1a. lépés: Az üzemeltetőnek bizonyítania kell, hogy egy vagy több fizikai változásra került sor a létesítményrészben Mindkét fenti lehetőség közös jellemzője a fizikai változás. A jelentős kapacitásbővítések/- csökkentések meghatározása szempontjából az adott fizikai változásokat úgy kell tekinteni, mint szükséges gyártási technológia és berendezés módosításokat, és a meghatározás különböző részeit az alábbiak szerint kell értelmezni: 1. A szükséges feltétel a műszaki konfigurációhoz vagy működéshez kapcsolódó változás fizikai jellege. Nem tartozik ide a pusztán szervezeti vagy üzemi változások összes típusa (pl. hosszabb napi munkaidő, nagyobb sebességű forgókemence, új technológia-vezérlő szoftver alkalmazása, olyan jelentős technológiai paraméterek változása, mint a nyomás és hőmérséklet). 2. A fizikai változás műszaki konfigurációra és működésre kifejtett hatása elegendő feltételt jelent. Az ilyen hatás nélküli fizikai változás (pl. a kemence külső felületének átfestése) nem felel meg a meghatározásnak, mivel egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a fizikai változás(ok) és a kapacitásváltozás között. Más szóval csak a teljesítményben változásokat előidéző fizikai változások vezethetnek jelentős kapacitásváltozáshoz. 3. Emellett egy meglevő gyártósor egyszerű cseréje sem vehető figyelembe a jelentős kapacitásbővítések meghatározása szempontjából. Ide tartoznak a gyártósor olyan alkatrészcseréi, amelyeknek nincs hatásuk a műszaki konfigurációra és működésre (pl. előmelegítő cseréje ugyanolyan teljesítményűre). Ha azonban a cserét követően a gyártósoron nagyobb a maximális teljesítmény, akkor ez a változás elméletileg olyan fizikai változást jelenthet, amely jelentős kapacitásbővítést eredményez (feltéve, hogy a mennyiségi kritériumok teljesülnek). Nem tekinthetők jelentős kapacitáscsökkentést eredményező fizikai változásnak az olyan fizikai változások, amelyek kizárólag valamely létesítményrész energiahatékonyságának növelését vagy egy csővégi kibocsátás-csökkentési technológia beszerelését célozzák. Ugyanakkor az üzemeltetőnek jelentést kell tennie az ilyen fizikai változásokról az illetékes hatóság felé az adatgyűjtés összefüggésében, és bizonyítania kell a fizikai változás célját. Példa Egy vegyi létesítmény hőt fogyaszt és nem gyárt referenciaértékekkel rendelkező termékeket. A hőfogyasztás miatt a létesítmény ingyenes kiosztásban részesül a hő- 35

referenciaértéken keresztül. A létesítmény fizikai változtatást hajtott végre az alapidőszakban, amely növelte az energiahatékonyságát és 10,5%-kal kisebb hőfogyasztást (tevékenységi szintet) eredményezett azonos gyártás mellett. Bár a létesítmény tevékenységi szintje jelentősen csökkent a kapacitásváltozás miatt, ez nem tekinthető jelentős kapacitáscsökkenésnek, amennyiben az üzemeltető kellő mértékben bizonyítani tudja az tényt, hogy a gyártás nem csökkent a fizikai változás eredményeként. A fizikai változás(ok) és a kapacitásváltozás közötti egyértelmű okozati összefüggés szükségessége alapján a nagyobb teljesítményt biztosító fizikai változások nem vezethetnek jelentős kapacitáscsökkenéshez és viszont. Példa: Egy létesítmény üzemeltetője további gyártósort telepített 2008. decemberben, amely fizikai változást jelent. Gazdasági okokból azonban a gyártás 30%-kal csökkent a létesítményrész megváltozott működésének megkezdése utáni 6 hónapban. Ez elméletileg kapacitáscsökkenést jelezhet. Mindemellett mivel nincs okozati összefüggés a fizikai változás és a potenciális kapacitáscsökkentés között, ez a változás nem tekinthető jelentős kapacitáscsökkenésnek. Ha azonban egy későbbi időszakban a gyártási szint emelkedik, a megváltozott működés megkezdése az alábbi '1b. lépésben" leírt módszer szerint állapítható meg. A fizikai változás után elméletileg nincs időkorlát a kapacitásnövelésre. Ettől függetlenül azonban csak a 2005. január 1. utáni fizikai változások vehetők figyelembe. Emellett csak azok a fizikai változások vehetők figyelembe, amelyek még nem lettek figyelembe véve a 2012 utáni kereskedelmi időszakra vonatkozóan az ingyenes kiosztás számításában (pl. mivel nem vezettek korábbi jelentős kapacitásváltozáshoz). Más szóval: A további jelentős kapacitásváltozások olyan további fizikai változásokat tesznek szükségessé, amelyek a korábbi jelentős kapacitásváltozás miatt megváltozott működés megkezdése után történnek. Példa: Egy egyetlen kemencét üzemeltető kerámiagyártó egy második kemencét szerelt be 2009- ben, és ezzel megduplázta az elméleti kapacitását. Egy adott piaci helyzet miatt a kemencét azonban nem üzemeltette, ezért a jelentős kapacitásnövelések kritériumai nem teljesültek és így az üzemeltető nem kap további kibocsátási egységeket a 9. cikk (9) bekezdés alapján. Ha most a kerámiagyártó 2013-ban használni kezdené az új kemencét, a több mint 10%-os kapcsolódó gyártásnövekedés alapján új belépőnek minősülne. 1b. lépés: Az üzemeltető bizonyítja, hogy - a fizikai változás(ok) legalább 10%-os kapacitásnövekedéshez vezetett(ek) VAGY - a fizikai változás(ok) eredményeként több mint 50.000 kibocsátási egységgel változott a létesítményrészhez kirendelt kiosztás, és a különbség a fizikai változástól függetlenül számított kibocsátási egységek számának több mint 5%-át jelenti 36

