A Fejér megyei Hírlap 2005. szeptember 30-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Szigorú pénzátadás Jó ütemben haladnak a csatorna-beruházás munkálatai Velence (kk) - Az országban a KIOP-pályázat legnagyobb nyertese a Velencei-tó környéke. Hat településen lesz teljes a csatornázottság, ha jövre - ahogy a kivitelez vállalta - befejezdik a vezetéképítés. - Pázmándon 29-én kezdik, más településeken már eltte is dolgoztak a kivitelezk - mondta Hullay Gyula projektmenedzser, amikor szerdán beszélgettünk. - Pázmándon az úgynevezett kutatóárkokat már bizonyára megásták napokkal elbb, ezekre azért van szükség, mert a társulásokban megépült eddigi közmvezetékekrl nincs mindenütt megfelel kép. Az agárdi szennyvíztisztító kapacitását növelni kell, jelenleg ez napi 6700 köbméter, a duplájára lesz szükség, ha minden településen készen lesznek a rákötések. Ott most egy hatalmas gödröt látni, elkészülnek a bvítéshez. Nadapon, Pázmándon és Sukorón az egész faluban vezetéket építenek, Velencefürdn és Bence-hegyen, Pettenden és Gárdonyban, illetve Dinnyésen is dolgoznak a kivitelezk. A legnagyobb beruházás Velence várost érinti, de a tókörnyéken több mint 5500 egység csatlakozik majd a vezetékre. - A munkák jó ütemben haladnak, viszont mindig akad egy-két kérdés, amire választ kell adni. Hetente találkozunk a települések képviselivel, de akinek gondja van hívhatja a kommunikációs céget a 06-40-200-684-es számon, valamint gyakran cseng az önkormányzatoknál, az irodákon is a telefon. A jelenlegi állapot szerint - ha a gerincvezetéket lefektették, és a házankénti tisztító, ellenrz csonk is a helyén lesz - megkezddhet a csatornaszakasz kamerás vizsgálata a pettendi területen. Az sem elképzelhetetlen - ha az ellenrzések nem tárnak fel hibákat, amelyeket ki kell javítania a kiviteleznek -, hogy megtörténhetnek a rákötések. A 70 százalékban uniós, 25 százalékos nemzeti forrás mellett 5 százalék a településenkénti önrész, az esedékes számlákat szigorú kontroll után egyenlíti ki a támogató szervezet. A Somogyi Hírlap 2005. szeptember 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Nyomozzák az esvizet Szeretnék felderíteni a DRV Rt. segítségével azokat az ingatlanokat, amelyek gazdái a csapadékvizet illegálisan befolyatják a szennyvízcsatorna-hálózatba mondta Bezeréti Katalin polgármester. E probléma megszüntetésével lehetne elérni, hogy nagyobb eszéseket követen a fekália ne öntse el az utcákat. A városban utánajárnak annak is, hogy hol temették be a városlakók az árkokat, illetve a hidak alatti átereszeket. Ugyanakkor nem csak másban keresik a hibát, fejlesztésekrl is döntöttek. Így a Spur István és a Széchenyi utcában is megoldják a csapadékvíz elvezetését. Els lépésként megrendelik a tervek elkészítését, s a továbbiakban havonta figyelemmel kísérik a megoldás érdekében tett intézkedések végrehajtását.
A Somogyi Hírlap 2005. szeptember 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Tisztább víz a toronyból Mesztegny, Hosszúvíz, Gadány és Mesztegny döntött a négy település vízellátását biztosító víztároló torony felújításáról. Nemes László, Mesztegny polgármestere elmondta: a négy faluban összesen mintegy 24 ezer köbméter a lakossági vízfogyasztás évente. A tárolóra már alaposan ráfér a karbantartás. A feszítkötelek rozsdásodnak, a festés megkopott és egy bels tisztítás is szükséges. A koncessziós díjból, több mint kétmillió forintból teszik rendbe kívülbelül. A mesztegnyi víztároló ebben az évben még Bizét is ellátja 5500 köbméter vízzel. A település jövre Marcalitól kapja a vizet. Vigmond Erika A Balatoni Futár 2005. szeptemberi számában jelent meg az alábbi cikk: A tavalyinál kevesebb vizet fogyasztottunk A DRV Rt. a kezelésében lév regionális, kistérségi és helyi vízmvek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével biztosítja a Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém, Zala megyékben található 364 település - köztük kiemelt üdülterületek - fogyasztóinak, ipari és mezgazdasági termelüzemeinek zavartalan vízellátását. A helyi jelentség és regionális szennyvíz-elvezet és -tisztító rendszerek, szennyvíztisztító telepek mködtetésével a társaság 148 településen gondoskodik a keletkez szennyvizek elvezetésérl, szakszer tisztításáról, a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésérl. A Balatoni és a Velence-tavi térségek szezonális vízellátása ugyanakkor az üdülforgalom szempontjából kiemelt jelentség. A térség vízellátó rendszereinek mködtetése speciális üzemeltetési feladatokat jelent a fogyasztói igények évszakonkénti jelents változása miatt. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében a DRV Rt. munkatársai ebben az évben is elvégezték a víziközmvek mszaki felkészítését, ezen kívül a víziközm rendszereken jelents volumen rekonstrukciós feladatokat valósítottak meg. Az alapos felkészülésnek köszönheten a szolgáltatott ivóvíz minségével és mennyiségével kapcsolatos kifogás nem fordult el a szezonális idszakban. Az ivóvíz értékesítés szempontjából az idei nyár sem teremtett kedvezbb feltételeket a DRV számára a tavalyinál. A hvös és csapadékos idjárás következtében kevesebb vendég töltötte szabadságát a Balaton és a Velencei-Tó partján, nem volt szükség a kertek és a növények gyakori locsolására sem, így természetesen kevesebb víz fogyott az idegenforgalmi szezonban. A nyári hónapok termelési adatainak feldolgozásából kiderült, hogy 2004. évhez képest a Balaton térségében 6,3%-al alacsonyabb volt az ivóvíztermelés, de még így is volt olyan nap július 29-én amikor csaknem 103 ezer köbméter ivóvíz fogyott el. A csúcs ennél mintegy 5 ezer köbméterrel több volt 2004. augusztusában. Tekintettel arra, hogy részvénytársaság szolgáltatási tevékenységében kiemelt jelentség az üdülterületek szezonális vízellátása, ezért a visszaesés kihatott a cég egészére is. A társaság mködési
