Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Hasonló dokumentumok
MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Széladatok homogenizálása és korrekciója

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

VÁROSKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSI EXPEDÍCIÓ BUDAPEST IX. KERÜLETÉBEN. Dian Csenge, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit

BUDAPEST FERENCVÁROS ÉPÜLET- ÉS KÖZTERÜLET-FELÚJÍTÁSAINAK HATÁSA A HŐMÉRSÉKLETI VISZONYOKRA

Általános klimatológia gyakorlat

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

EGYÉSZ NAPOS HELYSZÍNI MÉRÉSEK A FERENC TÉREN, BUDAPEST IX. KERÜLETÉBEN. Dian Csenge, Pongrácz Rita, Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

Globális változások lokális veszélyek

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

Felszínhőmérsékleti változások elemzése Budapest IX. kerületére

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Az éghajlatváltozás alföldi vonatkozásai

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében

Térinformatika és Geoinformatika

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

A városi hősziget hatás elemzése közép-európai nagyvárosokra műholdas mérések alapján

Hidegcseppek vizsgálata Európa térségében az ECMWF ERA Interim reanalízis alapján

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László

Zsebeházi Gabriella Krüzselyi Ilona, Szépszó Gabriella

Készítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

A VÁROSI HŐSZIGET PROBLÉMA ÚJ MÓDSZERTANI KÖZELÍTÉSEI T számú OTKA pályázat ZÁRÓJELENTÉS

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

óra C

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

AZ ELTE LÁGYMÁNYOSI CAMPUS ÉSZAKI TÖMBJÉNEK ZAJSZINT- MÉRÉSE

A felhőzet megfigyelése

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

A csapadék nyomában bevezető előadás. Múzeumok Éjszakája

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

A városi hősziget hatás és a nedvességi viszonyok eltéréseinek mértéke az időjárási helyzetek függvényében

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT. Az állomáshálózat fejlődése a 90 -es évektől napjainkig.

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

VISSY KÁROLYRA EMLÉKEZÜNK Miskolc, augusztus 30. Budapest, november 4.

DE TEK TTK Meteorológiai Tanszék

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A jövő éghajlatának kutatása

Átírás:

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28.

Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált adatok Fontosabb eredményeink

Hősziget-intenzitás: város és környezete között fellépő hőmérsékletkülönbség (a város a melegebb) Fő oka: - energiafelesleg (fűtés, közlekedés), - megváltozott sugárzási és párolgási viszonyok (mesterséges felszínek) Derült, szélcsendes időben mutatható ki a legjobban, felhőzet és szél gyengíti, vagy akár teljesen meg is szüntetheti Számít az évszak, a beépítettség is Sűrűbben beépített területek melegebbek, zöld területek és tavak hűvösebbek Ehhez kiindulás: a hőmérsékleti adatok vizsgálata

NASA Terra (21-28) és Aqua (24-28) kvázipoláris műholdja Térbeli szerkezet vizsgálatára alkalmas MODIS spektrális sugárzásmérő: 36 csatornán végez mérést A felszín hőmérsékletét 7 infravörös csatorna mérései alapján számítják Forrás: NASA 21 22 23 25 2 24 27 28 29 3 31 32 35 34 33 36 3 6 9 12 15 Hullámhossz (nm) Mindkét műhold naponta kétszer halad át egy adott pont felett: Terra: 9-1 UTC, 2-21 UTC Aqua: 2-3 UTC, 12-13 UTC

Újpest Belváros (Kitaibel Pál utca) Lágymányos Pestszentlőrinc 4 mérőpont (OMSZ) Vaisala MILOS-5 és QLC- 5 automata állomások (ellenálláshőmérő) Pontszerű mérések, csak összehasonlításra Budapest térképe az OMSZ mérőállomásaival Lágymányos

Kutatás: Szeged - SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék (Unger et al.), 1999 óta Debrecen - DE Meteorológiai Tanszék (Szegedi et al.), 22 óta Lassan (2-3 km/h) mozgó autó Expedíciós mérési program: - Egész várost lefedő mérések (éjszakánként 1 út: 2-3h/7 km) - Keresztmetszeti mérések (óránként/2 15 km) Meghatározható a hősziget térbeli szerkezete és az időbeli változása Debreceni mérőautó Adatgyűjtő

Műholdas rácspontok Mobil rácspontok A műholdas és a mobil mérések rácshálózata Szegeden (turistautak.hu alapján)