1. lehetőség: - az üzemeltető bizonyítja, hogy a fizikai változás(ok) legalább 10%-os kapacitásnövekedéshez vezetett(ek). Az alábbi feltételnek kell teljesülnie a jelentős kapacitásváltozás bejelentéséhez: Cnew Kapacitásnövekedés esetén: 1. 10 C initial Cnew Kapacitáscsökkenés esetén: 0. 90 C initial Ahol: C kezdő : a létesítményrész kezdeti telepített kapacitása a fizikai változás hónapjáig (lásd 0. fejezet). Növekményes kapacitásváltozásokat előidéző, egynél több fizikai változás esetén a kezdeti kapacitás szempontjából az első fizikai változást kell referenciának tekinteni. C új : a megváltozott működés megkezdése utáni első 6 hónapban a 2 legnagyobb havi tevékenységi szint átlagaként meghatározott új kapacitás, amely a létesítményrész változás utáni kapacitását határozza meg. Alábbiakban a megváltozott működés kezdetének (D 1 ) megállapítási módját mutatjuk be: Step I. Step II. Az üzemeltető megállapítja: a. kapacitásbővítések esetében; a hozzáadott névleges kapacitást (C hozzáadottnévleges ) (lásd a 6. ábrát). b. kapacitáscsökkentések esetében; a megmaradó névleges kapacitást (C megmaradó,névleges ). A megmaradó névleges kapacitás az a névleges kapacitás, amely a kapacitáscsökkenés után megmarad (lásd a 6. ábrát). A névleges kapacitást a projektdokumentáció és a szállító által adott garantált értékek alapján kell megállapítani. Megfelelő dokumentumok lehetnek a projektet kísérő jelentések, valamint adatlapok és garantált teljesítményértékek. A névleges kapacitás kizárólag a megváltozott működés kezdetének megállapításához használható (az esetleges kiosztás számításához használt hozzáadott kapacitás megállapításához azonban nem). Kapacitásbővítések esetében; a fizikai változástól kezdődően az üzemeltetőnek meg kell állapítania a hozzáadott névleges kapacitáshoz kapcsolódó tevékenységi szintet (AL hozzáadott,névleges ) napi alapon 7 : - Amikor az lehetséges, a tevékenységi szint a fizikailag hozzáadott kapacitáson alapul: pl. amikor a kapacitásbővítés új gyártósort jelent, a hozzáadott névleges kapacitáshoz kapcsolódó tevékenységi szint az új gyártósoron történő gyártást jelenti. 7 Kivételes esetekben, amikor az üzemeltető bizonyítja, hogy nincsenek napi tevékenységi adatok, havi adatok elfogadhatók a megváltozott működés megkezdésének megállapításához. 37

- Bizonyos kapacitásbővítések lehetnek a meglevő berendezések módosításai. Ekkor nehéz lehet az üzemeltető számára, hogy csak a hozzáadott névleges kapacitáshoz kapcsolódó szükséges tevékenységi szint adatokat adja meg. Ilyen esetekben a hozzáadott kapacitásnak tulajdonítható tevékenységi szintet a teljes tevékenységi szint (AL teljes ) alapján kell megállapítani, levonva belőle a fizikai változás előtti naptári évek átlagos tevékenységi szintjét: AL added, design AL Total AL average Kapacitáscsökkentések esetén, mivel általában nem szükséges kezdő fázis a gyártási technológián belüli fizikai változás optimalizálására, az üzemeltetőnek napi alapon kell megállapítania a teljes tevékenységi szintet a fizikai változástól kezdődően. Step III. Az üzemeltető megállapítja a legkorábbi folyamatos 90 napos időszakot, amely során a. kapacitásbővítések esetében a hozzáadott névleges kapacitáshoz kapcsolódó tevékenységi szint összesítve a 90 napos időszakra a hozzáadott névleges kapacitás legalább 40%-a AL hozzáadott,névleges 0,4 x C hozzáadott,névleges b. kapacitáscsökkentések esetén a tevékenységi szint összesítve a 90 napos időszakra a megmaradó névleges kapacitás legalább 40%-a AL teljes 0,4 x C megmaradó,névleges A megváltozott működés kezdete (D 1 ) ennek az időszaknak az első napja (a megváltozott működés kezdetének megállapítására vonatkozóan lásd a 6.3 bekezdésben az üzemszerű működés megkezdésére vonatkozó magyarázatokat, amelyek analóg módon érvényesek). Hozzáadott névleges kapacitás (C hozzáadott,névleges ) Kezdő kapacitás (C kezdől) Kezdő kapacitás (C kezdő) Megmaradó névleges kapacitás (C megmaradó,névleges) 3. ábra. Hozzáadott névleges kapacitás (bal) és megmaradó névleges kapacitás (jobb) 38