területén 2005. els nyolc hónapjában 6,1 %-al kevesebb volt a víztermelés az elz év azonos idszakához képest. Az ivóvíztermelés és -értékesítés csökkenésén kívül a csapadékos idjárás a részvénytársaság szennyvízelvezetés és tisztítási tevékenységére is kedveztlenül hatott. Itt meg kell jegyezni, hogy a DRV Rt. kizárólag elválasztó rendszer, vagyis csak szennyvíz szállítására tervezett csatornahálózatot üzemeltet. Sajnos a nagyobb eszések alkalmával jelents mennyiség csapadékvíz került a hálózatba az ingatlanokról és a közterületekrl is. Ez részben abból adódott, hogy néhány tulajdonos a csapadékvizet illegálisan kötötte be a szennyvízcsatornába, illetve a települések felszíni vízelvezetése is sok helyen hiányos. A csatornarendszerbe bekerül csapadék többszörösen gondot okozott a társaságnak. A szennyvízszállítási és tisztítási költségek, valamint az energia költségek jelentsen megnövekedtek, ezen kívül a rendszer túlterhelése miatt az átemelknél elfordult csapadékvízzel higított szennyvíz kiöntés is. Az elöntött területet minden esetben ferttleníteni kellett, amely ugyancsak plusz költséget jelentett. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy szennyvízelvezet és -tisztító rendszerbe került csapadékvíz mintegy 28 millió forint többletkiadást okozott a DRV Rt.-nek. A csapadékvizek csatornába történ illegális bekötésének felderítését úgynevezett ködfejleszt berendezéssel folyamatosan ellenrizni fogják, és a rendellenességet jelzik az önkormányzatok felé, kérve intézkedésüket ezek megszüntetése érdekében. D. A A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vizet vittek Székelyföldre Segítség Pocsolyában mostak az asszonyok Öt erdélyi falu szükség-vízellátását oldották meg egy héten keresztül a DRV Rt. szakemberei az árvíz sújtotta területen. Egy vízügyes eltt rögtön megjelenik a pusztítás képe, ha arról hall: 110 milliméter es hullott másfél óra alatt és egy öt- centis patakocska árhullámmá vált így Tóth István, a vízm vezérigazgatója. Mivel sérültek a helyi kutak, a vízellátó rendszerek, elssorban ivóvízhiányban szenvedtek az ottaniak. Útnak indítottunk egy tartálykocsit, s a szakembereinket odakint a várt látvány fogadta; az asszonyok a pocsolyában mostak, ásványvizet osztottak fogyasztásra. A tartályos autónkat a 10 kilométerre lév Székelyudvarhelyen töltöttük újra; öt kis falu, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Bogátfalva, Nyikómalom-falva és Székelyszentmihály vízellátását sikerült megoldani. A DRV-sek váltócsapata négy ivóvizes tartályt vitt magával, amit ott is hagytak szükség esetére. Tíz háti permetezvel és ferttlenít szerrel is segítették a közterületi munkálatokat. Fónai Imre
A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Árokba, bokorba ürítik még a szennyvizet Megfelel állami támogatás esetén nem kizárt, hogy idvel a DRV Rt. számláiban is megjelenhet a szennyvíz szippantási és ártalmatlanítási díja ott, ahol nincs csatornahálózat mondta Májer József, a vízm dél-balatoni igazgatója. Szervezetünk lobbi-tevékenységének egyik nagy eredménye, hogy bekerült a kormányrendeletbe: 2007. január elsejétl a vízfogyasztással arányos ártalmatlanítási díjat kell szerepeltetni az ivóvízszámlában így Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés elnöke. Debrecenben és Gyulán ez már most is így mködik. Szállító-konzorcium alakult; már nem érdeke a szippantósnak, hogy árokpartra, bokorba ürítse autója tartalmát. Jelentsen javulhat a környezet tisztasága, ma sajnos, büntetlenül folyik a szennyvíz erre is, arra is. Ma az állam köbméterenként 105 forinttal támogatja a lakossági szennyvíz-ártalmatlanítást tette hozzá Májer József. Az új szisztéma egyelre többletteher lenne a fogyasztónak, ezért is ódzkodnak tle a szolgáltatók, noha a környezet állapota kétségtelenül javulna. Fónai Imre Részlet a Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 12-én megjelent cikkébl: Hideg vízre sem futja - Somogyban az elmúlt két évben 1421, 2005. augusztus 31-ig pedig 443 lakosnál korlátoztuk a vízszolgáltatást fizetés elmaradása miatt mondta Májer József, a DRV Rt. Délbalatoni Igazgatóságának igazgatója és Bóta László Somogy-megyei Igazgatóság vezetje. A vízszolgáltatásból teljesen nem zárható ki a fogyasztó, csak korlátozhatják a vízhez jutást. Ezt is csak olyan mértékben, hogy családonként 50-80 liter vízhez hozzájussanak, vagy 150 méteren belül lehetség legyen a vízvételre mondta Máté Borbála, a DRV Rt. Somogymegyei Igazgatóságának gazdasági vezetje. A szolgáltatók közül még k a leghumánusabbak: harminc napon belül megy az els felszólító levél, s ezt még megismétlik. Ezután jön csak a per és a vízkorlátozás. Nagy L.-Csikós M.
A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízzel kevert eslé a sóstói szabad strandon A sóstói szabad strandon a nagy eszésekkor bizonyos, hogy szennyvíz került a Balatonba; a víztl mindössze néhány méterre lév aknából több alkalommal ömlött szenny-lé a tó felé jelezték sóstói vendéglátósok. A minap megírtuk: a vízügy hasonló esetet jelzett Fzfnél és Kenesénél, ám a szaktárcánál ezt cáfolták. Csapadékvíz folyik ilyenkor inkább, mintsem szennyvíz állította Májer József, a DRV Rt. dél-balatoni igazgatója. Az elmúlt 10-15 évben nem volt hasonlóra példa: négyszeres túlterhelést kellett elviselni a csatornarendszerünknek napokon át. Az átemelk szivattyúi huszonnégy órán át dolgoztak. Normál üzemmódban nem szabadna bejutni az esvíznek a hálózatunkba. Az elvezetk azonban nem képesek teljesíteni a feladatukat, s ilyenkor a szennyvízhálózatunk az áldozat. Fónai Imre A Somogy Megyei Hírlap 2005. szeptember 3-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Esvíz után nyomoznak Fogjanak össze a települési önkormányzatok meg a DRV Rt., s közösen derítsék föl azokat a helyeket, ahol a csapadékvizet befolyatják a csatornába javasolta Bezeréti Katalin balatonföldvári polgármester. Portáról portára járva lehet kideríteni, hogy kik okoznak gondot illegális megoldásaikkal. Sok helyen kiönt ugyanis a szennyvízcsatorna a nagyobb esk után, és fekáliával szennyezi a területet. Balatonföldváron utánajárnak annak is, hogy hol temették be a városlakók az árkokat, illetve a hidak alatti átereszeket. A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 26-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ivóvizes tartálykocsi a Székelyföldre Tartályos kocsit indított útnak tegnap délután Erdélybe a DRV Rt. Az árvíz sújtotta Székelyudvarhelyen és környékén Szovátán, Farkaslakán segít majd ez az ottani lakosság ivóvíz-ellátásában. A cég tisztító- és ferttlenít szereket is küldött, valamint szakembereket, s az autóval némi élelmiszeradományt is eljuttatnak Székelyföldre. (fi)
