TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Sürgősségi és kötelező gyógykezelés Pszichiátriai betegellátás során alkalmazott korlátozó intézkedések elrendelése, alkalmazása Gerőcs Katalin Betegjogi képviselő 2014. március 21.
Sürgősségi gyógykezelés Ha a pszichiátriai beteg közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az észlelő orvos közvetlenül intézkedik a beteg megfelelő pszichiátriai intézetbe szállításáról. A beteg felvételét követően a pszichiátriai intézet vezetője 24 órán belül a bíróság értesítésével kezdeményezi a beszállítás indokoltságának megállapítását és a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelését.
Sürgősségi gyógykezelés A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül határozatot hoz. A bíróság határozatának meghozataláig a beteg ideiglenesen az intézetben tartható. A határozat meghozataláig elsősorban a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás megszüntetésére kell törekedni. A szakmailag lehetséges mértékben és módon kerülni kell az olyan beavatkozások elvégzését, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a bíróság a személyes meghallgatás során a beteg aktuális pszichés állapotát megítélje. Amennyiben erre mégis sor kerül, azt részletesen dokumentálni és indokolni kell.
A veszélyeztető magatartás kritikus alkalmazása a veszélyeztető és a közvetlen veszélyeztető magatartás elhatárolása, önellátásra képtelen betegek, a szociális gondoskodás rendszerének hiányosságai, a demencia szellemi és fiziológiai tünet együttese, az addiktológiai kezelések, a gyógykezeléstől elzárkózás. Klinikusi teendők: A közvetlen veszélyeztető és a veszélyeztető magatartás elkülönítésére, illetve a nem önkéntes pszichiátriai kezelés és elhelyezés szakmai meglapozottságát indokoló szempontok kidolgozására irányuló aktivitás a jogszabályokban jelenleg szereplő és pszichiátriai szakmai szempontból nem igen értelmezhető és elkülöníthető megfogalmazások korrigálása.
Cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi ellátás során: ( mentő, sürgősségi osztály) Pszichiátriai beteg Alkohol abúzus esetben Drog-hatás alatt
Sürgősségi gyógykezelés A bíróság a határozathozatal előtt meghallgatja a beteget, az intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt orvost, valamint beszerzi egy független a beteg gyógykezelésében részt nem vevő igazságügyi elmeorvos-szakértő véleményét. A bírósági eljárást a sürgősséggel felvett betegnél akkor is le kell folytatni, ha a beteg a határozat meghozataláig beleegyezését adta az intézeti gyógykezeléshez. Korlátozó intézkedés csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartású betegnél alkalmazható. (saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelent)
A bírósági szemle szabályai A kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelésére irányuló eljárásra a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes. A pszichiátriai intézeti gyógykezelés felülvizsgálatára vonatkozó eljárásban a pszichiátriai intézet székhelye szerinti járásbíróság illetékes. A bírósági eljárásban biztosítani kell a beteg megfelelő képviseletét. A beteg képviseletére a beteg vagy törvényes képviselője meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő is jogosult. Ha a betegnek az eljárás során nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki.
A bírósági szemle szabályai A beteg képviseletét ellátó betegjogi képviselő vagy ügygondnok köteles a beteget a bírósági meghallgatás előtt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeiről és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól. A meghallgatást szükség esetén a bíróság hivatalos helyiségén kívül is meg lehet tartani. A meghallgatás során az igazságügyi elmeorvos-szakértő arra vonatkozóan is nyilatkozik, hogy a beteg ügyeinek vitelére képes-e. Az eljárás során hozott határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet fellebbezni.
Sürgősségi gyógykezelés A sürgősségi gyógykezelés során a kötelező intézeti gyógykezelést elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Amennyiben az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény szerint a beteg ügyei viteléhez szükséges belátási képessége csökkent vagy hiányzik, a bíróság a szakértői véleményt megküldi a gyámhatóságnak a gondnokság alá helyezési eljárás megindítása céljából.
A beteg ellátása során alkalmazható korlátozó eszközök Pszichikai korlátozás Ebbe a körbe tartozik a pszichiátriai beteg felszólítása a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre, valamint ezek eredménytelensége esetén az arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik.