Megjegyzések a- a változás utáni kapacitás nem állapítható meg kísérleti hitelesítéssel (amely a bővítés előtti kezdeti telepített kapacitásra vonatkozóan alkalmazható, amennyiben nincsenek információk a legnagyobb tevékenységi szintekről). b- A kapacitáshiány csökkentésére szintén vonatkozik a kapacitásváltozások szabálya: Egy kisebb fizikai változás nem okoz jelentős kapacitásváltozást, de több ilyen kis fizikai változás után a kapacitásnövekedés jelentősnek tekinthető (ha a 10%-os kritérium teljesül). A megváltozott működés kezdetének számítása a fenti módon történik. 2. lehetőség: Az üzemeltető bizonyítja, hogy a fizikai változás(ok) eredményeként több mint 50.000 kibocsátási egységgel változott a létesítményrészhez kirendelt kiosztás, és a különbség a fizikai változástól függetlenül számított kibocsátási egységek számának több mint 5%-át jelenti Ennek az alternatívának az alkalmazásához az üzemeltetőnek először az ingyenes kibocsátási egységek előzetes számát kell megállapítania (az összes korrekciós tényező figyelembe vétele nélkül) a létesítményrész múltbeli tevékenységi szintje alapján, függetlenül a fizikai változástól (tehát azt figyelmen kívül hagyva) (vagyis a 2005-2008 vagy 2009-2010 évek középértékeire támaszkodva). Ezután az üzemeltetőnek a 3. lépésben leírt módszer alkalmazásával el kell végeznie az ingyenes kibocsátási egységek előzetes számának hipotetikus számítását. Az üzemeltető csak akkor tekintheti úgy, hogy a létesítményrész jelentős kapacitásváltozáson ment át, ha a két kibocsátási egység száma közötti eltérés nagyobb mint 50.000 kibocsátási egység, és a különbség a fizikai változástól függetlenül számított kibocsátási egységek számának több mint 5%-át jelenti. Ha a fent említett feltételek teljesülnek, az érintett létesítményrész jelentős bővítésen/csökkentésen ment át és az üzemeltetőnek a 9. cikk (9) bekezdését kell alkalmaznia, figyelembe véve a 2. és 3. lépésekben elmagyarázott számítási módszereket. A másik esetben a 2. és 3. lépés nem érvényes. 2. lépés: A létesítményrész megváltozott kapacitásának megállapítása Kapacitásbővítések A hozzáadott kapacitás az új és a kezdő kapacitás közötti különbség (lásd a 7. ábrát): C hozzáadott = C új C kezdeti 39

A kezdeti kapacitást (C kezdeti ) a megváltozott működés kezdete előtti két legnagyobb havi tevékenységi szint átlagaként kell újraszámolni. Hozzáadott kapacitás (C hozzáadott) Új kapacitás (C új) Kezdő kapacitás (C kezdő) 7. ábra. Kezdeti, hozzáadott és új kapacitás Kapacitáscsökkentések A csökkent kapacitás a kezdeti és az új kapacitás közötti különbség (lásd a 7. ábrát): C csökkent = C kezdeti C új Kezdő kapacitás Csökkent kapacitás (C csökkent ) (C kezdő ) Új kapacitás (C új ) 8. ábra. Kezdeti, csökkent és új kapacitás Ha az 1. lépésben az 1. lehetőség volt a 'jelentős kapacitásbővítés/-csökkentés' oka, akkor az új kapacitás számítása már megtörtént az 1b. lépésben. Ha az 1. lépésben a 2. lehetőség volt a 'jelentős kapacitásbővítés/-csökkentés' oka, akkor az új kapacitást még az 1b. lépésben az 1. lehetőségre vonatkozóan leírt módszerrel kell számítani (ugyanakkor az eredmény 10%-nál kisebb lehet). 3. lépés: A múltbeli tevékenységi szint meghatározása Amint az üzemeltető megállapította, hogy a létesítményrésze valóban jelentős bővítésen/csökkentésen esett át (1. lépés) és megállapította a hozzáadott/csökkentett kapacitást (2. lépés), az üzemeltetőnek meg kell állapítania az érintett létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjét, hogy megállapítható legyen a kibocsátási egységek előzetes száma. A jelentős kapacitásváltozáson áteső létesítményrészek új múltbeli tevékenységi szintjét (HAL új ) a 9. cikk (9) bekezdése alapján kell megállapítani, amelynek egyenlete: 40

HAL új = HAL kezdeti + HAL változás Ahol: HAL kezdeti Az alapidőszakban (2005-2008 vagy 2009-2010) elért, a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint. HAL változás A megváltozott kapacitáshoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint. Megjegyzendő, hogy jelentős kapacitáscsökkentések esetén a HAL változás értéke negatív. Amennyiben a HAL változás abszolút értéke meghaladja a HAL kezdetil értékét, akkor az új múltbeli tevékenységi szint nulla lesz. A HAL kezdeti és HAL változás megállapítása az alábbi bekezdésekben leírtak szerint történik: HAL kezdeti kapacitásbővítések esetén Kapacitásbővítések esetén a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint az alapidőszak (2005-2008 vagy 2009-2010) éveire vonatkozó kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó éves múltbeli tevékenységi szintek középértéke: HAL kezdeti = középérték alap (A kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó éves tevékenységi szintek) A megváltozott működés kezdete előtti időszakra vonatkozóan a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó éves tevékenységi szint azonos az érintett létesítményrész éves tevékenységi szintjével. A jelentős bővítés utáni időszakra vonatkozóan (beleértve a megváltozott működés kezdetének naptári évét) a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet az alábbiak szerint kell megállapítani: - Amikor az lehetséges, a tevékenységi szint a kezdeti kapacitáson alapul: pl. amikor a kapacitásbővítés új gyártósor alkalmazását jelenti, a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó tevékenységi szint nem más, mint a bővítés előtt már üzemelő gyártósorok tevékenységi szintje. - Bizonyos kapacitásbővítések lehetnek a meglevő berendezések módosításai. Ekkor nehéz lehet az üzemeltető számára, hogy csak a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó szükséges tevékenységi szint adatokat adja meg. Ilyen esetekben a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó tevékenységi szintet (AL kezdeti ) a kezdeti kapacitás (C kezdeti ) és a múltbeli kapacitáskihasználás (HCUF kezdeti ) szorzatával kell becsülni: AL initial C initial HCUF initial HAL kezdeti kapacitáscsökkentések esetén Kapacitáscsökkentések esetén a kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szint csak a kapacitáscsökkentéshez vezető fizikai változás előtt létezik. Ezért a múltbeli tevékenységi szint számításánál nem kell figyelembe venni a megváltozott működés kezdete szerinti év utáni naptári éveket. 41