A Fejér Megyei Hírlap 2005. augusztus 24-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Belevágtak: épül a csatorna A fvállalkozó jöv augusztusra ígéri a munka befejezését. Velencei-tó (hcs) Elkezdték a munkát a velencei tavi regionális szennyvízhálózat építi. Már Kápolnásnyéken is dolgoznak és az agárdi tisztítóm bvítésének elmunkálatai is folynak. A Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív program, azaz a KIOP pályázaton hatmilliárd forintot nyertek a tókörnyéki települések a Velencei-tó vízvédelme miatt is igen jelents beruházásra. A projekt 70 százaléka uniós forrásból, 25 százaléka a magyar költségvetésbl származik, 5 százalékát pedig a települések és a Dunántúli regionális Vízm Rt. alkotta konzorcium állja. A területátadásokat követen a csatornaépítési munkálatok Dinnyésen, az Alkotmány utcában kezddtek el tudtuk meg Hullay Gyula projektvezettl. Hullay Gyula elmondta: a csatornaépítés, a vezetékfektetés párhuzamosan zajlik majd a tókörnyéki településeken. A kivitelez már Kápolnásnyéken is dolgozik, ott feltárási munkákat végeznek. folyik a munka az agárdi szennyvíztisztító telepen is: a bvítés után a jelenlegi napi 6700 köbméter helyett 12 400 köbméter lesz a telep kapacitása. A munkálatokat természetesen a folyamatos üzem fenntartása mellett végzik. A fvállalkozó, az Alterra Építipari Kft. 2006. augusztus 15-ét jelölte meg a projekt befejez határnapjaként. Addig 84 kilométer gravitációs csatorna, 14 kilométernyi nyomóvezeték és 14 szennyvízátemel épül meg. A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 18-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Ellegeztek a fogyasztóknak Sztornózhatja-e utólag az idei számlákat a DRV Rt, s kibocsáthat-e másikat, már az új, megemelt vízdíj alapján? Mint megírtuk, még rendrségi vizsgálat is indult ez ügyben egy siófoki feljelentés nyomán. A megyehatáron túl is felfigyeltek erre; Komlóról jelentkezett Kollár Tibor, s azt mondta: is csatába szállna a visszamenleges fizetési kötelezettség ellen. -A vízm éppen a fogyasztók érdekeit szem eltt tartva követi évek óta ezt a gyakorlatot - így Dónucz László, a DRV Rt pr-vezetje. - A következ évi díjakról ugyan már decemberben döntés születik, de az állami támogatás felosztásáról csak késbb. Egészen eddig a DRV Rt idén is a tavalyi állami támogatásnak megfelelen számlázott. Elvileg - a díjtámogatási rendszert figyelmen kívül hagyva - számlázhattunk volna a már decemberben megállapított legmagasabb díjakon is. Ebben az esetben az állami támogatás összegét utólag jóváírtuk volna a fogyasztóknak. Mi a másik lehetséggel éltünk: megellegeztük az állami támogatás összegét, amit most utólag számolunk el. Fónai Imre
A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 17-ei számában jelentek meg az alábbi cikk: Elvezetik a csapadékvizet Elbontotta a tabi Napsugár Áruház udvarán lev üres melléképületet az önkormányzat. A városatyák szükségesnek tartották azt is, hogy az áruház épületét rákössék a szennyvízcsatorna hálózatra. Ennek költsége a DRV Rt. számításai szerint 500 ezer forint. Döntés született arról is, hogy megoldják az épület csapadékvíz elvezetését is. A kiépítés költsége 100 ezer forintot tesz ki. A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 17-ei számában jelentek meg az alábbi cikk: Balaton-vízbl lesz a legdrágább csapvíz Negyvenszázalékos sincs a tisztítómvek kihasználtsága a tóparton A regionális rendszereké a jöv, megsznhetnek a kicsi, olcsó hálózatok. Égbe szök víz- és csatornadíjuk miatt tiltakoznak a budapestiek; 364 forintot is kell ma már fizetniük. A Balaton-parton egy köbméternyi ivóvíz és csatornahasználati díj együttes összege ennek közel a duplája, 614 forint. Kaposváron ugyanez 239, Pécsett 459 forint. A Balatonvízbl a legdrágább ivóvizet elállítani - bizonygatják a szakemberek. Fúrt kútból, karsztvízbl lényegesen egyszerbb és olcsóbb csapvizet elállítani - mondta Dónucz László, a DRV Rt. PR-vezetje. A déli parton a Balaton a nyersvíz, és ebbl drága tisztítási technológia révén lesz ivóvíz. - A DRV csak áralkalmazó szolgáltató, a díjmegállapító hatóság a Balatonnál és a Velencei-tó körül 142 településen a szaktárca, a többi 221 településen a helyi önkormányzat. A díj mértékét jelentsen befolyásolja a szezonalitás, vagyis ha egy éven belül eltér mennyiségi igényeket kell kielégíteni. Budapest nyilván sokkal kedvezbb helyzetben van, hiszen az egész év során sokan veszik igénybe a szolgáltatást. A Balatonnál ez az idegenforgalomtól függ. Az általunk üzemeltetett rendszereket a nyári csúcsidényre méretezték, míg a költségeket egész évben fedezni kell. Míg országos szinten 70 százalék a víziközmvek kihasználtsága, addig a Balaton-parton 40 százalék sincs! Az, hogy a Balaton vízminségének a védelme nemzeti érdek, a csatornadíjat befolyásolja nagymértékben. - Az országos átlagnál jóval fejlettebb technológiát alkalmazunk a tisztításra, hét balatoni szennyvízrégióban. A Budapesten összegyjtött szennyvíz fele ugyanakkor csupán mechanikai tisztítás után kerül a befogadó élvízbe, a Dunába - folytatta Dónucz László. Ezerkétszáz hazai település lakóit részesíti az állam vízdíj-támogatásban. Ennek a mértéke reálértékben évrl évre csökken, ugyanakkor a csatorna-beruházások nyomán az igénylk száma egyre n. Csak növekv állami támogatás révén lehetne tehát elérni, hogy egyáltalán ne vagy az eddiginél alacsonyabb mértékben njön a víz- és a csatornadíj.
Sokba kerül a vízminta Évente több tízmilliós többletkiadást jelent a DRV Rt-nek: az uniós elírás szerint az ivóvíz minségének ellenrzésére a fogyasztói helyeken is vízmintát kell venni. Pálfi Imre vezérigazgató-helyettes szerint egyes kistelepülések rosszabbul járhatnak, mert kevesebb vizet igényelnek, és rájuk arányaiban nagyobb laborköltség juthat. - Várható, hogy néhány kisebb helyi vízbázist ki kell iktatni, mert nem lesz gazdaságos a fenntartása - ma-gyarázta Pálfi Imre. - A regionális vízellátó rendszerek esetenként jelents szabad kapacitással bírnak, a vízminség is könnyebben lesz javítható egyes településeken, ha ezekre csatlakoznak. Az állami tulajdonú, Balaton-parti víziközmvek esetében például jóval kevesebb a teend az uniós követelmények teljesítése érdekében, mert itt a technológia magasabb színvonalú, mint a kicsi, önkormányzati tulajdonú víziközmveknél. Túl nagy a teher Álláspont Mikor és hogyan kívánja ellensúlyozni az állam a Balaton-parti vízfogyasztók aránytalanul magas terheit? Ezt a kérdést kellene feltenni a döntéshozóknak. Pótcselekvésre kényszerül e helyett tehetetlenségében a balatoni fürdegyesületek szövetsége is: sajtókampánnyal fenyeget, átverést emleget, az Alkotmánybírósághoz fordul. A turizmus érdekében csúcsra járatott közmvek miatt is kénytelen elviselni évek óta a balatoni állandó- és idényfogyasztó a csúcsra járatott árat. Túl nagy ár azonban ez ma már ahhoz, hogy a balatoniak szó nélkül megigyák a levét. Hiszen évrl évre - idén az inflációnál is lényegesen nagyobb mértékben - n a víz- és a csatornahasználat költsége, miközben a turizmus hanyatlik. Egységes díjat! Üzemeltetnkként és rendszerenként a víziközmvek tulajdonosai állapítják meg a vízdíjat. Ezért van az, hogy jóformán ahány tulajdonos, annyiféle a díj. A DRV Rt vezetése jónak tartaná, ha az ivóvíz és csatornadíj, hasonlóan más szolgáltatásokhoz, a jövben mind egységesebbé válna országszerte, és nem lennének akkora különbségek mint jelenleg. Kislakon is drágább Balatonboglár szlskislaki városrészében tavalyig olcsóbban fogyasztották az önkormányzati tulajdonú kútból nyert vizet mint a település más részein. Ez megsznt, amikor elkészült a szennyvíz-csatornahálózat, mondta Gáspár László, az önkormányzat mszaki referense. Állami ártámogatás ugyanis a vízre és a csatornára együttesen vehet csak igénybe.