A beteg ellátása során alkalmazható korlátozó eszközök Fizikai korlátozás Ez az eszköz a pszichiátriai beteg szabad mozgásának megtagadását, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozását jelenti, melynek célja különösen az osztály, a részleg és az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézet területén történő mozgás korlátozása, az elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés, valamint a lekötés.
Kémiai vagy biológiai korlátozás A korlátozás kémiai eszközökkel (gyógyszer), ha ez nem kivitelezhető fizikai eszközökkel (szabad mozgás megtagadása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, lekötés) történhet. A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Egyéb korlátozó intézkedés alatt a fenti pontokban felsorolt fizikai, kémiai vagy biológiai, illetve ezek komplex alkalmazásával történő korlátozást kell érteni. Amennyiben a korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően a korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és a betegjogi képviselőnek jelenti.
Korlátozás Korlátozó intézkedés csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartású betegnél alkalmazható. (saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelent) A korlátozás csak addig tart, illetőleg olyan mértékű és jellegű, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Korlátozó intézkedést ügyeletes orvos, kezelő orvos, szakképzett ápoló rendelhet el. Ez utóbbi esetben a legrövidebb időn belül az illetékes orvost értesíteni kell.
Korlátozás Korlátozó intézkedés csak veszélyeztető vagy közvetlenül veszélyeztető magatartású betegnél alkalmazható. (saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelent) A korlátozás csak addig tart, illetőleg olyan mértékű és jellegű, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. Korlátozó intézkedést ügyeletes orvos, kezelő orvos, szakképzett ápoló rendelhet el. Ez utóbbi esetben a legrövidebb időn belül az illetékes orvost értesíteni kell.
Személyi szabadság korlátozásának szabályai - korlátozás csak törvényben előírt módon - indokolt időtartamig - szigorú dokumentáció vezetés - folyamatos betegellenőrzés
Személyi szabadság korlátozása Személyes szabadságában csak a veszélyeztető magatartású, illetve állapotú beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A beteg személyes szabadsága ellátása során fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége védelmében korlátozható. A beteg korlátozása nem lehet büntető jellegű, és csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen, a szakmai szabályoknak megfelelően ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.
A korlátozás főbb alapelvei -- Az emberi méltóság nem korlátozható -- A testi épséghez és az egészséghez fűződő jogok tiszteletben tartása -- Csak orvos rendelheti el -- Nem alkalmazható büntetésként -- Nem történhet kínzás, kegyetlenség, megalázás, tilos a bántalmazás, a hálós ágy,ketrec alkalmazása -- A korlátozás a veszély elhárításához szükséges legrövidebb ideig alkalmazható -- Az adott veszélyhelyzethez viszonyítva a legkisebb mértékű, a legkevesebb hátrányt jelentő korlátozást alkalmazzuk -- A korlátozás tényéről a hozzátartozót illetve a gondnokot és a betegjogi képviselőt értesíteni kell a korlátozás elrendelőjének
Korlátozás Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként, 18. életévét be nem töltött, valamint terhes személyek esetén legkésőbb 2 óránként kell elvégezni. A jelentési kötelezettségnek az orvos legkésőbb az elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés elrendelését követő 72 óránként, illetve amennyiben ezen korlátozó intézkedések időtartalma a 72 órát nem haladja meg, megszüntetésüket követő 4 órán belül tesz eleget. Értelmi fogyatékosság, demencia következtében kialakult tartós veszélyeztető magatartás esetén az intézet elhagyásának megtagadását vagy az intézeten belüli mozgáskorlátozás felülvizsgálatát, dokumentálását, jelentését 168 óránként kell elvégezni.