HAL változás kapacitásbővítések esetén A hozzáadott kapacitás múltbeli tevékenységi szintje a hozzáadott kapacitás és az érintett létesítménynek a megváltozott működés kezdete előtti évekre vonatkozó átlagos múltbeli kapacitáskihasználásának (HCUF kezdeti ) a szorzata. HAL változás = C hozzáadott x HCUF kezdeti A HCUF kezdeti átlagos múltbeli kapacitáskihasználás megállapításához el kell osztani az (első) jelentős kapacitásbővítést eredményező fizikai változás előtti valamennyi teljes naptári év tevékenységi szintjének átlagát a kezdeti telepített kapacitással. HCUF kezdeti = (a változás előtti átlagos éves gyártás)/c kezdeti A 2005. évi jelentős bővítésekre vonatkozóan az átlagos múltbeli kapacitáskihasználás számítását havi adatok alapján kell elvégezni. A HCUF kezdeti érték számítása létesítményrész szinten történik. A HCUF kezdeti átlagos múltbeli kapacitáskihasználást csak egyszer kell kiszámítani, és egynél több jelentős kapacitásváltozás esetében alkalmazható. Amennyiben a kezdeti kapacitás nulla (új létesítményrész), úgy az átlagos múltbeli kapacitáskihasználás helyett a megfelelő kapacitáskihasználási tényezőt kell megállapítania a CA-nak az üzemeltető által adott információk alapján (lásd a 6.3 bekezdést). HAL változás kapacitáscsökkentések esetén Kapacitáscsökkentések esetén a csökkent kapacitáshoz kapcsolódó múltbeli tevékenységi szintet a hozzáadott kapacitáshoz hasonlóan kell kiszámítani: HAL változás = -1 x C csökkent x HCUF kezdeti 1. példa: kapacitásnövekedés 2007. június 20-án Ebben a példában egy létesítmény kapacitásbővítést végzett el 2007. június 20-án. A létesítmény kezdeti kapacitása: C kezdeti = 1200 (a változás előtti 2 legnagyobb hónap alapján) Telepített kapacitás a bővítés után: C új = 1800 (a megváltozott működés kezdete utáni 6 hónap 2 legnagyobb hónapja alapján) Hozzáadott kapacitás: C hozzáadott = C új C kezdeti = 600 42

Év 2005 2006 2007 2008 Teljes tevékenységi szint (P) 1000 1000 1250 1800 A lépés: A kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó gyártás megállapítása Év 2005 2006 2007 2008 Kapacitás Kezdeti kapacitás (C kezdeti ) 1200 1200 1200 1200 hozzáadott kapacitás (C hozzáadott1 ) 600 600 Teljes kapacitás (C teljes ) 1200 1200 1800 1800 Tevékenységi szint Teljes tevékenységi szint (P) 1000 1000 1250 1800 A C kezdeti = C kezdeti x HCUF kezdeti tevékenységi szintje 1000 1000 1000 1000 B lépés: A HAL kezdeti megállapítása A gyártási adatok alapján a HAL kezdeti érték számításához az alapidőszak éveinek középértékét kell venni, nem beleszámítva azt az évet, amikor a megváltozott működés megkezdődött: HAL kezdeti = középérték 2005, 2006, 2007, 2008 (a C kezdeti tevékenységi szintje) = 1000 C lépés: A HCUF kezdeti megállapítása HCUF kezdeti = (a változás előtti naptári évek átlagos éves tevékenységi szintje)/c kezdeti = 1000 / 1200 D lépés: A HAL változás megállapítása HAL változás = C hozzáadott x HCUF kezdeti = 600 x 1000 / 1200 = 500 E lépés: A HAL new megállapítása HAL új = HAL kezdeti + HAL változás = 1000 + 500 =1500 2. példa: kapacitáscsökkentés 2007. június 20-án Ebben a példában egy létesítmény kapacitáscsökkentést végzett 2007. június 20-án. A létesítmény kezdeti kapacitása: C kezdeti = 1200 (a változás előtti 2 legnagyobb hónap alapján) Telepített kapacitás a csökkentés után: C új = 600 (a megváltozott működés kezdete utáni 6 hónap 2 legnagyobb hónapja alapján) Csökkent kapacitás: C csökkentés = C új C kezdeti = -600 43