A Népszabadság 2005. augusztus 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Uniós projekt, öner, elírások Szennyvízhálózatot épít harminc dél-balatoni település Bekerült a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, így szinte biztosan számíthat uniós támogatásra az a harminc dél-balatoni település, amely szennyvízhálózatának kiépítésére vagy korszersítésére fogott össze. A közelmúltban alapította meg harminc önkormányzat a dél-balatoni szennyvíztársulást, amelynek célja egy 16 milliárd forintos program megvalósítása. Az összefogást tavaly november óta szervezik Siófoktól Sávolyig azok az érintett települések, amelyek fejldése - a Balaton-törvény szigorú rendelkezése értelmében - megtorpanhat a megfelel szennyvízcsatornázottság hiányában. Eddig se megfelel öner, se elegend állami támogatás elteremtésére nem volt esélyük a tó vízvédelmére elírt feltételek teljesítéséhez. Az öt esztendeje érvénybe lépett Balaton-törvény ez év végéig ad határidt a csatornázás megvalósításához, de a most összefogó önkormányzatok hiába készítettek megvalósíthatósági tanulmányokat - st akadtak települések, amelyek a vízjogi létesítési engedélyt is megszerezték a cél- vagy címzett támogatás elnyeréséhez -, forráshiány miatt rendre elutasították igényüket. Többségükben egyáltalán nincs még szennyvízcsatorna-hálózat, öt településen pedig nem megfelel a jelenlegi szennyvíztisztítás, amire az uniós pályázati lehetség pár éven belül megoldást ígér. Az érintettek a társulás gesztorának Marcali önkormányzatát, elnökének pedig Marcali polgármesterét, Süt Lászlót választották. Süt László beszámolója szerint az uniós projekt elkészítésére 377 millió forintos támogatást nyertek idén a Miniszterelnöki Hivataltól. Ehhez az önkormányzatok a tervezett beruházások arányában mintegy 125 millió forintot adnak hozzá. Az így rendelkezésre álló mintegy félmilliárd forintból kell elkészíteni a terveket és a megvalósíthatósági tanulmányt 2006 novemberéig, hogy pályázhassanak uniós támogatásért. A dél-balatoni szennyvízprojekt egy kormányhatározat értelmében bekerült a II. Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott beruházások közé. Süt László szerint ez azt jelenti, zöld utat kapott a program, és már csak valami szarvashiba elkövetése esetén maradhatnak le a 85 százalékos uniós támogatásról. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, 2007-ben megkezddhetnek a beruházások. A Balaton-törvény szerint ez év végétl építési tilalom lesz érvényben a kiemelt üdülkörzet azon településein, ahol nem oldották meg megfelelen a szennyvíz elvezetését és kezelését. A törvény napirenden lév módosításának része ennek a határidnek a módosítása, a délbalatoni szennyvízprogram megvalósításához igazodva, ami azonban a többi ilyen gondokkal küzd balatoni település gondjait még nem oldja meg. Pálfi Imre, a Dunántúli Regionális Vízm Rt. vezérigazgató-helyettese megkeresésünkre elmondta, hogy kezdeményezték az északi parton is az érintett önkormányzatok összefogását a szükséges szennyvízcsatorna-beruházások megvalósítására. Ez elssorban a Kálimedencének és környékének településeit érinti. Reményeik szerint nekik is sikerül majd élniük a mielbbi uniós támogatás lehetségeivel. Török Tünde
A Napló 2005. augusztus 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Takarékoskodunk a vízzel Megyei körkép(kk,la) - A nyár eleji kánikulában jóval több vizet fogyasztottunk, mint egy átlagos napon. A Bakonykarszt Részvénytársaság mszaki igazgatója, Kugler Gyula elmondta: július 28-án vízfogyasztási rekordot mértek. - Az idei vízfogyasztás rekordját, 41 ezer köbméter vizet értékesítettünk a szóban forgó júliusi napon. Ez a nyári vízfogyasztás átlagát 20 százalékkal haladta meg. Az idei vízfogyasztás egyébként átlagosan elmarad a tavalyitól, st, a 2001-es és a 2002-es mért értékektl is. Eszerint takarékoskodnak a vízzel a fogyasztók, mivel ez a nyár elég ess, kevesebbet locsolnak. A vízmves tapasztalatok azt mutatják, hogy csak egy hét huzamos szárazság után nyúlnak az emberek a locsolókannáért, illetve a locsolócsért. A mért értékek szerint visszaesett a vízfogyasztás 35 ezer köbméter alá. Augusztus 1-én és 2- án ennél valamivel nagyobb, 37-38 ezer köbméter vízfogyasztási értéket mértek. A Dunántúli Regionális Vízm észak-balatoni igazgatója, Lenthár József elmondta: - a Balatonfzftl Révfülöpig terjed területen a kánikula ideje alatt mérték az idei rekordfogyasztást, 30 ezer köbmétert. Ennél több csak két éve augusztusban volt, akkor a vízfogyasztás elérte a 34 ezer köbmétert a Balaton parti településeken. A Fejér Megyei Hírlap 2005. augusztus 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Nem a csapvíz alatt htjük a sört Székesfehérvár- Velencei-tó (str-me) - Bármennyire is kúszik felfelé a hmér higanyszála, az emberek nem fogyasztanak több vizet a nagyvárosokban, mint korábban. Nem így a Velencei-tó térségében... Székesfehérváron az elmúlt hétvége fogyasztási adatai semmiben sem különböznek az elz hétvégék adataitól, st, a hétközi fogyasztást meg sem közelítette - nyilatkozta lapunknak Kis István, a Fejérvíz Rt. vezérigazgatója. Azaz míg 1998-ban 32 ezer köbméter is elfogyott egy csúcsidszakban, addig ezen a hétvégén alig több mint 27 ezer köbméter fogyott csak pénteken. Szombaton és vasárnap ennél jóval kevesebb, 22-23 ezer köbméter. Nem így a Velencei-tó környékén, ahová a városlakók szinte kimenekültek a hség ell. Ebben a térségben ugrásszeren megntt a hét végi vízfogyasztás. A Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Velencei-tavi térségben mért eredményei szerint - míg a nyáron az eddigi fogyasztás csupán kétszer érte el a 8 ezer köbmétert naponta, addig ezen a hét végén vasárnap például több mint 12 ezer köbméter víz fogyott, tudatta lapunkkal Ancsics Mihály, a DRV mszaki vezetje. Ám még így sem érte el a tavalyi csúcsot az e hétvégi vízfelhasználás, ugyanis az elz évben volt olyan idszak, amikor majd 13 ezer köbméter vizet "nyelt el" a Velencei-tó térsége, azaz Dinnyés, Gárdony, Agárd, Velence, Kápolnásnyék, valamint Pátka, Nadap, Sukoró, Pákozd és Vértesacsa. Bár ha továbbra is ilyen meleg lesz, még a tavalyi rekord is megdlhet.