Összehasonlítás Műholdas mérések Állomási mérések Mobil mérések Vizsgálat jellege Távérzékelés In-situ In-situ Adatok térbeli felbontása 1 km 1 km, szinuszoid rácshálózat Pontszerű mérőhelyek, korlátozott számban 5 m 5 m-es rácsra átlagolva (EOTR) Jellemzett terület Nagy területet fed le Állomás közvetlen környezete Kisebb területet fed le Mért paraméter Felszínhőmérséklet (vízszintes felületek) Léghőmérséklet Léghőmérséklet Alkalmazhatósága Felhőmentes időben Tetszőleges Tetszőleges Mérés időpontja Adott időpontok: napi 2 műholdanként Folytonos mérés, adatrögzítés 1 percenként Adatok Napi maximum 4 Napi 144 Heti 1 Bármikor, de hosszú időt vesz igénybe. Adatrögzítés 1 s. Munkaigény Automatikus Automatikus Több ember, órákon át dolgozik vele Időtartam Egyidejűnek tekinthető, nagy területen is - Nagyobb területen hosszabb idő (jelen esetben kb. 3 óra)

Műholdas: Összes mérési adat 21 elejétől 28 végéig Napi lehetséges 4 adat helyett kb. feleennyi (főleg télen kevés) Állomási: OMSZ adatok A műholdas mérésekhez igazodó adatbázis, egész órás időpontok Mobil: Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem hőmérsékleti anomália adatai 22-23 során végzett mérések: területi hetente, keresztmetszeti havonta Kiindulási adat a hősziget-intenzitás: minden rácspont hőmérsékleti értékéből kivonva a referenciaként választott, városszéli pont hőmérsékletét

Hőmérséklet ( C) Tavasztól őszig: A műholdas mérések értéke magasabb, mint a felszíni Téli hónapokban: A felszíni mérések átlaghőmérséklete magasabb, mint a műholdas méréseké Meleg: Lágymányos Hűvös: Újpest Welch-próba: tavasszal és ősszel nincs szignifikáns különbség a műholdas és a felszíni mérések között 3,5 2,5 1,5,5 -,5-1,5-2,5 J F M Á M J J A S O N D Mű-Újpest Fe-Újpest Mű-Kitaibel Fe-Kitaibel Mű-Lágymányos Fe-Lágymányos Mű-Lőrinc Fe-Lőrinc Korreláció: az egyes adatokból képzett anomáliaértékek korrelációja magas (,85-,95) és szignifikáns

MODIS szenzorral mért felszínhőm. ( C) MODIS szenzorral mért felszínhőm. ( C) MODIS szenzorral mért felszínhőm. ( C) MODIS szenzorral mért felszínhőm. ( C) 5 4 3 2 1-1 -2 5 4 3 2 1-1 Tavasz -2-1 1 2 3 4 5 Állomáson mért léghőmérséklet ( C) Ősz 5 4 3 2 1-1 -2 5 4 3 2 1-1 Nyár -2-1 1 2 3 4 5 Állomáson mért léghőmérséklet ( C) Tél Nappali és éjszakai mérések erősen elkülönülnek: nappal: T műh > T állomás éjszaka: T műh < T állomás Aqua és Terra között nincs nagy különbség, az Aqua éjszakai kicsit hidegebb (hajnalban) -2 Pestszentlőrinc -2-1 1 2 3 4 5 Állomáson mért léghőmérséklet ( C) Állomáson mért léghőmérséklet ( C) -2-2 -1 1 2 3 4 5 Nappal/Terra, Nappal/Aqua, Éjjel/Terra, Éjjel/Aqua

21 22 23 24 25 26 27 28 Adatok száma (db) Hőmérsékletkülönbség ( C) 21 22 23 24 25 26 27 28 Adatok száma (db) Hőmérsékletkülönbség ( C) 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6 Nappal Éjjel Mérések száma Műhold Állomás 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Négy városi mérőpontból olyan mennyiség, ami a hősziget intenzitását jellemzi Műhold: Nappal közeli, éjjel pozitív (a felszín lehűl a városon kívül) Nyáron és télen magasak Állomás: Éjjel erősen pozitív (nehezen hűl le a városban), nappal viszont negatív (nem melegszik elég gyorsan) Téli maximum DT éjjel > DT nappal Terra és Aqua között nincs különbség Átlagosan,75 C különbség a műholdas és a felszíni intenzitás között

Szeged, átlagos A városi hősziget térbeli mintázata hasonló a két módszer alapján (a sűrűbb rácshálózat miatt térben valamivel nagyobb változékonyság a mobil mérés esetén) A városi hősziget intenzitása a városok központi részén erősebb Az intenzitás értéke főleg télen erős, különösen a műholdas mérés alapján (amikor a városon kívüli felszín és levegő erősen lehűl) Az alacsony esetszám (4-5 keresztmetszeti, 13-14 területi vizsgálat felhőmentes időben) miatt komolyabb statisztikai elemzésre nem alkalmas Műhold Mobil

A hőmérséklet vizsgálatára alkalmas módszerek között elvi különbség van: a levegő vagy a felszín hőmérsékletét mérjük A felszínhőmérséklet szélsőségesebb, mint a léghőmérséklet: nappal és nyáron magasabb, télen és éjszaka alacsonyabb (oka: a nappali felmelegedés és az éjszakai lehűlés egyaránt a felszínről indul)