Év 2005 2006 2007 2008 Teljes tevékenységi szint (P) 1000 1000 600 500 A lépés: A kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó gyártás megállapítása Év 2005 2006 2007 2008 Kapacitás Új kapacitás (C új ) 600 600 Csökkent kapacitás (C csökk ) 600 600 Kezdeti kapacitás (C kezdeti ) 1200 1200 1200 Tevékenységi szint Teljes tevékenységi szint (P) 1000 1000 600 500 A C kezdeti tevékenységi szintje 1000 1000 600 B lépés: A HAL kezdeti megállapítása A gyártási adatok alapján a HAL kezdeti érték számításához az alapidőszak éveinek középértékét kell venni, nem beleszámítva az azt az évet követő évet, amikor a megváltozott működés megkezdődött: HAL kezdeti = középérték 2005, 2006, 2007 (a C kezdeti tevékenységi szintje) = 1000 C lépés: A HCUF kezdeti megállapítása HCUF kezdeti = (a változás előtti naptári évek átlagos éves tevékenységi szintje)/c kezdeti = 1000 / 1200 D lépés: A HAL változás megállapítása HAL változás = -1 x C csökk x HCUF kezdeti = -1 x 600 x 1000 / 1200 = -500 E lépés: A HAL new megállapítása HAL új = HAL kezdeti + HAL változás = 1000-500 =500 3. példa: Két jelentős kapacitásbővítés az alapidőszakban Ebben a példában a létesítmény két kapacitásbővítést végzett az alapidőszakban: az egyik 2006. január 1-én, a másik 2007. április 1-én (lásd a kapacitásváltozásokat bemutató 9. ábrát). A létesítmény kezdeti kapacitása: C kezdeti = 100 (a változás előtti 2 legnagyobb hónap alapján) Telepített kapacitás az első bővítés után: C új1 = 180 (a változás utáni 6 hónap 2 legnagyobb hónapja alapján) Első hozzáadott kapacitás: C hozzáad1 = C új1 C kezdeti = 80 44

Telepített kapacitás a második bővítés után: C új2 = 230 (a változás utáni 6 hónap 2 legnagyobb hónapja alapján) Második hozzáadott kapacitás: C hozzáad2 = C új2 C új1 = 50 Év 2005 2006 2007 2008 Teljes tevékenységi szint (P) 95 170 200 225 C add2 C add1 C new2 C new1 C initial 2005 2006 2007 2008 add - hozzáad, new - új, initial - kezdő 9. ábra. Két jelentős kapacitásbővítés A lépés: A kezdeti kapacitáshoz kapcsolódó gyártás megállapítása Év 2005 2006 2007 2008 Kapacitás Kezdeti kapacitás (C kezdeti ) 100 100 100 100 1. hozzáadott kapacitás (C hozzáadott1 ) 80 80 80 2. hozzáadott kapacitás (C hozzáadott2 ) 50 50 Teljes kapacitás (C új ) 100 180 230 230 Tevékenységi szint Teljes tevékenységi szint (P) 95 170 200 225 A C kezdeti = C kezdeti x HCUF kezdeti tevékenységi szintje 95 95 95 95 B lépés: A HAL kezdeti megállapítása A gyártási adatok alapján a HAL kezdeti számítása az alábbiak szerint történik: HAL kezdeti = középérték 2005-2008 (C kezdeti gyártása)= 95 C lépés: A HCUF kezdeti megállapítása HCUF kezdeti = (a változás előtti éves tevékenységi szintek)/c kezdeti = 95 / 100 Ne feledje, hogy a HCUF kezdeti meghatározásakor a 2005. évre vonatkozó értékeket figyelembe kell venni. D lépés: A HAL változás1 és HAL változás2 megállapítása HAL változás1 = C hozzáadás1 x HCUF kezdeti = 80 x 95/100=76 45

HAL változás2 = C hozzáadás2 x HCUF kezdeti = 50 x 95/100=47,5 E lépés: A HAL new megállapítása HAL új = HAL kezdeti + HAL változás1 +HAL változhás2 = 95 + 76,0 +47,5 = 218,5 46

7 További példák Ez a fejezet néhány további példával illusztrálja a létesítmények kiosztásának számítását. 7.1 1. példa: Létesítmény termék-referenciaértékek nélkül és különböző CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapotokban Vizsgáljuk meg az alábbi létesítményt, amely három terméket (A, B és C) gyárt, ezek közül az A és a B vélhetően jelentős CO 2 -kibocsátásáthelyezési kockázatnak van kitéve, a C azonban nincs. Földgáz (TJ) Tüzelőolaj (TJ) Hő(TJ) CO2 Technológia 4 létesítményrész: 4 Kitett sub - installations: termékeknél: For exposed Létesítményrész, products: hő: Létesítményrész, tüzelőanyag: Sub -installation Heat: Fh (A+B ) = BMh x HALh (A+B ) Sub -installation Fuel: Ff (A+B ) = BMf x HALf Nem kitett termékeknél: (A+B ) For non -exposed products: Létesítményrész, hő: Létesítményrész, tüzelőanyag: Sub -installation Heat: Fh C = BMh x HALh C Sub -installation Fuel: Ff C = BMf x HALf C A termék 10. ábra Hány létesítményrész van jelen ennél a létesítménynél? - nincs referenciaérték - CO2 kibocsátás expozíció B termék - nincs referenciaérték - CO2 kibocsátás expozíció C termék - nincs referenciaérték - nincs CO2 kibocsátás expozíció Fh (A+B) = BMh x HALh (A+B) Ft (A+B) = BMt x HALt (A+B) Fh C = BMh x HALh C Ft C = BMt x HALt C Mivel az A, B és C termékekre vonatkozóan nincs termék-referenciaérték, a tartalékreferenciaértékeket kell alkalmazni. Amennyiben nem adódnak jogosult technológiai kibocsátások, akkor csak a hő- és tüzelőanyag-referenciaértékeket kell használni. Mivel a CO 2 -kibocsátásáthelyezési állapota nem azonos minden termék esetében, ezért összesen négy létesítményrész van. 1. Hő-referenciaérték a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek vélhetően kitett termékek (A és B) esetében; 2. Hő-referenciaérték a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek (C) vélhetően nem kitett termékek esetében; 47