- Gazdasági okai vannak, hogy az emberek nem fogyasztanak annyi vizet, mint régebben - állítja Kis István. - A szakmán belül ezt úgy mondjuk, hogy ma már nem a csapvíz alatt htik az emberek a sört és a dinnyét, hanem megfontolják, mire használják a vizet. A megfontoltság a közúti közlekedésre azonban nem volt jellemz, a mentszolgálat ügyeletese ugyanis elmondta: a hét végén 50 százalékkal többször kellett kivonulniuk, amely egyértelmen a hség eredménye. Sok volt a baleset, de a szív- és érrendszerrel kapcsolatos rosszullétek száma is jelentsen megemelkedett. A nagy hségre való tekintettel a Szent György kórházban is különböz intézkedéseket tettek az elmúlt idszakban, hogy enyhítsék a betegek kánikula okozta szenvedéseit. Korlátlan mennyiségben kínálnak hideg teát - kívánság szerinti ízesítéssel. Azok a betegek, akik nem klimatizált kórteremben fekszenek, naponta egy liter ásványvizet is kapnak. Az ásványvíz kiválasztásánál a dietetikusok ügyeltek arra, hogy olyan összetételt találjanak, amely az izzadással elvesztett sókat, ásványi anyagokat is képesek pótolni. A Somogy Megyei Hírlap 2005. augusztus 2-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kocsikkal szállítják az ivóvizet Átmossák és megtisztítják a város ivóvízhálózatát a DRV Rt. szakemberei Barcson. Ez helyenként a víznyomás esésével, illetve idszakos vízhiánnyal is jár. A fvezeték megtisztításán már túl vannak, ezekben a napokban a Barcshoz tartozó Somogytarnóca vezetékeit teszik rendbe. Ezalatt az id alatt a tarnócaiakhoz kocsin juttatják el a vizet. A Vektor cím kiadvány 2005. évi I. számában jelent meg az alábbi cikk: Védruha és védeszköz kiválasztás gyakorlata a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-nél A Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság az ország egyik legnagyobb víziközm szolgáltató vállalata. Társaságunk Baranya, Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megyékben mintegy 370 település lakosainak, ipari és mezgazdasági termelüzemeinek zavartalan vízellátását biztosítja a kezelésében lév regionális, kistérségi és helyi vízmvek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével. Emellett mintegy 140 településen gondoskodunk a keletkez szennyvizek elvezetésérl, szakszer tisztításáról, a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésérl a helyi jelentség és regionális szennyvízelvezet és -tisztító rendszerek, szennyvíztisztító telepek mködtetésével. Feladataink magas szint ellátását 2600 fvel oldjuk meg. Ennek a létszámnak mintegy kétharmada fizikai munkavállaló, akik a munkával járó mindennapi veszélynek vannak kitéve munkahelyeiken. A veszélyek elfogadható szinten tartása érdekében nagy gondot fordítunk a védeszközök, védfelszerelések kiválasztására, használatuk oktatására és ellenrzésére. A kontroll folyamat a beszállításkor, az átvételkor kezddik azzal, hogy megvizsgáljuk csatoltak-e magyar nyelv használati utasítást, ellenrizte-e a termékek minségét notifikált szervezet, és ez a szervezet szerepel-e az OMMF listáján. A védeszköz, védfelszerelés
akkor kerülhet be a raktárba, ha megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak. 2003-ig sokszín volt a beszállítói paletta, a hét területi igazgatóságunk számos beszállítóval állt kapcsolatban, akik viszont nem tudták minden alkalommal maradéktalanul kielégíteni az igényeinket. Már 2002. évben szükségesnek látta a részvénytársaság menedzsmentje egy olyan beszállító kiválasztását, aki mind mennyiségben, mind minségben megfelel védeszközöket, védfelszereléseket biztosít számunkra. Pályázatot írtunk ki, melyre 22 forgalmazó cég jelentkezett. A beérkezett pályázatokat a Vagyongazdálkodási Osztályunk kezelte, akik a kiválasztási munkafolyamatba már a kezdeteknél bevonták a Munkabiztonsági Önálló Csoportot. Természetesen a pályázati feltételeknek megfelel cégek között dlt el a verseny. 2003. évben ismételten kiírtuk a felhívást és 2004. évre a Vektor Szövetkezet nyerte el a beszállítási jogot. Az együttmködést elször egy éves idtávra kötöttük meg, azonban a sikeres partnerkapcsolat és a kedvez tapasztalatok eredményeként 2004. év végén határozatlan idre módosítottuk a beszállítói szerzdést. Jól mköd kapcsolat alakult ki társaságunk beszerzi és az értékesítést végz Vektor-os munkatársak között. A beszállítás pontos volt, a megrendelt árut határidre megkaptuk. Partnerünk a rendkívüli megrendeléseket, mennyiségeket is ki tudta elégíteni. Mindenképpen megállapíthatjuk tehát, hogy a Vektor Szövetkezet az irányunkban vállalt kötelezettségeit pontosan, a rögzített feltételeknek megfelelen teljesíti a mai napig, az együttmködés rugalmassá, rutinszervé vált. Kapcsolatunk elején fontosnak tartotta a beszállító, hogy megismerje társaságunk tevékenységét, kockázatait, ezért meglátogatták munkahelyeinket, munkatársainkkal beszélgetéseket folytattak. Mindennek köszönheten javaslataikkal, észrevételeikkel jól szolgálták és szolgálják ma is a DRV Rt. munkabiztonsági törekvéseit. Néhány gondolat erejéig célszernek tartom áttekinteni, hogy milyen szempontokat vettünk figyelembe a munkabiztonsági pályáztatások során. 2002. év végére elvégeztük az Rt. területén a kockázatértékelést. Az eredmények alapján határoztuk meg, hogy milyen védfelszerelés és védeszköz igénye van társaságunknak, majd ezt követen vizsgáltuk a termékek minségét. Kiindulási alapot az elz beszállítók termékei jelentettek. Rögzítettük azokat a paramétereket, amelyek teljesítése esetén eleget tudtunk tenni a velünk szemben megfogalmazott elvárásoknak. Ezután áttekintettük a forgalmazók ajánlatait, akik természetesen sokféle minségét tüntettek fel eltér árakon. A kiválasztás alapja az általunk meghatározott minségi paraméter / ár viszony volt. A kiválasztásba ugyanakkor bevontuk azokat a munkavállalóinkat, akiknek a védeszközt, védfelszerelést használniuk kell és a munkavédelmi szabályzatban az véleményük figyelembevételével határoztuk meg a használandó eszközöket. Részvénytársaságunknál a védeszköz, védfelszerelés palettája tág, a fejvédelemtl a légzésvédelmen, frisslevegs készülékeken, gázérzékelkön keresztül egészen a bakancsig terjed. Az interjúk alapján kirajzolódtak olyan területek, mint a lábvédelem, a kézvédelem, a hordhatóság, a kényelem, ahol a tapasztalatok igen lehangolóak voltak. A bakancs talpa törött, a keszty felhasználás darabszáma igen magas volt. Bizonyos esetekben nem volt hordható, kényelmetlen volt az eszköz. A fenti szempontokat - ahol ez lehetséges volt - figyelembe vettük. Ily módon az egybeszállítós rendszernél igény mutatkozott arra, hogy ne csak az ár legyen az egyetlen meghatározó tényez, hanem a hordhatóság, kényelem is szerepet kapjon, és nem utolsó sorban a darabszámok csökkentésével megtakarítást érjünk el, vagy legalábbis az elz évi
költségszinten álljunk. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy természetesen sok függ attól is, hogy a védruhát, védeszközt a dolgozók valóban hordják-e. Mindezen kritériumokat figyelembe véve válogattuk ki azokat az eszközöket, amelyeket ma is használunk. Úgy gondolom lényeges volt annak belátása, hogy ha a kiválasztás alapja rövid távú gazdasági szempont (minél olcsóbbat) akkor ez elbb - utóbb balesethez vezet. Ha nem értékeljük a kockázatokat, a hordhatóságot, a kényelmet és csak az olcsóság csapdájába esünk, akkor a dolgozók nem fogják hordani a védfelszerelést, védeszközt. Hosszútávon az olcsóság, mint szempont tehát nem gazdaságos. Ez könnyen beláthatjuk egyszer példákon keresztül is. Nem mindegy például, hogy 4000,-Ft-ért veszek egy pár bakancsot, amibl akár 3-4 alkalommal is vásárolnom kell, vagy veszek másfél évenként mindössze egy párat 7-8500,-Ft-ért. Lehet számolni. Itt egy példát ragadtam ki, de nézzünk egy másikat. Nem mindegy, hogy 140,-Ft-ért veszünk egy pár kesztyt, vagy 400,-Ft-ért. Az olcsó keszty gyorsan elveszti védelmi képességét, ha túl olajos lesz, és el kell dobni. Ezzel szemben a drágább terméket kimoshatjuk, és újra használhatjuk. Újra lehet számolni: négy mosás után árnál vagyunk. Ezek a felismerések gyztek meg bennünket arról, hogy a gazdaságosság megközelítése több irányú ezen a szakterületen is, és hosszútávon a megoldás mindenképpen egy jobb minség védruha, védeszköz lehet. Ebben a munkában a Vektor Szövetkezet másfél éve nem csak a megrendelést teljesít szerepkört vállalta fel, hanem partner ahhoz, hogy munkavállalóink egészségét jobban megrizzük, munkahelyi kockázatainkat az elfogadható szinten tudjuk tartani. Folmeg Zoltán A Fejér Megyei Hírlap 2005. július 16-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Aláírták a szerzdést Készülhetnek a kiviteli tervek a tókörnyéki csatornázáshoz Velence (kk) - Hetven nappal késbb született meg a döntés a fvállalkozó cégrl, de tegnap a hat önkormányzat és a DRV Rt. igazgatója aláírta a szerzdést az Alterra képviselivel. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében a tókörnyék hatmilliárd forint támogatást kap az Európai Uniótól a csatornahálózat teljes befejezéséhez. A közbeszerzési eljárás keretében kiválasztották a beruházás kivitelezjét, de a többi pályázó kifogásolta a döntést. A közbeszerzési döntbizottság új eljárásra kötelezte a konzorciumot, ennek eredményét néhány napja hirdették ki. Az Alterra Közm és Mélyépít Részvénytársaság lesz a jelents összeg beruházás kivitelezje. A hatmilliárd forintból, az állami 25 és a helyi 5 százalékos hozzájárulásból az eddig nem csatornázott területeken épül meg a hálózat. Dinnyés, Velencefürd, a Bence-hegy, Pettend, Pázmánd, Sukoró és Nadap lakói juthatnak újabb komforthoz a beruházás befejezése után. A legtöbb településen már megalakították a víziközm társulást, amely szükséges az induláshoz. A fvállalkozói szerzdés aláírása miatt tegnap találkoztak a polgármesterek, a vízm képviselje, a kivitelez cég szakemberei. A félórás, mosolygós aláírás helyett kicsit hosszabb
idt töltöttek együtt, akadt ugyanis egy téves bejegyzés a szerzdésben, amit a fvállalkozó tisztázni szeretett volna. Amikor ez megtörtént, minden érintett ellátta kézjegyével, pecsétjével a dokumentumokat. Hullay Gyula projektmenedzsertl megtudtuk, a fvállalkozó az engedélyeztetési tervek alapján elkészíti a kivitelezési tervet, amit egyeztet az érintett településekkel. A tényleges munka csak a tervek elfogadása után kezddhet. Az elzetes egyeztetések, ütemezések szerint látnak munkához a kivitelezk. A mintegy 100 kilométeres csatornahálózat, az agárdi tisztító bvítésének befejezési határideje 2006. augusztus 15. A késedelmes döntés ezt nem befolyásolja. A Fejér Megyei Hírlap és a Dunaújvárosi Hírlap 2005. július 7-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Lapunkban többször hírt adtunk már arról, hogy Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró települések és a Dunántúli Regionális Vízm Rt. uniós pályázatot nyert, amelybl a tókörnyéken hiányzó csatornahálózatot kiépíthetik. A hatmilliárdos beruházással a vezetékek kiépítésén kívül kibvítenék az agárdi szennyvíztisztítót. A közbeszerzési eljárás egyszer már lezajlott, a pályázaton induló, de nem nyertes cégek jogorvoslattal éltek, így megismételték a pályáztatást. Ennek eredményét tegnap hirdették ki, amelynek értelmében a beruházás fvállalkozója az Alterra Közm- és Mélyépít Rt. lesz. A project menedzserétl megtudtuk, hogy a kihirdetéstl számított kilencedik napon kell aláírni a szerzdést. A Heti Hirdet 2005. július 1-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Megsértette a DRV Rt. jóhírnevét dr. Léhmann György ügyvéd A másodfokú jogers ítélet alapján is pert vesztett Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd a DRV Rt. jóhírnevének megsértése kapcsán indított perben. Az ügy hátterében az áll, hogy Léhmann György évekre visszamenen számos jogsért nyilatkozatokat tett a DRV Rt. vagyoni helyzetérl, gazdálkodásáról. Nem egy esetben a Társaság mérlegében szerepl adatokat félreértelmezve azt állította, hogy a DRV-nek 58 Mrd forint tartozása van és eladósodott. Minderrl az általa szerkesztett kiadványokon keresztül számos polgármestert, hatósági vezett, illetve környékbeli lakost tájékoztatott. Természetesen szó sincs a Társaság eladósodásáról, hiszen a mérlegben szerepl hosszú lejáratú kötelezettségek a DRV által kezelt víziközmvagyon értékét jelentik, nem pedig hosszú lejáratú hiteleket. Megelégelve az ügyvéd alaptalan rágalmait a cégvezetés már 2002-ben beperelte Léhmann Györgyöt a DRV Rt. jóhírnevének megsértéséért. Az ügy befejezését 2005. június 22-én Kaposváron, a Megyei Bíróság másodfokú jogers ítélete jelentette, mely eltiltotta a siófoki ügyvédet az évek óta zajló alaptalan vádaskodást jelent tevékenység folytatásától. A bíróság ítéletében kötelezte Léhmann Györgyöt a perköltségek megfizetésére, valamint saját költségére a megyei napilapban helyreigazítást kell megjelentetnie. Az ítélet ellen további fellebbezési lehetség nincs.
A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 5-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Hatmilliárdos régiós aláírás A nyertes pályázatok közül ötöt már ellenjegyeztek, a megyeit még nem Budapest, Székesfehérvár (kk) -Tavaly a Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Program keretében hat pályázat volt sikeres, nyert támogatást. Közülük öt pályázó támogatási szerzdését már aláírták. A sajtótájékoztatót a konzorciumi szerzdés aláírásáról december 28-ra hívták össze, aztán valami miatt elmaradt. A velencei-tavi regionális szennyvízelvezet-, tisztítórendszer bvítésére elnyert pályázati pénz összege 6 milliárd 134 millió 423 ezer forint, ebbl 95 százalék a támogatás, 5 milliárd 832 millió 261 ezer forint. Ebbl a pénzbl épül meg majd 100 km csatorna, 14 átemel, valamint bvül az agárdi regionális szennyvíztisztító, kapacitása napi 5700 köbméterrel lesz nagyobb. A tókörnyéken a beruházás Velencét, Gárdonyt, Kápolnásnyéket, Sukorót, Pázmándot, Nadapot és a Dunántúli Regionális Vízm Rt.-t érinti. A hat nyertes pályázat közül öt támogatási szerzdést már aláírták, az elbb említettet még nem. - A KIOP-os pályázatok közül ez a legnagyobb - mondta Gombos András, a környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. - A tó környékén érintett önkormányzatok polgármestereivel én is tárgyaltam december 30-án és 31-én is. Biztos vagyok abban, hogy egy-két héten belül erre a szerzdésre is rákerül az aláírás. - Az államtitkár hozzátette, a minisztériumnak, a szakembereknek is érdeke, hogy sikeres legyen a megvalósítás, ennek érdekében körültekinten kell elkészíteni a regionális szennyvízrendszer, a tisztító bvítését, hogy a kivitelez kiválasztása, a beruházás megvalósítása flottul és zökkenmentesen haladjon. Elmondta még az államtitkár, a velenceitavi beruházás tanulóidt jelent a szakemberek számára is, ezért a környezetvédelmi minisztérium, a fejlesztési igazgatóság szinte napi kapcsolatban áll az érintett önkormányzatokkal, melyek polgármesterei jó partnerként mködnek együtt a tárca képviselivel. A támogatási szerzdés aláírásának késedelme nem befolyásolja a beruházást, tette még hozzá az államtitkár, amelyek végelszámolása két év múlva lesz. A Somogyi Hírlap 2005. január 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Kint a vízbl Marcali -Változatlan marad idén, st jövre sem emelkedik a vízdíj Marcaliban - mondta Süt László polgármester, miután újabb tíz évre koncessziós szerzdést kötöttek a DRV Rt.-vel. Pálfi Imre a DRV Rt. közm-igazgatója hozzátette: a bizei fogyasztókat csatlakoztatják a városi hálózatra. A horvátkúti városrész csatornázására és a marcali szennyvíztisztító telep teljes rekonstrukciójára is uniós pénzeket pályáznak. Vigmond Erika