Korlátozás A korlátozó intézkedést foganatosító személy az intézkedés foganatosításának megkezdése előtt köteles nevét és beosztását a beteggel közölni, kivéve, ha a körülmények ezt kizárják. A korlátozó intézkedést dokumentálni kell. A dokumentáció a kórlap részét képezi. (KE-69-D1. Adatlap pszichiátriai beteggel szemben alkalmazott, egyéb korlátozó intézkedés dokumentálásához..) Tájékoztatásul erről egy példány másolatot a betegjogi képviselőhöz el kell juttatni. (Igazgatóság/Minőségbiztosítási iroda)
Korlátozás A korlátozó intézkedéseknek alávetett pszichiátriai beteg megfigyelése, ellátása a nővérállomás melletti kórtermekben történik, A beteg észlelését végző szakápoló az orvosnak haladéktalanul köteles jelezni az általa észlelt változásokat. Korlátozó intézkedést azonnal fel kell oldani, ha a beteg saját vagy környezetét veszélyeztető magatartása megszűnt. Fizikai korlátozás feloldása két kompetens személy jelenlétében történhet. A beteg hozzátartozóját felvételkor vagy a korlátozó intézkedések elrendelését követő 24 órán belül értesíteni, az értesítést dokumentálni kell. ADATLAP pszichiátriai beteggel szemben alkalmazott, egyéb korlátozó intézkedés dokumentálásához KE-69-D2. Korlátozó intézkedések eljárási rendje (kifüggesztve megtalálható az osztályon)
Személyi szabadság korlátozásának szabályai Ki nem korlátozhatja? Egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, nem hivatalos személy (sógor, koma, jóbarát, szomszéd, stb) Kiskorú és fiatalkorú esetében amennyiben mások és saját maga testi épségét veszélyezteti, nem szükséges a szülői beleegyezés a korlátozásba. (Eütv. 10. 5.pont.)
A beteg jogainak korlátozása Személyes szabadságában bármely módon (fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai módszerrel, illetve eljárással) csak a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetőleg olyan mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges. A korlátozás elrendelésének ezen felül oka lehet az, ha a sürgősségi, illetve kötelező gyógykezelés alatt álló beteg engedély nélküli eltávozása másként nem akadályozható meg. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedést tilos alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
Ki korlátozhatja a beteg szabadságát? Szakorvos Orvos Mentőorvos Mentőtiszt Mentőtechnikus (37/2011 NEFMI) Szakképesített mentőápoló Szakképesített ápoló (orvos távollétében, az orvos azonnali értesítése mellett /16 órán belül írásban/). Hivatalos személy (rendőr, vám -és pénzügyőr, határőr, hivatásos katona, BV)
A droghatás alatt álló, az ittas, a pszichiátriai beteget Titoktartáshoz való jog De nem élhet Kapcsolattartáshoz Önrendelkezési jogával való jog Ellátás visszautasításának Emberi méltósághoz jogával Intézmény szabad való jog elhagyásának jogával gyakorlása (mentőautót is beleértve), megilleti melyek a cselekvőképes beteget illetik csak meg.
A sürgősségi kezelés után büntethetővé válik, az aki Kóros elmeállapotát maga idézte elő (alkohol, drog) Akinek kóros állapota nem tartós és megelőző a cselekmény elkövetésének időpontjában Akit a bíróság cselekvőképesnek ítél
Az előállítás esetei Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógykezelést végző, vagy a kötelező gyógykezelés elrendelését orvos jelzése alapján a körözési eljárás keretében a meghatározott pszichiátriai intézetbe történő előállítását rendelheti el annak a pszichiátriai betegnek, - aki a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés hatálya alatt a gyógykezelést végző pszichiátriai intézetet engedély nélkül elhagyja, vagy - akinek a bíróság e törvény alapján elrendeli a kötelező intézeti gyógykezelését és a beteg a jogerős határozat kézhezvételétől számított három napon belül nem jelenik meg a kijelölt pszichiátriai intézetben.
Büntetőjogi kérdések ami gyanúsítottként/vádlottként érinthet: 171. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 172. Segítségnyújtás elmulasztása 173/H. Egészségügyi önrendelkezéshez való jog megsértése, személyi szabadság korlátozása 177/A. Jogosulatlan adatkezelés 222. szolgálati titok megsértése
A CSELEKVŐKÉPESSÉG III. Cím A cselekvőképesség általános szabályai 2:8. [A cselekvőképesség] (1) Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét e törvény vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. (2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. (3) A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. 2:9. [A cselekvőképtelen állapot] (1) Semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. (2) A cselekvőképtelen állapotban tett jognyilatkozat a végintézkedés kivételével a cselekvőképtelenség miatt nem semmis, ha tartalmából és megtételének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat megtétele a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.