3. Tüzelőanyag-referenciaérték a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek vélhetően kitett termékek (A és B) esetében; 4. Tüzelőanyag-referenciaérték a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek (C) vélhetően nem kitett termékek esetében. Az egyes létesítmények múltbeli tevékenységi szintjének számításához csak az adott termék(ek) gyártásához szükséges hő (vagy tüzelőanyag) részt kell figyelembe venni: Az 1. létesítményrész HAL értékét az A és B termékek gyártásához felhasznált mérhető hő alapján kell számítani; A 2. létesítményrész HAL értékét a C termék gyártásához felhasznált mérhető hő alapján kell számítani; A 3. létesítményrész HAL értékét kizárólag az A és B termékek gyártásához felhasznált tüzelőanyag alapján kell számítani, nem beleszámítva a mérhető hő előállításához felhasznált tüzelőanyagot A 4. létesítményrész HAL értékét kizárólag a C termék gyártásához felhasznált tüzelőanyag alapján lehet számítani, nem beleszámítva a mérhető hő előállításához felhasznált tüzelőanyagot Az alkalmazandó adatokra vonatkozó útmutató az adatgyűjtésről szóló 3. útmutató dokumentumban található. 7.2 2. példa: Kapcsolt hő és villamos energia (CHP) CHP létesítmény esetében (lásd a 11. ábrát) a létesítmény mind hőt, mind villamos energiát termel: A villamos energia termelése nem jogosult ingyenes kiosztásra. A hő termelése jogosult ingyenes kiosztásra: - A CHP létesítmény nem részesül semmilyen ingyenes kiosztásban az ETS fogyasztónak szánt hő részeként, mivel az ETS hőfogyasztó az általa felhasznált hő után ingyenes kiosztásban részesül. - A CHP létesítmény ingyenes kiosztásban részesül a nem-ets fogyasztók részére exportált hőre és a létesítménynél felhasznált hőre vonatkozó hő-referenciaérték szerint, ha ezt a hőt nem villamos energia termelésére használják. A hőmennyiségnek csak ezt a részét szabad figyelembe venni a CHP hőreferenciaérték szerinti létesítményrészére vonatkozó múltbeli tevékenységi szint megállapításakor. Nincs szükség számításokra a CHP kibocsátásainak hő és villamos energia termelés közötti megosztására. E szabály alól kivételt jelent a kiosztás akkor, ha a hőexportálás magánháztartások felé történik (Lásd a téma részletes kifejtését a határon túli hőáramokról szóló 5. útmutató dokumentumban) 48

Alapértelmezésben a nem-ets fogyasztók vélhetően nincsenek CO 2 -kibocsátásáthelyezési kockázatnak kitéve. Amennyiben a CHP üzemeltető bizonyítani tudja, hogy egyik ilyen nem- ETS hőfogyasztója vélhetően CO 2 -kibocsátásáthelyezési kockázatnak van kitéve, szükség lehet arra, hogy a létesítményrészt 2 hő-referenciaérték szerinti létesítményrészre ossza fel: az egyik azokra a nem-ets hőfogyasztókra vonatkozik, amelyek vélhetően CO 2 - kibocsátásáthelyezési kockázatnak vannak kitéve, a másik pedig azokra a nem-ets fogyasztókra, akik vélhetően nincsenek ennek kitéve. CO 2 Villamos energia Tüzelőanyag CHP Hő Nem-ETS fogyasztó ETS fogyasztó 11. ábra A CHP létesítmény sematikus rajza 49

7.3 3. példa: Összetett példa 1. kép valamennyi módszer összevonása P1 (fall-back, exposed) Flare Input fuel P2 (benchmark, exposed) Non-ETS ext heat Consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam turbine 2 Steam gen H2 Compressor Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turbine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia - A létesítmény engedélyének határai szaggatott vonalként láthatók. - Az egyes keretekben azok a fizikai egységek szerepelnek, ahol egy vagy több ipari eljárás történik - Az ábra zsúfoltságának elkerülése érdekében a gázkibocsátások nem láthatók ezen a példán, de az egyes technológiai egységekre vonatkozóan relevánsak és azokhoz rendelendők. - A színes vonalak a technológiai egységek bemenő és kimenő energia áramait mutatják. - A P1, P2 és P3 olyan három technológiai egységre vonatkozik, amelyekben termék készül. A P2 esetében referenciaértékkel rendelkező termék van, A P1 és P3 esetében nincs referenciaértékkel rendelkező termék. - CO 2 -kibocsátásáthelyezés A P1, P2 és P3 jelentős CO 2 -kibocsátásáthelyezési kockázatnak van kitéve A külső hőfogyasztók nem. - Nem történik biztonsági fáklyázás 50