A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 8-ai számában jelent meg az alábbi cikk: Aláírták a támogatási szerzdést Budapest(kk) -Tegnap délután a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban aláírták a Velencei-tó környéki települések regionális szennyvíztisztító beruházásának uniós támogatási szerzdését. Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Sukoró, Nadap, Pázmánd együtt adott be uniós támogatásra pályázatot, hogy a csatornázatlan tókörnyéki településeken elkészüljön a szennyvizeket elvezet hálózat. A teljes csatornázottsághoz szükséges még az agárdi szennyvíztisztító bvítése, ennek munkálatait is tartalmazza a pályázati anyag. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program pályázaton sikeresen szerepelt a projekt, amellyel 5,8 milliárd forintot nyertek a beruházás megvalósításához. Tegnap délután a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a tó környéki polgármesterek jelenlétében Gombos András, a zöldtárca politikai államtitkára és Magyari László a gazdasági tárca címzetes államtitkára aláírta a regionális szennyvíztisztító beruházást támogató uniós szerzdéseket. A beruházás további lépéseirl a közeljövben tartanak tájékoztatót a pályázat nyertesei. A Somogyi Hírlap 2005. január 11-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Vízm: óvják a cég jó hírnevét Véget vetnének a vádaskodásnak Hatodik éve tart a persorozat a vízm és Léhmann György siófoki ügyvéd között, aki elssorban azt szeretné bizonyítani: nem szükségszer, hogy a mostanihoz hasonló magas legyen a vízdíj a Balaton-parton. A DRV Rt eredményt vár az idei évtl. - Öt év alatt még egyetlen fórum sem adott igazat a cégünk ellen vádaskodó ügyvédnek - így Bódizs József, a vízm pénzügyi és értékesítési igazgatója. - Már csak az az egy per zajlik, amit cégünk jó hírnevének megsértése miatt indítottunk; ettl azt várjuk: eltiltják az ügyvédet a megalapozatlan vádaskodástól. Bódizs József emlékeztetett: a Legfelsbb Bíróság jogersen elutasította Léhmann György kérelmét a vízm és a fogyasztó közötti szerzdés bíróság általi létrehozására, a hatósági díjtól eltér áron; Léhmann ugyanis, mint fogyasztó, sokallotta a vízdíjat. A miniszter ármegállapítása ellen indított pert is elveszítette, ebben a Fvárosi Ítéltábla hozott jogers döntést, megállapítva: az ármegállapítás nem törvénysért. Végül a versenyhivatal kimondta: nem él vissza erfölényével a DRV, mert az ár elssorban nem spontán gazdasági versenyben alakul ki, hanem árhatósági kontroll alatt kialakított, jogszabályban rögzített s a vállalkozás által nem módosítható hatósági árról van szó. Fónai Imre
A Somogyi Hírlap 2005. január 12-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Szennyvízcsatornát építenek a Tetves-patak partján Öt faluban tartanak az építési tilalomtól A Tetves-patak völgyében: Látrányban, Somogytúron, Viszen, Somogybabodon és Gamáson minden pillanatban várják az értesítést, hogy pénzt nyertek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Már négy éve pályáznak. Ha az idén sem érnek el sikert, akkor jövre egyik faluban sem lehet építési engedélyt kiadni. Tavalyi áron számolva 2 milliárd 282 millió forintba kerül a beruházás. Ennek 60 százalékát szeretnék elnyerni címzett támogatással, amirl az országgylés dönt. - Ha sikert érünk el, akkor a többi pénz megszerzése érdekében tovább pályázunk - mondta Tóth László látrányi polgármester. - Ha most sem sikerül állami támogatást szerezni erre a beruházásra, akkor európai uniós pénzügyi alapoknál próbálunk lehetséget keresni. Az Országos Környezetvédelmi, Tájvédelmi és Vízügyi Figazgatóság tavaly fogadta el a Somogytúr központú szennyvízelvezetési agglomeráció kialakítását. Attól fogva él a Látrány gesztorságával már korábban beadott pályázat. Ez a beruházás nagyon fontos a térségben. Mind az öt település a balatoni kiemelt üdülövezetbe tartozik ugyanis, és emiatt 2005. december 31. után csak akkor adhatnak itt ki a hatóságok építési engedélyt, ha a szennyvízcsatorna-építés megkezddött, vagy arra már legalább állami ígérvény van. Egyébként bárki csak azzal a feltétellel kezdhet építkezni, ha zárt szennyvíztárolót épít, aminek költsége jelenleg legalább 1,5-2 millió forint. Az öt faluban nem is akarnak gondolni erre. Azt számolgatják, hogy két-két és fél év alatt elkészülnének a nagyberuházással. Somogytúron mködik már egy átemel telepe a DRV Rt-nek. Van út és biztosított az energiaellátás, ezért emellé épül a terv szerint a napi 500 köbméter kapacitású tisztítótelep. Látrány és Visz fell a Tetves-patak völgyében, Somogybabod irányából a 67-es fút mellett húzódik majd idáig a gerincvezeték. A tisztított szennyvizet kivezetik a Balaton vízgyjt területérl; a Koppány patakba kerül a DRV Rt meglév berendezéseit használva. 35 678 méter gravitációs csatornát, 26 800 méter nyomóvezetéket és 31 átemelt kell megépíteni. A Somogyi Hírlap 2005. január 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Fizetni kell, hogy a csapból mindig folyjon az ivóvíz Czene Attila Az ivóvíz-szolgáltatásért 150, a csatornáért pedig 260 forintot plusz 15 százalékos áfát kell fizetni havonta a Dunántúli Regionális Vízm Rt-nek. Ennyi az újonnan bevezetett rendelkezésre állási díj. A fogyasztás alapján átmenetileg a tavalyi köbméterenkénti díjat számlázza ki a cég. Az új rendszer Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes szerint igazságosabb a korábbinál.
-Tíz éve törekszünk a kéttényezs vízdíj bevezetésére, de a politika eddig megakadályozta. - mondta Tóth István vezérigazgató. Beszélt arról is: nem az üdülterületek, az idényfogyasztók miatt vált szükségessé a díjrendszer megváltoztatása, bár a Balaton-parton ez sokakat érint. - A vezetékhálózat karbantartása, a szivattyútelepek mködtetése, a szennyvíztisztítók üzemeltetése jelenti a költségek 70 százalékát akkor is, ha senki sem fogyaszt egy csepp vizet sem - állította Csuport László. - A megfelel színvonalú szolgáltatást az év valamennyi napján mindenkinek biztosítani kell, függetlenül attól, hogy igénybe veszik-e azt vagy sem. A kéttényezs díjrendszer bevezetésével nem n jobban a fogyasztó terhe a 6 százalékosra kalkulált infláció mértékénél, ezt kiszámoltuk. A hátrányos helyzetek a készül jogszabály alapján az önkormányzatoktól kaphatnak támogatást. Ha az önkormányzatok létrehoznak egy alapítványt, a DRV részt vesz a rászorulók kompenzálásában. A cég negyed-magyarországnyi területen szolgáltat. Felvetdött: vajon kiállná-e az alkotmányosság próbáját a kéttényezs vízdíj? A vezérigazgató igennel válaszolt tegnap. Czene Attila A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 14-ei számában jelent meg az alábbi cikk: A DRV is az új díjrendszert alkalmazza Siófok(bm) -Január elsejétl "kéttényezs díjrendszert" alkalmaznak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó víz- és csatornaszolgáltató részvénytársaságok is, köztük a Dunántúli Regionális Vízm (DRV) Rt. is. A változás lényege -derül ki a DRV sajtóközleményébl -, hogy a korábbi egytényezs díjrendszer helyett fogyasztási helyenként minden fogyasztó havonta két díjat fizet. Az egyik az alapdíj, mely havonta két, a mindenkori fogyasztástól független, fix összeg. Ez a szolgáltatás rendelkezésre állásának díját tartalmazza, s azt szolgálja, hogy az állandó költségek egy része ( közmrendszer fenntartása, hibaelhárítás, készenléti díjak) arányosabban osztódjon a szolgáltatást állandóan vagy csak idszakosan használó fogyasztók között. A DRV szolgáltatási területein - a Velencei-tó környéki településeken is - így ( a 15 százalékos ÁFA nélkül) ivóvíz-szolgáltatásért havi 150 forintot, csatornaszolgáltatásért 260 forintot kell fizetni a lakossági fogyasztóknak. A másik a változó díj, melyet havonta az alapdíjon felül, a vízfogyasztás és csatornahasználat köbméterenkénti mennyisége után kell fizetni. A változó díjat a minisztérium idén is támogatja, ám mivel a köbméterenkénti értéke még nem ismert, így azt a DRV átmenetileg a múlt évi víz- és csatornadíjakon számlázza. A Fejér Megyei Hírlap 2005. január 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Kölcsönbl is lehet ivóvíz az északi parton Nadap, Sukoró, Pákozd(k.k.) -Levelet kapott két település Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztertl. Szakmailag megalapozottnak tartja a nyugati átköt vízvezeték kiépítését.