IV. Cím A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség 2:10. [A kiskorúság] (1) Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. 2:11. [A korlátozottan cselekvőképes kiskorú] Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte.
A nagykorú cselekvőképességének korlátozása 2:19. [A cselekvőképesség részleges korlátozása] (1) Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. (2) A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége mentális zavara következtében tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.
A nagykorú cselekvőképességének korlátozása (3) A cselekvőképességet részlegesen korlátozó ítéletben a bíróságnak meg kell határoznia azokat a személyi, illetve vagyoni jellegű ügycsoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza. (4) A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon biztosítható. (5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.
2:26. [Az ideiglenes gondnokrendelés] (1) Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorúnak, akinek a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése látszik indokoltnak, és személyének vagy vagyonának védelme zárlat elrendelésével vagy más módon nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni. (3) Az ideiglenes gondnok tevékenységére egyebekben a gondnokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
IX. Cím A cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal 2:38. [A támogató kirendelése] (1) A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében támogató kirendeléséről határoz. (2) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki. (3) A támogató kirendelése a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.
X. Cím Rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére 2:39. [Az előzetes jognyilatkozat] (1) Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt személyesen előzetes jognyilatkozatot tehet. (2) A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban a) megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol; b) kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és c) meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.
A betegjogi képviselő A pszichiátriai beteg jogainak érvényesítésében legfőképpen a betegjogi képviselő tud segítséget nyújtani. A betegjogi képviselő az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) munkatársa, független az egészségügyi intézménytől, és annak fenntartójától is. Tevékenységét az OBDK által kiállított képviselői nyilvántartási igazolvány birtokában végzi. A betegjogi képviselő nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt. Az egészségügyi szolgáltató és az OBDK biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék.
Betegjogi képviselő A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében; segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását; a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget.
Betegjogi képviselő A betegjogi képviselő az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve jogosult az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni, a vonatkozó iratokba betekinteni, az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni. A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni.
A beteg kötelezettségei 26. (1) A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és intézményi rendet. f) az egészségügyi intézmény házirendjét betartani,
Hozzátartozói jogok 27. (1) A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait. (2) A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait. (3) A betegjogok gyakorlásának módját - e törvény keretei között - az intézmény házirendje szabályozza
Bemutatkozik az emberi jogokat és általános egészségügyi ellátást a pszichiátriai intézményekben figyelő új európai eszköztár Az angol Institutional Treatment, Human Rights and Care Assessment (Intézményi Ellátás, Emberi Jogok és Gondozás Értékelő) ITHACA Kézikönyvet az Európai Közösség támogatásával dolgozta ki egy 15 EU ország képviselőit tömörítő csoport. Az ITHACA Kézikönyv világos és praktikus módszereket kínál a pszichiátriai és értelmi fogyatékossággal élőket befogadó intézmények emberi jogi és általános egészségügyi gyakorlatának megfigyeléséhez. A Kézikönyvet a szolgáltatások használói, emberi jogi szakértők, pszichiáterek, pszichológusok és társadalomtudósok szerkesztették. A Kézikönyvet 15 ország 87 helyszínén tesztelték sikeresen, melynek során különböző egészségügyi és szociális intézményekben tárták fel az emberi jogok megsértését csakúgy, mint a pszicho szociális és értelmi fogyatékossággal élők jogainak védelmét, tiszteletben tartását és teljesítését biztosító jó gyakorlatokat. ITHACA Kézikönyv
A pszichiátriai zavarral élőket sújtó stigmáról A mentális betegségek stigmája nemcsak az egyént érinti, hanem a családot, az intézményeket, ( nem csak az egészségügyit) generációkon átível diszkrimináció az élet valamennyi területére kihat Csökkenti a gyógyulás esélyeit A stigma széles körű, és egyenes következménye az izoláció, szociális lecsúszás, a munkanélküliség, a megromlott önbizalom, mások megváltozott viselkedése beteggel szemben. A stigmának kitett betegek elvesztik a reményüket és megfelelő aktivitásukat a gyógyulással kapcsolatban. (T.Kurimay
És akkor jön a delirium