2. kép termék-referenciaérték Input fuel P1 (fall-back, exposed) P2 (benchmark, exposed) Flare Non-ETS Ext ext heat Consumers consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam gen H2 Compressor Steam turbine 2 Sub-installation 1 Product benchmark Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia, Subinstallation 1 Product benchmark 1. létesítményrész termék-referenciaérték 1a. lépés: A termék-referenciaérték szerinti létesítményrészek meghatározása A létesítménynek 1 olyan terméke van, amelyre termék-referenciaérték vonatkozik (ezért n=1). A termék gyártásához a P2 technológia egység van azonosítva. 1b. lépés: A megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése - Az 1. létesítményrész megfelelő energiaáramait szaggatott vonalak jelölik. - Az 1. létesítményrészben (P2) tüzelőanyag és hő jelenti a ráfordítást, illetve hulladékgázok és kibocsátások (nem látható) mennek ki onnan, és ezek vannak a létesítményrészhez rendelve. - A tüzelőanyag és hő ráfordítás mennyisége (energia egységben megadva) nem befolyásolja az 1. létesítményrész ingyenes kiosztási mennyiségét, de ismeretük szükséges, mivel nem rendelhetők más létesítményrészekhez. 1. lépés: A múltbeli tevékenységi szint meghatározása - Az 1. létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjének meghatározása a P2 termék múltbeli gyártási szintjein alapul. 51

3. kép hő-referenciaérték; CO 2 -kibocsátásáthelyezési expozíció Input fuel P1 (fall-back, exposed) P2 (benchmark), exposed Flare Non-ETS Ext ext heat Consumers consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam turbine 2 Steam gen H2 Compressor Sub-installation 2 Heat benchmark, CL Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia, Subinstallation 2 Heat benchmark, 2. létesítményrész Hő-referenciaérték 2a. lépés Egy vagy több hő-referenciaérték szerinti létesítményrész meghatározása - A létesítmény mérhető hőt fogyaszt a termék-referenciaérték (P1 és P3) határain túl, és hőt exportál nem-ets fogyasztók részére. - A technológia egységek (P1 és P3) jelentős CO 2 -kibocsátásáthelyezési kockázatnak vannak kitéve, míg a nem-ets fogyasztók nincsenek ennek kitéve. Ezért két hő-referenciaérték szerinti létesítményrészt kell megállapítani. 2a és 2b lépés, a megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (2. létesítményrész) - A 2. létesítményrész számol el a P1 és P3 által fogyasztott hővel, az ennek a hőnek az előállításához kapcsolódó kibocsátásokkal és az ennek a hőnek az előállításához használt energiaáramokkal. - A hőtermeléshez hulladékgázokat és tüzelőanyagot égetnek a 2 gőzgenerátorban; a termelt hő egy részét más fogyasztók is fogyasztják. A 2. létesítményrész ezért a gőzgenerátorokban felhasznált hulladékgázok és tüzelőanyag részével, illetve a megfelelő kibocsátások részével számol el 2c. lépés A múltbeli tevékenységi szint megállapítása (2. létesítményrész) - A 2. létesítményrész múltbeli tevékenységi szintje a P1 és P3 által felhasznált hőmennyiségen alapul. 52

4. kép hő-referenciaérték; nincs CO 2 -kibocsátásáthelyezési expozíció Input fuel P1 (fall-back, exposed) P2 (benchmark, exposed) Flare Non-ETS Ext ext heat Consumers consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam turbine 2 Steam gen H2 Compressor Sub-installation 3 Heat benchmark, non CL Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia, Subinstallation 3 - Heat benchmark, non CL, - 3. létesítményrész, Hő-referenciaérték, nem CL 2a és 2b lépés, a megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (3. létesítményrész) - 3. létesítményrészt kell meghatározni a CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek jelentős mértékben vélhetően nem kitett termékek gyártásához felhasznált mérhető hő előállítása esetében. Ebben a példában a fogyasztók nem-ets üzemek, ezért a kiosztásban a hőtermelő részesül (mivel nem-ets üzem nem részesülhet a kiosztásban). Ha a külső hőfogyasztó egy másik ETS-létesítmény volt, az ingyenes kiosztásban a hőfogyasztó részesülhet, és ezért ez a létesítményrész nem lehet a jelenlegi létesítmény része. - A 2. létesítményrészhez hasonlóan a 3. létesítményrész a gőzgenerátorokban elfogyasztott hulladékgázok és tüzelőanyag részét és a megfelelő kibocsátások részét elszámolhatja (csak a hulladékgázok kibocsátásainak fogyasztói részét tekintve lásd a 8. útmutató dokumentumban a részletes leírást). A 2. és 3. létesítményrészek együttesen számolják el a mérhető hő létrehozásához felhasznált tüzelőanyagok teljes mennyiségét és a megfelelő kibocsátásokat. 2c. lépés A múltbeli tevékenységi szint megállapítása (3. létesítményrész) A 3. létesítményrész múltbeli tevékenység szintje a nem-ets fogyasztók részére exportált hőmennyiségen alapul. 53