Pákozd és Sukoró polgármestere fordult a miniszterhez, mivel másfél évtizedes gondjuk az ivóvízvezeték hiánya. A két településen, de Nadapon is a fejldés, a további terjeszkedés gátja a vízvezeték hiánya. Pákozdon a lakóházas övezetekben nem tudnak építési engedélyeket kiadni. Sukorón a Gádé zártkerti részben a polgármester szerint akár 100 ingatlant is érint a vízhiány. Régebbi terv volt, hogy az ercsi vízbázisról egy úgynevezett északi expressz vezetéken kaphatna vizet a térség, de ez nem valósult meg. A térség napjainkban is az ercsi kutakból kapja ivóvizét, de ez már nem képes ellátni a megnövekedtet igényeket. A település vezeti próbáltak más úton megoldást keresni, de ez nem bizonyult járhatónak, ezért a miniszterhez fordultak. Kérésükre válaszolt Persányi Miklós, levelében azt írta, a Velencei-tó térségének ellátása során a Rákhegy II. és a tókörnyéki települések második oldali vízbetáplálása mszaki megoldását, a nyugati átköt vezeték kiépítését mszakilag megalapozottnak tartja, támogatja megvalósítását. A beruházás érdekében nem látja akadályát annak, hogy a Dunántúli Regionális Vízm Rt. az engedélyek birtokában hitelt vegyen fel. A tárgyalások a részvénytársaság és a települések között megkezddtek. Keszthely (s. j.) A Zalai Hírlap 2005. január 17-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Alap- és változó díjból áll össze a vízszámla - Ez évtl kéttényezs rendszerrel számlázza díjait a Dunántúli Regionális Vízm Rt. A cég szerint az új módszer - az állandó költségeik tekintetében - a fogyasztók arányosabb teherviselését szolgálja. Palánki János, a társaság Nyugat-balatoni Igazgatóságának vezetje érdekldésünkre elmondta: az állami tulajdonú vízközmvel rendelkez településeken a szakminiszter rendelkezése alapján vezették be az új rendszert. A fizetnivaló eszerint januártól havi állandó alap-, valamint - a tényleges fogyasztás szerint - változó díjból tevdik össze. - Ez idáig az egytényezs díjból fedeztük a fenntartási költségeket. Így azokhoz a nyaralótulajdonosok, a lakásukat szezonálisan használók - az állandó lakosokhoz képest - kisebb mértékben járultak hozzá, holott a szolgáltatást, a rendelkezésre állást folyamatosan biztosítottuk számukra. A fogyasztás mértékétl függetlenül az állandó költségek aránya meglehetsen nagy, a rendszer fenn- és karbantartására, a hibák javítására folyamatosan kell költeniük, a mérórák cseréje például négyévenként kötelez, s költséges - sorolta az indokokat az igazgató, aki hozzátette: januártól a havi alapdíj az ivóvíz-szolgáltatás esetén nettó 150, a csatorna esetében pedig 260 forint. A közületi fogyasztóknál a bekötvezeték átmérjének függvénye a mérték. A változó, vagyis köbméterenkénti díjak tekintetében egyelre a tavalyi árak vannak érvényben, a támogatás mértékérl ugyanis még nem döntöttek a szaktárcánál. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a díjrendszer módosításából a DRV Rt.-nek nem származik majd többlet árbevétele. Hozzátette: a fogyasztókat különböz módon érinti a változás. - Felmerül, hogy az intézkedés, az alapdíj bevezetése leginkább a rászorulókat, a nyugdíjasokat érinti, ám ez így nem teljesen igaz, hiszen a területen rengeteg a keveset fogyasztó nyaralótulajdonos, akik nem vették ki részüket a fenntartási költségekbl. A hátrányos helyzet, szociálisan rászoruló fogyasztók támogatást a települési önkormányzattól
kérhetnek, amely, ha alapítványt hoz létre, cégünk nem zárkózik el az ahhoz való hozzájárulástól. A Heti Hirdet 2005. január 21-ei számában jelent meg az alábbi cikk: Igazságosabb vízdíjrendszer Sajtótájékoztatón jelentette be hivatalosan is január 13-án a siófoki központban a Dunántúli Regionális Vízm Rt., hogy ez év januárjától új díjrendszer alapján kell fizetni a vízdíjat azokon a településeken, ahol a víziközm állami tulajdonban van. A változás leginkább a Balaton és a Velencei-tó körül található fogyasztási helyeket érinti. Az úgynevezett kéttényezs rendszer lényege, hogy - miként más szolgáltatóknál már évek óta mködik - az úgynevezett rendelkezésre állásért a fogyasztó egy bizonyos állandó alapdíjat, az elhasznált mennyiségért pedig mennyiségarányosan fizet. A sajtótájékoztatón a cég szakemberei hangsúlyozták: ez nem az ár megemelkedését, csupán a vízdíj arányosabb elosztását jelenti. Tóth István vezérigazgató bevezetjében hangsúlyozta: más szolgáltatóknál - például Gyrben, Szombathelyen -a kéttényezs díjrendszer régóta érvényben van, s a DRV Rt. által üzemeltetett állami mvek esetében is már évek óta tervezték ennek bevezetését. A szolgáltatás rendelkezésre állásának költségei ugyanis akkor is fennállnak, ha senki nem fogyaszt vizet. A vezetékrendszer kiépítése, folyamatos üzemeltetése, karbantartása, s a vízvétel lehetségének biztosítása igen nagy költségekbe kerül, amelyet eddig csak a fogyasztással arányban fizettek a fogyasztók. Ugyanakkor például egy nyaralótulajdonos is bármikor használhatja a vizet, ha sszel, tavasszal, vagy akár télen látogat le egy hétvégére a nyaralójába. A cégnek tehát biztosítani kell a feltételeket, s ennek árát arányosan fel kell vállalnia minden fogyasztónak. Mint a tájékoztató során kiderült, nem egy jelents összegrl van szó, hiszen az alapdíj kisfogyasztóknál ivóvíz esetében mindössze havonta 150, csatornaszolgáltatásnál 260.- Ft+Áfa. A nem lakossági fogyasztóknál az alapdíjak nagyságát a bekötési vízmér átmérje határozza meg. Egy kérdésre válaszolva Tóth István elmondta: a lakosság által fizetend alapdíj pont a fele annak, amit cégük szeretett volna elérni, hiszen amennyiben sikerült volna a 300.-Ft-os alapdíjat bevezetni, akkor az elfogyasztott víz mennyisége után fizetend összeget is tudták volna csökkenteni. Így összességében változatlan - illetve az inflációnak megfelelen korrigált - áron szolgáltatják a fogyasztóknak a vizet, tehát a kéttényezs díj bevezetése a DRV Rt. számára nem jelent többletbevételt, csupán a lakosságnak arányosabb tehermegosztást. Az alapdíjon felüli változó díj pontos összegét a tájékoztatón még nem tudták megmondani, mivel annak meghatározása az állami díjtámogatás mértékétl függ majd. Az állam ugyanis a lakossági fogyasztók részére továbbra is díjtámogatást nyújt, ennek mértékérl azonban még nem született döntés. A cég addig a változó díjat átmenetileg még a tavalyi víz- és csatornadíjakon számlázza, s a korrekciót a díj pontos ismeretében végzi majd el. A sajtótájékoztatón Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes röviden bemutatta az negyed Magyarország nagyságú területen - fként a Dunántúl középs részén - szolgáltató DRV Rt. tevékenységét és adatokkal, grafikonokkal szemléltette az új díjrendszer lényegét. Szó volt arról is, hogy eddig az idényfogyasztóknak a cég évente két alkalommal küldött számlát, mostantól viszont a rendelet alapján háromhavonta számlázza az alapdíjat és a tényleges fogyasztást a szezont követen számolja el. A cég vezeti felhívták a sajtó figyelmét arra, hogy a DRV Rt. a szociálisan rászorultság