5. kép tüzelőanyag-referenciaérték Input fuel P1 (fall-back, exposed) P2 (benchmark, exposed) Flare Non-ETS ext heat Consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam turbine 2 Steam gen H2 Compressor Sub-installation 4 Fuel benchmark Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia, Sub-installation 4 Fuel benchmark 4. létesítményrész Tüzelőanyag-referenciaérték 3a. lépés Egy vagy két tüzelőanyag-referenciaérték szerinti létesítményrész meghatározása - A példában látható létesítmény két olyan technológiai egységet (P1 és P3) foglal magába, ahol tüzelőanyagot égetnek közvetlen fűtési célokra. Mindkét egység olyan termékeket gyárt, amelyek vélhetően CO 2 -kibocsátásáthelyezésnek vannak kitéve, és ezért azokra ugyanaz a létesítményrész (4. létesítményrész) vonatkozik. 3b. lépés A megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (4. létesítményrész) - A tüzelőanyag felhasználás jelenti a ráfordítást, a kibocsátások pedig a teljesítményt. Ha biztonsági fáklyázásra kerülhetett sor (ebben a példában nincs biztonsági célú fáklyázás), a biztonsági fáklyázáshoz felhasznált tüzelőanyag szintén megfelelő ráfordítás lehet. 3c lépés A múltbeli tevékenységi szint meghatározása (4. létesítményrész) - Ebben az esetben, mivel a tüzelőanyag egy része hulladékgázokká alakul, figyelmesen kell kiszámítani a 4. létesítményrész múltbeli tevékenységi szintjét. A HAL értékben nem szerepelhet a tüzelőanyag hulladékgázokká alakuló része (lásd a 8. útmutató dokumentumban ennek elvégzését; az útmutató ugyanezen a példán alapul. 54

6. kép technológiai kibocsátások múltbeli értékei Input fuel P1 (fall-back, exposed) P2 (benchmark, exposed) Flare Non-ETS ext heat Consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam turbine 2 Steam gen H2 Compressor Sub-installation 5 Historical emissions Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia, Sub-installation 5 Historical emissions 5. létesítményrész Múltbeli kibocsátások 4a. lépés Egy vagy két technológiai kibocsátás szerinti létesítményrész meghatározása - A példában látható üzem esetében a P1 és P3 által előállított hulladékgáz fáklyázhatók (nem biztonsági okokból) vagy a gőzgenerátorokban való égetésre használhatók. - A fáklyázás (a biztonsági fáklyázástól eltekintve) nem jogosult az ingyenes kiosztásra, a hulladékgázok két gőzgenerátorban való felhasználására pedig már vonatkozott a 2 hő-referenciaérték (3. és 4. képek). - Ezért az 5. létesítményrész meghatározásakor a P1 és P3 hulladékgázainak előállítására vonatkozó múltbeli kibocsátás koncepciót kell alkalmazni, a hozzárendelendő megfelelő áram pedig a termelt hulladékgázok árama. 3b. lépés A megfelelő ráfordítások és teljesítmények hozzárendelése (5. létesítményrész) A megfelelő ráfordítások és teljesítmények: - A CO 2 mennyisége a hulladékgázban - A tökéletlenül elégett szén mennyisége a hulladékgázban - A hulladékgáz energiatartalma - A hulladékgáz előállításához szükséges tüzelőanyag 3c lépés A múltbeli tevékenységi szint meghatározása (5. létesítményrész) A múltbeli tevékenységi szint számításához a CO 2 kibocsátásokat és a hulladékgázokban levő, tökéletlenül elégett szén égetéséből származó kibocsátásokat kell figyelembe venni, LEVONVA az azonos energiatartalmú földgázmennyiség égéséből származó kibocsátásokat. Figyelembe kell venni, hogy a hulladékgázra vonatkozó kiosztásban a hulladékgáz fogyasztója nem pedig a gyártója részesül. A hulladékgázok kibocsátásainak kiosztására vonatkozó további információk a 8. útmutató dokumentumban találhatók. 55

7. kép nem jogosult kibocsátások Input fuel P1 (fall-back, exposed) P2 (benchmark, exposed) Flare Non-ETS ext heat Consumers (not exposed) P3 (fall-back, exposed) Steam turbine 1 Ext elec consumers Steam gen H1 Steam turbine 2 Steam gen H2 Compressor Fuel Waste gases Heat Electricity Input fuel Tüzelőanyag ráfordítás, fall-back, exposed tartalék, kitett, benchmark, exposed referenciaérték, kitett, Steam gen Gőzgenerátor, Compressor - Kompresszor, Steam turine Gőzturbina, Flare Fáklya, Non-ETS ext. heat consumers (not exposed) Nem-ETS külső hőfogyasztók (nem kitett), Ext elec consumers Külső villamos energia fogyasztók, Fuel Tüzelőanyag, Waste gases Hulladékgázok, Heat Hő, Electricity Villamos energia A létesítményrészre vonatkozó példa utolsó lépésében a nem jogosult kibocsátások, tehát a villamos energia termelés vagy a biztonsági fáklyázástól eltérő fáklyázás által okozott kibocsátások hozzárendelését kell elvégezni. Mivel ezek a kibocsátások nem jogosultak ingyenes kiosztásra, nem szükséges létesítményrész ezeknél a kibocsátásoknál. Ehelyett emlékeztető tételekként szerepelnek a tevékenységek és kibocsátások teljes listájában. Ebben a szakaszban az üzemeltetőnek ellenőriznie kell, hogy az összes azonosított forrás (például az energia ráfordítások és kibocsátások) létesítményrészhez lettek-e rendelve, vagy a nem jogosultak listájában szerepelnek-e; mindenegyes forrás (rész) hozzárendelése csak egyszer végezhető el. 56